KERESKEDELEM,KÖZLEKEDÉS H
Külkereskedelmi forgalmunk az 1943. évben.
Le commerce extérieur de la Hongrie en 1943.
Résumé. En 1943, la balance du commerce extérieur de la Hongrie siest soldée par un exce' (lent de 1411 millions (le pengős, nos achats ayant représenle' 1.147'5 millions (le pengős, et nos ventes, 1.288'6 millions_ Par rapport a lyannée (Pa—vant, la valeur (les importations a grandi de 21'3%, celle des e.tportations, de 11-9%, et celle (In trafic total, — 2.436'1 millions, —— (le 16'2%.
Les importations augmentaient plus gue les ear- portations; a cause de cela, liexcédent de la balance a baisse' comparativement a l'année pre'ce'dente, accusant une régression de 31'3%*.
Avant 1943, dans la Hongrie djaprés Trianon, la valeur des importatinns a dépassé deux fois, en 1928 et 1929, un milliard de pengős. En 1929 et 1942, il en a été de méme des exportations. Ainsi donc, lyannée 1943 a été Pune de celles ou nos échangcs auymentaient le plus en valeur. Et méme, nos exportations et notre tra/ic extérieur total ont atteint leur maximum en 1943. Uanne'e derniére, nos importations étaient inlérieures seulement a celles de 1928, gui représentaicnt 1.211-4 millions de pengős, et liercédent de la balance tiéta'it aiu- a'essous gue de celui de 1942 (205-3 millions de p.).
(les résultats tenaient surtout a la hausse des prix.
En 1943, notre commerce extérieur siest fait avec des pays (l'Europe, sauf pour 69 mille pen—
gos, dus á nos échanyes avec diautres parties du monde, En Europe, nous iaisions du commerce surlout avec 10 pays, gui ont pris part chacun pour au moins 1%', —— autotal, pour 94-88%, —— á nos e'changes, Ces pays—la e'taient, par ordre (Pimpor.
tunce, l'Allemagne, llltalie, la Suisse, la Turguie, la Slovaguie, le Protectorat de Bohéme—Moravie, la Suede, la Bulgarie, la Belgigue et la Finlande.
Par rapport a l'année d'avant, il y a cu ce change- rncnt gue la' Finlande est entrée parmi les pays figurant pour au moins 1% dans nos échangcs, et
gue [edit Protectorat nloccupait plus Ia 45 place, mais la 65, apres la Turguie et la Slovaguie.
En 1943, parmi les dia: pays les plus impor- tants énume'rés plus Izaut, llAllem agn e tenait la premiere placc, prcnant part pour 1—4 milliard de peng/ős, soit pour 57-01%, () notre commerce avec Petranger, contre 53-2% llanne'e dlavant. Notre traiic caste'rieur total (( 'auymenté de 24-48%.
L*Italie, a cause des événements du 8 septembre
1943, ne íigurait gue pour 360 millions de pengős dans nos échanges (_ 239170 par rapport () l'année (Favorit); aussi, sa participation [: notre trafic extérieur a ba'isse', de 22-53% cn 1942, Ö
14-76, Enve'rs la Suisse, notre commerce repré.
sentait 123 millions de pengős (*l'40'23%. compa- rativem-ent a l'an—née précéd'ente); de sorte gue la participation en a monté a 50496, contre 4-17%
en 1942. Pour la' T urguie, nos échanges ont représenté 97 millions de pengős, augmentant de 34-94% sur Pannée d'avant; ce gui a fait monter la participation de ce pays, de 3—41%' en 1942, a 3—96.
Avec la petite Slo vaguie, notre trafic commer.
ciaI est devenu relativement considérable, s'e'levant en valeur á 88 millions de pe'ngős (?l— 34'14%), de sorte gue la participation de ce pays a monté de 3'13%, ;: 3-61. Ce fait-lá tenait a ce gue la Hon- grie et la Slovaguie se comple'tent économigue- ment, Parmi les diw pays les plus importants pour notre trafic, le Protectorat de Bohéme.
Moravie a, tiltalie, moins commerce avec nous gujen 1942, mais notre commerce gran- dissait avec les autres huit pays. La participation du Protectorat a baissé de 3-7%* a 3-5; car, bien gue la valeur de nos échanges ait, sous ce rap.
port, monte () 85 millions de pengős (—l—9'7ő%,), cette augmentation était íniérieure a celle, reprév sentant 16'16%, de la valeur de notre commerce ercte'rieur total, Envers la Suede,
merce, représentant 58 millions de
grandi de 17-19%, ce gui a fait monter la partici pation de ce pays, de 2'36% en 1942, a
A Pe'gard de la Bulgarie, nos échanges ont progressé davaníage, montant, en valeur, a 48 millions (lc pengős (—l—40'13%l), el élcvant la par.
ticipation de la Bulgarie á 1-97%4, contre 1—63%
en 1942. Envcrs la Belgig ue, notre tra/ic com-
comme
notre
mercial s,estr éleve' en valeur () 36 millions de pen. 5 gó's H— 71-12%), cc gut a fait monter la: participa? ' zion de ce pays de 1'01% a 1—48. Notre commerce L avec la' Finla'nde a augmente' en 1943, en ';
. 29 millions de pengős (%— 86'89%), L'
sornme représentant 1.17%, de notre tra/"ic esctéricur valeur, de
total (contre 0'73% l'année d'avant),.
On voit, par les chil'frcs classes par groupes de pays, (luc lfAllcmagne, le Protectorat de Bolzéme- ? Moravie et llltalie occupaient toujours la premiere : place pour nos e'changes. Mais leur participation lotale
,:
comp _ pengős, a ,
2-38.
9—12. szám
a baisse eomparalivemetil ;; 1942; ear notre trafic commercial (: tell'emcnl lraisse envers Fltalie yue l'angmenlation de notre commerce avec l,.il'le magne n'a pu compenser celle regression. Malgré celra ces pays ont pris part en "M.? pour plus-t (les ?!H (pour 1'83 milliard de penyo's, soit 752795) [1 notre commerce avec l'étranger, contre presyne %, (167 milliard e) 79/1370) l'annee d'avant.
Auer le groupe (le e e r ! a i 11 s [) (1 y s 1) o i sins (la Slovayuíe, le territoire polonais admif nistré par un Gouvernement général allemand. la Roumaine. !" Serbie, la (Iroalie), notre commerce aug/mental"! Mais sauf pour la Slonague, l'aaymen tatíon ne correspondail pas a ce yulon ourait pu espérer, vu (Farm parl la prorimilé (le ces pays-_ et :I'autre part, leurs besoins economiyues el ceux de la Hongrie, A l'éyarzl lle ee groupe (le pays. notre commerce représentait 102 millions de pengős en 19/52, el 1394 millions en 19—43: (le sorle one la participation en a monté, (le 4-86%' en 19—72, () 5'73%.
Enoers an groupe (l'Etats comprenant cine;
p a y 3 0 e c i (I e n t a u .r ('Espagne.
France, Belgigue, Hollande), la valeur de notre cmnmerce étail en 1963 de 748 millions (le pengős, contre 50-2 millions en 1942. Ainsi donc, la particil pation de ce groupe (: monté (le 2149; a 3-05.
lfauyznentation était due surtout (; notre trafic avec Illispagne et la Belyigue, et pour une moimlre part.
a celui avec la France. il l'tiyartl (les Pays-Bas, notre commerce étail slagnant; pour le Portugal,
e.tlérieur
Portugal,
il a baissé consitlerablement; pour la Belgiyue, il etait important, représentant pres- de la moitié de notre trafic avec ce groupe, (le ring pays.
Avec le groupe de pays nortliy aes comprenan! les trois pays seandinaves el la Fin—
lamle, notre commerce representaít en 19/3 102"!
millions (le pengős (en 1942 78-5 millions). La participation de ce groupe de pays était (le /1--18%, contru .?-74% en 1942; [*accroissement tcnait prin—
(ipalcment () notre fra/ic avec la Finlande. Envers le Danemarlc, nos étaient iavorablcs;
envers la Suede. ils elaienl plutöt stagnants: envers éclzanyes
la Norvege, ils ont diminae. Dans notre commerce pays, la
plus (le la moíIie, et la Iv'ínlantle. pour plus (l'un avec ce groupe de Suede, figurant pour
(Inari,
fivec le groupe. comprenunt trois pays. de c e rt a i n 3 pay s 1) a l [( a n i (1 a e s (groupe mi ne figurent pas la Rournanie. la Serbie et la (froaíie, classees parmi les pays vosins). notre commerce (ua/mental"! en valeur en MM.?! s'élevanl, de 107-3 millions (lc penyo's en Mi?. a 1.533? mil—
(ions, La participation de ce groupe a monlé (le 5-12% () (5'3. Notre tra/"ie yrantlissait bien stimm
———447—— 1944
tous les trois pays en gueslion, e! surtout—tant pour les importations (;ue pour les exportations _ envers la Grace, Il est ;: re'margaer cepenclant yzfavec la Grece, notre tra/ic de 1942, pris comme base de eomparaison n'etait pas du tout consi—
(lerable,
Magyarország 1943. évi kereskedelmi mérlege ;) behozatal oldalán 1.147'5 millió pengő, a kivitel oldalán pedig 1.288'6 millió pengő értékkel, s így 1411 millió pengős kiviteli többlettel zárult. A behozatal 213 százalékkal, a kivitel 119 százalékkal, a
mérleg e két oldalának együttes, 2.436'1 millió P-t tevő értéke 16'2%-kal múlta felül
az előző év eredményeit. Minthogy pediga behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint kivitelünk, a mérleg aktívuma vissza- esett. A visszaesés mérve 31'30/0—05 volt.A Trianon utáni Magyarország behoza—
tala 1943. előtt két ízben, 1928—ban és 1929- ben haladta meg 3 milliárd P-s értéket, kivitele is két ízben, 1929-ben és 1942—ben volt ennél az értéknél magasabb (1. számú
tábla). Az 1943. év tehát egyike volt azok-
nak az éveknek, amelyekben a magyar köz—gazdaság érték szerint a legnagyobb for—
galmat tudta lebonyolítani a külfölddel, sőt, míg a behozatalt illetően az 1928. évi
1.211'4 millió P-s érték még az 1943. évi
felett alakult ki, addig mind a kivitel, mind az összforgalom 1943—ban érte el maximu- mát. A kiviteli többlet összegét is csak az 1942. évi 2053 millió pengős aktívumhaladja meg.
E kedvező mérlegeredmények előidézé- sében természetesen az áremelkedésnek van
döntő szerepe. % ez a tény —— részletes mennyiségi forgalmi adatok hiján — nem teszi lehetővé annak pontos megmérését, hogw az ország teljesitőképessége az előző évekhez viszonyítva a külfölddel szemben milyen erőfeszítésekre volt képes abban az évben amelyben a világháború ötödik esz- tendeje kezdődött meg, s hogy milyen mér—
tékben sikerült a gazdasági élet folyama- tához szükséges külföldi áruk beszerzését
biztosítani.
A forgalom ez évben már — a többi vilz'igreszre cső összesen 69 ezer P-s össz—
értéket képviselő jelentéktelen töredéket nem számítva —- kizárólag az európai kon- tinensre szorítkozott. Vilz'igr'ósziinkön lOál- lomot lehet felsorolni, amelyekkelElforga—
lom túlnyomó részét lmnyolitottuk le, func—
lyek egész forgalmunkban legalább 1%
31*
942. szám _ 448 _
l. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce exte'rieur, par mois.
