1924
_— 3817 ——
9—10. szám.Az olasz-amerikai egyezmény óta Szicília
kénkivitele évi 210000 tonnában állapíttatott
meg. Bár ez a mennyiség meg sem közelíti a háború előtti kivitel mennyiségét, az előző évek kivitelénél mégis jelentékenyen nagyobb.A bevitelre szoruló államok szükséglete a háború előtti állapothoz képest erösen meg- növekedett.
Németország és Anglia vegyi- és fémipari célokra Kanada és Svédország elsösorban
papírgyártasra, Franciaország a szőlőterme- lésnél használ fel nagyobb mennyiségű ként.
Jellemző példa arra, hogy Olaszországot az Egyesült-Allamok még az europai piacról is mennyire kiszorították, a következö: Né-
metország 1913 ban 38.924 tonna ként impor—
tált Olaszországból, 1923—ban csak 4.294 ton—
nát; viszont az Egyesült-Államokból 1913—ban
csak 7.053, 1923-ban pedig 46.232 tonna kénbevitele volt.A világ higanytermelése.1
Production mondiale en mercure.
A világ 1922. évi higanytermelése mint—
egy 3300 tonnára becsülhető, az 1921. évi
2100 tonnával szemben. Ezzel a higanyter-
melésben, mely 1918 óta állandóan hanyat—lást mutatott s l92l-ben a mélyponton volt, ismét számottevő javulas állott be. Az 1922.
évi produkcio a háború előtti évek átlagát már megközelíti. A termelés mennyiségét és érté-
két 1913 óta tablazatunk mutatja, melynek
adatai becslésen alapulnak.A világ higanytermelése 1913 óta.
A fontosabb országok higanytermelése.
Ország 1913 1919 1920 1921 1922 1923
Spanyol-
ország 1245'71226'0 861'7 63541318'2 1136'11)
Olasz- !
,ország 1004'0 8450140101071'015410 1605'0 Eszakam.
Egy.-All. 687'6 728'5 455'6 2156 2169 270'0 Mexikó. 1657 1189 772 460 420 142'8')
Japán 01 06 27 60 1'2') -—
Kína!)
21 804
455 980 17'1
1'6
§ 5, is §
! . .a .! . .a
E v az a es; a v az agg
§ § s "Éz? § § 5 1 §: o
2 ...a %d E-u Eco-a ! itt 811
1913 4000 46 1918 3700 % 13'4
1914 3800 54 1919') 2600 ! 70
1915 3900 10 0 1920 2800 : 61
1916 3800 140 1921 2100 ! 28
1917 4000 125 1922 3800 ' 5'5
1) A régi Ausztria és Magyarország mintegy 300 tonnás termelése nélkül.
1923-ra vonatkozólag becsléseink a ter- melésről még nincsenek, de a már ismert adatokból következtethetjük, hogy az 1923.
(m' világtermelés joval meg fogja haladni a
3000 tonnát. —
A higanytermelés súlypontja, a bányászat legtöbb ágával ellentétben. Európában van, amely a háború előtt a világtermelés három- negyedrészét, a háború után pedig négyötöd- részét szolgáltatta. A maradék Amerikára és Ázsiára esik.
Míg a háború előtt Spanyolország, ahol a világ leggazdagabb higanyérctelepei vannak, vezetett a termelésben, 1920 óta Olaszország all elsó helyen. Ez az ország már korábban
*) L. Wirtseh. u. Stat. 1924. 15. sz.
!) Ideiglenes adat. *) Kivitel.
is kiterjedt higanyérebányászatot folytatott, a háború után az addig Ausztriához tartozó ldria gazdag bányáit megszerezvén, a háború előtt mintegy évi 1000 tonnát tevó termelését több,
mint 50**/0-kal gyarapította. Spanyolország
háború előtti termelésének 1921-ben csak felét termelte, az utolsó két évben azonban a ter- melés ismét békebeli színvonalon volt. Cseh—országnak azelőtt Magyarországhoz tartozó
higanytermó vidékein 1920—ban 67, 1921-ben
45 tonna került kiaknázásra. Régebbi időben Európában állandóan nagymennyiségű higanyt szolgáltatott Oroszország is. A mult évszázad Végén-az ottani termelés évenkint 300—350 tonnát tett ki. Az orosz termelés azonban erős visszaesések után egyideíg teljesen szü- netelt. Állítólag 1921-ben a higanyércbanya—szatot ismét megkezdték. Az 1923. évi ter—
melés mennyiségét mintegy 61 tonnára teszik.
Az Amerikai Egyesült-Államok higany—
ipara, mely 1877-ben 2740 tonna évi termelés- sel fejlődése csúcspontjára jutott, hanyatló tendenciát'vett. A háború előtti években az átlagos termelés már alig haladta meg a 700 tonnát. A háború alatt a magas árak miatt
fellendült ugyan a termelés (1917-ben 1230
tonna), a háború után azonban annál nagyobb9—10. szám. ———382—— 1924
mértékű visszaesés következett be; az 1921.
és 1922. év termelése az utolsó 75 év leg—
kisebb teljesitményei. E hanyatlás valószinű- leg a termelési költségek növekedésében ke—
resendő. Amerikában még Mexikó és Peru állandó higanytermelö országok. Mexikó leg- nagyobb teljesítménye az 1898. évi 353 tonna volt; a háború előtt azonban évente már csak
mintegy 160 tonnát termeltek. Később a po-
litikai zavaros helyzet következtében még ez a mennyiség is csökkent.Ázsia, higanytermelése a háború után hoz- závetőleg évi 100 tonnát tett ki. Itt termelő országok Kína és Japán. Kína termelési adatait nem ismerjük. Japánban 1921-ig emelkedő volt a termelés irányzata.
Kisebb mértékben s nem is rendszeresen, még Algírban, Braziliában, Portugáliában, Jugoszláviában, Ausztráliában, szélandbcm, Kisázslában és Borneo szigetén termelnek
higanyt. .
A fontosabb államok külforgalmi adatait tablazatnnk mutatja be.
Híganykivitel és behozatal a fontosabb államokban.
0 r s z a g 1913 1920 1921 1922 1923
Kivitel
Spanyolország . Olaszország .
1490 993
934 608 1029 938
267 — 1406 1406
Behozatal
Németország . . . 961
Nagybritannia . . 1548 1217 744 637 Egyesült-Allamok . 78 482 361 —-—
Japán . . . . . 156 379 182 191 — Franciaország . . 198 212 32 78 161
404 416 535 443 1169
711
A higanytermelés fő országai, Spanyol- ország és Olaszország, a kivitelben is a leg-
nagyobb szerepet játszák. A spanyol kivitel a háború előtti állapottal szemben jelentéke- nyen sülyedt, míg az olasz kivitel felényivel emelkedett.
A, legfontosabb higanyfogyasztó allam Anglia,. Csaknem az egész spanyol kivitel, az olasz kivitelnek pedig számottevő része kerül angol piacra. Anglia után Európában Németország a legnagyobb higanyimportáló, mely a háború előtt szükségletét elsősorban monarchiánkból fedezte, a háború után Olasz- országból, 1923 óta pedig túlnyomóan Spa—
nyolországból. A vilag országai között bevitel tekintetében második helyen állanak az Ame- rikai Egyesült-Államok, melyeknek szükség- lete a belföldi termelést messze túlhaladja.
Csak a háborús évek alatt került nagyobb mennyiségű higany ebből az országból ki- vitelre.
A szintén higanytermelő Japán is —— ahol különösen a lakkiparban sok higanyt hasz—
nalnak fel —— kénytelen tekintélyes mennyi- ségű higanyt behozni. Az 1919. és 1920. évi rendkivüli nagy behozatal (1919: 450 tonna) magyarázata az, hogy a háború befejeztével Angliában nagymennyiségű higanykészletek szabadultak fel, amelyeket a japan piac foga- dott be. De még 1920-ban kénytelen volt az ország 90 tonna higany kivitele által a higanygazdalkodás terén az egyensúlyt helyre- állítani.
