• Nem Talált Eredményt

A háború előtti magyar államadósságok

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A háború előtti magyar államadósságok"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

llllllllllll'llI'll-IIIIIIUIIIIIIIIIIIIllll'll'llllIll-Ill.Ill-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIII'll-I'llllllll-IIIIIIIIIII.-IIIIIIIIIIIIIIIIUI

—————_———__—___

] ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY

A háború előtti magyar államadósságok.

Dettes publigues dlavant-guerre de la Hongrie.

A magyar szent korona országainak állam- adósságai a háború előtt, vagyis 1914. évi július hó 28-án összesen 83174 millió koro—

nát tettek.

A háború előtt fennállott államadósságok, melyek az 1. számú táblázatban röviden még vannak jelölve és névértékben kifejezve, a

következők voltak: .

1. Az államadóssági járulék azon összeg—

nek 4'325 százalékkal való tőkésítése, amely összeggel Magyarország Ausztria egységes államadósságához hozzájárult. Ez államadós—

sági járulék alapját az 1867. évi XV. t.—c.

képezi, mely szerint az osztrák államadóssá- gok kamatainak fedezésére Magyarország évenkint 29,169.669 forint 76 krajcár évi járulékot tartozott fizetni, Ezt a megállapo—

dást az 1908. évi XVI. t.-c.-ben becikkelyezett

pótegyezményben akként módosították, hogy Magyarország évi 58,339.339 K 52 f járulék fizetésére köteles. A Magyar Szent Korona Országaí kötelezték magukat, hogy ezt a járulékot készpénzbeli tőkefizetés útján a 4'20/0-kal kamatozó egységes osztrák járadék—

adósság forgalomban levő kötvényeinek ala- csonyabb kamatozású kötvényekkel való ki—

cserélésre leendő felmondása után legkésőbb 22 év alatt törlesztik. Ha Magyarország tőke- visszafizetését 10 éven belül teljesítené, a fizetendő összeg 4'325 százalékos tőkésítés mellett történik, ha azonban a tókevíssza—

fizetés csak a tizedikév után történik, akkor a tizedik évtől a huszonkettedik évig a tőke évenkint 3345453 koronával emelkedik, vagyis annak az összegnek tizenkettedrészé- vel, mely a 4'325 százalékos és 4'2 száza- lékos tőkésítés közötti különbségnek felel meg.

2. Az Osztrák-Magyar Bankot cselekvóleg illető 80 millió adósságból Magyarországra eső

rész 9 millió forintot—az 1899. évi XXXVIII.

t.—c. alapján 50 egyenlő évi részletben kamat nélkül kell az osztrák birodalmi tanácsban képviselt országok részére lefizetni. Az első részlet, 360 ezer korona, 1900. évi január hó 1—én leíizettetvén, 1914. évi július 28—ig ösz- szesen tizenöt részlet fizetése megtörtént, úgy- hogy az akkor fennállott tartozás 126 millió korona.

3. A 4 százalékos földtehermentesítési köl—

csön onnan ered, hogy mikor az 1848. évi törvényhozás kimondotta a polgári jogegyenlő—

séget s a jobbágyok tulajdonosai lettek az általuk művelt és a földesurak által rendel—

kezésükre bocsátott földeknek, az addigi úr- béri szolgáltatások teljesitéseért a földesurak kárpótoltattak. A kárpótlási összegek erejéig kerületenként 5 százalékkal kamatozó föld- tehermentesitési kölcsönök bocsáttattak ki.

Ezek a kötvények az 1888. évben4 százalé- kos kötvényekre konvertáltattak. A kötvények kamatjainak fizetésére és a tőke törlesztésére szolgált az állami egyenes adóknak egy bi- zonyos hányada, az úgynevezett földtehermen—

tesítési járulék, mely járulékot az egyenes adók fizetésére kötelezettek tartoztak beü- zetni. A földtehermentesitési járuléknak külön kezelését célszerűnek látszott adminisztratív szempontból fokozatosan megszüntetni. A föld—

tehermentesítés Magyarországban, Horvátor—

szágban és Erdélyben elkülönítve hajtatott végre. Az 1888. évben foganatosított konver—

ziókor az Erdélyben kiadott ily kötvények egyenlő elbánás alá kerültek a Magyarorszá- gon kiadott földtehermentesítési kötvényekkel és így az 1914. évi július hó 28-án fennálló összegben bennfoglaltatnak az Erdélyben ki- bocsátott földtehermentesítési kötvények, a Horvát-Szlavonországban levők azonban nem.

