Képzőintézeteink tanulói az 1930/31. tanévben

'2. szám. __

rosokban általában most is a nők szaporodo nak jobban természetes úton, amit valószí—

nűleg a városok főkép férfiakból álló kór- házi halottai magyaráznak meg;

A szóbanforgó területen, amely a meg- csonkított országnak is úgyszólván a szívét foglalja magában és amelyben a fővárosnak és közvetlen környékének vonzóereje termé- szetesen jóval nagyobb mértékben érvénye—

sül, mind a két időszakban bevándorlási

többlet mutatkozik, úgy a férfiaknál, mint a nőknél. A 21 törvényhatóság Összefoglalt adatainál nincsenek túlnagy különbségek a két időszak között. Az 1900-tól l910—ig ter—

jedő évtizedben a férfiak bevándorlási több- lete ezen a területen 25.532, a nőké pedig 46.558. A háború utáni évtizedben e két szám 37.474, illetőleg 40.601. A végeredmény tehát az, hogy a férfiak vándorlási többlete növekedett, a nőké pedig csökkent. Ha azon—

ban a vármegyei és városi törvényhatóságo- kat külön vizsgáljuk, a helyzet lényegesen más. A vármegyék férfinépességéből a há- ború előtti évtizedben 30.533 főnyi tömeg folyt el, a női népességből ellenben csak 6.978. Ezzel szemben a most lefolyt évtized- ben a felsorolt tíz vármegyében (természe- tesen Pest vármegyét mindig ideszámítva) a férfiaknak 548 főnyi bevándorlási többle-

110 ——

hatósági városok ada-tainál ismét fordított a

val nagyobbak, minthogy a közölt adatokban * 1932

tük volt, a nők oldalán azonban ugyanezek ben a megyékben majdnem 25.000 főny vándorlási veszteséget látunk. A törvény helyzet, a háború előtti évtizedben a vám sokba a férfiak tódultak nagyobb számmal , a háború utáni évtizedben pedig a nők, még pedig lényegesen megnövekedett számban.

A felsorolt 11 városnak az utolsó' évtized-_

ben 36.926 férfi bevándorlója volt, ezzel szemben női bevándorló 65.526. A valóság- ban ezek a számok természetesen még jó- a vándorlásoknak csak végső mérlege feje— ;"

ződik ki. Ha az egész terület adatait nézzük, a vándorlási differencia nem nagy különb— § séget mutat a férfiaknál és a nőknél. Ha _—

azonban a vármegyéket állítjuk szembe a—

városokkal, a belső vándorlások iránya ha— * tározottan kifejezésre jut, amely abban fog- — lalható össze, hogy a háború utáni évtized : a nők közűl jóval nagyobb tömegeket moz— 1 gatott meg, mint a férfiak közül. Ezt a je- , lenséget a háború utáni nagy nőtöbble—ttel is _, lehet magyarázni; a férjhez menni nem tudó § nők nagy tömegei ugyanis lakóhelyükön ki— 1 vül kénytelenek foglalkozást, megélhetést í

Kovács Alajos dr.

Képzőintézeteink tanulói az 1930/31. tanévben. _ Lss éléves des e'coles normales malemelles et primaires de Hongrie dans l'année scolaire 1930—31. .

Résume'. En Hongrie, dans les écoles normales muternelles d'institutrices, l'enseignement dure lt ans et dans les écoles normales primaz'res, 5 (ms. Pen—

dant les 5 derniéres anne'es, les premiéres ont vu le nombre de leurs éléues augmenter de 137'6% et les secondes de 59'3% (de 31'1% pour les éléves

ínstituteurs et de 81'8% pour les éléves institutrices).

Le nombre des éléves diplomás s*accrut si considé- rublcment (]u'ils ne peuvent tons étre places,

*

Az 1930/31. tanévben a 20 tanítóképzőintézel-

nek 3.412 fiú-, a 34 tanítónőképzőnek 6.046 leány- és az 5 óvónőképzőintxézetnek 404 leánytanulója volt. Ebben a tanévben 3 új tanítónőképzőintézet és egy új óvónőképzőintézet kezdte meg működését és ennek megfelelően az előző évvel szemben a tanulók száma is ezekben a képzőiintézetekben gya- rapodott erőteljesen, míg a tanítóképzők tanulói- nak a számánál csak mérsékeltebb emelkedést ész- ,Iélhetünk;

.;elő'ző 4 tanév adatait is figyelembevéve, 5

év akik iratanítózképzők tanulóinak a száma 30'7%—

kal, a mhíteaökepzőké 81'8%-kal és az óvónőkép-

zőké l37'6%—kal növekedett, a népoktatásnak a háború utáni lendületes fejlődése következtében.

A tanulóknak évfolyamok szerint való meg—

osztását ismertető adatoknál feltűnik a magasabb osztályok viszonylag nagyszámú népessége.

vonatkozóan egyrészt magyarázatot ad az első év-hí folyamna beiratkozott tanulók száma, amely az;

utolsó 5 év alatt a következőképen alakult:

Erre _

1926/271927/28 1928/29 1929/30 1930/31

Tanitóképzők . 805 789 697 673 693 § Tanitónőképzök 995 1.190 1.164 1.301 1.123 '

Ovónöképzök . . 85 111 107 62 102 :

másrészt viszont lényegesen szaporította a felsőbb ,, évfolyamok tanulóinak a számát azoknak az egyé—

neknek a bekapcsolódása, akik magasabb előkép- zettségük (fők—ép érettségi bizonyítvány) alapján a 1—

felsőbb évfolyamokban kezdték képzőintézeti ta—

nulmányaikat.

A tanító- és tanítórnőképzőintézetek tanulóinak i' kormegoszlását egybevetve, megállapíthatjuk, hogy a leánytanulók között viszonylag kevesebben vah—

nak a magasabb korcsoportokban, mint a fiúk kö—e zött. Sokkal nagyobb különbség mutatkozik azon-t

—-111—

1932

éle képzőintézet tanulói között a szülők

a tekintetében. Míg ugyanis az óstermele's útanulóknak 22%-a származik, a leány- .csak 9'8%-a; a bányászat és ipar kere- 3'9%-a, a leányoknak 11'4%—a, a köz- és szabadfoglalkozásokhoz a fiúk 22'4%-a, _ ark pedig 45'5%—a tartozik. Míg tehát a ók többsége közszolgálati (főkép pap, nító) és szabadfoglalkozású szülő—k gyer—

dig a tiútanulók az östermelés, a bányá- ar, valamint a közszolgálat és szabadfogl—al—

oportjaiban egyformán vannak kép- _€ll még emlékeznünk a tanítói és tanító—

eítet szerzett tanulók számának az utóbbi

kapott tanulók száma 132'2%-kal, a taní—

levelet szerzettekké pedig 121'8%-ka1 emel—

Ha az utolsó tanévben kiadott oklevelek az 1929/30. tanévben föhivatásként működő olni tanerők összes számához viszonyítjuk, nításra jogosult legújabb generáció a tény—

ödő tanerők számának 9'6%-os apadását ná. Nemek szerint vizsgálva pedig azt lát- _y .az 1930/31. tanévben tanítói oklevelet

egyének a tényleg működő férfitanítóknawk

:tanítónőknek 13'4%-át képezik. Az ugyan—

. anévben kiadott óvónői oklevelek száma adóvóintézeteknél alkalmazott vezetőknek eltüntetett adatok alapján rá kell mutat- m a körülményre, hogy ha a kiadott tanítói női oklevelek száma a legutolsó évi magas- llandósul —— az első évfolyamra beiratko—

záma alapján pedig ez valószínű ——- úgy a

Az utolsó 5 év alatt ugyanis a tanítói

A tanulók száma

atanító— atanítónő— azncgvó—

képzőintézetekben

1926/27-ben összesen . 2.611 3.325 170

1927/28—ban ,, 2.947 4.014 276

1928/29-ben ,, 3.160 4.658 278

1929/30-ban ,, 3.305 5.363 339

1930/31-ben ,, 3.412 6.046 404

Évfolyam szerint.

1. évfolyam . . . 693 1.423 102

II. ,, . . . 640 1.322 102

Hl. ,, 649 1.106 95

IV. ,, 687 1.111 105

V. ,, 743 1.084 —

Kor szerint.

14éves... 83 546 16

15—19 éves . . . 2.675 4.948 306

20 éves . . . 356 278 29

21 éves és idősebb 298 274 53

4 szülők foglalkozása szerint.

Ostermelés . 750 595 44

Bányászat és ipar . . . 816 690 57

Kereskedelem és hitel . 205 370 35

Közlekedés . . . . 209 580 35

Közszolgálat és szabad fogl. 763 2.751 156

Nyugdíjasok . . 381 695 51

Egyéb foglalkozások 288 365 26

Vallás szerint.

Római katolikus 2.269 4.559 331

Református . . . 661 874 53

Ág. 11. evangélikus. . . 287 338 13 Izraelita . . . 109 146 1

Egyéb . . . 86 129 6

Oklevelet szerzett tanulók.

1926/27-ben . 804 477 ——

1927/28-ban . 327 531 98

1928/29-ben . 462 678 1

1929/30-ban . . . 593 898 54 1930/31-ben . . . 706 1.058 107

közeljövőben a népoktatás céljaira rendelkezésre álló tanerők tekintetében jelentékeny felesleg fog mutatkozni.

MEZÖGAZDASÁG

úmé. En Hongrie, les exploitations laitiéres

par jourien oeuvre ou en circulation au

0 litres de Iait acheie' par elles, sont assu- I'obligation de fournir, toutes les années, ne'es 'statistigues sur leur activité. Bien gue re de ces exploitations ait, par rapport á minué en 1930 de 0'6%, la guantité de Iait ansformée et mise en vente par eIIes a

(? de 11'2%. La plupart (environ 79'2%)

arts la Transo'anubie, oü Ie nombre et leur rendeznent moyen en Iaít est le

, Iuitiérc

Magyarország tejipara és tejgazdasága.

le'ndustrie du lait et les exploitations laitiéres en Hongrie.

plus élevé; 16'500 dans I"AIföId ([a Grande Plaine) e: á'3% dans le Nord.

Les exploitations rentmle, (lui

filiales de la représentent

19*6%, n'ont commencé a se multiplier (Iue depuis lc traité de paix. Cela ressort du fait gue les mem- bres faisant partie des cooperative-s Iaitieres pos- se'daient avant la guerre, el notamment en 1911, 97.658 vaches á (ait, tandís gu'íls en avaient 75.956 sur le territoire actuel, gui n'est pourtant gu'a peu prés le tirrs de celui diavant 1914. Ce nombre re- Cooperative actuellemenl