4. szám.
———274— 1932
fordult munkaviszályokra vonatkozik. Feltehető azonban, hogy néhol, bár az adatgyüjtés nincs kife- jezetten az ipar—forgalom köré korlátozva, a mező- gazdaság munkaviszályai, melyek rendszerint ki—
sebb fontosságúak, nem tárgyai a megfigyelésnek.
2. Több országban (Ausztrália, Egyesült Álla- mok, Kanada, Nagy—Britannia) az érdekelt munká- sok száma, illetve az időtartam szempontjából nem jelentős munkaviszályokat nem veszik számba.
3. Bár a nemzetközi munkaügyi statisztikai kongresszus által elfogadott megállapodás szerint a munkaviszályok által érintett munkások számának megállapításánál a be nem—töltött munkahelyek át- lagos száma veendő irányadóul, sok állam (Dánia, Németország, Svédország) azt a legmagasabb mun- kásszámot adja meg, amelyet a munkaviszály fo- lyama alatt a viszály érintett.
4. Az adatokban nemcsak a sztrájkok, hanem a munkából való kizárások adatai is szerepelnek
(kivétel Franciaország).
5. Az egyes államok a valamely időszakban (év- ben, hónapban) megkezdett, mások a befejezett, is- mét mások a folyamatban levő munkaviszályok adatait mutatják ki. A munkaügyi kongresszus azt az elvet találta helyesnek, hogy az adatgyűjtések a valamely időszak folyamán kezdődött munkaviszá- lyokat regisztrálják. Minthogy táblázatunkban csu—
pán évi adatokról van szó, az említett hibaforrás az
adatok egységét alig zavarj—a.
6, A szünetelő munkások és elveszett munka- napok számának táblázatunkban foglalt adata a legtöbb országban csupán a közvetlenül érintett al—
kalmazottakra, vagyis a tényleg viszályban levőkre vonatkozik. Vannak azonban államok (Magyaror—
szág, Nagy-Britannia, Ausztrália, Németország), amelyekben az összes szünetelők, tehát a kénytelen—
ségből nem dolgozók adatai is bennfoglaltatnak a közölt eredményekben. (Brit-India és Norvégia e szempontból követett módszerét a források nem adják meg.)
A munkaoiszályok száma tekintetében Németor- szág vezet, ahol a világháború után közvetlenül kö- vetkező évben 4—5 ezer volt a munkaviszályok száma. A szünetelő munkások száma az Egyesült Államokban maximális (1922-ben 4'2 millió). Az elveszett munkanapok száma Nagy—Britanniában 1926—ban, az ezévi nagy sztrájk miatt, kiütköző
(162 millió elveszett munkanap).
Általában megfigyelhető, hogy a sztrájkok a vi- lágháború utáni első években. észlelhető nagy len—
dület után mindjobban teret vesztettek. A legutolsó évek visszaesésében bizonyára a gazdasági válság s az ezzel kapcsolatos munkaalkalomhiány is szerepet játszik. Kitűnik az adatokból, hogy a napjainkban észlelhető munkanélküliség mellett a munkavitszá- lyok által okozott munkaverszteségek messze eltör- pülnek. Mégis, ha a munkaviszályok által okozott munkavesztese'get felbecsüljük, a világ figyelemmel kísérhető országaiban (összesen 34 országból van adatunk), 1919 óta több mint 1 milliárd elveszett munkanappal kell számolnunk.
A források a táblázatban szereplő országokon kívül még számos ország adatát közlik, melyek azonban már kevésbbé jelentősek. Ez országuk adataiból felemlítjük, hogy Romániában a háború után a munkaviszályok száma évi 51—753, a szü- netelők száma 7—116 ezer között, Jugoszláviában pedig a munkaviszályok száma 44—335, a szünete—
lőké 5 29 ezer között ingadozott. Olaszországban
a sztrájkokról, melyeket a törvény tilt, 1923 után már nincsenek adatok.
e MEZÖGAZDASÁG e §
A baromfiteuyésztés hazai és külföldi adatai.
Données sur llélevage de la volaille en Hongrie et a llétrmzyer.
