Külföldi honosok és külföldi születésűek Magyarországon

nil-nono

Külföldi honosok és külföldi

Ressortz'ssants étrangers et personnes

Re'sume'. Les chiiíres recueillis par le recen- semení' hongrois de 1920 ne iurent pas déponillés suivant la gualité de citoyen, la situation des habi- tants originaires des territoires envahis n'ayant pu etre réglée a cet égard guiapre's la ratification du traite' de paix, signé apres le recensement. Le traité rnis en vigueur, environ 200 mille de ces habitants ont, en optant pour la Hongrie, demandé a étre réintégrés dans la gualité de Hongrois.

II a tolla des années pour donner suite aux demandes; méme au recensement de 1930, il y en avait auxguelles on ne pouvait encore faire droit,- toutefois, les données (le 1930 permettent de se faire une idee presgue complete de la guestion.

[Yaprés celles—ci, il y avait en 1930 81.491 res—

sortissants étrangers en Hongrie, dont prés de la moitié, 39.201, habitaient Budapest et non moins de 49.960 ,,Grand Budapest" (la capitale et les communes suburbaines). Si les clziffres ne peuvent étre compare's given gros avec eeuac du dernier re- eensement diavant—guerre, exécuté en 1910, ciest au'en 1930, une bonne partie des ressortíssants e'trangers e'taient originaíres des territoires enleve's (? la Hongrie, et gui n'ont pas opté pour celle-ci ni demande a étre re'inte'grés dans la gualile' de Hon- groís. Ainsi, ciest aux Etats (]ui ont reeu le plus de territoires hongrois gwappartenaient la plupart des ressortissants e'trangers enregistrés par le recense- ment de 1930, excepte' la Pologne dioü (presgue exclusivement de Galicie et de Bulcovine) beaucoup de personnes ont, avant et pendant la guerre, im- migre' sur le territoire actuel de la Hongrie, et gui devinrent automatiguement ressortissants polonais.

Panni les ressortissants étrangers recense's en Hongrie, le nombre des femmes dépasse en général notablement celui des hommes (voir le tableau 2);

la proportion est de 1.185 femmes pour 1.000 hom—

mes. Le contraire niest constaté gue pour les Bul—

gares ani, venant travailler comme jardiniers en Hongrie, y amenent rarement leur famille. Dex—

cédent du nombre des iemmes sur celui des hom—

mes tient a ce guiil y a en Hongrie beaucoup de gouvernantes allemandes et francaises et de bonnes étrangeres.

Sous le rapport de la religion (tableau 3), la répartition de e'trangers di/fére sensiblement de celle de la population totale. On trouve, parmi eme, rela- tivement moins de catholigues romains et de cal—

vinistes, bien plus de catholigues orhodoxes et de gre'co—orientaua: et un tres grand nombre d'ísraélites (15'0%). La proportion de ces derniers, a guelgue Etat ngils appartiennent, rle'passe de beaueoup le

e TERÚLET És NÉPESSÉG o

!!!-. lanc-'llllalloalr ...-'Ill'III.-lIll.-'l-l-Illlúllúlllll III.-IlIll-IlII.-.ll-ICIIIIIIIIIIIII

születésűek Magyarországon.

nées a Fétranger habitant en Hongrie.

rapport (les israélites a la population des Etats

respectífs. —

Plus (le la nioitie (562900) des e'trangers ont déclare' avoir le hongroís pour langue maternelle.

Cela stexplioue surtout par le fait gue la plupart des réfugiés des territoires de'tacliés de la Hongrie sont Hongrois. Viennent ensuíte les Allemands, avec 22'1% (tableau 4).

La plupart (86'2%) (les ressortissants étrangers parlent hongroís (tableau 5); cette proportion est de 67'900 pour les étrangers de langue

non hongroise. dece fait ressort du

tableau 6: 65'400 des ressortissants étrangers sont muternelle La raison

nés sur le territoire actuel ou sur liancien territoire;

seals 34'6% sont originaires des pays situés en (lehors des frontiéres dlavant-guerre.

Tandis gue le nombre des ressortissants étran- gers rfest gue de 84.491, celui des habitans nes a lje'tranger, y compris les citoyens hongrois, est de 619115 d'apres le recensement de 1930 (tableau 7);

donc plus de 7% des habitants sont ne's en (lehors du territoire actuel. Ces derniers chi/Tres rnontrent en partie la vive attraetion gu'exereait en Hongrie, dés avant la guerre, le territoire central sur la péri- phérie; ils índiguent aussi liaffluence des personnes réfugie'es, aprés la guerre, par dizaines de milliers et méme par centaz'nes de mille, sur le territoire laissé au pays. Le nombre des habítants originaires du territoire aetuel de la Tehéco-Slovaguie est de 238000; ceux nes sur le territoire roumain d'au—

jourd7hui sont prés de 200000; les habitants origi—

naires du territoire de la Yougoslavie, de plus de 100000. 95 a 98% de ces personnes sont ne'es sur les territoires hongrois transférés a ces trois Etats.

En comparant les chi/fres aux données corres- pondantes de 1920, on voit (tableau 8) les change- ments survenus pendant la derniére décade. Il est ineontestable guien 1920, la Hongrie comptait bien plus oPhabitants nés sur les territoires enlevés. Mais, si Pan tíent compte de ce gue le nombre des per- sonnes ne'es au delá des frontiéres ne peut augmen- ter gue par immigration, et si I'on prend en con—

side'ration les (lét-es survenus pendant les disc (ter—

nieres anne'es (et représentant environ 19'3%) et le fait guiune partie de ces personnes sont rentrées dans les régions détaclze'es de la Hongrie, on peut évaluer a 100000 le nombre des personnes gut, de gré ou de force, ont, depuis 1920, guitté ces regions pour siétablir en Hongrie.

La répartition par religion (les habitants nés :) l'etranger est pareille á celle des ressortissants etrangers (tableau 9). (Pest surtout pour les calvi'

11

3. szám. -——140——— 1933

nistes et les gréco—orientaux an'on voit á cet égard unedi/fe'rence, expliauée par le fait one les cal—

vinistes nes á liétranger sont presgue tous des ter- ritoires enleve's () la Hongrie et ont opte' pour la Hongrie, tandis gue prés de la moitie' des gréco—

orientaux en (]uestion sont nés en dehors de Pan—

cien territoire et restés, pour la plupart, eitoyens de leur pays diorigine.

Le poarcentage des personnes de langue mater- nelle hongroise est bien plus élevé parmi celles nées á I'e'tranger (84'8%) gue parmi les ressortis- sunts étrangers (tableau 10). Méme parmi les habi- tants nés en dehors de Pancien territoire, les Hon- grois sont en majorité relative (143'8%); il est probable guiune bonne partie de ceux—ci sont venus tout jeunes en Hongrie. Pormi les hahitants ne's r':

lie'tranger, on compte également plus de personnes parlant hongrois;

Les données énumére'es indiguent les intimes rapports de Iangue, de sentiments, de parente', gui existent entre la population de la Hongrie actuelle et celle des territoires enlevés au pays. Entre le centre et la périplzéríe de la Hongrie, il y ent tou- jours de tres vifs moiwements migrutoires, et les Etats successeurs ont certainement de tres nom—

breax habitanls ne's sur le territoire hongrois actuel, Cependant, jusau'ici, Ie nombre de ceux—ci n*a pas e'te' publie' par les statistignes (tes Etats successeurs.

*

A nemzetközi népcsere, amely a közle- kedési eszközök tökéletesedésével mind- inkább fokozódik, az embereknek mindig nagyobb és nagyobb tömegeit viszi egyik állam területéről a másikra. Ha valamely országban munkanélküliség mutatkozik, egész népáradat indul meg a szomszédos és távolabbi országok felé abban a remény—

ben, hogy a munkanélküliek ott tudnak majd elhelyezkedést, munkalehetőséget ta- lálni, holott sokszor ugyanazokban az álla- mokban is hasonló a helyzet. Mégis sok- szor sikerül a külföldieknek elhelyezkedni s ugyanakkor a hazai munkaerők egy ré—

szét külföldre kiszorítani. Ezért látjuk azt.

hogy minden államban többé—kevésbbé te—

kintélyes számmal vannak külföldi állam—

polgárok, akik ott ideiglenesen, vagy ál- landóan megtelepedve tulajdonképen a bennszülöttek rovására találnak elhelyez—

kedést. Ebben a mozgalomban természete- sen része van annak is, hogy az emberiség állandóan vágyódik a vándorlásra, új vilá—

gok, idegen szokások és nyelvek megisme- résére. Az emberek vándorlási láza nem új:

megvolt ez a közlekedési eszközök sokkal kezdetlegesebb idejében is. Emlékezzünk csak arra.hogy az iparoslegényeknél egészen

rendszeres volt az, hogy gyalogszerrel ván—

doroltak városról-városra és távolabb fekvő idegen országokba is. Ez az állandó ván—

dorlási láz, amely a népcserét előidézi, most természetesen még fokozottabb mér—

tékben megvan, amikor az utazási lehető—

ségek sokkal nagyobbak és amellett a gaz—

dasági válság is sokakat kikerget ottho—

nukból, vagy a jobb megélhetés ígérete, esetleg könnyű meggazdagodás felvillanó reménye hajt idegen országok felé.

Magyarországon, ameddig vissza tu- dunk menni a statisztikai adatokkal, min—

dig elég nagyszámú külföldi állampolgár lakott. Emellett arányszámuk évtizedről—

évtizedre növekedett. 1880—ban volt 077.

1890—ben 1'04,, 1900-ban 1324 és 1910—ben

1'33%. Része volt ebben annak a szoros

közjogi viszonynak, amelyben Ausztriával állottnnk és hozzá még annak a földrajzi helyzetnek is, amelyben Ausztriával szem—

ben voltunk. Ausztria területe ugyanis kb, 2/3 részben körülvette Magyarország hatá—

rait. A két ország között nem lévén vám- sorompó, sem személyforgalmi tekintet—

ben akadály, az embercsere mindig rendkí—

vül élénk volt a két államterület között.

Ausztria keleti részeire (Galicia, Bukovina) vonzóerőt gyakorolt a nagy magyar Alföld, sőt még a szelídebb északkeleti Felvidék is, sokoldalú munkalehetőségeivel, a nyu- gati részekre pedig (Cseh—Morvaország és a német tartományok) Magyarország fej-

lődő ipara, amely sok új munkáskezet, kü—

lönösen tanult munkást kívánt. Viszont Bécs, a nagy metropolis. Magyarország né pére gyakorolt rendkívül nagy vonzóerőt.

különösen a nyugati megyék lakosságára, Ezek a különböző erők idézték elő aztán azt az állapotot, hogy pl. 1910—ben a régi Magyarbirodalom területén 278130 kül—

földi állampolgárt talált a népszámlálás, kiknek túlnyomó része, 235475, osztrák honos volt. Ezzel szemben Ausztriában ugyanakkor 324495 magyar állampolgárt írtak össze. Igaz, hogy e számokban a köl—

esönösen áthelyezett katonaság is bennfog—

laltatik, de ez nem módosítja lényegesen a számokat. Ausztriában volt 11. i. elhelyezve 23.406 magyar honos katona, viszont Ma—

gyarországon is volt 7.690 osztrák honos katona. Ausztriával való népeserénk tehát, amint ezekből a számokból látható, érzé- keny veszteséggel járt Magyarországra nézve. A többi országgal való forgalmunk.

különösen, ha az ország akkori nagy kiter- jedését és lakosságát tekintjük, aránylag nem volt jelentékeny. Német állampolgár

3. szám.

8.655 lakott akkor a magyar korona terii—

letén, olasz állampolgár pedig 10.612. Ez utóbbiaknak több mint fele azonban Fiu—

méra és Horvát- Szlavonországra esett, mint amelyek földrajzilag is közel estek Olaszor—

szághoz. ; llenben a közvetlenül szomszé—

dos Románia és Szerbia mindössze 2.002, illetőleg 4.053 honossal szerepelt statiszti—

kánkban. Az utóbbiakból is 1.490 Horvát—

Szlavonországban iratott össze. Ezeken kí—

vül még csak Bulgária és Oroszország je- lentkezik 2 000— nél több állampolgárral (3.139, illetőleg 2.389).

A trianoni békekötés természetesen gyö—

keresen megváltoztatta a helyzetet. Az or- szágnak éppen azokat a részeit vesztettük el, ahol a földrajzi közelség folyán legtöbb volt a külföldi honos. Viszont a megmaradt országcsonkra tömegesen menekültek az elszakított területekről olyanok, akik ot—

tani illetőségük folytán a trianoni békeszer—

ződés értelmében külföldi honosokká vál—

tak. A háború utáni első népszámlálásunk az 1920. évi, éppen azért, mert akkor még az állampolgársági viszonyok teljesen ren—

dezetlenek voltak, nem is dolgozta fel az állampolgárs ágnak a kérdését, mert az adatok szemmelláthatólag hiányosak és helytelenek voltak. Az elszakított terüle—

tekről menekültek, sőt magán a megma- radt területen lakó, de az elszakított terü- leteken illetékes egyének maguk sem tud—

ták, hogy tulajdonképen melyik államnak a polgárai. A rendezés csak a népszámlálás utáni időben tortént, amikor mindenkinek nyilatkoznia kellett arra nézve, hogy me—

lyik ország állampolgára kíván maradni illetőleg lenni. A rendezés évekig tartott és még most sem jutott teljesen nyugvó- pontra.

A trianoni békeszerződés (1921 : XXXIII, t.—c.) 61. cikke kimondja, hogy mindazok az allampolgarok akiknek községi illetősége

oly területen fekszik, amely Magyarország tól más államhoz esatoltatott 1921 évi július 26 án magyar állampolgárságukat elveszí- tik és automatikusan annak az államnak polgáraivá válnak, amelyeknek fennható—

sága alá illetőségi községük került. A béke- szerződés 63, cikke értelmében azonban ezek egy éven belül (tehát 1922 július 26—igl régi magyar állampolgárságuk fenntartását kérhetik.

Az optálásra vonatkozó kérelmek azon ban olyan nagy számmal érkeztek a bel-

ügyminisztériumba (kb. 200.000), hogy

azokat határidőre elintézni nem lehetett, annál kevésbbé, mert a szükséges okmá-

———141—.— 1953

nyokat a kérvényezők az elcsatolt terüle—

tek—ről vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy kesedelemmel tudták beszerezni. Ezért az 1922 : XVII. t.-(:. 24. §-a megengedte, hogy azok, akik az optálási határidőt elmulasz- tották, visszahonosításukat kérhetik. Az említett nehézségek miatt az optálási és visszahonosítási kérelmek elintézése na—

gyon elhúzódott. Az országgyűlés elé ter- jesztett 1923—25. évi belügyminiszteri je- lentés szerint e három év folyamán csak 20.000 állampolgársági bizonyítvány volt kiadható. 1926— ban 50 000 ügy volt tár6gya- lás alatt, 1927—ben 70 000, 1928— ban 55 000.

A békeszerződés rendelkezései következté—

ben beadott kérvényeknek nagy tömege te- hát csak 1928—ban kapott elintézést. Az 1929. évi belügyminiszteri jelentés már csak 12.000, az 1930. évi csupán 0.000 ügy elin—

tézéséről számol be, Ezek a számok már közelednek a normális forgalom méretei—

hez.

Az 1930. évi népszámlálás alkalmával már mindenesetre olyan volt a helyzet hogy az állampolgárságra vonatkozó adato—

kat nagyobb megnyugvással lehetett a vi- szonyok valódi jellemzéséül elfogadni. A népszámlálás óta létesült a belügyminisz—

térium kebelében a ,,Külföldieket Ellen—

őrző Központi Hatóság , amely minden egyes külföldi honost egyénileg nyilvántart ellenőrzés és a lakhatási engedélyek ki—

adása és meghosszabbítása céljából Az em—

lített hatóság szintén számbavette az ő el—

lenőrzése alatt álló külföldieket és az általa kimutatott számadatok, amint később látni fogjuk (természetesen tekintetbe véve a nép—

számlálás óta elmult kétévi időközt), eléggé egyeznek a népszámlálás adataival, úgy- hogy az utóbbiakat mint az akkori helyzet keresztmetszetét mutató adatokat bízvást

elfogadhatjuk.

A népszámlálásról megjelent első kötet- ben már közöltük a külföldi honosok szá—

mát törvényhatóságok szerint (1. a 17. * lapon). Eszerint a nem magyar állampol—

gárok száma volt 1930 ban 81. 491, vagyis a lakosságnak 0970 —a. Ez az arányszám 1910-ben az egész Magyarbirodalomra vo—

natkozólag 1'3% volt, az anyaországban

magában pedig 1'1%. Budapest és környéke akkor is nagy számmal szerepelt .a külföldi állampolgárok adataiban. Magában Buda- pesten 1910-ben 44.102, vagyis a lakosság 5'O%-a volt külföldi honos. Ebből a számból magára Ausztriára 35.076 esett.

Az anyaországban talált külföldieknek (201024) mégis csak 22%—a lakott Buda—

pesten; most azonban a helyzet az, hogy 11*

3. szám. —142— 1933 a 81.491 főnyi külföldi állampolgárból nem

kevesebb, mint 39.205 esik Budapestre, te—

hát közel fele a külföldi állampolgároknak Ha pedig a szomszédos községeket is, ame—

lyeket Nagy—Budapesthez szoktunk számí—

tani, figyelembe vesszük, a főváros és köz—

vetlen környéke egymaga 49.960 külföldi állampolgárt (61'3%) foglal le az 1930—ban az országra nézve megállapított számból.

Az ország belsejében lévő vármegyékben 1910-ben nagyon kevés külföldi állampol- gár akadt, most ezek száma erősen meg—

szaporodott azokkal a menekültekkel, akik nem opxtáltark és így automatikusan az ú. n.

utódállamok polgáraivá váltak.

Hogy az 1910-ben kimutatott 278130 külföldi honosból, illetőleg, ha csak az

any—aorszávot tekintjük (Fiuméval együtt, ahol egyedül 19.836 külföldi honost talált a népszámlálás), 201924. külföldi honosból hány esett a megmaradt területre, ponto—

san nem állapíthatjuk meg, de fogaim-at alkothatunk erről, ha a 21 teljes egészében megmaradt törvényhatóság adatait állítjuk szembe egymással. (L. 1. tábla.)

A mai területen eszerint 1910—ben vala—

mivel nagyobb volt a külföldi állampolgá- rok aránya —— de csak Budapest hatása-' kép —'- mint az anyaország egészében.

1930—r1a ez az arányszám alig változott.

mindössze egy tizeddel csökkent, de míg a vármegyékben növekedett, addig a városokban jóval kisebb lett. Ennek a jelenségnek [az a magyarázata, hogy, (amint már említettük, a háború előtt a külföldi- eknek legnagyobb tömegét az osztrákok tet—

ték, akik, különösen a városokban voltak nagy számmal, mint ipari munkások. Ezek- nek a száma a háború után rendkívül meg—

fogyatkozotbt, viszont helyükbe léptek a ,,trianoni külföldiek", akik az ország bel—

sejében lévő vármegyékben is tömegesen telepedtek le. Azért látjuk, hogy a béke—

szerződéssel nem érintett vármegyékben is mennyire növekedett a külföldiek aránya.

A felsorolt vármegyék közül osupán Bor- sodban van most kevesebb külföldi, mint 20 évvel ezelőtt, mert ott akkor sok volt az

idegen, különösen galiciai és csehországi bánya— és gyárimunkás, akik azóta jórészt visszaköltöztek. A Városok közül az Alföl—

dön fekvő városokban látunk növekvést, ahova éppúgy özönlöttek a menekültek, mint a színmagyar megyékbe, ellenben az iparos városokban, mint —— különösen ————

Pécsett, Győrött és Sopronban, ahol sok volt az osztrák ipari és bányamunkás, az elszakított területekről menekültek nem

1. A külföldi honosok száma és aránya a teljes egészükben megmaradt törvényhatóságokban.

Nombre et proportíon des ressortissants étrangers dans les camitats et villes autonomes laissés entiémment

á la Hongrie.

A külföldi honosok

Törvényhatóság fíísíűiítitw't WW"

, , H %a a népes—

Comztats szama §; ségben zim?

et villes autonomes lmrwmbm [35201535ffiz'íf'g

7 , 77510"? 1930 ""i'oío 1930 ;

Vármegyék —— Comitats tí

Fejér 483 7835 0-2 O'SE,

Somogy 675 1.417 02 04:

Tolna 636 697 032 0'3lg

Veszprém 696 951$ 0-3 0'4; 1

Békés . 420 953? 021 0'3'

Hajdu . 70 245 00 (M;

Jász-Nagy'kuxt-Szolnok . Pest—Pilis-Solt- Kiskun

243 627, (M 0'2í 9.94414.979 1'0 1'13

Borsod 1.583 1.241É 0'7 O'a'É §,

Heves . 677, 800it 02 031

Vármegyék Össz. " Ens, ! A des comitats envisagés . 15.427 22.693 04 06 Tj. városok —— Vill. auton,

Pécs . . . . . . 1.606 752 3'2 1'2 ; Székesfehérvár . 230 143 ()'6 (M; f

Györ 1.041 469 33 (Mi

Sopron . . . . . 1.868 1.110 56. 3'1 i

Haja...,.... 95 198 04 0-7

Hódmezővásárhely . , , 35 152 D'] Our? — Szeged . . . . . 496 953 04 O'? '—_

Debrecen . . 457 1.043; ()"5 O'!) :,

Budapest . , . 4410239205' 50 319

Kecskemét: . 118 341 02 ()"4 j

Miskolc 817 661 1'6 1'! '

Tj, városok össz. _ Em. i 1 : des mu, auton. vnvisage'es 50.865 45.027 ; ;. es A 21 törvényhat. együtt — f U !

Ensemble des 21 comitats j § ,

et m'lles autonomes . . 366292 67.7205. 13 12 ,, Budapest nélkül w NowI

compmís Budapest . 22.190 28.515

!

z

!

tudták pótolni a visszaüzönlő külföldi ho—

nose-kat. Magában Budapesten is jóval ke- vesebb ma a külföldi honos, mint 20 évvel ezelőtt. Ha azonban Budapestet Pestme—

gyével együvé számítjuk, a külföldiek tö- mege alig változott.

Az ország mai területén 1930 ban meg—

számlált 81.491 külföldi honos a 2. sz.

tábla szerint oszlott meg államonkint.

A jelenleg Magyarországon tartózkodó—

külföldiek között eszerint Cseh—Szlovákia vezet 21.340 alattvalóval, ami az összesnek

több mint Mt.—ed részét teszi (26296). A tíz—

ezret meghaladja Lengyelország, Románia és Ausztria homisainak számla. Ausztria te—

hát most csak negyedik helyen következik a külföldi honosok sorozatában; annak

3. szám.

2. A külföldi honosok államok szerint a nemek megkülönböztetésével.

Ressortissants étrangvrs suivant leur pays et le serte.

, V)

A külföldi honosok ' §

Ressortissants étmngers § § g;

§ , ——_ W—W x§§

' A honossag állama a közül "§ § §

: . " i—

, Pays dont zls sont , -§—§ de sexe 2 §§

* ' a) A LE'—'x

cztoyens §) § % - $ __ $$$

E § . § .; 3.5

Ez 533: o_§.§ 3383

(AN iii $$$ aki ?: kin-c %

_ Ausztria —— Au-

trwhe ... ,10247 12'6 8.516 6.7311.914

, heh-Szlovákia —— r ,

) Tchéco—Slo'vagm'e . 21.840 262 8.73312.607 1.444 Románia — Rou—

_ 'mam'e . . . . . 12.359 15'2 5.842 6.5171.116 Jugoszlávia —

Yougoslavie . . . 8.200 101 4.028 4.172105'6 5 Lengyelország ——

Polognc ... 12.629 15'5. 6.120 6.509r1.064 _ Olaszország—Italic 1.742 2'] 866 8761012

; Bulgária—Bulgaria; 2.838 35 2.194 644 294

; Németország —— *

Ahemagne . . . . 1 3.528 4'3, 1.407 2.121 1.507

; Svájc —— Suisse. . _ 491 0'6É 194 2971531

, Franciaország -— ÉÉ :

_ France ... : 389 05 124 265 2.137

,f Nagy-Britannia —— ,

Gr.-Bretagne . . 498 06 216 282 1.306

; Oroszország —

Russie ... * 4.251 5'2 2.453 1.798 733 : Törökország —— .

: Tumm'e ... % 363 0-4 196, 1675 852

i Hollandia %— Hol— H ! ; [

laude ... 106 01! 45l 61 1.356

AmerikaiEgy. Alla-

; nmk—Etats-Unis 1.246 15 637 609 956

, Egyéb Amerika —— , _

Aun-es pays amé— ; . . (

m'cains ... 322 0'4 177§ 145x 819

:! Egyéb és ismeret- í

' len — Autres et

incomms . . . . 942 12 545 397 728

Összesen —— Total %31491 100-0237293 most! 1.185

. l .

ellenére, hogy abban a 10.247 osztrák honos—

ban. akiket itt talált a népszámlálás, most az elszakított nyugalmagyarországi részben illetőséggel bírók is bennfoglaltatnak. Tekin- télyes számot képviselnek még Jugoszlávia állam—polgárai, (akik 8.200—an vannak; az összesnek 10'1%—a. Utána Oroszország kö—

vetkezik 4.251 állampolgárral. Ezeknek szá- mát a világháború növelte meg; még pedig a férfiakét az ittriagadt hadifoglyok, a nőké't pedig részben a hadifoglyoknak utánuk jött feleségei, részben a visszatért magyar hadi- foglyoknak magukkal hozott női család—

tagjai. A német állampolgárok 3.528 lélek—

kel szerepelnek s elég nagy még a bolgár honosok száma is: 2.838. Az olaszok

1.742—en vannak; a két nagy nyugati állam,

Franciaország és Nagy—Britannia ellenben

—— 143 _— 1933—

esalk 389, illetőleg 498 állampolgárnál je- lentkezik statisztikánkban. Az ötszáz lelket majdnem eléri még Svájc honosai—nak száma

(491). A tengerentúli államok között ter—

mészetesen az Amerikai Egyesült Államok állanak első helyen 1.246 fővel.

Amint fentebb láttuk, (az országban ta—

lált külföldieknek közel fele (48'2%) a fő—

városban iratott össze. Ez az arányszám

"természetesen nagyon különböző az egyes államok polgárainál. Az alábbi összeállí—

tás tájékoztat erről, amely egyúttal a kül- földi honosok foglalkozási és települési vi- szonyaira is világot vet.

Budapesten összeírt külföldiek

Állampolgárság azígz'fgűíxmín

' számszerint megfelelö honosok

"A,-ában

Csehszlovák . . . . 10.856 509

Lengyel ... 8.653 685

Román ... 5.423 439

Osztrák ... 5.014 48'9

Jugoszláv . . . . . . 2.439 29"?

Német ... 2.146 608

Orosz ... 968 22'8

Bolgár ... 806 l 284

Olasz ... 792 455

Angol ... 37 8 M'!)

Svájci ... 309 629

Eszakamerikai . . . . 300 24']

Francia ... 273 702

Török ... 216 595

Egyéb ... ] 637 46'5

Osszesen . . 39.205 482

Míg a jugoszláv, bolgár és orosz állam—

polgároknak esak egyharmed—egynegyed—

része lakik Budapesten, addig az elég nagy—

számú lengyeleknek, azonkívül a franciák- nak, törököknek, svájciakniaik 60———70%-ta, sőt az angoloknak 75%—a budapesti lakos. _ Viszont az amerikai állampolgároknak csak

24%-a iratott Össze Budapesten, mert ezek

legnagyobb része az ország különböző ré—

szeiből kivándorolt, majd visszatért, de amerikai honpolgárságot szerzett magyar.

Érdekes megfigyelni a nemek megosz- lását az egyes államok polgárai között.

Általában nagy a nőtöbblet a külföldi hono—

sok körében. 37.293 férfival szemben 44.198 nő volt a külföldiek között, vagyis 1.000 férfira 1.185 nő jutott, mig az összes né—

pességben csak 1.045. A háború előtt jóval több volt a [külföldi férfi, mint a kül—

földi nő.

Legnagyobb most a nőtöbbet (kb. két—

szeres) a francia és az osztrák állampolgá—

rok között, amit a francia, illetőleg német

nevelőnők és bonne—ok nagy számával le—

het magyarázni. Több mint másfélszerese a férfiak számának a nőké a német és

3. szám.

svájci állampolgárok között is, amit hasonló okok idéznek elő. A cseh—szlovák honosok között is igen nagy a nőtöbblet, amennyi- ben 1.444 nő esik 1.000 férfira. Az ok itt is egyrészt az lehet, hogy Cseh- és Morva- ország némelt vidékeiről sok német nevelőnő jön ide, másrészt pedig valószínűleg a Fel—

vidékről származó tót cselédek nagy száma is okozza a többletet, akik megtartották felvidéki illetőségüket s így cseh-szlovák állampolgárokká váltak. Teljesen fordított a helyzet a bolgár honosoklnál, akik közö-tt

———144—— 1933—H

2.194 a férfi és csak 644 a nő. Bolgár ker—

tészek nagy számmal jönnek Magyaror—

szágra és csak ritkán hozzák magukkal családjukat. A férfiak még többségben van—

nak —— bár sokkal kisebb mértékben ———

Oroszország, Törökország és az Egyesült Államok polgárai között is; hasonló a hely——

zet az ,,egyéb" alatt összefoglalt országok honosainál.

Áttérve a külföldi állampolgárok egyéb

demográfiai adataira, vallás szerinti meg—

oszlásukart a 3. sz. tábla mutatja.

