Olaszok Magyarországon a háború előtt

e TERÚLET És NÉPESSÉG e

Olaszok Magyarországon a háború előtt.

Italiens en Hongrie avant la guerre.

Résume'. A lloccasion de la conclusion du traité cl*amitié hungaro—italien, il n'est pas sans intérét de parler de la situation parti- culiere gu'avaient, avant la guerre, les Italiens de Hongrie. La plupart de ceux-ci étaient établis a Fiume (Voir le tableau 1). Cette situation particuliere les protégeait non seulement dans leur langue et leur culture intellectuelle, mais aussi elle les rendait capable de se maintenir, et de fortifier leur position vis-a-vis de leurs plus grands adversaires, les Slaves de la cöte adriatigue, gui les y entouraient completement.

Comme la langue scolaire et administra—

tive était llitalien a Fiume, malgré gue ce fút l'immigration des Staoes de la Croatie voi—

sine et (le llAutriche (lui avail en premier lieu accru la population fiumaine (tableau 3), selon les recensements, le nombre et la proportion (les Italiens y allait en augmentant, et celle eles Croates et des Vendes diminuait continuelte- ment (tableauoc ( et 2). Llitalien ayant éte' enseigné cl7une fagon intense, la moitie' cles habitants non italiens le parlaient aussi, de sorte gue de la population de cette ville en- toure'e de ólaies, en 1910 70"'" parlaient la langue (le Dante et rien gue 53 5"0 te croate.

Sous le régime hongrois, on n:y foreait point les Italiens a. apprendre la langue honoroise;

cela ressort du fait gu en 1910 encore seule- ment 8'90/0 des Italiens y parlaient le hongrois;

par contre, 16'1 savaient l'allemand et 42'6'50 le croale. Cependant, sur les [longrois im—

migrés a Fiume ces derniers temps, 33"U savaient l'italien et rien gue 230 le create.

Pour comparer les ehoses, mentionnons gue depuis 1900, sur le littorat de la Croatie ooisine, le nombre eles Italiens diniinuait suc—

cessiiicment. A Szusák merne, commune toute voisine de Fiume, en 1900, sur 11.039 habi—

tants, 700 avaient llitalien pour langue ma- ternelle, et en 1910, sur 13.214 habitants, 658 seulement. Pendant la méme période, dans les autres parties (les deux comitats de la cöte, le nombre des Italiens est tombé de 309 a 221.

Bien gue, déja sous te régime autrichien, l'e'lément italien fut bien plus fort a Trieste guga Fiume et gue Trieste communiguát di—

rectement avec le territoire de langue italienne, de 1880 a 1910 la proportion (les ltalienSiy a diminué de 73 700 a 623, et celle des

Slovenes s*est élevée de 21'80/0 a 298. On voit donc gue sous la protection énergigue et constante du régime hongrois, Fiume conser- vait beaucoup plus son caractére italien gue

Trieste sous la domination autrichienne.

A magyar-olasz barátsági szerződés meg- kötése alkalmából nem lesz érdekesség nél- kül, ha rövid visszapillantást vetünk arra a helyzetre, amelyet a háború előtti Magyaror- szágon az olaszok elfoglaltak, s arra a fejlő- désre, amelyet az olaszok éppen kedvező hely- zetük folytan elértek. Ha a nemzetiségi kér- dés kezelése körül Magyarorszagon itt—ott

történtek is hibák, amelyek sohasem a rend—

szerből eredtek, hanem egyes közegek túl- buzgóságából, vagy helytelen felfogásából, annyi kétségtelen, —— s az alábbiakkal ezt kívánjuk igazolni — , hogy a magyarorszagi, kiváltképen a fiumei olaszságnak olyan kive—

teles helyzete volt, amely őt nyelvében és kultúrájában nemcsak a többségi nemzettel szemben is eredményesen megvédte, de képessé tette arra, hogy legveszedelme- sebb ellenfelével a tengermelléki szlávsággal szemben is megállja helyet sőt erősítse pozí- ciójat.

Magyarorszagon a háború előtti utolsó nép- számlálás szerint 33.387 Olasz anyanyelvű la—

kos találtatott. Ebböl a számból 24.212 jutott magara Fiuméra, 4.138 Horvat-Szlavon országra, úgy hogy magában a tulajdonképeni anya- országban mindössze 5.037 olasz anyanyelvű lakos élt. A magyarországi olaszsag eszerint túlnyomó többségében Fiuméban s általában a tengerparton lakott, mert hiszen a horvát—

szlavonországi olaszok közül is 879 a két tengerparti vármegye-re esett. Az ország bel—

sejében elszórt olaszok szama alig tett többet 8000 nél. Ez utóbbiak újabb időkben vándo- roltak be, többnyire mint fűrészgyári, selyem—

gyári, kőfejtő és egyéb munkasok; falusi te- lepülők közöttük csak kis szammal voltak talalhatok (különösen Pozsega vármegyében).

A magyarországi olaszok nem is annyira bevándorlás. mint inkább Fiume népuövek- vése révén gyarapodtak Magyarországon. Az 1. sz. kis összeállítás meggyőzhet erről.

Az adatok csak 1890-ig vezethetők vissza (legalább is az egész országra vonatkozólag)

23

^{4. szám. —324—— 1927}

]. Az olasz anyanyelvűek száma a Magyar-biro- dalomban 1890-ben, 1900- ban és 1910- ben.

Nombre des habitants de langue matemelle italierme dans la Hongrie d'aoant-guerre, en 1890, 1900 et 1910.

áá sÉÉ É _ § ._

É v §í§§§§§s : §, ezt san—így

assess—ess as Er: 17130;

Anne'e ágat—uses § s ige 5388

assess gs sose _a_s

gcmgz—mü—ü Egg EBEÉ 5530:

1890 21.851 13.012 5.011 3.828

1900 27.482 17.352 6.071 4.059

1910 33.387 24.212 5.037 4.138

Szaporodás —- Accroissemeaztt

1890-től ] ' ;

191oíig .. . ..

De 1890 [ 11.056 11.200 26 010

á 1910

s ezek az adatok azt mutatják, hogy a há- ború előtti húsz év alatt csak Fiume terüle- tén növekedett az olaszok száma, ellenben sem az anyaországban, sem Horvát—Szfavon- országban nem mutat az olaszok száma lé- nyeges változást. Nincs adatunk arra nézve, hogy 1890-ben mennyi volt" az olaszországi születésűek száma; az 1900-ból és l910-ből meglévő adatok azonban azt mutatják, hogy a két év közötti évtizedben az olasz beván- dorlásnak csökkenni kellett. Az olaszországi születésűek száma ugyanis 1900 ban 7.998 1910-ben mar csak 7.428. Annál feltűnőbb, hogy viszont az olasz állampolgárok száma

ez alatt az évtized alatt 9-046ról 10. 612——re

növekedett. Ezt nem lehet máskép magya-

rázni minthogy az 1900— ban itt volt olasz

állampolgárok száma természetes úton nö'Ve- kedett. Érdekes hogy úgy az olaszországi születésűek mint az olasz állampolgárok kö- zül aránylag kevesen voltak Fiuméban, itt ugyanis az olaszországi születésűek száma

volt 1910-ben 1.618, az olasz állampolgároké pedig 2.958. Ezek a számok is bizonyítják,

hogy a tengerparti olaszság régi autoehton lakos volt, az ország belsejében lévő 8.000 főnyi olaszságnak pedig legnagyobb része az utolsó évtizedekben bevándorolt-, akik túl—

nyomó számban olasz állampolgárságukat is megtartották.

Az eddig ismertetett adatok szerint a fiu- mei olaszság fejlődése elé a magyar uralom nem hogy gátat nem vetett, de — mint az alábbi adatokkal igazolni fogjuk —— fejlődé- sét erőteljesen előmozdította és nemcsak meg- mentette az őt körülvevő szláv gyűrű szorí- tásától, de még azt is elősegítette hogy a horvátok egy részét beolvassza Állításunk igazolására szolgáljanak a következő adatok

Fiume olasz-, horvát- és vendnyelvű lakossá—

gáról:

ll. Az olaszok, horvátok és vendek (szlovének) száma és aránya Fiuméban 1880-tól 1910-ig.

Nombre et proportion des Italiens, des Croates et des Vendes (Slovénes) a Fiume, de 1880 a 1910.

Anyanyelv

Langue maternelle 1880 1910

Abszolút számokban — Nombres absolus

Összes lakosság —— '

Population totale Ebből — Dont :

Olasz — Italiens ] 9.236 13.012 17.354 24.212 Horvát — Croates . 3 7.961 10.770012333 12.926

l

20.981 1 29.494 38.955 49.806

l

Vend —— Vendes . 2.188 2.780, 3.492 2.336

Százalékban —— Pourccntage

Olasz —— Italiens . l 440 441 445 48'6 Horvát — Oroatcs , 38'0 36'5 324 260 Vend —— Vendes .

10'4 9'4 90

47

*) Az 1900. évi népszámlálás ugyan csak 7.497 horvátot mutat ki Fiuméban, de ugyanakkor 5.136 illirt, 2.251 vendet és 1.241 közelebbi megnevezés nélküli szlávot. Nyilvánvaló, hogy az illirek horvátok, a szlávok pedig valószínűleg szintén oda számíthatók;

a fenti kimutatásban azonban a vendekhez vettük őket. Ha a szlávokat is a horvátokhoz számítjuk, 1900—ról 1910-re a horvátok számában nem szaporodás, de csökkenés mutatkozik.

Látjuk tehát, hogy amióta a magyar nép- számlálások az anyanyelvet kimutatják, Fiume lakosságában az olasz elem nemcsak szám- belileg szaporodott meg (30 év alatt több mint két és félszeresre), hanem arányszáma

is fokozatos emelkedéssel 44'0"/0—ról 487'60/0-ra

növekedett. Ezzel szemben a két legerősebb szláv nemzetiség, a horvátok és vendek arány- száma jelentékenyen leszállt, még pedig a horvátoké 38'00/0-ról 26'00/0—ra, a vendeké pedig 10'40/0-ről 4'70/o-ra. S míg 1880—ban e két szláv nemzetiség száma meghaladta az olaszokét, 1910—ben már az olaszok száma 9.000-rel volt több, mint a horvátok és ven- dek együttes száma.

Ez az olaszokra nézve kedvező eredmény csak úgy volt elérhető, hogy a magyar kor—

mányzat a fiumei olaszságnak teljes nyelvi önkormányzatot adott és mindenben biztosí- tottá az olasz nyelv ősi jogát a horvát nyelv — fölött. Ha a magyar kormányzat nem része- sítette volna az olasz nyelvet előnyben,afiu- mei olaszságot elnyelte volna a horvát és egyéb szláv áradat, amely a teljesen szláv

körnvékről 'Fiuméba özönlött. 1890—től 1900-ig"

4.983, 1900—től 1910—ig pedig 7.291 lélek volt Fiuméban a bevándorlási többlet? vagyis

4. szám.

a tényleges szaporodás többlete a természe—

tes szaporodás fölött. S ennek a nagy tömeg- nek túlnyomó része —— nem számítva az anya—

országból bevándorló magyarokat — a kör- nyékbeli horvátországi és ausztriai szláv te- - rületekről származott. Bizonyitják ezt az alábbi adatok, amelyek Fiume lakosságának össze—

tételét születési hely szerint mutatják be.

lll. Fiume lakói születési hely szerint az 1880——

1910. évi népszámlálások alapján.

Habítants de Fiume suivant le lieu de naissance, d'aprés les dénombreme-nts de population d81880——1910.

% ,

§ EN . e s ,t

, § §. § s % %

Ev % süss—Pt "a: látná

Amw'e ag És Ses ai 99 És: ;§

.; ._. cu N_

És ne Éswzs és mÉ'"—'£§

.a, e

*4 ? s z u 1 e t É s (1

1880. . 20.981 12.3742.26 427 5.102 79 21 eno/aban 100-0 59-0 108 2-0 24-3 3'8 0-1 1890. . 29.494 14.5633.4281.128 9.3021.070 a 1900. . 38.955 18.771 4.849 2.607 10.6521.897179 1910. . 49.806 22.515 6.518 6.592 11.582 2.552 47 enO/o-ban 100-0 452 13-1 132 23-3 51 0—1

Kétségtelen, hogy az utolsó évtizedekben a magyar területekről is erős bevándorlás folyt Fiuméba, ami érthető is, hiszen Fiume volt Magyarország egyetlen tengeri kikötő- városa, a sűrű kereskedelmi összeköttetés s nem kisebb mértékben a magyar ipari tőké- nek Fiuméba való vonulása szükségessé tette ezt a népáramlást. De amint igazoltuk, ez a vándormozgalom csak a fiumei magyarság

számát növelte meg, de nem ártott a fiumei

olaszságnak, amely viszont a neki nyelvi te- kintetben tett engedmények folytán erőteljes hódításokat tehetett a környékről bevándorló szlávok rovására. Lehetővé tette ezt elsősor—

ban Fiume iskolaügve. A fiumei iskolákban ugyanis csak olasz vagy magyar volt az okta- tási nyelv, ami biztosította az olasz nyelv fennmaradását, sőt még hódításra is képessé tette a szlávsággal szemben. A háború előtti

utolsó iskolai évben, 1913/14—ben a fiumei elemi iskolákba 5.049 gyermek járt, akik ki)—

;zül 3.380, tehát 66'90/0 látogatta az olasz

tanítási nyelvű iskolákat. Ez utóbbiak közül

706 volt horvát anyanyelvű és 2.572 olasz.

A magyar iskolákba a magyarokon és néme-

teken kívü1307 horvát és önkéntesen 568

olasz gyermek járt. A horvátok tehát túlnyo—

mólag az olasz iskolákba jártak s ha horvátul akartak tanulni, át kellett " járniok a szóm—

-——325— 1927

szédos Szusákba. Ezeknek a körülményeknek tudható be, hogy Fiuméban az olasz lakos—

ságnak csak 42'60/0—a tudott horvátul beszélni, a horvátoknak ellenben 54'00/0-a tudott ola-

szul, az összes lakosságból pedig csak 53'59/0 tudott horvátul, ellenben 7300 ], tudott olaszul.

Hogy a magyar kormányzat a magyar nyel—

vet mennyire nem erőltette Fiuméban, bizo- nyitja az, hogy fiumei olaszoknak még 1910-ben is 8'90/o-a tudott magyarul beszélni, ellenben még németül is 16'10/0-a tudott, nem szólva a horvát nyelvről, amelyen, mint említettük

42'60/0 beszélt. Viszont a Fiuméba a legutóbbi időben leváudorolt magyaroknak már 33'00/o-a

tudott olaszul, s csak 23'00/0-a horvátul.

Azt hisszük, a felhozott adatok elég erős bizonyítékát szolgáltat-ják annak, hogy a ma- gyar kormányzat nemzetiségi politikája Fiu—

méban nemcsak hogy nem irányult az olasz nyelv és nemzetiség ellen, sőt ellenkezőleg,

minden tekintetben alkalmas volt arra, hogy

az olasz elemet—Fiuméban erősítse. Osszeh—a- sonlításképen az alábbiakban néhány adatot hozunk fel arra nézve, hogy mi volt a sorsa az olaszságnak a szomszédos horvátországi partvidéken és Ausztriának szintén olasz jel—

legű kikötövárosában, Triesztben, ahol a hor- vát, ill. osztrák kormányzat vagy közönyösen nézte a fajok harcát, vagy mint a horvátor—

szági kormányzatnál történt, egyenesen ellen- séges indulattal volt a tengerparti olaszsággal szemben. A két tengerparti horvát vármegyé-

ben 1900—ban még, 1.009 volt az olaszok

száma, 1910 ben már csak 879 s az 1921. évi szerb népszámlálás már csak 796 olasz anya- nyelvüről tud, pedig Szusákra nézve változat-

lanul átvette az 1910. évi népszámlálás ada-'

tait, minthogy itt az akkori olasz megszállás miatt nem volt megtartható a népszámlálás.

Magában Szusákon 1900—ban 11.039 lakos közül 700 volt olasz anyanyelvű, 1910-ben pedig 13.214 lakosból már csak 658 olasz találtatott. A nagy szaporodás és az erősen olaszosodő Fiume szomszédsága dacára tehát a horvát Szusákban az olaszok száma 700-ról 658—ra csökkent. A két tengerparti vármegye

többi részében pedig 1900-ban még 309 olasz volt, az 1910. évi népszámlálás szerint már csak 221 és a szerbek által 1921-ben tartott népszámlálás szerint már csak 128.

Az osztrák fennhatóság alatt állott Trieszt—

nek nemzetiségi viszonyai hasonlók Fiuméé—

hez, de Triesztben az olaszelem jóval erő—

sebb s e mellett a város az olasz nyelvterü- lettel közvetlenül érintkezik. Mégis Triesztben

1880-től 1910—ig a következő eltol'ődások tör—

téntek a nemzetiségi arányokban: '

23*

4. szám. —— 326 '— 1927

IV. Az olaszok és szlovének száma és aránya Triesztben az 1880. és 1910. évi népszámlálás

szerint.

Nombre et proportion des Italiens et des Slovenes a Trieste, salvant les dénombrements de population de

1880 et de 1910.

. . !

Nellizetlsfife' ' 1880 1910

Nattonaltte

! Összes lakosság -—— Popu-

lation tolale . 120.515 190.913 Ebből —— Dont:

Olasz —— Italiens 88.887 118.959 Szlovén — Slovénes 26.263 56.916

Százalékban —— Pourcentage

Olasz —— Italieas 73'7 623

Szlovén — Slovéaes 218

298

Triesztben tehát az olaszok arányszáma.

30 év alatt 11'4-del csökkent, ugyanakkor a szlovéneké 8-cal növekedett, sőt az olaszság—

nak 1880-ban még harmadát sem tevő szlové—

nek abszolut számban is többel szaporodtak, mint az ősi olasz lakosság. Világosan látszik tehát, hogy a magyar kormányzat sokkal na- gyobb következetességgel és eréllyel óvta Fiume olasz jellegét, mint ahogy az osztrak kormányzat ügyelt arra, hogy Trieszt olasz maradjon.

Magyarország mai területén az olaszok száma teljesen jelentéktelen. Az 1920. évi népszámlálás mindössze 1.585 olasz anya—

nyelvű egyént talált, ezeknek is túlnyomó többsége Budapestre (764) és közvetlen kör- nyékére (252) esik. Kovács Alajos dr.

Munkanélküliség és munkapiac.

Chőmage et marché da travail en Hongrie.

Re'sume'. Ea mars 1927, on a enreglstré 19.654 sans-travail, soit une elimination de 6'60/0 sur le mois précédent, respectivemeat de 36'40/0 sur le mois correspondant de l7année elet—ntem.

Les Offices de placement ont relevé, pour mars, 5.928 ofres ol*emploi,14.264 demandes et 3.445 placements re'assis. La proportton des demandes pour 100 ofres dlemplol étant tombée de 389 en févrt'er a 241, le marche' da travail slest améllozé.

A szociáldemokrata és keresztényszocialtsta szakszervezetek 1927. március havában össze—

sen19.654 munkanélkülit mutatnak ki, 66 0/o—kal kevesebbet, mint az előző hónapban.

A megelőző év ugyanezen hónapjához viszo—

nyitva 36'40/o-os a javulás. Jelzőszámokban

(az 1924—1926. évekátlagát — 28.7l3vmat — százzal véve egyenlőnek) 1927. január 761, február 73'3, március 68'5.

Eltekintve a mult év decemberében be- következett idényszerű emelkedéstől, most már egy év óta állandóan csökkenő irányzatot mutat a munkanélküliek számának alakulása, ami beszédes bizonyítéka gazdasági életünk bár lassú, de határozottan kimutatható meg- erősödésének'és a munkapiac javulásának.

Az összes munkanélküliek közül ezúttal

17.283 (87'90/0) férfi és 2.371 (12'10/0) nő

volt, vagyis az előző hónaphoz viszonyítva a,

nők aránya 0'4O/O-kal emelkedett.

Területi megoszlás szerint márciusban az összes munkanélküliek 64.10/0-a tartózkodott a székesfővárosban, mig az előző hónapban,

csak 61'00/0 ot tett ki a Budapestre jutó mun-

kanélküliek aránya.

A csökkenés vidéken volt különösen erő—

teljes, hol marciusban 14'10/0-ka1 kevesebb munkanélkülit tartottak nyilván a szakszer—

vezetek, mint február havában. (

A főbb foglalkozási ágak közül egyedül a vasiparhoz tartozó munkanélküliek szá—

mánál találunk 1'70/0-os emelkedést, míg a munkanélkül' maradt építőipari munkások száma 25'30/0-kal, a famunkásoké pedig 101 O/O—kal apadt.

A szellemi munkásoknál 2'50/0, az élelme- zési ípari munkásoknál pedig 1'00/3) a csök- kenés aránya.

A hatósági mankakó'evetítők 1927. március havában 5.928 munkahelyet, 14.264 munka- keresőt és 3.445 közvetítést tartottak nyilván.

Bár a munkakeresők száma 9'10/0-kal emel—

kedett az előző hó adataival szemben, a ja- vulás mégis jelentékeny, mert márciusban 53'50/0—ka1 növekedett a munkaalkalmak száma, minek folytán a száz munkahelyre eső mun—

kakeresök aránya országos átlagban az előző

havi 339-ről 241-re esett. Budapesten már—