9. szám.
A vasutak utasforgalmának nemzetközi adatai. ')
Chemins de fer, données internationales sur le trafic des voyayeurs.
A szállított
() ,. s z á g ÉÉÉÉÉZZ; Utaskilométet millióban
Voyagcurs _ . -_ —
P a 11 s 5372552752 Voyagews kalomélres, en múltam
_ w 1931 1924 I 1925 1 1926 ! 1927 1 1928 ! 1929 1 1930 [ 1931 i 1932 Németország —— Allemagne . . 1.578 , . 48.95142.92245.54847.64947.088432933692250311 Nagy-Britannia ,, Royanme—Uni . 1.247 3.319 3.170 . 3.019 3.108 3.175 2.953 2.605;
Japán —— Japan . . . . 1.208 20.150 20.949 21.676 22.758 24.557 24.873 23.458 22.770 Franciaország?) — I'rance' ) . 777 28.37029.73428.19425.976 26.94328.08529.12428.868
Szovjet Unió — U. R. S S. . . 709 15.434 19.040 23.366 22.210 23.628 29.70951810 61.100 75.0001
Am. Egy. Államok ———— Etats Unis . 600 58.529 58.205 57.41054392 51.045 50.15543252 35.500 .
Brit India —— hide brit . 506 32.042 32.721 132 776 34.931 35.562 37.1003237229060 Ausztrália?) —— Australie'). . 315 5.649 5.538 5.647 5.780 5.704 5.683 5.404 4.448 Cseh- Szlovákia —— 'lchéco- Slovaguie 204 8.953 9.305 9.264 8.483 9.070 9.178 8.821 7.829 . Belgium —— Belgigue . 222 6.194 6.049 6.259 5.781 6.270 6.365 6.522 5.810 5.035 Svájc —— Suisse . . . 173 2.646 2.827 2.812 3.025 3.234 8.443 3.536 3.423 .
Argentína —— Argentínc . 160 . . . . . . . .
Lengyelország —— Pologne . 135 6.924 6.400 6.002 6.348 7.111 7.099 6.739 5494 . Magyarország — Hongrie . 111 3.423 2.837 2.838 2.945 3.165 3.171 3.110 2.744 2.300!
Ausztria —- Auttiche . . . . . . 92 3.818 4.124 3.832 3722 3.936 3.772 3.507 3.184 . Olaszmszág — Italíe . . 88 7.600 8.300 8.240 8.303 7952 7.927 7.449 6.368
Délafrikai Unió —— Union buziAh-icaine 73 . . . . . . . .
Svédország —-— Suéde . . . . . 68 2.010 2.038 2.094 2.166 2.221 2.294 2.435 2.323
Németalföld —— Pays-Bos . . . . 56 _ _ _ , , _ _ ,
Dánia —— Danematk . . . . . . 43 1.364 1.384 1294 1238 1.263 1.318 1.366 1.351 Jugoszlávia ————— Yougoslavie. . . . 42 1.580 1.629 1.973 2.110 2.242 2.180 2.264 2.113
Egyiptom — Egypte . . . . . . 41 . 1.560 1.517 1.526 1.538 1.608 1.522 1.255 . _ Románia —— Roumanie . . . . . 31 3.804 3.412 3.455 3.151 3.170 3.047 2.603 2.269 1.800!
Pmtugália —— Portugal . . . . . 30 . . . . . . . . . _
Kanada— Canada. . . . . . . 26 4.622 4.685 4.826 4.911 5.055 4.663 3.899 2.813 2.300!
Finnország __ Finlande . . . . . 20 1.079 923 953 995 1.098 1.106 1.045 910 ..
Kóma __ Corée . . . . . . . . 20 . 955 1.015 1.073 1.199 1.357 1.1141065 . Norvégia —— Norvég/e . . . . . . 18 669 023 586 530 524 502 520 532 517 Ceylon —— Ceylon . . . . . . . 15 3.828 3.725 3.892 4.447 4.875 4.916 5.121 4.724 . Lettország -— Lettoníe . . . . . 14 581 556 568 577 598 640 661 611 4501 (Isíle — Chili . . . . . . . . . 14 . . 865 896 950 924 925 708 693
Észtország —— Estonie . 8 267 272 258 259 280 293 2433 235 .
Bulgária —— Bulgarie . 8 594 563 606 563 641 678 578 .
Algir — Algérie . . . . . 8 558 563 643 593 625 666 621 534
Brit Maláj Áll —— Malaisle brit. . . : 7 . . . . . . . . .
Litvánia .-_ Lithuanie . . . . 5 2181 245 187 175 185 185 189 201 164
' a
') Annuaire Stan. de la Société des Nations, 1932/33. —— !) Helyi vonalak nélkül. —— Non compris les réseaum secondaires et les ceintw'es de Paris. —— 3) Csupán 4 állam adatai. — Les données se référent sen- lement d 4 Etats.
cucc-nlnuul-nlollnnll!llllcnnonca--nou,...na-uc--.o-p--.--...lnu-Int-ulvvnou-nlg-cu-n-u'llI-wln.
o ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY e
I'll-.llll..ll ...-II!—CIIIICIUIICIIIIIII...!llClio-C'.on...—l.lD.I.-IIICIIIIOIIII-ICOII ....I ll
Magyarország 1932. évi fizetési mérlege.')
La balance des payements de la Hongrie en 1982 1)
Résume'. En raison de Ilaggrauaüon, en 1932 de la situation monétoire et la crise de con/inneni,
de la crise écononu'gue mondiale, le volume des
échnges, ainsi gue celui du mouvement internatio- nal des mpituux, ont dimínué. Malgré Pincerfitude 1) L.: Szigeti Gyula dr.: Magyarország nemzet- közi fizetési mérlege és külföldi tartozásai az 1931.
évben. Magyar Statisztikai Szemle 1932. 8. sz.
639. l. _— V.: D'" Jules Szigeti: La balance des payements Pf les dettes e'a'térieures de la Hon—
gríe en 1931. Revue Hongroise de Stalistígue. 1932—
Numéro 8. p. (i.-?S).
le mouvement international des capitaux- prés-entail guelgue animation, mais cela tanait surtout () l'ezmdr de capitaux, (lú, pour une large part, au désir de spémzlaiinn, au désír de placer temporarirement son ("gent diune fogan lucrah've. La régression des échanges íntemationaux, lie'e étroitement á celle du mouvement de capitaux, fut foriement accen—
tuée' par les mesures tendant á accroitre les produc- tions nationales. () diminuer le chómage et d' remé—
9. szám.
dier aux dilficultés d'ordre mone'iaire au moyen dlun isolcment économiaue. La libre évolution, na—
tionale et internationale, des forces économiaues était entrave'e par (le nombreuses dispositions de politiaue économiaue dirninuant les échanges (ngmentalion de droits de douane, limitalion d'in'iportations, con—
tingenternents) et le mouaement (les valeurs (res- triction de la circulation (les (levises, interdiction
de transfe'rer des capitaux).
La Hongrie, pays agricole, ressentant particu—
líerement la crise économioue mondiale, a (lú, pour maintenir la valeur de la monnaic nationale et as- surer la marche des affaires économioues, restreindre .la circulation des devises et prendre des mesures.
unilatéra—les et ternporaires, á llégard de ses (tettes extérieures uenues a échéance. Le transiert des payements en intéréts et en capital de ces vlettes-lá ayant été suspendu a peu dyexception prés, [es postes du mouvemcnt des capitaux de la balance des payements ne représentent, pour 1933, par rap- port aux anne'es pre'ce'dentes, auyane somme presazm insigni/iante. Les exportations et importations invi—
.sibles ont, a cause de la situation économiaae de'- faoorable et de differentes restrictions, forle-
ment dilninué.
Pour l'établissement de la balance hongroise des 'payements, on a suiui en 1932 la méthode employée au cours (les années préce'dentcs. 11 font faire re—
;marauer (Iue les auteurs de la balance n'étaient pas en mesure (Pindiauer le mouuement illicite consi—
dérable de valeurs, aulon ne peut pas saisir statis—
;tiguement.
Les postes relatifs au mouvement des capitaux ne comprennent one les sommes effectiuement trans—
jérées et celles, préleve'es sur les comptes ,,blooués"
de créanciers étrangers, affectées a des payements ,inte'rieurs.
Cette disposition tenait :; ce gue, pour des cm- side'rations de méthodologie, on a laissé (le cóté les payemenls en principal et en intéréts eifcctués
en pengős par des débiteurs intérieurs au compte du fonds de créanciers étrangers (fonds de transfert) ou pour difie'rents comptes ,,blogués", dont les créanciers nlavaient pas encore pu disposer. Ces uersements—lá ne seront compris dans la balance des payements aue lorsgulils seront mobilise's et effec—
tivement entrés dans le mouvement international des valeurs de Hongrie.
*
Az 1932. év gazdasági viszonyaira a ví—
lágszerte egyre jobban elmélyülő válság nyomta rá bélyegét, melynek hatása nemzet- közi vonatkozásban —— egyebek közt -—— az egyes nemzetgazdaságok közt lebonyolódó áru— és tőkeforgalom volumenjének össze- zsugorodásában jelentkezett. A nemzetközi
-———677—— 1933
valutáris helyzet bizonytalansága s az álta—
lános bizalmi krízis mellett a tőkék nem—
zetközi mozgalmában volt ugyan némi élénkség észlelhető, ez azonban inkább az átmeneti spekulatív elhelyezkedést kereső, menekülő tőkék szeszélyes ide—oda áram- lása, semmint a normális gazdasági tevé- kenységhez kapcsolódó tőkekereslet és kíná—
lat természetes kiegyenlítődése volt. A tőke—
mozgalommal szorosan összefüggő nemzet—
közi árucserel'orgalom visszaeséséhez nagy—
ban hozzájárultak azok a kényszerűség—
szülte gazdaságpolitikai esznváramlatok is,
melyek a nemzeti termelés megerősödését, a munkanélküliség csökkentését, valamint a valutáris nehézségek enyhítését az ú. n.
önellátó gazdasági életre való berendezke—
déssel kívánták elérni, mely végső soron a mind élesebbé váló gazdasági elzárkózásra vezetett. Úgy az egyes nemzetgazdaságok szervezetében, mint a világgazdasági kap—
csolatok rendszerében mutatkozó belső szervi zavarok mellett az aktív gazdasagpolitikai intézkedések sorozata kötötte meg a gazda—
sági erők nemzeti és nemzetközi mozgás—
szabadságát. Az árucserel'orgalom terén a vámemelések, beviteli korlátozások, a kon- tingentálási rendszer, a tőkepiacon a devi—
zakorlátozások és transzfertilalmak voltak azok a további tényezők, amelyek az ország- határokon túl lebonyolódó értékmozgalmat egyre szűkebb keretek közé szorították.
A nemzetközi gazdasági viszonyok ilyen alakulása mellett természetes, hogy a nem- zetközi értékmozgalom valamennyi meg—
nyilvánulási formáját számszerűleg megrög- zíteni hivatott fizetési mérlegek az egyes or—
szagok nemzetközi gazdasági kapcsolatairól, illetőleg e kapcsolatok eredményeiről: a tar- tozási, vagy követelési szaldó álladékváltozá- sáról nem nyujthatják azt a teljes képet, mint a megkötöttség nélküli szabad gazdasági érintkezés mellett, miután a különböző kor- látozások folytán a lejáró esedékességek ki—
egyenlítése jórészt nem történik meg, más- felől pedig illegális úton tekintélyes értékfor- galom bonyolódik le, mely statisztikailag meg nem rögzíthető.
Magyarország, mint agrárállam, foko- zott mértékben érezte a világgazdasági vál- ság hullámveréseit s így különösen rá volt ultualva azokra a védelmi intézkedésekre, me—
lyek a valuta értékállandóságának és a gaz—
dasági élet zavartalan funkciójának biztosí—
tása érdekében a kötött devizagazdálkodás- ban és a nemzetközi kötelezettségeknek ——
átmenetileg _— bizonyos egyoldalú szabályo-
46—
9. szám. —— 678 1933 Magyarország 1932. évi fizetést mérlege. —— Balance dee payements de la, Hongrie pour 1932.
P a y e m e n l s
. ' , . . :Külföldrc menő; Külföldről jövő
Megnevezes "* Deszgnation tdeHongrieá del'étmngerm
Fétmnger Honga'te
,, -. * f, ? Él,,c_,,,íf§_3í§§"kíi
I. Folyó tételek —— Postes courrmts
Ái'ul'orgalom — Vouvemenl (les marchandises 352,012.718 343,366.040
Kamatok és 057 ).iékOli —— Intététs et dividendes . 19.100,000 550000 Vasúti es lmjőzasi tmgalom, kocsibérek — Trafic ferrovi'uire et de
mwigution, et louuge de wugons . . . 4599218 21,026.721
Posta nemzetközi elszámolás —— Droits et taxes internationaur des ,
Postex, 'I'élegmphex et 'I'éléphones . . . 2,126.458 941490
Ki- és lit-va'initorlz'us —— Émigration et immigration 759.616 89.221
lx'ivánzlorlók kiildemenyei -—— Envois d'argent (ráunt/rés 7,092.450
Diplomáciai szolgálat — Service díplomatigue 5,095.700 233028!)
ldegentnrgnlmn') —— Mnuvement des- lourisfes1) 32,356.845 21,626.415
Nyugdíjak — Pensions de retmite 1,877.204 ——
Aranyórmék es rud—- ' s et Iingots'en or 3,576.009 90.400
Folyó tételek összesen —— Total des postes eoumnts 421,603.268 397,063.026 Egyenleg —— Solde . . —— ——24,540.242 Il. Tökeforgalmn —- Mom-einem des capitauac
Hosszúlejáiatú kölcsöntörleszlós -.,. .ln'mrlixxement (l'emprunts (i
long terme . . . . . . . . . . , , . . . 8,600.000 "
Rövidlejálatú kolesoutmlesrtes ———— ,lmorliazkremenl (Peniprunls () court
terme . 3,180.000 ——
Uj kölcsönök —— Linprunts nouveaux , . _ , , . , . . . . _ 3,000_000
Iirtékpapír ingatlanvetelés vállilkozás ———— 'I'itreS, entreprises et (lehal
dimmeubles . . . . — 7,000.000
Magyar Nemzeti Bank arany- (s (lexiraallomamvaltordsu __ (fiam/c- ment (le Ieneuísse or 0! de devices élmngéres de la Banyue Autionule 4
de Hongrie , . , A . . . . . , . . . , . . . . . . . § __ 8,357,187 'l"(")kel'őrgalom összesen _" Total du mouvement des mpz'tuuir 11,780,000 18,357.18T Egyenleg —— Solde . . ;; w— %6,577.187 IM—Il. Mindössze —— I', II, total général i 433,3S3'268 415420213 _ l'lilmfori'z'xs mint egyenleg —— Erreurs et omisxions . , . , —— ——17,963.055 !
§
'; tanulmányi kiudasokkal es bevételekkel együtt, —— Y compris les (lé/mrzses et les recettes (1 étudiunls et de personms voyrigeunt dans un hat (l,(;!ílt'lle.
zásában nyilvánultak meg]) A külföldi tar—
tozások utáni kamat és tőketörlesztés transz—
l'erálásánuk kevés kivétellel való felfüggesz—
tése eredményezte azt. hogy az 1932. évi
1) A 4500/1931.
lek igénybevételét.
M. li, SJ. rendelet külföldi hite—
nyujtását, vagy meghosszabbí—
tását a Magyar Nemzeti Bank engedélyétől tette függővé, ugyancsak a Bank engedélyéhez kötötte penznek, pi'rnzhelyettesítt'í eszköznek, értékpapírnak es aranynak kivitelét is, Az :iru— és értékpapírkivitel ellenértéke külföldi pénznemekben pengőlwu folyó.
sítnndő ellenérték elleneben :! Banknak szolgálta—
tandó be.
A (3900/1931. evi M. 13. rendelet a külföldi ta!"—
tozások utáni esedékességet; transzt'erálásának tilal- máról az ú. n, transzt'erilap megteiemtésóről (ahova a tőke- és kamatesedékességek pengőhen fizetendők)
intézkedik s kimondja hogy a külföldi hitelező számlájára befizetett összegek felett is csak :! Bank engedélye alapján lehet rendelkezni.
fizetési mérleg tőkeforgalmi tételei az előző évekhez viszonyítva alig számbajövő össze- gekre zsugorodtak Össze s miután a folyótéte—
teknó] is, úgy a látható. mint a láthatatlan import-export forgalmu részben a gazdasági delmnjunktúra. részben a fennálló korláto- zások folytán szinten erősen csökkent, az ország nemzetközi értekmozgalmának nagy- sága 1932-ben az előző évinek alig egyhar—
madára esett vissza.
Ami a mérlegY 08910illitamnak módsze- rét illeti. arra nézve megjegyzendő, hogy ezúttal is az előző években követett módszer alk-almaztatott,
A mérleg tőkeforgalmi tételei csak a ténylegesen transzferált, illetőleg a külföldi hitelezőknek zárolt számlájáról belföldi remleltett'xsxel eldiszpnnált ősszegeket foglal—
9. szám. —679— 1933
_ják magukban. Módszertani szempontokból ugyanis nem látszott indokoltnak azoknak ,a tőke— és kamatfizetéseknek a felvétele, melyeket a belföldi adósok a külföldi hite- lezők alapjába (transzferalap), illetőleg kü—
lönböző zárolt számlákra pengőben teljesi—
ztettek s melyek felett még a hitelezők nem
1-uo-n-n...-n.-u.-....--.lnun-nunnc-:..-nun.-...un.-n-nun--ni...-ac.-nnnn---.---nun-uluunnuncn
EGYÉB
diszponálbak. Ezek a fizetések az esedékes kötelezettségeknek olyan teljesítését jelentik, melyek ténylegesen az ország nemzetközi értékforgalmába csak későbbi időpontban, mobilizálásuk alkalmával fognak belépni., amikor is a fizetési mérleg elemei közé fel—
veendők lesznek. Hajdrik Sándor dr.
iii...-
Magyarország szállodáinak statisztikája.
La statistigue des hőtels de Hongrie.
(Az 1930. évi népszámlálás adatai alapján.) — (D'aprés le recensement de la population de 1930).
Résume'. Lors (ln recensement de la population effectué le 31 décembre 1930, ln Hongrie comptail 417 hótels eomprcnant ensemble 11.543 chambres.
Pendnnt les (liar denu'eres unnées, le nombre des hótels et de leurs ehambres accusait une augmen—
tation considérnble surtout autour du lar: Balaton,
.w'nsi gue dans les stations balnéuíres et climatéri—
gues- des montagnes de Bükk et de Mátra; par .contre, celui des chmnbres (I'lzótels a (liminué de _pre's de mille d Budapest. Le nombre des hótels ne comptant pas plus de 30 chambres représentait 7-4'6% du nombre total des hótels; [a proportion ,des hőtels ayant 31 () 60 chambres, 15'3%; .celle des hötels de 61 ("1 100 chambres, 5'5%. Des lzótels Com- ,prenant plus de 100 chambres, don! lu proportiun .était de 4'6%, 14 se trouvaíent () Budapest; Debrecen, Szombathely, Balatonkenese, Hévíz et Lillafüred en
uvaíent chacun un.
*
A népszámlálási felvétel alkalmával ki- töltött házigyüjtőívek közül mindazokat,
melyek kórházak, laktanyák, internátusok, szállodák stb., vagyis ,,intézeti háztartás"- nak elnevezett épületek adatait tartalmaz—
zák, külön csoportosítjuk. Az ekként Össze—
foglalt adatok a mindenkori népszámlálá- sok V. számú közleményében látnak nap—
világot.
Úgy véljük, hogy nem lesz érdektelen, 'ha ebből az Összefoglalásból a szállodákra
"vonatkozó 1930. évi adatokat külön ki- emelve is nyil 'ánosságra hozzuk.
Annak ellenére, hogy az alapadatok igen szűkre szabottak, mert csupán a szállodák száma és a szállodák befogadóképességére némileg rávilágító adat, a szobák száma
áll rendelkezésre, mégis érdemes a té- mával foglalkozni egyrészt azért, mert magyarországi szállodákról statisztikánk nem volt. más- eddigelé a
semminemű
részt azért, mert ezen adatok alapján is figyelemreméltó esoportosításokhoz jutha- tunk.
1930 december 31-én, vagyis a legutóbbi népszámlálás időpontjában Magyarországon összesen 417 szállodát írtak össze s e szállo- dákban a vendégfogadó szobák száma 11.543 volt. Az utolsó tíz ewtendő alatt, azaz 1920 és 1930 között jelentékenyen megszaporo- dott a szállodák, illetőleg a szállodai szo- bák száma Somogy, Veszprém és Zala vár—
megyékben, tehát azokban a megyékben, melyek a Balatonnal közvetlenül határosak s amelyek egyikébe llévízfiirdő is beleesik,
továbbá Borsod és Heves vármegyékben,
vagyis ahol a Bükk és a Mátravidék ismert üdülőhelyei terülnek el. Ezek a számok a magyarországi fiirdőéletnek az utolsó év—
tizedben történt nagyarányú fejlődését tük- rözik vissza. A szállodák, illetőleg a szál—
lodai szobák összes száma ellenben 1920-
ról 1930—ra csak alig valamivel emelkedett,
ennek oka pedig főleg abban van, hogy Budapesten a szállodák száma megapadt és a szállodai szobák száma majdnem ezerrel visszaesett. A törvényhatóságokra vonatkozó részletes adatok 1920-ról és 1930-ról a túl- oldali összeállíitásban vannak feltüntetve.
A szállodák befogadóképességének mé- résére a legalkalmasabb volna a szállodai ágyak számának ismerete. ennek híján azon- ban egyelőre meg kell elégednünk a szobák számára vonatkozó adattal, mert hiszen ez is elegendő tájékoztatást nyujt az egyes szállodák méreteiről.
A hazai szállodáknak több mint egy—
harmada (33'6%) egészen kisméretű,, 10 vagy annál is kevesebb szobás vendégfogadó.
Az összes szállodáknak közel háromnegye-
