Magyarország 1936. évi légiforgalma

9. szám ——827—— ¹⁹³⁷

Magyarország 1936. évi légiforgalma.

Le Mafia aérien en Hongrie (1936).

Résume'. Le nombre des services ae'n'ens réguliers ayant augmenté, le tra/ic de lőaérodrome de Budapest a progressé en 1936. Pat rapport á Panne'e précéa'ente, Ie nombre des wvions y ayant _passe' a grandi de 18'4%; le trafic—voyageurs, de 46'6%; le rendelnem kilométrigue des avíons, de

—10'8%; le poids des envoís postaucr et des mar- chandises, ainsi (]ue celui des bag'ages á main, de 13'9%.

Comme auparavant, eyest sur la Iigne de Bu- dapest iz Vienne et sur celle de Budapest á Bel—

grade (]ue le tra/ic a été le plus intense. Dans le total du tra/ic-voyageurs, la premiere a figuré pour 70'5%; la seconde, pour 26'4%.

Dans les tabIeaux r'i-dessous, on lrouvera des renseígnements détaílle's. .

*

Végigtekintve a magyar légiforgalom 1936. esztendejét jellemző fontosabb adato- kon, megállapíthatjuk, hogy a tárgyalt év is beilleszkedik az utóbbi esztendőknek abba a láncolatába, mely a forgalomnak állandóan javuló irányát jelzi. Nagyobb változásokról vagy a közlekedés e nemé—

nek forgalmában beállott feltűnő emelke—

désről ugyan nem lehet szó, de minden re- ményünk meg lehet reá, hogy ez a nyugodt fejlődés légiforgalmunk már oly régóta kí—

vánatos megerősödésének az előjele.

Ismertetésünkben ez alkalommal is az eddigi rendszert követve, elsösorban a me—

netrendszerűen közlekedő 'járatok viszo—

nyaival fogunk foglalkozni. E mellett rö—

viden meg fogunk emlékezni a menetrend- szerű átrepülésekről, alkalmi repiilésekről, Végül a magánrepiilésekről is.

1. M enetrendszerű járatok.

Hazánk területén rendszeres belföldi légiforgalom az 1936. év folyamán sem volt, hanem a légijáratok menetrendszerű időben csak nemzetközi viszonylatban köz- lekedtek. Az ország területét érintő gépek részére pedig önként érthetőleg leszálló hely gyanánt Budapest repülőtere volt kije—

lölve, ezért Magyarországon csak a fővá—

ros állott a külföldi államok területén fekvő városokkal légi úton közvetlen kap—

csolatban.

A légiforgalmi vállalatok tekintetében a tárgyalt év folyamán annyiban állott be

változás, hogy az Österreichische Luftver—

kehrs A.-G. újból megindította járatait.

Ezek szerint tehát az eddigi hat helyett hét vállalat vett részt a Magyarországon át ve—

zető légiközlekedés lebonyolításában. Az egyetlen magyar vállalat a Malert (Magyar Légiforgalmi Rt.) a tárgyalt év folyamán Budapest és Bécs közötti közvetlen járatai mellett Budapest Zürich között is rend—

szeres forgalmat bonyolított le, ahol a gé- pek útközben Bécs, Salzburg és München légikikötőjét is érintették. Az előbb említett

osztrák Ölag Berlin és Szófia között járatta

gépeit, melynek közbeeső állomásai Bécs, Budapest és Belgrád voltak. Az olasz kezek- ben lévő Ala Littoria S. A. —— az előző évhez hasonlóan —— Budapest és Velence között létesített összeköttetést, lehetőséget nyujtva arra is, hogy az utasok Bécsben fel- vagy leszálljanak. A francia tulajdonban álló Air France Magyarországot érintő vonala ( szintén változatlanul Londont köti össze légi úton, Konstantinápollyal; közbeeső ál- lomásai pedig Párizs, Strassburg, Nürnberg, Varsó, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Szófia és Bukarest. A Deutsche Lufthansa A.-G. nevű német vállalkozás gépei az el—

mult évvel megegyezően Berlin—Szaloniki közötti útvonalon közlekedtek s gépeik Bu- dapesten kívül Bécsben, Belgrádban és Szófiában is leszállottak. Az angol érde- keltség tulajdonában levő Imperial Airways Ltd. változatlanul London—Budapest kö- zött tartott fenn forgalmat s ezen az útvo—

nalon gépei Köln, Lipcse, Prága és Bécs repülőtereit is érintették. A leghosszabb út- vonala volt a Koninklijke Luchtvaart Maat—

schappij nevezetű holland társaságnak, mely az anyaország és a gyarmatok között létesített összeköttetést. A kiinduló pont itt Amsterdam volt, a végső állomás pedig Bandoeng. Ezen az úton a gépek a követ- kező ismertebb városokban állottak meg rövidebb, hosszabb időre: Halle ,," Lipcse, Budapest, Athén, Alexandria, Kairó, Bag- dad, Kalkutta, Bangkok, Singapore és Ba- távia. A vállalat másik, új útvonala az Amszterdam—Budapest közötti vonalrész volt, ahol a közbeeső állomások gyanánt Prágát és Bécset találjuk meg.

Az elmondottakat összegezve megálla—

píthatjuk, hogy Magyarország a légi jára- tok révén újból szorosabban kapcsolódott

9. szám — 828 -— 1937

%

%

A légiforgalom az 1935—1936. években.

Trafic aérím en 1935 et 1936.

! § ' VJ u *a!

a "' E "'

3 s sa s § 29 És

M '" 3 2 %: '! 4—"* $

?, § : :; a ;.u : W'B 13

2 s , m$ ., ; § .. § ., 5.3 § §§ a: 3-5

- .. :: --— * w . .

M

- %S

; ..

B."?

d 3.

., ..

§ §

%

es es

_§

.;

a§§

m s m— 10

S"peczficatzon- v:., es... o 23...o zo% x%.g., § * ismra "én:__ V: vagw_ *4 , ! o'ge.g. mm.—MSo .. o—c'";o. ; a

!;§ (CV:N'S (CV!N.S §N %uoo§ !; *ou'U133" sti-Lm$ sto-4sg GE—NB" ,.?! %bo 530§ mOPNÉ§É ,O%%m § W§§%lns. ") "%s)-ág?*"%% §É§

, Fog a§ o _;_——s m _wcg ne agg Na ami

] menetek szama 0 u 0 g . ,.1 .) o .o § s. .; az m ? N

nombre des par— E § Eg utasok szama , ..,. _pw—m- "á—g

? ) ?; * .JW . N

w cours ejectues (C 11. 410— nombre sulya kg—ban —— pozds, m kzlos st mÉ

a) Menetrendsz. jár.

Services fégulíers

Budapest—Bécs . . 1935 933 934 1.867 457030 2.201 3.815 4.514 8.329 25.941 21.560 6.333 53.834128.650 85.479129.356 6 Budapesl— Vienne .

2 1936 1.228 1.230 2.458 569200 2.572 6.107 7.021 13.128 33.844 25.417 8.155 67.416105.817 61.529 207110 19351936 441501 442499 1.000 328000 1.5198832896241449 2.6181.961 2.3121.551 4.925 25.4583.512 22.245 1.137116 5.0214.455 27.83730.595 86.08466.109 83.93563.177 65.42085.441 ——— - 1

— l Budapest—Belgrád . j (

Bpest—Halle/Lipcse . .. [11935l 24 26 50 12.500 53153 103 129 232 11.688 54 502 12.244 4.201 3.791 5.576 _-

- 1 - l 1

l

Budapest—Beh; mde .

Bpest—Halle/Leipzíg 1936 24 26 50 11.525 124 174 29814223 47 526 14.796 4.889 4.888 6.668 1 Budapest—AthénBudapest—Athénes. 19851936 2626 2324 4950 16.07216.400 9088 160130 102124 284115.56123211.751 5546 542518 12.32416.149 5.2744.044 3.8805.038 5.2936.886 ———

Budapest—Klagenfurt 1935 78 78 156 59.690 371 185 220 405 71 262 5 338 190 12 6.447 5 Budapest—Klagenfurt 1936 — —— —- —— ——

Összesen — Total ) 1985 1.502 1.503 3.005 834916 4.163] 6.194 6.516 12.710 71.696 23 068 b) Menetrendszerü ) 1986 1.779 1.779 3.558 925425423 9.004 9.631 18.635 89.086 25.626

átrepülések

!