A magyar földtehermentesítési adósságok az úrbéri terhektől való tölszabadítás folytán ke—

letkezvén, legszorosabb kapcsolatban vannak a felszabadított földdel s ezért mint beruhá- zási célokra felvett kölcsönök kétségtelenül a biztosított államadósságok közé sorozandók.

A kölcsönkötvények törlesztési terv szerint 70

év alatt törlesztetnének és az utolsó rész 1959.

évi május hó 1—én válik esedékessé. Az 1914 július hó 28-án fennálló kölcsön olyan arány- ban osztatott meg kerületek szerint, mint amilyen arányban az egyes kerületekben a földtehermentesítés alkalmával a földteher- mentesítési kölcsönkötvények kiadattak. Az egyes kerületekre eső összeg viszont a vár—

megyék keriileti hovatartozása alapján oszta-.

tott meg.

A magyarországi városoknak kiadott 4'5

százalékkal kamatozó kölcsön 89,005.050 ko—

rona névértékű, névre szóló kötvényekből áll.

Ezen kölcsön visszavezet az italmérési jog—

nak 1888-ban foganatosított kártalanítására.

Az állam az 1888. évben az italmérést magá—

hoz váltotta és kártalanítás fejében a jogo—

(2)

1928 — 45—— 1—2. szám.

sultaknak 45 százalékos törlesztéses állam—

adóssági kötvényeket adott ki. A magánosok kezén levő ily 41/20/0—08 kötvények 1902-ben 40/0-0s kötvényekre konvertáltattak, míg a;

városok és községek tulajdonában levő köt- vények bevonattak ugyan, de helyükbe a vá- rosok és községek közt'orgalomba nem bocsát- ható, névre szóló, 41/20/0—os kötvényeket kap- tak az 1902. évi V. t.-c. alapján. A gazdasági összefüggés az italmérési jog megváltása és a kötelezvények között megvan és ezért a kölcsönkötvények biztosított államadósságként kezelendők. A kötvények névre szólván, köny- nyen megállapítható, hogy mily hányaddal részesedtek. a városok és községek kártala- nítására fordított kölcsönben a megmaradó ország és az utódállamok.

5. Az aranyjáradékkölcsön címletei vagy—

lagosan aranyforintről, frankról, font sterling- ról és németbirodalmi márkáról szólanak; az értékarány 100 aranyforintf 250 frank 10 font sterling, 202 50 németbirodalmi _márka.

A kölcsön 4 százalékkal kamatozik. Örökös—

járadék, túlnyomólag meglevő kölcsönöknek konverziójából keletkezett, beruházásokra _—

és pedig főleg vasutakra és víziutak sza—

bályozására —— a kölcsön összegéből 1856

millió korona fordittatott. E kölcsönből 545

millió aranyforint 1881 évi május hó 11- iki kelettel, 30 millió aranyforint 1888. január 1--1, 17 millió aranyforint 1888 április li és végül 42 millió 1893 évi január hó 1--1 ke- lettel bocsáttatott ki'.

6. A 4 százalékkal kamatozó koronajára- dékkölcsön örökös járadék. A kölcsönnek majdnem kétharmada beruházásokra __ és pedig túlnyomólag vasutakra —— fordíttatott, valamivel több mint egyharmada meglevő köl—

csönöknek konverziójára. A kölcsönből 1.062 millió korona 1892. évi december 1-i, 120 millió korona 1900. évi május 15-i, 1.087'5 millió korona 1903. évi június hó l-i, 62'1 millió korona 1902. évi december hó 1-i, 1064 millió korona 1904. évi május hó 28—i, 150 millió korona 1908. évi június hó 6 i, 112'5 millió korona 1910. évi március hó 15—i kelettel bocsáttatott ki.

7. A 150 millió korona névértékű 4l,/._, o/n—kal kamatozó pénztári jegyek az 1912. évi V. és XLVI. t.—c. 11. § alapján bocsáttattak ki.

8. A 150 millió márka névértékű 4'/'20/0-kal kamatozó állami pénztárjegy kibocsátása az

1912. évi V. t.—c. és az 1912. évi XLVI. t.-c.

11. szakasza alapján történt. A kölcsönből mintegy 86 millió korona beruházásokra — és pedig főleg postai intézmények kiegészí- tésére és hídépítésre — fordíttatott.

9. A 250 millió korona névértékű 4'/'20,/0-os

—állami pénztárjegykölcsön az 1910. évi IV.

t.-c. alapján bocsáttatott ki. A kölcsönből

237'2 millió korona államvasúti beruházásokra

fordíttatott.