Hó A behozatal alakulása az — Variaíions des importations en
nap 1
Ma,-s 1923 ! 1929 % 1930 ] 1931 [19321 1933 I 1934 I 1933! 1936 I 1937 I 1939 ! 1999_L 1940 l 1941 [ 1942 1 1943
évben, millió pengő — en, millions de pengös
1 1
1. 8701 83-3 668 43-2 27—3 22-3 23-1 27-5 409 28-5 27-1 39-4! 46-6 334 72-41 n. 9841 7115 60-6 419 25-5 216 22-0 27-7 30-4 328 31-5 394 41-5 406 675 111. 110-1 93'8 68—4 54-4 30-5 26-0 29-5 29-8 35-3 336 35-4 434 55-7 55-6 904!
IV. 966 106-6 731 55-7 25-7 227 29'6 32-2 40-11 41-91 34-9 335 64-7 52-1 87-01 v. 94-2 99-2 726 55-7 27'6 25-4 28-5 31-5 39-1 39-5 33-9 40-8 57-0 63-31 75—01 1 VI. 93-31 91-1 62"?! 49-3 292 25-7 307 26-7 35-0 413 33-3 42-1 569 60'9 84'7l vu. 87-8 856 699 46-5 23-2 25-2 282 31-5 37-1 42-5 34-2 40-1 61-9 70-9 823,
! vm. 93-9 870 69-7 361 24'6 26-5 2715 304 32-2 420 31—4 42-9 443 62'3 72—21 ag IX. 106'0 897 768 40-6 259 26-3 27-9 33-4 338 43-4 30—9 30-0 46-6 67—8 759 1 x. 1137 89'9 71—91 40-4 265 , 32-4 33-1 394 36-7 44-1 33-1 37-9 41-8 808 71-41
;._ XI. 1141 82-13 64-41 346 29-7 31'8 33-3 437 36-1 42—3 40-2 447 42-7 36-2 73-3;
; xn. 105-9 1347 66-51 41-0 323 26-7 309 48'5 393 46.71 44-2 507 42'8 31-4 88'4l
l' 14411; 12114) 1.063?! 3934 639'41328'5 312151 3449; 4023 4365 48361 41001 4399 60251 ami 9481)!
1 , _
H A kivitel alakulása az —— Variations des exportationsen
ónap !
Ma,-s 1928 1 1929 ! 1930 t 1931 11932[ 1933 ! 1934 ! 1935 ! 1936 ! 1937 t 1933 t 1939 [ 1940 1 1941 be? !
évben, millió pengő — en millions de pengős
,! ! 1
1. 547 533! 79-5 399. 24-1 232! 28—6 29-4 34—54 45-8 43-5 499 47-0l 31-3 750 11. 1510 52-63 60-4 41-1 23-6 237 23-3 28'8 41-0 507 43-3 49-5 40-2 51—6 702 m. 73-13 77-21 786 502 25-4 292 386 403 37-8 53-4 470 42-7 61-0 660 1050 N. 59-6 74—4l 72-5 40-3 26—9 23-1 30-9 30—15 32-3 496 41-6 43-9 563 41.s 92-1 v. 62'5 69—3 85-2 446 260 23-1 26-5 31-3 31-7 48'3 40-0 46-7 44-3 63-4 5100 VI, 59-6 70-3 76-0 42-3 275 293 29-4 294 37-1 454 36'5 43-4 37-5 49-4 80'8 vn. 53-0 82-0 60-6 404 23-21 29-9 23-0 31-9 40-5 40-1 33-2 479 33-7 534 81'6 vm. 75-7 87-1 762 47-0 25-9 345 32-4 31-5 492 43-5 46-9 609 32-4 68'1 80'Ol
IX. 725 111-1 765 55-5 33—3 44-0 3132 41-3 536 46'9 566 37-7 28-4 71-3 905 x. em 113—1 867 624 31-7 41-3 37-0 521 45-6 43-3l 44-1 523 33-51 875 111-8 XI. 333 1227 87'1 6331 309 43-3 422 530. 493 506! 40-1 39—3 46-2 923 1213 XII. 84-2 1204; 72-3 434 3010 397. 46 6 51-4 51—0 60-2 446 64'5 439 116-6 162'5
I—Xll. 3260! 1.039-53 911-7t 3704 3345 3913! 4042! 4516 5044 5880 592-4[ 6037 51491 798'7, mai-al 1.288'6'
_ L ! . I .—
Hó A kereskedelmi mérleg alakulása az —— Variations de la balance du commerce extérieur 671
nap ! ;——
Ma,—s 1928 ! 1929 3 1930 ! 1931 i1932l 1933 t 1934 I 1935 1 1936 ! 1937 I 1938 I 1939 [ 1940 ! 1941 I 1942 ! 1943
évben, millió pengő — mi millions de pengős
, 1 ? ; * !
1. _ 32-3 '—30-0 4—12—35 _— sel—3414— 0-919— 5' ju 1-91 —— 6-14- 17-3l4— 16-44- 10-53 4 0-4 _— 3'6H— 2-6l-1- 45- 11. _ 374 —17-9 —— 0-21— 031—1—9 —l— 4—11—9 (3-8; 4— 1'1'-l-10'6-l— 17-94r 11-39 101; _ 13 4-11-04 2-7-1— 27- 111. — 36'3l —16'6l 4-10—2 _ 4-2_5-1l4— 3-2-1- 9-1! 4-10'5 4— 2—5i4— 14'8—i— 11-6— 0714 5-3 4-10-44- 14-6-l— 23- IV. — 36-9l —32-2 — 0—6l —15-44r1-214r 0-4 Jr 1-3 — 1-6 _ 7-8—1— 7-7—1- 6'7—l— 10-4. _ 7-9 ——10-34. 5-1-1- 5- V. —— 31-7 —29-9 4-12-6 ——ll'1—1'6 ju 2-7iv _ 2-0 — 0—2 —— 7-4—1— 8—8—l— 6-1-;— 5-9 ——13-7 4— 0-11 5-0— 13- VI. _ 33-7 —2o-3 4-13-3 — 7—0—1-7 4— 3-61— 13 4— 2—7 —1— 2-14- 3—84— 2-7-3 1—3 —19-4 —11-5— 3-9— 14—
VII. - 29'81 — 3-6i —— 9-3 — 6-1 _ -l- 4-7— 0-2 Jr 0-4 4— 3-4— 2-44— 4-0Jr 7-31 —2s-2 ——16-9l—— 1-2— 3- VIII. _ 93-114— 0-1 Jr 6-5 Jr10-94-1-3 -1— 8-0 —l— 4-8 4— 1-1 4—17-04- 6-5—1— 15-5Jr 18-0 —11-9 4— 5'8H— 7-8" 25- IX. — 34-01—1—21-41— 0-3 —l—14—9—l-7-4 4-177 4- 7-3 —l— 8'4 -l-19'8—l- 3-5—1— 25—74- 7-7 —18-2 —l— 3'-"—t 14'6— ' x. _ 37'6 %28'214—14'8 4—22-045-2 44 8-9 —l— 3-9 4-12—7 4— 3-94- 4-74— 11-04,L 14-4 — 3—3 4- 6'7—1— 40-44r 2 XI. — 30-8 %40-414—22-7 Jr23791-2 4-11-5 4 3-4 4 9-3 4-13-24 8—3— 0-1Jr 14-6 4— 3-5 4—26'614— RÖV- XII. — 21-7 435711 53 4 24432 4-13-0 4-15-7 Jr 2-9 4—11-74- 13-54- 0-4 4- 138 Jr 0-1 4-35-21-1— 74—14—
I—XII. _:335-4l1 _ 25-23 tetni 4-31-014F (M). 4437 4— 593 4— 49-21 467-9H-104-4l41n-sl 1138! _sv-sl 4—37-0H— 205-3l
? , l l l ;
erejéig részesedtek. Ezek az országok, fon—
tossági sorrendben, a következők: Német- birodalom, Olaszország, Svájc, Törökország, Szlovákia, Cseh-Morva Védnökség, Svéd—
ország, Bulgária, Belgium és Finnország.
A felsorolt országok az egész forgalomnak 94'88 %-át képviselik. Az előző évivel szemben annyi változás történt, hogy a fon- tosabb országok közé belépett Finnország,
amellett megváltozott a 4—6. helyet elfog-laló országok sorrendje annak következté- ben, hogy a Védnökség Törökország és Szlovákia mögé a 4. helyről a 6. helyre került.
A tíz legfontosabb ország között a vezető
helyen álló Némethirodalommal ker-eken 1'4 milliárd P értékben egész forgalmunk nak 570196 —át bonyo-lítottuk le az előző év;
53'2%—kal szemben. Az összforgalomna 24'48%-bs emelkedése annak köszönhető hogy behozatalunk 26'7%-kal nőtt, kivite lünk 22'78%-os gyarapodása mellett Olaszország az 1943. évi szeptember 8- események folytán már csak 360 millió értékkel szerepel Össsz-rglal-munkban, am 23'91 % -os visszaesésnek felel meg. Része s-edése így 22'53%—ról 14'76%—ra hanyat lott. Főleg kivitelünk esett vissza (308996
kal), míg behozatalunk l7'33%os vissza
esést szenvedett. Jól alakult ellenben a fon
9—12, szám
—449——— 1944
tos svájci forgalom, amely 123 millió P ér-
tékével 40'230/o-kal haladta meg az előző
évi Összforgalmat, s így részesedése 5'0-1százalékot ért el az 1942. évi 4-17%—kal
szemben. A javulás elsősorban kivitelünk 44-92%-os fokozásának tulajdonítható.Ugyanakkor a behozatal 32-75%—os emel-
kedésről számolhatott be. A törökországiviszonylatban a 97 millió P—t tevő összfor—
" galom 34'949/o-os javulása, srészesedésének 3410/0461 3'960/o-ra való emelkedése ari—'
nak köszönhető, hogy behozatalunk meg- kétszereződött kivitelünk 18'060/0-05 vissza- esése mellett. Az egymást kiegészítő fel—
építésű nemzetgazdaságok árucseré'jére'jel—
lemző a kis Szlovákiáml elért 88 millió P-s, aránylag nagy Összfm'galom, amely 34-11 százalékos növekedést jelent, onnan szár—
mazó behozatalunk 43'620/o—os,skivitelünk 26%-os emelkedése mellett. Részesedése
3'130/u-ról 3.610/o-ra nőtt.
Védnöleség a tíz legfontosabb viszonylat között Olaszország mellett, a második, amelyikkel kapcsolatunk alakulása nem volt kedvező. A 85 millió P-s összforgalom
9'76%—kal emelkedett ugyan, de ez a növe-
kedés nem érte el egész külkereskedelmiforgalmunk 16'160/o-os értékgyarapodását, s így részesedése 3'70/u—ról 3-5%—ra esett
vissza. Ebben a kivitelünk 9-840/0-05 ha—
nyatlása játszott szerepet, mert behozata-
lunk 41'4%—kal javult, aminek következté—
ben viszont a kereskedelmi mérleg 1942.
