A HAZAI GÉPIPAR TERMÉKSZERKEZETÉNEK NEMZETKÖZI OSSZEHASONLlTÁSN
DEÁKY GYÖRGYNÉ
A gépipar egyike az ipari fejlődés alapját képező ágazatoknak. fejlettsége bi—
zonyos mértékben meghatározza az ipari és a többi gazdasági ágazat (például a mezőgazdaság, a közlekedés, az építőipar) fejlettségi szinvonalát. A gépipar ter—
mékeinek fontos szerepe van a külkereskedelmeben és a lakosság igényeinek kie—
légitésében is. A gyártott, illetve a külkereskedelmi forgalomba kerülő gépipari ter—
mékek mennyisége befolyásolja a gazdasági ágazatok fejlesztésének lehetőségeit
és a lakosság ellátását. A termékek korszerűsége, minősége és műszaki színvonala
a felhasználó ágazatok technikai színvonalának, termelékenységének és hatékony—ságának egyik meghatározója.
A gépipar nem tartozik azon ágazatok közé. amelyeknek fejlődését vagy szer- kezetét az ország természeti feltételei közvetlenül befolyásolnák. E körülmény le—
hetővé teszi, hogy a magyar gépipar termékszerkezetét más országok iparának struktúrájával összehasonlitsuk.
Az összehasonlítás Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaor—
szág, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország. Svédország adatainak felhasználásával vált lehetővé. Általában az 1966. évi, Magyarország esetében az 1967. évi adatok álltak rendelkezésre.
A GÉPlPART JELLEMZÓ FÖ ARÁNYOK
A gépipar arányát országonként mind a termelés. mind a foglalkoztatottak száma alapján meg lehet határozni. Az anyagmentes termelési érték mutatójánál figyelembe kell venni a nemzeti árarányok eltéréseiből adódó esetleges torzitásokat.
A gépipari foglalkoztatottak számának arányát viszont az ágazatok termelékeny—
ségi színvonalában mutatkozó eltérések befolyásolják.
A vizsgált országok gépiparának aránya feldolgozó iparuk anyagmentes ter- meléséhez viszonyitva 25—45 százalékot tesz ki. Legmagasabb az Egyesült Király—
ságban, legalacsonyabb Ausztriában. Magyarország 34,4 százalékos arányával a vizsgált országok sorrendjében középen foglal helyet. (Ennél az összehasonlítás- nál Franciaországot — az adatok hiánya miatt — ki kellett hagyni.)
Némileg eltérő a sorrend. ha a gépipar arányát a foglalkoztatottak száma alap—
ján vizsgáljuk. E mutató alapján a Német Szövetségi Köztársaság gépipara a ne-
_ " *A tanulmány a_ Központi Statisztikai Hivatal ..A gépipar termékszerkezetének nemzetközi összehasonlí- tuslak (Statisztikai ldoszaki Közlemények.166. köt. Budapest. 1970. 87 old.) cimű kiadványának felhasználásá—
va észü t.
860 DEAKV evoaev'ue gyedik helyről az első helyre került. Ennek oka minden bizonnyal elsősorban az, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jelentős gépipara mellett fejlett vegyiparral is rendelkezik. (A vegyiparnak közismerten nagy a termelése, de munkaigényes-
sége kisebb, mint a többi iparágé.)
A gépipar terme/ésének- aránya
a feldolgozó ipar anyagmentes termelésében
O rszó g
Egyesült Királyság . Svédország.
Dánia .
Német Szövetségi Köztársaság.
Magyarország. . , . . Olaszország
Belgium . Norvégia Ausztria .
A gépipar foglalkoztatottainak aránya
Százalék
45.1 42.7 35.5 34.8 32.3 34,4 319 30,3 25.0
a feldolgozó ipar foglalkoztatottainak számában
Ország
Német Szövetségi Köztársaság Svédország .
Egyesült Királyság Dánia
Franciaország . Magyarország . Norvégia
Olaszország Belgium . Ausztria .
Százalék
472 44,4 44,2 37,9 35,0 34,0 32,0 30,1 ' 27.'l 22,1
Továbbiakban összehasonlitattuk GL vizsgált országok sorrendjét a gépiparnak a külkereskedelem'ben elfoglalt szerepe, külkereskedelmi súlya'alapján, mind a
kivitel, mind pedig a behozatal tekintetében.
A gépipari termékek kivitelének aránya az egyes országok teljes exportjában nagymértékben különbözik egymástól. A vizsgált országok gépipari kivitele az ősz-
szes kivitel egyötödét — felét teszi ki.
A gépipari export aránya az összes export százalékában
Ország
Német Szövetségi Köztársaság . Egyesült Királyság .
Svédország . Olaszország Franciaország . Magyarország . Ausztria .
Dánia Belgium . Norvégia
Százalék
54.5 47.4
40.4 38,9 32,0 31 ,'1 289 252 23,5 19,5
Közel ugyanilyenek az arányok a gépipari termékek importjánál. de a vizs, gólt országok nagyjából fordított sorrendben helyezkednek el.
*A GEPIPAR! TERMEKSZERKEZET , 861
A gépipari import aránya az összes import százalékában
Ország Százalék
Norvégia . . . . . . . _ . . . . . . . 41,7 Ausztria . . _ . . . . . . . . , . . . . 36.6 Svédország , . . . _ . . . . . . . . . , 34,5 Magyarország . . _ . . . . . . , . . . _ 32,3 Dánia . . . . . _ . . . . . . . . . , 31.11 Belgium . A . _ . . . . . . . . . , . . 29.1 Franciaország . . . . . . . . . . . . . . 25,3
Olaszország . . , . . . 17.8
Német Szövetségi Köztársaság . . . , . . 17,3 Egyesült Királyság . . . _ . . . 14.2
A külkereskedelmi forgalom arányadataiból megállapítható, hogy vannak ki- Fejezetten gépipari exportőr és gépipari importőr jellegű országok. Az, hogy va- lamely ország gépexportőr vagy gépimportőr, nemcsak és nem mindíg az ország nagyságától, hanem gépiparának fejlettségi színvonalától is függ.
Megállapítható, hogy Magyarország mind gépiparának iparon belüli aránya, mind a gépek behozatalának és kivitelének hányada tekintetében is az összeha—
sonlításba bevont országok között középen helyezkedik el.
Eddigiekben hazánk gépiparának helyét —- a vizsgált országok között — a ter—
melés. a foglalkoztatottak száma és a külkereskedelmi forgalom aránya alapján határoztuk meg.
Továbbiakban — az összehasonlítás reálisabb alapokra helyezése érdekében ——
gépiparunk fejlettségi színvonalának megállapításához kiszámítottuk a vizsgált or- szágok egy lakására jutó termelt, kivitt és behozott gépipari termékek értékét. Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a nemzeti valutában rendelkezésre álló adatokat dollárra számítottuk át az International Monetary Fund átszámítási kul- csainak alkalmazásával, Magyarország adatait pedig differenciált szorzók alkalma zásával számítottuk át forintról dollárra. (A gépipari termékek esetében átlagosan
497 forint felelt meg egy dollárnak.) Az átszámított adatok -— véleményem szerint
— elfogadhatók. a nagyságrendek érzékeltetésére alkalmasak, így a nemzetközi összehasonlítást lehetővé teszik.
1. tábla
Az egy lakosra jutó gépiparitermékek termelése és külkereskedelmi forgalma
Az egy lakosra jutó gépipari termékek
Ország termelése l kivitele behozatala
a magyar gépipar százalékában
Svédország. . . 520 670 708
Német Szövetségi Köztársaság . . . . , . 468 567 186
Egyesült Királyság . . . _ . . . . 366 394 152
Franciaország , . . . . . . . . . . . . 261 215 214
Belgium . . . , . . . . . . . . . , . 250 515 l 769
Dánia . . . , . . . , . . . 232 397 l 693
Norvégia . . . _ . . . 212 245 * 921
Ausztria . . _ . . . _ . 148 218 410
Olaszország . . . _ . . . 145 179 100
i
Az egy lakosra jutó gépipari termékek termelése és külkereskedelmi forgalma tekintetében hazánkat valamennyi vizsgált ország megelőzte.
862 , * DEAKY Gvaeeme
Az egyes országok gépiparának arányai — akár a termelési vagy foglalkozta—
tottsági, akár a külkereskedelmi arányok — önmagukban nehezen értékelhetők. A részletesebb tájékozódáshoz elengedhetetlen a gépipar belső szerkezetének vizs-
gálata. Ez az elemzés történhet egyrészt egy—egy ország gépipara belső ágazati szerkezetének elemzésével, másrészt, a gépipari termékek termelési strukturájának bemutatásával. Mivel a vizsgált országok gépiparának ágazati szerkezete nagy—mértékben különbözik egymástól, így összehasonlításra kevéssé alkalmasak. szösz—
szehasonlítást a gépipari termékek termelésének szerkezete alapján végezzükel.
A GÉPIPARI TERMÉKEK TERMELÉSÉNEK SZERKEZETE
, Az egységesség az adatoknak az ENSZ Egységes Nemzetközi Kereskedelmi Ter-_
mékjegyzéke (SITC — Standard International Trade Classification) alapján történő csoportosítása révén biztosítható, és ezek alapján lehet vizsgálni a hazai terme-
lés mellett a külkereskedelmi forgalmat és az ezekből kiszámított belföldi felhasz- nc'ilc'ist1 is valamennyi országra.
Az áttekintés biztosítása céljából a mintegy 80 ipari termékcsoportot 8 nagyobb csoportba vontuk össze.? E nagyobb csoportok a következők:
Általános gépek Nehézipari gépek
Könnyű—, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépek Gépépítő elemek és szerszámok
Járművek (a közszükségleti cikkek nélkül)
Villamosgépipari és híradástechnikai termékek (a közszükségleti cikkek nélkül) Műszerek
Közszükségleti cikkek.
PNPP'IPS'JNT—
A gépgyártás — mint a gépipar egyik alágazata — lényegében három termék- csoportot (az általános gépek, a nehézipari gépek, valamint a könnyű-, élelmiszer—
ipari és mezőgazdasági gépek csoportját) öleli fel. Ezek termelési részesedése az összes gépipari termékekből mindegyik országban 30 százalék körüli. (A legala-
csonyabb Belgiumban 26,0, a legmagasabb Norvégiában 33.9 százalékkal.)
2. tábla
W ,___wm,_ ) , A gépgyártási termékek terme/ési arányai
. Könnyű-. élelmiszeripari
Altalanos Nehézipari . . d . .
termelésének aránya (százalék)'
Ausztria . . _ . . . . , : 19.a 4.6 8.7
Belgium . . . _ . . . . 142 4.1 7.7
Dánia . . . 22,3 3.8 7.7
Egyesült Királyság . . . . 15.0 5.7 6.4
Franciaország . . . 19,3 5.7 59
Magyarország . . . 18,8 4.2 66
Német Szövetségi Köztársaság 16,4 5.9 7,8
Norvégia . . . . . . . 27,3 2.1 45
Olaszország . . . 15.4 4,1 8.0
Svédország. . . 212 4.3 5.4
'Az összes gépipari termékek százalékában.
iBelföldi felhasználás : termelés —l— import — export.
2A fenti összevonás önkényes. Az adott termékjegyzékből számos más csoportosítást is lehet késziteni.
A GEPIPARI TERMEKSZERKEZET 863
A termelési arányokból is megállapítható, hogy az egyes országokban a fejlő- dés során sajátos termékszerkezet alakult ki. A termékszerkezetre —— úgy tűnik ——
elsősorban a gépipar fejlettsége és az adott ország műszaki színvonala volt hatás—
sal. A gépipar szerkezete tekintetében sem állapítható meg törvényszerűség még a hasonló nagyságú országok összehasonlítása alapján sem.
Az országon belüli és a nemzetközi vertikális gazdasági kapcsolatok szempont—
jából jelentős a gépépítő elemek és szerszámok csoportja. Az e csoportba tartozó termékek nagy része továbbfelhasználásra kerül. E csoport termelési részesedése országonként nagymértékben eltér, és változó belső összetétele is: a tovább fel—
használásra kerülő termékek aránya 57—79 százalék.
3, tábla
A gépépítő elemek és szerszámok termelési aránya
A *E'Te'és féiltsedése " Ebből a továbbfelhaszná—
ország osszzsmgíggf" ? lásra kerülő termékek aránya
százalék
Ausztria . . _ . . . . . . . 12,4 _78,5
Belgium. . . , . , . . . . 7,5 ! 7l,1
Dánia . . . . , , . . . . ) 3,4 l 74.5
Egyesült Királyság . . . 8.5 . 75.7
Franciaország . . . 5.1 76.9
Magyarország . _ . . . . 8.1 71,6
Német Szövetségi Köztársaság . 9.1 786
Norvégia . . . , . 4.5 75'6
Olaszország . . . , 6.4 732
Svédország . . . . , . . . . 10,7 ! 57.3
Svédország kivételével valamennyi országban a termékcsoport termelésének több mint 70 százalékát a továbbfelhasználásra kerülő gépipari termékek adják.
Svédországban igen magas a kézi és gépszerszám termelési aránya. A termelési hagyományok és a jó minőség eredményeként világviszonylatban is jelentős szere—
pet játszik a svéd gépipar ezen része.
A iárművek termelésének arányát és a csoport belső szerkezetének alakulását általában nagymértékben befolyásolja az ország földrajzi helyzete és nagysága is.
A fejlett gépiparral és jelentős tengeri kikötőkkel rendelkező kis országokban álta- lában kimagasló arányú (: hajóépítés, (lgy például Dániában. Norvégiában és bi- zonyos mértékben Svédországban is.) Az ugyanilyen természeti adottságú nagyobb országok viszont általában kevésbé koncentráliák termelőerőiket olyan jellegű ter- mékek előállítására, mint a hajók. Csupán az Egyesült Királyság tekinthető kivétel—
nek, amely fekvése és történelmileg kialakult ipari szerkezete következtében a leg- jelentősebb hajóépítő országok közé tartozik.
A járművek csoportjának termelését a személygépkocsi. a motorkerékpár és a kerékpár -—- tehát a közszükségleti cikknek számító termékek _ termelése nélkül vizsgáljuk.
A járművek termelési részesedése a legmagasabb Norvégiában, ami a hajó- gyártás nagy volumenéből adódik. Az elsők között van az Egyesült Királyság is 23,6 százalékos termelési részesedéssel, ahol a közútijármű—, a hajó— és a repülőgép—
gyártás egyaránt jelentős. Magyarország járműtermelési aránya a vizsgált orszá-
gok között a harmadik. Ez elsősorban a közúti járművek termelésének magas ará- nyára vezethető vissza, de jelentős a vasútijármű-gyártás is. Az összehasonlításba864 DEAKY Gvaxast, _ *
bevont többi országban a vasúti járművek termelési részesedése -— Ausztria kivéte-_"_ :
lével — meg sem közelíti Magyarországát. *
4. tábla ", — Á
A járművek és az egyes iárműcsoporiok termelés/" aránya
EbbőliWF—mM—m "
A termelés M im 'd—M—AMM—wwmWW
részesedése az a vasúti a közúti a légi a vizi , összes gépipari járművek járművek járművek járművak , *
06109 termékekből ' __
termelésének arónya'
" százalék
M, M ,,,,,_,,, úl" , _ _ , _ MM., _.____.M_.._,_ Mmmm
Ausztria . . , . . . 8.9 39.7 5ó.7 0.1 3.5
Belgium . . . _ . . . . . . 17.45 ,10.6 65.7 _ 6.2 17.5
Dánia . . . . . , . . . . 18,0 4.0 ; 21.0 1.9 73,*l'
Egyesült Királyság . . . 23,6 3.6 § 38.4 21.2 36.8
Franéiaország . . . . . . . . 15.1 16.6 : 62.2 13.7 15
Magyarország . , . . . 22,0 36,7 53,4 0.0 9.9 *
Német Szövetségi Köztársaság . . 128 6.2 80,3 2,3 , 113
Norvégia . . . . . . . _ . 249 5.1 9.5 5.6 ' 79.8
Olaszország . . . , 12,0 27,5 46.6 12,8 13,1
Svédország . . . . , . . . . 19,6 82 517 9.3 30.8
'A járművek termelésének százalékában.
A villamos gépek és híradástechnikai termékek csoportjának —- mely csoportot
szintén (: közszükségleti cikkek nélkül tárgyalunk —- termelési részesedése hazánk—
ban a legmagasabb (20.50/0). Ez a magas arány arra enged következtetni, hogy Ma-
gyarország mind erősebben a híradástechnikai termékek termelésére specializálódik.Ez kedvezőnek tekinthető, hiszen e termékek gyártása tekintetében vannak tradici-
óink. ezek a termékek kevésbé anyagigényesek, és általában kvalifikált munkát igé—nyelnek. Magas termelési részesedésű ország Belgium (170/0), majd az Egyesült Ki—
rálysc'ig következik (16.9%). A— vizsgálatba bevont többi országban e csoport terme—
lésének aránya 13—15 százalék közötti.
5. tábla
_ . A.,kö?_5,z,ül(,5égl9ti cikkek és csagortiainak termelési arányai
Ebből:
Akö "k é . , '_, '
Orvzóg , letizcsizkbkeskg ÁY_-,_l_WL€d.F? , Zfáiggáüs .személy:
' vevőkészülékek készülékek gépkm'k
termelésének aránya (százalék)'
_- l _
Ausztria , . , . . . 27,7 2.1 0.9 2.0 0.1
Belgium . . . , . . . . . . 29,7 1,5 1.1 1.0 17.4
Dónia . . . _ . . . . 27,4 2.5 1.4 6.6 3.0
Egyesült Királyság . . . 18,3 0.8 0.2 2.0 8.9
Franciaország . . . 26.6 2.1 0.4 2,5 13,0
Magyarország . , . . . 13,9 2,6 0,6 2,0 ——
Német Szövetségi Köztársaság . . 27,3 1.0 0,7 2.9 11,1
Norvégia . . . . . . . _ . 22,1 1.7 0.5 3.0 —
Olaszország . . . , 36,9 1.5 0.2 _ 5,6 ,,17,5
Svédország . . . . , . . . . 18.4 0.4 0.2 2.5 5.8'
'Az összes gépipari termékek százalékában.
A GÉPIPARI TERMÉKSZERKEZET !, * 865
A közszükségleti cikkek termelésében és annak belső termelési szerkezetében is igen nagy a termelési részesedési arány különbsége.
A közszükségleti cikkek termelésének aránya a vizsgált országok közül Ma—
gyarorszagon a legkisebb. Ez azonban csak részben magyarázható a személygép—
kocsi—gyártás hiányával. Elég alacsony a háztartási elektromos készülékek termelé—
senek aránya is. Ezeknek a termékeknek minősége és korszerűsége nem biztosítja a hazai ipar versenyképességet még a belső piacon sem. Ausztriában, amelynek gépipari termékszerkezete hasonló a hazaihoz, :: közszükségleti cikkek termelé—
senek aránya lényegesen nagyobb, ugyanúgy Norvégiában is, ahol pedig szintén nincs személygépkocsi-gyártás.
A műszeripari termékek termelésének részesedése 4—7 százalékot tesz ki va—
lamennyi országban, kivétel csupán Norvégia, anol a csoport termelésének aránya meg az 1 százalékot sem éri el. és Belgium, ahol a müszeripar részesedése 2.2 szazalekos.
A GEPlPARl TERMÉKEK KULKERESKEDELMl FORGALMÁNAK SZERKEZEIÁE
Az utóbbi években mind gyakrabban tapasztalt tény. hogy a gépipari ter—
mékek forgalmában a specializációnak és a nemzetközi együttműködésnek mind nagyobb szerepe van.
Hazank gépkülkereskedelmére az jellemző, hogy elsősorban gépipari végter- mékekkel veszünk részt a nemzetközi arucserében. A gépiparon belül továbbfel—
használásra kerülő termékek külkereskedelmi forgalmának alacsony aránya arra enged következtetni, hogy részvételünk a nemzetközi együttműködésben nem nagy mértékű. Jóllehet az erre utaló adatok l9ó7—ből —— az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtti évből —- származnak, fenti megállapítások feltehetően ma is helytállók.
A nemzetközi együttműködésben való részvételünk vizsgálatára a rendelke- zésre álló adatok alapján azok közül a termékcsoportok közül, amelyek továbbfel—
használásra kerülő termékeket is tartalmaznak (általános gépek csoportja, gép- épitő elemek és szerszámok csoportja, járművek csoportja és a villamosgépipari és híradástechnikai termékek csoportja), kiválasztottuk az alkatrész, illetve részter—
mék jellegű csoportokat. és azok forgalmánakáarányait vizsgáljuk országonként.
Magyarország tavábbfelhasználásra kerülő termékeinek fergalma az általános gépek csoportjában a többi országhoz képest nagyon csekély.
A továbbfelhasználásra kerülő termékek külkereskedelmi forgalmának alaku—
lása szempontjából vizsgáltuk a gépépítő elemek és szerszámok csoportját is. itt a szerszámokat végterméknek, a csoport többi tagját továbbfelhasználásra kerülő
terméknek tekintettük. .
Akárcsak az általános gépek csoportjánál, itt is Magyarország külkereskedelmi forgalma a legkisebb arányú (csak Norvégia kivitele kisebb). A termékcsoporton belül a továbbfelhasználásra kerülő termékek forgalmának aránya hasonló a többi országéhoz, de volumene csekély. A gépépítő elemek és szerszámok importjának ala—
csony aránya és kis mennyisége arra enged következtetni, hogy importunk struk—
túrája nem megfelelő. Sok esetben végtermékeink éppen e termékek hiánya miatt csak kisebb mértékben értékesíthetők az iparilag fejlettebb országok piacain. Az e téren elért importtakarékosság csak látszólagos, mert bizonyos mértékben aka-
dályozza a gépipari termékek korszerűsödését.
A járművek csoportjában a továbbfelhasználásra kerülő termékek külkereske—
delmi forgalmának aránya hazánkban elég magas. A továbbfelhasználásra kerülő
866 ! DEAKY GYURGYNÉ *
termékek legjelentősebb részét az autőfelépi'tmények és fődarabok csoportja teszi ki. E csoport behozatali aránya Belgiumban kiugróan magas. E kis ország ugyanis
az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) tagállamaként a vámunióból szór— ;
mazó előnyöket élvezi, s így az Egyesült Államok gépkocsiipara — hogy a diszkrimi—natív vómok hatását közömbösltse -— jelentős összeszerelő ipartelepeket létesített. ' Ehhez kedvező előfeltételeket nyújt Belgium tengerparti fekvése. és így az olcsó *
vízi szállítás is biztosítva van,.
6. tábla
A kiválaszott termékcsoportok külkereskedelmi forgalmának aránya
Ebből tovább— ' Ebből tovább
Az összes felhasználásra Az összes felhasználásra termék* kerülő ter- termék* kerülő ter-—
mékek** mékeku
Ország l
exp'ort— lmport— export- importe § export- " import— export- import—
jának jónak ! jának jának ; jának ! jának jának jónak
; aránya (százalék)
Általános gépek lGépe'pitő elemek és szerszámok
Ausztria . . _ . . . . . . 20,9 16.1 49,3 *; 36,0 13,7 * 7.5 65,7 62.7 Belgium . . . _ . . . . . 12.7 18.7 *55,1 l 47,1 9,4 1 6,6 76,6 652
Dánia . . , . . . 28.1 15.7 44,8 l 49,7 8,3 8,0 83.1 ó7,5
Egyesült Királyság . . . . . 18.8 18.4 58,5 535 6.3 * 8.9 71.4— 64,0 Franciaország . . . . . . . 15,9 18.0 49,1 49,4 6.2 1 8,5 71,0 64,7
Magyarország. . . 10,2 14,9 19,6 12,8 3,2 3.2 62,5 68,8
Német Szövetségi Köztársaság . 17,3 15.3 39,3 529 7.4 7.7 56,8 66,2 Norvégia . . , . . . . , 17.4 13.15 34,5 ( 55,1 2.8 6.1 60.7 70,5
Olaszország . . . . . . . 18.5 16.8 44,3 ( 57.7 6.6 9.7 682 649
Svédország . . . . _ . . . 18,5 16.5 45,4 ! 52.1 124 8.1 452 71.6
kvvűűvek V'"amzznrrsetefséizfm
Ausztria . . , . . . 8.2 28.3 20,7 ; 12,4 22.4 ! ló.? 50,0 38.3
Belgium . . . _ . . . . . 39,7 34,3 14.11 k 62.1 16.0 15.2 35.0 46,1
Dánia . . _ . . . 16, 7 31 .5 4.8 9, 8 17.6 16.2 31 ,8 47,5
Egyesült Királyság . . . 31,9 11,9 279 4 28.6 13.9 17.8 42,4 43.35 Franciaország . . . . . . . 34§8 17.7 17.2 169 16,0 16.4 519 39,0
Magyarország. . . 39, 3 34,0 17,3 23,2 23,4 9.1 27,4 38,5
Német Szövetségi Köztársaság . 28,4 24,6 17.6 13.0 14.7 172 43,5 44.8 Norvégia . . . _ 46 8 47.8 3.6 4.6 12,9 13.4 31 .8 38.'l Olaszország . . . . . . . 25.3 15,8 14.15 23,4 15.8 21 ,O 27,8 48.1—
Svédország . . . . _ . . . 29.1 26.15 11.7 24.7 15,3 19,8
30.1 44.11
'Az összes gépipari termék külkereskedelmi forgalmának százalékában.
"Az egyes gépcsoportok külkereskedelmi forgalmának százalékában.
A villamos gépek és híradástechnikai termékek kiviteli részesedése legnagyobb Magyarországon és Ausztriában. A továbbfelhasználásra kerülő termékek aránya
viszont Ausztria exportjóban közel kétszerese hazánkénak. A behozatali arányszá- mok tekíntetében hazánk az utolsó helyen áll.
Mindezekből megállapítható, hogy a magyar gépipar részt vesz a nemzetközi árucserében, a nemzetközi munkamegosztósban való részvétel azonban nem éri el
a kívánt szintet.
A GEPIPARI TERMÉKSZERKEZET 867
Befejezésül a gépipari termelés és a külkereskedelmi forgalom struktúrájának vizsgálatát kiegészítve azt igyekeztünk megvilágítani, hogyan szolgálja a gépipar a belső piac igényeinek kielégítését. A belföldi felhasználás3 mértékét az egyes termékcsoportok esetében a termeléshez való viszonyítás utján állapítottuk meg.
A nagy országok (Egyesült Királyság, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszor—
szág) belföldi felhasználása minden termékcsoportban kisebb. mint a termelés. E—
zek az országok olyan nagy piacot jelentenek, hogy a meglehetősen nagy választé—
kot tartalmazó termékcsoportok nagy részét képesek versenyképes módon gyártani, és emellett a gyártott termékek ára. de elsősorban a minősége lehetőséget nyújt az exportra. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy egyrészt az in- tegrálódási folyamat (például az Európai Gazdasági Közösség) még csak egyes
területeken
hatott erőteljesebben, másrészt az egyes termékcsoportokon belüli vá-
laszték teljes skáláját szinte egyik ország sem gyártja. Franciaországban néhány termékcsoport belföldi felhasználása meghaladja a termelést, vagyis kevésbé diver—zifikáltabbnak tűnik gépiparának profilja, mint az említett három országé.
A kisebb országok között Norvégiában a belföldi felhasználás minden termék-
csoportban másfél-kétszerese a termelésnek, sőt a műszerek csoportjának belföldi felhasználása több mint hatszorosa a termelésnek.Ausztria gépipari termékeinek belföldi felhasználása több mint 30 százalékkal meghaladja a termelés szintjét. A főcsoportok közül a gépépítő elemek és szer- számok csoportja az egyetlen, amelynél a belföldi felhasználás kisebb, mint a ter- melés (98 százaléka).
Hasonló képet nyújt Dánia gépipari termékeinek belföldi felhasználása is. Az általános gépek termelése túlszárnyalja ugyan a belföldi felhasználást, de a többi csoportban a termelés jóval alatta marad a belföldi felhasználásnak (például a műszerek belföldi felhasználása 70 százalékkal, a gépépítő elemek és szerszámok csoportjáé 60 százalékkal, a közszükségleti cikkeké pedig 37,,3 százalékkal haladta
meg a termelést).
'Hazánkban a nehézipari gépek és a könnyű-, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépek csoportjának belföldi felhasználása több mint másfélszerese a termelésnek.
Nagyobb viszont a belföldi termelés a felhasználásnál a járművek, a villamosgép—
ipari és híradástechnikai termékek csoportjában, mivel e termékcsoportok hazánk- ban kifejezetten exportra oríentáltak. A többi termékcsoport belföldi felhasználása kismértékben meghaladja a termelés szintjét.
PE3tOME
ABTop nccneayer npomeoucreennyio crpykrypy BeHFBDCKOÉ mamunacrpomenbaoű Jpowsnu- neHHocm, tipor/133039 npn BTOM conocrasneuue c DeBRTblO namam-bmw VIHJlepHífIb—Iblfwl/l rocy- aapcrsamu. Crenenb pa3BI/ITPIH mamnnocrpourenbaoü npowmmnsnnacm oraenbasrx :man aerop xapakrepmyer Ha OCHOBaHI/IVI npomuoacma u Baemneroproeoro ooopora MidlüHOCTDOHTSHbHOf/í nponyKur/m Ha nymy Haceneum.
Corxvacrm naHHbrM norm Benrepcmü Mamnnocrpoutenbaoü UpOMBIHIFISHHOCTX/I B ornomennn npomsoncma, sucnennocm paőomnkos a aucumerouroeoro oőopora Spear/1 HZCHBJyEMblx crpan Haxoamca Ha cpenHeM mecre, aymeaoe (lpomeonnso a eaemnsroproamá oőopor usa-aroma B
ocwnmmx crpaHax Gonee Bercommn. "
Paanmne 3 npomsoucmeanoü crpyktype mamnnocrpourenbnon npowsrmnennocm Memrry Benrpucü n apymmn CTDaHax/m npvr ananme no CBOEIHHM TOBaprlM rpynnaM HBRHST'JH Hanoonee
%HaWMTeHbeiM B rpynue Tosaooa vuuootcoro noroeőnennn. [Ioan HOCH'SAIHMX B Beurpnn nemem)!
amice, 'ICM B moöoí/r apyroü uccueayamoü CTpaHe mm 8 npomaoacme, rak a BO Buemneroprosom oöopore 14 B MC'WICHeHHOM Ha amit ocnoee orewecraemiozw norpeőncmm. 3ror (bam- TOHbKO
3Belföldi felhasználásnak a hazai termelés külkereskedelmi forgalommal helyesbített értékét tekintettük.
Adatok hiányában feltételeztük, hogy az adott év nyitó— és zárókészletei azonosak.
868 DEAKYNE: A GÉPIPARI TERMEKSZÉRKEZET
omacm MOXCHO OÖbSiCHI/ITB OTWTCTBHCM npomeoacrea nerxoaux aaromoóuneü. B npcnseoa—
crse TOBapOB mupomro norpeöneuun B Beuipuu eauőonbmnm immaron ynenbubiü BCC Bum/arca reneenaopos, norm Koroporo B ReCKOHbKO pee Burma no cpasneamo c apyruwm aachenywbrma CTpaHaMH. B arccnop're Hatti-mü roaapnoü rpynnu B ommne or OCTaHbelX crpan route aaaöonb- meta nemetul norm rencer/130003. B Bertram, —— auanormno őonbmuuctey axneayemmx ctpau,
—— Bny'rperrmoro crpyKTypy amnopra onpenenner 6803 ":FKOBHX aeroMoomeá.
Bo enemmeroproeom oőopore mamnuocmoutenbaoü npoayxunu aocroxuno aoapactaer norm ' nponyKTOB, nouaepraemux uansneümeü oőpaőorxe anyum Mamnnocrpourenbeoü ummaumma- nocm. [taunue o none arwx maenuü BO eeemueroproeom oőopore noasonsrot caenarb estem a TGM, ILrro Öbmo öm noname pacmupurb ywacr'vxe Bearaaa a memayaapoanom comment-emet. ,
SUMMARY
The author examines the commodity structure of Hungary's engineering industry in comparison with that of nine countries of advanced industry. She shows the development of the engineering industry in these countries on basis of per capita production and external
trade data of the products of the engineering industry. ,
According to the data the proportions of Hungary's engineering industry place her with regard to production, to the number of employed persons. and to external trade in respect of the order of importance in the middle among the examined countries, while the per capíta production and external trade of her engineering industry are higher in the other
countries.
On basis of the combined groups of products the most conspicuous difference between the commodity structure of the engineering industry of the examined countries and of Hungary appears relating to the group of prime necessities. ln Hungary their proportion is lOWer than that of all the investigated countries both in production and in external trade.
and in the home consumption computed on this basis. This fact can but partly be explain- ed by the lack of the manufacture of cars. in the production of prime necessities that of television sets is the most important in Hungary, its proportion being several times greater than that in the examined countries. In the exports of this group of products it is again the rate of telvision sets which is the greatest as against that of the other countries. The inner structure of Hungary's imports is, similarly to most of the examined countries, determined
by the car imports. ,
in the external trade of the products of the engineering industry the increased trade of the products reprocessed within the engineering industry is of increasingly great impor- tance. From the data on the proportion of the external trade of these products we may conclude that it would be advantageous if Hungary would in a greater proportion take part in internationational co-operation.