10. A 4-százalékos tiszai és szegedi nye—

reménykölcsön, a Tisza és mellékfolyói sza- bályozására és Szeged város újjáépítésére az 1880. évi XX. törvénycikk alapján vétetett fel. A kötvények 1880. évi május hó 1-ike- lettel kerültek kibocsátásra, 100 forintról szóló címletekben. A kölcsön 50 éven át tör- lesztési terv szerint törlesztetik.

11. A 3 százalékkal aranyban kamatazó Vaskapu-szabályozási kölcsön kötvényei 1895.

évi július 1—i kelettel bocsáttattak ki. A köl- csön címletei vagylagosan koronáról, német- birodalmi márkáról, frankról és font sterling- röl szólnak. Ertékaránya 480 korona, mely egyenlő 408 németbirodalmi márkával, vagy 504 frankkal, vagy 20 font sterlinggel. A köl—

csön 3 százalékkal kamatozik és 90 év alatt törlesztési terv szerint fizettetik vissza. A köl—

csön évi kamat— és törlesztési járulékainak biztosítására szolgálnak —— azon hajódijakon kívül, amelyek szedésére a magyar kormány a berlini és londoni szerződésekből folyólag fel van jogosítva —— az állam egyéb bevé- telei. Minthogy a kölcsön az Alduna Vaskapu szakaszának szabályozására vétetett fel, e kölcsönnek tőke— és kamatszükséglete a meg- maradó Magyarországot nem terhelheti, ha—

nem azt az utódállamot kell, hogy terhelje, amelynek területéhez a Vaskapu csatoltatott.

12. A 3 és 1,/2-százalékos koronajáradék- kölcsön örökös járadék; az egész kölcsön vasúti beruházási célokra fordittatott. A köl- csön kötvényei 1897. évi szeptember 1-i kelet- tel, az 1897. évi XXX. t.-c. alapján bocsát—

tattak ki

13. Az 1910. évi 4-százalékos magyar járadékkölcsön kötvényei 1910 évi szeptem—

ber 28-i kelettel, az 1910. évi IV. t.-c. alap—

ján bocsáttattak ki. A kölcsöncímletek vagy—

lagosan koronáról, németbirodalmi márkáról, frankról és font sterlingről szólnak. Az érték—

arány ugyanaz, mint a Vaskapu-kölcsönköt—

vényeknél. A kölcsön örökös járadék, 4 szá—

zalékkal kamatozik és teljes összegében beruházási célokra —— csekély kivétellel vas- utakra — fordittatott.

144 Az 1913. évi 4 és 1xfz—százalékos köl—

csön szintén örökös járadék A kölcsön 4 és 1/ százalékkal kamatozik és címletei vagy—

lagosan koronáról, németbirodalmi márkáról, frankról és fontsterlingról szólnak. Az érték—

arány ugyanaz, mint az 1910. évi járadék-

(3)

1—2. szám. —— 46— 1923

kölcsönnél. A kölcsön teljes összegében be- ruházási célokat szolgált és pedig több mint fele útépítési s több mint egyötöde bányá- szati beruházásokra fordittatott.

15. Az 1914. évi 4 és 1/2-százalékos tör- lesztéses járadékkölcsön 1914. évi február

5-i kelettel lett kibocsűlva. A kölcsön 1919

szeptember l-től kezdve 110 félévi részlettel törlesztendő. A kölcsön címletei vagylagosan koronáról, márkáról, frankről és font sterling—

ről szólnak. Az értékarány ugyanaz, mint a Vaskapu-szabályozási kölcsönnel. A kölcsön- ből 310'5 millió korona beruházási célokra

— és pedig mintegy négyötödben vasúti be- ruházásokra —— fordíttatott.

16. A 35 millió K összegű három- és hat- havi kamatozó pénztárjegyek az 1870. évi XI. t. c. alapján bocsáttattak ki és ez ösz- SZegből beruházások nem történtek.

17. A tiszavidéki vasút megváltása foly- tán elvállalt adósság olykép keletkezett, hogy az 1880. évi XXXVIII. t.-c. alapján atisza- vidéki vasút megváltásakor a magyar állam kötelezte magát, hogy a Tiszavidéki vaspálya- társulat által a cs. kir. osztrák hitelintézettől fölvett 15.750.000 osztrák forintnyi sorsjegy—

kölcsön után esedékes és évenként 1,638.200 koronát kitevő járadékot a vasúttársaság lie- lyett fogja fizetni. A kölcsön utolsó részlete 1924. évi július 21-én esedékes. A kölcsön a pénzintézet javára a vasút vonalaira be van kebelezve.