Résumé. Les statistigues internationales de la volaille sont assez incomplétes. Pour guelyues re'- gions, on n'u point de chi/fres, et les relevés pu- bliés dans les autres pays ne sont pas uniformes au point de vue de llépogue et de Pampleur des en—
yuétes. Il y a des pays ou les données sont re- cueillies au moment oü Ilon niy trouve gue des ani—
maux reproducteurs ou destinés a la consomma- tion; il y en a yui dressent les releve's Iorsyue Itélevage est avancé; (Pautres ne reeensent gue les volailles diun certain ége ou appartenant á une
certaine catégorie de possesseurs (par exemple, a ceux (lui ont des tenes Iabourables).
Toutefois, les chi/fres- disponibles, gui, pour guelgues pays, indiguent méme Ilampleur de Féle- vage, nous renseignent suffisarnment sur la répar—
tition, par espéces, de lie/Tectif de la volaille du monde entier.
Celui-Iá comprend a présent: 91'4% de poules de tous genres; 3'9% dJOies; 2'9% de canards; 1'5% de dindes; 0'3% diautres volailles.
En Europe, la proportion des variétés de poules est infe'rieure a celle des autres parties du monde.
4t5$hn. —275—— 1939
W
Dans ces derniéres, á Ilexception des íles austra—
liennes ait les canards représentent 10% de Felfec- tip de la volaílle, le pourcentage des oies et des ca—
nards est au-dessous de celui de IiEurope.
Dans les pays ayant établi des relevés ezt 1929 et en 1930, Ileffectii de la volaiIIe a augmente' en 1930 de 4-6% par rapport á llannée pre'cédente.
En Hongrie, etes-t en 1928 guion a recensé pour la derniére fois [es volailles, et le nombre en a du croítre depuís, les exportations de volaille ayant, comparatívement a 1928, augmente', en guan- tité, de 40'5% en 1930 et de 42'8% en 1931. Liannée derníére, elles ont représenté un septiéme des exportations hongroises et un auart des exportations de produits agricoles. Jusgulici, les marchés étran- gers ont mis moins dlobstacles d Pimportation de volaíIIe et produits de volaille de Hongrie arra celle des autres produits hongrois.
*
A baromfitenye'sztés nemzetközi statisztikája meglehetősen hiányos, amennyiben a tenyésztés eredményeiről az államoknak egy jórésze számszerű adatokat nem hoz nyilvánosságra, annak ellenére, hogy az állattenyésztésnek ezt az ágát ott esetleg kiterjedten űzik. Hogy csak a fontosabb termelő
államokat említsük, Európából Francia- és Olasz- ország, Portugália, Ázsiából a hatalmas kínai bi- rodalom, továbbá India, Perzsia stb., Afrikából Egyiptom, a francia és angol gyarmatok egy ré- sze, Amerikából Brazilia, Mexikó, valamint a leg-
több közép— és délamerikai állam, végül az egész Ausztrália baromfiállománya felől még hozzávető- leges adatokkal sem rendelkezünk.
A világ-állomány megállapítását és az államok közötti összehasonlítás lehetőségét akadályozza még az is, hogy az egyes államok statisztikai ösz- szeírásainak időpontjában és terjedelmében nincs meg az egyöntetüség. Az egyik állam akkor veszi
számba az állományt, amikor már csak a törzs- anyag van meg, a másik pedig a tenyésztés előre- haladott stádiumában, amikor a szaporulat esetleg már jóval nagyobb a törzsanyagnál. Emellett a vo—
natkozó adatgyüjtés néhol csak bizonyos korú ál- lomány megállapítására szorítkozik, máshol pedig az adatok az állománynak csupán azt a részét öle- lik fel, amelyik a tenyésztők valamelyik csoport- _ , jának (pl. a szántófölddel rendelkezőknek) tulaj—
' d nában áll.
A baromfiállomány nagyságáról szóló nemzet- ei adataink tehát nem teljesek, mindazonáltal lománynak fajok szerint való tagozódásáról, mint a tenyésztés terjedelméről elég nagy terü-
vonatkozóan tájékoztatnak.
' teljesebb természetesen az európai államok
fia,, mert hiszen az állattenyésztési sta—, vetése ebben a világrészben a legálta-
b; Főleg ezért van azután az, hogy több
baromfit mutatunk ki Európában, mint bármelyik
másik világrészben, holott Ázsia és Amerika terü-
letén is szintén kiterjedten űzik az állattenyésztés- nek ezt az ágát. Figyelembe kell még vennünk, hogy Szovjet-Oroszországnak európai és ázsiai ré- sze Európánál vétetett számba.
Táblázatunk adataiból kétséget kizáróan meg- állapíthatjuk, hogy az öt világrész területén össze- írt baromfiállománynak legnagyobb hányada a tyúkfélékhez tartozik, az egész létszámnak ugyanis
ezek a szárnyasok nem kevesebb, mint 91'4%-át adják. A kimutatott állományból a libák 39, a kacsák 2'9, a pulykák már csak 1'5, végül az egyéb szárnyasok pedig mindössze 0'3%-kal részesednek.
A baromfifajoknak ettől a megoszlásától az egyes világrészeken belül természetesen elég nagy- fokú eltérések tapasztalhatók. Európában az állo- mánynak 87'4%-a tyúkféle, 6'7%—a liba, 4'3%-a kacsa, 1'2%—a pulyka és 0'4%-a egyéb szárnyas. A többi világrésznek kimutatásunkba felvett területein
— Ausztrália kivételével —— a tyúkfélék már jóval nagyobb arányban szerepelnek, mint Európában. A liba és a kacsa aránya ellenben világrésziinkön a leg—
nagyobb, nem számítva az Ausztráliához tartozó szi- geteket, ahol a kacsafélék aránya nem kevesebb,
mint lO%'ot tesz. Itt azonban olyan kis területről számolnak be adataink, hogy azok az egész világ- részre nézve következtetések levonására nem al- kalmasak.
A baromfilétszám nagysága tekintetében kisebb fontosságú államokat figyelmen kívül hagyva, földrészünkön a tyúkfélék aránya Belgiumban (99'2%), továbbá Németalföldön (97'2%) és Spa- nyolországban (97170) a legnagyobb. A libák tenyésztése viszont Litvániában (26'0%), Len- gyelországban (21'1%) és Cseh—Szlovákiában (20'9%) múlja felül leginkább az átlagos európai arányt. A kacsaállomány az adatok szerint Romá—
niában (14'7%) és az Ir szabad állam területén (10'3%) részesedik a baromfiállományban legna-
gyobb hányaddal.
A pulykatenyésztés, a pulykáknak a baromfi—
létszámban való részesedése alapján ítélve, Euró- pában az Ir szabad államban (4'9%), továbbá Észak-Irországban (4'3%), Jugoszláviában (3896) és Romániában (3'7%) a legkiterjedtebb. A baromfi—
állománynak legnagyobb hányadát azonban nem ezekben az államokban, hanem Haiti területén érte el ez a baromfifaj, amennyiben a szárnyasoknak ott nem kevesebb, mint 28'3%-a pulyka.
Az ü. n. utódállamok közül Románia és utána Magyarország mutat ki legtöbb baromfit. Ennek azonban az is oka lehet, hogy az egyes államok a tenyésztés más és más stádiumában állapították meg a létszámot.
Azokban az államokban, amelyek 1929 és 1930 folyamán is tartottak összeírást és amelyekben az '
21
,! 't l t
%
4. szám. — 276 —— 1932 A baromfiállomány nemzetközi adataí.*)
Données internationales sur l'e/fectif de la volaillef)
§§ % Bamm!- A baromfiállományból — Dont
ggg.) nllomany
i % , N? 3 Összesen t úkf'l — 'b szá —
L Orszao' — Pp ,; 530 D* , t' Y., F_e liba kacsa pulyka egye r
- : D y É'É aeifíááfm %%sz nem;?
;— 23% d a r a b —— n o m b 7 e
* Európa. — Europe.
Ausztria -— Autm'che ... 1929 6,201.000 6,000.000 115.000 75.000 1) 11.000 —
! Belgium — Belgigue ... 1929 24,193.875 24,000.000 172693 —— *, 21.182 ——
Bulgária —— Bulgarie ... 1926 10,117.874' 9,139.296 377932 287028; 313618 ——
' Cseh—Szlov.—Tche'co-Slovaguie 1930 36,581.661 26964041 7,6.46.201 1,730.605 212.663 27.351 Dánia —— Danemark ... 1929 22,138.000 21039000 33000) 696000 73.000 ——
( Danzig — Dantzig ... 1929 293751 256.739 19.681 12.631 3.525 1.175 Eszak-Irorsz. —— Irlande du Nord 1930 8,808.338 7,659.293 146.346 621.703 380.996 — ' Észtország —— Estonie . . . . 193 s)1,059.870 978.726 60.124 21.020 —— ——
Fáröer szigetek —— Iles Foeroé 1929 21.683 17.779 3.904 — —— —
Finnország —— Finlande . . . 1928 3)1,370.546 1,362.679 7.867 — — ——
! Görögország— Gréce . . . . 1929 4,683.021 4,092.961 313.762 201.370 56.196 18.732 1rszabadáll.—Etatlibred'lrland 1930 22,899.596 17,283.239 1,237.883 2,353.930 1,126.837 897.707 Jugoszlávia. -— Yougoslavie. . 1930 184821601 16,271.636 983411 840978 725576 ——
' Lengyelország — Pologne . . 1930 57,000.000 42,000.00012,000.000 3000000 — ——
Lettország — Lettom'e . . . . 1929 2,016.011 1,853.653 59.700 84.142 18.516 ——
Litvánia —— Lituam'e ... 1930 3,057.000 3)2,262.000 795000 — —— ——
' Luxemburg —— Luxembourg . . 1928 496016 480006 8.132 6.653 1.225 — Magyarország — Hongrie . . 1928 4138,685.782 28,718.831 4,726.330 3139143 760672 1,340.806 Nagy-Britannia — Gr.-Bretagne 1930 58,219.424 54,218.306 627041 2,608.835 765242 — x Németalföld —— Pays-Bag. . . 1930 25,299.365 24,637.204 — 662161 — ——
, Németország —— Allemagne , . 1930 98.054099 87,937.284 6,230.393 3,886.422 —— ——
' Norvégia —— Norvége ... 1929 4,622.963 4,563.534 20.048 24.384 14.997 — Románia — Ronmam'e . . . . 1926 45,768.000 32,450.000 4,200000 6,730.000 1,690.000 698000 Spanyolország —— Espagne . . 1929 53,350.423 51,806.008 —— —— 1,544.415 - — Svájc —— Suisse ... 1930 4,897.233 5)4.,844.909 ö)52324 —— —-— ——
Svédország —— Suéde . . . . 1927 9,504.132 9,270.287 101.735 100.498 31.612 ——
Szovjet—Oroszo—Russz'e Souie't. 1929 151,790.600 140.236,700 7,237.900 3,434.900 881.100 ——
Összesen — Total . . —— 709,95..864620,344;91147,473.40730,517.403 8,632.372 2,983.771
Ázsia. —— Asia.
Formóza —— Formosa . . . . 1929 5,580.141 4,557.168 —— 1,022.973 — — Fülöpszigetek—Iles Philippines 1929 11,789.494 11,483.355 82.796 198.589 24.754 ——
Iudokina -——— Indo-Ohine . . . 1929 4,016.000 3,865000 500 150000 500 ——
Japán — Japan ... 1930 47,205.881 46,712.323 —— 493558 — ——
Korea —— Core'e ... 1929 6,072.027 607202? —— '— —— _—
Sachalin-szigete—Ile Sakhaline 1929 51.659 51.270 — 389 — ——
, SziriaésLibanon—SyrieetLiban 1930 2,328.570 1,662.000 94.070 — 2.500 660000 Törökország —— Turouie . . . 1927 7,768.259 7,231.345 197.682 68.431 270.801 —
Osszesen — Total . . —- H 84,812.031 8163/1488] 285048 1,933194O 298555 660000 Afrika. — Afrigue.
; Algiru — Algérie ... 1930 4 889.116 4,108.428 58.933 128.495 56.865 536.395 i—VÉ . Belga-Kongó — Congo belga. . 1929 5,617.173 5,481.150 300 135.543 180 ——
; ' Dahomey ... 1929 1,096.813 1,005.47 7 — 87.686 3.650 —
§ _ Délafr. Unió — Union Sud-Afric. 1929 11,693.654 10,798.*281 196002 361967 233736 7) 103668
§! Elefántcsontpart — Cőte d'Ivoire 1929 2,950.870 2,950.000 — 670 200 ——
Eritrea — Eritre'e ... 1929 175562 174000 62 — 1.500 ——
Felső-Volta — Haute-Volta . . 1929 7,087.900 6,723.150 — 364.750 —— ——
Kenya ... 1929 35.786 35.786 — — — —
Niger ... 1929 3060000 3050000 —— 10.000 —— —-
Tunisz — Tunisia ... 1930 5000000 4,690.000 35000 150.000 40.000 85.000 Osszesen —— Total. .
— 41,606.874 39,016.272 290297
1,239.111 336131 725063
') Az adatok az ,,Annuaire International de Statistigue Agricole 1930——31M c. kötetből és a m. kir. földmív. minisztl ..A világ mezőgazdasági termelése 1930" című kiadványából vétettek. — D*aprés F,,Annuairg Internat. de Statist. Agricole, 1930—31", et .A mlág mezőgazdasági termelése, 19302 publié par le minísíére r. hongrois de lyAgrículture. _— 1) Pulyka és gyöngytyúk. ——
Dindes el pintades. —-— 2) Csak a 6 hónapon fe1üliek vétettek számba. — Au—dessus de 6 mois. — a) Csak a tojós tyúkok adata. ——
Seulement les pandeuses, — 4) Csak a gazdaságok baromfiállománya. — Les ohgy-"res ne se rapportent gu'aux oolailles des exploi—
tations africoles. —— 5) Tyúk, pulyka és gyöngytyúk. — Poules, díndes et píntades. —— 3) Liba és kacsa. —— Oies et canards. ——
' 7) Strucc. ——- Autruches.
4. szám. —— 277 —— 1932
m n ! B fl— ' ' '
ÉÉE maga;, A baromfiallomanybol —— Dont
Orszáo —— Pays 355" 653512? tyúkf'éle liba kacsa pulyka egyéb Sláf'
D § if: dala uolaille m;?)eágsde oíes canards dindes nyíágűííes§á§ 1 d a r a b — n o m b 7 e
Amerika. ——- Amérigue.
AmerikaiEgy. Áll.— Elam—Unis 1925 l420,318.062 409,290.849 1)4,431.980 l)2,906.525 l)3,688—708 — Argentina —— Argentina . 1980 37,428.427 34,471.581 374284 1,534.566 1,047.996 -—
Csile —— Chili . 1924 1,941.433 1,590.350 102147 120498 128438 ——
Guatemala . . 1930 359960 323560 897 8.579 21.968 5.456
Haiti — Haiti. 1929 14,150.000 10,000.000 50.000 100.000 4,000.000 ——
Kanada —— Canada . . 1930 60,795.000 56,247.000 1,160.000 989000 2,399.000 ——
Kosztarika '— Costa-Rica . 1929 1,064.907 1,042.968 15.750 — 6.189 — Peru — Pérou . . . ' 1929 3,185.027 3,044.886 38.220 85.035 66.886 —
Uruguay . 1924 4,097.468 3,562.080 2)395.787 — 139601 ——
Összesen — Total . —— 543,840,284 519,572.274 6,568,565 5,694.203 11,498.786 5.456 Oceania. — Océam'e.
Hawai szigetek __ Iles Hawaii 1929 269700 201800 — 55.000 12.900 ——
Uj-Zéland — Nouv.-Ze'lande 1929 3,781.145 3,308.384 43 879 852090 76.852 ——
Összesen — Total . —— 4,050.845 3,510.184 43.879 407.030 89.752 ——
Főösszeg —— Total général — 1.383,76l.898
1.264,079.129 54,661.196 39,791.687 20,855_596 4,374.290
állomány az 1930. évben együttvéve 325 millió darabot tett, a létszám egy év alatt 4'6%—kal meg—
növekedett. Ha csak azokat az európai államokat nézzük, amelyek az említett két évben megálla—
pitották a létszámot, hét állam területén, ahol 211
millió darab szárnyast írtak össze, a létszámnöveke—
dés 1929-ről 1930-ra 7'6%—ot tett. Ha pedig az 1930
_évi állományt a korábbi években számbavett da- irabszámmal hasonlítjuk össze, a baromfitenye'sztés redményeit illetőleg még nagyobb mértékű fejlő- désről számolhatunk be.
' Ezek szerint tehát kétségtelen, hogy a barom- iállomány a multhoz képest nagy területeken elég rőteljesen gyarapodott. A fejlődést az utóbbi évek olya-mán hathatósan előmozdította a többek köA t elsősorban a haromfitakarmányozásnál hasz- lálatos szemes termények árának nagymértékű sökkenése. Egyes államokban, közöttük hazánk- an is, a tenyésztés felledüléséhez ezenkívül az örülmény is hozzájárult, hogy a szemes termé- eknek természetes állapotban való exportja a külföldi piacok elzárkózása következtében ályokba ütközött, kézenfekvőnek látszott te- azoknak az állattenyésztés útján való kedve-
f' értékesitése. Emellett a keleteurópai álla- n a kormányzat is irányította és támogatta yésztőket.
agyarországon a baromfilétszám legutoljára 28. év május havában állapíttatott meg. Az s akkor ugyan csak a szántófölddel biró gok állományának számbavételére irányult,
; nem irt rész azonban nem lehetett olyan
1) 1913. évi adatok. — Chimes de 1913. — i') Liba és kacsa. — Oies et awards.
számottevő, hogy annak elhanyagolása az egész létszám alakulását döntően befolyásolhatta volna.
Arra nézve, hogy a hazai baromfiállomány az összeírás óta hogyan változott, számszerű pontos adataink nincsenek. De abból a körülményből, hogy a haromfinak és a baromfitermékeknek ki—
vitele mennyiségileg még az utolsó esztendőben is elég nagy mértékben növekedett, majdnem teljes biztossággal következtethetünk arra, hogy Ma- gyarországon a baromfilétszám a mult évben jóval
nagyobb volt, mint 1928-ban.
Élő és leölt szárnyasból, valamint baromfiter- mékekhől 1928-ban 269 ezer, 1929-ben 252 ezer, 1930-ban 378 ezer és 1931-ben 384 ezer méter-má—
zsát értékesítettünk külföldön. A kivitel növeke- dése az 1928. évi eredményekhez viszonyítva 1930—
ban 40'5%, 1931-ben pedig 42'8%—nak felelt meg.
Nyilvánvaló tehát, hogy a létszámnak az említett
idő alatt emelkednie kellett, mert az exportnak
ily mértékű fejlődése a létszám növekedése nélkül az árak emelkedését vonta volna maga után, ho- lott ugyanakkor a belföldön is olcsóbbodás követ
kezett be. Emellett, bár számszerű adataink nin- csenek, a baromfiárak csökkenése következtében
a belföldi fogyasztás méretei legalább is 1930-ban, feltétlenül meghaladták az 1928. évit.
A túloldali összeállításban néhány adattal a baromfinak és baromfitermékeknek Magyarország kivitelében elfoglalt szerepére kívánunk reávilá- gitani.
Ezek szerint tehát baromfiexportunk értékben a békekötés után 1927-ben érte el maximumát, amikor erősen megközelítette a régi Magyarbiro-
21*
4. szam. — 278 — 1932
usw azaz: ———
l ' §Abalrgmfxtenyésztés kerébe val kisebb mértékben érvényesült, mint a mező—
Az összes 23222"; (330135tfáaekűfrpiifif'lfíű gazdaság egyéb termékeivel szemben.
Terület, g g máágÉÉÉeíílré rtOtJÉSkeÉ 1011 " A baromfinak és a baromfitermékeknek kivi-r
év azegész " telunkben elfoglalt helyzetét azonban azok a vi-
kivitel értéke összesen ggg; 3255—es;— szonyszámok mutatják be legélénkebben, amelyek sági azt tüntetik fel, hogy a baromfitenyésztés termé- 1 o o 0 p e n g 6 b e n kig'ileíálíííéáűk kei hogyan részesednek egész kivitelünkből, ille-
Magyargrsa tőleg mezőgazdasági exportunkból. Ezek szerint
, *t .. t,_ , . .
'eiisfilél? 2,205.731 1,12G.698 ')98217 87 4-5 Ézembe" a legumls? békeevíeh mm," ,a bmnfm
Ma ar r es a baromfitermekek egyuttvéve ertek szerint
mgytegnif' egész kivitelünkben mindössze 4'5%-kal, mezőgaz-
tlefől 1 s ( dasági exportunkban pedig csak 8'7%-ka1 szere—
1332 32333 [; 43332 : ?? peltek, 1931—ben az ide tartozó termékek és cikkek
1925 848:028 3)489176 68:163 13.9 8.0 értéke az egész exporte'rtéknek 13'3%-át, a mező—
1926 876_672 3)578_270 87.332 151 100 gazdasagi kivitelnek pedig nem kevesebb, mint 236
133; gggggg ;)ígággg 38.33 18; 110 %—át tette. Vagyis az érték szempontjából az utolsó
. ) . . 317' 98 , " , . . .. . ;-
1929 1,038.54O 3)603.830 81.579 135 79 (,sztendoben "egesz Ifrvrtelunlenek' mintegy hetedn, 1930, 911366 ;)529_135 83.599 158 9.2 szet, a mezogazdasag Icet foaganak, nevezetesen a 91931 557121 820.787 75.566 236 13-3 növénytermelésnek és az állattenyésztés-nek körébe
t t , t , , . . . . ,
1) Nem volt megállapítható, _ 2) A libazsír ép ar ozo ermekek es Clkkek kivitelt forgalmanak téke nélkül. --— 3) L. a Magyar Statisztikai Közlemé-
nyek, új sorozat 75. kötetében az 1104—1105., a 77.
kötetben a 854——855., a 78. kötetben a 905—906., a 80. kötetben a 449—450. és a 81. kötetben a 447—
448, lapot. -— 4) Előzetes adatok.
dalom utolsó békeévi eredményét. Ezután néhány éven át az exportban kisebb hullámzás követke- zett mennyiségileg és az érték szempontjából is.
1930—ban a külföldön eladott baromfi és baromfi- termékek mennyisége jóval nagyobb volt, mint az addigi maximumot képviselő 1927. évi export ered—
ménye; 1931-ben a mennyiség még tovább emel- kedett, az idetartozó cikkeknél bekövetkezett ár- csökkenések folytán az exportérték viszont vissza- esett. De míg a mezőgazdaság és állattenyésztés körébe tartozó egyéb termékek és cikkek kivite- lének értékénél a hanyatlás 1930-ról 1931-re 39'4
%—ot tett, addig a baromfi és a baromfitermékek kiviteli értékének visszaesése ugyanakkor csak 9'6
%—os volt. A külföld elzárkózása ugyanis a barom- fitenyésztés körébe tartozó cikkekkel szemben jó-
l'!.ll!-l-l-l..-unull-Ill-ull-u'llu-lll-lunil"I-Il.-IlII.-IllIll-CIII!-Ill-Ill.-nl-ll-anl-ll-llul.
pedig közel egynegyed részét a baromfitenyésztés szolgáltatta.
A baromfiexportnak ezt a szinte egészen kivé—
termelési ág kivitelének emelkedése, hanem majd-—
nem kizárólag az egész kivitelnek összezsugoro—
dása idézte elő.
A baromfi és a baromfitermékek exportja ez—
ideig elég eredményesen küzdött meg azokkal a nehézségekkel, amelyek kivitelünket a mostani igen szűk határok közé szorították vissza. Éppen ezért kívánatos lenne, hogy az állattenyésztésnek ez az ága nagy áldozatokkal kivívott és hosszabb időn át tartott pozícióját a kivitelben a mindin—
kább erősbödő nagy nemzetközi versenyben is megtarthassa, illetőleg a lehetőséghez képest még, tovább erősítse. Erre azonban csak akkor számít—
hatunk, a kivitelre dolgozó termelés eddigi kül- földi piacainak megtartásában, illetőleg új piacok
felkutatásában nem marad magára, hanem ebben
a vonatkozásban megfelelő irányításban és támo—
gatásban részesül. Sz. 2. dr.
e KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS e
"I-Illlllllílllll-'II'll-'IIIIllllllll-llllIII-Ill.lllllllllllIIIIIÚIIIIIIIII.!!!llllllllllilllll
Nemzetközi külkereskedelmi forgalom.
Le commerce international.
A világ külkereskedelme —— amióta statiszti—
kai'lag megfigyelhetjük —— a világháború éveitől el—
tekintve, sohasem mutatott olyan nagyarányú visz—
szaesést, mint aminő 1930-ban 5 még inkább 1931- ben bekövetkezett.
A világkereskedelem mintegy 99%-át felölelő
számítások szerint az 1929-ben 386 milliárd pengő értéket képviselő forgalom már 1930—ban 312 mil- liárdra csökkent, 1931—ben pedig 224 milliárd pen—
gőre olvadt le. ;
Indexszámokban a világkereskedelem érték- adatai a következők:
