4. szám. l934
Helybelí születésűek a bel- és a külterületen.
Les aborigenes sur les territoires mtérieurs et exte'm'eurs en Hongrie.
Résume'. Le recensement de 1930 a établi In premiere fois en Hongrie, p 0 [) u 1 a-
ltion éparse extérieur) de
,chague nombre des lia—
bitants territoires (e.ttée
rieur et inte'rieur) de la Inézne loca- 1 i t e'. Les chi/tres obtenus, et (lui présentent des differences considérables populations
aborigene et territoires en
pour la (du territoire localite', Ie
nés sur les
entre les non aborigéne des
guestion, nous renseignent approxirnativement sur les earacte'ristigues des migrations intéríeures des populations épal'ses (et, par vote de de'duction, sur les populations agglomérées), indiguant les élé—
ments parmi lesguels les migrations sont fré—
auentes et ceux (1110 leurs conditions de vie fixent plutót á l'endroit ou ils nes. Il est (également curieuac d'observer, dtapres les don- nées circonstanciées du tableau obtenu, les condi—
tions des deux sexes. Les chi/ires, détaille's aussi par vcomitats et villes autonomes, mettent en lumiere les factears (économigues, sociaux, démogra—
phigues et autres) des conditions assez diffe'rentes des populations habitant les territoires inte'rieurs et exte'rieurs. Mentíonnons par exemple gue, dans
sont
(les villes autonomes, les éléments particulierement mobiles au point de vue de la migration ——— domes- ttigues, ouvríers dlindustrie, íntellectuels, etc. — étant le plus nombreux, les aborigenes des territoi- res intérieurs ont une proportíon (á3'1%) ínfe'rienre ná celle des aborigenes des territoires exte'rieurs (50'8%). Tandis gue dans les comitats, les domes—
tígues agricoles stétablissant surtout sur les terri—
toires exte'rieurs des Iocalite's, les aborigenes ont, (dans la population éparse, une proportion (49'8%) bien inféríeure a celle mfils ont sur les territoires rintérieurs (66'8%). Ce dernier fait est (lú entre autres a ceci (luc les propriélaíres aborigénes ltabitant plutót sur les territoires intérieurs des localités, la plupart en font partie de la popula—
tion agglomére'e.
A vándormozgalmak két fő formája, a (belső és a külső vándorlások közül az or—
szághatáron belül maradó lakóhelyváltoz—
tatások a megmozgatott elemek hatalmas tömegei révén kerülhetnek legfőképen az vwérdeklőd'és homlokterébe. Különösen fontos feladatot alkot a belső népáramlás hul- lámzásának statisztikai számbavétele, okai- nak és következményeinek kutatása olyan időkben, amelyekben a külső vándormoz-
galom elé mesterséges gátak emelkednek, amikor tehát a természetes embertöbblet megtartására, a munkapiac szabályozására, egyes vidékek emberfeleslegének elhelyezté- sére, kereseti lehetőségekhez juttatására csak a belső lakóhelycserék csatornáin ke- resztül van mód.
A belső lakóhelyváltozlátásnak, e ter—
mészeti és földrajzi adottságok, gazdasági és szociális r'úgók s egyéb körülmények (népszokások stb.) által előidézett nagy súlyú társadalmi tömegmozgalomnak Ma—
gyarországon tudvalevőleg ——— számos más államhoz hasonlóan —— nincs közvetlen sta—
tisztikája. De van a gyakorlatban eléggé jól bevált —— bár nem tökéletes — közvetett m'érőeszköze, a születési hely statisztikája.
Népszámlálásainknak e bő adatforrása alapján rögzítette meg a belső emberáram- lás újabb tüneteit és tanulságait Kovács Alajos dr. a Magyar Statisztikai Szemle ha- sábjain megjelent nagy tanulmányábanf) A közvetett magyar belső vándormozgalmi statisztikának azonban viszonylagos gaz—
dagsága ellenére még mindig vannak tágít-
ható felületei. Új színt visz be például ed-
digi ismereteink körébe a belterületen és a külterületen lakó népesség születési helyé- nek statisztikai megfigyelése.
A Szemlében már részletesebb adatok alapján törekedtünk igazolni azt,2) hogy a községek belső és külső területén lakó né- pesség demogratiája mennyire jelentős és tanulságos nemcsak e két, —— mereven ugyan nehezen elkülöníthető, de települé- sileg is elég jellegzetesen eltérő m— néptömeg, hanem az egész lakosság viszonyainak is—
merete szemszögéből. Ugyanakkorg) egé—
szen futólag megemlékeztünk a szétszórtan lakó népesség helybeli sziilötteinek statisz—
tikájáról is. Az 1930. évi népszámlálás ugyanis elsőízben mutatta ki a külterületi
1) L. Kovács Alajos dr.: Belsö vándorlások Ma- gyarországon, különös tekintettel Heves várme—
gyére. M. Stat. Szemle 1933. évf, 373—394. ].
2) L. A tanyák, puszták és egyéb külterületi lakotthelyek népessége 1930-ban. M. Stat. Szemle 1932. évf. 1044—1062. !. — V. 6. még: Alföldi vá—
rosaink bel— és külterületi lélekszámának alakulása.
M. Stat. Szemle 1933. évf. 852——856. l.
3) L. M. Stat. Szemle 1932. évf. 1061. 1.
18*
4. szám. —— 256 — 1934
Helybeli és nem helybeli születésűek a bel- Aborigénes et non aborigénes sur les territoires intérieurs
Helybeli [Hlmvbfili , Helybelí
,— s anansncs .v ' . . '
Habitants "És Nem helybeh ; dans le .Nem helybell Hubztants nes Nem helybeli
dans le comilat ou Habiíants nás tami—71110" Habilants dans le comital ou Habiíants nás
la m'lle antnnome aillguys a:!(gíoág "és aillem's la villa autonome ailleurs
Ország-rész, m guestzon en guesh'on en guestwu
törvényhatóság s z ü ! e t é s ű
. .
Régwns, comztuts férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő '![ férfi nő férfi nő
ef, villgs autonomes sexe sexe sexe sexe sexe sex: sexe sexe sexe gzxe sexe sgxe
masa. fém. mase. fém. masa. fém. mase. fém. mast. fém. masc. fem.
a belterületen — domícilíés sur les a külterületen — domícíliés sur a bel— és külterületen — domicüiés sur
...[Sorszám—Numérod'ardre
territoires mtéríeurs [ les territoires extérímrs les territoires ínlérieum et exle'rieurs számszerint—ennombres
2 3 4 ! 5 t 6 H 7 I 8 [ 9 ] 10 H 11 l 12 i 13 l 14
!. Dunántúl
1
II ransdanubie
1 Baranya vm.!) . . . . . 68.604 64.500 34.291 436 6.676 6.387 13.116 13.083 75 280 70.887 47.407 56.423 2 Pécs tjvl) . . . . . . 8.542 9.338 14.810 17.329 2.365 2.222 3.507 3.550 10.907 11.560 18.317 20.879 34 Fejét vm.Székesfehérvár tjv.. . . . .. .. 58.9878.650 54.6239.514 21.9727.387 26.7827.740 14.3702.256 13.3812.243 20.9211.580 19.4331.344! 73.35710.906 68.00411.757 42 8938.967 46.2159.084 5 Győr vm. . . . . . . 48.275 42.547 17.809 21.281 5.074 4.825 7.590 7.188; 53.349 47.370 25.399 26.469 6 Győr tjv. . . . . . 11.391 11.958 12.080 14.457 284 249 233 229 11.675 12.207 12.313 14.686 7 Komárom és Esztergom vm. 47.333 44.525 22.264 24 39." 6.340 5.925 14.681 13.653 53.673 50.450 36.945 38.053 8 Somogy vm . . . . . 91.808 82.512 55.241 72.330! 13.335 12.712 28.843 28.821 105.113 95.234 84.087 101.151 9 Sopron vm. . . . . . . 54.464 47.598 14.148 18.853; 1.906 1.744 2.478 2.175, 56.370 49.342 16.626 21.028
10 Sopron tjv. . . . . . 8.484 8.866 6.813 8.278; 996 954 1.074 430' 9.480 9.820 7.887 8.708
11 Tolna vm. . . . . . . 78.102 79.842 28.448 33.842 10.178 9.944 14.427 14.411 88.280 89.786 42.875 48.253 12 Vas Vm. . . . . . . . 83.031 72.674 43.698 53.679 5.139 4.547 6.301 5.949 88.173 77.221 49.999 59.628 13 Veszprém vm. . . . . . 69.426 62.716 34.332 40.177 7.246 6.544 11.927 11.33." 76.669 69.260 46.259 51.512 14 Zala vm. . . . . . . . 105.864 96.091 49.801 63.849! 10.884 10.164 14.243 14.370; 116748 106.255 64.044 78.219 LDunántúl összesen-Tomb 742961 687334 363097 446.332 87.049 81.839 140921 135976 830010 769173 504018 582308
;
ll. Alföld — Grande Plaine ?
15 Bács-Bodrog vm. . . * 29.552 29.882 8.880 10.892 8.509 7.826 7.181 6.746 38.061 37.708 16.061 17.638
16 Baja tjv. . . . . . . 6.482 7.200 5.415 6.273 438 428 861 838 6.920 7.628 6.276 7.111
17 Békés vm. . . . . . . 77.960 83.654 25.254 28.248 41.332 37.190 18.754 18.264 119292 120.844 44.008 46.512 1819 Bihar vm.Csanád—Arad-Torontát. . . . vm.. . 56.86743.185 54.35144.162 16.24317.831 20.59521.246 13.1915.977 11.6125 336 12.1378.330 11.6057.652 62.84456.876 59.68755.774 24.57329.968 28.89832.200 20 Csongrád vm. . . . . . 29.516 31.697 8.128 9.366 25.215 23.562 10.611 10.434 54.731 55.259 18.739 19.800 2122 Szeged tjv.Hódmezővásárhely tjv.. . . . .. 22.08814.849 25.30916.340 20.3592.407 21.8653.187. 20.2069.484 19.7518.681 2.7452.897 2.7482.297 42.29424.333 25 22145.060 23.1045.304 24.6135.464 23 Hajdu vm. . . . . . . 60.479 61.784 11.243 13.140 11.211 9.962 5.470 5.234 71.690 71746 16.713 18.374 24 Debrecen tjv. . . . . . 13.657 16.036 17.014 20.127 13.908 13.317 11.710 11.506 27.565 29.353 23.724 31.633 25 Jász—N.K. Szolnok vm. . 110194 114.063 30.701 36.377 40.658 36.333 22.883 21295 150852 160.396 53.589 57.672 26 Pest-Pilis—Sott—Kiskun vm. 289007 293291 234502 258.669 81.239 74.868 68.500 65.963 370296 363159 303002 324632 27 Budapestszfőv. . . . . 125789 139.997 191.178 257070 57.041 56.639 85.616 92.859 182830 196636 276 794 349.924 28 Kecskemét tjv. . . . . 11.183 13.694 4.838 5.073 17.574 16.205 5.615 5.285 28.757 29.899 10.453 10.358 29 Szabolcs vm. . . . . . 102336 102.279 42.136 50.949 25.497 24.855 23.697 23.173 127333 127.134 65.833 74.124 30 Szatmár vm. . . . . . 49.115 46.495 16.022 20.472 3.118 3.042 5.782 5.596 52.233 49.537 21.804 26.068 II. Alföld összesen —- Total 1,042.259 1,030.2341 652151 783.549'374.648 349807 292794 291319? 1,416.907 1,430.041 944345 1,075.041
ul. Észak — Nord
31 Abaúj-Torna vm. . . . 29.598 27.767 12.844 16.815 741 590 1.586 1.487 30.339 28.367 14.430 18.302 32 Borsod vm. . . . . . . 91.511 90.578 29.825 36.827 8.636 8.503 15.876 15.465 100.147 99.081 45.201 52.292 38 Miskolc tjv. . . . . . 11.838 12.861 16.331 19.002 249 255 552 471 12.087 13.116 16.883 19.473 34 Heves vm. . . . . . . 106356 109.566 28.837 34.354 9.307 8.870 9.866 9.773 115663 118.436 38.703 44.127 35 Nógrád vm. . . . . . . 68.334 67.638 25.453 29.911 6.251 5.843 9.790 9.701 74.585 78.481 35.248 39.612 36 Zemplén vm. . . . . . 42.596 42.897 18.907 23.259 3.548 3.482 5.898 5.731 46.144 46.379 24.805 28.990.
IH. Észak összesen—Total 350233 351307 131697 1601661 28.732 27.543 43.568 42.628 Magyarország mindössze
Hongrie entiere . . . 2,135.453 2,118.S75 1,l46.915 l,390.049J 190429 459189 471283 4700961 Ebből : — Dont : 1
378965 378850 175265 202796
,
165382 157806! 1,624.2281,860.146;
?
37 ijárosok — Villes auto- ) 2!
names . . . . . . . 242.933 271.113 298.632 380.401W124.801121.144116.390121.55 367754 392257 415022 501953 38 Vármegyék —— Comitats .; 1,892.500 1,847.762 8483131,009.648!'365628'388045360693348544]
2,258.128 2,185.807 1,209.2061,358.192.
.) Vm. : Comitat. — ?) ij. : Ville autonome.
lukotthelyek népszámlálási lapjainak külön le a bel— és a külterületi, más szóval a tö—
feldotgozási tábláján (7. sz. tábla) a hely— mören és a szétszórtan megtelepedett né!- beli születésűek számát. Ezen az alapon pesse'g születési helyére vonatkozó statisz—
most egy árnyalattal behatóbban írhatjuk tika néhány szembeszökőbb vonását. Anél-
4. szám. 257 ——
és külterületen törvényhatóságonkínt 1930-ban.
et ewte'rieurs, buivant les cumitats et les villes autonomes, en 1930.
1934
kül azonban, hogy a kimutatható jelentős különbségek okainak alaposabb keresésére is kiterjeszkxedhetnénk, miután az oknyo- m—ozás csak akkor lehetne igazán eredmé-
és külterületi lakosság
statisztikája nem teljes és nem is tökéletes. A kül—
nyes, 1ha az egyelőre még hiányzó foglal—
kozási adatokat is ismernők.
A bel— születésihely-
§ § § SS § § § É § § § __é Ezer férfire jutott nő — Combim de j'emmes pour 1000 hommes
353: 13 §§§ 13 $$$ 13 $$$. *. "3335. M. *:335 m.
mg§ -_—.'§ mgg g.". %% :E 5.333 %t; 3 :%33 33 3 5333 343 s _)
125. 3.3 135. 3.3 123 3... 3.353 Az. 33 ág.; 1.3 ..a 3.533 ;. 132 §
nm — :333 3 m$ % .... .. 3—3 .:zv .. 35 .w .. ug .
fán-Eü r—ia 31137. 23 23535. 33 :ÉDÉ bf: "**" :EGÉ 3—3: 133 -——"le§ ɧ N* :;
Bag; 3 a: 31.10 3 a: ám 'a e: 0333 wmi !: vxgs máá ye Ergo img !:
321233 95 £§3§ 523 MÉSÉ— PE ág:: ag: w-E ágain; ggg s 533: ggg WS §
— Z — * m . sgs—g 3.3 33 $$$—§ 3.31— 3353 3.3 33 ..
s z ü 1 e t é s ű §.:8§ gx'a 953- §§83 És?) §§11§§S§ $$$ 29— §
___—__ ' zo . ' o
a belterületen akülterülcten a bel— és külterüle— s z 11 1 e t é s 11 $ 9-1 s z ü1et é s (1 N §. 1 s z üle t é s 11 § ** !
domicilie's domicilíés ten -- d. sur les ter- ü *
sur les íerritoíres sur les tzrm'toires ritoíres intéríeurs n e 10 e s s é g 1) e n 5
intértem's extérímrs et exíérieurs ! , k" "1 §
, , a belterületen—_ surlester—H a külterületen - surles ter— 353315; teuígegzníten 2
S Z a Z a 1 e k b a n — 0/0 __ ríloires intérieurs rítoires extc'n'eurs íntéríeurs etrextéífieítríü (10)
15 ! 16 l 17 _ 18 i 10 t 20 21 22 l 23 2—1 1 25 l 26 H 27 28 29 30
632 3629 332? 66 ' 7 58 '5 41 '5 940 1.264 1.048 957 997 984 942 1.190 1.038 1
35'7 643 394 6075 36'4 63'6 1.093 1.170 1.142 940 1.012 983 1.060 1.140 1.110 2
70'0 30'0 40'7 59'3 61'3 38'7 926 1.219 1.006 931 929 930 927 1.077 983 . 3
54'6 45'4 60'6 39'4 557 44 5 1.100 1.048 1.076 994 851 935 1.078 1.013 1.049 4
69'9 30'1 40'1 59'9 65'1 34'9 881 1.195 966 951 947 948 838 1.121 963 !)
46'8 53'2 53'6 46'4 46'9 531 1.050 1.197 1.125 877 983 925 1.046 1.193 1.121 6
66'3 33 ' 7 30"? 69'8 58'1 41'9 941 1.096 990 935 930 932 940 1.030 977 7
57'7 [ 42'3 31'1 68'9 52'0 48'0 899 1.309 1.053 953 999 985 906 1.203 1.038 8
756 24'4 * 44'0 56'0 73'7 263 874 1.333 969 915 878 894 75 1.265 964 9
5.7'5 46'5 56'5 43'5 53'8 46'2 1.045 1.215 1.121 958 400 669 1.036 1.104 1.067 10
71'7 28'3 41'1 58'9 6622 338 1.022 1.190 1.067 977 999 990 1.017 1.125 1.052 11
61'5 38'5 44'2 55'8 60'1 39'9 875 1.228 997 885 944 917 876 1.193 990 12
63'9 36'1 37'2 62'8 59'9 40'1 903 1.170 992 903 950 933 903 1.114 982 13
64'0 36'0 42'4 57'6 61'0 3570 908 1.282 1.027 934 1.009 976 910 1.221 1.020 14
63'9 36'1 3729 621 59'5 40'5 925 1.229 1.025 940 965 955 927 1.155 1.013
75 0 250 54'0 46'0 69'2 30'8 1.011 1.227 1.061 920 989 929 991 1.098 1.023 15
53'9 46'1 33'8 66'2 52'1 47'9 1.111 1.158 1.132 977 973 975 1.102 1.133 1.117 16
75—1 24—9 680 32-0 72-6 274 1.073 1.119 1.034 900 974 923 1.013 1157 1.025 17 74-8 25—2 41-4 586 69-6' 304 956 1.308 1.034 893 919 908 950 1.176 1.013 18
69'4 30'6 51'1 48'9 64'3 35'7 1.023 1.155 1.061 880 956 917 989 1.074 1.019 19
77'8 22'2 6.9'9 30'1 741 259 1.074 1.152 1.091 934 983 949 1.010 1.057 1.022 20
84'8 15'2 78'0 22'0 821 17'9 1.100 1.324 1.132 936 793 903 1.036 1.034 1.036 21
52'9 47'1 87'9 12'1 64'7 35'3 1.146 1.074 1.111 977 1.001 980 1.065 1.065 1.065 22
83'4 16'6 66'4 33'6 80'3 19'7 1.022 1.169 1.045 889 957 911 1.001 1.099 1.019 23
444 55'6 54'0 46'0 48'5 51'5 1.174 1.183 1.179 958 983 969 1.065 1.101 1.083 24
770 2317 63'5 3635 73'0 27'0 1.035 1.185 1.068 894 930 907 997 1.076 1.018 25
54" 1 4539 537 46'3 54' I 45'9 1.015 1 . 103 1.054 921 963 940 994 1.071 1.029 26
37'2 62'8 38'9 01"! 377 623 1.113 1.345 1.253 993 1.085 1.048 11 1.076 1.264 1.189 27
71—5 28'5 75 6 2444 73-8 26-2 1.225 1.049 1.171 922 941 927 1.040 901 1.027 28
68'7 31'3 51'8 48'2 64'6 35'4 999 1.209 1.061 975 978 976 995 1.126 1.039 29
724 27'6 35'1 5419 68'0 320 947 1.278 1.028 ! 976 968 971 . 948 1.196 1.021 30
5.9'6 40 4 55'4 44'6 58'5 41'5 1.036 1.201 1.100 934 996 961 1.009 1.138 1.061
65'9 34'1 30'2 69'8 64'2 35'8 938 1.309 1.050 796 938 893 935 1.268 1.042 31
73'4 26'6 35'4 64'6 6'7'1 32'9 990 1.256 1.054 985 974 978 989 1.157 1.041 32
41'1 58'9 33'0 [170 4029 597 1.086 1.164 1.131 1.024 853 906 1.085 1.153 1.125 33
774 22'6 48'1 51'9 73'9 26'1 1.030 1.191 1.065 953 991 972 1.024 1.140 1.053 34
71'1 28'9 38'3 61' 7 66'4 33' 6 990 1.175 1.040 935 991 969 985 1 . 124 1.030 35
67'0 33'0 37'7 62'3 63'2 36 8 1.007 1.230 1.076 981 972 975 1.005 1.169 1.062 36
70'6 294 395 60'5 66" 7 33'3 1.003 1.216 1.061 959 978 971 1.000 1.157 1.049
6.215 37'4 50'1 49'9 59'!) 40' ! 992 1.212 1.069 936 985 960 982 1.145 1.044
%
43'1 56'9 508 492 453 54'7 1.116 1.274 1.203 971 1.044 1.006 1.067 1.209 1.142 37
66'8 33'2 49'8 5012 634 36'6 976 1.190 1.043 925 966 945 968 1.123 1.022 38
4. szám.
1934
területi anyag feldolgozása e tekintetben csupán a helybeli születésűek számát rögzítette meg, a nem helybeliekét tehát csak levonás útján és egy tétel—
ben állapíthatjuk meg, nem pedig a szokásos terü—
leti főcsoportok szerint. Minthogy így a feldolgo- zásnak az ellenpróbája sem volt meg, a külterületi statisztika idevonatkozó adatainak a pontossága nem lehet teljesen egyenlő a születési hely közsé- genkint kész-ült részletes feldolgozásával. A bel- területi (agglomerált) lakosság helybeli és idegen szülötteine—k számát viszont a külön külterületi fel—
dolgozás eredményeinek éppen az utóbbi feldolgo- zás községi végszámaiból való levonása segítségével kapjuk meg. Két külön készült feldolgozás ered—
ményeinek összevetése természetesen statisztikai—
technikai tekintetben sohasem lehet egészen töké—
letes. Az adatsorok részletesebb vizsgálata azonban csaknem kétségbevonhatatlanut igazolja azt, hogy legfeljebb kisebb súlyú helyi eltérésekről lehet szó, a törvényhatósági és az országos számok helyessé-
(géhez ellenben aligha férhet kétség.
Adataink tartalmi értékét illetőleg is akadnak zavaró körülmények. bel— és külterület fogalmának bizonytalan, egyöntetűen nehezen meg-
llyen a
határozható volta és az a körülmény, hogy a tőr—
zsökös és a beszármazott elem nagyságának a szü- letési hely alapján való kimutatása a belső ván- dorlásokról csak tájékoztató képet adhat, miután állapotfelvétel mozgási jelenségeknek sohasem lehet tökéletes fényképed) A kisebb hibafornásoktól?) eltekintve, zavaró a községek vidékenkint eltérő nagysága is, mert ternn'észetszerűleg nagyobbnak tűnik fel a népesség helyhezkötöttsége ott, ahol a lakóhel'ycserék tekintélyes része egy—egy nagyhatalmi község egyes bel— és külterületi települései között zajlanak le, a belső vándormozgalomnak ez a neme a születési hely statisztikája elött egyelöre sajnos teljesen rejtve marad ——, mint egymáshoz
közel fekvő kisközségek vidékein, ahol a szülö—
faluból a szomszédos községbe való minden egyes átköltözködés már egy-egy belsö vándormozlzanat—
ként regisztráltatik. Ebben a bel- és külterületi lakosság születési hely szerinti tagolásának töké—
tétlensége is kifejezésre jut: hiszen itt csupán köz—
ségi részletezésben rendelkezésre álló adatok (szti- letésti község) alapján csoportosítjuk a község- részeknek (belső és külső területek, ill, egyes kiil-
1) Minderről bővebben ,,Belsső vándorlások" c.
alatt a Közgazdasági Enciklopédia hasábjain (I.
kötet, 433 451. hasáb) emlékeztünk meg. Ugyanitt 1. a kérdés valamivel részletesebb bibliográfiáját is.
2) Községegyesítések, ill. egyes községrészek ön- álló községgé alakulása esetében az egyesítés vagy az önál'lósulás elött sziilröttek gyakran a régi, ill.
az anyaközséget jelölik meg születési helyük gya- nánt s ezt a zavaró tényezőt a központi ellenőrzés és feldolgozás során sem lehet mindig tökeletesen kiküszöbölni.
telki l'akotthelyek) megfelelően szétválasztott anya——
got. (Fogalmilag tökéletesebb, de gyakorlatilag szinte kivihetetlen eljárás volna, ha népszámlálá—
saink a születési hely tudakolásánát is olyan fele- leteket követelnének meg, melyek legalább a bel- és külterület e két nagy gyüjtöcsoportjának, sőt a.
külterületet illetőleg az egyes települések népszámlá—
lási felsorolásának megfelelnének.) A helybeli szü- letésűeknek mind a beltelki, mind a külterületi száma tehát az illetö község egész területéről szár- mazottakat egybefoglalja. De még az ilyen _ logi—
kailag nem egészen szilárd ——— alapon készül—ö sta—
tisztika is nyujt annyi megtigyelésreméltót és újat, amennyi bőségesen indokolja a feldolgozásra s az adatfelhasználásra forditott munkát és figyelmet.
Tá—blázatunk igen tanulságosnak látszó—
adatsorait tehát a fentiekben nem is egészen kimerítően felsorolt elvi és gyakorlati sta—
tisztikai meggondolások miatt csupán óva- tosan értékesíthetjülc (s szordinóval ismer—
tethetjük. Teljesen eltekintve a községek eltérő nagyságából és településformájából folyó észrevételektől, logikailag helytállók—
nak csak az egyes törvényhatóságok egész lakosságára vonatkozó adatokat tekinthet- jük. Minthogy azonban a korábbi népszám- lálások hasonló főeredményei az egyes nép—
számlálási kiadványsorozatok zárókötleté—
ben. valamint általában a magyar statisz—
tikai irodalomban (különösen Kovács Ala- jos dr. tanulmányaiban) igen alapos ana- lizísben részesültek, most csak egy pilla—
natra állhatunk meg az 1930—es felvételnek az egész lakosságról beszámoló adatainál.
Elsősorban azt a közismert. különbséget em—
lítve meg, melyet az országosan 60%—ra rúgó törzsökös népességnek város és vidék szerinti megoszlása tár elénk: a helybeli születésűek aránya ugyanis a ti. városok—
ban 453. a vidéken (tármegyékben) ellen—
ben 63'4%. Igen változatos azután az egyes törvényhatóságok viselkedése. A tj. városok sora például szinte pontosan a fordítottja fejlődési skálájuknak. A sorrend a helybeli születésűek százaléka szerint a következő:
Pécs (2364). Budapest (37'7), Miskolc (40'9), Győr (46'9), Debrecen (48'5), Baja (52'1), Sopron. (5338), Székesfehérvár (5357), Sze—
ged (64'7). Kecskemét (73'8), Hódmező-
vásárhely (82'1). Persze a többnyire kívül—
ről táplálkozó fejlődés iitemén kívül az egyes városok között mutatkozó különbsé-
gekniél (valamint a 25 megyei törvényható—
ság' adtatsorában észlelhető differenciáknál) más tényezők is jelentős szerepet játszanak, pl. települési, foglalkozási. kormegoszlás'i,
4. szám. ——259—-— 1934 természetes népesedési sajátosságok stb. A
vármegyék közül egyébként mozgékony gazdasági cselédsége révén 1930-ban is So- mogy megye volt a vezető, ahol a tör—
zsökös népesség hányadosa csupán 520
%-ot ért el. Az országos átlag alatt ezen- kívül _— részben hasonlóképen a gazdasági cselédség, részben a szintén eléggé mozgé—
kony bánya- 5 ipari munkásság nagyobb száma. valamint a kisközségi jelleg miatt
—— Komárom-Esztergom (58'1), Baranya (586) és Veszprém (4399) sorakoznak. Pest vármegye, mely tulajdonképen 54'196 -os arányszámával a második helyen áll, Bu—
dapest környéke miatt nem alkalmas az összehasonlításra: egyedül a 22 ü. n. szom- szédos város és község kiszakítása után a megye egyéb részein már 67'5%—ra rúg.
tehát a megyei átlagot is lényegesen meg- haladja a szülöfa—lujukban megszámláltak aránya. A maximumot ennél is magasabb, 7t)%—on túli hányadosokkal a következő öt megyében látjuk: Békés (72'6), Jász (73'0), Sopron (73'7). Heves (73'9), Csong-
rád (74'1) és Hajdu (80'3). A békeidőkben leginkább a határszélen fekvö *ármegyék- ben érte el tetőpontját a nem mozgó elem aránya; ezekben a megyékben ugyanis a periférikus távolságok miatt az országos központ vonzóereje kevésbbé érvényesült.
az egyik oldalról, a határontúlról származó bevándorlás pedig csak alig-alig higitotta fel népességüket. 1930—as adataink szerint Sopron vármegye képviseli leginkább ezt a típust, míg a többi megyében a községek nagy területe. a kevésbbé mozgékony. rög- höz kötöttebb birtokos- és bérlőt—lem na- gyobb szerepe stb. magyarázhatja meg leg- föképen a szülőhelyükön számbavettek ma- gas arányszámát.
Sokkal változatosabb adatsorokat ka- punk. ha a bel— és külterületi lakosság szít—
Ietési helyére vonatkozó adatokat külön vizsgáljuk. Bár a külterületi kérdés. a tanya-
A helybeli születésűek 1980. évi
. ,, _ a
A Wv' neve belterületen 1)/0 külterületen 1)
Pécs . . . 35-7 (1) 39-4 (4)
Budapest szföv. 372 t2) 389 (3)
Miskolc 41'1 (3) 3530 (1)
Debrecen 444 (4) 54-0 (6)
Győr . 468 (5) 536 (5)
Szeged 52'9 (6) 879 (11)
Sopron 535 (7) 565 (7)
Baja. . . . . 539 (s) 338 (2)
Székesfehérvár 54'6 (9) 606 (8)
Kecskemét. . , , 71—5 (10) 75-6 (9) Hódmezővásárhely 84-8 (11) 780 (10)
3; Zárójelben az arányszámok nagyság—rendjei
probléma tj. városuinknalc csak egy részét érinti, sajátos adataiknak külön kiemelése érdekesnek látszik. Felsorolásuk a helybeli születésűek belterületi arányszámának ma—
gassága szerint halad, míg a külterületi há- nyadosok nagyság—rendjét a zárójelbe tett számok jelzik (1. az elözö hasábon).
Szembeszökö, hogy a városok végszámai alapján közölt sorrenddel még a belterületi adatok sora sem egyezik. Ez egyben arra mutat, hogy a gazdaságtársadalmi és egyéb okok következtében különlegesebb össze- tételű külterületi lakosság eltérő népességi súlya nagyon is reányomja bélyegét az egyes városok demograíiai arculatára. Ahol a kül- területi lakosság csupán vékony —- városias
——— réteget alkot (mint pl. Pécsett (s Miskol- con), ott adatainknak nincs nagyobb érde- kessége; a többi szám annál tanulságosabb.
Jellemző például, hogy a város szülőt-telnek arányszáma szinte következetesen magasabb (( belsőség határain kívül, mint (( beépült belső negyedekben. Ez azonban érthető: a (városias) külterületi telepek családi há—
zaiban ugyanis több a születés, nagyobb a végleg megtelepedett elem aránya, míg az átmenetileg a városban tartózkodó lakos- ság, a beköltözött tisztviselő réteg, több—
nyire a katonaság is, továbbá a környékről való házicselédség stb. javarészében a bel- területen helyezkedik el. Szinte meglepö képet mutat Szeged adatsorra, ahol a bel—
területhez szá—mított újabb telepek gyors benépesülése is oka lehet a különbség ki- szélesbedésének. Az ellenkező egyetlen na- gyobb eltérésnek (Baja) közigazgatási és
technikai téren is akadhat magyarázata (Bajaszentistván hozzácsatolása, téves adat—
bevallás). Hódmezövász'irhely viszont any—
nyira tipikusan megyei karakterű adatok- kal szerepe-l összeállításunkban, hogy a kül- területe javára mutatkozó különbözetnek nagyobb jelentőséget nem tulajdonithatunk.
Merőben más a helyzet a megyei tör- vényhatóságok bel- és külterületén. Ennek jellemzésére érdemes mindenekelőtt város és vidék főadatait szembesíteni. meg- jegyezve, hogy a tj. városokra vonatkozó végeredményt Budapest nagy lélekszáma jobban deformálja, semmint a vármegyékét szék—esfővárosunk környékének ideszámított népessége.
A helybeli születésűek 1930. évi O/c-a a belterületen külterületen bel- és külter.
Tj. városok 431 508 45'8
Vármegyék 66 8 49'8 63'4
Együtt . 62'6 50'1 59'9
