A külföldi társasutazások 1958-ban

SZEMLE

A nem szakmájuk alaptevékenységét

folytató üzemben karbantartóként dol—

gozó szakmunkások átlagos órakeresete magasabb, mint azoké a szakmunkásoké, akik szakmájuk alaptevékenységét foly- tató üzemben dolgoznak. Például a mo—

tor- és gépjárműszerelők, a kovácsok, a műszerészek átlagos órakeresete maga—

sabb a könnyűiparban, mint a nehézipar-

ban. Ennek oka, hogy a karbantartó

szakmunkásokkal szemben általában na- gyobb követelményt támasztanak, na- gyobb szakmai gyakorlattal kell rendel—

kezniök, mint például a szériamunkán

dolgozóknak. A magasabb átlagos órake- resetben kifejezésre jut az is, hogy a kar—

bantartó szakmunkások sok esetben ked—

vezőtlenebb körülmények között, rosz—

szabb műszaki feltételek mellett dolgoz—

nak.

Említésre méltó még, hogy a gépi varró—

munkások átlagos órakeresete a helyi iparban 7,26 forint, azaz 4,9 százalékkal több, mint a minisztériumi iparban, ahol 692 forint az átlagos órakereset.

Az átlagos órakeresetek alakulása vizs—

gálatának különös jelentősége van a vál—

lalatoknál. A vállalati statisztikusnak időközönként meg kell vizsgálnia a szak- munkások átlagosv órakeresetének ará—

nyát a vállalaton belül, tájékozódnia kell a kereseti viszonyokról a saját iparágon

551;

belüli, esetleg más iparágba tartozó vál—

latoknál, hogy adott esetben felhív—

hassa a vállalatvezetés figyelmét az eset——

leges aránytalanságokra.

Például a 8. táblához hasonló kis ösz—

szeállítás már jó tájékoztató lehet egy

vállalati statisztikus számára, aki a vál-

lalatánál karbantartóként dolgozó szak—

munkások kereseti arányait kívánja ele—

mezni.

Az egyes szakmák órakeresetében 1938—

ban még 30—40 százalékos különbség

mutatkozott Budapest javára, jelenleg az

arányok területileg is kiegyenlítettebbek, a különbség nem számottevő. (Lásd a 9.

és 10. táblát.)

Ez a változás természetes következ—

ménye eddigi bér- és gazdaságpolitikánk—

nak, amely egyrészt az egyenlő munká—

ért egyenlő bért kíván biztosítani, más- részt célul tűzte ki az iparilag elmara—

dott országrészek, illetve megyék fejlesz—

tését. Kiemeljük az öntő szakmát, amely-—

ben 1938—ban Budapesten 52 százalékkal

kerestek a szakmunkások többet, mint vidéken. Ha ugyanezen szakmának 1958-

ban vizsgáljuk az átlagos órakeresetét, azt látjuk, hogy Budapest javára Borsod- Abaúj—Zemplén megyével szemben csak 4,7, Győr—Sopron megyével szemben 4,l.

Baranya megyével szemben is csak 20,2 százalék a különbség.

A külföldi társasutazások 1958—ben?

MARKOS BÉLA—MÁNYI SZABÓ ISTVÁN

ldegenforgalmunk a második világ- háború előtti helyzethez viszonyítva so—

kat vesztett jelentőségéből. Míg 1937—ben

383000 külföldi kereste fel hazánkat,

1958—ban csak 154 000 látogató érkezett. A

második világháború után első ízben

1949-ben érkezett jelentősebb számú kül—

földi az országba, a Budapesten megren-

dezett Világ Ifjúsági Találkozóra. A VIT

lezajlása után azonban ismét visszaesés következett be: 1951-ben mindössze 16000

* Adataink nem tartalmazzák a SZOT lebonyo—

lításában végrehajtott ('sereüdültetéseket.

látogató jött Magyarországra,

nem javult külföldi idegenforgalmunk helyzete. 1956-ban ugyan mutatkozott némi fejlődés, de az ellenforradalom itt is visszaesést okozott. 1957—ben inkább csak a második félévben kezdett fellendülni külföldi eredetű idegenforgalmunk, ebben az évben mégis több, mint 76000 külföldi

érkezett az országba.

Idegenforgalmunk — a háború előtti évekhez hasonlóan —— 1958—ban is passziv volt: a belépett 154 000 külföldivel szem—v

ben 205000 magyar állampolgár utazott

külföldre.

s 1956—ig ,

* Haatárl'orgalmi statisztika alapján.

** Állampolgárság szerint.

Az adatokból kitűnik, hogy legtöbben Csehszlovákiából jöttek, s jelentős számú

külföldi érkezett a Szovjetunióból és Ro—

mániából is. Ezeknek az adatoknak az ér-

tékelésénél azonban figyelembe kell ven—

nünk mai idegenforgalmunk jellegzetes- ségét, azt, hogy egyes környező országok—

kal lebonyolított idegenforgalmunk je-

lentős részét a rokoni látogatás adja.

Különösen szembetűnő ez Csehszlovákiá—

val, Romániával és Jugoszláviával kap-

csolatos idegenforgalmunk adatainál. Ezek a rokoni látogatási céllal érkezett külföl—

diek úgyszólván csak a közlekedési szol- gáltatásainkat veszik devizáért igénybe,

elhelyezésükről és ellátásukról magyar

hozzátartozóik gondoskodnak; Hasonló a

helyzet akkor is, ha magyarok utaznak

rokoni látogatásra az említett országokba.

Az elmondottak alapján helyesnek lát—

szik, ha a külföldi jellegű idegenforgalom

alakulását nem csupán a belépett külföl- diek és kilépett magyar lakosok száma

alapján ítéljük meg, hanem ezzel pár—

huzamosan megnézzük a külföldi társas—

utazások alakulását is.

A társasutazások keretében érkezettek ugyanis majdnem kivétel nélkül kedvte—

lésből, ismeretbővítési céllal utaznak, és

'a közlekedésen kívül szállodai elhelyezést

és helyi ellátást is igényelnek. Igy devizá—

lis szempontból, jelenlegi külföldi eredetű idegenforgalmunkban a legfontosabb

helyet a társasutazások foglalják el.

Hazánkban külföldi jellegű társasutazá- :fsok szervezésével és lebonyolításával két

5552 szemes

A: érkerell külföldi állampolgárok száma 1958—ban, negwdr'ueukéní:ii

1958' 1958. év

Származási ország" I' H' % III' IV' ; év ággá?

negyedév , osszesen — ban

5

Összesen ... 18 706 35 289 65 741 " 33 839 I 153 575 201,5

Ebből : ;

Ausztria ... 904 2 382 3 186 1 952 8 424 213,4

Bulgária ... 425 803 2 077 706 4 011 169,7

Csehszlovákia ... 6 537 11 499 18 767 9 797 46 600 160,4

Franciaorszag ... . 273 666 1 _474 358 2 766 1433

Jugoszlávia ... 2 663 3 575 , 5 046 2 283 13 567 1553

Lengyelország . . 485 919 2 759 1 360 5 523 121,4

Német Demokratikus Köztársaság 819 2 162 6 290 _' 426 11 697 279,0

Német Szövetségi Köztársaság . . 563 859 1 715 1 451 4 588 HBA

Románia ... 1 396 3 494 8 891 6 707 20 488 1247,7

Szovjetunió ... 3 004 6 244 11 466 4 626 25 340 256,7

vállalat: az ,,lBUSZ RT." és az ,,Expressz Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalat"

foglalkozik. Ezek szervezésében 1958-ban

közel 40000 külföldi érkezett Magyaror—

szágra.

A társasutazdsuk keretében Magyarországra érkezett külföldiek száma, 1958

Magyarországra érkezett kül-földiek

" átlagos'tartóz- Származási szama (fo) kodásággeje

ország __

(állampolgárság '

szerint) 1958. év 1968. év

1958. 1957. év 1958. 1957. év évben százalé- évben százalé—

kában kában

Összesen ... 39 652 262,9 4,3 9757 Ebből :

Ausztria ... 2 250 S37,8 3,3 300,0 Bulgária ... 552 262,9 7,8 1902 Csehszlovákia. . 18 267 214,6 233 75,8 Franciaország . 1 018 l3l,4 2,3 85,2 Jugoszlávia. . . . 239 3025 I,? 1063

Lengyelország . 625 382 53 82,8

Német Demok—

ratikus

Köztársaság . 7 618 603,6 7,0 79,5 Német Szövet-

ségi Köztár-

saság ... 490 433 6,7 %.?

Románia ... 3 834 18035 3,9 390,0 Szovjetunió . . . ] 3 735 819,l 8,l 105,2

A legtöbben a Csehszlovákiából, a Né—

met Demokratikus Köztársaságból, a

Romániából és a Szovjetunióból szerve—

zett társasutazásokat vették igénybe. A leghosszabb ideig a szovjet (átlagosan 8,l

nap) és a bolgár (7,8 nap) látogatók tar—

tózkodtak az országban. A Német Demok—

SZEMLE

* 5573

kratikus Köztársaságból érkezettek átla—

gosan egy hetet (7 napot) töltöttek nálunk.

A külföldi társasutazások keretében ér—

kezettek száma több, mint kétszerese volt

a társasutazásokkal kiutazott magyar

turisták számának. Míg az érkezettek száma közel 40 000 fő, a kiutazók száma

nem érte el a 19000 főt.

A ldrsasulazások keretében külföldre utazó magyar állampolgárok száma. 1958 , '

A külföldre utazó magyar allampolgarok **

átlagos tartóz—

száma (fő) kodási ldeie

Megnevezés ___W____ (nap)

1958. év 1958. év 1953. 1957. év 1958. 1957. év évben száza- évben száza—

lékában lékában

Összesen ... 18 715 303; 9,3 116,3 Ebből :

Ausztria ... 283 -. 4,2

Belgium ... 520 . 5,6

Bulgária ... 699 436,9 13,9 96,5 Csehszlovákia. . 7 943 112,9 6,6 98,5

Német Demok- ' .t

ratlkus Köz-

társaság . . . . 3 478 438,6 12,4 85,5 Románia ... 1 380 563,3 12,7 105,8 Szovjetunió . . . 4 054 1210,1 ll,2 843

Az 1957. évhez viszonyítva 1958-ban az külföldi társasutazások sZervezése terén az idegenforgalmi vállalatok jelentős ered—

ményeket értek el. 1958—ban _a társasuta- zással érkezettek száma 163, a kiutazot—

- e

tak száma pedig 102 százalékkal volt ma—

gasabb az előző évinél. Helyesnek látszik,

hogy a társasutazások szervezését egyez—

tettékanemzetközi jelentőségű kulturális,

tudományos és sportjellegű rendezvények időpontjával. Ezzel nemcsak azt értük el,

hogy az érkezett külföldiek száma s ezál—

tal az idegenforgalomból származó deviza—

bevétel nőtt, hanem azt is, hogy nemzet—

közi l'tudómányos—"és kulturális tekinté—

lyünket növeltük.

'A külföldiek részére szervezett társas—-

utazások további fejlesztésének azonban egyelőre határt szabnak szállodai elhelye- zési lehetőségeink. Az elmúlt évben foko—

zott erővel folytatták a külföldiek elhelye—

zésére alkalmas szállodák (Gellért, Royal) helyreállítási munkálatait, amelyeknek

üzembehelyezése némi javulást igér ezen

a téren. További eredmények születhetne—

nek abból is, ha a vidéken felépített né—

hány reprezentatív szállodánk téli kihasz—

nálását is biztosítani tudnánk, ehhez azon- ban megfelelő téli program összeállítása

és propagálása kellene. ( __ _

Összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évben jelentős eredményeket értünk el a külföldi idegenforgalom fej—

lesztésében. Egyre inkább felismerjük azt

a nagy gazdasági és politikai erőt, ame—

lyet az idegenforgalom magában rejt, és

igyekszünk is ezt az erőt a szocializmus

építése érdekében felhasználni.

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

Az európai népi demokráciák gazdasága 1958-ban*

A NEMZETI JÖVEDELEM EVI NÖVEKEDÉSI UTEME (százalék)

1955. 1956. ' 1957. 1 1958.

Ország Mm.—___,—

évben

Albánia ... . . . ... . 1,8 l4,5 . Bulgária ... 9,8 l,8 . 7,0 Csehszlovákia. . ... ILO 6,0 7,0 8,0 Lengyelország ... . . . 8,2 SA 8,0 5,6

Magyarország ... 9,0 _— 11,0 20,6

Német Demokratikus Köztársaság . . 2,4 4,6 7,3 Románia. ... . ... . . . 22,3 —— 7,3 15,2

A BERUHÁZÁSOK NÖVEKEDÉSE 1958-BAN 1957—HEZ KÉPEST

Ország Százalék Ország Százalék

Bulgária. ... 19,1 Magyarország ... 15,3l Csehszlovákia ... 4,7 N émet Demokratikus Köztársaság ... 15,0 Lengyelország ... 8,1 Románia ... 8,0

! Előzetes adat.

Az IPARI TERMELÉS ÉVI NÖVEKEDÉSI UTEME (százalék) _

1955. I 1956. I 1957. 1 1958.

Ország ___—M' *

évben

Albánia, ... 12,0 8,5 25,9 . Bulgária ... 8,3 14,9 14,8 16,0 Csehszlovákia ... . ... 10,9 9, 4 ], 0, 2 ll,3 Lengyelország ... 11,4 9, O 9, 9 9,5

Magyarország ... 9,2 —— 9,2 USA 12,0

Német Demokratikus Köztársaság . . 8,0 6, 3 7,4 10,9 Románia ... 13,7 10,7 S,5 9,7

AZ IPARI TERMELÉS 1958. ÉVI SZINVONALA Index

Ország " "—'——""""'""' ' ' " ' ' 1953. év es 100 I 1955. év a: 100

Bulgária ... 179,8 153,0 Csehszlovákia ... 156,0 134,0

Lengyelország ... . 131, 1 Magyarország ... l34,4— 11 7, 2

Német. Demokratikus

Köztársaság ... 150,4 1 26, 7

Románia ... 1595 I3I,S

* A komunizmust építö Szovjetunió népgazdaságának a fejlődésére vonatkozó adataim IM ::

Statisztikai Szemle 1959. évi 1. számában (67-m73. old.).

NEMZETKÖZI STATISZTIKA 555

AZ IPARI TERMELÉS ALAKULÁSA

(1953. év : 100)

1955. [ 1956. ( 1957. 1953.

évi termelés Ország

össze- A ! B Össze- A I B 'össze- A ; B össze-! A ; B sen szektorban sen szektorban ! szektorban sen ! szektorban

Albánia ... 120,l 117,5 122,1 1303! 134,7 127,3 164,0 168,9 160,7 .

Bulgária ... 119,1 127,8 113,0 137,0- l49,0 127,9 l55,0 . . 179,8 . . Csehszlovákia ... 116,1 112,8 119,3 126,9 125,1 128,9 139,9 l37,4 142,0 155,7 153,7 157,2 Lengyelországh... 100 100 100 109,0 110,4 107,4 119,8 119,3 120,3 131,l 129,8 132,6 Magyarország ... 114,7 . . 104,1 . . 120,2 . . 134,4

Német Demokra-

tikus Köztársaság 118,8 . . l26,3 . . 135,6 . . 150,4 . .

Románia ... 121,1 116,0 129,0 134,0 132,6 137,l 145,3 145,0 146,2 159,5 159,7 159,7

! 1955. év a 100.

A VILLAMOSENERGIATERMELÉS ÉVI NÖVEKEDÉSE AZ IPARI TERMELÉS EVI NÖVEKEDÉSÉHEZ VISZONYITVA

1955. 1 1956. 1 1957. 1958.

Ország —————————————————————————————

évben

Albánia ... 123,3 112,7 95,6 . Bulgária, ... ; ... 11 0,6 100,4 96,6 98, 2 Csehszlovákia, ... 99,5 101 ,0 96,8 99,3

Lengyelország ... 103,l 100, 6 98,9 1 03,0

Magyarország ... 103,0 105, 5 90,8 106,5 Német Demokratikus Köztársaság . . 102,0 102,3 97, 8 96, 1 Románia ... 103,3 102,6 101,7 103,6

FÖBB IPARI ALAPANYAGOK TERMELÉSE

1950. 1955. 1957. 1958. 1950. 1955. 1957. 1958.

Ország

évben

Kőszénl (ezer tonna,) Bal—naezén (ezer tonna.)

Albánia ... ———— ——- ——- —— 41 * 195 236 .

Bulgária ... 157 293 385 . 5 771 9 758 11 501 12 73403 Csehszlovákia ... 18 4562 22 1362 24 1812 25 8002 26 406 38 716 48 783 54 300 Lengyelország ... 78 001 94 476 94 096 94 981 4 836 6 045' 5 954 7 541 Magyarország ... 1 400 2 692 2 277 . 10 837 16 249 15 541 17 772

Német. Demokratikus (

Köztársaság ... 2 805 2 682 2 753 2 9024 137 050 200 612 212 595 214 9344 Románia ... 2 733 3 353 3 636 7 3873 1 1595 2 752 3 419 .

Kőolaj (ezer tonna.) Villamosenergia (millió kWó) Albánia ... 132 208 490 403 '21 ' 85 " 125 150 *

Bulgária ... —— 150 285 . 797 2 073 2 655 3 024

Csehszlovákia ... . 107 108 . 9 280 15 041 17 720 19 600 Lengyelország ... 162 180 ' 184 175 9 400 17 800 21 200 23 946

Magyarország ... 512 1 601 675 829 2 520 5 428 5 447 6 476

Német Demokratikus

Köztársaság ... _— -— . . 19 466 28 695 32 735 34 900 Románia ... 5 047 10 655 11 180 11 336 2 113 4 340 5 440 6 184

) Ann-mitha] együtt. * Számltom adat.

2 Tiszta súly. ** Lignit.

3 Összes azén. (Folytatás az 566. oldalon.)

6 *

556 NEMZETKÖZI- S'RNTTWK

1950. [ 1955, ! _19'57; E 195 A (19950. ! 1955. ) 1957. , 1958.

Ország — , ' j * , .

_ _ , évben

_, _ Adél (eze; tonna) Cement (ezel tonna)

Albánia . . . . ... , w— _m— (, w— ; - , ,_ Wu _ lők ; 45 70

Buigária 5 "74ng 159 — 21*1__ 602 § 4812 880

Oséhszlóvákía, ... 3 122 4 474 _' 5 166 5 500 1 998 2 892 3 672

Lengyelország ... _2 515 4 426 _5 309 _5 631 2514 3 813 4 487 Magyarország ...—. .. 1 048 1629 : _1—"3'75 31627 - 797 , 1175 989

Német Demokratikus _ — ' 7 _ ' ' ' * ' * _ * ' , '

Köztársaság , '. . . . 999 25508 _ 92 895— **3 043 ' 1 412 ; 2 971 3469" * Románia ...—. . . . 5553 É766* * 864;— 932'910285 ; 1991 2 11-21 ' * *

! Számított adat..

NÉHÁNY KÖZ'SZÚKSAÉVGLETIX CIKK TERMÉLÉÉE

1950. ; 1955. _ ! 195711958, !_ _1950. 1955. í 1957. 1958

Ország — _ ' _ *

évbeli ; '

Pamutszövet— (millió méter) Gyapjúszövet (millió méter)

Albánia ... 1,1 194; _19,0 22,3 , w 0,5 % O,?

Bulgária, ... _. . . 83,0 132,0 ; 152,0 169,0 8,9 ILO 13,0 14,0 Csehszlovákia ... '. . 356,3f _ 356,0 ' 386,0 403,0 48,3 39,5 38,2 42,6 Lengyelország .'... 436,0 *558,0 580,0 598,0 56,0 76,0 76,0 78,0 Magyarország ... 177301 23430x 208,Ol 218,()1 26,61 25,7l 23,91 25,2*

Német Demokratikus ' —

Köztársaság ... 744")l 2[)*]*,01_ 20501 217,01 . . —

Románia ... 148,*0' 24331 1883)! " '- — - $$$-,!)l 31. 01 29,()1 Hús (ezer tonna) Cukor (ezer tonna)

Albánia. ... . __ . , 0,6 7.1 9,0 103

Bulgária ... . ... 54,0 94,0 ll4,0 1393 37,0 63,0 11743, 1490 Csehszlovákia ... 272,0 3443 31454. . 70l,5 658,9 791,7 , Lengyelország ... 6360 629,0 876,0 1036,0 955,0 981,0 10591) 1095,0 Magyarország. . ... 86,5 9128,0 l48,0 158,9 l79,5 2483 300,7 269,2 Német, Demokratikus

Köúárs'a'eág ... . 99,0 496,0 5623) ' ; 5761)$ —805,0 642,0 648,0 787,O2 Románia. ; ;v ... 1401) 221,0 _201,0 226,0 87,0 130.0 185.0 _l—Söhüt

'i' Mimo mi;

* ! Számított adat.

H ,, __ TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKE]; TERMELÉSE

1955.1958. 1957. ! 1958. ; 1955. 1957. 1958.

OISZÉZ _ _. _ _ , M..

évben _

; _ , Teieviziós készülék, Rádióvevőkészülék

Bulgária ' 4— ;— —_—— 66 92 108 _

Gáéhnloválkimp ... Hím 134 102 221 255 ,

Lengyelország_... 2 57 461 , : '499'v' ' 647 -—

Mügyamrszág... __ . .; ... '. 4 , O _ 2 '37 377 352 'a—454w— ;

Néihé't Demúkratikua Köztársaság 39 , 55; 109 180 725 653 , 664w""

Románia ..._ __—_———- j,_ m— _ —— 89 1045 __113,

, _ 1, ngkauper _tádióvevőkészülék.

(Folytatás az 587 álmom ,: