Magyarország belföldi idegenforgalma

MAGYARORSZÁG BELFÖLDI IDEGENFORGALMA

DR. NYÁR! MÁRIA

Belföldi idegenforgalom a belföldi lakosság belföldi helyváltoztatása. Eza helyváltoztatás a folyamatos életfunkciók (táplálkozás, lakás) ideiglenesen más területen való végzését jelenti, ezért mind az egyén, mind a népgazdaság szem-—

pontjából anyagi, gazdasági vonatkozásai is vannak. Az egyén szempontjából minden esetben az eredeti lakóhelyen szükséges létfenntartási kiadásokon túl- menő költségeket jelent.1 Ezért az idegenforgalom mérete elsősorban a lakosság jövedelmi viszonyaitól függ, vagyis attól, hogy az alapvető, létfontosságú szük—

ségletek viszonylag magas színvonalon történő kielégítésén felül a jövedelmekből mennyi takarítható meg utazási célokra.2

A magyar belföldi idegenforgalom fejlődésének vizsgálatánál e tényezőkre ——

a lakosság jövedelmi viszonyaira, az utazási lehetőségekre -——-, melyek másként hatottak a felszabadulás előtt és másként hatnak a felszabadulás után a népi de—

mokratikus rendszerben, figyelemmel kell lenni. Az 1930—es évek elején, amikor a gazdasági válság hatására —— hivatalos becslések szerint —— mintegy kétszázezer ipari és ötszázezer mezőgazdasági munkanélküli volt (ami a családtagokkal együtt több mint 3 millió embert jelentett), a munkabérek —— részben a csökkentett munkaidő miatt —— alacsonyak voltak, aligha lehetett szó a dolgozók tömeges uta—

zásáról (eltekintve a munkakereséstől, a kivándorlástól). Ezzel magyarázható,

hogy az illetékesek a belföldi idegenforgalomnak egyáltalán nem tulajdonítottak jelentőséget, s az a vélemény uralkodott, hogy a ,, . . . belső idegenforgalom gaz—

dasági értéke minimális és a belső idegenforgalmi mozgalomra magyar idegenfor—

galmi invesztíciókat, vagy éppenséggel idegenforgalmi politikát felépíteni nem lehet."3 A belföldi idegenforgalom fejlesztésére nem is fordítottak gondot, csak később, az 1930—as évek vége felé a gazdasági helyzet kényszerítette a szálloda—

ipari tőkéseket erre a lépésre, hogy az akkor elmaradt külföldi idegenforgalmata belföldivel pótolják, és így veszteségüket elhárítsák vagy legalábbis csökkentsék.

A felszabadulás után a belföldi idegenforgalomban résztvevők számának nö- vekedését a társadalmi és gazdasági életben végbement változások segítették és segítik elő. Ennek lehetőségét a reálbérek emelkedése, az évi fizetett szabadság, üdülőházak épitése, utazások szervezése biztosítja. Az állam az idegenforgalmat tervszerűen fejleszti, s arra törekszik, hogy minél több dolgozó vegyen részt benne. A szocialista országokban a belföldi idegenforgalom jelentékeny részét a

! E tekintetben meg kellene különböztetni a belföldi idegenforgalmon belül a hivatalos utakat.

melyeknek költségeit döntő részben az állam viseli. Az eddigi statisztikai beszámolórendszerben ez sajnos— mines elkülönítve.

! A kapitalista országokban a létbizonytalanság miatt is sokszor félreteszik a jövedelem egy részét a fenyegető munkanélküliség idejére.

' Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal 1939. évi tevékenységi jelentése. Budapest, 1940.

2 Statisztikai Szemle

358 na mmm utam

dolgozók üdültetése alkotja. Egyre nagyobb tömeget vonzanak az országos jámw

tőségü idegenforgalmi események (ipari vásár, szegedi szabadtéri játékok, őszi

mezőgazdasági vásár stb.) is. A tanácsi idegenforgalmi hivatalok pedig az idegen—

forgalmi szempontból jelentős objektumok rendbehozásával újabb területeket kapcsolnak be az idegenforgalomba.

BELFÖLDI IDEGENFORGALOM A FELSZABADULÁS ELOTT

A felszabadulás előtti belföldi idegenforgalom vizsgálatánál feltűnik, hogy a;

statisztika szinte kizárólag Budapestre korlátozódik Ez a tény már önmagábhn

utal arra, hogy az ország más területeit elhanyagolták, és Budapest volt jóformán ' az egyetlen, amely belföldi idegenforgalmi szempontból számításba jöhetett. Ezért a belföldi idegenforgalom számbavétele néhány nagyobb város és a Balaton kivé—

telével elhanyagolható volt. A belföldi idegenforgalom elmaradottsaga a koráb—

ban ismertetett gazdasági okokban rejlik Budapest és a többi'ipari vidék munkáM sága aligha utazott távolabb, mint a város környéki ,,Nagyrét". Számottevöbb volt a parasztság bizonyos rétegeinek a fővárosba irányuló utazása (főleg az őszi hai—' napokban) bevásárlás céljából. 1945 előtti adatok szerint ,,. . október hónapban—

közel 18 százalékkal emelkedik a budapesti idegenfoi'galom,amire az s ál ina—' gyarázatul, hogy a gazdálkodó népesség a terményértékesítés után szintén ningyobb, számban keresi fel a fővárost". 4

Budapest belföldi idegenforgalma

Az 1930. évi budapesti belföldi idegenforgalom az 1920—es évekhez Vigo-,:

nyitva már csökkenést mutat; az alacsony bázist tehát az idősor értékelésénél figyelembe kell venni.

