1923 189 — 5—6. szám.
A búza ára a világpiacon aranykoronára átszámítva.
Prix du froment au, marché mondial convertz' en courormes or.
A búza árszínvonalának változásait néhány fontosabb államban a magyarországi búzaár elhajlásáVal egybevetve a túloldali ábrában mutatjuk be.
Az aranykoronában kifejezett árakat vizs—
gálva szembetűnő, hogy a búza ára Magyar- országon az 1922. év első felében még az 1913. évi árszínvonal alatt maradt, azt első ízben 1922. évi augusztus havában érte el
és ugyanezen év novemberétől kezdve állan- dóan azon felül állott. Németországban a búza ára korábban érte el ugyan az 1913.
év árszínvonalát, de 1922. december óta annak állandóan alatta maradt s az árszín- vonal általában igen erős kilengéseket mu- tat. Egyenletesebb alakulást tüntetnek fel.
Kanada, Argentina és Nagy-Britannia búza- árvonalai.
A háború előtti és a mai Magyarország fizetési mérlege.
Bilan des payements de la Hongrie d'avant guerre et de la Hongrie actuelle.
Pénzügyeink mai nagy problémáinál, fő—
képen az előtérben álló jóvátételi és valutá- ris kérdéseknél, az ország fizetési mérlegének alakulása nagy szerepet játszik.
Azoknak a fizetéseknek a megállapítása és együttes kimutatása, melyeket Magyar- országa külföldre és viszont a külföld Magyar—
országnak egy év alatt teljesített, a mai vi- szonyok között rendkívül nehéz feladat. A magyar koronában és egyes más idegen pénz- nemekben jelentkező fizetéseknél ugyanis ma nemcsak az összegek nagysága, hanem a valuták árfolyama szerint is időnként jelen—
tékeny értékkülönbözet mutatkozik, melyet
nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nagyon nehéz továbbá jelenleg a külföldre történő kamatfizetések megállapítása, miután ezek között a háború alatt keletkezett tőkehátra- lékok kamatai is szerepelnek, melyeket a győztes államoknak valorizálva kell fizetnünk, A valorizáció kulcsa a hitelező állam pénz- nemének árfolyama szerint különbözik s az ilyen tartozások után járó fizetések módozatai még nem, vagy nagyon eltérő megállapodások szerint vannak rendezve, az ezekre vonat-
kozó adatok összeállítása tehát rendkívül , sok puhatolózást és körültekintő becslést
igényel. *
Magyarország fizetési mérlege millió aranykoronákban
Bilan des payements de la Hongrie ert millions de courormes or
Háború után —— Aprés la guerre
PasszM/m Ák/iVU/Il
Mindenhova/om ] %%
Mawemm/ [nigra/air x. §
[iszunk/araba! )_ § s
Will!/?! en we'/aux préri-u:
"e §
[gyü ami; fe'/elek ) Áll/I': mill/:
[ffi/kereskedelmi fargo/am Dorn/neme evé/lev!
Pan:/'v Igyon/eg Str/do peu/T
küllő/ov [III/Ha'JM ulíní Para/"elv d'un/És de: l/ze/e'sek
del/es E' Fél/angel [gyü passz/'v rátem/klima: pun/[c h'a'áwu' elő)/i dhwncabbso'yok Irt/érek iss A almaim/eh de'/Ip; pub/lynx: Jamal-gum?
Háború előtt — Avant la guerre
Aki/"mm Passz/rum
Mindenhova/am
"WWW/" Wim/W
4247MW3stiw'Ám-JM is osz/mí t á/lamada'ssűw/a'fw'eíí *
we'/ils is; via/ln pub/Wars " tul/l
Mm om: dal/es pur/lms áfa
/ 'ÁU/h'c/M
ifúűemskeo/e/m/ filyú/M!
