2. szám —— 110 __
1937 buszok, illetőleg a közhatóságok tulajdo—
nábanl—evő tűzoltó, köztisztasági stb. kocsik, melyeknek forgalomban tartása az idősza—
kok hatásától teljesen független. Ezekután
érthető tehát, hogy az év végén az ebbe a kategóriába tartozó gépek között _a forga-
lomból kivontak mindössze 10'40/9—1'3 rúgtak.
Várszeghy János dr,
I.B.-III..III—ICIUIIIIOIIIGIIIllI'll.-Ill—Alll.!l..—.ICI-IIIIIIIIIIIIII—ll.U.I.-III'IOIIIIIIIUCUII
o ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÖGY o
.Inni-on...—...-nu.-...nnn-m.n.n.-nn-nnuo-up-cunn...o-n-nnun-nanonon-..-ni...-..no-unco—ucnn
Magyarország passzív ídegenforgalma az 1935 május 20-tól 1936 május 19-íg terjedő egy évi időszak folyamán.
Le mouvement touristigue dit passif de Hongrie pendant la période de douze mois allant du 20 mai 1935 aa 19 mai 1936.
Résume'. Le tourisme se développant (Pane fagon surprenante depuis la guerre, les dépenses faites () I'e'tranger par les voyageurs influeneent notablement les balanccs des payements. En Ilon—
grie, ljobservation de llimportance éeonomigue du tour-isme s'impose d'autant plus ()ae, le pays oyan!
perdu du fait da traité de Trianon une bonne partie de ses richesses naturelles, nombre de Ci—
toyens sont obligés dlaller dans les stations bal—
neaires ei climatigues étrangéres. Le goút des voya- ges, malgré les difficultés tenant a la Iimitation de la circulation (les devises, s'y
plus en plus. Toutefois, les dépenses des touristes n'y jouent pas encore un róle decisíf dans la ba—
lance des payements.
développe de
Pour se rendre compte des sommes depensóes par les ressortissants honyrois voyageant a Peli-an- ger, le gouvernement hongrois (! prescrit aux ser- 1935, par un (lécret portant le numero 4.490—1935, de joindre () chaoue
vices eompétents, en mai
passeporl possédé por un ressortissant hongrois, une ficlie de contróle comprenant les points sui—
pants: nom, prenoms et profession du voyageur, sa residence habituelle, but de son voyage, lieu de séjoar (': llétranyer, sommes depensees ("i I'étr'anger, avec
l'indication des faeon
dont elles ont été obtenues. (Ies firhes, ani doiven!
étre remises a la frontiere en revenant en Hongrie deuises utilisees et (le [a
aux agents contrólears (lui les transmellenl a la
Banaue Nationale, propres á
base a des statistiyues sur Iesdites depenses. I/Of—
sont servir (le
fiee central hongrois de statistiaue en a depouille celles relatives () une période de douze mois, allant du 20 mai 1935 aa 19 mai 1936.
Lors (lu de'pouillemcnt (les fiehes, les voya- geurs farent classes suivant le but de leur voyage (eaercice
(llautres huts). Diapres les données concernant la profession ou le but du voyage, les hotels et pen—
síons ont été répartis en 3 catégories (Iiótels et pensions de [Te, 116 et IIIe elasse), On a établi, par evaluation, selon ces categories et les devises (les d'une profession, visite (": des parents,
éti-angels entrant en ligne de compte, les pays
frais de loyement et de nourriture en moyenne par jour, et ces moyeunes journaliéres ont été mul-
tipliées par le nombre des jours passés fi l'étranger.
Les frais de chemin de fer furent évalués en pre—
nant comme base, seulement pour les rapides, les prix des billets de II" (ou de 1116) class-e, (lepuis la frontiere hongroise a un lieu central (les pays en aucstion. Pour les personnes ayant (lú frais ont été Etats.
Pour les individas (mi se rendirenl () I'elranyer afin (l'aller voir des parents, on n'a tenu compte (luc (les pi'irrd'unité, établis par évaluation, pourles
Iiótels et pensions de 1110 classe (a ["exception (les voyages en Tchéco—Slovaouie, Houmanie et Yougo—
passer par plusieurs Etats, ces
fépal'tis proportionnellement, suivant ces
slavie, pour Iesguels la statistiaue a laisse de eoté les frais (l'liótel et de perision).
sont alles () I'etranyer poar y exereer une profes- Pour ceux (lui
Sion, on n'a tenu compte (]ae (les frais de chemin de fer.
[)!apres les données e'labore'es, on (: note, pour la période considerée, 210013 personnes (lui, étaut alle'es a l'etranger, en sont revenues (dont 8.132 se rendirent a Petranger pour y exercer une pro—
fession) (les 210013 personnes ont passé au toial 3062555 jours (l Ilélranyer (dont il revíent 91.918 jours a celles ooulant erereer une profession a l'étranyer). Des voyageurs, 79.073 (37'7%) alle- rent en Autriehc; 70.007 (33'6 "n ) en 'I'ehe'ro—Slo- vaauie. ()uant a la Roumaine, l'ltalie, la Yougo—
note, 10 mille a 20
mille voyageurs, nombre relativement considerable;
pour llAllemagne, il y eat 6.103 voyageurs. Ovant () la France, llAnglelerre et la Suisse, on a eure-
slavie, on a pour ehacune,
gistré, pour elmenne d'elles, plus de mille voyageurs, mais dont le nombre n'a pas dépassé deux mille, En ee (lui concerne ceux (lui se rendirenl a Petranyer pour aller voir des parents, les
geurs de cette sorte ont représenté pour la 'I'ehe'co—
Slovaouie '75'0% des ressorlissants hongrois oni y ont voyage pendant la période en guestion, (lette voya-
2. szám. ——111—— 1937
proportion a été de 71'4% pour la Yougoslavie, et de 83'6% pour la Roumanie. En général, ilyeuf, sur les 210 mille voyageurs, environ 75 mille ou 80 mille ayant pour but (fuller voír des parents.
liétranger par les voyageurs en guestion a été de 271? mil- lions de pengős—or
(le chemin de fer). Une grande partie de ce total Autriche (10'1 millions de pengős-or); les sommes (lépense'es par
n'ont repré—
sente' (jue 3'5') millions (le p. ;lprés lf'Autriche et la 'I'chéco—Slouaguíe, viennent, dans le classement
Le total des sommes (lépensées a
(dont G'5 millons pour [mis
(37100) revient aux voyages en
les voyagenrs en Tchéco-Slovaguie
(les (lépcnses y faites, l'ltalíe (3'7 millions 'de p.), IZ4IIemagne (2'5 millions), la Roumanie (1'6 mil—
lion), la Yougoslavie (I'! million), la Suisse (éga—
lement 1'1 million).
A szórakozás, üdülés, turisztika, tanul- mányok végzése céljából és a hasonló egyéb célokból történő utazások tekintetében a világháború vége óta eltelt idő alatt rend- kívül erős fejlődés tapasztalható. Az ilyen utazások számos vonatkozásban kétségte- lenül komoly jelentőséggel bírnak; újabban egyre inkább kidomborodik ezek gazda- sági, illetve pénzügyi jelentősége. Különös figyelmet érdemelnek az efféle utazások so—
rában azok, amelyek az országhatárokon
túlmenőleg bonyolódnak le; ez utóbbiak né- mely viszonylatban olyan gyakori—ak, hogy az ezeknek kapcsán felmerülő bevételek és kiadások lényegesen befolyásolják az egyes országok fizet—ési mérlegeinek az alakulását is. Köztudomású, hogy Franciaország, Olaszország, Svájc és Ausztria nemzetközi fizetési mérlegében igen tekintélyes bevé- teli tételt jelent a turisztikai, tanulmányi és hasonló természetű utazásokból származó jövedelem, viszont más országoknak, így például az Amerikai Egyesült Államoknak vagy Angliának a fizetési mérlegében figye—
lemreméltó tehertételkaént jönnek számba azok az összegek, amelyek—et ezeknek az ál- lamoknak a lakosai a külföldön tett utazá- sok alkal'mával elkiöltenuek.
Magyarország nemzetközi fizetési mér- legének alakulását nem befolyásolják ugyan dőntőleg a fentemlített természetű bevételek és kiadások, de az eddig rendel- kezésre álló adatok szerint ezek úgy az ak- tív, mint a passzív viszonylatban elég na- gyok ahhoz, hogy a fizetési mérleg érdem- leges javulása vagy romlása szempontjából mérlegelés tárgyává tétessenek. Különös figyelmet érdemel ebből a szempontból a
devizagazdálk—odásnak a normálisnál 1931 óta súlyosabbnak mondható helyzetében a passzív idegenforgalom alakulása.
A trianoni békeszerződéssel Magyaror- szág elveszitette azoknak a természeti kin- cseknek a jórészét, amelyek az üdülés ter- mészetes vágyának a kielégítésére eléggé alkalmasak. A határok nagy összeszűkülé- sével jelentékenyen gyarapodtak az ország- határon túlterjedő rokoni és baráti kapcso—
latok, egyszersmind erősen megszűkült az a látókör, amely a különféle irányú tanul- mányok céljaira bent az országban kínál- kozik; emellett Magyar-országon éppen úgy,
mint általában az egész művelt Világon, a,_
népességben a világháború az utazási haj- lam fokozottabb megnyilvánulásait váltotta
ki. így azután az ország lakosainak a kül-
földön tett utazásaiból származó és a fize- tési mérleget terhelő kiadások természetsze—
rűleg elég nagyok és még a korlátolt devi—
zaforgalom kényszenhelyzetében is nagyon nehéz azokat jelentéktelen tételekké zsugo—
rítani.
A passzív idegenforgalomnak, tehát va- lamely ország lakosai által a külföldön tett utazásoknak a közvetlen statisztikai meg—
figyelésére akkor kínálkozik megfelelő mód, ha a megfigyelés bekapcsolódik abba az ellenőrző tevékenységbe, melynek az or- szághatárokon túlmenő utazások a határ- átlépések alkalmával különféle rend—észeti szempontokból általában alá vannak vetve.
Hogy az utazások tartamáról elég megbíz- ható adatokat lehessen szerezni, kívánatos, hogy minden egyes utazásnál úgy a hatá- ron át a külföldre történő kilépés, valamint
a határon keresztül a visszautazás alkalmá- val a külföldről az országba való belépés időpontja azoknak a hatósági k—özegeknvk a részéről megállapíttassék, akiknek a kü—
lönf-éle rendészeti okokból feladatuk, hogy az összes határátlépő utasokat ellenőrzés alá vegyék. A statisztikai 'megrögzítés csak akkor vezethet helyes eredményre, ha min- den egyes külföldi utazásnál a határon való kilépés és belépés mozzanatát személyen—
kint összekapcsoló felvétel történik, ami úgy érhető el, ha az országból kiutazó és a határon kilépő minden egyes belföldi lakos- ról külön lap á'llíttatik ki, amelyen az ellen- őrző közegek a határon való kilépés idő- pontját megjelölik és amelyet azután ezek- től a közegektől az utasok, illetőleg a kül- földre utazó belföldi lakosok azzal a köte—
lezettséggel vesznek át, hogy azokat a
2, szám.
visszautazásnál a határon való belépés al- kalmával a hatósági ellenőrző közegeknek leadni tartoznak, amikor is ezek az ellen—
őrző közegek feljegyzik a felvételi lapokra a határon való belépés időpontját. Ilyen módon alapos tájékozódást lehet szerezni arról, .hogy bizonyos meghatározott idősza—
kokon belül az országnak hány lakosa járt külföldön és azok mennyi időt töltöttek ott. Természete-sen fontossággal bír egyéb körülményeknek a megfigyelése is. így pél- dául, hogy az országnak külföldön járt la- kosai mely államokban voltak és a külföldi államokban külön-külön mennyi időt töl- töttek el. Mindezekből az adatokból már
rendelkezésre állanak bizonyos támpontok annak a kérdésnek a felderítésére, hogy mekkora volt a külföldi utazások alkalmá- val elköltött összeg, amit a szóbanle'vő uta—
zások gazdasági jelentőségének a lemérése céljából nagyon kívánatos tudni. Ilyen kér—
dés közvetlen feltevése és az idevonatkozó vála—szok bekövetelése azonban aligha ve- zetne a passzív idegenforgalom gazdasági jelentőségének megállapítása szempontjá—
ból megfelelő eredményre. Helyesebbnek látszik néhány olyan közvetítő kérdőpont- nak a felvétele, amelynek alapján a külföl- dön tett utazással járó költségek nagysá- gára nézve bizonyos következtetések von- hatók le. így például az utas foglalkozásá—
nak, a külföldi utazás céljának a megkér- dez—ése, valamint a külföldi tartózkodás he- lyének a közelebbi megjelöltetés-e.
A magyarországi lakosok által a külföl- dön tett utazások eddig nem állottak köz- vetlen statisztikai megfigyelés alatt. Ennek az utazási forgalomnak és az ilyen forga- lom kapcsán felmerülő kiadásoknak az ala- kulásáról eddig csak a külföldi államok idegenforgalmi statisztikái alapján és csak abban a keretben lehetett tájékozódást sze—
rezni, amelyben az említett külföldi statisz- tikai munkálatok az illető országokban megfordult magyarok számát, az ezek által ott eltöltött időt és az utazásokkal össze- függő egyréb tényeket kimutatták, esetleg tehát az utazások alkalmával elköltött ösz—
szegekre nézve bármilyen számítási ered- ményt, vagy alapot szolgáltattak. Azok kö- zül az államok közül, ahol magyarok na- gyobb számmal megfordulnak, elsősorban Ausztria és Cseh-Szlovákia állít Össze reánk nézve elég kimerítől—eg tájékoztató idegen- forgalmi statisztikákat, amelyek alapján a magyar utasok által ezekben az államok—
—-112—— 1937
ban elköltött Összeg felbecsülése céljából is eléggé használható támpontok állanak ren- delkezésre. Hasonló célú hozzávetőleges becslésre még valamennyire alkalmas tám—
pontok találhatók Németország és Olasz- ország idegenforgalmi statisztikájában is.
Magyarország nemzetközi fizetési mérlegé- nek évenkinti összeállításánál a passzív idegenforgalom tételének megállapítása fő- ként ezekre az adatokra támaszkodó számí- tással történt, az említett tételnél figye- lembe veendő egyéb értékel—emek azonban csak egészen nyers, odavetett becslés alap—
ján voltak számbavehetők.
A m. kir. minisztériumnak 1935. évi 4.490. M. E. számú rendelete a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabá- lyozása körül olyan intézkedéseket léptet—ett életbe, amelynek alapján a passzív idegen- forgalom közvetlen statisztikai áttekintése és az említett forgalom kapcsán felmerült kiadás—oknak elség megbízható becslése le- hetővé vált. E rendelet 2. §ának (1) be—
kezdése ugyanis kimondja, hogy aki a ma—
gyar hatóság által kiállított útlevéllel kül—
földre utazik és a külföldi tartózkodásról visszatérve, az ország határát átlépi, az út—
levélellenőrzést végző közegnek köteles a kiutazás alkalmával kapott ellenőrző lapot, megfelelően kitöltve, a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzésével megbízott Magyar Nemzeti Bankhoz való továbbítás céljából átadni. Az ellenőrző lapon a követ—
kező adatokat kell szolgáltatni: az utas ne- vét, foglalkozását, állandó lakóhelyét kül- földi tartózkodásának ,helyét, a külföldi tartózkodás célját, a külföldi tartózkodás alatt felhasznált fizetési eszközök összegét valuták szerint részletezve, a felhasznált fizetési eszközök megszerzésének módját. A Magyar Nemzeti Bank ezekkel az ellenőrző lapokkal nemcsak a külfölddel való fizetesi forgalomnak az ellenőrzése, hanem az egész passzív idegenforgalom statisztikai megfigyelése szempontjából is igen becses anyagnak jutott a birtokába. Kézenfekvő volt tehát a gondolat, hogy ezeknek az el- lenőrző lapoknak az adatai a passzív ide- genforgalom alakulásának statisztikai meg—
világítására felhasználtassanak. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ebből a célból az 1935 május 20-tól 1936 május 19-ig eltelt egyévi időszak alatt begyűjtött lapokat a Központi Statisztikai Hivatalnak rendelkezésére bo—
csátotta. A Központi Statisztikai Hivatal azután e lapok megfelelő feldolgozásával
2. szám. —— 113 -—- 1937
Magyarország passzív idegenforgalmat az 1935. évi május hó 20-tól 1936. évi május hó 19-ig ter—
jedő 1 évi időszak folyamán.
Le menvement touristigue dit passif' de Hongrie pendant l'anne'e allant du 20 mat 1935 au 19 mai 1936.
Nombre des ooyageurs Az utazások kapcsán kü1_ Az utazások alkalmával kül- gui, étant allés á l'é- földön töltött napok száma földön becslésszerűleg fel- tranger, m sont reoenus Jours passés á varangy merült; D,épenses olesvoyogeurs,
§ par lesdíts voyageurs zndtguees par evaluahon :
a.) (: _. —*M"""————*
MS ., ...,. _. — 47; álsz?
%? iss És % sin-%s
A külföld1 tartózkodás helye 35 § Ég N ,; § 'o § § ! .s "5173 § §
' 1 'i' *; 1—5: 5 :;A ne: §:— 3._.x _
(allam) ) 'EO'DIÉZ—E É'Ú S 3334; Eg $$— £§§§ N
' * ***—4.5 * ...—oo : ;: .;g— ;;
Lzeux (ou pays) ou des %an ! § § Ésa. ug § §§ §§§§ §
ressortissants de Hongrie ont 3513 s s *— * § §, ; *— —§ :. e) :)JN
caso; es 1 339: tag. 3 :: 5233") *
séiownéíi 75058 sem .. % § es: ; xs "9 ÉÉ **
sem £3§ § a'st _s.§ s 'a. A an.—3 !
8823 33.12 ;; Ba'—545 393 ! $$$ ggmg m
aes; 5593 w 2913. slim 33; :géí m- 3
külföldre távozott és 3 5313 ; § % § S __—————_—
onnan visszatért E E'; 8 Égi—. % költségek összege arany pengő
utasok száma x a) "3 en pengős-or
Ausztria — Aulriche . . . . . . 3.499 75.574 79.073 27.417 821548 848965 2,894.992 7,193.095 10,088.087 Cseh-Szlovákia — Tchéco—Slovaguie 2.169 3)68.438 70.607 21.659 6) 914569 936228 1,258.878 2,607.751 3,866.6?9 Románia —— Roumanie . . . . . 168 917963 18.126 4.757 7) 427678 432435 333385 l,283.741 1,617.026 Olaszország —— Iíalíe . . . . . . 1.054 13.891 14.945 14.917 223127 243044 229202 3,478.241 3,707.443 Jugoszlávia —— Yougoslavie . . . 278 5)ll.681 11.959 3.249 5) 212939 216188 473144 624143 1,102.287 Németország — Allemagne. . . . 339 5.764 6.103 3.685 117663 121348 387990 2,086.011 2,474.001
Franciaország ,_ France . . . . 65 1.710 1.775 2.821 49.027 51.848 130566 705968 836534
Nagybritánnia és Irország —— Grande—
Bretagne et Irlande. . . . 40 1.554 1.594 1.467 44.647 46.114 103160 823577 928737
Svájc —— Suisse . . . . . . . . 79 1.348 1.427 1.623 49.492 51.115 171857 887029 1,058.886
Lengyelország — Pologne . . . . 39 867 906 537 20.174 20.711 37.317 135.441 172.758
Bulgária —— Bulgaria . . . . . . 12 555 567 677 12.458 13.135 9.473 90.144 99.617
Belgium — Belgígue . . . . . . 14 436 450 1.042 9.937 10.979 30.619 85.142 115.761
Németalföld — Pays—Bus . . . . 17 313 33 1.168 10.893 12.061 6.521 189143 195664
Svédország —— Suéde . . . . 8 208 216 494 5.891 6.385 19.619 62.601 82.220!
Törökország — Tul'guíe . 1 195 196 6 5.986 5.992 6.548 130401 136949
Görögország —— Gréce 18 88 106 366 2.061 2.427 5.417 12.896 18.313
Finnország —— Finlande . 1 104 105 69 1.766 1.835 874 10.168 11.042
Spanyolország —— Espagne . 2 94 96 49 1.982 2.031 9.961 26.987 36.948
Norvégia — Norvége . . 9 83 92 1.048 1.384 2.482 1.638 15.027 16.665
Dánia — Danemark 3 84 87 182 1.111 1.293 2.380 11.286 13.666
Litvánia — Líluaníe . 7 30 37 351 362 713 737 2.202 2.939
Oroszország — Russie 1 32 33 8 758 761 2.414 19.148 21.562
Lettország — Lettonie 2 29 31 60 355 416 1.006 1.794 2.800
Portugália .. Portugal 1 19 2 161 77 238 427 1.078 1.505
Észtország — Estoníe 3 13 16 94 903 997 1.233 5.002 6.235
zsia _ Asia . . . 10 104 114 500 4.907 5.407 54.720 — 54.720
Afrika — Afrigue . 3 93 96 157 3.653 3.810 30.534 49.570 80.104
Amerika — Amérigue . . . . . . 2 85 87 250 8.530 ' 8.780 95.344 201.402 296.746
Ausztrália —— Australis . . . . . — 1 1 —— 86 86 5.010 935 5.945
! Földközi tengeri utak — Voyagcs
, dans la Méditermne'e . . . . . — 203 203 — 4.077 4.077 95.004 -— 95.004
Északi tengeri utak — Voyages sur
la mer du Nord . . . . . . . — 230 230 —- 5.142 5.142 82.800 — 82.800
Atlanti óceáni utak — Voyages sur
l'Atlantitiue . . . . . . . . . — 32 32 — 1.109 1.109 21.120 —- 21.120
Dunai hajóutak —— Voyages sur le
Danube . . . . . . . . . 293 60 353 3.104 1.350 4.454 11.649 — 11.649
Összesen —— Total . . 8.132 201331 210.013 91.918 297033? 3,062.555 aszem) 20,739.923 27,262.362
1) Azoknál az utazásoknál, amelyek több állam területét érintették és a róluk kitöltött ollenőrzőlapokon az egyes államok- ban töltött idő nincs külön—külön megjelölve, az utazás végpontja szerinti állam vétetett tekintetbe. —— Ouant á ceux des voyageurs .m ant passé par plusieurs pays étrangers pour lesguels les feuilles de contróle ne font pas état du temps passé dans chacun des pays, nous indiguons le pays gui élait le terme du voyage. —— Z) A távolsági közlekedési (vasúti) költségek azoknál az utazásoknál, amelyek a magyar határon túl több országot érintettek, megosztattak az egyes érintett országok között aSZErint, ahogy a számításba vett rendeltetési állomásig a magyar határtól a bevallott legtávolabbi külföldi tartózkodási helyig váltott jegy ára az útbaeső álla—
mok közlekedési intézményeinek egymásközti elszámolásánál valószinűleg megoszlik. —— Onan! [; ceux des ooyageurs gut ontpassé par plusieurs pays étrangers, les dépenses de transport á distance (ferrovíalre) sont indiguées selon les pays en guestion, eu prenant pour bass la répartítíon probable, entre ces pays, du coal! du billeí de voyage ulíllsé de la frontiére hongroz'se au lieu de séjour le plus éloigné déclaré par le 10yageur.3)—5) Notes 3), 4) et 5): personnes ayant déclaré aller 'Uoír des parents : Ebből 3)—5) not. 3) 52.926 személy —— personnes; 4) 15.163 személy — personnes; 5) 8.541 személy —— personnes; 3)——5/ bevallása szerint rokonlátogatás céljából utazott külföldre.f]——8) —— Notes 6), 7) e! 8): Jours passés par des voyageurs étant allés voir des parents:
Ebből 5) —— a)not. 5): 715295 nap — jours; 7) 366650 nap —— jours ; 3) 169961 nap — iours; 0—8) a rokonlátogatás céljával tör—
tént külföldi utazásokra esik.
megállapította a passzív idegenforgalom tózkodás amit felhasznált fizetési eszközök alakulásának ezúttal közlésre kerülő ered— összegére, valamint azok megszerzésének
ményeit. módjára vonatkozólag kitöltött adatok nem
Amint ezekből az eredményekből lál- kerültek feldolgozásra, mert a magyaror- haió. az ellenőrző lapokon a külföldi tar— szági lakosok által külföldi utazások alkal-
2. szám.
mával elköltött összegek megállapítására a lapok egyéb adatai alapján eszközölt becs—
lésszerű számítás megfelelőbbnek látszott.
Főképpen az említett összegeknek minél ki- elégít-ább becstésszerű kiszámíthatása cél—
jából megkülönböztetés tétetett a külföldi utazásokról szóló lapok között aszerint, hogy az utas utazásának céljául rokonláto—
gatást, külföldön való kereső foglalkozás betöltését, avagy egyéb körülményt val—
lott-e be, továbbá abból a szempontból, hogy az ntazásnál felmerült költségek becs—
lésénél a szállodáknak es penzióknak há—
rom kategória szerint figyelembe venni kí- vánt napi átlagárai közül esetenkint a be- vallott foglalkozás, vagy utazási cél alapján mely kategória szerinti átlagáraknak a számbavétele lesz a legmegfelelőbb. Ez a megkülönböztetés nem volt alkalmazható az Ausztriába és Olaszországba történt utazá- soknál kiállított lapok egy részénél, miután az ausztriai és olaszországi utasok az 1935 május 20-tól 1936 május Ill-éig terjedő idő- szak egy részében már nem ellenőrző, ha—
nem n. n. mentesítő lapot tartoztak leadni, amelyen a foglalkozás és az utazás célja nem volt feltüntetve. Ezeknek az utóbbi la- poknak az alapján a külföldön tartózkodott személyek számára és az ezek által a kül- földön eltöltött napokra vonatkozólag meg—
állapított adatok a szálloda- és penzióárak három csoportjára abban az arányban osz—
tattak el, amilyen arány a többi lapok ada- tainál alakult ki erre a három csoportra nézve. Miután az ellenőrző lapoknak annál a rovatánál, amely a külföldi tartózkodás helyét tudakolja, azok az utasok, akik több helyen tartózkodtak, rendszerint nem jelöl—
ték meg, hogy az egyes helyeken külön—
külön mennyi ideig voltak. a több ország- ban való tartózkodás eseteiben az egyes or—
szágokban eltöltött idő gyakran nem volt külön megállapítható; ilyenkor az utazás végpontja szerinti országban való tartózko—
dás gyanánt vétetett számba az egész kül—
földön töltött idő.
A külföldi utazásoknál elköltött össze—
gek olyképpen szániíttattak ki, hogy fel-
kért szakértők véleményc alapján megálla- píttatott minden egyes, a feldolgozás ered- ménye szerint magyarországi lakosok által látogat—ott külföldi országra, ezen belül az ottani szállodák és penziók hál'-0111 kategó- riájára nézve az illető ország valutájában az az átlagos napi költség, amely lakásért és az étkezésekért tizet—endő, t'elbeesiiltetett
1937 továbbá az egyes szállo—da— és penziókategó—
riákat igénybevevő utas-ok részéről kategó—
riánkint feltételezhető egyéb kiadás átlagos napi össz-ege. Ezek az egységértékek azután beszoroztattak azoknak a napoknak a szá—
mával, amelyet a feldolgozás eredménye szerint az egyes szálloda- vagy penziókate- góriába tartozó utasok az illető külföldi or—
szágokban eltöltöttek. Ezenkívül számí—
tásba vétetett a vasúti utazás költsége és pedig az egyes külföldi országokban meg—
fordult személyek számához képest a ma—
gyar határtól az illető ország egy közép—
ponti helyéig fizetendő harmadik osztályú, illetve az elsőrendű szálloda- vagy penzió—
kategóriába sorozott személyekre nézve másodosztályú gyorsvonati jegy árának az eredeti valutaösszegben való alapulvételé—
vel. Ezek a költségek olyan esetekben, ami—
dőn az a külföldi állam, amelyben való tar- tózkodás ki volt mutatva, csak más államo- kon keresztül való utazással érhető el, min- dig megosztattak az ilyen szempontból t'igyelembeveendő államok között. Azokra a személyekre nézve, akik cseh-szlovákiai, jugoszláviai, vagy romániai utazás céljául
rokoni látogatást vallottak be, szállodai és étkezési kiadás nem vétetett számításba, miután feltételezhetőnek látszott, hogy ezeknek túlnyomó része valóban díjmentes lakást és étkezést nyújtó vendéglátást élve- zett. A más (,)rszágokban járt és az utazás céljául rokonlátogatást bevalló utasok ki—
adásai a III. szálloda— 'agy penziókategó- riára nézve megállapított átlagos egység—
árakkal számíttattak. Azoknak a szemé- lyeknek a kiadásai, akiknek bevallása sze- rint a külföldi utazás Célja ker—eső foglalko-
zás betöltése volt, csupán a vasúti költség
Összegével vétettek figyelembe. A mondot—
tak értelmében különféle külföldi valuták- ban megállapított összegek aranyalapon pengőösszegekre számítattak át.
A fentiek értelmében végrehajtott fel—
dolgozás eredménye szerint az 1935. évi május hó 20—tól 1936. évi május hó l9—réig terjedő egyévi időszak folyamán i'isszesen 210013 olyan utas lépte át külföldi utazá—
sáról visszatérve a magyar határt, akinek magyar útlevele volt. Ezek között 8.132 volt azoknak az utasoknak a száma, akik be- vallásuk szerint azért voltak külföldön,
hogy ott kereső foglalkozást folytassanak.
Az említett összes utasok a külföldön együttvéve íl,062.555 nap-ot töltöttek el;
ebből a kereső foglalkozás folytatásának
2. szám. -——115—
1937__
célzatával utazókra 91.918 nap esik. Hogy ezeknek az adatoknak a jelentőségét kissé alaposabban mérle- gelhessük, kívánatos, hogy—
mindenekelőtt az egyes lá—
togatott külföldi államok szerinti részletezésüket is megvizsgáljuk.
A 210013 Összes külföl—
dön járt utas közül 79.073,
tehát 37'7% Ausztriában
tartózkodott, míg Cseh—
Szlovákiában 70.607 utas,
AUSZTRIA—Autriche -'
M. St SI1937
A MAGYARORSZÁG! LAKOSOK KÚLFOLDI UTAZÁSMNAK SZÁMA,
NOMBRE DES VOYAGES FAilS A L' ÉTRANGER PAR DES HABiTANTS DE HONGRIE DU 20 MAI 1935 AU 19 MAI 1936
CSEHASZLOVÁKIA—lchéco-Siovaawe ROMÁNIA— Roumaníe ' ' ' '
OLASZORSZÁG—Italia * ' ' ' ' ' *
JUGOSZLÁViA—Vougoslavie - — - — NÉMETORSZÁG—Ailemagne— . - ,, FRANCIAORSZÁG—France - — - ,
NAGYsBRliANNlA— Grande-Bretagne—
SVÁJC— Suisse --- EGYÉB GRSZÁGOK—Autres pays ' '
1935 május Hidd—1936 május iii—ig
ezet— mille
0 10 20 30 4.0 50 eo 90 50
l
li
R M 69811937'
vagyis az összes előbb em-
lített utasoknak 33'6%—a volt. Passzív ide-
genforgalmunknak az utasok számában való megnyilvánulása tekintetében tehát az előbb említett két ország domináló szerepet tölt be. Ezek mellett még számottevőnek mond- ható Románia, Olaszország, Jugoszlávia és Németország szerepe, bár ezeké egyenként jóval kisebb, mint akár Ausztriáé, akár Cseh—Szlovákiáé; Romániában ugyanis
18.126, Olaszországban 14.945, Jugoszlá- viában 11.959, Németországban pedig 6.103 utas tartózkodott. Ezek után még három olyan ország van, amelyek mindegyikében a szóbanlevő egyévi időszak folyamán 1.000—nél több, de 2.000-ne'l kevesebb ma—
gyarországi útlevéllel utazó személy fordult meg; ez a három ország Franciaország, Anglia és Svájc. A többi országokban meg—
fordult magyarországi utasok száma együt- tesen csak 4.404, ebből egy országra sem jut, amint említettük, külön—külön 1.000 utas. A közül a 8132 utas közül, akik be—
vallásuk szerint kereső foglalkozás folyta- tása céljából jártak külföldön, viszonylag a legtöbb Ausztriára esik és pedig 3.499 utas, azután Cseh-Szlovákiára, ahol ilyen célzattal 2.169-en voltak. Az Összes utasok számából az ilyen célzattal utazók száma aránylag kimagaslik az olaszországi és né- metországi viszonylatban, Olaszországból ugyanis 1.054 ilyen utas tért vissza, az ösz- szes olaszországi utasoknak 7'1%-a, Német- országból 339, az összes németországi uta-
soknak 5'6%i-a, míg az átlagos arányszám
3'9%, az ausztriai 4'4, a cseh—szlovákiai 3'1%.
Az előbb vázolt általános adatok kellő mérlegelhetése céljából meg kell még je—
gyeznünk, hogy .a Cseh-Szlovákiában tar- tózkodott 70.607 utas közül 52.926 utas az
utazás céljául rokonlátogatást vallott be.
Ezt a célt vallotta be a Romániában tartóz- kodott 18.126 utas közül 15.163, a Jugo- szláviában megfordult 11.959 utasból 8.541. Bár általában valószínűtlennek lát—
szik, hogy rokonlátog—atás célzatával any- nyian utaztak volna, mint amennyien ezt bevallották, mégis a cseh—szlovákiai, romá- niai és jugoszláviai viszonylatban feltételez- hető, hogy az efféle bevallások túlnyomó—
része fedi a valóságot. Ha tehát ezeket a bevallásokat nagyjából elfogadhatóknak is—
merjük el, máris megállapíthatjuk, hogy a magyarországi útlevéllel külföldön járt utasok számából hatalmas részt, az egyévi időszakra kimutatott 210.013—.ból legalább mintegy 75 80 ezret le kell ütni akkor, ha az egészen külön megítélés alá tartozó, más országban általában sokkal szórványosabb rokonlátogatási utazásokat nem kívánjuk figyelembe venni. Ezeket az utóbbi utazá—
sokat mindenesetre egészen különleges el- bírálásban kell részesítenünk, elsősorban a passzív idiegenforgalomnak pénzügyi ered- ménye szempontjából, de annak több más kihatása szempontjából is.
A magyarorszagi útlevéllel külföldön
utazók által külföldön eltöltött időnek az egyes külföldi államok közötti megoszlása szempontjából Cseh—Szlovákia áll az első helyen, ahol a szóbanlevő egy év alatt a magyar utasok 936228 napot töltöttek el, míg a most említett szempontból második helyen álló Ausztriában 848065 napot. A
külföldön eltöltött összes nap-okból 30'0%
esik a Cseh—Szlovákiában, 27'7% pedig az
Ausztriában eltöltött napokra, tehát az el—
töltött időt illetően Cseh—Szlovákia és külö—
nösen Ausztria jelentősége még sem any—
nyira túlnyomóan nagy, mint a személyek
9
2, szám. —— 116 —
A MAEVARURSZÁEI LAKOSUK KULÉULDI UTAZÁSAI ALKALMÁVM. A KBLFOLDON müon ÉJSZAKÁK SZÁMA 1935 máius Ettől—1936 május W-in
NOMBRE DES NUITS PASSÉES A L'ÉTRANGER DU 20 MA! 1935 AB tg MAI 1936 PAR DES votAGEURs RÉSIDANT EN HONGRtE
. mtlhó — millions
0 04. 02 03 O'H 05 06 07 08 O 9 40
l !
1937 tartózkodásra Bécsbe. A
Cseh-Szlovákiába utazó magyarországi lakosok kö-
zül nyilvánvalóan sokan
CSEH-SZLDVÁKlA—Tchéco—Slavaaune , AUSZTRIA—Auliiche — — — RoMAmA—Raumame OLASZORSZÁG—Italia JUGOSZLÁVlA—Vougoslavxe NÉMEIORSZAG—Anemagne FRANClADRSZÁG—France SVÁJC—Suisse - — , NAGY—BRITANNM—GrandexBretagne EGYÉB ORSZÁGOK—Autres pays -
M StSZ l937
járnak hozzátar'tozóikhoz látogatóba a magyar ha—
tárhoz közel eső magyar—
lakta területekre. Azok, akik Romániába utaznak hozzátartozóik meglátoga—
tása végett, valószínűleg rendszerint nagyobb költ—
RlMeSHw seggel es faradtsaggal Ja—
száma tekintetében. Elég jelentékenynek
mondható a Romániában, továbbá az Olaszországban, Jugoszláviában és Német- országban töltött napok száma, valam-eny- nyire számottevő még Franciaország, An- glia, Svájc és Lengyelország szerepe ebben a vonatkozásban, sőt Bulgária, Belgium, Németalföld is említést érdemel. Talán nem lesz érdektelen, ha kimutatjuk, hogy inek- kora az egyes főbb országokban az egy-egy utas által átlagosan eltöltött idő. Erről az alábbi Ös—szeállítás nyújt tájékoztatást.
Egy utasra
Ország eső Papok
szama
Ausztria 10'7
Cseh-Szlovákia 13'3
Románia 23'8
Olaszország 16'3
Jugoszlávia 18-i
Németország 19'9
Franciaország 29'2
Nagy-Britannia 28'9
Svájc 5358
Lengyelország 22'9
Bullgár'ia 2'3'2
Belgium 24'4
Németalföld 36'6
Svédország 296
Törökország . 30'6
Amerika . . . . 1009
Egyéb tengerentúli államok . 44'1
Tengeri utak 22—2
Dunai hajóutak 12'6
A fenti adatokból láthatóan átlagban aránylag rövid időtartamúak főleg az ausz- triai, azután a cseh-szlovákiai utazás—ok. Ausz—
triát a magyarországi üdülők ugyan elég nagy számban keresik fel és az ilyen üdülési célú utazások átlagos időtartama valószínűleg jelentékenyebb, de tudvalevőleg tekintélyes számban utaznak magyarok egészen rövid
ró utazásokat tesznek meg, ezért a legtöbb esetben nyilvánvalóan csak akk-or kelnek útra, ha ott hosszabb ideig tartózkodhatnak. Általá- ban a távoleső országokba utazók átlagos kinntartózkodási ideje nagyobb. A távolság figyelembevételével elég alacsonynak lát—
szik ez az átlagos kinntartózkodási idő azoknál, akik Olaszországban jártak, ami valószínűleg főképpen azzal magyarázható, hogy bizonyos idegenforgalmi akciók újab—
ban meglehetősen alátámasztották a ví- szonylag rövidebb időtartamú adriai tenger—
melléki utazások lehetőségét.
Már megemlékeztünk arról, hogy a ren- delkezésre álló és alapul vehetőnek látszó adatok alapján az itt tárgyalt utazásoknál felmerült költségek összegének becslésszerű megállapítása miképpen történt. Nézzük már most az idevonatkozó számítások főbb eredményeit. Ezek szerint az ezúttal szó- banlévő egyévi idő alatt a magyarországi útlevéllel külföldre utazott és onnan vissza—
tért személyek által elköltött egész összeg 27"? millió aranypengő; ebből 66 millió aranypengő esik a távolsági (vasúti stb.) szállításért teljesített fizetésekre, 20'7 mil- lió aranypengő pedig az egyéb költségekre.
A 272 millió aranypengő összes kiadás- ból 10'1 millió aranypengő, tehát az Összes külföldi utazásokra fordított kiadásoknak 37'0%—a az ausztriai utazások költsége. A szóbanlévő költségek nagysága szempontjá—
ból ezután következő állam, Cseh-Szlovákia, már csak 39 millió aranypengőt vett be a Magyarországból odautazzottaktól egy év alatt. Amint említettük, ez alatt az idő alatt a magyarországi utasok Cseh-Szlovákiában
több napot töltöttek, mint Ausztriában, de mik—ént mondottuk, a Cseh-Szlovákiát láto—
gatóknak egy hatalmas részénél, azoknál, akik az utazás céljául rokonlátogatást val- lottak be, étkezési és lakásköltségek nem