1. tábla

Budapest belföldi idegenforgalma 19304—1943 között

Érkezett—ek száma Az ország ezer lakomára

az 1930. évi az előző évi futó étkezések

Év

ezer fő az 1930.

százalékában száma évi szám- lékában

1930 ... 125 mm — V 14,4 100,0 *

1931 ... 104 82,8 82,8 11,8 82,0

1932 ... 97 77,3 93,4 10,9 75,7

1983 ... 91 72,5 93,7 10,2 70,8

1934 ... 92 73,2 101,0 10,2 70,8

1935 ... 87 69,6 95,1 9,6 66,7

1936 ... 92 73,2 7 105,1 _ 10,1 70,1

1937 ... 95 763 104,0 10,4 72,2

1938 ... 111 88,9 ,116,9 10,2 70,8

1939 ... 161 1285 1444 l4,8 102,7

1940 ... 214 * l71,3 1*33,4 15,9 110,4

, 1941 ... 314 251,1 1_46,6i 21,4 148,6

1942 ... 316 _ 25257 r100,6 — 21,3 147,9

1943 ... 331 2642 104,5 22,3 154,8

Megjegyzés. A számítások Budapest Székesfőváros Statisztikai Evkönyvei Idegenforgalom című fejezeteinek adataiból készültek. Az érkezettszemélyek száma csak a szállodákban és;

penziókban megszálltakat foglalja magába. ,

"Hegedüs Márton: A magyar idegenforgalom közgazdasági jelentösége. Budapest. 1988.

'MAGYARORSZAG BELFÖLDI IDEGENFORGAIMA 3959

A felszabadulás előtti belföldi budapestiáidegenforgalom 1935—bensüllyed a legmélyebb pontra. Ezután lassú emelkedés kezdődik, de az érk'ezések száma még 1938-ban sem éri el az 1930. évi szintet, bár 1938-ban a forgalóm emelkedését már az ország területváltozása'is befolyásolja. A,.tartózkodási napok abszolút száma is csak 6 százalékkal haladja meg az 1930. éw színvonalat, az ország ezer lakosára jutó arányszáma pedig még mindig csaknem 9 százalékoscsökkenést mutat .1930- hoz képest. A tartózkodási napok 1939—1941 között a _területváltozás hatására gyorsan emelkedtek. Ennek alakulását 1930—tól— ,1943—ig terjedő időszakra a 2.rtáb1'a

szemlélteti. : _ , ' '

' 2. tábla

Belföldiek tartózkodást napja Budapesten 1930—41944 között

Tamúgdáá ?" Az ország ezer lakosára

az 1930. évi az előző évi mó tartózkodási napok

Év

ezer az 1930.

százalékában ' száma évi száza- lékában

1930 ... 277 lO0,0 — 3l,8 100,0

1931 ... 234 84,3 84,3 26,6 83,6

1932 ... 222 _80,1 95,0 25,2 79,2

1933 ... 210 75,9 94,8 23,6 74,2

1934 ... 219 79,2 104,3 24,4 76,7

1935 ... 234 84,6 106,9 25,9 81,4

1936 ... 237 85,7 101,3 26,1 82,1

1937 ... 257 92,6 108,l 28,0 88,1

1938 ... 294 106,1 114,5 29,0 91,2

1939 ... 426 153,9 144,9 39,2 123,2

1940 ... 580 209,3 l36,1 43,0 135,2

1941 ... 930 335,8 160,4 63,4 199,4

1942 ... 911 328,6 97,8 61,3 l92,8

1943 ... 999 360,2 l90,9 66,3 208,5

Megjegyzés. Az érkezett személyek és a tartózkodási napok számát Budapest Székesfőváros Statisztikai Evkönyvei közlik, Idegenforgalom fejezetcím alatt. A népesség számának 1930—1937 kö- zötti időszakra vonatkozó adatait a Statisztikai Időszaki Közlemények, Magyarország népesedése 1958. KSH kiadványból vettem. A népességnövekedést 1940 és 1943 kivételével a Magyar Statisz—

tikai Évkönyv közli, a Népesség száma évenként cimű fejezetekben, 1940 és 1943—ra vonatkozóan a lakosság számát ezekböl számítottam ki.

Az adatok azt bizonyítják, hogy a belföldi idegenforgalom a harmincas évek közepéig állandóan esik, ami a korabeli szakemberek szerint is ,, . .. kétségtelen és elsősorban a még mindig súlyos anyagi helyzet következménye.5

A belföldi idegenforgalom 1938—ban mutatkozó fellendülése sem magyaráz- ható a gazdasági helyzet javulásával. Hatással van a belföldi utazások mértékére az év elején rendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus, melyet nagyarányú propaganda készített elő. Emellett gazdasági kényszerűség is volt a belföldi ide- genforgalom fejlesztése: a külföldiek elmaradását kívánták vele pótolni.

A haditermelésre való áttérés következtében javult a foglalkoztatottság, és emelkedtek a nominál bérek. A dolgozók helyzete azonban nem javult, mivel az 1939—től évről évre fedezetlenül kibocsátott pénz inflációt okozott, ami végered—

ményben az életszínvonal csökkenéséhez vezetett. A haditermelés alapján létrejött gaZdasági javulás önmagában tehát nem tette lehetővé a dolgozók tömeges bekap

cSolódását az idegenforgalomba.

' A Magyar Gazdaságkutató Intézet gazdasági helyzetjelentése 50. szám. Budapest, 1942.

2:—

369 ' ' " ' ' 'na.__mm nem _ ' Budapest idegenforgalma 193844 1341 között még is kémégtelenül : 141 "

ben emelkedett. Ez azonban nem a gazdasági helyzet ált alános jaminai hanem — _ részben a területváltozásokkal, részben a háborús eseményekkel van öm! 1 '

ben. A kiemelkedő belső idegenforgalom? ugyanis területváltozások idejérev'e'aik.

A korabeli szakirodalom örömmel üdvözlifa' belföldi idegenforgalom váratlan M lendülését, amely ,, . . .kárpótlást nyújtott a külföldiek számának ceökkenéaéért"*

Kénytelen azonban beismerni, hogy a területváltozás ,,. .temnészetszerüen a belső

forgalom megélénkülésével járt", mivel a ,,_. .háborús gazdálkodással járó rend——

szabályok távoli vidékeken lakó üzletfelek részére is személyes édntkezéseket

tettek szükségessé. Jelentékenyen hatott végül a belső vendégforgalom megélén—

külésére az, hogy a határzár miatt a külföldre való utazás erős korlátozásokat

szenvedett, ugyanakkor amikor a háborús konjunktúra által a jövedelmek emel—

kedtek, és az utazási kedv fokozódott"."' Végső soron tehát a budapesti belföldi idegenforgalom növekedése nagyrészt a háborús rendelkezések kényszerű követ-

kezménye volt.

1941-ben a területnagyobbodás lezárult, aminek következtében a főváros bel— * ' földi idegenforgalma 1941—1942 között megtorpant (0,6 százalékos emelkedés az előző évi 46,6 százalékos emelkedéasel szemben), sőt az érkezett személyek szá—' ' mának csekély emelkedése mellett a tartózkodási napok ugyanakkor 2,2 százalé— , ,

kos csökkenést mutatnak. Még nagyobb lenne a csökkenés, ha nem tartja fenn az elért szintet a fővárosba menekültek jelentös tömege, valamint azoknak a száma,

akik hadbavonult hozzátartozóikat elkísérték vagy látogatták. , '

1. ábra. Budapest belföldi tdegenforgalmának alakulása

% zaa

249 _— -——- Érkezefletszámákswsen

220 __ --— Ennyi/atyám; azo/v.mi; __ — , , _

ezer/ábrára számi";

290 " -—— Magepmszáyebíwl—z'ywamewf/

Welínő/éüezrffia/Öi'űds'zá'w ]

130 "'— /

rsa

/ ["—"'"

140 (

/ '

7 20

7 00

795017957 lwziwslzswliwsiwsima—717953 Ima-yirywlmw hsz/217905

A területváltozás hatását a budapestibelföldi idegenforgalomra igen jól érzé—

kelteti az első világháborúig Magyarországhoz tartozott területekről érkezett kül- földiek számának alakulása. (Lásd az 1. ábrát.) Ennek alapján feltételezhető hogy

a külföldi utazások jelentős része a területváltozás következtében belföldivé vált.

Mig a belföldi idegenforgalom 1937—hez viszonyítva évről évre emelkedik (1938-

'gdagyar Gazdaságkutató Intézet gazdasági helyzetjelentése 50. szám. Budapest, 1948.

? .o

MAGYARORSZÁG BELFÖLDI IDEGENFORGALMA 361

ban csupán 16,8, 1941—ben pedig 240 százalékkal), addig az első világháborúig Magyarországhoz tartozott területekről érkezők száma állandóan csökken (1941- ben. már 68,6 százalékkal kisebb az 1937. évinél). Ez azt bizonyítja, hogy Magyar—

ország külföldi idegenforgalmában az e területekről érkezők jelentős-helyetfog-

laltak el. A belföldi idegenforgalom nagyarányú emelkedésénekegyik oka tehát

az volt, hogy e területek Magyarországhoz csatolása után a lakosság nagyobb mér- tékben élt— a Budapestre való utazás lehetőségével, melyet ekkor az útlevélkényszer és egyéb intézkedések nem korlátoztak. Egyébként is az ábrából kitűnik, hogy a budapesti idegenforgalom növekedése 1937 és 1941 között csak abszolút számban ilyen gyorsütemű, az ország összes lakosára vetítve az emelkedés sokkal lassúbb, sőt 1938—ban csökkent az ország területének nagyobbodása és az ezzel kapcsolatos népességnövekedés miatt.

2. ábra. A nagyobb városok belföldi idegenforgalmának alakulása

fla/fo"

10 a

—— Paár/raer; /

9 —— H Gw?

Mata/c , /

w"- Pe'ar *

.9 ,.—

.-—. Japnm /

—-—— J' M ,_

7 így " N*- . '?'"!

7957 ! 7938 17959 ! 7940! 7947 % 7.942 íme-'

Az előbbiekben ismertetett gazdasági, és politikai tényezők nemcsak Budapest, hanem az ország valamennyi nagyobb városa (például Debrecen, Győr, Szeged, Pécs) belföldi idegenforgalmára is hatottak. A területváltozás folytán bekövetke—

zett növekedést, majd a területváltozás megszűntével a hirtelen megtorpanást, illetve visszaesést, később a háborús cselekmények (bevonulás) hatására 1943—ban—

ismét a növekedést e városok belföldi idegenforgalmi statisztikája is tükrözi.

1938—tól 1943-ig e városok belföldi idegenforgalmában is tapasztalható emelkedés, idegenforgalmuk azonban a fővároséhoz viszonyítva meglehetősen alacsony:

362 - a — ,_ — _ r' DR. mm mama r_f

üudapest belföldi idegenforgalom eléri a város lakosságának 29—25 százalékát?

(Nagybudapest területét figyelembe véve), img ezekben .a városokban esekmee—,

seknél haladja meg a 10—12 százalékot Anagyobb városok idegenforgalmának

alakulását a 2. ábra szemlélteti. "

A vizsgált vidéki városokénál kedVezőbben alakult a balatoni fürdőh§ 5 'idegenforgalma. A Balatonnak fontos helyet talajdonitotta—k az orszag idegeinke—

galinában. Látogatottságát a fovaroshöz hasonlóan a statisztika nagyobb figye-—

lemmel kisérte. "

" ' a. tábla A balatoni fürdőhelyek ' teljes belföldi idegenforgalm

Érkezett belföldiek száma

Év ; ) az ország ezer

ezer fő lakosára számítva

1933 ... 101 ll,2

1934 ... 127 14,1

1935 ... 154 17,0

1936 ...k . . . 173 19,0 1937 ... , 180 19,7

A 3. tábla becsült adatok alapján készült, s tartalmazza a szállodákban, pen-—

ziókban megszállt vendégeket, valamint az egynapOS vendégek (beleértve a hét—

végi ,,filléres vonato " utasait), a cserkész, levente stb. táborok és gyermeküdülők lakóit, a jachtklubok vendégeit stb. Ha mindezt figyelembe vesszük megállapít—

hatjuk, hogy ezt a vidéket is meglehetősen kevesen keresték fel. A látogatottság csupán néhány ismertebb üdülőhelyre korlátozódott (Hévíz, Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Balatonzamárdi és Balatonkenese), mig a Balaton más vidékeit alig látogatták.

.

A háborús események következtében 1944 őszétől az idegenforgalom csaknem

teljesen szünetelt. A vidékiek tömeges felözönlése a fővárosba ugyanis nem tekint—

hető idegenforgalomnak.1945 tavaszán csak a vasúti helyreállítási munkák meg—

kezdése után indulhatott meg lassan és fokozatosan a belföldi utasforgalom. Az

idegenforgalom visszaesését az akkor már működő Magyar Gazdaságkutató Intézet jelentése elsősorban nem a háború rombolásával, hanem azzal magyarázza, hogy —

,,jövedelem átrétegeződés" következett be és ,,megfogyott a jómódú bir—

tokosok, gazdák kereskedők száma, akik a múltban az idegenek zömét alkották","

tevábbá ,,a vidéki közönség széles rétegei a jövedelmeknek, illetve fizetéseknek általános csökkenése folytán nincsenek abban a helyzetben, hogy bevásárlás, szó—

rakozás céljából a fővárosba utazzana ". E vélemény még meglehetősen tükröm azt a háború előtti álláspontot, amely az idegenforgalom bázisát a középosztálybeli

és a felső tízezer-ben látta és a fejlődést is csak az ő bevonásukkal tudta elkép—

zelni E szemléletet az azóta eltelt időszak kétaégbevonhatatlanul megcáfolta

'*Magyar Gazdaságkutató Intézet gazdasági helyzetjelentése 54. szám, Budapest. 1947. ;

*MAGYARORSZÁG BELFÖLDI IDEGENFORGAIMA 363

BELFÖLDI lDEGENFORGALOM A FELSZABADULÁS UTÁN

A munkáshatalom első intézkedései közé tartozott a dolgozók üdültetésének megszervezése, jelentős anyagi támogatással. A szállodák, penziók és más üdülő jellegű épületek 1945—től fokozatosan a különböző szervezetek, főhatóságok keze- lésébe kerültek. 1957—ben már 1077 üdülőházat üzemeltettek 40 661 férőhellyel,

1960-ban pedig 1379 üdülőházat 51 199 férőhellyel, az 1937. évi 133 üdülő 7943

férőhelyével szemben.

Kezdetben a dolgozók idegenkedése miatt a rendelkezésre álló férőhelyek ele—

gendőnek bizonyultak. Néhány év múlva azonban a lehetőségek már elmaradtak a növekvő igények mögött, s az igényeket csak úgy tudták , kielégíteni, hogy az üdülőkben emelték a férőhelyek számát. Ez egyes esetekben a kulturáltság rová- sára ment. Nehezitette a helyzetet, hogy az üdültetés penziószerű épületekben kez- dődött el, ami a mai követelményeknek gazdasági szempontból nem felel meg. Az üdülők 37,5 százaléka még ma is 1—20 szobás. A vállalatok rendszerint arra törek—

szenek, hogy legyen saját kezelésben levő üdülőjük, s mivel anyagi lehetőségeik korlátozottak, csupán 5—10 szobás üdülőket tartanak fenn. Ilyen üdülőházak épí—- tése azonban nem gazdaságos. Arra kell törekedni, hogy a vállalatok társas alapon építsenek, illetve üzemeltessenek nagyobb épületeket, vagy csatlakozzanak másik

üdülőhöz. .

A legnagyobb méretű üdültetést a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) bonyolítja le. Ezenkívül üdültetnek a vállalatok, a költségvetési szervek, a, fegy—

veres testületek, a KISZ, az Úttörő Szövetség, a Művelődésügyi Minisztérium

stb. is. — —

4. tábla

Az állam által nyújtott üdültetési támogatás (millió !orint)

Költségvetési Ebből állami A támogatás

az S a

Év öszkladés támogatás száz::lglíágí;

1949 ... 27 19 73,0

1950 ... 39 27 69,5

1951 ... 64 54 83,5

1952 ... 94 74 78,1

1953 ... 107 87 81,6

1954 ... 123 100 81,3

1955 ... 121 99 81,8

1956 ... 136 117 86,2

1957 ... 116 — 87 75,0

1958 ... 132 98 73,8

1959 ... 153 , _ 117 76,3

1960 (terv) ... 176 136 77,4

Megjegyzés. ,,SZO'I' szervezett üdültetés a számok tükrében 1949—1960". (Kiadja a SZOT üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága, Budapest. Kézirat) alapján. Az adatok nem tartalmazzák az üdültetések kisegítő létesítményeinek, illetve üzemegységeinek (vendéglátó üzemek, kisegítő

gazdaságok. Balatoni Hajózás) költségvetési adatait. "

A tervszerű fejlesztés és a jelentős anyagi támogatás hatására csupán a SZOT által szervezett üdülésben résztvevők száma meghaladta a háború előtti teljes budapesti belföldi idegenforgalmat. (A tartózkodási napok száma még nagyobb

mértékben emelkedett.) ' i

364 ' DR mmm *'

u-

, 7 * 5. tábla

A SZOT által szervezett, üdültetéabén részesült

felnőttdolgozók és Wet—meka száma

— namam üdültetési

Év , nemelyek napok

aims; (ezer) 1 949 ... _ 86 ,, 1 0711

1950 ... 124 * 1554

1 951 ... 168 ' 2216 1952 ... * ; ... " 195 " 2540 1953. ... 210 , 2824 1954 ... 215 2967 , 1 955 ... 203 ' 2829 1956 ... ' * 1915 ' 2652 * 1957 ... — 179 2415 ' *

1958 ... 1 83 2529

1959 ... 191 2630

1960 ... 193 2720

Megjegyzés. Az 1949—1959. évi adatok forrása a "SZOT szervezett üdültetés a számoktükrk' ben 1949—1960" c. kézirat. Az 1960. évi számok a Központi Statisztikai Hivatal adatai.'*** ' **

A Szakszervezetek Országos Tanácsán kívül az egyes vállalatok, hwatalakw ját hatáskörükben is szerveznek üdültetést, amelyben 1960—ban 303 (latinra—vett

részt 3,3 millió vendégnappal. , ! "

6. tábla A szervezett üdültetésben résztvevők száma

Résztvevők száma üdülési napok száma

üdülési forma (ezer fü) (ezer nap)

! 1959. ' 1900. 1959. 1960.

SZOT szervezett ... 191 193 2630 2720

Vállalatok, hivatalok

Önálló szervezésében . 272 303 2801 3348

Összesen 463 496 5431 6068

Megjegyzés. Lásd a megjegyzést az 5. táblánál.

A vállalatok, hivatalok által szervezett üdültetést igénybe vevők közül 1959-—

ben 26 500 fő, 67 800 vendégnappal, 1960—ban pedig 40 300 fő, 206000 vendégmppal

hétvégi pihenésben vett részt. A 6. tábla adatái magukba foglalják továbbá a gyer—

meküdültetést. Ez a SZOT esetében 1959-ben 26 000, 1960—ban 31 000, a vállalatuk,

hivatalok önállóan szervezett üdültetése esetében 1959—ben 86 900, 1960—ban 100 000 főt jelent. A gyermekek átlagban 14 napot üdülnek.

A vállalatok és hivatalok üdülőiket —— a nyitvatartási időt figyelembe véve—4

1957—ben 71,9 százalékban használták ki. A kihasználtság foka ma is—Bö százalék;

körül van. Ez azt jelenti, hogy újabb üdülők építése, a férőhelyek növelése nél- kül is még több ezer embert lehetne üdülésben részesíteni. A hétvégi pihenekelyek

kihasználtsága is elég alacsony és egyenlőtlen. Ezek az általában jól berendezett

épületek csak szombaton és vasárnap vannak megfelelően kihasználva, holott fel—

szereltségükkel üdülési célokra is alkalmasak lennének.

: a" m,,

A BALATON amon)! IDEGENFORGALMÁNAK MEGOSZLÁSA 1937-BgN Es HST-BEN

79

eMM/limes?

7.257

bla/fahvf

o Ia/a/m- É/dráp

^aztmmyek

llá/weís'ü'lmáfe

30 zwfsr ? Haja/ási! E 507 0

' 40

lm —- ' 70

Á/ecsdás'lv'hyűv ( _

. meze/f fiz száma

lánfázkwős/ IBM szám-7

MAGYARORSZÁG BELFÖLDI IDEGENFORGALMA 365

A gyermekek— és ifjúsági üdültetéssel, táborozásaal és országjárással több szervezet, főhatóság foglalkozik. Az országjárás főleg a fiatalok körében népszerű,.

Ma már a vállalatok, intézmények is szerveznek sátortáborban üdülést. A tábo—

rozás és az országjárás nagymértékű emelkedésével nem emelkedett párhuzamo-

san kulturáltságuk. — *

A szervezett üdültetésen kívüli üdülés iránti igények nagyobbak, mint a lehe—

tőségek. A szállodák szűk kapacitása miatt az üdülés lebonyolításában nagy sze—

repe van a fizetővendég—szolgálatnak. Ezt az üdülési formát ma már nálunk is egyre többen veszik igénybe.

7. tábla

A fizetővendég—szolgálat idegenforgalmat

FérőheIYek Vendégek Vendégnapok

ÉV száma ,

száma (ezer)

1 957 ... 6093 45 458

1958 ... 8152 74 562

1959 ... . . . . . 8961 83 593

1960 ... 9157 102 800

Megjegyzés. Dr. Lantos György: Idegenforgalmunk alakulása a felszabadulás után (Idegen- forgalmi Hivatalok tájékoztatója) c. kiadvány 1957—1959. évi adatai alapján. Az 1960. évi adatok

a Központi statisztikai Hivatal adatai. ,

A mai idegenforgalom jelentős részére a vándorlás jellemző, vagyis az, hogy egy helyen kevés időt töltenek, s a szabadságidő alatt több vidéket is felkeres—

nek. A modern idők e vándorló idegenforgalmának kiszolgálására hivatottak az átvonuló szállások, amelyeket a tanácsi idegenforgalmi hivatalok létesítenek és

üzemeltetnek. 5

8. tábla

Az átvonuló szállások ídegenforgalma Vendégek Vendégnapok Év

száma (ezer)

] 958 ... 4 l l 07

1959 ... 87 153

1 960 ... l l 7 202

Megjegyzés. Lásd a megjegyzést a 7. táblánál.

Nagy tömeget szállítanak hetenként a hétvégi különvonatok. Összehasonlítá—

sul érdemes néhany régi és mai adatot szembeállítani, az idegenforgalomnak ez a formája ugyanis ,,filléres'vonatok" elnevezéssel a felszabadulás előtt is ismeretes volt. 1938-ban a hétvégi különvonatok —— annak ellenére, hogy ebben az évben rendezték meg az Eucharisztikus Kongresszust —— csak 104 500 főt szállítottak, ezzel szemben 1960—ban 393 700 fő utazott a hétvégi különvonatokon. A hétvégi kűlönvonatok mellett jelentős forgalmat bonyolítanak le az autóbuszkülönj—áratok (egymillió főt meghaladó évi forgalommal); újabban nő a saját autón utazók száma.

366 , ( nn— mmm

Az idegenforgalom eddig felsorolt formáinak vizsgálata alapján felmérhető az 1959. és 1960 évi teljes belföldi idegenforgalom,

0. uhh 5

Magyarország belföldi tdegenforgalma

_ ' BA;ztvov6k ' _ Vendégnapok

üdülési forma , , ) , száma (ezer)

1959. 1960. 1059. 1960.

Szervezett üdülés ... 463 496 5431 6068 Fizetővendégszolgálat . 83 102 693 800 Tanácsi átvonuló szállá-

sok ... *87 l l 7 l 53 202

Szállodák , motelek , sátor-

táborok ... 1134 l212* 2111 2401 Összesen 1 767 1927 8288 9471

' Csak az !. osztályú campingekkel együtt.

Megjegyzés: Lásd (megjegyzést az 5. táblánál.

Fenti adathoz hozzászámítható még a hétvégi különvonatok'kf'éa az autóbusz, ;

különjáratok 1,5 millió főt meghaladó utazóközönsége. Ezeknek többsége rokOnok-i nák ismerösöknél száll meg, vagy —-— az 1 napos utaknál —-— egyáltalán nem vesz,

igénybe szállást, kisebb része azonban már szerepel a 9. táblában részletezett

szállásadatokban is s így hozzáadásuk kettűsszámbavételt jelent. A külön autó-

buszok és vonatok utasainak a szállásforgalomhoz való hozzáadása a him

fokú halmozódás ellenére sem ad túlzott képet a belföldi idegenforgalomról, mi-

vel —— a halmozódás ellentételeként —— teljesen kimaradnak a megfigyelésbűl mindazok, akik rokonoknál, ismerősöknél vagy egyéb magánhelyen üdülnek, és

az üdülőhelyet a menetrend szerinti vonatokon keresik fel. Számukat évente több, mint félmillió főre becsülik.

Belföldi idegenforgalmunk aránya —- a megfigyelt elszállásolás és a külön- vonatok és autóbuszok forgalmának összegével számolva — 1960-ban ezer lakosra

389 utazás 945 vendégnappal, ami viszonylag fejlett szinvonalat jelez.

A városok és a Balaton belföldi idegenforgalma

Budapest a felszabadulás után megtartotta mind a belföldi, mind: a külföldi idegenforgalomban elfoglalt vezető szerepét. A nagyfokú látogatottság azzal ma—

gyarázható, hogy Budapest nemcsak az ország fővárosa, hanem legnagyobb kul—-

turális .,központja egyetlen milliós városunk és fontos kereskedelmi központ18. Az utóbbi években az üdülőkben és szállodákban megszállt vendégek számát figye—

lembe véve, Budapest idegenforgalmának nagymértékű fejlődését tapasztalhatjuk.

, Egy város látogatottsági fokát 1000 lakosához viszonyított arányszámmal'jel—

lemezhetjük. 1959—ben 1000 budapesti lakosra 199 belföldi szállóvendég jutott 418 tartózkodási nappal. A város idegenforgalma —-— összehasonlítva a felszabadulás

előttivel — három és félszeresére, illetve a tartózkodási napok száma alapján

több, mint két és félszeresére emelkedett.

MAGYARORSZÁG BELFÖLDI DEGENFORGALMA ' 367

, _ — ' i , 10. tábla

Budapest belföldi idegenforgglma - f , _

Érkezett Tartózkodási Érkezett Tartózkodási '

személyek napok személyek napok

_Év *

száma az ország, ezer lakosára

száma (ezer) számítva.

1937... 95 257 10,4 28,0

1949 ... 148 341 16,0 36,8

1957 ... 344 949 34,9 96,6

1958 ... 360 757 36,4 76,6

Megjegyzés. Az ,adatok forrása més-re és 1957—re vonatkozóan dr. Soós Péter: Szálloda—

lparunk elemző értékelése c. kiadványa, 1958—ra vonatkozóan pedig Budapest Statisztikai Ev—

könyve. Az adatok csak a szállodákban megszállt idegenek számát tartalmazzák.

A vidéki városok közül '— szép fekvése és történelmi nevezetességei miatt -—

egyedülálló Eger idegenforgalmának alakulása.

Eger belföldi idegenforgalmi!

(Ev Belföldi érkezés

(ezer fő)

1936 ... . ... 37

1937 ... 46

1951 ... 58

1952 ... 132

1953 ... 68

1954 ... 72

1955 ... 100

1956 ... 101

1957 ... 105

1958 ... 208

1959 ... 320

Az 1952. évi kiemelkedő eredmény az egri várban rendezett 400 éves centená—

riumi ünnepségekre érkezettek számát mutatja. Ez az eredmény arra hívta fel az idegenforgalmi szakemberek figyelmét, hogy a város lyonzereje igen nagy látoga—

tottságot biztosíthat. Valóban, 1960—ban e kiugrónak _tűnő eredményt is messze túlszárnyalta a látogatók száma. Ha a belföldi látogatók számát a Város lakóssá- gának számához viszonyítjuk, kiderül, hogy Egert 1959—ben csaknem tízszer annyi:

vendég keresi fel, mint amennyi a város lakossága. 1954—ben 100 egri lakosra 225

idegen, 1959—ben pedig már 826 idegen jutott. [A tartózkodási napok számának

alakulása nem mutat ilyen'kedvező' képet. A tartózkodási napok számának lénye- ges emelésére nincs is lehetőség, mert a várós hiányos felkészültsége miatt nem tudna a nagyszámú idegennek huzamosabb idejű tartózkodást biztositani. ; Fejlődésről számolhatunk be Miskolc eSetében. A főiiáros után legnagyobb városunknak nemcsak az ipara fejlődött, hanem a környező vidék szépsége foly- tán üdülési központ is lett. A háború előtt Miskolc és környéke szállodáiban és penm'óiban évente mintegy tízezer idegen szállt meg, számuk a felszabadulás után több tízezerre emelkedett.

368 DR. NYARI: MAGYARORSZÁG BELFÖLDI mmmmem

A Balaton idegenforgalmi jelentősége a felszabadulás után még jobban meg- növekedett. Évente több százezer dolgozó tölti szabadságát a Balaton partján a szakszervezeti és vállalati üdülőkben. A Balaton környékén az idegenforgalom csaknem valamennyi formája ismert (SZerVezett üdültetés, szállodai üdülés, sátor-—

táborozás, motelek, fizetővendég—szolgálat, hétvégi különvonatok stb.). Sokan üdülnek saját házukban, nyaralójukban és rokonoknál. Ezeknek száma azonban nem ismert. A vendégek megoszlása az üdülőhelyek között aránytalan; egyes he- lyek túlzsufoltak, más helyeket pedig meglehetősen kevesen keresnek fel. Legke—

resettebb Siófok, Hévíz, Balatonlelle és Balatonföldvár. E néhány helyre jut a

Balatont felkeresők csaknem 50 százaléka. (Lásd a színes ábrát.)

Becslések szerint —— ha a szervezett üdültetéshez hozzászámítjuk a dolgozók különvonatával leutazó mintegy 180 ezer főt, a gépjárművekkel, menetrendszerinti vonatokkal hétvégére leutazókat, diákokat, sportolókat, egy-egy napra kiránduló—

kat is —-- a Balatont felkeresők száma évente 0,8—l millió főre tehető, ami a fel- szabadulás előttivel szemben 400—500 százalékos emelkedést jelent.

A belföldi idegenforgalom tájegységenkénti fejlődéséről a szines ábra ad or-

szágos áttekintést. Az ábrából kitűnik, hogy a legnagyobb Budapest és a Balaton látogatottsága. Az étkezések aránya Budapesten a legmagasabb, a tartózkodási napok aránya azonban aránylag alacsony annak jelélíil, hogy Budapestre utazők

átlagosan viszonylag igen rövid ideig tartózkodnak a fővárosban. A Balatonnál viszont —— amely az étkezések szempontjából is megközelíti Budapestet — a tar—- tózkodási napok aránya kiugróan magas. Ez az átlagosnál hosszabb tartamú tar- tózkodással függ össze, ami a Balaton üdülő jellegével magyarázható.

A belföldi idegenforgalom fejlődése azért is jelentős, mert lehetőséget teremt a külföldi idegenforgalom erőteljesebb fejlesztéséhez, mintegy előkészítője annak.

A természeti kincsekkel rendelkező helyek _— bármilyen vonzerőt jelent szépsé—

gük, látványosságuk —— az idegenforgalom lebonyolítására csak akkor alkalmasak, ha a megfelelő, erre a célra szolgáló intézményekkel fel vannak szerelve. A bel—

földi idegenforgalomra támaszkodva olyan szintre kell emelni a különböZő terü- leteket (helyeket), hogy hírnevet szerezzenek, és nemzetközi viszonylatban ismertté váljanak, felkeltsék a külföldiek érdeklődését. A belföldi idegenforgalom fontos—

ságát a fejlett külföldi idegenforgalommal rendelkező országok is felismerték, s ezeknek az országoknak a belföldi idegenforgalma magas színvonalon áll. Auszt- riában például 1958—ban a belföldi idegenforgalomban 2,9 millió fő vett részt, ami azt jelenti, hogy minden ezer osztrák lakosra 416 belföldi utas jutott 2130 tartóz—

kodási nappal. A külföldi idegenforgalomban egyre előbbre törő Jugoszláviában is fokozatosan nő a belföldi idegenforgalom: 1956—ban az ország ezer lakosára 162

belföldi utas jutott 529 tartózkodási nappal, 1958—ban már 186 utas 758 tartózko-

dási nappal.

Szembeállítva hazai eredményeinket (1960—ban ezer főre jutó 389 utazó és 945

vendégnap) az osztrák adatokkal azt látjuk, hogy belföldi idegenforgalmunk a fej—

lődés ellenére sem érte még el Ausztria belföldi idegenforgalmá'nak szintjét, a ju—

goszláv színvonalat viszont jelentősen meghaladta. A külföldi utazások állandó fejlesztése mellett tehát a belföldi idegenfórgalom fejlesztését is szorgalmazni kell, bár tudomásul kell venni, hogy az ország belföldi idegenforgalmán túlme- nően az életszínvonal emelkedése folytán egyre nagyobb mértékben jelentkezik a külföldi utazások iránti igény.