évi jelentékeny, 18'2 millió P-s aktívuma is 1-2 millió P-re zsugorodott Össze. Svéd-
országi behozatalunk 19'590/0-05, kivitelünk 15-350/0-os, 58 millió P értékű összforgal—
munk 17'19'76-05 emelkedést mutatott, így a kivitel kedvezőbb alakulása idézte elő,
hogy e skandim'iviai állam összes részese-
de'se valamelyest (2'360/0-1'61 2-38%-ra ja- vult. Fokozottabb mértékü javulást tüntet fel a Bulgáriával lebonyolódó forgalom, amelvnél a 48 millió P-s összérték(%40'130/0) lf970/o—0s részesedést jelent az előző évi 1'63%—lkal szemben. E viszony—
latban behozatalunk több mint kétszerese volt az 1942. évinek. kivitelünk viszont
csak 7'770/9-kal emelkedett. Hasonlókép-
pen főként a behozatal nagymérvű,155'810/0—os javulása működött közre a
belgiumi 36 millió P értékü összforgalom 71'l2%—os növekedésében, ami a részese-
dését l'Olo/o-ról 1'480/0—1'a emelte fel, míg
a kivitel növekedése 44'10/0-05 volt. Végül finnországi külkereskedelmi kapcsolatain—kat illetően a javulás a kereskedelmi mér—
A Cselnllorva—
leg mindkét oldalán, főként azonban a be-
hozatalban jelentkezett: importunk többmint kétszeresét tette az előző évinek, míg kivitelünk 71'120/0-kal növekedett, A 29
millió P-s összforgalom ezek után az egészforgalom 1'170/ó-at jelentette az előző évi 0'73%-os részesedéssel szemben.
A 1411 millió P-t kitevő aktív egyenleg
kialakításában túlnyomórészben ugyan—csak a felsorolt tíz legfontosabb ország for—
galma volt irányadó. Ezek közül három,
Olasz-, Török- és Finnország kiviteli több- lettel zárta kereskedelmi mérlegét, míg a többi hét országgal szemben Magyarorszagért el aktív egyenleget. A kiviteli többlet
legnagyobb mértékben —— emelkedő irány—zattal _ a németbirodalmi viszonylatban
jelentkezett 164'2 millió P—vel (1942—ben 149'2 millió P). Erős volt az aktívum a
svájci forgalomban is: 33'3 millió P (201 millió P-vel szemben), míg Belgium (10millió P) és Svédország (67 millió P) már
jóval kisebb mértékben részesedett az ak—tívum léltrehozataláüban. A Védnök'ség,
Szlovákia és Bulgária. végül 1——t'3 millióP-s beviteli többlettel zárták az 1943. évet, mintegy visszahatásaként az 1942. évinek,
amikor is a Védnöíkséggel 182 millió, Szlovákiával 5) millió és Bulgáriával ll'ömillió P aktív egyenlege—t értünk el. A ha—
rom passzív egyenlegű fontos viszonylat
közül az olaszországi forgalom 43 millió (1942-ben 144 millió), a törökországi pe- dig 319 millió P-s behozatali többlettel
zárult (Törökorszájgal szemben 1942-ben74 millió P—vel aktív volt az egyenleg), Finnországnál 17 millió P összegű nem
jelentős passzívum jelentkezett az előző évijelentéktelen 0'4 millió P—s aktívum után.
A forgalom alakulását országcsoporton- kint vizsgálva v—— amely csoportok alakí—
tásánál főleg a földrajzi helyzet vétetik
figyelembe — a következő képet nyerjük:Összes !orgalom
1943-ban
Ország
))MY
J minig?! oft— 1 millió P ] Oo
Németbirodalom . ., 1.115'8153'20i 1.388'9i57'01 Cseh-Morva Védnökség 776 370 852 3'50 Olaszország . 472 5 22 53 3596 1476
Együtt! 1.665'9179'43j 1.833-7 7527
Az n. n. tengelyúllamok vezetö szerepe
külkereskedelmi l'orgalmun'kban változatla- 'nul fennállott, mégis részesedésük az 1942.
évihez képest visszaesett. Az olaszországi események következtében ugyanis, mint
9—12 szám * _ 450 _— 1944
fentebb láttuk, forgalmunk ebben a vi- gok szerkezete iiiellelt_x'z'ti'ható lett volna.
szonvlatban olvan mértékben csökkent. E csoportban a szlovakiai forgalomnak mar
* , " . , . (. , , . ,, _
hogy ezt a Nemelbirodalommal lebonyolx— kiemelt novekvese volt olyan mervu. amely
tott forgalom növekedése —— az összforga— az említett forgalmnnövelő tényezők hatá—
lomban való részesedést illetően —— nem sának érvényesülését kifejezetten jelezte:
tudta kiegyenliteni. E visszaesés ellenére. : : , ()sszeljvorgdiroo— _ ' erre az államesoportra egész forgalmunk— 0 r s z a g 194236" i 1943ban
nak több _mint 3/4 része, 75-270/0—3 eseti m.ump om immmvÉld
133 milliárd P értékben, az előző évi csak- a l . l: ::
nem 4/5-03, 79'43%-os részesedéshez ké- Szlovákia ... 65-6; 313 88-0 301
pest, ami 167 milliárd P-nek felelt meg. ÉÉ'ÉáiliÉ:ko.'nfá'Éy7í'sf"j_ 13; (Oygg 233 30.13
A Németbirodalmon kívüli többi szom— Szerbia. . ... * 60: 0-28 76! 0-32 szédos államból alkotott csoport valmmeny— HON'áfOTSZág -. 1245; 0.59, 17'0 070
nyi tagjával emelkedett a forgalmunk. bár Együttl 1020: 486. 139-4? 573
ez az emelkedés még nem volt olyan erejű. - ' f
mely egyrészt a földrajzi közelség, más— Az ebbe a csoportba sorozható öt or—
részt az egymást kiegészítő nemzetgazdasz'i- száj; tehát 1942—ben 102 millió. 1943-ban
2. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása Commerce exte'rieur de la Hongrie
Behozatal —— lmporlatíons
Származási, illetőleg rendeltetési országok 1 9 4 2 , 9 4 3
Pays de provenance ou de destination i
!
1.000 1") ] ..,/, 1.000 P') %
Németbirodalom —— Reich allemand . . ... 483332 51 09 612372 5337 Cseh- Morva Védnökeég —— Protectorat de Bohéme-Moravie 29.694 3 14 41.987 366 Lengyel főkormányzóság —— Gouvernement général pour
la Pologne ... . . . ... 707 007 2.117 018
Szlovákia —-— Slovaguie . ... . 30.295 3'20 43.510 3'79
Románia —— Roumam'e . . . 14.402 152 15.806 138
Szerbia — Serbie ... . . . 2.710 029 1.730 0'15
Horvátország —— Croatia ... . . . 7.052 075 10.467 0'91
Svájc —-— Suisse . . . . ... . : . . . , 33.664 3'56 44.688 3'89 : Olaszország —— llalie ... 243479 2574 201272 17'54 : Spanyolország ——- Espagne ... . . . . 2.013 021 6.414 056 * Portugália — Portugal . . ... 6.950 073 2.344 ("20
Franciaország —-— Franc-e ... . ... . . . 4.344 § 0-46 2.956 026
Belgium _ Belgigue . . . ... . . 5.096 É 054 13.036 1'14
Németalföld — Pays—Bat. . . . ... . . . . 2.026i 0-22 3.299 029
Dánia —— Danemark ... . . . ... 2.820 030 4 623 040
Norvégia — Norvége ... . . . . 2.089 , 022 2528 . 0'22 *
Svédország —— Suede ... 21.489 227 25.699 _' 2'24
Keleti bir. kormánybiztosság és Ukrajna—— [faut Commís
sariat du Reich pour les territoires orientaux et Ukraine 457 005 4.746 041 § Finnország -— Finlande . . . 7439 079 15.140 132;
Bulgária —— Bulgarie ... . . . 11 338 120 23 271 203
Görögország —— Gréce . . . ... 330 003 3.166 028
' Törökország —— Turguie . . . ... . . 32.067 3'39 64.198 5'59
Egyéb európai országok —— Aufres pays ztEurope . . 462 005 !)2.062 ') 0'18 : Európa összesen — Europe . . . 944255; 99'82 1,147.431 99'99.
Ázsia—Asie...,... 1.654: 018 47 001;
Afrika —— Afrigue . . . 33 000 3 0'00 ;
Amerika — Ame'n'gue . . . 31 000 18 000 ;
Ausztrália —— Auch-alle. . . —— . —— —— —
Mindössze — Tola! général . . . 943373 ! 100'00 l,]47.499 100'00 '
" ? :: pengős. — !) Ebböl Litvánia 1.919 ezer P (0180 :) — dont Lituanie, 1.919 mille pengős (OMO/n).
9—12. szám
1394 millió P—s forgalmat képviselt. Ré- szesedési'ikaz 1942. évi 4'86%—ról 5-73%—ra emelkedett.
Az összeállításunk szerint öt országot
magában foglaló nyugati államcsoport 743
millió P-s összforgalmat ért el az 1942.évi 502 millió P-vel szemben, aminek kö-
vetkeztében részesedése 2'40/0-ról 3'050/0—ra
emelkedett. A részesedési arány növelésé-
ben a spanyolországi és belgiumi, kisebb
mértékben a franciaországi forgalom ked- vezőbb alakulása játszott szerepet. Német—alföldi forgalmunk stagnált, a portugáliai
jelentékenyen visszaesettu A belgiumi vi—
szonylat fontosságát mutatja. hogy az öt
országgal lebonyolított forgalomnak csak-nem a fele erre az országra esett.,
országok szerint az 1942. és 1943. évben.
par pays, en 1942 et 1943.
——451—— 1944
Összes forgalom o : s z a g 1942—ben ] , 1943-ban
millió P! % la:; Pl %
Spanyolország . . . . 42 0201 122 050
Portugália ... 81 038! 52 021
Franciaország . . . . 121 058 15'5 0'64
Belgium ... 211 101 360 148
Hollandia ... 4'7, (723! 54 022
Együtt . ] 50-2I 2401 74-3 305
Az északi államoknak a három Skandi- náv-államot és Finnországot magában fog—
laló csoportja 1021 millió P-s összforga—
lommal (1942-ben 786 millió P) és
4'180/o-os részesedéssel (1942—ben 3-740/0) jelentkezik az 1943. évi árucserénkben. Arészesedés emelésében finnországi forgal-
Klvitel — Exportalíans Maggi? §5%,ÉÉBÉBEÉY*' Összes forgalom —- Trafic total cádent des import. sur les
1 9 4 2 1 9 4 3 exn- (7g,0;;,,;',f-'(35P- "" l 9 4 2 1 9 4 3
1942 1943
1.000 P,) 0/0 1.000 1") % —— 1.000 E") 9.7" 1.000 P*) 0/0
1.000 ["]
632501 54.94 776569 60.27 4— 149.169 -I- 164197 1,115.833 ! 53.20 1,388.941 57.01 47.923 4.16 43.207 3.535 —l— 18 229 -§— 1.220 77.617 3.70 85.194 3.50
1.944 0.1? 1.905 0.155 4— 1.287 —-— 212 2.651 013 4.022 0.1?
35.328 3.07 44.515 3.413 4- 5.033 —l—— 1 005 65.623 313 88.025 3.61
927 008 6.758 053 —— 13.475 — 9.048 15.329 073 22.564 0.93
3.241 028 6.079 0.4? 4—— 531 -i— 4.349 5.951 028 7.809 032
% 5.327 046 6.541 051 —— 1.725 —— 3.926 12.379 0.551 17.008 0.70
; 53.813 4.68 77.984 6.05 %— 20.149 -l— 33.296 87.477 ! 417 122.672 5.04 229.040 19.89 158288 12.28 ———- 14_439 —— 42.994 472.519 22.53 359560 14.76
2 206 0.19 , 5.827 0.45 4— 193 _- 587 4.219 0.20 12.241 0.50
1.121 0 10 2 876 0.2? — 5.829 %— 532 8.071 038 5.220 021
7.721 067 12.550 0.9? 4- 3.377 —i— 9 594 12 065 0.58 15.506 0.641
15.967 139 23.008 1.79 4— 10.871 -i— 9 972 21.063 1.0] 36.044 1.48
2 691 0.2? 2.086 0.16 4— 665 — 1.213 4.717 0.253 5.385 0.227
3.962 034 7.165 0.56 —i—- 1.142 -i- 2.542 6.782 032 11.788 048
4.857 0.42 1.075 008 4— 2 768 —- 1.453 6.946 0.353 3.603 015
28.052 2.44 32.358 2.51 —§— 6.563 4- 6.659 49.541 2.36 58.057 2.38
1.630 0.14 3.001 0.2? -§— 1 173 — 1.745 2.087 ' 0.10 7.747 032
7.845 0.178 13.424 1 04 4— 406 1.716 15.284 073 28.564 1.17
22.813 198 24.585 1.91 -l— 11 475 4— 1 314 34 151 1.653 47.856 1.9?
1 249 0.1] / 5.720 0.44 4-— 919 4- 2.554 1.579 008 8.886 037
39.478 3.43 32.347 2.51 4— 7.411 — 31.851 71.545 3.511 96.545 3.96
996 0.09 728 0.06 4— 534 —— 1.334 1.458 0.0? ') 2.790 a) 0.11
1,150 632 ! 99.94 1,288.596 100.00 4- 206377 ! —l— 141.165 2,094 887 99 89 2,436.027 100.00
— — —— — —— 1.654v —- 47 1.654 0.08 47 0.00
673 0.015 1 0.00 4- 640 — 2 706 003 4 0.00
— — —— —— —— 31 — 18 31 0.00 18 . 0.00
1,151.305 100.00 128859? 10000 % 205332 i 4- 141098 2,097.278 10000 2.436096 10000
,) Ebböl Litvánia 1.919 ezer P — dont Limanie 1.919 mille pengőt: (008050).
'1
9—12. szám
—452— 1944
munké az oroszlánrész. Kedvező a dániai
kapcsolataink alakulása is, míg svéd—
országi viszonylatban inkább stagnálásról beszélhetünk. Norvégiai forgalmunk vissza-
esett. E _csoport forgalmának valamivel több mint felét Svédország, több mint ne- gyedét Finnország képviselte.
Összes forgalom
l 1943—ban 0 r s z á g ; 1942-ben
[Ergó Pl % milió Pl %—
Dánia ... 6'8 0232! 11'8 0'48
Norvégia ... 6'9 0'33 3'6 0 15 Svédország . . . 49'51 236 581 2 38 Finnorszag . . I 1581 0'73 28'6 1'17
Együtt . . . ; 785 374! 1021; 4'18
Az egyéb balkáni államok három
tagot számláló csoportja — itt ugyanis a
szomszédos államok közé már besorozott Románia, Szerbia és Horvátország nem szerepelnek —— emelkedő értékkel, egyszer- smind emelkedő részesedéssel vett részt külkereskedelmi forgalmunkban: a 1073 millió P 1942. évi összforgalmi érték 1538millió P-re, az 5'120/0-05 részesedési arány 6'3%-ra javult. A forgalom növekedése
mindhárom viszonylatban jelentős volt, legnagyobb mérvű —— mind a behozatal, mind a kivitel oldalán —— a görögországi- nál, ahol viszont az összehasonlításialapulszolgáló 1942. év forgalma még nagyon kezdetleges volt.
l Összes forgalom
19 43—ban
o r s z á ,,— % 1942-ben
_, $$$—l; % millió PE" % —
* . ;
Bulgária ... l . 34 el 1'63 479! 1-97
Görögország . . . . ; 16 008 89 037
Törökország ... ) 71-5 3-41 966 396 Együtt . . . ! 107 al 512; 1533 6-30
Ha valamennyi Balkán-állammal lebo- nyolított forgalmunk alakulását 'kívánjuk'i figyelemmel kísérn/i, úgy a fenti 3 államé- hoz még három szomszédos allam forgalmi eredményeit hozzá kell számítani. Ekkor a következő képet nyerjük:
Összes forgalom
()rszágcsoport 1942-ben * 1943ban
millió a %f" nem?"
t * ' §
Románia, Szerbia, Hor- l l i
vátország ... l 337 1 605 474 195 Egyéb Balkán-Államok ) 1073 5125 1588 630
Együtt. . . ; 141-0) (a'-72; 20071 825
l l s
A Balkán-félsziget valamennyi államá—
val elért eredmények tehát 200'7 millió'
P-s összforgalomról számolnak be, ami 42-340/0—05 emelkedésnek felel meg; "az előző évihez viszonyítva. E forgalomnak
még egy negyedrésze sem esett a három, szomszédos államra, amelyekkel a kapcso- latok javulása sem volt olyan mérvű,minta többi három országgal: 40'650/0-05 volt a 42-870/0—kal szemben.
Külkereskedelmi forgalmunknak orszá?
gok, illetőleg országcsoportok szerint való tagozódásáról tömören tájékoztat a követ-
kező összefoglaló táblázat:
! Összes forgalom
1943 ban Országcsoport 71974772—ben ]
na a _az—%m p; %
Tengelyallamok . . . 1.665'9 7943 LSBB'? 7527 Egyéb balkáni államok 1073 512 1533 6 30:
Szomszéd államok . . 102 0 486 189'4 5'73 Svájc ... 87'5 4'17 122'7 5'04 Eszaki államok . . . 786 374 1021 418 Nyugatixállamok . . . 502 240 748 305 Egyéb európai orsza—
gok _, 33? 323 719"? ._013
Európa együtt . . 2.094'9 99'89 2.436'0 100'00 Egyéb világrészek . . 2'4 01] O'] 000
Összesen. . 2.097-3 10000 24361 10000
A lö'löo/o-kal növekedett összforgalom
fejlődésével ezek szerint csupán a legfon—tosabb csoport, az u. n. tengelyállamok forgalma nem tartott lépést, amennyiben ezeknél — a már ismertetett oknál fogva
—— az emelkedés csak 10'070/0-05 volt. Az északi H— 30'060/0) és a szomszéd álla- moknál H— 36'670/0) már 30—40%, Svájc- nál H— 40'230/0), az egyéb balkáni H- 4—2'870/0) és a nyugati államoknál
H— 48-010/07 pedig 40—500/0 között alakult
ki a forgalomnövekedés. Legnagyobb volt a %-os emelkedés -—— a forgalom meg-
háromszorozódáSa következtében —- az
egyéb európai országoknál, ami a volt
Keleti Birodalmi Kormánybiztossággal és Ukrajnával lebonyolított árucsere növe-' kedésének tudható be.Ami az egyes államesoportok fontos-
sági sorrendjét illeti, megállapítható. hogy
az az előző évi állapothoz képest nem változott.A semleges országokkal kialakult keres-
kedelmi kaposolatrainkról a következő
táblázat ad felvilágosítást:
9—12. szám ——4 453 — 1944
. ! Összes forgalom _ delmünk egész értékének 12-09%—át jelenti
0 r s z é ;; 1942—ben ! 1943-ban A forgalom javulása leggyengébb mérvű
Égő—Pl % ImillióPl 0/0 ' volt Svédországgal (mint láttuk, 17-190/0), ióval jelentősebb 'I'őrökországgal és Svájc-
SVÉJ'C— - _— — - 87'5 4'17 122'7 5'04 cal (34-94, ill. 40'230/0), legnagyobb pedig
gggaygfgmg- - §? 332 1233 322 az egyébként jóval kisebb jelentőségű Spa—
Svédogrszág _ _ 49-5 236 58-1' 238 nyolországgal, amely vtszonvlatban csak—
Törökország ' 716 341 965 396 nem megliáromszoroztuk a forgalmat H-
Együtt [ 2208! 1052! 2947 12-09 190-48%l. A semleges országok közül csu-
pán az Ibériaí—félsziget másik államával, Portugáliával szemben volt kedvezőtlen a A semleges országokkal tehát ——— 33'47 kapcsolato—k alakulása: el viszonylatban%—os növekedése után —— 2947 millió P-s 35'320/0—05 visszaesés állott elő.
összforgalmat értünk el, ami külkereske- P. L. dr.
.. ' !
SZELLEMI, ERKOLCSI ELET l
A bűnözés területi megoszlása az 1929—1938. évtizedben.
La répartition territoriale de la criminalité en Hongrie pendant la décade 1929—1938.
Résumé. De la population de la Hongrie, 57-8%
mille habitunts, et 11'6% seulement la capitalu.
habitent des communes de moins de dir
Aussi, parmi les (lélils commis, les plus hé,.
gnenls sont ceux gui caraclérísent la crimin—alité provinriale, Ils consistent pour la plupart en voíes'
de fait el difíamatíons) souuent commises en pro- de déllls
cuiés avec beaucoup de ruse contre la propriété;
vince, La proportion compligués elté-
nlest considérable gulá Budapest
C'est en Transdunubie gu'on commet le moins (lc crimes. Lau criminallié est la' plus grande dans la Grande Plaine, comprenant aussi Budapest et plusieurs localilés environnanl la capitale, Iocalilés (lanslesguelles se cachenl bien des gens sans aueu.
Los dellls
convonlent avec les chífíres relatifs a la répartition données concernant les commis
des naissances illégitinzcs. —— Les rét-idives sont les plus íréguenies a Budapest pour les délils contre la propriéíé, et dans les villages, pour les actes de violence_ —— La proportion des jeunes criminels est la plus forle dans les villcs peu con—
sidérables. ;
A statisztika tudományát az elmult év—
tizedben főleg a gazdasági és a szociális élet jelenségeinek figyelése jellemezte. E munka Európaszerte háttérbe szorította a bűnügyi statisztikát. Azok az államok is, amelyek az első világháború éveiben kimerítően tájé- koztattak a kriminalitás alakulásáról, most már hosszabb idő óta szüneteltetik az ide- vonatkozó adatok rendszeres feldolgozását és közzétételét. E tudo—mányszak fejlődésé- nek elakadása fokozza a tájékozatlanságot,
amely a bűnözés területi megoszlása tekin-
tetében is fennáll. A Németbirodalom sta—tisztikusainak egyik leg'kiválóbbika, v. Mayr
György már egy félszázad előttirtmunká—jában reámutatott arra, hogy a bűnözés
területi megoszlását kevés figyelemre mél—
tatják és ennek kell betudni, hogy homály- ban marad sok olyan probléma, amelynek megvilágítására a társadalom életjelenségei- nek helyes értékelése végett szükség lenne.
Rövidebb tanulmány keretében nem áll módunkban a mulasztottatkat évtizedekre
visszamenően pótolni és be kell érnünk ez
alkalommal azzal, hogy a bűnözés területi megoszlásának csupán a második világ-háború kitörése előtt végződött évtizedben
való alakulását) vézoljuk. Terjedelmesebb és a részletekbe hatoló vizsgálódásnak leszmajd a feladata az, hogy ezeket az 1929—