3. A külföldi honosok vallás szerint. — Ressoriissants étmngers suivant Za religion.

A külföldi honosok közül — Ressortz'ssants éímngers

A honosság állama t駧 ;;"3: is, ' is ?; § _a egg ;;i 3 s"; ?; § ;

. Mam—sea § ?; aes s ne zza—%% .a Rege" e; ná:

Pays dont zls sont citoyens ÉS § es § ,;5 x% emg-§ ;; § 3.3 és § es § ,;É z§ ggg—§; ,; 3 3-3

*8 S * lass 38 es ass .s "e ; 35 2 8 * "51783 2 S %s'—377830?) ,s-a EPS:

", szám szerint—nombre % 7"

; ; , ' ' ' s *

Ausztria —— Autriche . .! 8.606 24 2531 604] C 718! 37! 840 021! 25! 59 -—J 7'0 0'4 Cseh—Szlov. —— Tchre'co-Slovj 16.024 4 49 1.232 1.270§ 27 2.238 80 75'1 232 58. 5'9 01 105 04 Románia — er'nanie [ 5.893 824 3.060 4411 385 1.511 245l 47'7 6-7 247; 36 3"! 122 20 Jugosmávia— Yougoslavie 6.172 184 821 259 818 365 88 753 22 31)! 32 9'9 44 11 Lengyelország —- Poloynei 5.459 440 162 20-i 23 63285 18 4322 35 1'31 l'ó' 022! 501 0'1

Olaszország ——- Italic . 5 1.619 4 55 21 3 39. 1 9219; 02 3'2 1"? 02 232 0'1 Egyébküllöldi-Autres par/sí 5.308 1.315 1.265 2.027 3.465 1.047; 552, 354, 88 85 13'5 231 71) 37

Összesen _. Total . . "49.076 3.260 melette-26 4.721 12.23031021 oo-z 4-0! 7-8) 5-9 Ö'öllö'ol 1-3

Az egyes államok honosrainak vallás szerinti megoszlását rendszerint az dönti el, hogy az illető államokban milyen az egyes felekezetek képviselete, vagy az illető ország milyen részeiből származnak állam- polgárai. Az összes külföldiek között, mint a fenti tábla mutatja, 60'2% tartozik a római katolikus egyházhoz, 4'0% pedig

görög katolikus. A protestánsok közül a reformátusok 7'8, az ágostai hitv. evangé—

likusok pedig 5'9%—xka.l szerepelnek. Arány—

lag sok a görög keleti: 5'8%; izraelita pe- dig nem kevesebb, mint 15070 van a kül—

földi honosok között, ami 12.239 főt kép-

visel. A felekezeti megoszlás tehát igen erő—

sen különbözik népességünk hasonló tago—

zódásától. Egyes államok szerint csak azo—

kat az országokat tudjuk részletezni, ame- lyek :a trianoni békében Magyarországból részt kaptak. A többiek csak egy összegben vannak kimutatva.

A római katolikusok túlnyomó többség- ben vannatk Ausztria, Cseh-Szlovákia, Jugo—

szlávia és Olaszország polgárai között. A román és lengyel honosok között már csak relatív többségük van. Az előbbieknél a reformátusok képviselnek elég jelentékeny kisebbséget, 24'7%-ot. a lengyel honosok—

nak pedig valamivel több mint a felét.

50'1%—át az izraeliták teszik. A román állampolgárok között a reformátusok és természetesen a római katolikusok magas arányát is az elszakított területekről szár—

mazók okozzák. Feltűnő azsidók magas aránya valamennyi ország polgárai között, Ahol az arány jelentéktelenebbwnek látszik, mint pl. a jugoszláv és olasz állampolgárok között, ott is jóval magasabb, mint az illető országban (vagy azon a területen, ahonnan a bevándorlók származnak) a zsidók ará—

nya, ami részint arra mutat, hogy a zsidó—

ság vándorlási hajlama sokkal nagyobb.

mint a többi t'elekezeteké, részint pedig azt sejteti, hogy a bevándorló izraeliták kisebb mértékben szerzik meg a magyar állam—

polgárságot. Ha az egyes vallsásfelekezetek híveihez viszonyítjuk a külföldi állampol—

gárok számát, a következö képet kapjuk:

, Eb,P.Ó;kaí§fiöldL

Vallás felekezet

;

? Osszes szam

"__sizamszerintl _ "(n-ban

, ,

Római katolikus 5534103 § 49.076 ? 0'87

Református . . . , ! 1,813.162 6.348 j 0'35 gostai . ( 584065 ) 4.826 § 0'90

Görög keleti . . . , 39.839 ; 4.721 ; 1135 Izraelita . . . : 444.567; 12.239; 275 Egyéb , . 5 21.490 1 1.021 ; 4-75 Összesen . ! 8,688.319 ? 81.491 ? 004

3. szám. ——-—145— 1933 Legtöbb külföldi wan eszerint a görög

keletiek között; elég magas az arány még az egyéb (unitárius, baptista, anglikán, mo-

hamedán stb.) vallásúaknál; a legnagyobb

hazai felekezeteket tekintve pedig az izra- eliták között (2'75%). Ha csak a magyar á'llampolgárokna vonatkozólag állapítjuk

meg az egyes felekezetek arányszámátt, ki- derül, hogy az izraeliták arányszáma már csak 5'0%, míg a jelenlevő összes népesség—

ben 5'1%.

Feltűnő adatokat mutat a külföldi ál—

lampolgároknak anyanyelv szerinti meg- oszlása.

4. A külföldi honosok anyanyelv szerint. —- Ressortissants étra'ngers suivant la Ianoue malernelle.

A külföldi honosok közül — Ressorlíssants étrangers de langue matemelle

A honosság állama § § §. § § _ ! :; i e

. . . l- 0 § : § _ u _ 31 o § § .—4 § ! §

Pays dont 'Lló sont cztoyens % § §, § § .cÉ É § % % "239330 ÉÉÉ ÉDÉ * $ % § § Ég g; *33 §a "%S gt fia gs gastÉÉEÉ—z %%: gye

Számszerint—— ennombres

Ausztria —— Autriche ... 3.199[ 6.768 55 5 115] 3 — 29 14! 104 öl 44 Cseh-Szlov. —— Tehe'coASlovaouie 14.026 3.980 1.899 22 26 1 5 1.250 61 4 7 59

Románia _ Roumrmie . . . . 10.952 654 61 562 11; 20 7 21 11 3 24 33

Jugoszlávia —— Yougoslavie . . 5.233 1.017 87 23 607 771 66 19 15 10 6 346 Lengyelország —-— Pologne 6.900 1.933 447 6 4 " 3 74 3.138 4 23 97

Olaszország —-— Italic ... 806 138 32 2 15, 2 1 10 8 696 —— 32

Egyéb külföld —— Autres pays 5.265; 3.493 110 30 57 101 2.350 40] 55 21 1.888 1.564 Összesen —— Total . . 46.381 17.983 2.691 650 835 898 2.432 1.443 3.302! 748 1.953 2.175

* ;

0/0— b a n —— e n 0/0

Ausztria —— Aufr'iche ... 3.112 660 06 [ 0'1 1'1 ——- —— [ 03 011 § 0"! 01 ) 0'4

Cseh-Szlov. — Tche'co-Slovaguz'e 057 187 89 01 O'] — —-— ; 5'9 0'3 —— —— 03

Románia —— Roumanie . . . . 88'6 5'3 0'5 4'6 01 ()'1 O'Oi 02 01 0'0 02 03 Jugoszlávia -— Yougoslavie . . 638 124 11 08 714 94 08. 02 02 G'] 01 42

Lengyelország — Pologne 547 153 35 01 ——— — — 06 248 02 08

Olaszország — ltalie ... 4673 79 18 01 09 01 —— § 06 05 400 ——— 1'8 Egyéb külföldi —— Autres pays 35'2 1 23'3 [ 0'7 0'2 0'4 0'7 ! 15'7' 03 1 051 01] 126 10'4

Összesen — Total. . 569 221 3-3 08 10 1 31) 18 401 0-9 2-4 27

i ! ?

Míg a háború előtt a Nagy—Magyar— Még az olasz állampolgárok között is a ország határain túli területről származó

idegen honosok túlnyomóan idegen nyel—

vűek is voltak, ma az a helyzet, hogy kül- földi állampolgáraink közűl nem kevesebb, mint 46.381, vagyis 56'9% a magyart vallja anyanyelvéűl. A magyarok után a németek következnek 22'1%-kal, majd a lengyelek 40, a tótok 3'3, a bolgárok 30 s az oroszok 2'4%-kal. A csehek és morvák aránya 1'8%, a horvátok és szerbeké 1'0, illetőleg l'1%, az olaszoké 0'9 és az oláhoké csupán ()'8%. A fennmaradói—2'7% az egyéb nyel- vekre (angol, francia, szlovén, török, stb.) esik. A magyar anyanyelvűek aránylag nagy számát megmagyarázza az, hogy a külföldi honosok nagy része az elszakított területekről származik, ahonnan főképen magyarok és másodsorban németek jöttek a mai területre, vagy maradtak itt a há- ború befejezése után. A felsorolt országok közül egyedül Ausztria az, amelynek ho—

nosai között az ott uralkodó nemzet alkot többséget az itt talált állampolgárok között.

magyar anyanyelvűek vannak relatív több- ségben. A cseh—szlovák állampolgárok kö-

zött a csehek 59, a tótok 8'9% -ot képvisel—

nek, a jugoszláv honosok közt szerbek 9'4, horvátok 7'4%-kal szerepelnek, legkeve' sebben az oláhok vannak a román honosok között, mindössze 4'6%; itt a magyarság 88'6%—ot képvisel, bizonyítékául annak, hogy a Romániához csatolt területről majd- nem kizárólag magyarok jöttek a mai terü- letre. A magyarság aránya a külföldi hono- sok között egyébként természetesen attól is függ, hogy a külföldi állampolgároknak milyen nagy része származik az elcsatolt területekről. Amint később látni fogjuk, a születési helyre vonatkozó adatok erős ösz- szefüggésben vannak a magyar anyanyel- vűek arányával.

A felekezetinél még érdekesebb a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes nemzetiSé—

geknek a népszámlálás által megállapított számából mennyi a külföldi állampolgár.

A következő összeállítás számol be erről: