Külföldi honosok a gyáriparban

(1)

_Külföldi _honosok _a

gyáriparban.

Les étrangers dans llindustrie manufacmr'iére de Hongrie.

Résume', En Hongrie, sur les 277118 salariés manufacturiers, il y avait en 1928 7.101 ressortissants étrangers, dont 6.363 contremaítrcs et ouvriers, et le nombre des étrangers y était bien plus (Fun tiers de ('elni des chómeurs d'industrie enre—

gistrés par les syndicats professionnels.

C'est [*industríe textilt? gln' employait le plus d'éttangers (1.575); l'industrie de la piotre, la céramigue et les nerteries en employaient au total 1.544 et la construction mécanigue 1.269; la proportion des éirangers étaít no—

table aussi dans Findnstric (111 cuír, (In poil et des plumes.

Dcpnís 1927, [*e/í'ectif (les salaríés éiran—

gers a baíssé de prés de 900 (2970 en 1927, 2675 en 1928). Én 1928, des pro- priétaires et directeurs (I'usines et de fabri—

gues, 237 étaient étrangers; des employe's, 501; des contremaítres, 557; (163 onvriers, 5.806. La proportion des élrangers était en 1928 la plus élevée (11196) aux contre—

maítres, guoigue accnsant une diminul'ion par rapport a 1927 (12996 ), ainsi (Irtam:

propríétaíres et direcieurs (5276), oú elle a légárement angmenté depuis 1927. Le nombre des (5 tran görc s a díminué de 300 de—

puis 1927, mais il était supérieur d 1.000.

Les employés et contremaítres étrangcrs font une telle (*onrnrrence aux jeunes gens hongrois ayant [instruction techniguc et conunerrialu nécessaire gne 1.113 de ceux—ci étaient employés a des travaux ínférieurs () leur-instruction. Onant (( la nationalité (les étrangers, on n'a de relevés one pour les chefs, (es mnployés,les contremaítres et les chefs d'éguípe, au total pour 2.323 person—

nes, dont 42875 étaiení 'I'ehéco—Slovagues 22'0% Autrichiens et 10396 Allemands.

*

Az ipari munkanélküliség növekedésr'fvel ismételten felmerült már a kérdés, hogy a hazai gyárakban dolgozó külföldi honos tisztviselők és munkások helyét nem volna-e lehetséges magyar tisztviselőkkel, magyar munkásokkal betölteni. Ismeretes az a szo—

morú jelenség, hogy a műszaki és kereske- delmi végzettségű ifjúság nagy tömege csak hosszú évek után tud valamiképen elhe- lyezkedni, jelentékeny részük akkor is csak

olyan alkalmazáshoz jut, amely nem felel meg a képzettségének. Pedig nem állíthatja senki, hogy a magyar tisztviselő vagy mun—

kásanyag, amely értelmisége és ügyessége folytán a nemzetközi munkapiacon már annyi elismerést aratott, itthon ne tudná pótolni a külföldről hozott munkásokat, akiknek nagy része olyan iparban s olyan beosztással dolgozik, amelyhez nem is igen szükséges különösebb szakismeret. A kér—

dés megvilágítására érdekes adatokat talá—

lunk a gyáriparhan alkalmazottak megosz—

lását l'öbb demografiai és szociális viszo- nyaik szerint ismertető statisztikai össze—

állításban, mely alkalmaztatási minőség szerint tagolva többek között feltünteti az egyes iparágakban dolgozó gyári tisztviselők és munkások állampolgársági viszonyait és szakképzettségét részletező adatokat is.

A gyáripari termelési és üzemi statisz—

tika 1928. évi adatai 3.414 működő gyárról

számolnak be, amelyekben összesen 277.118 alkalmazott dolgozott, köztük 7.101, kül—

földi honos. Az idegen állampolgárok aránya tehát a gyari alkalmazottak között

elég magas, ————— 2'(3%—ot tett —4 bár az előző évi adatokhoz viszonyítva a gyárak kül- földi alkalmazottai között jelentékeny csök—

kenés mnt—atkozik. Az 1927. évben ugyanis a gyárak személyzetének 2'9%—a volt kül- földi honos, s így a gyárakban dolgozó idegen z'illampolgárok száma 1927-ben megha- ladta a 8 ezret. Ipari l'őesoportrinkint lé- nyegesen eltérő arányszámokat látunk a külföldi honos gyári alkalmazottak meg—

oszlásánúl. Kitűnik, hogy a fonó— és szövő—

ipar'ban. a kő—, föld—, agyag— és üvegipar—

ban 5 a gépipar—ban van elhelyezkedve a legtöbb külföldi. Az összes gyári alkalma—

zottak számához viszonyítva azonban az idegen honosok számaránya még a bőripar—

ban is kiemelkedő, sőt a bőr— és ruházati iparban 1928-ban növekedő irányt mutat.

holott a többi iparcsoportokban mindenütt csökkenő arányszámot látunk. A gyárakban dolgozó külföldi honosok számának ipar—

esoportok szerinti megoszlását és számará- nynknak alakulását az előző évi arányszá—

muk'hoz viszonyítva ugyanis a következő adatokból tekinthetjük át:

(2)

2. szám. ——111——

1. Külföldi honos alkalmazottak a gyáriparban 1927-ben és 1928-ban.

Salarie's étrangers de l'industrie manufacturiére en 192? et en 1928.

Ipari főcsoport

Összes gyári alkalma— [ Ebből külföldi Külíöldihynosok

zottak száma honosok aranya '/0-ban

Nambre total de Dont ressortís— P "01707 "0" 1185

Principaum groupes d'industrie salams sants "TWÉ'WS Zííií'ággífsaájís 1927 1928 1927 1928 1927 1938 I. Vas- és fémipar —— Industrz'e du fer et autres in-

dustm'es métallurgígues .. .. .. .. .. 41.498 41.025 1.213 944 29 2'3 lla. Gépgyartás -— Construction mécam'gue.. .. .. 37.628 37.022 , 1.518 1.269 40 34 Hi). Közhaszn. elektr. áramfejlesztötelepek — Usz-

wes a électricite' d'utzlité publigue .. .. .. .. 8.556 9.150 103 90 12 10 II]. Kő-, agyag- és üvegípa'r —— Imi. de la píewe, cé—

ramigue, verreries . . .. .. .. .. . . .. .. .. 37.891 87.768 1.666 1.544 44 * 41 IV. Fa- és csontipar — Imi. du boz's et des os .. .. 15.829 16.686 160 126 10 08

V. Bőr—, sörbe-, tollipar —— Imi. du emír, du poit, des

plumes .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 7.220 7.196 210 231 29 32 Vl. Fonó— és szövőipar —— Ind. tem-lila .. .. .. .. 46.037 45.999 * 1.685 1.575 3"? 34 VII. Ruházati ipar —— Ind. du vétement 8.693 8.589 133 145 15 1"?

VIII. Eapirosipar —— Ind. du papíer.. .. .. .. .. .. 4.260 4.383 77 68 1'8 16 IX. Élelmezési és élvezeti ipar -— Ind. de l'alimema-

ticm et des boissons ., .. .. .. .. .. .. .. 45.342 45.950 804 700 18 15 X. Vegyészeti ipar —— Imi. chimítlue .. .. .. .. .. 13.127 13.232 372 309 28 23 XII. SokszorOsító- és műipar —— Ind. de la reproducóion 9.738 10.118 112 100 12 1'0

I—Xll. Osszesen —— Total .. .. ..

275819 277118 8.053

7.101

2—9 21)"

A gyárakban dolgozó külföldi honos tisztviselők és munkások számaránya az összes gyári alkalmazottakhoz viszonyítva ,alkalnixaztatási minőség szerint, lényeges el—

térést mutat. A gyárakat személyesen ve—

zető gyártulajdo—nosok, bérlők, valamint a részvénytársaságok és szövetkezetek tulaj—

donában levő ipartelepeken alkalmazott rgyárvezető igazgatók között 237 külföldi _álliamolgárt találunk s így csaknem ugyan—

annyi irpartelepről megállapíthatjuk, hogy a legfőbb irányítást, a munkavezetést és mun- kásfelvételt külföldi állampolgár végzi. Míg a gyárakban dolgozó tisztviselők és munká- sok között általában csak 2'6%—ot tesz a külföldiek arányszáma, a gyárvezetők kö—

zött éppen még egyszer annyit, azaz 52

%—ot kitevő idegen honost találunk. Sőt 1928-ban még valamelyest emelkedett is a külföldi honos gyárvezetők száma, mert 1927-ben 234 gyárvezető vallotta, magát külföldi állampolgárnak s így bár a gyár—

iparban található külföldiek aránya az 1927. évi 2'9%—ró*l 2'6%-ra csökkent, a gyárvezetők között a külföldiek arány-

száma változatlanul 5'2% maradt.

A gyári tisztviselők között is valamivel magasabb a külföldi honosok számaránya, mint a gyári alkalmazottak között általá—

ban, itt azonban 1928—ban jelentékeny ja—

vnlás mutatkozott. Az 1928-ban számba- vett 14 ezer férfi tisztviselő között ugyanis

405 külföldit, a 4.800 tisztviselőnő között

pedig csak 96 külföld—it találunk. Az idegen honos gyári tisztviselők számaránya 1928-ban 2"? %-ot tett, holott 1927-ben még);

3'4%-ot képviselt. Az 1928. évben ezek szerint 128 külföldi honos gyári tisztviselő helyét magyar állampolgár foglalta el, ami annál nagyobb jelentőségű, mert 1928—ban közel négyszáz tisztviselővel többet foglal—

koztattak a gyáraink, mint az előző évben.

A legmagasabb arányszámmal a gyár- iparban a művezető'k között találunk kül- földieket, viszont azonban ké'ts—égbevoniha—s tatlanul a leginkább indokolható külföldiek alkalmazása a művezetők között, különö- sen egy-egy újabb iparág meghonosításánál vagy valamely külföldön bevált gyártási eljárás, új rendszerű gép használatának a bevezetésénél. A külföldi honos gyári alkalmazottak között 1928-ban található 557 művezető az Összes gyári művezetők 111

%-át képviselte, tehát a művezetők között az idegen állampolgárok aránya több, mint négyszeresét érte el a gyárakban általában alkalmazott külföldiek arányszámának. Az 1927. évi adatokkal való összehasonlítás- nál, amikor a külföldi honos művezetők

arányszáma még 12'9%-ot tett, örvende-

tesnek kell látnunk itt is a javulást, amely—

lyel 72 férfi és 7 női művezetői helyre ke—

rült külföldi honos helyett magyar állam—

polgár. *

(3)

2. szám. —— 112 — 1930

A gyárakban dolgozó 7.101 külföldi kó- zőtt természetszerűleg a legnagyobb szám—- mal l'nunkásokat talállu'ik. Mig azonban az Összes gyári alkalmazottak között a mun—

kások száma 87'6%-ot tesz, a külföldi ho—

nos gyári alkalmazottak közül 5.800 tarto—

zott a munkástörzshöz, ami csak 81'89ő—os aránynak felel meg. Ez azonban csak azt mutatja, hogy a gyr'irvezetr'ik, gyári tiszt—

viselők és művezetők között aranylag több

a külföldi honos, mint a munkások között, de nem csökkentheti annak jelentőségét, hogy amikor az ipari munkanélküliek tá—

bora egyre növekszik s ezzel a fogyasztó—

kópesség csökkenése folytán széles nép—

rétegek ('rletszinvonala mutat nagyon erős csökkenést közel (3 ezer külföldi honost alkalmaz a gyáripar a munkásai között, jórészben olyan beosztásban, amelyhez alig vagy egyáltalán nem szükséges magasabb képzettség 'agy különleges szak- tudás. A gyári munkások között található idegen állampolgárok száma is apadt valamelyest 1928-ban, mert az előző évben még 6.558 külföldi munkást mutattak ki a gyá- rak, de hogy az 1928. évi számarányuk is még milyen jelentős, kitűnik abból, ha a külföldi honos gyári munkások számát (összehasonlítjuk a szakszervezetek által nyilvántartott munkanélküliek számával, a külföldi munkások száma jóval meghaladja a munkanélküliek számának egy harmadát.

A külföldi honos gyári munkások ipar—

csoportok szerinti megosztásánál a legtöbb idegen állampolgárt __ 1.491 munkást %"

a kő—, föld—, agyag— és iivegiparban talál—

juk, melyet 1.112 idegen honos munkással a gépipar követ, s csak azután következik a textilipar a munkáslétszámában 1.070 külföldivel. A bőripart és ruházati ipart kivéve, egyébként 1928-ban minden ipar—

csoportban csökkent a külföldi honos mun—

kások száma, 5 az egész munkáslétszáml'ioz viszonyított számarányok is csak e két ipari főesoportban mutat némi emelkedést és pe—

dig a bőriparbran 2'6%-ról 2'996 -ra, a ru- házati iparban pedig 1,'3%—ról 1'5%—ra. A külföldi honos gyári tisztviselők és munká—

sok megoszlását, valamint az összes gyári tisztviselőkhöz és n'ninkásokhoz viszonyított arányszámát ipari l'őesoportok szerint a következő oldalon levő táblázat ismerteti, feltüntetve egyben azt a változást is, mely 1928-ban az előző évi állapottal szemben bekövetkezett.

A gyáriparban alkalmazott külföldi munkások között jelentékeny számban ta—

lálunk női munkaerőket is. A külföldi ho-

nos gyári tisztviselők között ugyan csak 96, a művezetők között pedig csupán 7 nő sze—

repelt 1028—ban, az idegen honos gyári munkásoknak azonban csaknem egyötöd- része volt nő s így a külföldi honos női munkások száma meghaladja az ezeret. A tisztviselői létszámban alig indokolható külföldiek foglalkoztatása, hiszen idegen nyelvismerettel bírókat bőven lehetne ta- lálni a hazai munk—aerők között is. A női műve'zetők között kimutatott 7 külföldi kö—

ziil 5 a fonő- és szöivőiparban, 1 a ruházati és 1 a gépipar'bvan volt alkalmazva, tehát túlnyomólag ott, ahol nagy női munkáslét—

szám dolgozik, amelynek irányításánál ért—

hető, hogy itt—ott külföldi művezetőre van szükség. A munkások között azonban a textiliparban 317, a kő-, agyag-, aszbeszt—

és üvegipar'ban 279, s a gépipar-ban 135 külföldi honos női munkást találunk, de elég jelentékeny számmal szerepelnek nők a külföldi gyári munkások között a ruhá—

zati iparban (71), a vas- és fémiparban

(59), az élelmezési iparban (50), a vegyé-

szeti iparban (37), valamint a bőriipar'ban—

(30) is. A gyári munkásnők között talál—

ható töb'b, mint ezer külföldi között bizo—

nyára több van olyan, főleg a textil- és ru—

házati iparban, a kő-, föld-, agyag— és üveg—

iparban, sőt a gépiparhan és vegyészeti iparban is, akiknek az alkalmazása, épp úgy, mint a különleges szaktudással bíró külföldi férfiim'unkások foglalkoztatása, ipar- fejlesztési szempontból szükséges és in—

dokolt. A külföldi honos női munkások

száma azonban kétségkívül jóval nagyobb annál, amely mellett a munkanélküliség elleni küzdelemben megnyugvással tovább lehetne haladni, sőt a férfimunkások kö—

zött található külföldiek számának csök—

kentése is gyors intézkedést kíván. Az 1927.

évi és 1928. évi adatok ősszehasonlítása ugyan azt mutatja. hogy a külföldi honos gyári munkások számának esökkentésrflre irányuló törekvés a női munkásoknál még nagyobb arányú volt, mint a gyári alkal—

mazottaknál általában megállapítható. Az 1927. évben ugyanis még 1.300 külföldi női munkást mutattak ki a gyárak, míg" 1928—

ban számuk "1.01l—re csökkent. A legna—

gyobb apadást a vas— és fémipari munkás—

létszám külföldi honos női munkásai kö—

zött látjuk, ahol számuk egyharmadára csökkent az előző évről kimutatott létszám—

nak. A gyárakban alkalmazott női munká-

sok között az 1928. évben összeszámlált több mint ezer női; munkás alkalmazása azonban semmiesetre sem indokolt s a leg-

(4)

2. szám. —-—1l3—— 1930

tőbb iparágban ipari szempontból teljesen megszüntethető volna.

Hogy mit jelent a gya'n'iparban elhelyez—

kedett külföldi honosok több, mint hétez- rext kitevő száma az állást kereső hazai ifjúság szempontjából, arra élénken rávilá—

gít az a szomorú adat is, amely szerint 1928—ban a hazai gyárakban 1.113 olyan tisztviselő és munkás dolgozott, akik nem a szakképzettségükne—k megfelelő állásban voltak alkalmazva. Ezek között számos fő- iskolát vagy más, magasabb iskolát vég—

zett ifjút találunk, akik egyszerű napibéres gyári munkásként álltak be a gyárakba, azzal a reménnyel, hogyha megfelelő hely üresedik meg a gyárban, arra előjogot sze—

reznek szorgalmuk és ügyességük beigazo—

lásával.

A gyáripar—ban alkalmazott külföldi honosok állampolgárság szerinti megoszlásá- ról nlem állanak rendelkezésre kimerítő adatok, csupán az idegen állambeli tiszt-

viselők, műveize—tők és előmunkások száma

részletezhető az útlevélkiállító államok sze—

2. A külföldi honos gyári tisztviselők és munkások megoszlása ipari főcsoportok szerint 1927-ben és 1928-ban.

Répartttton en 1927 eten 1928, des employés et ouvriers manufacturiers e'tmngcrs, sutvant les principaum groupes

industriels.

1 A ,:cA az

Ipari főcsoport EviágáaÉ? ;.gfásáw 559331? %gg tág %%

l , 811335 ? § § § a § sasági % § § § _g §

Principauac groupes industriels Anneel Éli-ÉP RÉ § 3. § : "É ; 15330 95 É E ? § 'É §

! gggmou m$ :;§ s§ aEwEN 715 ::3 sg

[ gr.-Wés gu zo 20 www—* fiu 211350

( __ , , ,

1 a) számszerint füstöt

nombre salariés des industries fesprctivvs

I. Vas- és fémipar _ Industria du 1

fer et autres md. métallurgt'gues 1928 30 ? 74 ! 60 780 (i'? 33 79 21 1927 26 * 80 72 1.035 ("5 3'6 98 27 Ha. Gépgyártás —— Construction me'—

canigue 1928 23 108 26 1.112 73 31 36 35

1927 24 174. 46 1.274 75 ! 5'0 6'3 3'9

IIb. Közhaszn. elektr. áramfejl. tel. — 1 !

Usines á électricite' d*utttité publ. 1928 1 6 5 78 06 05 1-8 1'1

1927 1 8 5 89 06 06 18 1'4

III. Kő-, agyag- és üvegipar —— Imi.

de ta pterre, cémmtgue, verreries 1928 14 9 30 1.491 21 [0 6-4 43?

1927 18 17 31 1.600 28 I:? G'? 45

IV. Fa— és csontipar * Indi rlu bots

et des os .. .. .. .. .. 1928 11 1 8 14 93 22 ?, 10 5-2 06

1927 9 i 13 20 118 27) § 1'7 7'4 08

V. Bőr- és toll—. stb. ipar —— Imi. du—

, cutr, du patt, des plumes .. .. 1928 5 20 25 181 3'()' 34 19'5 2'9

1927 5 19 24 162 3'5 3'5 19'7 2'6

VI. Fonó- és szővőipar — Ind. fewttle 1928 85 129 282 1.079 18-9 76 326 25 1927 83 160 313 1.129 177 9'8 363? 2'?

LVII. Ruházati ipar — lmi. du vétement 1928 9 10 16 110 B'!) 14 1322 1'5

1927 9 12 17 95 3'8 1'7 15'7 1'3

VIII. Papirosipar -— Ind. du, papier 1928 8 7 11 42 78 2'5 20'8 ]'1

1927 9 9 11 48 8'3 34 204 1'3

IX, Élelmezési és élvezeti ipar — Imi.

de ltalimentation et des boissons 1928 29 94 65 512 2-8 2-3 6"? 1'3

1927 31 96 70 607 3'() l 2'4 7'4 1'6

1

X. Vegyészeti ipar — Imi. chimv'gue 1928 18 32 17 242 6'1 l "8 69 214

1927 17 32 22 801 5'6 1'8 8'5 2'9

XII. Sokszorositó- és műipar —-— Imi.

de la reproduction ., .. .. ,. 1928 4 4 6 86 22 05 4'4 10

1927 2 5 5 100 12 06 39 1'2

I—X". Összesen Total. . . . 1928 237 501 557 5.806 52 27 111 ; 24

1927 234 625 636

6.558 5-2 1 34 124) 27

(5)

2. szám.

rint. De ezek az adatok is érdekes képet nyujtanak arról, hogy a hazai gyárakban mely idegen allamok polgárai találtak in—

kább megélhetést ós szorították ki a ma—

gyar munkaerőt. A külföldi honos tiszt—

viselők és munkavezetők megoszlását fel- tüntető adatok vizsgálatánál mindenesetre szembetűnő, hogy azokban az iparágakban, amely—ekben több vezetőálll'lsban levő kül- földi honos van alkalmazva, több a kül—

földi munkás is és így valószínű, hogy a külföldi munkasok száma is legalább a tisztviselők és munkavezetők állampolgár—

sági megoszlását feltüntető adatok aránya szerint oszlik meg, hacsak nem csoportosul—

nak még erősebb arányban a vezetőállás- ban levő külföldiek körül a saját államuk- beli nnmkások.

A gyári tisztviselők beleértve, a gyar- vezetőket is ——-, valamint a művezetők és előmunkások között 2.323 külföldi honos található, akiknek közel a fele, 42'8%—a, cseh—szlovák állampolgár. Legnagyobb ré- szük, csaknem 500 tisztviselő, illetve munka—

vezető, a l'onó— és szövőipari gyárakban dolgozik, de elég jelentékeny számmal van—

nak a gyári tisztviselőik, művezetők és elő—

munkasok között cseh—szkwak állambeliek a gépiparban (145) s az élelmezési iparban (137) is. Utánuk az osztrák állampolgársá—

got igazolt külföldiek 22'0%—os szám—

aránya tűnik ki, akik szintén a legnagyobb szammal (147) a fonó— e's szövőiparban hc- lyezkedtek el, egyőtődrőszük azonban a gépiparban, egyhatodrószük pedig a vas— és

—ll4———

1930,

fémiparban biztosított magának megélhe-

tést. Hasonló megoszlást látunk a gyárak—

ban található német állampolgároknál is, akik 16'3%—os arányszámmal szerepelnek a külföldi honos gyari tisztviselő—k (s mun—

kavezetők létszámában. A németeknek is közel a fele a textilipari gyárakban talál- ható, de azonkívül nagyobb számmal Adol—

goznak a vas— és fémiparban, a gépipar;

ban és az élelmezési iparban is. A többi külföldi honos gyári tisztviselő, _művezető és elősmunkás között még a román és a jugoszláv állampolgárságot igazoltak szám—

arányát, említhetjük meg, mely a romá—

niaiaknál (rsak 3'4%—ot, a jugoszláv állam- belieknél pedig 2'5%—ot ért el. E két utóbbi állam kevésbbé fejlett iparát tekintve, ért—

hető, hogy állampolgáraik nehezebben ju- tottak vezetőhelyre a gyáriparunkban, a külföldi munkások között azonban bizo- nyára jóval több román és jugoszláv állam.,- po gart találhatunk, mint amennyire a tiszt—

viselők, művezetők és előmunkások között megállapított számarányok alapján követ—

keztethctünk. A szomszédos államok által

kiállított útlevéllel munkavállalási engedélyt nyert külföldi honos gyari munkások kő' zött kétségkívül vannak az elszakított terü—

letekről átjött magyarok is, számuk azon—

ban semmi—esetre sem jelentős, s így azokat az adatokat, amelyek kimutatják, hogy gyáriparunk igen sok külföldi honost alkal—

maz a munkanélküli magyar állampolgá—

rok rovására, számottevően aligha gyengít- heti. F(lrlmsfaloí Sándor dr.

Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1929. évben.

Le commerce extérieu'r de la Hongrie ezt 1929.

Résume'. Les importulions ayant représenté (m 1929 1062'8 millions de pengős (12622 millions de moins milen 1928) et les ezportotions 1040'2 millions (221'5 millions de plus (lu,en 1928), la balance du commerce czte'rieur s'est solde'e par un rrrédent dlimportation de 22'6 millions de pen—

gős. Le (léficit présente une exiréme dímínution par rapport á l'onnée précédente (370'3 millions);

celle—Id (: été due au fle'chissement (le l'importation et ("1 l'accroissement notablc de l'exportation. La régression de Fimportation doit étre attribuée dlune part á la boisse de la capacité de consommation

—— l'u formation défnuorable du prix des produits

ugricoles ayant (liminué lc pouvoir dlachot de la population ugricole, ce gui a fait baísser aussi celui des autres classes —— et dlautre part á la ,, crise générale de crédit, l'o/fre des capitaux étranm gers et ínte'rieurs s'étant trés réduite. Le progrés de I'industríe intérieure (1 également mis d"obstacl'e, sous certains rapports, () lientrée des marchandises étrangéres, Cependant, dans les derniers mois de ("année, l'industríe a fort ressenti, elle aussi, lel diminutíon du pouvoir (Packet du public. Nous es—

limons oue lo rapide augmentatc'on de Ilexportation cut pour cause d'un cóté la uente des stocks de [*année précédente non encore réalisés en raison