18. A Zágráb—károlyvárosi vasút meg—

váltásánál a magyar állam kötelezte magát az 1880. évi XLIV. t.-c. értelmében a déli vaspályatárSáságnak 1880 december 23-től kezdve 1968. évi december 31-ig minden év június 23-án és december 23-án esedékes 120 ezer osztrák értékü aranyforintnyi félévi r'észletfizetésére. A megváltási járulék a vasúti telekkönyvben jelzálogilag biztosítva van.

19. Az Első Magyar Gáesországi Vasút magyarországi vonalának megváltásánál az

1889. évi XIV. t.-c. szerint a magyar állam

kötelezte magát, hogy a társaság ezüstértékű elsőbbségi kötvényeinek kamatozásához és törlesztéséhez szükséges és a magyar vona- lakra eső összegeket a megfelelő időpontban rendelkezésre fogja bocsátani. A vasút vona- laiból a megmaradó Magyarországra csak egy kilométer esik.

20. A Budapest—pécsi vasút megváltása folytán elvállalt 4 százalékkal kamatozó elsőbb- ségi kölcsönkötvények a Budapest—Pécsi Vasút r.—t. által bocsáttattak ki, a magyar állam azonban a társaság 'által kibocsátott elsőbbségi kötvényeknek fizetésére és a köl-

csönnek esedékes törlesztésére kötelezte ma- gát. A kötvények törlesztési terv szerint sor-

soltatnak és az utolsó részlet 1959. évi április

hó l-én válik esedékessé.

21. Az Osztrák-Magyar Államvasút-Társa—

ság magyarországi vonalainak megváltása folytán elvállalt adósság úgy keletkezett, hogy nevezett társaságnak Magyarország területén fekvő vasútvonalait a magyar állam 1891. évi január hó 1—ére megváltotta az 1891. évi XXXVIII. t.—e. alapján. A megváltási szer- ződés értelmében a megváltás időpontjától kezdve 1965. évig 9,598.500 osztrák értékü forintnyi tiszta évi járulék fizetendő adó— és illetékmentesen, minden január hó 1-én és júlii'1s hó 1—én. Az esedékes járuléknál ki volt még kötve, hogy amennyiben a 8 forin—

tos aranyaknak a bécsi tőzsdén jegyzett pénz árfolyamainak átlaga a 9 forint 36 krajcárt meghaladná, a fizetendő részlet feleinelendő azzal az összeggel, amelyet a beállott száza—

lékos árfolyamemelkedés 3,250.000 arany—

forint után számítva eredményez. A tulajdon- jog a magyar állam javára be lett kebelezve, az évi járadék zálogjoga azonban a szaba- dalmazott osztrák—magyar államvasúttársaság javára a telekkönyvbe be van jegyezve.

22. Az Arad—temesvári vasút megváltása folytán elvállalt adósságra 1892. évi március hó 21-étől 1958. évi szeptember hó 1-éig be—

zárólag 288745 osztrák forintnyi évi jára- dékot kell fizetni.

23. Az 1870. évi nyereménykölcsön a Duna-folyamnak a főváros melletti szabályo—

zására és a Budapest és környékén létesí—

tendő egyéb közmunkákra az 1870. évi X.

t.—c. alapján vétetett fel. A nyereménykölcsön törlesztésének utolsó részlete 1920. évi novem- ber hó 15-én vált esedékessé és a nyere—

ménykölcsön nem kamatozott.

24. Az egyéb tárcákat terhelő kölcsönökre vonatkozó részletes adatok nem állanak ren—

delkezésre.

A fennálló magyar államadósságokből

6.399'6 millió K volt cimletadósság, 1.348'9

millió K államadóssági járulék, 433 millió K vasutak megváltásából kifolyólag fennálló adósság, 126 millió K egyéb adósság és végül 1988 millió K tárcakölcsön. A címle- tekben fennálló adósságok közü13.701 millió adósság koronára, 943 millió koronára

és vagylagosan külföldi értékekre, 1.509

millió aranyra és vagylagosan külföldi ér—

tékekre és 176 millió márkára szólott.

A vasutak megváltásából kifolyólag fennálló adósságból 108 millió adósság aranyban fize- tendő és ezenkívül figyelembe kell venni azt

(4)

1923 — 47 —— 1—2. szám

a .felülfizetést. amelyet az osztrák—magyar államvasutak megváltásából kifolyólag a ma- gyar állam árfolyamkíilönbözet címén fizetni köteles. Az 1. számú táblázatban, amely az egyes adósságokat felsorolja. az utolsó két rovat alatt külön vannak feltüntetve azok az adósságok, amelyek aranyban és vagylagosan idegen valutában vagy koronaértékben fize—

tendők, s e szerint az összes államadósságok- ból 5.578'3 millió koronában, 2.639 millió K aranyban és idegen valutában fizetendő.

A volt Magyarbirodalomnak háború előtti biztosított államadósságaiból a trianoni béke—

szerződés 186. cikke 1. pontjának 1. bekez- dése alapján mindazok az államok, amelyek—

nek a volt Magyarbirodalomból terület jutott, kötelesek oly részt vállalni. mint aminő a jóvátételi bizottság megítélése szerint meg—

felel a biztosított adósság zálogául szolgáló vasutak és egyéb javak azon részének, amely a szerződés rendelkezései szerint az illető államnak jut. A szerződés ezen szakaszának 4. pontja értelmében biztositott államadóssá- goknak tekintendők azok a fizetési kötele- zettségek is. melyek a vasúti vonalak és más vagyontárgyak megvásárlása folytán kelet—

keztek.

A nem biztosított államadósságokból a trianoni békeszerződés értelmében az utód- államok szintén kötelesek részt vállalni. E rész kiszámításánál azonban alapul szolgálnak azok az állami jövedelmek, amelyek 1911—13. évi középeredmény sZerint legalkalmasabbak arra.

hogy belőlük az illető területek pénzügyi teljesítőképessége igazságosan megállapít- tassék. A nem biztosított államadósság-oknál tehát a megállapítás, csak bizonyos kulcs szerint fog történni "és ez összeget, hogy mennyi esik a megmaradó Magyarországra és az utódállamokra, csak ezen kulcs alapján lehet majd kiszámítani.

A békeszerződés tehát a volt Magyar- birodalom háború előtti adósságait tulajdon—

képen két csoportba osztja. Az egyik csoportba sorozza a biztosított államadósságokat, vagyis melyek biztosítására vasutak, vagy más javak le vannak kötve és azokkal egyenlően minő- siti azokat a fizetési kötelezettségeket, melyek a vasúti vonalak niegváltásából keletkeztek.

A másik csoportba felveszi a nem biztosított , államadósságokat és ezekkel egyenlő elbírálás alá veszi a volt osztrák államadósságok után űzetendő járadékot, amelyet-a volt Magyar- birodalom annakidején elvállalt.

A háború előtti államadósságok nagysá—

gának elbírálása, illetőleg annak megítélése szempontjából, hogy a megmaradó Magyar—

országot a háború előtti adósságok mily része terheli, mindenekelőtt célszerűnek látszik különválasztani azokat az adósságokat, ame—

lyeknél a békeszerződés határozmányainak és intencióinak megfelelően pozitív meg lehet állapítani, hogy az államadósság az illető terü- leten új vagyontárgy'i'létesítése vagy ottlévő vagyontárgyaknak átvétele céljából keletkezett.

Azösszes államadósságból az 1. alatti táblá—

zat szerint 4.178'4 milló korona jut a biztosított államadóssága/tm, 4.139 millió korona pedig a nem biztosított államadósságokm. A bizto- sitott államadósságokból a Magyarbirodalom.

2.975'7 millió koronát fordított az állam- vasutakra, 494 millió koronát az állami vas- gyárakra, 8—5'9 millió koronát a bányákra.

784 millió koronát a postai beruházásokra.

233 millió koronát dohánygyárakra, majdnem 53 millió koronát a fiumei kikötő kiépítésére,

87'8 millió koronát útépítésre, 583 millió

koronát hidak építésére, 25 millió koronát folyamszabályozási beruházásokra, 89 millió koronát magyarországi városoknak az ital—

mérési jog elvesztéséért megállapított kárta- lanítás fejében. 354 millió koronát földteher- mentesítésre, 46 millió koronát a tiszai árvíz folytán okozott károknak helyreállítására, 42'5 millió koronát az aldunai Vaskapu szabályo—

zására és 168 millió koronát a Dunának a

főváros melletti szabályozására és egyéb buda—

pesti közmunkákra. Ezeken kívül még 193'3

"millió korona jut az egyes tárcák keretén belül beruházott állami vagyontárgyak léte- sítésére felvett kölcsönökre.

A biztosított államadóssz'tgokra nézve azon—

ban már most meg lehet állapítani az utód—

államokhoz jutott vagyontárgyak alapján azt a hányadot. amely az utódállamokra és a megmaradó Magyarországra jut. Természetes.

hogy ennek megállapítása igen egyszerű azok—

ban az esetekben, amidőn az államadósság egészen vagy részben egy oly vagyontárgy létesítése vagy megvásárlása céljából vétetett fel, mely vagyontárgy egészben a megmaradó Magyarország vagy az utódállamok területén van. Nagyobb nehézséget nem okoz azokban az esetekben sem, amidőn a vagyontárgy nem fekszik kizárólag a békeszerződés szerinti határozmányok alapján megosztott területe- ken, hanem két vagy több állam területén, mert az államadósságoknak teljes pontosság—

gal való felosztása vagy az egyes utódállamok területén tényleg történt beruházások figye—

lembevételével eszközölhető, vagy pedig, ha ez nem lehetséges, akkor arányos alapon olyként történhetik, hogy az államadósságok—

ból oly rész jut az egyes államokra, amily

(5)

1—2. szám. 1923

hányad jut a vasúti vonal hosszából vagy más vagyontárgyakból az illető állam területére.

Az egyes biztosított államadósságoknak a megmaradó Magyarország és utódállamai közötti megoszlását a 2. és 3. alatti táblázat kétfélekép mutatja be, még pedig először abban a csoportosításban, hogy a felvett különféle államadósságokból mennyi esett összesen a biztosított adósságokra és ebből mennyi esik az egyes utódállamokra, másodszor a szerint hogy a felvett állam- áadósságok mily célra fordíttattak és hogy a különböző célokra felhasznált államadósságok—

ból mennyi jut egyenkint az egyes utódálla—

mokra. Megjegyezzük, hogy Lengyelországra eső rész a Cseh-Szlovákia alatt kimutatott hányadban bennfoglaltatik, s azért nem sze- repel külön a táblázatokban, mert az odaítélt

34. 880 lakost számláló 5834 ka—nyi terü-

letnek elkülönített számbavétele nagy nehez- ségbe ütközött volna. Az egyéb tárcákat ter—

helő kölcsönöknek igen jelentős része a biztosított államadósságokhoz tartozik s azért a biztosított államadósságokhoz vettük, az utódállamok szerinti megoszlást azonban mel- lőztiik.

A táblázatokban foglalt adatok szerint a Magyarbirodalomnak a háború előtti biztosí- tott adósságaiból 1.378'8 millió, vagyis 34'60/0 esik a megmaradó Magyarországra, míg a fenn- maradó rész, vagyis 65'49/0 az utódállamok között oszlik meg és pedig egyótödöt meg- haladó arányban Cseh-Szlovákia és Románia részesedik Az említett táblázatokban közölt adatokhoz kiegészítésül szolgál még a 4. és 5.

alatti táblázat. Az egyik a biztosított állam- adósságokat két csoportban tagozza a szerint amint aranyra és idegen valutára vagy koro- nára szólnak és az államadósságok megjelö—

lése mellett feltünteti, hogy az egyes állam- adósságokból és pedig külön a koronára szólókból és külön az arany- vagy idegen valutájúakból, mennyi jut a megmaradó Ma—

gyarországra és az egyes utódállamokra. A másik táblázat feltünteti, hogy az egyes köl—

csönökból mily összegek t'ordíttattak beruhá—

zásokra és ezek az összegek miként oszlot—

tak meg az egyes beruházások között. Ez

adatok szerint a 3.985'1 millió biztosított

államadósságból aranyban és idegen valutá-

ban fizetendő 1.0354 millió korona, 2.949 7

millió korona pedig koronaértékben. A bizto—

sitott államadósságból a megmaradó Magyar- országra jutó összegből 3697 millió az az összeg, amely aranyban s idegen valutában íizetendő, 1.009 millió K-t tesz az az összeg, amelyet koronaértékben kell íizetni

A biztosított államadósságoknál a meg—

osztásnak technikai keresztülvitele nehez—

ségekbe nem ütközhetik. A biztosított adós- ságok közül tehát azoknál, amelyekről nincse- nek címletek kibocsátva, a megosztásnál technikai nehézségről nem lehet szó. A címletszerü államadósságoknál pedig pon- tosan meg van állapítva, hogy az adósság mily hányada esik a biztosított államadós—

ságra és ez a hányad miként oszlik meg az egyes utódállamok között, a fennmaradó része pedig a címletszerü adósságoknak mint nem biztosított államadósságok kezeltetnek és ezeknél a felosztási arány az utódállamokra nézve a pénzügyi teljesítőképesség alapján megállapítandó kulcs szerint fog történni.

E két hányad együttvéve fogja megadni azt, hogy minden egyes címletszerű adósságból az.

egyes utódállamok mennyit tartoznak elvál—

lalni. A biztosított és nem biztosított állam- adósságoknak megfelelő kötvények között ön- ként érthetőleg továbbra sem lehet különb—

séget tenni. A kötvénytulajdonosokat tehát a felosztásnak ez a módja nem érintheti, mert rájuk nézve teljesen közömbös, hogy a cím- letszerű adósság, felosztása milyen alapokon történik. Sérelem csak akkor esnék a köt- vénytulajdonosokon, ha a biztosított állam—

adósságokra eső kötvénymennyiség más elbá- násban részesülne, mint a nem biztosított államadósságok kötvényei. Ez esetben ugyanis mindazok, akiknek kötvényei a nem biztosított adósságokra esnének, méltán felszólalhatna- nak, hogy részükre egy eredetileg egységes elvek szerint kibocsátott kötvénymennyiség- ból oly címletek jutottak, amelyek kedvezőt—

lenebb elbánásban részesülnekTechnikaiszem—

pontból a címletszerű államadósságoknál a biztosított államadósságok részének megálla—

pítása és utódállamok szerinti megosztása nem fog nehézségeket okozni akkor, amikor az utódállamokra nézve a nem biztosított államadósságok hányada meg lesz állapítva.

Szabóky Alajos dr.

(6)

1923 49 1—2. szám.

1. A magyar szent korona országainak háború előtti államadósságai az 1914 július 28-iki tőkeálladék szerint.

])ettes pabligues davarit——gaerre des Pays de la Sainle Courorme de Hongrie dapres leffeetif des eapitaax aa 28 juillet 1914.

Az államadósságból Az államadósságból

Az állam- Part Dettes publigues

adó§sfíínéw , aranyra és

el' e e - . nem vagylagosan

. . . .. . ' bmtosxtott . . külföld"

§ Államadossag megjelolese korfnlakban gage'e biztosított mmnám ; valutát;

_ a ear ) ' . , , ,

' De'signatim de la dette pabligue nominale en ( mm gagee 122223;an clílílláísésegn

E courormes " ' orA eken mon-

—g de la dette osszeg koronakban naieszectzggggeres

§ publigue de la delle publigue m (

az en couronnes szóló adósság

1 Államadóssági járulékl) . 1.348,886.463 —— 1.348,886.463 1.348,886.463 2 Osztr.-magyar bankot cselekvő-

lég illetö 80 millió adósságból

Magyarországra eSő9mílliÓ frt. 12,600.000 12,600.000 12,600,000 ——

3 4% földtehermentesitési kölcsön 354,009.20 854,009.200 —— 354,009.200 4 Magyarorsz. városoknak kiadott

41/20/o-al kamatozó kötvények 89,005.050 89,005.050 89,005.050 5 4"/.,- os magyar aranyjáradék-

kölcsön' ). . 1.509,459.524 185,589.866 1.323,869.658 1.509,459.524 6 40/0-os koronajáradékkölosön . 2.700,504.20 1.724,420.800 976,083.900 2.700,504.200 ——

7 150 millió korona névértékű

allami pénztárjegyek - 150,000.000 —— 150,000.000 150,000.000 ——

8 150 millió márka névértékű

állami pénztárjegyek 176,400.000 86,156.935 90,243.085 —— 176,4OOV000- 9 250 millió korona névértékű

állami pénztárjegyek 250,000.000 237,194.000 12,806.000 250,000.000

10 4%-os tiszai és szegedi nyere— : '

ménykölcsön . . . ; 48,040.00 46,040.000 : 46,040,000 -—

11 30/0-31 aranyban kamatozó Vas-

kapu—szabályozási kölcsön *) . 42,456.000 42,456.000 —— —— 42,456.000' 12 Bl/ao/o-os koronajáradékkölosön 60,000.COO 60,000.000 60,0004000 "

13 1910. évi40/0-os járadékkölcsöni) 250,OOO.OOOI 250,000.000 _ —— 250,000.000 14 1913. évi 41/20 0- os járadékköl-

csön 3). . 150,000.000l 150,000.000 —— 150,000 000'

15 1914. évi 41/20/0-os törlesztéses

járadékkölosöű) . 500,0 0.000 310,4594440 189,540.560 500,000.000 16 3 és 8 havi kamatozó pénztár-

jegyek. . . 35,000.000! 35,000.00() 35,0004000 ——

(Folytatás a túloldalon —-— a suivre.) ') A fizetendő évi járulék 58,339.389 K 52 f. A járadéknak 4'8250/0—0s alapon való tőkésítése esetén (1908. évi XVI. t.o.) a tőkeösszeg 1. 348 886. 462 K 89 f—t tesz ki.

2) A címletek vagylagosan aranyforintról, frankról, font sterlingről és németbirodalmi márkáról szóla nak. Értékarány 100 aranyforint : 250 frank : 10 font sterling: 202 50 németbirodalmi márka.

) A cimletek vagylagosan koronáról németbirodalmi márkáról, frankról és font sterlingről szólanak Értékarany 480 korona : 408 németbirodalmi marka : 504 frank : 20 font sterling.

58,339.339 Cour. 52 űlle'rs. En cas de capitalisation de la rente sur la base de 4325 % (loi XVI de 1908) le capital fait l.348,886 462 Cour. 89 fillérs.

2) Les tilres sont libellés a ehoia: eri [lorins d'or, en francs, lieres sterling el marks de [Empire allemand, Lléguiealerit de 100 jlorirzs (For est fimé en 250 francs, soit 10 livres sterling, soit 202'50 marks _de lyEmpire allemaml.

3) Les titres sont libellés a choix eri couromies en marks de l'Empire allemand, franes et iii-res sterling.

L'égm'valenl de 480 couronnes est fixre" eri 408 marks de l'Empire allemand, soit 504 francs, soit 20 livres sterling.

1) Le montam de larmuile' a payer s élem a.

4

(7)

1—2. szám. 50

1923

1. A magyar szent korona országainak háború előtti államadósságai az 1914 július 28-iki tökeálladék szerint. _ (Folytatás)

Dettes publigues d'avaut-guerre des Pays de la Saiute Courorme de Hongrie d'apres l'e/fectif des capitaux au 28 juillet 1914. (Suite)

l

. Az államadósságból Az államadósságból

Az állam- Part Dettes publigues

adósság név- aranyra és

. , értéke bi't 'tott nem . vagylagosan

§ Államadósság megjelölése koünlakban ;:Zíáe biztosított koronára 53333;

,. . . GW?" non a ée ' ' - '

l Deszguatzou de la dette publtgue nominate en 9 9 132335"? eggííííáseseletn

s courouues *" . or, ellen mon-

? de la dette Összeg koronakban uazesetzaugeres

§ publigue de la dette publigue " C ofí__

az eu courouues szóló adósság

! ll

17 Tiszavidéki vasút megváltása

folytán elvállalt adósság 12,767.524 12,767.524 12,767.524 18 Zágráb—károlyvarosi vasút meg-

váltása folytan elvállalt adósság 10,7 7 0. 142 10,770.142 ——- 10,770.142 19 Első magyar gacsországi vasút

magyarországi vonalának meg- .

váltása folytán elvállalt adósság 20,862.824 20,862.824 20,862.824 ———- 20 400-05 Budapestűpécsi vasúti

kölcsön . . . . 16,563.600 16,563.600 -— 16,563.600

21 Osztrák-magyar államvasúttár- saság magyarorszagi vonalai- nak megváltása folytan elval-

lalt adósság. . 361,831.753 361,831.753 -— 361,831.753 —-

22 Arad——temesvári vasút vonalai- nak megváltasa folytán elval-

lalt adósság. 10,229.400 10,229.4OO 10,229.400 —-

23 1870. évi sorsolási kölcsön. 16,760.000 16,760.000 —— 16,760.000 ——

24 Egyes tárcákat terhelő kölcsö-

nök 1) . 193,270.017 193,270.017 -— 193,270.017 ——

Összesen: —— Total: $ 8.317,415.697 4.178,386.051 4.139,029.646 5.678,330.031 2.639,085.666

lyo-ban: (70: 10000 5024 4976 6827 31.73

/

Államadósságok az egyes tárca- kat te'helő k"l " "k 'lk"l

' 0 csom ne u 8.124,145.680 3.985,116.034 4.139,029.646 5.485,060.014 2.639,085.666

Sans les emprunts grévaut les portefeuilles partieuliers

o/o—ban: 0/0: 10000 4905 5095 67132 3248

1) A tárcakölcsönök túlnyomólag biztositott adósságok. A nem biztosított adósságra eső részének megállapítására vonatkozó munkálatok folyamatban vannak. E munkálatok befejezéseig az egész összeg

biztositott államadósságoknak vétetik.

?) La plus grande partie de ces emprunts rentre dans la catégoriedes dettes gagées. Nous sommes eri train d'en fiacer la partie gui doit étre considére'e comme dette mm gage'e. Eu atteudaut nous les avous tous classe's dans les dettes publtgues gage'es.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs