A világtermelés és a világforgalom alakulása a háború után

5. szám.

győződésünk a tapasztalatok alapján, hogy a fürdőtörvény és végrehajtási rendeletei vonatkozó szakaszainak megfelelő pótlásá—

val, a rendelkezések szakaszainak szigorú alkalmazásával l'iirdővendég—statisztikánkat mintaszerűen ki lehetne fejleszteni. De ehhez elkerülhetetleniil szükséges volna olyan fürdőbiztosok kirendelése, akiknek az idény alatt más dolga alig vagy éppen—

séggel nem lenne, csak az ellenőrzés és a

rendfenntartás. Ha a fürdőző közönség, a villa-, szálloda—, penzió-tulajdonosok hozzá

——455—-— ¹⁹³⁶

szoknának a bejelentés rendjéhez és a ven- dégkönyvek lelkiismeretes vezetéséhez, lát—

nák a kúrtaxák révén a fürdők kulturális fejlődését, vérzenék, hogy az ellenőrzés tu- lajdonképpen a fejlődés célját szolgálja és a kényelem fok—ozódását jelenti, rövid idő mulva nem jelentene rájuk nézve kényel- metlenséget a bejelentőlapok kiállításával járó egészen csekély időt igénybe vevő kö- telezettség teljesítése és megoldódnék a ven—

d—égí'orgalom pontos statisztikájának kér-

dése. Szabó Béla dr.

A világtermelés és világforgalom alakulása a háború után.

ha production et le trafic du monde aprés Za guewe.

A statisztika fejlődésének ékes bizonyítéka,

hogy a közállapotoknak s különösen a gazdasági életnek egyre több jelenségéröl vagyunk képesek világviszonylatban számot adni, sőt immár a világ—

adatok hosszabb időn keresztül való alakulását is

, megfigyelhetjük.

A világstatisztika legfontosabb gazdasági ada—

tainak táblázatunkban közölt összefoglaló áttekin- tése is főleg azért számithat érdeklődésre, mert a

csupa világadatot tartalmazó adatsorok, Szemlénk

rendszeres nemzetközi gazdaságstatisztikai beszá-

molóival szemben, hosszabb időre

Táblázatunk csak termelési és forgalmi adatokat ölel fel, minthogy leginkább a gazdasági élet e fázisairól állanak adatok rendelkezésre. A

termelési és forgalmi adatok sem mindig tudják egészében megfogni a világtermelést, illetve a világ- forgalmat. De, ha ki is marad az összesítésekből valami, adataink a nemzetközi statisztika jelenlegi

állása mellett mégis a világadatot képviselik s ala—

kulásuk jellemző a világlielyzetre.

A visszatekintő adatokat úgy válogattak meg.

hogy az utolsó adatot összevethessiik a háború

előtti világadatokkal (1913), a háborús megrázkód—

tatás utani k'ialakulással (1920), valamint a válság (1929).

A termelést általában jellemző világadatoknál mindjárt észlelhetjük, hogy az 1929, év a világ—

termelés csúcspontját jelenti. 1928 ; 100 alapon

a bányászati ipari termelés indexe a háború előtt csak 73 (külön a bányászaté 83, az ipar'é TOl.

tekintenek

vissza,

előtti konjunktúra adataival

A mezőgazdaság körében a főtermények meg- legkisebb közvetlenül a háború

után, 1920 körül, de nem a konjunktúra tetőpont—

ján, 1928—29—ben a legnagyobb, hanem valami-

vel később, 1930 körül. Jeléiil annak, hogy a mező-

művelt területe

gazdasági termelés nem annyira mozgékony és al—

kalmazkodó, mint az ipari s a válsághatásokra is csak bizonyos késéssel reagál. A legfőbb termény- nek, a búzának vetésterülete 1920—ban csak l04

millió hektár, a maximumot jelentő 1931. évben

141 millió hektár. Általában nagyobb távlatban ——

a háború előtti állapottal szemben —— a búza, ten—

geri, burgonya és cukorrépa térfoglalása ligyelhető

meg, a zabtermelés hanyatlik. Emelkedő irányzata van az 1913. évi adattal szemben a legtöbb keres—

kedelmi növény megművelt területének is. Pl. a

rizst 1913-ban 39, az újabb években 57' millió hek- táron művelik. Hasonló arányú lendületet mutat

a len és kender termelése is. Ez általános irányzat kiolvasásánál ne tévesszen meg az, hogy a válság

egyik-másik terménynél a megművelt területet kor- látozta is.