.Gamma/ev eX/p'r/ew
Mam/as Iwa/m )X
Mawemm/ de [rakva/m:;
Vasa/Mis la/b'za'il ÁVW/o/n KüM/new de ota/ms de fer e/ de
MMM/MA
[y)/áá a/mf le'/e/ah dul/es GMK;
May/Mm és tali/czy, rk Mammon/aa
mama Mrs de pay? el ("55 x
off ;a/nw *
vállai/Ma': m' maz/am km;:
Don't/Mhz: (fa! MdddscMal 509052: [DM/hw!!! an": / 'A'/Mm
iekzwhyek asz/MHz
des gdm/75
b/ka'loyl'a'ksanaí .hmmm
'ils de: empmv/ vga/Mama.!
, Megen keIÓeH/evá mya/annk Aah!/eh:
,Mayw/ n'es mmm/Mc: 55 mum/ Ma.
49: mal/:: 4/ káva/yer:
Vál/ii Ama/m m la'/he: de muy.
www/mi n/e/rse'ye
de: M/mpf/sss /Mus/n'a//fs
ama"
mew life/M
JIM/ps pax-W.:
Pussz/'v agyu/W
Soli/e ing/v "5.5
5—6 szám. —— 190— 1923
Az ország pénzügyi helyzetére vonatko—
zólag a kültöldön és itthon nyilvánosságra hozott hivatalos ismertetésekben már több- ször ki voltak mutatva üzetési mérlegünk alakulásának adatai. Az 1922. évi mérleg, melyet Szabóky Alajos dr. h. államtitkár, a m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatója állított össze, a háború előtti külföldi tarto- zások tételeinél a nagyon ingatag alapon álló becslés terjedelmét lényegesen megszükítve, a valorizációs járulékokat jórészben kipuhatolt effektív összegekkel mutatja ki, úgy, hogy a megállapított eredmények mögött már reális hátteret láthatunk. Az ingadozó árfolyamú pénznemekben megnyilvánuló fizetések meg—
állapítása pedig a fizetések alakulásához nagy rugalmassággal alkalmazkodó, következetes és pontosvszámítások alapján történik.
E mérleg adatait Magyarország háború előtti fizetési mérlegének Fellner Frigyes dr.
egyetemi tanár által összeállított adataival óhajtjuk ezúttal szembeállítani, amit elsősor—
ban a két mérleg grafikai bemutatásával te- szünk szemléltető alakban meg, az összeha- sonlítás pontossága érdekében figyelmet for- dítva arra, hogy a két mérleg rajzán a mé- retek az aranykoronában kifejezett értékadatok nagysága szerint egyöntetűen változzanak.
A két mérleg összehasonlításánál elsösor- ban az *aktív oldal nagyságának aránytalan ( eltérése a feltűnő. Az aktívumok szemmel- láthatóan sokkal jobban zsugorodtak össze, mint amennyire az ország területe és népes- sége csökkent. Ezzel szemben a két pasz—
szív oldal nem mutat a méretekben arány- lag nagy eltolódást. A háború utáni mérlegen ez az oldal körülbelül egyharmadrésszel ki- sebb, mint a háború elóttin, holott a területi és népességi visszaesés mintegy kétszer ilyen nagyarányú volt. A deficit az eddig látott változásokból érthetően tehát a háború utáni mérlegen jelenik meg nagyobb alakban; a bejegyzett adatok szerint 81 millió aranyko—
ronával haladja meg a háború előtti mérleg passzív egyenlegét.
Az aktív mérlegrészek alaposabb átnézése két tételre hivja fel a figyelmet. Az első a vándormozgalomtétele, amely, mint látjuk, a háború előtti aktív eredménynek egyhatodát sem éri el, nyilvánvalóan főképen azért, mert Amerikába kivándorolt háború előtti honű- társaink közül nagyobb hányad volt a felvi—
dékról és a többi elszakított területről Való, mint a Magyarország mai területéről elszár- mazott. Egy másik oka a háború előtti álla- pottal szemben e tételnél megállapítható aránytalan csökkenésnek az a körülmény, hogy
az Amerikai Egyesült—Államokban 1922-ben a kereseti viszonyok már lényegesen rom- lottak s így a kivándoroltak kevesebbet ta- karithattak meg és küldhettek haza, mint a háború előtt.
A másik tétel, melynek változása a há- ború előtti és a háború utáni fizetési mérleg aktív oldalai közt nagy eltolódást okoz, a kül- kereskedelmi forgalom egyenlegének tétele.
Ezen a címen a háború előtti mérlegnél Ma- gyarország 964 millió aranykoronával aktiv
AHGOLORSZÁG 1913 Év: omás; MÉRLEGE.
aktívum passzívum
;:4H0*íní..l.íltul§í
§ kiiktatták:
! . !
Kűlfila'a'n alul,/u.n tőkék 5042 mi,/' § '. .. " Bahama/. mm,,
§§ ! ' .
. , § ! :
WUIGWUIOM 2257míll, § : 4345mi/Á: lkliv egyenleg Bankforgalam 500 mi,, § : :
Egyéb ::algálra/ásak — ,__ .. __
?wmill. ——-—— *
ANGOLORSZÁG 1922 év: marás: MÉRLEGE.
§
_, :
§
4082' Bh *-:(ullaldan elhelyezefl roluk § "MW,. ! ozatal: ubb/.:
SE '
"a§
.. 55
Haja/orgalanv § Aktív egyeni-9
Bankforgalom §
Egyéb szolgáltatások §
240 míll.
námcronszke máris: MÉRLEGE
HÁBORU nőn
akíívum passzívum
Külföldi értékpapírok és aims! .
válla/arokkűlfóldőn 3535!!!
Bank és áruforgalom 1170 mill.
Vándormaxgalam Behozaíafí tőbhíel
' zgsmill. aktiv egyenlo,
i_ -
. Behozatali lábak!
!
Passzív egyenleg : őőlümíll. ,
Kíszpánz fize/és
mAsyARonszits FIZETÉSI máma:
HABORU ELOTT 1922-BEH
aktívum passzívum aknvum passzívum
§ szm'ué
* _ ll
Zac-sind], § assa POSSIIVH 295 Dmíll
. n '
_ , egyen/egi.
Passzív egyenleg :"! ___ MMM; ___
1765 míll.
1923 ——191— 5—6. szám.
volt a külfölddel szemben. Az 1922. évi mér- légben ez a tétel a passzív oldalon áll, lnég pedig olyan aránylag rendkívül nagy összeg- gel, amely mellett a mérleg egész aktiv ered-
ménye elenyészik.
A háború előtti mérlegen a passzív oldal legerősebb terhei gyanánt az államadóssági kamatszolgálat és a záloglevelek és kötvények kamatjáruléka címén fizetett összegek állanak elöttünk. Mind a két címen a külföldről ka- pott olyan értékekért való fizetések szerepel- nek, amelyeket, legalább jórészben, hasznos beruházásokra fordítottunk, amelyekből tehát a nemzeti jövedelem erős tápláló forrást nyert.
Az 1922. évi mérleg legfőbb passzív tétele, a külkereskedelmi mérleg egyenlege, túlnyo- móan csak közvetlenül a létfenntartásra be—
hozott javak ellenértéke. A külföldi tartozások utáni kamatfizetések 1922—ben az összehason- litás alapján kisméretűeknek mutatkoznak, a kamatteher ugyanis, azáltal, hogy a tar- tozások egy részét csak a korona leromlott értékében kell fizetnünk, lényegesen csökkent, dacára azoknak az eléggé kedvezőtlen hatá- rozatoknak, melyekkel a békeszerződés, vagy az ennek alapján hozott döntések a mai Ma- gyarország részesedési arányát az államadós- sági kamatterhek viselésében megállapították
Az 1922. évi fizetési mérleg passzív áb- ráján egy tétel, az államadóssági kamatszol—
gálat egészen, a két mellette levő tétel pedig részben fehér folttal van jelezve. Ezzel a té- telek összegének az a része van szemléltetve, mellyel 1922—ben tartoztunk, melyet azonban nem tudtunk fizetni s amelyet fizetőképessé- günk végső határán túl felmerült fizetési te- hernek tekinthetünk. E teher nagyságát már azért is érdemes szemügyre venni. mert az a késedelmi kamatokkal nagyobbodva, a kö-
vetkező évi mérleg passzívumát az akkor esedékes rendes fizetéseken felül terhelni fogja.
Azok a változások, melyek a háború előtti állapothoz képest Magyarország fizetési mér—
legében mutatkoznak, nagyon súlyos termé- szetűek ugyan az ország mai pénzügyi helyzete szempontjából, az itt előforduló fizetési összegek azonban a nagy európai államok mérlegeiben változó összegekhez képest elenyészően ose- kélyek. Anglia, Németország és Magyarország háború előtti és utáni fizetési mérlegei az aranykoronákban kiszámított összegek nagy- ságának arányában ábrázolja az előbbeni gra- űkon.
Az ábrák nagyságának egymáshoz való viszonyából kitűnik, hogy a magyar mérleg tételei mily kis szerepet játszanak a nagy államok nemzetközi fizetései mellett. Egyéb—
ként a német fizetési mérleg ma háború előtti állásához képest nemcsak az összegek nagy- sága, hanem azoknak egymásközti egyensúlya szempontjából is még kedvezőtlenebbül átter—
helve áll előttünk, mint a magyar; e mérleg ugyanis a külföldi bankforgalomnak, értékpapír- elhelyezéseknek és vállalkozásoknak háború előtti aktivumával szemben jelenleg semmi ak- tivumot nem mutat ki, míg passzivumai a meg- növekedett behozatali felesleggel és a készfize- tések új és súlyos tóteleivel a háború előtti—
nél jóval nagyobbak lettek. Anglia főképen a külföldi tőkeelhelyezések hozadékának csök- kenése és behozatali többletének emelkedése következtében a háború előttínél ugyancsak kedvezőtlenebb mérleget mutat fel, azonban háború utáni mérlegét még mindig tekintélyes felesleg egyensúlyozza ki, jelezve azt, hogy e győztes nagy államban a külfölddel szemben lebonyolított fizetéseknek egészen kritikus elto- lódásáról már nincsen szó. Szigeti Gyula d'r.
A csődök száma néhány államban?)
Nombre des faillites dans guelgues pays.
Az állam 1913l1919119201192ll1922 1 9 2 2 1 9 2 3
neve átlag havonta v. VI. VIL§VIIL IX. X. XI. XII. I II III. IV.
Csehszlovákia —- — — 32l 239 178 153 162 141 249 402 532 568 616 426 409 366
Dánia 28 12 26 59 65 87 53 75 58 64 70 56 39 53 60 62 43
Északam.Egy.-ÁII. 1.213 460 716 1.6681.867 l.7751.6601.5751.6751.4601.6021.7611.8622.2031.5631.6961.638
Finnország 40 _ _ -— 31 33 28 27 17 25 23 33 37 35 29 32 6
'Hollandia 152 91 127 195 263 277 304 279 238 363 306 367 324 362 330 382 312 ,Kanada 152 52 31 193 298 293 183 266 262 297 342 406 329 366 335 343 303
Magyarorsz. —— —— —— 3 3 2 4 1 1 l 1 1 7 1 1 1 5
Németország 815 63 109l 257 34 95 91 81 59 45 43 34 39 24 17 30 45 ,Norvégia 33 16 35; 88 82 129 94 68 79 59 72 74 47 67 69 76 84 Olaszország 616 49 52: 149 297 288 300 341 270 287 339 337 316 402 367 437 430
Svájc — 29 36 56 57 70 58 59 59 40 54 47 24 51 51 45 22
Svédország 317 175 196! 432 3881430 362 374 300 371 335 353 309 367 333 322 273
, l
1) L. Nemzetek Szövetsége ,,Bulletin Mensuel de Statistigue" 1923. 5.
