Az átlagos órakereset alakulása néhány fontosabb szakmában

(:546

^SZÉMLR

.Az átlagos órakereset alakulása néhány fontosabb szakmában

BOKOLI GYULA

Az egyes szakmák átlagos órakeresetei- nek arányos kialakításánál igen sok szem- pontot kell figyelembe venni. Többek kö—

zött például:

magasabb béreket kell megállapítani a népgazdaság szempontjából különlegesen fontos iparágakban;

a bérrendszernek ösztönöznie kell szak—

képzettség szerzésére, illetve a szakkép—

zettség értékelésének ki kell tűnnie a

szakképzettséggel rendelkező és azzal nem rendelkező dolgozók keresetének arányá-

ból; a nagy testi megerőltetést kivánó fi- zikai munkákra magasabb béreket kell

megállapítani;

a munkahelyek veszélyességét vagy az

egészségre ártalmas voltát a bérezésnél

figyelembe kell venni stb.

A fentieken kívül az egyes szakmák órakeresete között ténylegesen mutatkozó különbségek számos egyéb tényezőt is ki—

fejezésre juttatnak, így például a munká—

sok kor szerinti összetételét, az alacso—

nyabb és magasabb képzettséggel rendel—

kező dolgozók arányát, illetve ezeknek az arányoknak a változását stb.

Némileg zavarja az összehasonlítható-

ságot az a körülmény, hogy az elmúlt

években mind a megfigyelés köre (az adatszolgáltatásba bevont vállalatok szá- ma), mind a kiemelt fontosabb szakmák

száma kisebb—nagyobb mértékben meg—

változott.

Jelen összeállítással a bérkérdések ösz—

szefüggéseinek vizsgálati lehetőségeire szeretnénk a figyelmet felhívni azáltal, hogy különböző csoportosítások alkalma- zásával bemutatjuk a fontosabb szakmák órakeresetének alakulását 1953 és 1958 között. A következő kérdésekkel kivá-

nunk foglalkozni:

l. hogyan alakult az egyes időszakok—

ban a fontosabb szakmákban dogozók át—

lagos órakeresete;

2, milyen eltérések állanak fenn a kü—

lönböző szakmák átlagos órakeresetei kö—

zött;

S. hogyan aránylik a fontosabb szak- mák órakeresete az összes munkások át—

lagos órakeresetéhez, illetve a legmaga—

sabban bérezett szakma órakeresetéhez:

4. azonos szakmák órakeresete milyen mértékben tér el az ipar különböző szek—

toraiban és különböző vállalatoknál;

5. a fontosabb szakmák átlagos órake—

resete Budapesten, és néhány ipari me—

gyében.

Az átlagos órakeresetek időbeli alaku- lásának vizsgálata azt mutatja, hogy azok a megfigyelt időszakban és szakmákban

fokozatosan, de végeredményben jelentős

mértékben növekedtek. Minthogy a nö—

vekedés üteme szakmánként különböző

volt, a szakmáknak az órakereset nagy-

sága szerinti sorrendje is időről időre vál—

tozott. (Lásd az l. táblát.)

Figyelemre méltó, hogy 1958-ban mind

1953-hoz, mind 1956—hoz viszonyítva az

átlagos órakeresetek növekedésének leg—

kisebb mértéke is meghaladja a 10 száza—

lékot. A legtöbb szakma átlagos órakere—

setének emelkedése 21 és 50 százalék kö- zött van. 50 százaléknál nagyobb mér-

tékű, de 75 százalékot meg nem haladó

növekedés — mindkét viszonyítási idő- szakban — túlnyomórészt a nehezebb fi—

zikai munkát igénylő szakmáknál (vájár, csapatcsillés, kemence be— és kihordó stb) mutatkozik. Egyes szakmák (például hen—

gerészek, kemencések, hegesztők stb.) át- lagos órakeresete viszonylag mérsékelten emelkedett. A bányászati foglalkozások—

nál (vájár, csapatcsillés) ezzel szemben a

keresetnövekedés ugrásszerű.

Az átlagos órakeresetek eltérő növeke—

dése az egyes szakmák elhelyezkedési sorrendjében, illetve a sorrend vál—

tozásában is megmutatkozik. Míg 1953—

ban és 1956—ban az Olvasztár szakma, ad- dig 1957—ben és 1958—ban a vájár szakma foglalja el az első helyet, Egyébként fo—

rint összegben is a vájárok órakeresetének

növekedése a legnagyobb (l953—hoz vi—

szonyítva 5,72 forint, mig a szakmák túl—

nyomó többségénél 2—4 forint között van). Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy az ellenforradalmat követő időben a széntermelés fokozása elsőrendű

feladat volt, és a bériigyi intézkedések is

az ehhez szükséöes munkáslétszám bizto—

sitását célozták.

szamu-: 547

1 tábla A fontosabb szakmák átlagos órakereselének alakulása a minisztériumi iparban

! 1953. december 1956. június 1957. november 1958. augusztus

Szakma Óra- Óm- Óra- Óra-

Sorrend kereset Sorrend kereset Sorrend kereset Sorrend kereset

(forint) (forint) (forint) (forint)

Olvasztár ... l 1 9,65 10,31 5 11,2l 5 1155

Vájár ... . A :! 9,29 2 9,85 ] 13,99 1 15,01

Meleghengerész ... . 3 S,63 4 9,29 4 1 l,47 3 1 1,72

Kemencés (forrasztár) ... 4 7,86 3 9,52 2 12,01 6 ILM)

Csapatcsillés ... 5 7,83 10 7,80 3 11,79 2 1237

Vas- és fémöntő (formázó) ... 6 7,47 ? 8.09 9 9,74 9 IOA'Z

Kemence be- és kihordó ... 7 7,22 12 7,66 8 9,77 8 10595

Hegesztő ... 8 7.21 9 7,87 12 9,l2 14 9,63

Szcdő ... 9 7,11 5 8,32 7 llLlO 4 11,57

Villanyszerelő . . . , ... 10 6,96 11 7,76 17 S,82 lö 9,6l, Mész—, cement—, tégla- és oserépégető ... 11 6,90 8 7,95 6 h),—13 ? ILO!

Műszerész ... 12 6,85 13 7,54 14 8,95 10 " ll 936

Kovács ... 13 6,77 14 7,53 10 9,68 12 9534,

Motor- és gépjárműszorelő ... 14 6,74 6 5320 11 923 10— ll 938

Finomkerámiai korongos ... 15 6,46 17 7,16 19 8,4l 18 9,54

Lakatos ... 1 6 6,4 l 16 7,28 18 8,80 19 9,44

Ebből : gépjármű- és géplakatos ... 7 6.34 15 7,30 15 8,94 17 9,56

Darns ... 18 629 20 6,91 —— — 21 8,62

Hideghengerész . . . . 19 628 19 6,96 20 8,33 22 SA!)

Vas— és fómesztergályos ... 20 6,14 18 7,15 16 8,86 lű 9,5'3'

Szállítócsillés ... 21 5,73 22! 5,75 21 8,32 20 8,75

Hentes ... '22 5104 21 6,46 li C',07 18 9,82

Gépi varrómunkás ,. ... 23 4,90 24 5,41 25 (133 26 632

Szövő ... 24 4,87 23 5,50 22 6339 24 7,13 Fonó ... 25 4,75 25 5527 24 (537 135 (2923

Molnár ... 26 4,02 26 o,]3 23 6,68 23 7,32

x

Feltűnő keresetnövekedést tapasztalha— a 26. szakma átlagos órakeresete között tunk a hentes szakmában, amelyben az

1953. évi 5,04 forintról 1958—1'3 9,82 forintra emelkedett az átlagos órakereset, s ezzel

a szakma a 22. helyről a 13. helyre került.

Említést érdemel még a szedők sorrendi

helyének alakulása. Mint ismeretes, a fel- szabadulás előtt, 1938—ban a nyomdász szakma volt a legjobban fizetett, ezzel szemben a bányászok csak a 11. helyen álltak. A nyomdaipar 1952-ig megtar—

totta első helyét, 1953-ban viszont a ki—

lencedik helyre került, míg az első he- lyeket a népgazdasági szempontból fonto—

sabb bányászati és kohászati szakmák foglalták el. Később a szedők a sorrend—

ben előbbre kerültek, különösen 1958-ban.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a nyomdák nagy részénél a munkával való túlterheltség következtében többé—ke-

vésbé rendszeres túlórázásra került sor,

ami a túlórapótlékok következtében az órakeresetet erősen növelte.

A sorrendiség jelentősége egyébként

1953 óta csökkent, mert az átlagos órake—

resetek emelkedése mellett a közöttük

levő különbség lényegesen nem változott,

így az egyes szakmák kereseti lehetőségei közeledtek egymáshoz. 3953—ban az 1. és

5,63 forint 1958-ban a 2. és 26. szakma át-

lagos órakeresete között 535 forint volt

a különbség. (A kiemelkedően magas, 15,01

forint órakeresetű vájár szakmát figyel—

men kivül hagyjuk az összehasonlításnál.) A felsorolt szakmák átlagos órakere- sete alakulásának értékeléséhez fontos

támpontot kapunk, ha megvizsgáljuk,

hogy az a munkások átlagos órakereseté- nek alakulásával milyen összefüggésben van. A 2. tábla kiegészíti az 1. tábla adatait, és az ott közölt órakeresete—

ket az összes munkások átlagos órakere—

setének százalékában mutatja be.

Annak ellenére, hogy a legtöbb szak- mában az órakeresetek fokozatosan nö—

vekedtek, a munkások átlagos órakerese-

téhez viszonyított százalékos mutatók nagyjából azonos szinten maradtak vagy csökentek. A százalékos adatok ilyen ala—

kulását az okozza, hogy a munkások lét-

számában viszonylag elég nagy súlyt kép—

viselő Vájárok, esztergályosok és egyéb szakmunkások jelentős órakeresetnöveke—

dése a munkások átlagos kereseti szín—

vonalát is emelte. Nem hagyható azon- ban figyelmen kívül az sem, hogy a mun- kás állománycsoportba tartozó nem szak- munkások keresete is emelkedett.

548

SZEMLE.

2. tábla A fontosabb szakmák átlagos drakeresele a munkások átlagos órakereselének százalékában

1953. 1956. 1957. 1958.

Szekma. decem— június novem- augusz-

ber ber tus

Száz százalék felett Olvasztár ... 164,1 160,6 143,2 136,4 Vájár ... 158,0 153,4 178,7 177,2 Haleghengerész . . 146,S 144,7 146,5 138,4 Kemencés (for-

rasztár) ... 138,7 148,3 153,4 130,9 Csap atcsillés . . . . 133,2 121,5 150,6 1443 Vas- és fémöntő

(formázó) ... 127,0 126,0 124,4 128,0 Kemence be- és

kihordó ... 122,8 119,3 124,8 129,6 Hegesztó ... l22,6 122,6 116,5 113,7 Szedó ... 120,9 129,6 129,0 136.6 Villanyszerelő . . . 118,4 120,9 112,6 113,6 Mész-, cement,

tégla- és cserép—

égetó ... 117,3 128,8 183,2 130,1 Hűsxarész ... 116,5 117,4 114,3 117,6 Kovács ... 115,1 117,3 123,6 117,4 Motor— és gépjár—

műszerelő ... 114,6 127,7 117,9 117,6 Finomkerámiai

korongos ... 109,9 111,5 107,4 112,6 akatos ... 109,0 113,4 112,4 111,5

Ebből gépjármű

és géplakatos . 107,8 113,7 114,2 112,9 Dame ... 107,0 107,6 — 101,8 Hideghengerész . . 106,8 108,4 106,4 — Vas- és fémeszter-

súlyos ... 104,4 111,4 113,2 11'8,0 Routes . . . . . . — 100,6 115,8 115,9 Szállítócslllés . . . . —— — 106,8 103,3

Száz százalék alatt Szállítócsillés . . . . 97,4 89,6 — —

Hentes ... 85,7 — —— ——

Gépi van-(munkás 83,3 84,3 79,6 —81,7 Szövő ... 82,8 85,7 '85,4 84,2 Fonó ... 80,8 82,1 81,4 81,8 Molnár ... 68,4 81,5 86,3 86,4

Hideghengerész . . —— — —- 99,2

8; tábla Négy szakma átlagos órakeresele forintban és a munkások átlagos órakereselének százalékában

1953. 1956. 1957. 1958.

Szakma decem- június novem— augusz-

ber ber ma

a 9,65 10,31 11,21 11,55 Olvasztár b 164,1 160,6 143,2 lám,—!

a 8,63 9,29 11,47 11,72

Meleghengetész !) 146,8 Lili,? 146,5 138,4

(; 7,21 7,87 9,12 9,63

Hegesztő b 122,6 122,6 116,5 113,7

a 6,85 7,54 8,95 9,96

Műszerész b 116,5 117,4 114,3 117,6

a : Átlagos órakereset (forint).

b :: Átlagos órakeresct a munkások átlagos

órakereseté nek százalékában. ,

Az átlagos órakereset forintban kife—

jezve mindegyik szakmában emelkedett,

a százalékos mutatók viszont, általában csökkentek, ami azt mutatja, hogy amim—- kások átlagkeresetének növekedési üteme

—-— a műszerészeket kivéve —— nagyobb, volt, mint a fenti szakmáknál. Tekintet--

tel arra, hogy ezekben a szakmákban az.

órakereset az induló évben az átlagosnál magasabb volt, az elmúlt években grazi—7 tívnak ítélhető változások történtek: az;

átlagkereset növekedését —— az általános,

emelkedésen belül —— elsősorban nem az;

egyébként is magas keresettel rendel——

kező szakmák okozták, hanem az a gyen—

gébben fizetett szakmák felzárkózásának,

a kereseti arányok javulásának következ.—

ménye volt.

;.

4. tábla,

Az egyes szakmák órakeresete a vájárok órakereseiének százalékában

_ 1953. 1955. 1957. 19584

Szakma decem' június novem- augusz—

ber ber tm '

Vájár ... ] 00,0 100,0 100,0 100,0 Olvasztár ... 103,9 104,7 80,1 76,9 Meleghengerész . 92.53 94,8 82',0 78,L Kemancés

(fonasztár) . . . 84,6 %,!) 85,8 "ISA?

Csnpatcsillés . . . . 84,3 79,2 84,3 81,7 Vas- és fémöntó

, ( formázó) ... 80, 4 82, 1 69,6 *69, 4 Kemence be— és

kihordó ... 7—7,7 77,8 693 733

Hegesztő . . 77,6 79,9 65,2 643: _,

Szedő ... 76,5 84,5 72,2 77.14 Villanyszerelő . . . M,!) 78,8 63,0 6490

Mész-; cement—, ' , , —

tégla- és cserép-

égető ... 74,3 80,7 _ 74,6 78,4 , Műszerész ... 73,7 76,5 64,0 %A:

* Kovács ... 72,9 76,4 69,2 66,2'

Motor- és gépjár— ,

műszerelő ... 72,6 88,2 66,0 %A, Finomkerúmlai

korongon ... 69,5 72,7 am 63,6a Lakatos. . . . . 69,0 73,9 62,9 62,0 Ebből gépjármű

és géplakatos . 68,2 74,1 68,9 ce,?

Darus ... 67,7 70,2 —— 5754.—

Hldeghengerész . . 67,6 70,7 59,5 56,0 Vas- ésfémeszter-

súlyos ... 66, l 72, 6 633 88,8 Szállítócsmés . . . . 61,7 58,4. 59,5 58,3 Hentes ... 54,8 65,6 64,8 65,4 Géni varrómunkás 52,7 54,9 44,5 46;

Szövő ... 52,4 55,8 47,8 47,5 Fonó ... 51,1 53,5 45,5 462 Molnár ...

43,8 53,1 47,7 48,8

Az adatok értékelésénél figyelembe kell-

venni, hogy a vájárok órakeresetének

emelkedése 1957—ben messze meghaladta az átlagos növekedési ütemet. 1958-ban a második helyen álló csapatcsillés-

szakma órakeresete alig valamivel volt

több a vájárok órakeresetének négyötö- dénél. 1953-ban és 1956-ban viszont az ak—

kor első helyen álló Olvasztár szakma és;

a második helyen álló vájár szakma köm—

SZEMLE

zötti különbség nem érte el az 5 százalé—

kot. (A kereseti arányok e tábla alapján

való vizsgálatánál a kapott eredményeket célszerű az 1. és 2. tábla adataival össze- vetni.)

A további két tábla az esztergályos, a

lakatos, az öntő, a kovács, és a"műszerész szakmák 1938. és 1958. évi órakereset ada—

tainak arányát tartalmazza, ez az arány az ipar strukturális átalakulása eredmé—

nyeképpen történt változást is mutatja.

549

A tábla tükrözi e szakmák jelentőségé-

' nek és társadalmi megbecsülésének növe—

kedését. A 6. tábla még szemléletesebben mutatja az arányok változását.

6. tábla Az esztergályos szakma átlagos órakeresele a többi négy szakma átlagos órakeresetének

százalékában 1938-ban és 1958—ban Átlagos órakei'eset a (az)

, gép- !

Év lakatos ] ^{kovács műszerész öntő} Ö, s'akma átlagos órakeresele 5' tám" szakma órakeresetéuek százalékában;

a legmagasabban bérezetl szakma ,,

— — V , - ' f, ' _ _ ' 9K _ 1935 1435 134,1 108,2 114 6

órakeresclének szazalrkaban 1938 ban es 1 58 ban 1958 ' . , . 1002 96,4 96,1 9119 Átlagos órakereset

Wilkins 1938413311 1958jban

L' ; a SWORM ! ** Válámk___ 1938—ban a sorrend a következő volt:

! órakeresetének százalékában esztergályos, műszerész, öntő, kovács,

? c M 8 (_ s géplakatos. 1958-ban: öntő, műszerész, ko-

iális—33207 : ; : : : : $; 53; vács, esztergályos, géplakatos. Emellett gnú; --- * 4245 GM 1958-ban a keresetek kisebb mértékben

... " 3 , ,2 , _

GSJIJÉam ,,,,,,, § 323 223 térnek el egymastól, mint 1938—ban.

7. tábla

Az átlagos úrakereselek az iparban 1958 augusztusában ;

Miniszté- Minisztériumi iparból Helyi ipar Állami riuml Helyi '*'—"*" '— " u— ' * aránya az Szakma

nehéz— konnyü— állami iparból iparban dolgozók ótakeresete (forint) (százalék)

Vas- és fémöntő (formázó) ... ],0,3l 1039 8,84 l0,42 9,3l §,4

Kovács ... 9,91 9,94 s,73 934 11,1_1 ;,8

Hegesztő ... 9,61 9,63 9,02 9,63 8,13 — az

Vas- és fémesztergályos ... .. 9,56 9,57 9,16 9,67 9,55 3,3

Lakatos ...... 9,41 9,43 834: 144: 938 4,0

Motor— és gépjárműszetelő ... 9,86 9,97 SAS) 9,96 10,55 7,4

Műszerész ... . ... 9,89 9,97 9,21 9,96 10,37 93

Mész-, cement—, tégla- és cserépégető 1025 11,02 9,00 11,02 —- 38,2

Kemence be- és kihordó ... 10,68 10,98 9,88 10,98 —— 262

Finomkerámiai korongoa. . . . , . 9,41 9,64 8,51 9,54 -—£ 12,1

Gépi varrómunkás ... 7,00 6,92 7,26 — _ 6,9z 23,6

Szedő ... 11,18 11,57 10,13 -— 11.57 26,9

8. tábla

9. tábla Egyes karbantartó szakmunkások átlagos órakeresetc

néhány vállalatnál 1958 augusztusában

Az átlagos órakereselek Budapesten és vidéken az országos átlag százalékában 1938-ban

Eme? ! Lakatos

Villany- AsztalO'S szerelő

Vállalat Sályos

átlagos órakeresete (forint)

!

Hazai Pamutszö- *

vőgyár ... 934 —— 1032 9,53

Kispesti Textil-

gyár ... . 10,21 9,98 10,68 10,08 Lőrinci Fouóipar . 9,87 10,76 10.55 ll,37 Újpesti Oérnagyár 7,33 9,72 10,11 10,72 Magyar Fosztó . . 9,10 9,75 10,11 10,85 Kerámia Tűzálló-

anyaggyár . . , . 9,93 10,37 10,68 ——

Hungária Vegyi-

művek ... 9536 10,00 10,52 ——

Órakeresetek

Budapesten vidéken Szakma

az országos átlag százalékában Géplakatos ... 116,0 89,1

Épületasztaloe ... 115,5 81,0 Kovács . . . 116,9 88,1 Műszerész ... 104,1 83,6 Szerelő és esztergályos . . . . 110,l 83,5 Gépész, gépszereló ... 122,4 92,1

Öntő ... 139,1 91,3

Kézi szedő ... 111,1 68,1 Gépszedó ... 106,1 70,6 Gépmester ... 108,7 85,2

10.táma

550

NéhányszakmaátlagosórakereseleBudapestenésegyesiparimegyékben1958augusztusában Boraod-Abauj-Zemplén BudapestmegyeGyőr-SopronmegyeKomárommegyeBaranya.megye. Átlagosórakereaet Szakma azazaz azaz

á l l a m i á l l a m i B u d a - á l l a m i B u d — " v — á l l a m i B u d a - á l l a m i B u d : -

fOl'iIltiparforintiparDeBt'forint,iparFeetforintiparpestforintiparPCS százalé—._._.—___..— kábanszázalékábanszázalékábanszázalékábanszázalékában Olvasztár...11,80102,z12,01104,o101,s10,7292,890,8——————— Meleghengerósz...........................11,81100,811.6599,498,6—"—————_———-—— Hideghengerész...9,91118,08,85105,489,3————————*— Kemencés(forrasztár)...11,43103,110,9999,196,2————————-——— Vas-é;íémöntő.........................,10,901043310,3999,795,310,45100.395,9S,7083,579,810,"103,498,8 Haguáő.......,.......................0,85102,39,3797,395,19,5799,497,-29,77101,59928,8()91,489,3 Kovác;......................,.......A...10,38104,49,97100,396,1l0,37104,399,910,84109,l10439,5195,791,6 ....9,9O103,49,5199,496,18,8792,789,68,8492,489,3938,98,094,7 Lakat-os...,................9,73103,19,3398,895,992497,995,08,9O94391,58,5890,988,2 Ebbőlgép-ésgépiármülakabos10,43109,19,4598,890,68,8692384,993497,789,593497,789,5 Motor-éagéplárműszerelő................9,7197,59,0891,293,5ELSO95,497,89,5095,497,883389,792,0

Vas-ésfémeaztergályos.......... Műezerész...............................10,04100,89,2092,491,69,5395,794,9*—'—,—_ Villanyszerelő..................,.........9,98103,99,2596,392,79,2796,592,98,8391,988,58,51585853 Mész-,cement-,tégla-éscserépégető........12,47113,210,3193.682,710,66Ni,?85,59.7588,578,211,60105,293,0 Kemencebe-éskihordó..................11,05100,610,8899,198,59,5386,886,211,87108;107,412,101102109,5 Finomkerámiaikorongos(fazekas).........7,0674,07,4377,910552—-———————_11,23117,7159,1 Fonó....................................7,02101,3——-——-(17497,396,0"-———5,98863Bö,2 Szövő...................................7,24101,5_——_7,0999,497,96,9O96,895,3————- Gépivarrómunkáa...7,32105,8——————7,53*108,8102.9—————"——:—

sza—Mm.

SZEMLE

A nem szakmájuk alaptevékenységét

folytató üzemben karbantartóként dol—

gozó szakmunkások átlagos órakeresete magasabb, mint azoké a szakmunkásoké, akik szakmájuk alaptevékenységét foly- tató üzemben dolgoznak. Például a mo—

tor- és gépjárműszerelők, a kovácsok, a műszerészek átlagos órakeresete maga—

sabb a könnyűiparban, mint a nehézipar-

ban. Ennek oka, hogy a karbantartó

szakmunkásokkal szemben általában na- gyobb követelményt támasztanak, na- gyobb szakmai gyakorlattal kell rendel—

kezniök, mint például a szériamunkán

dolgozóknak. A magasabb átlagos órake- resetben kifejezésre jut az is, hogy a kar—

bantartó szakmunkások sok esetben ked—

vezőtlenebb körülmények között, rosz—

szabb műszaki feltételek mellett dolgoz—

nak.

Említésre méltó még, hogy a gépi varró—

munkások átlagos órakeresete a helyi iparban 7,26 forint, azaz 4,9 százalékkal több, mint a minisztériumi iparban, ahol 692 forint az átlagos órakereset.

Az átlagos órakeresetek alakulása vizs—

gálatának különös jelentősége van a vál—

lalatoknál. A vállalati statisztikusnak időközönként meg kell vizsgálnia a szak- munkások átlagosv órakeresetének ará—

nyát a vállalaton belül, tájékozódnia kell a kereseti viszonyokról a saját iparágon

551;

belüli, esetleg más iparágba tartozó vál—

latoknál, hogy adott esetben felhív—

hassa a vállalatvezetés figyelmét az eset——

leges aránytalanságokra.

Például a 8. táblához hasonló kis ösz—

szeállítás már jó tájékoztató lehet egy

vállalati statisztikus számára, aki a vál-

lalatánál karbantartóként dolgozó szak—

munkások kereseti arányait kívánja ele—

mezni.

Az egyes szakmák órakeresetében 1938—

ban még 30—40 százalékos különbség

mutatkozott Budapest javára, jelenleg az

arányok területileg is kiegyenlítettebbek, a különbség nem számottevő. (Lásd a 9.

és 10. táblát.)

Ez a változás természetes következ—

ménye eddigi bér- és gazdaságpolitikánk—

nak, amely egyrészt az egyenlő munká—

ért egyenlő bért kíván biztosítani, más- részt célul tűzte ki az iparilag elmara—

dott országrészek, illetve megyék fejlesz—

tését. Kiemeljük az öntő szakmát, amely-—

ben 1938—ban Budapesten 52 százalékkal

kerestek a szakmunkások többet, mint vidéken. Ha ugyanezen szakmának 1958-

ban vizsgáljuk az átlagos órakeresetét, azt látjuk, hogy Budapest javára Borsod- Abaúj—Zemplén megyével szemben csak 4,7, Győr—Sopron megyével szemben 4,l.

Baranya megyével szemben is csak 20,2 százalék a különbség.

A külföldi társasutazások 1958—ben?

MARKOS BÉLA—MÁNYI SZABÓ ISTVÁN

ldegenforgalmunk a második világ- háború előtti helyzethez viszonyítva so—

kat vesztett jelentőségéből. Míg 1937—ben

383000 külföldi kereste fel hazánkat,

1958—ban csak 154 000 látogató érkezett. A

második világháború után első ízben

1949-ben érkezett jelentősebb számú kül—

földi az országba, a Budapesten megren-

dezett Világ Ifjúsági Találkozóra. A VIT

lezajlása után azonban ismét visszaesés következett be: 1951-ben mindössze 16000

* Adataink nem tartalmazzák a SZOT lebonyo—

lításában végrehajtott ('sereüdültetéseket.

látogató jött Magyarországra,

nem javult külföldi idegenforgalmunk helyzete. 1956-ban ugyan mutatkozott némi fejlődés, de az ellenforradalom itt is visszaesést okozott. 1957—ben inkább csak a második félévben kezdett fellendülni külföldi eredetű idegenforgalmunk, ebben az évben mégis több, mint 76000 külföldi

érkezett az országba.

Idegenforgalmunk — a háború előtti évekhez hasonlóan —— 1958—ban is passziv volt: a belépett 154 000 külföldivel szem—v

ben 205000 magyar állampolgár utazott

külföldre.

s 1956—ig ,