A mezőgazdasági termelés adatai már kevésbbé

alkalmasak világtendenciák megfigyelésére, mint- hogy a term—éseredmény erősen az időjárás hatása

alatt áll. Mégsem lehet véletlen, hogy némely ter-

ménynek (burgonya, bor, dohány, gyapot, selyem-

gubó, kaucsuk) újabb terméseredményeiben a há-

ború körüli adatokkal szemben igen jelentős emel—

kedések vannak. Kiütköző példája e folyamatnak,

hogy a nyerskaucsuk békebeli 1 millió métermázsát alig meghaladó évi termelése 1'934—ig megtizszere—

ződött.

Az ipari termelés adatai általában élesebben

mutatják a gazdasági élet fejlődését, mint a mező—

gazdasági adatok, de érzékenyebbek a konjunk- túrahatások iránt is. Jól tükrözi ezt pl. az ásvány- olaj világtermelése, mely a háború előtti 54 millió tonnáról 207 millió tonnára emelkedett. Nagy táv- latban számottevő emelkedést mutat a szén, a kii—

lönböző fémek, számos bányatermék és készgyárt- many termelése tis. Ezek némelyikének termelése azonban a gazdasági válság következtében hirtelen

visszaesve, mélyen a háború előtti szint alá süllyedt.

így pl. a vasérctermelés 1929-ben 203, újabban

félennyi sem volt. A konjunkturális teljesítményről

felére esett a gyémánttermelés, a higanytermelés

pedig csaknem egyharmadára. Egyes trágyat'élék

termelésének háború utáni erős fellendülését a

1936

A világtermelés és világforgalom alakulása a háború után.*)

1 1

M e g n e v e z é s Egység 191331 1920 1929 1934 M e g n e v e z é s Egység 1918 _) 1920 1929 1934 1

Termelés áitalában Xzüst t ággá 5.393 8.117 5 772

.. _ , , - rany .. .. ,, L 50 609 850

Mgz()gazda§ag_ .. .. .. .. 1926 : 100 ._ ._ 100 100 Gyémánt .. 1.000 karát 7.000 3.608 7 430 11) 3 774

Banyaszat es mar, .. .. 0 m __,, 13 71 107 95 Kokez. .. .. Millió. 1 10812) 35 '144 '1—02

Alapanyagok alt. .. .. .. 19572.) —100 . 106 99 Nyersvas __ " 79 63 99 62

Nyersacél ,, 80 72 122 82

Réz ... .. .. .. .. .. ,, ,. 1.000 t 1.019 946 1.895 1.278

Mezőgazdaság Ólom.. .. . .. .. .. ,, 1.186 873 1742 1.323

Megművelt tzrület gorgany .. .. .. .. . .. ,, 103; 18; 1.5137 1.172

n .. , .. . .. v 1 4

Buza .. .. .. .. , . .. .. .. Millió ha 111 104 131 181 Higany.. .. . 1 4.026 2.870 5.513; 11) 2.039

Rozs .. . ,, 45 36 44 44 Alumínium _ 1000 1 65 128 277 170

Érga . ,, §; Ég ;? §? Nitrogfén __ .. .. .. .. ,, 746 M) 1058 2.204 ") 1.787

a ,, a ( Nyers osz at .. .. .. ,, 7.134 6. 830 10.387 8.750

Tengeri . ,, 63 69 82 80 Szuperfoszfát. " 11.755 8.131 15.563 11 11.804

Burgonya ,, 15 14 19 20 'lhomas salak " 4.502 2.225 6.015 11) 3.340

gpkorrépa.. . 191000 ha 9.437 1.634 2.922 3.250 Kálisó .. .. .. .. .. .. ,, 1.346 1.341 2.470 1.910

xzs . illió ha 9 52 ( 57 Nátronsalétrom ,, 2.772 2.525 3.233 528

Len (fonál) 1000 ha 1.725 1. 2352 116 2 480 Celiulóza (kémiai) '". 4.502 !4) 6.090 10010 11) 9.725

Len (mag) . ,, .280 5. 729 7. 432 8. 000 Papíms papírleme_z.. Millió t 11 11 23 11) 20

_láletráder (fonal): ,, _ 833 1.611? ; ggg ___1 838 guláor .b._ 1. .. .— 110888 18.300 22) 13.337) 23337 24.800

,, __ . . uomn x .. . .. .. — . ) . 78 3.749

Gyapot Millió ha 26 27 35 3! Motorkerékpár .. 15) 261 526 11) 182

Gyapotfonóorsóáll. Millió db 143 155 164 157

__ Nyersselyem 14000 1 3) 29 19) 40 61 11) 54

lermelés Műsglyem .. ,, 16 12) 35 190 414

_ _ _ Texnlnyersanyag .. 1913 :: 100 100 14) 94 134 11) 131

Buza.. .. .. Mnhó (; 1.102 8701.172 1.240 Hajóépítés4) .. .. .. 109013r.w3g-t 3.333 5.862 2.793 967

13023 .. ,, 4_7_7 283 228 442 Aramtermelés MlUIaFdKWÓ . . 256 287

rpa ,, 3 1 3 380

Zab .. . .. ,, 699 606 686 580

Tengeri . .. .. .. . .. .. ,, 910 1.178 1.139 860 Forgalom

Bur on a ,, 1530 1.322 2.026 9.200 .

Rizsg __ y __ __ __ __ __ 570 779 857 800 Automob11á110mány 5) .. 1.000 13)21.456 35.127 35.355

Kávé . .. .. .. .. .. ') 0 ( ' ' " " " ' ' ' ' Au

__ 11. 13 24 19 M tor1§erekp1rá115) _ 000 k 2 625 3 0 2

Kakaó __ __ __ __ __ __ __ __ 023 3.7 5.5 11) 5-8 Vas._ ggemyonmhossz 5) - _ , m 1.102 1.152 1.258 [6) 1.804 Tea __ ;)29 3. 3 4.4 11)4.1 Vasutl aruíorgalom .. . Millió t 2.989 3.014 3.973 ") 2.635

Bor .. .. .. Millió hl 146 161 179 210

glígaolaj" . Millió g 4'6 7' 6 1220 6'9 Tengeri )eresk hajó __

o ány ,, 91 13 '3 22 "7 ' u..

Komló ..

,.

08 O' 5

_

07

_

0'5 HaÁ 'k 4

_]0 ) .

Szám 7

) 30.836 31.595 82.482 30.997

Len (fonál) ,, 1042 3 2 51 7'0 Tonnatartalom 1000br—reg-t7) 40.090 57.314 68.074 65.577

1

len (mag)- -- - . a?

29

,

81

36 Hajótörések .. .. 88 s 944 1.741

Kender (fonál) 1 6 8 5'6 0'3 80 T h f 1913 : 100,. ., 100

Juta (fonál) .. Z ) 15 11 19 15 123523 631103331311 Muho t 213 113 123 Ég

gyava; (fonál) . .. 4§ __ 455 57 u 51 Tonnatart kihasználás 19133100 100 . 76 61,

[331355 (mag). " ') % )?Z 131) 39113 Tengeri szállítás 8) 1898/110%13 : 116 280 113 86;

N erskaucsuk : 1-1 '5 88

Ngersg'yapjúSelyemgubó . " 0.914 15031328 4_918 41117) Csatm nak hajo/vrgalma. ' " '

" ' Vilmos cs. csatorna 1 000n leg t 10.202 8.512 21.740 16.352

; Szuezi cmtorna " m 20.031 17.575 33.466 31.751'

Ipari termelés ! Panama csatorna.. 9) —— 10.378 30.353 28.981

? 192__29 100 __7 __) ___ Korintusi csatorna .. .. a 1.500 1.633 3.515 2.577

a. . 0 :

Tüzelőanyag" ., 110 96 ;

Fém .. .. . .. , .. ,, 116 79 Hírszolgálat '

E éb ásvá .. ,. .. ,, 118 88 , , , '—

ngya ny _ _ 120 1.) 84 Taybeszglő M_Iomaső) 512212. 13)20.850 32.71211)32.941

Kőszén . .. .. .. Millió 1 1.216 1.106 1.329 1.082 Salm Ruma? ) -- 1000 m 7-- ' 19597 35538 Barnaszén .. .. .. ,, 129 157 230 185 Tímge'alfim kabe] ) — mrd; )072 19609 ") 662 11)628

, . - r' :; :) Tavbeszelő Vezeték5 .. * 1 U m . 13 123 206 ") 242

Ásvanyolaj ,, 04 99 ..07 207 , , . ) ) )

Vasérc.. __ _ _ _ __ 177 19195 203 11) 89 Tavxró vezetek 5) .. v 13) 10'5 11'4 15) 10'6

Rézérc .. .. 1000 1 990 967 1.948 1.287 '

1 f .. ,, . 2 " . " . '

HOÉ'ÉÁÉÉÉI'C .. ,, 1.333 331 1.731 1.323 Kulke7'35kedel'f7" (

Onérc ,, 136 124 195 116 Volumen .. .. 19133100 100 80 130 861

l

*; Főforrás :

mérés sz. — n) — 1933. — 12) 1922. _ 13) 1921. —

Statistisches Reichsamt :

átlaga. —— 2) Az 1909/1910—1913/1914. évek át1aga. —— 3) Az 1911—1915. évek átlaga. ——

nagyobb hajók. — 5) Év végén. —-— 6) Év elején. —- 7) 1914. — *) Évi átlag -— 9) Szuezi csatorna mérés sz.

14) 19533. "" 15) 1990. ._ 16) 1932. "— ") 1930. _, 18) 1924

StatistischeS Handbuch der W'eltwirtschaf'c.

Berlin, 1986. — 1) Az 1909—1913. évek 4) Csak 100 bruttó regisztertonnás és ennél

— 10) Panama csatorna

5. szám, —457— 1936

valsag következtében gyors visszaesés váltja fel. A

papirostermelés általában ketszerannyi, mint két évtizeddel korábban. Az automobilgyártás a há—

ború utáni években csak 3 millió darab, 1929—ben

6-3, 1934-ben ismét csak 3'7 millió darab. Még vál- tozatosabb a motorkerékpárgyártás alakulása, mely

a háború után megkétszerezödve, 1929—ben 526 ezer darab volt, az új adat már csak 182 ezer darab.

A nyersselyemtermeles a válság ellenére is közel

kétszerese a békebeli termelésnek. Talán az összes

ipari termékek között a legnagyobb karriert a mű—

selyem futotta meg: termelése 1913—ban 16, 1929- ban 190, 1934—ben 4414 ezer tonna volt, Érdekesen

alakult a hajóépítés adata, mely kivételesen köz-

vetlenül a háború után a háborús veszteségek pót—

lása miatt, igen magas: 5'9 millió bruttó regiszter- tonna (100 tonnán aluli hajók nélküli, amely szám 1934-ben alulmarad az 1 millió bruttó regiszter—

tonnán.

A forgalom alakulására jellemző, hogy az

automobilnllomány az utolsó tiz ev alatt 21 millió-

ról 35 millióra emelkedett. A tengeri kereskedelmi hajózás tonnatartalma is, eltekintve a válságde- pressziótól, állandóan fejlődik. A tonnatartalom ki-

használása azonban 30—4097-kal kisebb, mint a

háború előtt. A világcsatornák hajúforgalma a há- ború óta kétszeres-háromszoros emelkedést mutat, e téren is nagy azonban a válságokozta visszaesís.

A hírszolgálat adatai a modern hírszolgálati esz—

közök térfoglalását hirdetik. A távbeszélő állomá—

sok es vezetékek rohamos emelkedése mellett a távírószolgálat stagnál, a tengeralatti kábelek sem terjeszkednek. A; drótnélkíili távíró, illetve a rádió csak rövid multra tekint vissza, itt szinte kiszámít-

hatatlan a fejlődés lehetösége. A külkereskedelem

mennyisége a háború előtti mennyiségnél 1929—ben 30%—kal nagyobb volt, újabban azonban jóval a békebeli színvonal alatt áll,

...-l....ll.!!!.'.Ul.ll..-ll.-lII.-ll...-D.III-.l-ICIIUICOII...-II.C....illl-l..lll.ll.l::.lll.ulul

§ a IRODALMISZEMLE e §

Könyvismertetések.

Chronigue de l'ivzes.

Thin-ing Lajos dr.: Nagy-Budapest népes—

sége.

Dr Louis Thiwing : La population du Grand Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalví I. Lajos dr.) 78. kötet 1. szám. Kiadjazj Budapest székesfő—

város b'tatisztikai Hivatala.

Publications Statistigues. (Rédigées par le Dr Louis I.

Illy efal'uí). TSe volume, numéro !. Publication du Bureau de Statistiguv de la Ville de Budapest.

Budapest, 1936. 112 l. —— p,

A mai városfejlődésnek egyik érdekes modem jelensége, az elővárosias településgyűrű, más szóval városszéli települések kifejlődése. Az urbanizáló- dás átalakulásának jelensége ez, hogy manapság

szamos világvárosnal már nem maga a világváro-

sias mag, hanem az emberalkotta jog által meg- vont városi határokon túl, az azzal közvetlen szom—

szédos községek és kis városok fejlődnek, roha- mosan népesednek. Ezekben olcsóbb a föld, köny-

nyebb a letelepülés, egészséges, kertes, családi há—

zak, mind számosabban! itt léte—;iilnek gyermekben gazdag, nemzetl'enntartó házi tűzhelyekként. Innen

jár be a családfő munkába a városba s tér min-

dennap haza, amit a mai fejlett modern közleke—

dés tesz lehetővé. itt kisebb az adókulcs és itt 01—

csóbb piaci termékek mellett napfényben gazda- gabb térségeken fejlődnek a kisvárosi polgári csa- ládok, akik alacsonyabb életszinttel is megeléged-

nek s mégis a magas kultúrájú nagyváros közele—

ben annak minden elönyeben (színház, könyvtár,

kórházak, felsöbb iskolák stb.) részesedni képesek.

(Gross-Wienx Gross—Berlin) a varosszéli településeknek a nagyvárosba való beolvadása is megtörtént már, míg Grand-Paris

és Greater-London egyelőre még éppen úgy nem közigazgatási egységek, statisztikai fogal—

makg mint Nagy-Budapest.

Számos nagyvárosnál

hanem

'l'hiring Lajos a Községfejlesztés című folyó-

iratban Pirovítssal való vitájában már biztos kéz- zel mutatott reá arra. hogy a városszéli települé—

sekben a korszerű városfejlődésnek tudományos, közigazgatási és gyakorlati szempontból egyaránt súlyos, fontos és tanulmányozásra méltó tünete—

vel állunk szemben. A székesfővárosi Statisztikai

Hivatal nagynevű igazgatójának érdeme, hogy megindította a Nagy-Budapestre vonatkozó kiad—

ványsorozatot; aki aztán Nagy-Budapest első sta- tisztikai kérdését, a népszámlálás anyagának is- mertetését ezen statisztikai ágazat lelkes művelő—

jére, Thirring Lajosra bizta. Ö széleskörű statisz—

tikai tudással ismerteti a demografia legkülönbö- zőbb szempontjai (kor, nem, családi állapot, val-

lás, foglalkozás stb.) szerint részletezett anyagot,

mindenütt kidomborítja azt, ami rohamos fejlő—

désben lévö elővárosias telepiilésgyi'irű népességére