11.813 106.577 223.169177.097í212.09*2 11 14.244 128956 182089 134632 306055 3 Services régulizrs sa_ns

descente en Hongrie

?

Budapest—BVécs. . . ) 185352 —— 7 ;) 1 2330 [

Budapest— iemie. . 1 12 . '5 ,

Adatok nmcsenek —— Pas de données Budapest—Belgrád. . 11935 1 _ 1 328 ;

Budapest—Belgrade . 1 1936 6 7 12 3.936

Összesen —— Total ; 1935 1 1 2 578 — —_ — _ —— _ ._ __ __ __ _. ..

1 1936 12 12 24 6.661 —— _— — _ _ ..— —_ _. _ _ __ __

c)VolsAlkalmioccasionnelsrepülések. )1 19361935 350296 287340 583690 ——_ ——— 309398 328367 632765 1.280225 1078 987 1.485235 2.4372.362 2.1611.661 2.2193.180 ——1

d) Magánrepülések.Avions partículiers .. ,,1 1931935 348445 315448 663893 ——— ———— 227270 248272 47554 ——— ——- ———— ; —— —— ——— ——— _

Összesen —— Total j 1935 2.147 2.106 4.253 835494 4.162 6.730 7.087 18.817 72.976 28.175 11.911 108062 226606 178158 215272 12 1 1936 2.586 2.579

bele a világforgalomba, Az előző évi álla— térrel rendszeres légiforgalom útján egész pottal szemben ugyanis Budapest repülő- éven át állandó kapcsolat állott fenn.

terének forgalmát a következő új járatok Hazánk légiközlekedésében résztvevő gépei élénkítette'k: a Malert és Deutsche vállalatok menetrendjében eszközölt változ—

Lufthlansa Budapest—Zürich, az Ölag Ber- tatások arról tanuskodnak, hogy a légifor—

lin—Szófia között közlekedő, valamint a galom a közlekedett járatok sűrítése révén holland társaságnak ugyancsak a tárgyalt az eddiginél is nagyobb mértékben igyeke—

év folyamán Amszterdam és Budapest kö— zett a közönség igényeit kielégíteni. Külö- zött rendszeresített járatai. Az elősorolt új nösen a legfontosabb útvonalunknál, a Bu—

vonalak megnyitásával szemben a Malert dapest—Bécs közötti vonalon tapasztalható által a Budapest—klagenfurti vonalr'észen ez a törekvés, ahol az év elején az eddigi beszüntetett járatok jelentik a csökkenést. heti 4 járat helyett 11, a főidőszakban pe—

A fentirt külföldi Vállalatok hazánk te- dig 27 járattal szemben 36 járatot indítot- riilete't érintő járatai révén igen jó össze- tak. A Belgráddal való kapcsolatunk is köttete's állott légi úton az utazóközönség némileg élénkebbé vált azáltal, hogy az év—

rendelkezésére. Ezt annál is inkább mond- nek minden szakában ott is sűrűbb volt a hatjuk, mert a forgalmi időszak tartama az közlek-edés és pl. a főidényben az eddigi 12 előző évvel teljesen megegyező volt s így járat helyett 15 járat állott a közönség a Budapesthez legközelebb eső két légiki- rendelkezésére. Ezek mellett a Budapesten kötővel a bécsi, illetőleg a belgrádi repülő- fel- és leszálló utasoknak még azokat a

9. szám ——-829— ¹⁹³⁷ légijáróműveket is módjuk-

ban volt igénybevenni, me- lyek Bécs és Belgrád re- pülőtere fölött megállás nél- kül áthaladva, csak egy tá—

volabbi városban szállottak le. Az ilyen járatok heten—

kint 2 alkalommal közle—

kedtek.

A repülőgépnek a többi közlekedési eszközzel szem- ben fennálló előnye —— mint tudjuk ——- a gyorsaság-ában rejlik. A gépek menetidejé—

nek évről-évre tapasztalható csökkentése pedig arra mu—

tat, hogy a Vállalatok a tá—

volságok gyors áthidalásá—

A MENETRENDSZERÚ LEGMÁRATUK UTASFDRGALMA SERVICES AERIENS REGULIERS: TRAFIC-VOYAGEURS

ban fennálló elsőségüket állandóan igyekeznek fo—

kozni. A Budapest—Bécs Néma! .' Magyar Angol

közötti átlagosan 225 km—re Altemands :: Hongrois §:— Anglais tehető távolság—ot ugyanis Osztrák [en Amerikai , Egyéb az előző év1 70 perces me— Autrichiens !: HR Américains . Autres

netidővel szemben átlag '!1

' SZEF ml 9

193ő-ban 61 perc alatt 51' 0 2 4 s e m 12 14 18 18 20

kerult berepulnl. A 328 : : t ; : ' '

km-re fekvő Belgrád repü—

lőtere pedig az eddigi átla—

1935. /

gosan 101 perc helyett 91

%

perc alatt volt Budapeströl elérhető. Az elősorolt ada—

tokból kitűnik, hogy az óránkinti átlagos sehességa Budapest—bécsi vonalon 206 km-ről 221 km-re, a Budapest—belgrádi szaka- szon pedig 195 kin-ről 216

%

! l !

1936. ////

Budapeét— bécsi vona!

Ligne Budapest— Vienne

!

Egyb vonalak Autres lignes Budapest— belgrádi vonal

Ligne Budapest— Belgrade

km—re emelkedett. A száraz— M' 5*' 52- 7937-

l'öldi közlekedés eszközével, a vasúttal való egybevetés a repülőgépre nézve természete—

sen igen kedvező, annak ellenére, hogy az Árpád-rendszerű gyorsmotorosok forga- lomba állításával az eddigi menetidőt vára- kozáson felüli mértékben sikerült lecsök- kenteni. A gyorsvonatoknak a Budapest——

Bécs közötti távolság megtételére szükséges 4 óra 10 percet tevő idő helyett a sínautó—

busz 2 óra 57 perces menetideje igen szép eredménynek mondható, de még mindig több mint háromszorosa annak, amennyi idő alatt a repülőgép képes ezt a távolsá- got megtenni. Jóval kedvezőbb színben mu—

tatja be a légiközlekedés előnyeit a Buda- pest—belgrádi szakaszon való összehason—

R. H. de St. 1937.

lítás, ahol közbeeső állomásokon való tar—

tózkodási idővel, valamint a vámvizsgála—

tokkal és mozdonycserével meghosszabbí- tott menetidő 6 óra 43 percre rúg a repülő- gép mindőssze 91 percet tevő menetidejé—

vel szemben.

Az Ölag-nak légiforgalmunkba való új-

bóli bekapcsolódása, azonkívül az előző év—

ben is szereplő vállalatok által történt új vonalak üzembehelyezése folytán a közleke- dett menetek száma ismét megsokasodott. A tárgyalt év folyamán ugyanis a főváros re—

pülőteréről indult, illetőleg érkezett gépek—

nél 18'4%-os emelkedés észlelhető. Ennek következtében az évi kilométerteljesítmény is növekedett s 10'8%f—kal haladta meg az előző évit. A megtett kilométerszám kiala—

9. szám

193?

kulásánál a menetek sűrűsöde'se nem érezj tethette teljes egé'szében'hatását, mert egyik vállalatnak eddigi útirányának megváltoz- tatásával némi útmegrövidítést sikerült el- érnie, ami az évi eredményeket csökkentő- leg befolyásolta. A nagyobb kilométertelje- sítmény természetesen a repülésben töltött idő növekedésével járt, mely az elmult évi- vel szemben 1'7%-ot tett. Az emelkedés mértékét itt némileg ellensúlyozta az a kö- rülmény, hogy a gépek gyorsaságának újabb fokozásával a menetidőt sikerült megrövidíteni. A tárgyalt évben tehát a közlekedett menetek ugyanaz alatt az idő alatt nagyobb távolságot tettek meg.

A vállalatoknak évről—evre több hívet sikerült a légi úton való közlekedés szá- mára megnyerniük. A legújabb adatok is azt mutatják, hogy a személyforgalom az előző év szokatlanul nagy utasszaporulata után a tárgyalt év folvamán még nagyobb nyereséget könyvelhet el. Az így jelentkező gyarapodás 6.000 személy körül járt, ami viszonyszámban kifejezve 46'6%—os emel—

kedésnek felel meg. A gépeken szállított személyek között 8.310 átmenő utast talá—

lunk, vagyis 2.356-ta1 többet, mint 'az el- mult évben. A személyforgalommal kap- csolatban meg—említ—endőnek tartjuk még, hogy a megtett utaskilome'terek száma 3,485.207—ről 4,798.747-re nőtt.

A repülőgépek közönségének állam polgár—

ság szerinti megoszlásáról az alábbi össze- állítás tájékoztat:

1 9 3 5 1 9 8 6 Állampolgárság —-—— —— ————————

szam ; (% szám ! 0/0

l

Német ... 3.077 2432 5.438 29 2 Magyar ... 1.762 13'9 1.996 10?

Angol ... 1.391 110 1.986 10'7

Osztrák ... 1.021 80 1.201 64

Amerikai ... 830 6'5 1.164 6'2

Francia ... 1.022 81 1.085 5'8

Holland ... 283 22 703 3'8

Jugoszláv ... 348 2"? 650 3'5

Olasz ... 362 28 577 B']

Bolgár ... 319 25 576 31

Cseh—Szlovák 372 29 516 28

Svájci ... 413 33 485 26

Görög ... 281 22 445 24

Román ... 279 22 414 22

Egyéb ... ) 950[ 75 1.399[ 75

Osszesen . . 12.710 1000 18.635 1000

!

Az év folyamán kiadásra került menet—

jegyek fajtáiból arra a következtetésre jut—

hatunk, hogy a közönség köréből évről- óvre többen kapnak kedvet ahhoz, hogy

útjokat repülőgépen tegyék meg. A teljes

menetdíjat fizető utasok aránya ugyanis az eddigi 87'4%-ról 89'5%—ra emelkedett;

Ezzel szemben a kedvezményes jeggyel utazó személyek száma az egész forgalom- nak 1'9%-a helyett 1'6%-át, a szabad—

jegyeseké pedig 107 % helyett 8'9%—át kép—

viselte.

A vállalatok által lebonyolított árufor- galom a posta- és poggyászküldemények szempontjából emelkedést, a tulajdonké—

peni áruszállításnál pedig csökkenést mu—

tat. E két irányzat közrejátszása folytán a í'irepülőgépeken továbbított küldemények súlya általában 13'9%-kal volt több az 1935.

évinél. Az egyes küldeményf—ajtákat sorra véve a legnagyobb emelkedés a személy- poggyászként feladásra került mennyiség—

nél jelentkezik, mely az utasforgalom gyara—

podásának velejárójakén-t 44-3%—kal emel-

kedett. Utána a levelek következnek, melyek

a súlyt tekintve 24'3% —kal haladták meg az előző évit. A postai csomagküldeményeknél 20'6%—os, míg az újságoknál 1111%-os nö- vekedést figyelhetünk meg. A postai forga—

lomnak ezzel az általános emelkedésével a postaküldemények tonnakilométer teljesit—

ménye 29.667-ről 34.156—ra nőtt. A tu—

lajdonképeni áruszállítás volt az, ahol —- mint elől említettük _— visszaesé—s jelent—

kezik, melynek aránya 18'4% volt. Ezzel a csökkenéssel karöltve az áru- és poggyász—

túlsúlyok által megtett tonnakilométer—ek 74.544—ről 67.086-ra csökkentek. A díjköte—

les küldemények forgalmának irányára nézve az alábbi összeállításban számo- lunk be:

É v Postakülde- Áruk és

" mények kg. poggyászkg.

.. .. . ; 1935 [ 28.402 ] 64.185

Külfoml fmgalom . t 1986 [ 38.900 82.316

,. 1935 78.175 206.198

Átmenő forgalom . % 90.056 169314

1936 ;

A tárgyalt év folyamán üzembe helye- zett újabb járatok mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy a Budapest és Bécs közötti légiúton való összeköttetés még sűrűbb le- gyen. Természetes tehát, hogy a főváros—

hoz legközelebb eső repülőterek közül a bécsi vonalon át lebonyolódó forgalom légi közlekedésünkben még jelentősebb szerep-—

hez, jutott. Az erre nézve rendelkezésre álló adatok a következő képet mutatják:

9. szám -— 831 —— 1937

, Mene- Masok (2331? viszonyított arányát tekintve, árnyalati'ja- Vonal Ev tek ; mények vulás észlelhető, amennylben az emlitett __ százalékban viszonyszám az 1935. évi 4'6%-kal szem-

ben a tárgyalt évben 4'5% volt. Itt újból

. 1935 62-2 655 57'6 i en erősen — 35357 —ról 51'3%—ra — emel—-

Budapest—Becs . . . g ' 0 ' .

% 1956 691 705 616 kedett azoknak az eseteknek a száma, ami- . 1935 29-3 277 331 kor azok anánt é hián szere elt. Emel-

Budapest—Bel rad. % . ; _ _ _ gy 8 P y _ P

g 1956 281 264 295 lett természetesen továbbra IS a mostoha

. 1935 85 6' 93 ' "" ' l " !

Egyeb vonalak _ ; 1936 28 33 8.9 idojaras az, mely a legtobb esetben

A közlekedett járatok pontossága szem—

pontjából kedvezőbb lett a helyzet, ameny- nyiben a menetrendben előírt időt az előző évi 80'9%-ka1 szemben a gépeknek az ese- tek 83'4%—ában sikerült betartaniok. Ennek következtében azoknak az

(426 0; 1935-ben 50'0%) volt oka a terve—

zett út elmaradásának. Az esetek többi, 26

%—ot (3'6%) kitevő részében, az előírt út megtételét motorhiba hiusította meg, a kü-

lön meg nem nevezett okok pedig 379;-

kal (10'9%) voltak képviselve.

A közlekedés biztonsága szempontjából az 1936. év igen kedvezőnek mondható,

alkalmaknak aránya, ami- kor a járatok 10—30 perces késéssel indultak, illetőleg érkeztek l3'2%—ról 12—7

%—ra, a 30 percen felüli ké—

sések esetei pedig 5'9%—ról

3'9%-ra csökkentek. A ké—

sések okát vizsgálva, szin- tén kedvezőbb viszonyokkal találkozunk. A forgalomban volt gépek tökéletesebb mű- ködésére mutat ugyanis az a körülmény, hogy a motor- hiba az eddigi 2'6%-kal szemben a tárgyalt évben

1'9%—kal szerepelt. Az idő-

járás befolyása sem volt olyan nagy mértékű, mint az előző évben, mert az arány 9'2%-ról 7'8%—ra csökkent. Amint az előző években, éppen úgy az 1936. év folyamán is a csat- lakozások bevárása idézte

Árú

_ A MENETRENDSZERÚ LÉGIJÁRATOK

ÁRU, POSTA ÉS POGGYÁSZ EGYÚTTES FURGALMA

TRANSPORT DE MARCHANDISES, ENVOIS POSTAUX ET BAGAGES

Marchandíses.

SERVlCES AÉRlENS RÉGULIERS:

1935.

19'7

54l.838 kg.

O/O

617.100 kg.

1936 .

* Személypoggyász

"* Bagages "a main Posta

Envms postaux

elő a legtöbb késést, mely

50 100 150 200 250 300 350

mille kilos 400 450 500 550 600 650

/

// ///

85'4%—kal volt képviselve %m kg

(1935-ben 83-1%). Végül az

utasok késésével találko- 1935_

zunk az esetek 1'0%-ában

(0'9%) s azok az alkalmak !

pedig, ahol a késés oka nem 1936 volt felderíthető az összes '

késéseknek 3'9%—át tették '

(4270).

A forgalom folytonossá- gát, vagyis az elmaradt utak-

Budapesl — bécsi vonal Ligne Budapest—Vienne

Budapesl— belgrádi vonal

Ligne Budapest—Belgrad?) Aulres lignes

nak az összes menetekhez M.SLSZJSBI ^{R. H. de St, 19374}

9. szám — 832 —— 1937

amennyiben az év folyamán egyetlen olyan baleset sem fordult elő, mely áldozatot kö—

vetelt volna. Jóval kedvezőbb a helyzet a kényszerleszállások szempontjából is, me—

lyet az előző évi 11 helyett mindössze 3 al- kalommal kényszerültek a gépek végrehaj—

tani. Evvel a kényszerleszállásoknak az összes menetekhez viszonyított aránya az eddig is igen alacsonynak mondható 0470—

ról 0'1%—ra csökkent. A kényszerleszállá-

sok oka gyanánt 2 (5) alkalommal a rossz időjárás, 1 (1) esetben pedig egyéb ok szerepelt; míg a motorok hibás működése miatt, mely az előző évben 5 ízben fordult elő, a gépek egyetlen alkalommal sem kényszerültek leszállásra.

2. Menell'endszerű átrepülések.

Ez a csoport azokból az utakból tevő—

dik össze, melyet menetrendszerűen köz- lekedő vállalatok gépei Magyarországon át Budapest repülőterének érintése nélkül tet—

tek meg. Az összesítő kimutatásban sze—

replő adatokból megállapítható növekedés

a vállalatok menetrendi változásában leli:

magyarázatát.

3. Alkalmi járatok.

Az elnevezés azokra az esetekre vonat- kozik, amikor hazai vagy külföldi vállala—

tok menetrenden kívüli időben, illetőleg menetrendben nem szereplő útvonalakon tették meg útjokat Budapest repülőteréről, illetőleg repülőterére. Az effajta repülésekre vonatkozó adatok szintén az összesítő ki—

mutatásban találhatók.

4. Magánrepűlések.

A címből kivehetőleg ebbe a csoportba azok az esetek vannak egyibefoglalva, ami—

kor hazai, illetőleg külföldi magánszemé—

lyek, vagy légiforgalmi vállalati kötelékbe- nem tartozó egyéb jogi személyek gépei látogatnak el hozzánk, illetőleg kelnek útra nálunk. Ezeknek a repüléseknek adatait, szintén az előbb említett kimutatásban fog——

laltuk össze. Várszeghy János dr.

Magyarország benzin és motalkó kutatnak 1936. évi forgalma.

Les distributeurs d'essence et de ,motalko" en Hongrie dans llannée 1.936.

Résume'. En 1936, il y avait en Hongrie 1188 disirubileurs (contre 1117 en 1935), (]ui ont (lébité 1'2 million de litres (PGSSCIICC et 25'7 millions de litres (le ,,motalko" (mélonge diessence et d'alcool). On emploie de plus en plus le matalko, leguel coüte eniviron 20*% de moins (jue Pessence pure ei convient aussi bien aux automobilístes, car il n'est pas plus danger-eme (luc Pessence. Voilá pourguoi la consommation de

Pessence pure a baissé en 1936 a(——19'8%), tandis ()ue celle du motalko augmenlait ($11'5%).

On trouuera plus bas des relevés délaille's, indi—

guant les g'uantités débite'es par les distributeurs d'essence. Un tableau special y mantra, par mois, la consommation de l'essence et du motalko.

:(-

A gépjáróművek üzemanyagellátására vonatkozó adatok ismertetése előtt röviden meg kell emlékeznünk arról a változtatás—

ról, melyet az eddigi rendszerben eszkö- zöltünk.

Az adatgyűjtés megindítása, vagyis az 1929. év óta az adatszolgáltatást az ás- ványolaj gyártással, illetőleg forgalomba—

hozatalával foglalkozó vállalatok teljesítet- ték. Abban az időben ugyanis az volt a helyzet, hogy a benzinkutak zömét az em-

lítet—t vállalatok tartották üzemben. Az ide-- vonatkozó adatok beszolgáltatása révén tehát teljesen megfelelő képet kaptunk az ország benzintöltő állomásainak forgalmá- ról. A hét év óta eltelt időszak alatt azon- ban mindig több és több magáncég kap- csolódott bele az automobilok és motor—

kerékpárok zavartalan közlekedését bizto—

sító benzinkúthálózat láncolatába. Orszá—

gos viszonylatban ezek az új kutak eleinte nem bírtak olyan jelentőséggel, mely az adatgyüjtésbe való felvételüket szükségessé tette volna. Az utóbbi évek során azután a gépjáróművek állandóan növekvő forgal—

ma mellett, több olyan benzintöltőállomás

is akadt, melyeket magán egyének, illető- leg cégek állítottak fel s tartottak üzemben, s amelyeknél a mótoros járóművek jelen—

tős mennyiséget tevő üzemanyagot vettek fel. Az adatgyűjtés lehető teljessége érde—

kében tehát indokoltnak látszott ezeknek a vállalatoknak a teljesítményeit is figye—

lembevenni s velük az eddig rendelkezésre álló adatokat kibővíteni. Viszont munka—

megtakarítás céljából az 1936. évtől kezdve az eddigi nagyvállalatoktól beszerzett, raktárról eladott benzin- és motalkóforga—