Magyarország 1963. évi idegenforgalma

MAGYARORSZÁG 1963. ÉVI IDEGENFORGALMA

DR. KOLACSEK ANDRÁS — DR. MARKOS BÉLA

Az idegenforgalom fejlesztése érdekében a közelmúlt évek folyamán tett intézkedések eredményeként a forgalom jelentősen emelkedett. 1963-ban 584 688 külföldi beutazó lépte át Magyarország határait, s több mint 7,6 millió napot töltöttek el az ország területén. Az ún. közhasználatú szálláshelyeket 357 323 külföldi vette igénybe, összesen 1 147 244 vendégnappal. A beutazók száma az

előző évhez viszonyítva 26 százalékkal növekedett.

Bár a nemzetközi idegenforgalom áramlásába — a többi szocialista ország—

hoz hasonlóan —- Magyarország is csak 1955 óta kapcsolódott bele erősebben, idegenforgalmunk folyamatos fejlődése az 1957—ben bekövetkezett visszaesés után lényegében 1958—ban kezdődött. Azóta a következő eredményeket értük el.

1. tábla

Magyarország idegenforgalma

A beutazók A közhasználatú szálláshelyek Év száma vendégnapjal' érkezésel vendégnapjai

ezer

1958 ... 153,6 24573 89,9 363,2

1959 ... 189,7 2846,0 l38,2 505,1

1960 ... 244,4 3665,3 215,4 739,9

1961 ... 336,7 5387,1 291,0 937,0

1962 ... 464,0 6959,6 316,4 995,0

1963 ... 584,7 7601,1 357,3 1147,2

Index: 1958. év : 100

1963 ... 380,6 3093 397,4 315,8

' Becslés, amelyet úgy számítottunk ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai Hav! Közleményeiben, illetőleg a Statisztikai időszaki Közlemények népesedési köteteiben kimutatott beutazó külföldi állampolgárok számát szoroztuk a Központi Statisztikai Hivatal által szervezett, nem teljeskörű felvételből nyert átlagos tartózkodási idővel.

Hat év leforgása alatt a beutazó, illetőleg a közhasználatú szálláshelyeket igénybe vevő külföldiek száma csaknem megnégyszereződött, s számított tartóz—

kodási napjaik, illetőleg vendégnapjaik száma több mint a háromszorosára emel- kedett.

Érdekes megfigyelni, hogy a számított tartózkodási napoknak csak mint—- egy 14,2—20,1 százaléka jutott :a közhasználatú szálláshelyekre. A tartózkodási

8 24 DR. KOLACSEK ANDRÁS—DR. manxos BELA.

napok fennmaradó 79,9———85,8 százalékát a látogató és üdültetési forgalomban

részt vett külföldieknek statisztikailag számba nem vett szálláshelyeken leha——

nyolódó forgalma alkotja.

Ennek okát elsősorban abban kell'keresnünk, hogy az idegenforgalom nagy részét a külföldön élő magyarok, illetőleg rokonok és ismerősök látogatásai

teszik ki. A Központi Statisztikai Hivatal nem teljeskörű felvétele szerint a látogatók a beutazóforgalomnak legjelentősebb részét (1958—ban 47,5, 1963—ban!

pedig 41,37 százalék) tették ki. Vitatható, hogy a látogatásnak mint úticélnak a bevallása minden esetben megfelel—e a valóságnak, de egyetértünk azzal,hogy

arányaiban kétségtelenül ez a legjelentősebb tétel. A látogatóiorgalom jellemzo

vonása a magasabb átlagos tartózkodási idő és a magánlakásokban Való meg— '-

szállás. Ennek hatására a magyar lbeutazóforgalomban rendkívül magas (1958— ' ' * ,

ban 16 nap, 1963-ban pedig 13 nap) átlagos tartózkodási idő alakult ki. SZere—

pet játszik e viszonylag magas átlagos tartózkodási idő kialakulásában az is, hogy a baráti szocialista országokból hazánkba irányuló idegenforgalomnak szá- mottevő része csereüdültetés, illetőleg a tanintézmények cseréje keretében

bonyolódik le. Az üdülőkben és diáksZállókban jelentkező osereforgalmat egyéb—

ként úgyszintén nem figyeli meg a közhasználatú szálláshelyek tartózkodási sta-

tisztikája. _ ,

Idegenforgalmi politikánk számára iránymutató segítséget jelentene, ha.

megfelelő statisztikai adatgyűjtéssel vagy bizonyos reprezentatív piackutatási

módszerekkel részletesebben meg lehetne világítani a külföldi eredetű idegenfor—

galomnak ezeket a ma még kevéssé ismert fontos területeit is.

Jelenleg a közhasználatú szálláshelyek vendégforgalmát figyeljük meg rész—- letasebben. Egyedül e statisztika alapján nyílik lehetőség a felszabadulás előtti időszak adataival való pontosabb összehasonlításra, ezért elemzéseinkben elsősor—

ban innen merítjük tényanyagunkat.

A közhasználatú szálláshelyek külföldi tartózkodási napjainak szállásformák-

szerinti megoszlása 1958 óta a következő volt.

2. tábla A közhasználatú szállás helyek külföldi tartóz kodási

napjai szállásformák szerint

É Szálló, motel _ Fogadó Tűristaház ! Egyéb Összesen

V

ezer' tartózkodási nap

1958 ... 330,6 0,4 7.7 24,5 363,2

1959 ... 461,2 0,8 11,0 33,1 506,1

1960 ... 663,3 1,4 6,3 68,9 739,9

1961 ... 848,5 3,4 19,9 65,2 937,0

1962 ... 912,9 3,7 9,6 68,8 995,0

1963 ... 1018,9 4,6 7,9 115,8 1147,2

A 2. tábla hat év konkrét adataival érzékelteti !azt a tényt, hogy a külföldi vendégeknek átlagosan 905 százaléka szállodában s az azzal egyenlő értékűnek bizonyult motelekben kíván elhelyezkedni. A fogadók (átlagosan O,3%) és a turistaházak (átlagosan 1,5%) alig játszanak szerepet a külföldi vendégek elhe—

lyezésében. Egyrészt szállodai kapacitásunk elégtelenségére, másrészt az időköz—

ben létesített campingek sikerére vall az a helyzet, hogy míg a szállodák és a

motelek forgalma csak megháromszorozódott (1958—hoz viszonyítva 308,2 száza—

IDEGENFORGALOM 1963—BAN

825

lékot tesz ki), addig az egyéb közhasználatú szálláshelyek külföldi igénybevétele több mint négyszeresére emelkedett (1958—hoz viszonyitva 431,8 százalék), és jelentéktelen tényezőből számottevő tényezővé lett. 1963—ban a szállodák és :) motelek a külföldi tartózkodási napoknak már csak 88,8 százalékát tudták befo- gadni, s 10,2 százalék ,,egyéb" szálláshelyekre kényszerült.

A külföldi eredetű idegenforgalomnak az ország területén való megoszlásá—

ról teljes képet nem tudunk adni. A szállásigényes idegenforgalom területi elhelyezkedéséről azonban megfelelő tájékoztatást kapunk, ha az idegenforgalom—

ban legnagyobb szerepet betöltő szállodai forgalom területi megoszlását vizs- gáljuk.

8. tábla

A szállodai intézmények külföldi tartózkodási napjainak területi megoszlása

É Budapest , Balaton 'Dunakanyar (331371; Magaslat Egyéb Összesen

V

tartózkodási nap

1958 ... 268 575 41 302 1 195 91 9 27 528 338 700 1959 ... 350 129 77 788 3 069 149 1 278 40 660 473 073 1960 ... 480 089 128 189 627 373 1 205 60 562 671 045 1961 ... 568 577 203 306 4 600 582 767 94 028 871 860 1962 ... 620 352 206 117 1 162 990 —- 97 610 926 231 1963 ... 665 960 240 866 1 651 897 538 121 507 1 031 419

A 3. táblából elsó rátekintésre is kiviláglik Budapestnek és a Balatonnak a külföldi idegenforgalomban elfoglalt vezető szerepe. 1958-ban az egész ún. kül—

földi szállásigényes idegenforgalom 79,2 százaléka jutott Budapestre és 12,1 szá—

zaléka a Balatonra. Az ország egyéb területei csak a külföldi tartózkodási napok 8,7 százalékából részesednek. 1963—ig ezek az arányok lényegesen eltolódtak: a külföldi tartózkodási napok 64,5 százaléka esett Budapestre, 23,3 százalékuk a Balatonra s 12,2 százalékuk az ország egyéb területeire. A vizsgált hat év alatt az idegenforgalom 1963-ban 1958-hoz képes Budapesten 248,3, a Balatonon 583,1 és —— a Dunakanyar, a gyógyfürdők és a magaslati üdülőhelyek jelenték—

telen külföldi forgalmát figyelmen kívül hagyva — a megyei és járási székhelye—

ken és egyéb vidéki területeken 449,0 százalékot tett ki. Ezek az eredmények Budapest vezető idegenforgalmi helyének megőrzése mellett a Balaton és a vidéki városok idegenforgalmi szerepének jelentős megerősödéséről tanúskod—

nak. Feltehető azomban, hogy e helyzet kialakulásában része lehet Budapest különösen kedvezőtlen szállodai ellátottságának is. Az a körülmény, hogy Buda—

pest szállodái különösen az idegenforgalmi főidényben már nem képesek kielé—

gíteni a jelentkező külföldi igényeket,1 nemcsak a főváros, hanem az egész ország idegenforgalmi fejlődését veszélyezteti, mert a külföldiek tekintélyes része ma is Budapestet kívánja elsősorban meglátogatni, s ha e szándékának megvaló—

sítása akadályokba ütközik, inkább lemond magyarországi utazásáról.

Külföldi eredetű idegenforgalmunk származási országok szerinti megoszlá—

sának 1958 és 1963 közötti fejlődését néhány fontosabb idegenforgalmi partne—

rünk forgalka szemléltetésével jellemezhetjük.

* Szálláshelybázisunk elmaradottsága közismert. Véleményünket e kérdésben már több—

ször kifejtettük. 1961-ben megjelent Idegenforgalom c. könyvünkben (122—125. old.) és a Statisztikai Szemle hasábjain is (lásd az 1961. évi 2. sz. 200—201. old.) foglalkoztunk e problé- mával. A szerzők egyike legutóbb 1964 áprilisában (az Idegenforgalom 21. számának 13—14.

oldalán) ismét részletesen tárgvalta e kérdést. Ezért jelen cikkünkben eltekintünk szállás—

lehetöségeink színvonalának értékelésétől és a gyorsütemű fejlesztés szükségességének rész- letes indokolásától.

8 26 DR. KOLACSEK ANDRÁS——DR;MARKOSBELA

_ _ 4. tábla

Néhány fontosabb idegenforgalmi partnerünk beutazó forgalma - , és közhasználatú szálláshelyeken jelentkező vendégforgalma

(ezer)

Közhasználatú szálláshelyek Beutazók

Származási ország Vendégek ! Tartózkodási nil—pok

1953 1 1963 1958 1963 ! 1953 1963 ,

Csehszlovákia ... 46,6 147,5 21,4 69,3 62,2 15894 Szovjetunió ... 25,3 88,5 15,5 44,3 53,1 [126,2_

Ausztria ... 8,4 86,9 4,5 31,2 14,5 98,4

Románia ... 20,5 72,2 6,1 13,9 24,6 353

Német ,, Demokratikus Köz-

társaság ... 11,7 53,6 13,9 52,2 74,0 227,4

Lengyelország ... 5,5 35,5 6,0 47,6 28,1 1243

Német Szövetségi Köztársaság 4,6 31,8 3,0 24,0 12,6 * 995

Jugoszlávia ... 13,6 12,1 3,1 5,0 14.2 1653 ,

Amerikai Egyesült Államok. 0,8 9,6 3,9* 11,3 16,3* 40,2

Bulgária. ... 4,0 6,0 2,9 8,8 12,0 28,8

Egyesült Királyság ... 1,5 5,7 1,2 7,6 6',7 32,2

Franciaország ... 2,8 8,4 2,7 12,0 1 l,4 40,6

' 1960.

Külföldi idegenforgalmunk származási— országok szerinti 1963. évi számada—

tait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbb beutazó és egyben a közhaszná—

latú szálláshelyeket igénybe vevő legtöbb külföldi vendégünk Csehszlovákiából érkezett. A beutazók számában a második helyen a Szovjetunió, a harmadik helyen Ausztria, a negyedik helyen Románia áll. Az ötödik helyen a Német

Demokratikus Köztársaság következik.

A Csehszlovákiából, Szovjetunióból, Ausztriából és Romániából érkezett beutazók magas száma a szomszédos országokból származó idegenforgalom nagy fontosságára hivja fel a figyelmet. 1963—ban, Jugoszláviát is számításba véve, a szomszédos országok forgalma teljes külföldi idegenforgalmunk 69,7 százaléká—

nak felelt meg.

A 4. táblában feltüntetett szocialista országokból beutazók száma elérte tel-

jes idegenforgalmunk 71,0 százalékát. A többi származási országból a teljes kül-

földi forgalom 29,0 százalékát kaptuk.

A közhasználatú szálláshelyeket igénybe Vevő vendégek számában Cseh—

szlovákia után a második helyen a Német Demokratikus Köztársaság áll.

A harmadik helyet Lengyelország foglalja el.

Az a tény, hogy a szállodai étkezések száma a Német Demokratikus Köztár- saság viszonylatában megközelíti, sLengyelország, az Egyesült Államok, Bulgária, az Egyesült Királyság és Franciaország viszonylatában meghaladja a tényleges beutazók számát, arra vall, hogy ezekből a származási országokból érkezett láto—

gatók utazásuk során, hazánk több helyét látogatták meg.

A közhasználatú szálláshelyeken a legtöbb tartózkodási nappal a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, a szovjetunió és Lengyelország jelent- kezett.

Idegenforgalmunk 1958 es 1963 közötti fejlődését elemezve a beutazók szá——

mában a legerősebb ütemű emelkedést az Egyesült Államok turistáinál látjuk

(1958-hoz viszonyítva 1200 százalék), majd Ausztria (10345), a Német Szövetségi

Köztársaság (6912) Lengyelország (645,5), a Német Demokratikus Köztársaság

IDEGENFORGALOM 1963—BAN

827

(458,7) és az Egyesült Királyság (380,0 százalék) következik. A román, a szovjet és a francia beutazók száma hat év alatt több mint háromszorosára emelkedett, a bolgár látogatóké 50 százalékkal növekedett. A jugoszláv vendégek száma azonban 8,8 százalékkal csökkent.

A közhasználatú szálláshelyek külföldi vendégérkezéseinek számában a legnagyobb fejlődés a Német Szövetségi Köztársaságból jött vendégeknél mutat- kozik. A második helyen Lengyelország, a harmadikon Ausztria, a negyediken az Egyesült Királyság áll.

A Német Szövetségi Köztársaság vezet a közhasználatú szálláshelyek tartóz-

kodási napjainak fejlődésében is, a második helyen álló Ausztria s a harmadik helyet betöltő Egyesült Királyság előtt. Negyediknek viszont Lengyelország következik.

A közhasználatú szálláshelyek Amerikai Egyesült Államokból származó for- galmának alakul—ásáról részletes adatok csak 1960 óta állnak rendelkezésünkre.

1960—hoz viszonyítva az Egyesült Államokból származó idegenforgalom 1963—ban az érkezéseket tekintve 289,7 a tartózkodási napokat tekintve pedig 2465 száza—

lékot tett ki, ami —— a Vizsgált időszak rövidebb volta miatt —— bíztató ered-

ménynek minősíthető. '

A Magyarország területére belépett külföldieknek a beutazásnál használt közlekedési aszközök szerinti megoszlását, a vonatkozó határstatisztikai adatok alapján, 1963—ban a következő arányszámokkal jellemezhetjük.

A külföldiek megoszlása közlekedési eszközök szerint*

(1963)

KögÉi—Ém Százalék

Vasút ... 52

Gépjármű ... , 37

Repülőgép ... 8

Hajó ... 2

Egyéb ... 1 Összesen 100

* Becslés.

Minthogy 1960-ban az összes (külföldi vendégeknek csak 26 százaléka érkezett

gépjárművel, az 1963. évi adatok az autós idegenforgalom jelentős megnöveke—

dését jelzik. Ugyanezen idő alatt a légi forgalom idegenforgalmi részesedése 7

százalékról 8 százalékra emelkedett. -

MAI IDEGENFORGALMI FEJLÓDÉSÚNK ÉS A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTTI EREDMÉNYEK

Eddigi adatainkkal idegenforgalmunk 1963. évi eredményeit s a legutóbbi esztendőkben bekövetkezett fejlődés főbb irányait kívántuk jellemezni. Az elért eredményeket azonban csak akkor tudjuk reálisan értékelni, ha megfelelő össze—

hasonlítási alapot találunk. Ezért adatainkat egyrészt saját korábbi idegenfor- galmunk, másrészt a nemzetközi idegenforgalom jelenlegi adataihoz hasonlitjuk.

Magyarország csak az első világháború után kezdett önálló idegenforgalmi

politikát folytatni. Erőfeszítéseink sikerrel jártak, s idegenforgalmunk 1937—ig

jelentősen megnövekedett. Mimt Európa legtöbb országában, nálunk is 1937—ben tetőzött a két háború közötti időszak külföldi eredetű idegenforgalma. Indokolt- nak látszik tehát, hogy jelenlegi eredményeinket az akkor elért idegenforgalmi

színvonalhoz mérjük.

828 DR. KOLACSEK ANDRÁS—DR. MARKOÉ nem;

A mai és az akkori eredmények összehasonlitása azonban meglehetősen

nehéz feladat, mert hivatalos országos idegenforgalmi statisztikával csak 1951

óta rendelkezünk.

A második világháború előtti évekre vonatkozóan hivatalos statisztikaként egyedül a Fővárosi Statisztikai Hivatalnak Budapest szállodai forgalmáról ki—

adott közlései vehetők figyelembe, amelyeket 1935-től kezdve a Fővárosi Idegen—; [ ,

forgalmi Hivatal igyekezett az illetékes vidéki szervektől gyűjtött adatokkal

országos viszonylatban is kiegészíteni.

A Fővárosi Statisztikai Hivatal a második világháborút követően 1949—ig

folytatta adatközlését, amelyet ekkor már a Magyar Idegenforgalmi Kutatóintée zet egészített ki félhivatalos gyűjtésből származó vidéki idegenforgalnú etatista _

tikai anyaggal.

Ennek az adatgyűjtésnek néhány eredményét mutatja be az 5. tábla.

5. tábla

Magyarország külföldi eredetű idegenforgalma'

É Érkezések Tartózkodási napok _

V -

"ám (ez") 1sa7ln23x— 100' szám" (em) iga—13332 100

1935 ... 284,4 74,3 933,8 60,9

1936 ... 307,6 80,3 1030,2 67,2

1937 ... 383,1 100,0 1535,0 100,0

1938 ... 321,1 83,9 1389,2 90,5

1939 ... 169,1 44,2 662,0 43,2

1940 ... 84,2 22,0 358,0 23,4

1947 ... 10,6 2,8 72,0 4,7

1948 ... 31,2 , 8,2 l75,1 11,5

1949 ... 32,6 8,6 288,2 18,8

' A Fővárosi Statisztikai Hivatal budapesti, a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal és a Magyar Idegenforgalmi Kutatóintézet vidéki adatai.

Ez az összeállítás egyedül annak megvilágítására alkalmas, hogy a második

világháború után milyen rendkívül alacsony színvonalról (1937—hez viszonyítva

az érkezéseket tekintve 2,8, a tartózkodási napokat tekintve 4,7 százalék) indult

el külfödi eredetű idegenforgalmunk fejlődése. A közölt adatok azonos gyűjtési módja csak a táblán belüli összehasonlítást teszi lehetővé, de nem ad lehetősé- get a mai határstatisztikával vagy szállásstatisztikával történő pontos egybeve- tésre, mert az akkori érkezési számok nem felelnek meg a mai beutazók vagy szállodai vendégek számának, s az akkori tartózkodási napok számából is hiány—

zanak a számított tartózkodási napok mai volumenének egyes fontos tényezői.

A külföldi eredetű idegenforgalom mai helyzetének megítélésénél nem folya-

modhatunk tehát más eszközhöz, mint a Fővárosi Statisztikai Hivatal budapesti szállodastatisztikájához, amely alkalmas arra, hogy adatait a mai hivatalos buda—

pesti szállodai statisztikával egybevessük. Budapest a színhelye ma, 8 volt a színhelye akkor is a külföldi eredetű idegenforgalom legnagyobb részének, sigy

nem követünk el hibát, ha adatait jelzőszámokként felhasználjuk. '

A budapesti szállodai jellegű intézmények külföldi eredetű idegenforgahná-

mak jellemző adatai a következők.

IDEGENFORGALOM 1963-BAN

829

6. tábla A budapesti szállodai jellegű intézmények külföldi idegenforgalma

Érkezések ! Tartózkodási napok

ÉV Index: Index:

szám (ezt?) 1937. év : 100 szám (ezer) ! 1937. év :. 100

1937*. . . . 182,7 100,0 653,3 100,0

1958 ... 60,0 32,9 268,5 M,].

1959 ... 87,8 48,1 350,1 53,6

1960 ... l30,8 7l,7 480,0 73,5

1961 ... 167,8 91,9 569,5 87,1

1962 ... 188,2 102,9 620,3 95,0

1963 ... 194,9 100,6 666,0 101,9

' A férőhelyek száma 1937-ben 9486, 1963-ban 3754.

A budapesti szállodai jellegű intézmények külföldi eredetű idegenforgalma a vendégek számát tekintve 1962-ben, a tartózkodási napok számát tekintve 1963—ban múlta felül a két háború közötti legjobb esztendő szinvonalát, s így 1963—ban mind az érkezések, mind a tartózkodási idő viszonylatában eddig még

el nem ért fejlődési fokra érkezett. Természetesen a budapesti szállodajellegű

intézmények külföldi forgalma nem azonosítható Budapest külföldi eredetű

idegenforgalmával. Nemcsak a rokonlátogató forgalomra gondolunk, amelyet 1937-ben sem tartalmazott a statisztika, hanem arra a tényre is, hogy a szűkös szállodahelyzet következtében a külföldiek Budapesten is tömegesen veszik igénybe a fizetővendég—szolgálatot, a statisztikai megfigyelés körébe be nem vont diákszállóklat, a városkörnyéki üdülőket, sőt nagyobb rendezvények alkalmából

még a csónakházakat is. A Budapestet meglátogató külföldi üdülőhajók vendé—

geinek forgalma sem szerepel a jelenlegi szállodai statisztikánkban.

Ismerve azt a tényt, hogy az elmúlt hat esztendő alatt az ország más részei—

nek (Balaton, vidéki városok) idegenforgalma Budapest idegenforgalmánál erő—

sebb ütemben fejlődött, megállapíthatjuk, hogy Magyarország 1963. évi külföldi eredetű idegenforgalmat már lényegesen meghaladta a két háború közötti leg—

jobb év idegenforgalmat. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a lényegesen megnövekedett idegenforgalom elszállásolására az 1937. évi idegenforgalmi férő—

helyeknek még ma is csak alig 35 százaléka áll rendelkezésre.

MAI IDEGENFORGALMI FEJLÓDÉSUNK ÉS EURÓPA NEMZETKÖZI IDEGENFORGALMA

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation de Coo—

pération et de Développment Économigues, OCDE) ,,Le tourisme dans les pays de l'OCDE 1963" címen 1963 július—augusztusában Párizsban kiadott jelen- tése, amely a tagországok 1962. évi idegenforgalmi helyzetéről tájékoztat, az idegenforgalom további folyamatos fejlődéséről tudósít. A nemzetközi idegen—

forgalom erős fejlődését az életszínvonal általános emelkedésének és a népesség állandó szaporodásának tulajdonítja. A városlakóknak s újabban a mezőgazda—

sági lakosságnak is évről évre mind nagyobb tömegei töltik szabadságukat uta—

zással. Ez a körülmény új és nagy lehetőségeket biztosít az idegenforgalom további fejlődése számára. A gépjármű és a repülőgép egyre nagyobb szerepet tölt be 'a turisták szállításában. Az idegenforgalmi utasoknak egyre nagyobb

mozgási lehetőségük van: módjukban van rövid idő alatt több országot, nagyobb

távolságokat bejárni s esztendőnként többször is útra kelni.

830 DR. KOLACSEK ANDRÁS—DR. MARKOS BÉLA

Igen érdekes a jelentésnek az a megállapítása, hogy a szervezethez tartozó

országok lakóinak külföldi utazásokra fordított kiadásai 1951 és 1961 között kétf—

szerte gyorsabb ütemben növekedtek, mint az egyes országok nemzeti jöve-F

delme. ; ; ,

A közlekedési technika forradalmi fejlődése a nemzetközi idegenforgalmat ,

—— amely régen csak néhány ,,tradicionális" idegenforgalmi országra, majd

néhány földrészre korlátozódott ——- a második világháború után tényleges világr- forgalommá tette. E forgalom keretében ma világszerte azonos fejlődési törvé—,

nyek érvényesülését látjuk. Ezért tanulságos számunkra is, ha a külföld idegen; ;

forgalmának fejlődési irányait figyelemmel kísérjük.

A világ idegenforgalmának volumené'ről a Hivatalos Idegenforgalmi Szerve-L

zetek Nemzetközi Szövetségének (UIOOT) egyik legújabb közleményéből (Com-

munigue de Presse, No. 002/64) a következő tájékoztatást kapjuk. ' '_

_ 7. tábla

Az Idegenforgalmi Szervezetek Nemzetközi Szövetségének 68 tagországában számbaxvett idegenforgalom területi megoszlása

Külföldiek vendégszáma Bevétel 1962- Terület -——————————————-——-———- ben (millió

19611 1 1952 dollár) Európa. ... 53 988 716 58 779 866 4821,0 Észak-Amerika ... 15 642 406 16 385 364 1445,0 Dél-Amerika ... 2 793 712 3 023 772 1187,0 Ázsia — Ausztrália ... 1 111 381 1 200 831 388,8 Afrika. ... 888 172 979 617 164,7 Közel-Kelet ... 859 078 963 921 108,2 Összesen 75 283 465 81 333 371 8114,7

Ha ez az összeállítás nem is adhat számunkra teljesnek mondható képet az egész világ tényleges nemzetközi idegenforgalmáról, mégis alkalmas arra, hogy a világforgalom területi megoszlásának arányairól tájékoztasson.

A világ idegenforgalmának legfőbb szintere ma is Európa, részesedése a világ öszes idegenforgalmában mintegy 72 százalékot tesz ki. A világforgalom 20 százaléka jut Észak—Amerikára és 4 százaléka Dél—Amerikára. A többi terü—

let a fennmaradó 4 százalékon osztozik.

A nemzetközi idegenforgalomból származó bevételeknek csak 59 százaléka jut Európára. Észak—Amerika is csak 18 százalékkal részesedik. Ezzel szemben Dél—Amerika —— amely cím alatt a Karib—szigetek forgalma is helyet kapott ——

a bevételek 15 százalékát élvezi.

Az Európában jelentkező nemzetközi idegenforgalom vonulási irányára jellemző az a százalékOS kimutatás, amelyet az OCDE már idézett jelentése saját tagországainak adatai szerinti tartózkodási napok alapján közöl. (Az adatokat lásd a 831. oldalon.)

Észak-Európa minimális és Dél—Európa maximális részesedési aránya arra utal, hogy az idegenforgalom legfontosabb útiránya a déli országok felé mutat, ahol az üdülni vágyó idegenek a legkedvezőbb időjárási viszonyokat és fürdőzési

lehetőségeket találják.

A— második legfontosabb helyet azonban Közép—Európa foglalia el 373 000 née'yzetkilométeres területű három országgal Nyugat—Európa 932000 négyzet—

kilométeres területen fekvő hat országa előtt.

IDEGENFORGALOM 1963-BAN

8 3 1

Közép—Európa idegenforgalmi részesedési aránya hazánk idegenforgalmi fejlődése szempontjából sem közömbös jelenség. Megvannak azonban a lehető- ségeink arra is, hogy a nálunk kedvezőtlenebb éghajlatú országok déliesebb környezetet kereső idege—nforgalmának egy részét a magunk számára megsze—

rezzük.

A nemzetközi idegenforgalom megoszlása Európa egyes területei között 1961—ben

Terület Százalék

Nyugat-Európa (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hol—

landia, Irország, Luxemburg) 28 Dél—Európa (Görögország, Jugosz—

lávia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Törökország) .. . . . 41 Közép—Európa (Ausztria, Német

Szövetségi Köztársaság, Svájc) .. 30 Észak—Európa (Skandináv országok) 1 Összesen 100

Néhány fontosabb ország külföldi eredetű idegenforgalmának adatairól a 8.

tábla igyekszik képet adni. Ahol a megfelelő adatok rendelkezaünkre álltak, közöljük összehasonlításul a két világháború közötti időszak legjobb évének eredményeit és az 1937. évi színvonalhoz viszonyitva megadjuk az 1962. évi ada- tokat is.

, 8. tábla

Néhány fontosabb ország külföldi eredetű idegenforgalma Érkezések Tartózkodási napok

% Index: Index:

03238 1937 ! 1962 1937. 1937 1962 1937.

-———.—..._.—__..___ év :: 100 % év : 100

GZPT ?ZET

Ausztria ... 1222,9 5 620,1 457 6831,4 35 982,0 528

Belgium ... — —— —- 1421,0 4. 168,0 297

Bulgária ... —— 324,0 — — — ——

Csehszlovákia ... 300,3 696,6 232 -— .- —-

Egyesült Királyság ... 403,2 1 955,5 488 —— — ——

Franciaország ... 1250,0 5 975,0 498 — 34 365,0 —

Görögország ... 153,7 541,0 360 — 4 921,8 _

Hollandia ... — 1 557,7 —— 784,0 3 837,1 480

Jugoszlávia ... 273,3 1 241,8 453 1430,9 5 270,1 376

Lengyelország ... 93,4 405,3 434 — 3 719,1 ——

Magyarország ... — 4 464,0 — — 6 959,6 —

Német Szövetségi Köztársaság — 5 322,6 —— — ll 183,0 — Olaszország ... 5018,0 21 323,3 426 —— 35 774,9 —

Portugália ... — 409,5 — -— 1 354,4 —

Spanyolország ... 201,9 7 726,0 3863 — — —

Svájc ... 1614,9 5 597,0 349 8063,1 18 118,0 223

Szovjetunió ... —— 909,6 — — — —-

Törökország ... — 472,9 — — — —

Egyesült, Államok ... _ 851,5 —— —- — —-

Források. Az 1937. évi adatok (Görögország kivételével) W. Hunziker—K. Krapf: Allgemeine Fremdenverkehrslehre (Zürich, 1942) c. könyvébő1 valók (41—42. old.); Görögország adata maa-ra vonatkozik, A. N. Rozolis közlése alapján (Revue de Tourisme, 1962. évi 3. sz. 147. old.).

Az 1962. évi külföldi adatokat —- Csehszlovákia kivételével — az OCDE ..Le tourisme dans les pays de l'OCDE" és az UIOOT ,,Tourisme Européen en 1962" c. jelentései alapján állí- tottuk össze. A Csehszlovákiára vonatkozó adat a Csehszlovák Statisztikai Hivatal közlése.

832 DR. KOLACSEK ANDRÁS—DR. MARKCS BÉLA

A 8. táblában az összehasonlítás kedvéért Magyarország 1962. évi adatait is közöltük. Bár jól tudjuk, hogy a nemzetközi statisztikai adatgyűjtés módszereinek

eltérősége miatt a különböző országok abszolút számadatait csak fenntartással

hasonlíthatjuk össze, mégis meg kell állapítanunk, hogy 1962—ben Olaszországot negyvenhatszor, Spanyolországot tizenhétszer, Franciaországot tizenháromszor 's Ausztriát tizenkétszer annyi külföldi látogatta, mint Magyarországot. Az érkezé—

sek számában 18 ország között a 15. helyen álltunk.

Némileg kedvezőbb a helyzet a külföldi tartózkodási napok számában, ahol.

Ausztria, Olaszország, Franciaország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság után, 12 ország között, a 6. hely volt a miénk.

Reálisabb az összehasonlítás eredménye, ha az abszolút számok helyett az

egyes országok külföldi idegenforgalmának intenzitási fokát vizsgáljuk azt '

igyekezve megállapítani, hogy hány külföldi, illetve hány külföldi tartózkodási

nap jutott az egyes országokban tíz négyzetkilométerre. Ez az eljárás sem , ad teljesen pontos képet, hiszen alig van ország, amelyben egyenletesen oszlanának * el az idegenforgalmi nevezetességek és az ezeket felkereső külföldiek, de a szak—-

tudomány eddig még nem tudott olyan formulát találni, amely alkalmas lenne

valamely országnak a többi országhoz viszonyított idegenforgalmi vonzóerejét számszerű pontossággal kifejezni.

1962—ben egász Európa nemzetközi idegenforgalmának intenzitása tíz négyzet—- kilométerenként 56 külföldi látogató volt. A legtöbb külföldit fogadó országok sorrendje pedig a következő: 1. Svájc (1355), 2. Olaszország (708), 3. Ausztria (670), 4. Német Szövetségi Köztársaság (214), 5. Spanyolország (153), 6. Fran—

ciaország (108). Ugyanakkor Magyarországon tíz négyzetkilométerre 46 külföldi beutazó jutott. (Ez az arány 1963—ban már 63 külföldire javult.)

Azon országok között, amelyekről rendelkezésünkre állt az 1962. évi tartóz—

kodási statisztika, az idegenforgalmi intenzitás legnagyobb mértékét (10 négy- zetkilométerenként 4388 tartózkodási nap) Svájcban látjuk. A második helyen Ausztria (4279), a harmadik helyen Belgium (1366), a negyedik helyen Olaszor—

szág (1187), az ötödik helyen Hollandia (1163) következik. Magyarország így is megmarad a hatodik helyen (748), elhagyva Franciaországot (641) és a Német

Szövetségi Köztársaságot (450). Ez a körülmény külföldi eredetű idegenforgak munk viszonylagos fejlettségét mutatja. Más kérdés, hogy idegenforgamunk ko- rábban ismertetett összetétele, amelyre az üzleti forgalom viszonylag kis aránya jellemző, szerényebb gazdasági hozamban jut kifejezésre.

Azon országok között, amelyekről az 1937. évi adatok is rendelkezésünkre állottak, —— az akkori szinvonalat IDO-nak véve — az érkezéseket tekintve a legnagyobb fejlődést (3863) Spanyolországban látjuk, amely nagyarányú felké- szültségével, olcsó áraival és az idegenek nagy tömegei szempontjából újszerűnek számító idegenforgalmi nevezetességeivel a második világháború utáni időszak—

ban került az élvonalba. Franciaország és az Egyesült Királyság két háború közötti idegenforgalmának csaknem ötszörösénél, Ausztria és Jugoszlávia akkori

idegenforgalmának több mint négy és félszeresénél tart. Különös figyelmet

érdemel Lengyelország kimagasló eredménye (434), amit a nyugati kapitalista országoknál lényegesen rövidebb idő alatt ért el. Hasonlóképpen kell értékelni Csehszlovákia idegenforgalmi színvonalát (232) is.

A tartózkodási napok számának a háború előtti színvonalhoz mért emelke—

désében Ausztria (528) érte el a Vizsgált országok közül a legnagyobb eredményt.

Hollandiában csaknem ötszörösére, Jugoszláviában pedig csaknem négyszeresére

növekedett a tartózkodási napok száma.

IDEGENFORGALOM 1963-BAN 833

Valamennyi vizsgált ország idegenforgalmi fejlődését egybevetve (az 1937.

évi színvonalhoz képest) 1962—ben az érkezések száma 487, a tartózkodási napok száma pedig 363 százalékot tett ki. Ez a két érték számszerűleg is rámutat arra,

hogy a nemzetközi idegenforgalom második világháború utáni korszakában az

idegenek érkezési száma erősebb ütemben emelkedik, mint tartózkodási napjaik száma. Lényegesen szerényebb keretek között ugyanezt tapasztalhattuk saját külföldi eredetű idegenforgalmunk alakulásában is.

A fejlődési ütem jellemző adatait a 9. tábla mutatja.

9. tábla Néhány fontosabb ország nemzetközi idegenforgalmának fejlődési üteme

a második világháború utáni időszakban

A két háború között! színvonal megdup- megnégy—

Ország

elérésének lázódásának szereződésének

éve

Külföldiek érkezése

Ausztria ... 1 952 1 956 1961 Csehszlovákia ... 1 959 1 961 — Egyesült Királyság ... 1 948 1 953 1 960 Franciaország ... 1 948 1 949 1 959 Görögország ... 1 954 1 960 — Jugoszlávia ... 1 954 1 958 1962 Lengyelország ... 1957 1960 1962 Olaszország ... 1 951 1955 1962 Spanyolország ... 1 948 1949 1951 Svájc ... 1948 1954 -

Külföldiek tartózkodási napjai Ausztria ... 1953 1 956 1 961 Belgium ... 1951 1 955 — Hollandia. ... 1949 1953 10960 Jugoszlávia ...- ... 1 955 1 959 — Sváj c ... V ... 1 951 1961 ——

A 9. tábla arra is figyelmeztet, hogy az idegenforgalom fejlődési üteme a háború előtti színvonal megduplázódása után már lassúUbá válik. A magyar idegenforgalom jelenlegi viszonylagosan alacsonyabb fejlődési színvonala tehát -——— amennyiben szálláshelybázisunk megfelelő mértékű fejlesztésével kellőkép—

pen alátámasztjuk — még további fejlődési lehetőségeket rejt magában.

Az OCDE idézett jelentése a 10. tábla szerinti áttekintést adja a kötelé—

kébe tartozó országok külföldi eredetű aktividegenforgalmának bevételeiről és külföldre irányuló passzív idegenforgalmának kiadásairól.

1962—ben a 10. táblában szereplő európai országok közül a legnagyobb ide- genforgalmi bevételt Olaszország érte el. Sorban utána Franciaország, a Német

Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Királyság, Svájc és Ausztria következett A legnagyobb összegű idegenforgalmi kiadást az Amerikai Egyesült Álla- moknál látjuk, az amerikai utasok európai költekezése azonban csak 660 millió

dollárt tett ki. , , ,

Az európai országok számára legtöbb idegenforgalmi valutabevételt biztositó

utasok tehát a nyugatnémetek voltak, akik 1962—ben esaknem annyit költöttek el idegenforgalmi utazásokra, mint a sorban utánuk következő amerikaiak _ és angolok együttesen.

3 Statisztikai Szemle

834 DH. KOLACSEK ANDRÁS—DR. MARKOS'BÉLA

10. tábla

Néhány fontosabb országnak. a nemzetközi idegenforgalomhól , ' származó bevételei és kiadásai 1962-ben

Bevétel Kiadás Egyenleg

Ország **

millió dollár

Ausztria...,.... 354,0 74,0 230,0 Egyesült Királyság ... 507,0 571,0 —— 64,0 Franciaország ... . . . 646,2 442,4 203,8 Görögország ... 76,0 21,8 54,2 Hollandia ... 180,0 174,0 B,.O lmrszág ... l27,7 53,8 73,9 Német Szövetségi Köztársaság . . . 540,0 ll7l,0 — 631,0 Norvégia ... 60,4 * 59,6 0,8 Olaszország ... 847,0 l24,0 723,0 Svájc ... 380,0 l45,0 235,0 Svédország ... 122,0 136,0 —— l4,0 Amerikai Egyesült Államok ... 921,0 1905,0* —- 984,0

* Ebből az Európában elköltött összeg 660 millió dollár.

A németek egyre fokozódó utazási forgalma Magyarország idegenforgahní fejlődése szempontjából is kedvezően mérlegelhető jelenség.

Az idegenforgalom eddig még soha nem tapasztalt rohamos növekedése jelentős elszállásolási problémákat vetett fel a nyugati országokban is. A szállo—

dai férőhelyeknek Franciaországban 68, Ausztriában 38, Belgiumban 35, Angliá- ben 25, Hollandiában 20, Olaszországban 10 százaléka pusztult el vagy avult el a második világháború folyamán. S nemcsak a hiányzó férőhelyekről kellett gondoskodni, hanem az új idegenforgalom sokasodó új igényeinek megfelelő kielégítéséről is. Európa-szerte általánossá vált az a panasz, hogy a szállodaépítés nem tud lépést tartani az idegenforgalom fejlődésével.

A szállodai intézmények férőhelyei tekintetében a legfontosabb idegenfor—

* galmi országokban a fejlődés következő menetét figyelhetjük meg.

11. tábla Néhány ország szállodai férőhelyeinek száma

a. második világháborút megelőző és követő esztendőkben

A szállodai intézmények férőhelyei (ezer ágy) a (az)

0 Zai ] ] elcsaba?8 n-

" g háború előtt 1951" 1952' 1962' vónala-lOG

évben

Ausztria ... 160 138 179 323 201,8

Franciaország ... 600 500 565 1085 180,8

Német Szövetségi Köztársaság ... 640 240 331 644: 100,()

_ Olaszország ... * ... 234 248 278 922 393,7

' ,, Svájc ... 202 163 163 219 108,0

Forrás. A háború előtti adatok Hunziker és Krapf idézett könyvéből, az 1951. és 1952.

, évi adatok P. Bernecker közléséből (Zeitschrift für Fremdenverkehr, 1952. évi 4. ez.), az 1953. évi adatok az OCDE jelentéséből valók.,

* az, a néhány adat is azt mutatja, hogy a szállodai intézmények férőhelyeinek fejlesztése _ bár Olaszország már 1951—ben, Ausztria már 1952—ben túlhaladta,

Franciaország pedig 1952—ben megközelítette a háború előtti ellátottságot —— még

IDEGENFORGALOM l963—BAN

835

1962—ben sem felel meg az idegenforgalom időközben bekövetkezett fejlődésé- nek. Ezért került sor a nyugati országokban is arra, hogy bizonyos kisegítő szál—

láshelyek (campingek, fizetővendég—látás, diákszállók stb.) beállításával igyekezze—

nek a jelentkező igényeket kielégíteni.

Az OCDE jelentése a tagországok 1962. évi idegenforgalmi férőhelyeinek számáról és megoszlásáról a következő kimutatást közli.

12. tábla Néhány fontosabb ország idegenforgalmi férőhelyei 1962-ben

Szálloda—xi Kisegítő

Ország intézmények szálláshelyek 638298 ágyainak száma ágyak száma Ausztria ... 322 967 316 069 639 036 Belgium ... 111 679 157 454 269 133 Egyesült Királyság ... 1 067 250 150 000 1 217 250 Franciaország ... 1 085 105 105 970 1 191 075 Görögország ... 61 715 11 000 72 715 lrország ... 35 666 12 486 48 152

Jugoszlávia ... 60 390 67 051 127 44]

Német Szövetségi Köztársaság ... 643 612 545 575 1 189 187 Norvégia ...

71 600 34 900 106 500

Olaszország ... 921 658 987 142 1 908 800 Spanyolország ... 331 061 49 111 380 172

Svájc ... 218 506 7 171 225 677 Svédország ... 73 000 35 000 108 000 Törökország ... 27 424 2 650 30 074

Összesen 5 031 633 2 481 579 7 513 212

A rendelkezésre álló idegenforgalmi szálláshelyek 33 százaléka tehát kise—-

gítő szálláshely. A fejlesztés irányát mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a felsorolt országokban 1955 és 1962 között 53 százalékkal növelték az ide—

genforgalmi férőhelyek számát, e kereten belül azonban a szállodai intézmények férőhelyeinek száma csak 13,3 százalékkal emelkedett, míg a kisegítő férőhelye—

ket 419 százalékkal szaporították.

Ez a példa számunkra is tanulságos, mert a kisegítő férőhelyek felhasznál- hatóságát igazolja.2 Az életszínvonal általános emelkedésével, a lakásviszonyok javulásával és a lakáskultú—ra fejlődésével különösen a fizetővendéglátás hatha—

tósabb megszervezése terén állnak nagy lehetőségek előttünk. A vendégek bizo—

nyos kntegóriái számára a csmpinghelyek szaporítása is célravezetőnek látszik.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a megoldás valójában csak akkor jöhet sza- mításba, amikor szállodai intézményeink ágykapacitása már nemcsak elérte, hanem lényegesen felül is múlta azt a férőhelymennyiséget, amellyel a második világháború előtt rendelkeztünk. Igaz, hogy Ausztriában, Olaszországban és a Német Szövtségi Köztársaságban a szállodai intézményekben és a kisegítő szál—

láshelyeken csaknem azonos mennyiségű ágyat találunk, de Olaszországnak közel négyszer, Ausztriának több mint kétszer annyi szállodai ágya van, mint amennyivel a háború után rendelkezett, s a Német Szövetségi Köztársaság is

elérte már a korábbi férőhely—kapacitást.

*

3 1963—ban 16 700 szállodai férőhellyel rendelkeztünk, ehhez járult a flzetővendég-szol- sálat 15 400 férőhellyel, és 9 campinget ajánlottunk a külföldi turisták számára; az utóbbi 1964-ben 44-re emelkedett.

31

836 DR. KOLACSEK—DR. MARKOS: IDEGENFORGALOM RSG—BM

Nemzetközi idegenforgalmi szemlénk során csak az 1962. évi adatokra hivat—a

kozhattunk, mert az 1963. éviek csak későbbi időpontban fognak megjelenni;

Reméljük azonban, hogy a magyar idegenforgalom tényleges értékét a a ránk, idegenforgalmi téren váró nagy lehetőségeket így is sikerült megvilágítanmnk. !

Az 1963—ról eddig közölt szórványos adatok az idegenforgalom további erős

emelkedéséről tudósítanak; Anglia az. előző évi közel két millió külföldi látogató—4 val szemben 2,2 millió látogatóról, Olaszország 21 millió vendég helyett 28 mil—-

lió vendégről számol be. Spanyolország külföldi látogatottsága 7,7 millióról 10,9

millióra emelkedett. Magyarország 1963, évi eredményeit bevezetőnkben már

részleteztük.

A külföldi idegenforgalmi szakértők bizalommal tekintenek a nemzetközi idegenforgalom további fejlődése elé, s bizalommal várhatunk új és nagyobb

idegenforgalmi eredményeket mi is, ha megértjük és kielégítjük azokat a köVe-

telményeket, amelyeket a világmezgalomfná szélesedett idegenforgalom további

fejlődése állít elénk. A megértés jeleként könyvelhetjük el azokat a határozato—

kat, amelyek cikkünk lezárása után a helyes idegenforgalmi szervezet kialakí—

tása, valamint a szállodaépítkezések meggyorsítása érdekében születtek.

PESlOME

B ceoem ouepxe aeropu ocmnaemamrca ua nunamnxe unocrpannoro Tvpuama B'

Beurpim B nepnon c 1958 no 1963 ma. Onn nccnezivio'r pont, omenbnux oűnac'reit c'rpa-

HH c TO'IKM sperma nnocrpannoro Tvpnama u cpaanneaxo'r wpncmuecxuü 060190? 8

noaoennun nepuon (1937 ron) " B 1963 ronv'. Oan npueonm' nannue 06 nnoc'rpannom Typuame B mupe " nexoropux eaponeücxux c'rpanax n ananusnpvxor Teuaeunun wpuc-m—

aecxoro oöopo'ra.

SUMARY

The study informs the readers on the tourist traffic of Hungary between 1958, and 1963. It examine: the role of the different parts of the country in the toüriám, and compares the tourist traffic prior to the liberation, Viz. in 1937, With that of 1963.

Data are presented on the tourist traffic of the world and of selected European countries, and the tendencies of theturnover are analyzed.