OROSZ-JAPÁN HÁBORÚ

З & З ^ -І Я

a z .

OROSZ-JAPÁN HÁBORÚ

1904— 0 5 .

IRTA: '

0LT5ÓI Q f íP Á N T I J Á N O S

n . K IK . H Q N U fr D - S Z flZ flD O S .. "

= 30 UÁZL/ѴПЖ í'S = . 10 HflDREND-ttEiLÍKLIrTTErL

niNDEN JOQ- FENTflRTUfl.

М Г О П Я Т О Т Т U lT frZ R. U T. K Ö N Y U -. K Ő - t b M ÍÍN Y O M D Á J Á B flN K A 5 5 Á N , 1909. .

J 8 83719

f

A 132. oldal lábjegyzetében a következő jelentékenyebb sajtó­

hiba fordul elő : 1 verszt = Г627

km. E helyett írandó : 1 verszt = t

10627 km.

Tartalomjegyzék.

. Oldal

Előszó . . ... ... ... 1

I. Rész. — A japán hadseregek különműködése.

Katonai helyzet a háború előtt. M o z g ó s ítá s ... 9

Felvonulás. E sem ények a jalui csatáig . ... 16

A 'ja lu i csata 1904. április 30 án e s.m á ju s 1-jén ... 20

Madritov alezredes m ozgó .különítm énye . . . ... . 37

A hadszíntér leírása . . . ... 38

Rennenkam pf bajkálon-túli kozák-hadosztályának m űködése . 41 Az I. japán hadsereg F önhuancsönnél . . . 43

A japán II. hadsereg partraszállása ... 48

A kincsoui csata 1904. m ájus 24. és 2 5 - é n ... .5 2 A vafangoui csata 1904. ju n iu s 14. és 15 én . . . 59

E sem ények a déli és délkeleti arcvonalban 1904. aug. elejéig 74 Esem ények a keleti arcvonalban 1904. augusztus elejéig . . 79

Általános helyzet 1904. augusztus h a v á b a n ... 86

H arcok a keleti arc vonalban 1904. augusztus havában . . . 87

H arcok a déli arcvonalban 1904. augusztus havában . . . . 92

II. Rész. — A döntő csaták időszaka.

H adászati t a n u l s á g o k ... . 128

A Sahó melletti csata 1908. október 5— 18-ig . . . 132

H adászati t a n u l s á g o k ... ... 149

Tengeri esem ények 1904-ben. A) A port-arturi flotta m űködése augusztus 10-ig . . 159

B) A vladivosztoki hajóraj m ű k ö d é s e ... 171

C) A port-arturi flotta további s o r s a ... • • • 177

Oldal

H arcszünet 1904— 905. t e l é n ... 179

A П. m andzsuriai hsg. hadműveletei 1905. jan. és febr. hónapokban 182 1. Miscsenko tábornok raidje ... 182

2. A szandepui csata 1905. jan u ár 25 —28-ig . . . 185

A m ukdeni csata 1905. február 19-től m árcius 10-ig . . . . 191

A hadm űveletek első időszaka február 23 28-ig . . . 195

A hadm űveletek második időszaka március 1— 9-ig . . 197

-A hadm űveletek harm adik időszaka m árcius 10— 16-ig 212 H adászati t a n u l s á g o k ...220

A czusimai tengeri csata 1905. m ájus 27. és 28... 234

III. Rész. — Port-Artur ostroma.

Port-Artur földrajzi v i s z o n y a i ... ... 255

Port-A rtur jelentősége és erődítvényeí ...257

A várharc 1904. julius 31-től a vár m eghódolásáig: I. Az előterepen lefolyt h a r c o k ... 258

II. Az erőszakos t á m a d á s ... 260

III. Az ostrom szerű (rendszeres) tám adás . . . 260

A v á r m e g h ó d o lá s a ... 265

IV. Rész. — A hadjárat vége.

Vállalatok Korea északkeleti r é s z é b e n ... 276

Szahalin szigetének e l f o g l a l á s a ... 278

A fegyverszünet és a b é k e k ö té s ... 280

Hadiköltségek és v e s z te s é g e k ...282

Z á r s z ó ... 285

Függelék. A japán-kinai háború kivonatos le ir á s a ... 287

M e l l é k l e t e k .

A) V ázlatok.

1. vázlat. H elyzet a háború előtt.

2. „ A japánok előnyom ulása 1894— 95-ben.

3. „ H elyzetek 1904. április végéig.

4. „ A jalui csata 1904. m ájus 1.

5. „ Helyzet 1904. m ájus végén.

6. „ Helyzet 1904. junius 13.

7. a) „ A kincsoui hadm űveletek.

7. b) „ A kincsoui csata 1904. m ájus 25. és 26.

8. „ A vafangoui csata 1904. junius 14. és 15.

9. „ A japán hadseregek előnyom ulása Ljaojan ellen és hely­

zet 1904. augusztus elején.

10. „ A Jusülin és Janzelin szorosok elfoglalása 1904. jul. 31.

11. „ Ü tközetek a keleti arcvonalban 1904. augusztus végén.

12. „ E sem ények a déli arcvonalban 1904. augusztus végén.

13. „ A ljaojani csata. Helyzetek 1904. aug. 29-től szept. 1-ig.

14. „ „ „ „ 1904. szeptem ber 3-án.

15. „ „ „ Helyzet 1904. „ 4. este.

16. „ A Sahó melletti csata. Helyzetek 1904. október 6 — 10.

17. „ „ „ „ „ 1904. „ 12-én.

18. „ „ „ „ „ 1904. „ 17— 18.

19. „ M iscsenko raidje 1905. január.

20. „ A szandepui csata 1905. jan u ár 25— 28.

21. „ A m ukdeni csata 1905. február 19-től m árcius 10-ig.’

99UUt » п УУ » п У) n n

OQ n » У) n П n n 19

24. „ „ „ H adászati tanulságok.

25. „ A czusim ai tengeri csata. A balti flotta útja.

26. „ „ „ „ 1905. m ájus 27. és 28.

27. „ Port-A rtur ostrom a.

28. „ „ „

29. a) „ Korea északkeleti része és Vladivosztok.

29. b) ,, Szahalin szigete.

30. „ A főerők helyzete M andzsúriában a fegyverszünetkor 1904. szeptem berben.

Ю CO N 00 05О

В) Hádrendek. .

1. melléklet. H adrend a ljaojani csatáb an ... A) O roszok

2. „ „ . . . B) Japánok

3. „ jj ff Sahó melletti csatában . . A) Japánok

4. „ „ „ „ * • • B) O roszók

n .mukdeni csata kezdeten . . A) Japánok

„ ' „ , . . B) O roszok A czusim ai csatában részt vett tengeri

erők t a g o z á s a ... .... A) O roszok A czusim ai csatában részt vett tengeri

erők t a g o z á s a ... B) Japánok H adrend Port Artúr ostrom ához . . . A) O roszok

• • • B) Japánok

ELŐSZÓ.

A világtörténelem egyik^' legnagyobb hadjáratának, az orosz-japán háborúnak leirását a következőkben 'köz­

löm. M u n ká m n a k főcélja az, hogy a m a g y a r katona a had járat eseményeit összefüggő és teljes előadásban olvas­

hassa. A fő s ú ly t a hadseregmozgadozásoknak és a nyílt harcmező küzdelmeinek letárgyalására fektettem s ezért P o rt-A rtu r ostrom át m unkám ba csak oly mérvben vettem f ö l , aminőben annak ismertetését az egész hadjárat össze-

függő keretébe beilleszteni szükséges. P o rt-A rtu r ostroma u. i. inkább .a várharc szempontjából n y ú jt fo ntos tanul­

ságokat.

M indazon eseményeket, amelyekről m á r kim erítő és teljesen megbízható leírások vannak, ^— részletesebben tár­

gyaltam , m íg a többieket ^— a tanulságos részletek kieme­

lése mellett, ^— általában csakis orosz fo rrá so k után vol­

tam kénytelen földolgozni.

H álás köszönetemet nyilvánítom b a csá n yi C s/cserics jY íik s a v e z é r k a r i e zr e d e s ú rn a k, akivel m unkálkodásom alatt összeköttetésben voltam és aki engemet hathatósan támogatott. Tőle kaptam a kinai tulajdonnevek kiejtésére vonatkozó megbízható adataim at is.

A tulajdonneveknél általában a m agyar írásm ódot használtam s ott, ahol szükséges volt, a fö ld ra jzi nevek­

nek a különféle forrásokban különfélekép előforduló elne­

vezéseit zárjel alatt szintén megemlítettem.

A . h a d já r a t' hadásza ti és ' hadseregszervezeti tanul­

ságait nagy vonásokban szintén felsorolni törekedtem.

A vázlatokban a ja p á n állások vörös^, a z orosz csa­

patok zöld színnel vannak feltüntetve.

H a szn á lt fo rrá so k :

Eínzelschriften über den russisch-japanischen Krieg, W ie n ;

Kriegsgeschichtliche Eínzelschriften etc., B e rlin ; Csicserics, Die Schlacht;

Csicserics, Unser neues Feldgeschütz ;

K uropatkin, Rechenschaftsbericht a n den Zaren etc.;

Tettau, Achtzehn M onate m it Russlands Heeren in dér M andschurei, I. u n d II. B á n d ;

Gertsch, Vöm russisch-japanischen Kriege 190411905.

E rster T e il;

Spaits, M it Kosaken durch die M andschurei;

M artynov, Die Ursachen dér russischen N iederlagen;

Kiadó, Die K ám pfe zű r See im russisch-japanischen Kriege ;

Galster, D ér K a m p f dér H auptgeschwader in dér Seeschlacht bei T su schim a ;

Ssemenorv, Die Schlacht bei T su schim a;

Im m ánuel, Dér russisch-japanische K rie g ; ^.

Im m ánuel, E rfahrungen u n d Lehren des russisch-japa­

nischen Krieges 1904>05. etc.;

Janson, Das Zusam m enrvirken von H eer u n d Flotté im russisch-japanischen Kriege 1904\5 ;

Aubert, D ér Russisch-Japanische K rieg;

L ü ttw itz, D as A n g riffsv erfa h ren dér Ja p a n er etc.;

Knebel, D ér In fa n te r ie a n g riff im Lichte. des russisch- japanischen Krieges ;

P. K ., Die E rfahrungen des russisch-japanischen Krieges ect.;

B ronsart v. Schellendorf Sechs M onate beim Japa- nischen Feldheer;

B a rzin i, M ukden; és a m agyar-osztrák és német katonai folyóirato k közleményei stb.

A felsorolt szám os forrásból igyekeztem m in d a zt összevonni, a m it a hadjáratnak és tanulságainak meg­

ismertetése céljából szükségesnek véltem. H ogy ezen törek­

vésemet m ily mérvben sikerült elérnem, a zt a t. katonai olvasó közönség nagybecsű megítélésére bízom.

Kassa, 1908. november hó.

<5ab áriyi

százados.

I. RÉSZ.

A japán hadseregek különműködése.

A háború előzményei.

A távol keleten vívott háború előzményei és mélyreható okai megérdemlik, hogy azokkal részletesebben foglalkozzunk.

' Az 1895. április 17-én aláirt simonoszeki béke befejezte ugyan a japán-kinai háborút, ám de kezdetét képezte azon súrló­

dásoknak, am elyek az orosz és japán nem zet között előbb-utóbb fegyveres m érkőzéshez kellett, hogy vezessenek.

A nevezett békében Kina u. i. átengedte Japánnak Formóza.

szigetét s a Peszkadoresz szigeteket, valam int a Ljaotung félszige­

tet Port-A rturral együtt, végül N iucsvang kikötőjét, Inkout is. Mivel azonban az európai nagyhatalm ak a világkereskedelem szem pont­

jából abba, hogy Japán az ázsiai kontinensen lábát m egvesse, bele nem egyezhettek, Német-, Orosz- és Franciaország a japán kor­

m ánynál a békepontozatok m egváltoztatását igyekeztek kieszkö­

zölni. Az orosz sajtó pedig a békét fenyegető hangon tárgyalta.

Mivel a józan japán politika belátta, hogy az európai hatal-.

m akkal szem ben egyelőre tehetetlen és, hogy a sim onoszeki béke csakis erőszakos rendszabályokkal volna keresztülvihető: a hábo­

rúban szerzett legfontosabb hódítását, a L jaotung félszigetet Kíná­

nak visszaadta.

A japán-kinai háború kimenetele Kelet-Ázsia sorsát jelenté­

kenyen befolyásolta. E urópa felismerte Kínának teljes tehetetlen­

ségét, miért is a hatalm ak igyekeztek oly földrajzi pontokat bizto­

sítani, am elyek úgy katonai és politikái, mint nem zetgazdasági szem pontból kiváló fontossággal bírtak. így került Kiaucsou Német­

ország birtokába és így szerezte m eg Anglia Vajhájvájt.

Oroszország terjeszkedési politikája m ár a 16. és 17. század­

ban óhajtotta K oreát m egszerezni. Lépésről-lépésre haladva bir­

tokba vette az Amur-vidéket, azután Petropavloszk, Nikolajevszk

6 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.

és Vladivosztok városokat is. Az orosz vágyaknak főcélja azo n ­ ban egy jégm entes tengerpart volt, ahol a távol kelet kereskedel­

mét megfelelő kikötők építése által lebonyolíthatta volna. E zen óhaj úgyszólva a létfentartás term észetes ösztöne vala. A h atal­

m as orosz birodalom , am ely kelet felé mind jobban terjeszkedett, a világkereskedelemtől csaknem egészen el volt zárva. Az É szaki tenger kikötői az év nagy részében jéggel borítva és a keskeny Szund által a világtengerektől elvágva voltak. A F ekete tengerre vonatkozólag a Pontus-szerződés korlátozó határozványai bénítólag hatottak.

Ily körülm ények között term észetes, hogy O roszország alkal­

m as kikötőkről Kelet-Ázsiában igyekezett gondoskodni.

Ezen gondoskodás m int titkos óhaj a nagy szibériai vasút kiépítése által nyíltan is kifejezést nyert. A vasú t eredetileg az északi Amurhoz, onnan pedig Vladivosztok városához K abarovszk érintésével lett volna építendő, ám de O roszországnak sikerült a tehetetlen Csungli Jám entől kieszközölni, hogy a vasú t Vladivosz- tokhoz M andzsúrián keresztül, tehát kínai területen építtessék ki,

— é. p. két elágazással Port-A rtur és Tiencsin városokhoz, vagyis a Sárga T enger partjaihoz.

Ezen kedvezm ényen kívül egy bérbevételi szerződés által 1893. évben azt is elérte Oroszország, hogy Kína neki a K vantun területet Port-A rtur és Talienvan városokkal együtt átengedte.

E zt a két rendkívüli jelentőségű kedvezm ényt O roszország lázas sietséggel és diplomáciai ügyességgel használta ki. M andzsú­

riában utakat, gyárakat és bányákat telep ített; a „kelet-kínai" vas­

u tat kiépítette s ezen m unkálatok biztosítása céljából hatalm as csapat-töm egeket szállított M andzsúriába. P ort-A rturt néhány év alatt egy, kb. 25 km. kerülettel bíró táborvárrá alakította át és annyi élelemmel s egyéb hadi szükséglettel szerelte föl, hogy az egy hosszabb ostrom nak is ellenállhatott.

Dalni, mely Port-A rturtól mintegy 50 km .-re fekszik, szintén roham osan kiépíttetett. E város volt hivatva a C sendes tengeren egy hatalm as orosz kereskedelm i kikötőt képezni, ahonnan a távol kelet lüktető ere, a szibériai vasú t a világkereskedelmet közvetlenül bonyolította volna le. S Dalni az orosz-japán h áború kitörésekor valóban egy egészen ' modern, élénk kereskedelem m el bíró és virágzó város volt.

Mikor a japán-kinai háború utóhangjakéní Kínában 1900-ban a bokszer-lázadás kitört, O roszország Japánnal és m ás hatalom m al

A HÁBORÚ ELŐZMÉNYEI. 7

együtt vállvetve harcolt, ám de m agának ism ét alkalm at talált újabb csa p ato k n ak . M andzsúriába való szállítására.

Minden jel arra vallott, hogy. O roszország a Kínától csak 25 évre bérelt M andzsúriát és a Ljaotung félsziget déli részét teljesen m eghódítani és azokat ,soha vissza sem adni szándékozik.

Az európai hatalm ak az orosz terjeszkedési politika ezen műveletei által érdekeiket nem látták veszélyeztetve s így sem le­

gesen viselkedtek annyival is inkább, m ert O roszország nekik a

„nyílt ajtó politikáját11 biztosította, vagyis a kereskedelem és fo r­

galom szem pontjából minden hatalom nak m essze m enő jogokat adott.

Hanem Japán a dolgoknak ilyen fejlődése által igen érzé­

kenyen volt érintve.

Japán, amely m ár teljesen m odern és konszolidált államot képez, a term észetes fejlődés törvényei szerint szintén terjeszkedni kívánt s hatalmi óhajainak első tárgya csakis az ázsiai kontinens egy része,' különösen pedig annak néhány, jégm entes kikötője lehetett. Ilyen kikötők voltak Port-Artur és Inkou, m elyeknek bírását azonban a sim onoszeki béke m egváltoztatása Japántól m egtagadta.

Japán területe 455.000 négyszög km., lakosainak szám a csaknem 52 millió s így egy négyszög km.-re 113— 114 lakos esik. E körül­

m ény világosan igazolja, hogy Japán a m aga k is szigetein többé m ár elegendő hazát nem talált.

S itt eljutottunk az orosz és japán érdekek összeütközéséhez.

H ogy Japán M andzsúriából és a Ljaotung félszigetről kiszo- ríttatott, Korea felé irányította figyelmét. Ott akart politikailag s később katonailag is berendezkedni, hogy jövő hódítási terveit megfelelő alapon készíthesse elő.

Oroszország M andzsúriáról és Port-Arturról nem m ondhatott le, m ert az politikai tönkrejutást jelentett volna, — K oreának északi része pedig rá nézve igen nagy jelentőségű volt, mivel az Vladivosztok hadikikötő és az attól 1.000 km.-re távol fekvő Port- A rtur flottatábor között terült el. É rthető tehát, hogy a nagy orosz birodalom Japán igyekezetét Korea lassú m eghódításában féltéke­

nyen nézte. A versengések a két állam közt m ár 1896-ban m eg­

kezdődtek. Előre látható volt, hogy a hatalmi érdekek ilyen össze­

ütközését csakis fegyverrel lehet elintézni. Japán égett a vágytól, hogy fegyverét az új szomszéddal, ép úgy m int 1894-ben Kinával, összemérje. A japán nemzeti sajtóban szálló igévé váltak a követ­

8 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.

kező szav ak : „El ne feledkezzetek a Ljaotung félszigetről!“ — A politikai klubok, a társadalm i osztályok s az egész jap án nem zet együtt éreztek és szakadatlanúl készültek a szent háborúra.

Hogy tehát a két állam közös politikai célért küzdött, a fegy­

veres összeütközés előbb-utóbb elkerülhetetlen volt. Japán ezt tudta és helyes szám ítással igyekezett hadierejét újjászervezni.

H áborús terveit azonban éveken át titokban tartotta s csak akkor engedte sejteni azokat, midőn 1902-ben'Angliával szövetséget kötött.

E szövetség értelmében azon esetben, ha Japán egy állam mal vívott háborúja alatt egy harm adik államtól m egtám adtatnék, úgy Anglia Japánnak segítséget küld. E z a szövetség Japánt a k üszö­

bön álló orosz hadjárat alatt minden váratlan m eglepetésektől megóvta.

A japán szárazföldi haderő először francia, azután ném et tisztek közrem űködése mellett — a haditengerészet pedig angol m intára újjá szerveztetett. Az átalakulás a h áború előtt egészen meg is történt. — A nemzeti önérzet, a nagy célok iránti lelke­

sedés és az Oroszország elleni engesztelhetetlen gyűlölet teljesen igazolták azt, hogy Japán azonnal, am int hadiereje megengedi, a tekintet nélküli erélyes tám adásba m enjen át.

Oroszország szintén tudatában volt annak, hogy jogait a távol keleten csupán fegyverrel védheti meg, ám de sem a földrajzi, sem a katonai, sem a belpolitikai viszonyok nem feleltek m eg a háború kétes esélyeinek. A távol kelet tartom ányai egyetlen sín­

párral, a lázas sietséggel kiépült szibériai vasúttal álltak összefüg­

gésben az anyaországgal. A vasút h o ssz a : C seljabinszk— Vladi­

vosztok 7.061 k m .; Karbin— Port A rtúr 1.325 km. T eljesítőképes­

sége eleinte oly csekély volt, hogy naponkint m indkét irányban csupán 3 csapatszállító vonat közlekedhetett; — később pedig, midőn a Bajkál tó déli részén körülvezető 240 km . hosszú vonal 1905 szeptem ber 25-én a forgalom nak átadatott, a vasú t teljesítő- képessége 10— 13-ra emelkedett. Az orosz korm ány, különösen pedig Kilkov herceg forgalmi miniszter a vasú t teljesítőképessé­

gének fejlesztése érdekében mindent elkövetett. O roszország u. i.

a Mandzsúriái helyőrségekkel a hadjáratot meg nem indíthatván, rendkívüli csapattöm egek szállítása volt kilátásban.

Japán belátta az orosz birodalom kedvezőtlen helyzetét és így, hogy annak a számbeli túlerő felvételére időt ne engedjen, a háború kitörését siettette.

A folytonos súrlódások 1903-ban érték el tetőpontjukat. Ezen

A HÁBORÚ ELŐZMÉNYEI. 9

év augu sztu s 12-én nyújtotta át a japáni korm ány a diplomáciai jegyzéket, am elynek m agvát a következő követelések képezték:' úgy Korea mint M andzsúria teljesen függetlenek és területileg sérthetetlenek le g y e n e k ; Japánnak érdekei Koreában, O roszország­

nak pedig M andzsúriában ism ertessenek e l ; a vasút védőrségére szükséges csapatokon kívül M andzsúriából minden csapat O rosz­

országba visszaszállítandó.

H osszú alkudozások következtek ezután, melyek azonban sem m i pozitiv eredm ényre sem vezetvén, Japán — mellőzve a nem ­ zetközi jo g szerint szokásos ultim átum elküldését, — 1904. február hó 8-án a tárgyalásokat m egszakította s a következő éjjelen a port- arturi orosz flottát váratlanúl m egrohanta, néhány nagyobb hajót („Rétvizán" és „Czezárevics" csatahajókat és a „Pallada" cirkálót) m egrongált s az egész flottának a külvilágtól való elzárását nagy részben elérte.

E z volt a háború közvetlen oka s ezt követte ■ február 11-én Japán hadüzenete Oroszországhoz.

Katonai helyzet a háború előtt. M ozgósitás.

1. sz. vázlat.

A tenger által elválasztott két állam közti háborúban az első döntést a tengeri haderők hozzák meg. Amely állam a . tenger feletti uralm at m agához ragadta, az csapatait az ellenséges te rü ­ leten kihajózni s további akaratát a m ásik félre kényszeríteni képes.

Az 1904. év elején Japán a tengeri erők tekintetében Orosz­

ország fölött előnyben állott, habár a két ellenséges flotta csata­

hajói csaknem egyenlő erőt képviseltek. O roszország Port-A rturnál 7 csatahajóval rendelkezett s ezek ellen Japán csak 6 csatahajót volt képes küldeni, ám de a japán hajók nagyobbak és gyorsabbak voltak és tüzérségük — általában 30.5 cm.-rés ágyuk — határo­

zott fölényben volt.

Páncélos cirkálók tekintetében Japán sokkal kedvezőbben állott, mint Oroszország, t. i. 8 cirkáló 4 ellenében. Más cirkálók.is nagyobb szám ban voltak a japánok birtokában, m int1 az oroszoké­

ban, míg a torpedó járm űvek szám a csaknem kétszeres volt.

(Term észetes, hogy ezen adatok Oroszország európai tengeri haderejét nem érintik, m ert az a háború kitörésekor tekintetbe nem jött.)

10 I. RÉSZ. — A JAPÁN1 HADSEREGEK KÜLÖ.VMŰKÖDÉSE.

Az úszó anyag értékének viszonya, az orosz és jap án flottára vonatkoztatva, így fejezhető k i : Hadihajók 3 : 4, torpedó já r­

m űvek 2 : 3 .

A tengeri haderők szám adatokban kifejezve :

O roszország: 93 hajó, 750 tiszt, 13.200 fő legénység, 183.000 tonna ;

J a p á n : 150 hajó, 18.000 tiszt és legénység, 256.000 tonna.

Japán főelőnye azonban a tengeri haderő tekintetében abban állott, hogy a hazai kikötőket választhatta hadm űveleti alapokúi.

A keletázsiai hadszíntéren Japán a hadjárat kezdetén nagyobb csapattöm eget volt képes alkalmazni, m int O roszország. E z pedig a kedvező földrajzi helyzetnek, a kiválóan előkészített m ozgósí­

tásnak és a teljesítőképes szállító flottának volt köszönhető.

Az orosz haderő csapatai ellenben csakis fokozatosan lép­

hettek a hadszíntéren m űködésbe. A felvonulás csupán a keletszi­

bériai vasút egy vágányán volt eszközölhető, (Cseljabinszk— Vladi­

vosztok 7.061 km., K arbin— Port-Artur 1.325 km.) ám de O roszor­

szág E urópában a katonailag kiképzett em berek oly óriási töm ege fölött rendelkezett, mely csaknem kimeríthetlen volt. E zen csapatok azonban csak lassan voltak szállíthatók. A h ad járat első h ó n a p ­ jaiban átlag l 1/2— 2 hónap volt szükséges egy hadtest szállítására.

E körülm ény igazolja azt, hogy Oroszország a hadjárat első részében általában várakozó m agatartást tanúsított és azt is, hogy miért történtek a nagy csaták csakis az 1904. év m ásodik felében s azután.

A két hadviselő állam szá ra zfö ld i haderejének jellem zése a következőkben foglalható össze.

O roszország. Mint m ár az előző fejezetben is em líttelett, O roszország folytonosan azon fáradozott, hogy csapatainak szám ­ erejét M andzsúriában és a Ljaotung félszigeten szaporítsa.

Az 1904. év jan u ár végével M andzsúriában (Port-Arturral) és az U sszuri-területen két szibériai hadtest v o l t ; február elején a III. szibériai hadtest is felállíttatott. F ebruár m ásodik felében Keletázsiában a következő erők jöhettek azonnal a lk a lm a z á sb a : 92 zászlóalj, 1 géppuska-század, 35 lovas század ill. szotnya, . 29 üteg és 13 m űszaki század ; összesen mintegy 95.600 em ber, 228 löveg és 8 géppuska. E zen csapatokon kívül m ég az Am uron-túli kerületben határőrcsapatok is voltak, melyek a vasú t őrzését vé­

gezték. Ezek szám ereje 55 század, 55 lovas század és 16 üteg

KATONAI HELYZET A HÁBORÚ ELŐTT. — MOZGÓSÍTÁS. 11

volt, 30.000 főnyi állom ánynyal. Ezen határőrcsapatokkal együtt a keletázsiai erők állom ánya m integy 130.000 főre tehető.

Az orosz gyalogság az 1891. é. m. három vonalas 7'6 mm.

űrm éretű feg yv errel volt ellátva. A kozákok és dragonyosok fegy­

vert és kardot, a szibériai kozákok ezenfelül lándzsát is viseltek.

A tábori tüzérség a 7'62 cm. űrm éretű gyorstüzelő ágyúval volt e llá tv a ,. míg a hegyi tüzérség egyelőre még régi lövegekkel vonült ki, de 1904. augusztus havában m ár szintén gyorstüzelő ágyukat kapott.

Az összes szárazföldi és tengeri erők fölött a „Távol Kelet helytartója" Alekszejev tengernagy parancsnokolt, M andzsúriában pedig eleinte Linevics tábornok. Később pedig 1904. m árcius 27-én az összes erők parancsnoka K uro p a tkin tábornok lett.

Alekszejev tengernagy 1843-ban sz ü le te tt; mint hadnagy és kapitány két világkörüli u tat tett m eg ; 4 évig tengerészeti attaché volt P á risb a n ; 1899-ben a Kvantun-vidék főnökévé, 1903-ban pedig korlátlan katonai és polgári hatalom m al a Távol Kelet helytartó­

jáv á neveztetett . ki. Linevics tábornok a harcokban m egőszült egyenes és nyílt, 68 éves katona v o lt; a Krim háborúk óta Orosz­

ország összes háborúiban ré sz tv e tt; 1908. tavaszán halt meg. K u ro ­ patkin tábornok a hadjárat elején 56 éves volt, aki - a cárnak és az orosz népnek teljes bizalm át élvezte. T öbb hadjáratban m űkö­

dött, különösen Ázsiában. Neve az 1877— 78. évi orosz-török háború alatt lett ismertté, amelyben Szkobelev vezérkari főnöke v o lt; 1898. óta hadügym iniszter volt egész addig, m íg a cár Kelet-Ázsiába nem küldötte.

Mint hadügym iniszter a hadseregügynek kiváló ism eretét m utatta s a tisztikar és a legénység iránt rendkívüli gondoskodást tanúsított. Ezen tulajdonságai hírnevét és népszerűségét növelték ugyan, ám de a hadsereg-főparancsnok nehéz állására őt alkal­

m assá még nem tették. Az igazi hadvezértől és államférfitól m eg­

követelt tulajdonságok hiányoztak benne ; a tevékenységek- távoli szem pontjait nem volt képes felism erni; a részletekben elv esz ett;

a helyzeteket gyorsan és helyesen megítélni s ebből kifolyólag döntő intézkedéseket azonnal tenni képtelen volt. Mint hadsereg­

főparancsnok mindig csak apró részletkérdésekkel foglalkozott s így a lényeget egészen figyelmen kívül hagyta. T örzséhez általá­

ban csak olyan egyéneket választott, akik az ő gondolkodásm ód­

jával harm onizáltak s így az önálló jellem ű, m erész és tevékeny kezdem ényező erővel bíró férfiakkal együtt m űködni nem szeretett.

12 I. RÉSZ. - A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.

Hanem K uropatkintól a term észetes és egészséges emberi észjárás, az ernyedetlen szorgalom s az elméleti és gyakorlati ism eretek rendkívüli m érvben való bírása nem tagadható meg.

Jellem- és szellem tulajdonságai őt kitűnő hadbiztossá, esetleg egy tehetséges hagsereg-főparancsnok mellett igen jó vezérkari főnökké tették volna. De a fővezér nehéz hivatásának betöltésére nála a terem tő szellem, a m egingathatlan elszántság s a léleknek azon nagysága, mely nélkül egy igazi hadvezér el sem képzelhető, — egészen hiányzott. Hanem az tény, hogy szervező képessége és a csapatokról való szakadatlan gondoskodása ezeknek eltartását a hadjárat alatt még igen nehéz viszonyok közt is a legkedvezőbben befolyásolták/)

Az orosz haderő m ozgósítása nem ment sim án. Az első mozgósítási parancsok' 1904. február 6-án és 10-én ad attak ki és azokkal a „Távol Kelet helytartóságának" területe, valam int a szi­

bériai katonai terület csapatai, összesen 201 zászlóalj, 178 lovas század, 68 üteg, 54 műszaki-, 17 vártüzér- és 3 géppuskás század érintettek.

A m andzsuriai m ozgósítás elég gyors volt, mivel a békelét­

szám csaknem oly m agas volt, mint a hadi állom ány, ám de a szibériai csapatok m ozgósítása annál nehezebben történt, m ert ezeknél azon ism eretes, orosz szervezet, hogy a hadalakulás a béke alakulásnak m egsokszorosítása által éretik el, igen hátrányosan jutott érvényre. E gyes kötelékekből az összes tartalék-évfolyam ok behívása után 5 új kötelék is szárm azott. Könnyen elképzelhető ezen ú j alakulások csekély katonai értéke, különösen, ha m ég figyelembe vétetik az, hogy a tisztikar csaknem kizárólag tartalé­

kos és nyugállom ányú tisztekből egészíttetett ki. A szibériai gyalogezredek m ozgósítása 19— 41 napot, a kozákezredeké 8— 24 napot, az ütegeké 18— 51 napot vett igénybe.

Az európai csapatokból először a keletszibériai ezredek harm adik zászlóaljai alakultak és egyes tüzér-testek szakíttattak ki a tüzér-dandárok kötelékéből.

Oroszország .eleinte azon véleményben volt, hogy a hadjáratot m ásodik vonalbeli csapatokkal is végigküzdheti s így csak egy bizonyos tartózkodással m ozgósította az európai zárt kötelékeket.

Először a .X. hadtest (Karkov) s a XVII. hadtest (Moszkva) egy-egy

*) M artinov szerint.

KATONAI HELYZET A HÁBORÚ E LŐ T T. MOZGÓSÍTÁS. 13

d an d á ra: a fél 3 1 ..és a fél 35. ■ hadosztály m ozgósíttatott, míg a nevezett két hadtest m ozgósítása csak a Jalunál vívott csata után, 1904. m ájus '3-án rendeltetett el. Az ilyen fokozatos m ozgósítás egyes európai részeket érzékenyen sújtott, a lakosság elégedetlen­

sége fokról-fokra növekedett, m ert a nép különben is csak elkese­

redéssel fogadta a háború hirét, am elyet indokolatlan gyarm at- háborúnak tartott s am ely a nemzeti általános óhajoknak távolról

sem felelt meg. . .

Az 1904. év elején Kelet-Ázsiában volt I., II. és III. szibériai hadtest 'lövészhadosztályokból állott, kétségtelenül jó katonai érték- - k e l; később azonban ezen hadosztályok tartalék-alakulásokkal is összekevertettek. Az európai első vonalbeli csapatok m ozgósításának minél, további elhalasztása végett elrendeltetett a IV., V. és VI.

szibériai hadtestnek kizárólag tartalék-hadosztályokból leendő ala­

kítása! is. E zen új hadtestek m ár nem állottak azon katonai fel­

színen,. mint az előbbi három.

Mindezekből látható, hogy O roszországot a hadjárat általában készületlen állapotban találta. A csapatkiegészítések nehézkesek, az új alakulások kevésbé értékesek voltak. Később igen gyakran előfordult, hogy a csapatkötelékek elszakíttattak és igen gyakran változtak a parancsnokok is. Mindezen körülm ények nem voltak előnyösek a hadjáratra nézve. Az orosz katona harcászatilag kisebb értékkel bír, mint a japán. Ezekből megítélhető, hogy a nehézkes orosz seregek nem voltak egyenértékűek a japánok könnyen m oz­

gatható és m agas kiképzési fokon álló csapataival. Később, a had­

jára t alatt a viszonyok az orosz hadseregben némileg javultak.

Japán. Mint m ár említtetett, Japán a simonoszeki béke u tán min­

dent elkövetett, hogy hadierejét a legmodernebb felszínre és kiképzési fokra emelje. Az átalakulás ném et m inta szerint 1903. évben volt teljesen befejezendő.

A háború kitörése előtt Japánnak a következő szárazföldi hadserege volt: 1 gárda-hadosztály, 12 sorhadosztály, a íormózai k om binált’ hadosztály, 2 önálló lovas- és 2 önálló tüzér-dandár.

.Ezenkívül rendelkezésre állott 13 honvéd (kobi)-dandár is az idősebb

•tartalék (jobi)-évfolyamokból összeállítva, — és a póttartalékosok hatalm as tömege is.

A békeállomány összege 140,000 fő volt, amelynek hadilét­

szám ra emelésére kb. 334,000 em ber volt szükséges, mely erőkkel

14 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.

a hadi állom ány összege kb. l/ s milliót tett ki. H anem a célszerű védtörvény alapján Japán ezenkívül még legalább két és fél millió

— részben kiképzett — honvéd-, illetőleg népfelkelő-legénységgel rendelkezett.

A hadi kiegészítés tehát az em beranyag tekintetében kedvező volt, hanem a tiszteknek, különösen pedig a lovaknak kiegészítése m ár nehézségekbe ütközött. A lóállomány nem fedezte a hadi szü k ­ ségletet, miért is a hadjárat alatt a lovak nagy részét A usztráliában és Am erikában szerezték be. Igen kiterjedten alkalm azták a kínai teherhordó kulikat is.

A kiképzés intenzív, a tényleges szolgálati idő h o sszú (3 év), az elhelyezés kedvező s az alosztályok békeállom ánya jelentéke­

nyen nagy volt.

A gyalogság első vonala az 1897. é. m. Ariszaka-féle, vagy Meidzsi ism étlő p u ská va l volt felfegyverezve. (Ű rm éret 6'5 mm.) A honvéd gyalogság pedig a M urata-féle 7'5 mm. kaliberű ismétlő fegyvert viselte. A lovasságnak karabélya és kardja volt. A tüzérség kitűnő m inőségű 7.5 cm .-es Ariszaka-féle gyorstüzelő ágyukkal volt felszerelve.

Japán tehát teljesen m odern és m agasfokú kiképzésben része­

sült csapatokkal kezdette m eg a hadjáratot, am elyek hatalm as m o ­ rális erőt vittek m agukkal.

Az általános felszerelés igen célszerű v o lt; az egyes katona a ruházkodás tekintetében nagy szabadságot élvezett. H arc előtt a katona csakis a legszükségesebbeket vitte m agával egy vászonba helyezve, míg a hátbőrönd rendszerint visszam aradt. E z t a prak­

tikusnak bizonyult könnyű felszerelést roham felszerelésnek is nevezték.

A hadm űveletek legfelsőbb vezetését a Japánban visszam aradó nagy törzshadiszállás végezte, am elynek élén a császár (mikádó) állott. A valóságban pedig a főparancsnok a vezérkar főnöke O ja m a tábornagy volt. Vezérkari főnökként pedig K odam a tábornok m ű k ö ­ dött, aki békében a vezérkar főnökének helyettese volt.

Ojama tábornagy rendkívüli tekintélynek ö rv e n d e tt; 1894-ben a m egbetegedett Jam agata tábornagy helyett a 2. hadsereg p aran cs­

nokságát vette át és Port-A rtúrt elfoglalta; 1870— 71-ben mint attaché Párisban tartózkodott. A háború kitörésekor 62 éves volt.

Kodama tábornok fényes pályára tekinthetett v is s z a ; had ü g y ­ miniszterként is m űködött. Mint a vezérkar főnökének helyettese, Form óza szigetének korm ányzói tisztét is betöltötte. E u ró p a állam ait beutazta. Erélyes, élénk, fáradhatlan, határozott és tiszta itélőképes-

KATONAI HELYZET A HÁBORÚ ELŐTT. — MOZGÓSÍTÁS. 15

ségű katona, akit a mikádó teljes bizalommal nevezett ki a h ad ­ sereg vezérkari főnökének.

A m ozgósítás Japánban is csak fokozatosan történt, m ert a hadjárat első heteiben a flotta nem volt még a tengernek föltétien u ra és a partraszállitás csak kevés, a jégtől nem teljesen m ent kikötőre szorítkozott.

H anem a kitűnő m ozgósítási előkészületek, a csapatok cél­

szerű elhelyezése, a felszerelési állom ásoknak vasúti csom ópontokon illetve a tenger partján fekvése, végül pedig a hatalm as kereske­

delmi flotta nagyon is előnyére voltak a japán m ozgósításnak.

A szállító flotta képes volt egyszerre 4 — 5 hadosztályt elszál­

lítani, mivel hét nap alatt 250,000, tizennégy nap alatt pedig 300,000 tonna tartalm ú gőzös volt összpontosítható s egy hadosztály szám ára csak 30— 50' ezer tonna szám íttatott.

Az I. hadsereg (2., 12. és gárda-hadosztály) február 5-én m ozgósíttatott. Már m árcius 6-án ezen hadsereg fele a koreai par­

tokon k i' is hajózott és a szállító flotta részben vissza is tért.

E kkor adatott ki a rendelet az 1., 3. és 4., később április 18-án pedig az 5. és 11. hadosztályok m ozgósítására.

A csapatok m ozgósítása 8 napot, a vonatoké 10 napot vett igénybe.

A két hadviselő fél szárazföldi erejének általános megítélésére vonatkozólag még a következők m ondhatók :

Mindkét nem zetnek kitűnő em beranyaga van. Az igénytelenség, kitartás, ragaszkodás a vezetőkhöz és a halálm egvetés ép úgy jellemzik az orosz, mint a jap án katonát. E z utóbbinak azonban határozott előnyére volt a m agas fokon álló értelmiség, a m ozgé­

konyság, a vele született ügyesség és a háború iránti valódi lelkesedés.

T esti erőre és kitartásra nézve az orosz katona m a m ár nem az, aki ezelőtt egy félszázaddal volt. Az ország fokozatos elsze­

gényedése s a népesség folytonos növekedése a hadsereg pótlására kedvezőtlenül hatottak. A tartalékosok kevés kivétellel úgyszólva elaggott em berek voltak, akik a hadjárat fáradalmait m ár csak igen nehezen bírták ki.

Katonai kiképzés tekintetében az orosz katona sem m ikép sem m érkőzhetett a japánnal. Japánnak ifjúsága m ár a hadseregbe lépés előtt katonai nevelésben és szigorúan nemzeti szellemben

16 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.

neveltetik s égő hazaszeretettől van áthatva. O roszországban pedig semmiféle katonai előképzés nincs. A nevelés kozmopolitikai szel­

lem ben történik, melynél a haladó értelmiség az ifjúságba a háború iránti ellenszenvet s a hadi erények gyűlöletét igyekszik beoltani.

•Míg Japánban a harcost a haza hős fiának tekintik, addig O rosz­

országban a katona általában csak lenézéssel és m egvetéssel találkozik.

Felvonulás. Esem ények a jalui csatáig.

2. és 3. sz. vázlat.

A február 5-én m ozgósított I. japán hadsereg arra volt hivatva, hogy Koreát katonai hatalom ba véve az előnyom ulást a határt képező Jalu folyón át m egkezdje. A japán-kinai háború első m oz­

zanatai is azzal kezdődtek, hogy a japánok Koreán és azután a Jalu folyón vonultak át. A későbbi esem ények is igen sok h a so n ­ lóságot m utatnak föl az 1894— 95. években lezajlott . japán-kinai 'háborúval, úgy, hogy a japánok újabb hadm űveletei nagyfokú tapasztalatokon és bizonyos hagyom ányon alapulnak. (2. sz. vázlat.)

A japán felvonulásra nézve egyelőre m ás terület, 'm int Korea nem is jöhetett szóba. Korea a japán szigetországhoz igen közel lévén, mindaddig, míg a Ljaotung félsziget hadm űveleti alapúi nem volt választható, e célre Korea volt berendezendő. A politikai viszonyok szintén sürgősen tették kívánatossá, hogy a koreai császári ág a japán érdekeknek m egnyeressék és ez legnyom até­

kosabban csakis a katonai m egszállással volt elérhető.

Korea m egszállását azonban elő kellett készíteni, vagyis a csapatok partraszállását á hadi flottával biztosítani.

E célból február 8-án este U-riu japán ellentengernagy Cse- mulpo koreai kikötő előtt megjelent és m ásnap az ott horgonyzó

„V arjag“ orosz cirkálót erősen megrongálván, az orosz hajók ottani parancsnoka R udnyev sorhajókapitány úgy a „V arjagot" m int a

„K orejecz“ ágyunaszádot elsülyesztette, a „S zungari“ szállítógőzöst fölégette és a legénységet idegen államok hajóira szállította át.

A csemulpói kikötő így szabaddá lett s az I. hadsereg kihajózása kezdetét vehette.*)

A partraszállás eleinte csak Csemulpónál volt eszközölhető és pedig azért, mert Csemulpo Korea fővárosának, Szöulnak kik ö -

___________ . . -n

*) Lásd II. rész. „Tengeri esem ények 1904 ben. “

FELVONULÁS. — ESEMÉNYEK A JALUI CSATÁIG. 17

tője lévén, onnan a város gyorsan elérhető es megszállható volt és azért is, m ert a feljebb északra fekvő kikötők a jég m iatt még nem voltak megközelíthetők. Később azonban, Szöul elfoglalása után és mikor a jég m ár az északi kikötőkben is elolvadt, a kihajózás Csinanpónál, m ajd A ndzsu kikötőjében, végül Jusihónál és Rika- hónál is folytatódott. A csapatok zöme a csemulpói és a csinanpói kikötőkben szállott partra.

Az 1. hadsereg hadrendje a következő v o lt:

P arancsnok: Kuroki báró tábornok.

G á rd a h a d o sztá ly: H aszegava báró tábornok.

1. gárda-dandár, 2 ezred, á 3 zászlóalj ; 2- „ „ 2 ,, , , 3 „ gárda lovasezred, 3 s z á z a d ;

„ tüzérség, 6 üteg, á 6 löveg, tehát 36 lö v e g ;

„ utász z á szló alj;

„ táviró o s z ta g ; g á rd a hidvonat.

Összesen 12 zlj., 3 lovas század, 36 löveg, 1 utász zlj.

E zen szervezet a japán hadosztályokra általában jellemző.

2. h a d o sztá ly: Nisi báró tábornok.

12 zlj., 3 lovas század, 36 löveg, 1 utász zászlóalj.

12. ha d o sztá ly: Inuje báró tábornok.

12 zlj., 3 lovas század, 36 löveg, 1 u tász zászlóalj.

Hadosztályköteléken k í v ü l ; - 3 gárda honvéd (kobi) zászlóalj.

A jalui csatánál m ég a hadsereghez be voltak osztva:

1 tarack ezred, 5 üteg á 4 12 cm .-es Krupp-féle tarack és a II. hadsereg kötelékéből 3 hidvonat.

Főösszeg: 39 zlj., 9 lovas század, 128 löveg, 9 utász század.

E gy zászlóalj állom ánya 800—900 főre, egy lovas századé 150 lovasra tehető, miért is egy hadosztály szám ereje: 10,000 lőfegyver, 450 lovas és 36 löveg volt.

A z I. hadsereg állo m á n ya 36,000 lőfegyver, 1350 lovas, 128 löveg.

A liadihidakra vonatkozólag megjegyzendő, hogy minden hadosztály 132 m. hosszú hidanyaggal, így az I. hadsereg szerve­

zetileg 396 m., az ideiglenesen beosztott hidanyaggal pedig 792 m . hidanyaggal rendelkezett.

18 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.

F eb ru ár 9-én, m iután a „V arjag“ és „Korejecz" orosz hadi­

hajók m egsem m isültek, U riu ellentengernagy 4 békeállom ányú zászló­

aljjal Csem ulpónál partra szállott s ezen különítm ény 10-én Szöult megszállottá.

U gyanezen napon szállott partra a 12. hadosztály egy külö­

nítm énye is Genzannál, a keleti koreai parton, mely ugyanis az előnyomuló japán főerők jobb oldalát volt biztosítandó.

Szöul és Genzan a japánok birtokába kerülvén, 14-én a 12-ik hadosztály szállítása kezdetét vette. E zen hadosztály, az előnyom u­

lást február 21-én kezdette meg, ám de az egyetlen rendelkezésre álló út rossz állapota m iatt Pöngjang helységet csak 24-én érte el, vagyis naponta csak 10 km. m enetteljesúvényt végzett.

Az oroszok részéről komoly ellenállás nem volt észlelhető.

Alekszejev tengernagy ugyan utasíttatott, hogy h a a japánok a Csemulpótól északra 60 km .-re levő 38. szélességi kört átlépnék, úgy azokat tám adja meg.

Alekszejev a 3. keletszibériai lövész d andárt (8 zlj., 3 üteg, 1 géppuska-osztály) és a Miscsenko kozák dandárát (18 szotnya) az alsó Jaluhoz küldötte. A lövész dandár A ntunnál m aradt, Mis- csenko azonban Koreába benyom últ s járőrei február 27-én a 12.

japán hadosztály előretolt lovasságával érintkezésbe léptek.

A 12. hadosztály előnyom ulása közben a jégviszonyok Csinan- pónál kedvezőbbek lettek s így a gárda és a 2. had o sztály főere­

jének kihajózása m ár itt történt. E z által a Jalu határfolyóhoz való előnyom ulás kb. 230 km.-rel megrövidült.

Április 1-én az összes csapatok és vonatok partraszállitása be volt fejezve. A kihajózás úgy technikai m int hajózási szem pont­

ból igen nehéznek bizonyúlt. A kikötőket egyszerre csak kevés szám ú hajó közelíthette meg s azoknak is a parttól 2 km .-re kellett m aradni, miért is a partraszállitás időtrabló csónakjáratokkal volt keresztűlviendő.

Az I. hadsereg a Velim folyónál felzárkózott. E zen m űvelet teljesen indokolt volt egyrészt az ellenséges összeütközés valószínű­

sége miatt, m ásrészt pedig azért, m ert a partraszállási és mozga- dozási nehézségek következtében a csapatok és vonatok nagyon elszakadtak egym ástól s így a kötelékek rendezése céljából cél­

szerűnek m utatkozott a lassan előnyomuló hátsó lépcsők bevárása.

Andzsutól az egész I. hadsereg egy m enetvonalra, a m a n d a rin - ú tra volt utalva, mert a többi u tat használni nem lehetett. Az

FELVONULÁS. — ESEMÉNYEK A JALUI CSATÁIG. 19

ország gyér népessége és szegénysége m iatt az el'szállásolás.is nagy nehézségeket okozott. E zért a hadosztályok egym ást öt napi táv­

közre követték és m agukban is m egosztva voltak.

Az elővéd 1 gyalogezred, 5 lovas század, 2 üteg és 1 utász század erejű volt. Jobb oldalvédül a 12. hadosztály 1 gyalogezrede,

1 lovas százada és 2 ütege Andzsutól a m andarin-úttól északra átlag 65 km.-re levő m enetvonalra különíttetett ki.

Csöndzsunál m árcius 28-án Miscsenko lovasságával ismét összeütközés történt ugyan, de a hadsereg előnyom ulása szám ba- vehető feltartóztatást nem szenvedett.

Az elővéd április 8-án érte el a Jalu folyót. Az egész I. had­

sereg pedig 20-ikáig a J a lu n á l teljesen f e l volt zárkózva.

A II. japán hadsereg a Ljoatung félszigeten való kihajózásra rendeltetett s az I. hadseregnek a Jalu folyón való átkelését a csinanpói öbölben várta be.

A szerencsés kimenetelű jalui csata után a II. hadsereg az Elliot szigetekkel szem ben a Jentoa öbölben és Piczevonál (Biczivo) szállt partra.

A japán flotta zöm e ezen időben Port-A rtur előtt tartózkodott, K a m im u r a altengernagy hajóraja pedig Vladivosztok előtt cirkált.

Az I. hadsereg előnyom ulása alatt A ndzsu és Vidzsu közt szám os helyen nagy élelmi készletek halm oztattak fel. E zt a hadtápvonalat addig vették igénybe, míg a hadsereg előnyom ulása u tán a készletek A ntunba szállíttattak s azután az a helység szere­

pelt hosszú időn át a japán I. hadsereg hadtáp-főállom ásaként.

A készletek szállítása legénység által vont kétkerekű taligákon tör­

tént. E zen szolgálatot a segédszolgálatokra besorozott és három hónapig különleges kiképzésben részesült legénység látta el. Minden taliga 150— 180 kg. készlettel volt m egterhelve és . 3— 4 em ber vonta azt. Az I. hadsereg minden hadosztálya szám ára 5000 fő ilyen legénység volt kiutalva.

Az összes intézkedésekből kivehető, hogy Japán mily- gonr dosan előkészített mindent a kikerülhetetlen háborúra. A koreai viszonyok és a hadszíntér sajátossága következtében nem csak a vonatok, de a csapatok is különleges szervezést-, valam int; felszer relést igényeltek. E zt illetőleg Japán az egész hadsereg-gépezetre vonatkozólag kiváló ügyességgel és előrelátással intézkedett.'. .:. Л

20 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.

Később, mikor M andzsúriában m ár elegendő szám ú járm ű állt rendelkezésre, a vonatügy szervezése is megfelelő változtatás alá vétetett.

A jalui csata, 1904. április ЗО-án és május 1-én.

4. sz. vázlat.

Orosz intézkedések. Az orosz hadm űveletek általános alap- gondolata az időnyerésre volt alapítva. A fővezérlet időt akart nyerni azon célból, hogy Ljaojan környékén minél nagyobb erőt gyüjthessen össze, amelylyel a számbelileg gyengébb jap án c sa p a ­ tokat megverheti. Az időnyerés céljából a japánok valószínű köze­

ledő vonalainak elzárása szükséges volt.

A japánok partraszállása a Ljaotung félszigeten, azután Korea partjain és Inkounál történhetett. Az sem volt kizárva, hogy Vladivosztok is m egtám adtatik. Ebből kifolyólag Inkou környékére és Koreába csapatok voltak előretolandók s a L jaotung félsziget Port-A rturral együtt, valam int Vladivosztok is védelm ezendő lett volna. H a pedig Koreának, mint önálló császárságnak közvetlen védelmétől az oroszok eltekintettek, úgy a Jalu folyó vonalán kellett a koreai kikötők helyett ellenállást kifejteni.

A inandzsuriai hadsereg parancsnoka K uropatkin tábornok Ljaojanba 1904. m árcius 27-én érkezett és a m ár ism ertetett alap- gondolatot ő is m agáévá tette, mivel a hadsereg nem volt sem oly szám erőben, sem oly felszereléssel ellátva, hogy a m andzsuriai hadszíntéren az offenzíva sikeresnek látszott volna. Ily m ódon az oroszok m ár eleve hadászati védelemre szorítkoztak.

A fent vázolt vezető eszm ének megfelelően az orosz helyzet 1904. á p rilis végén a következő v o lt:

1. P o rt-A rtú rn á l s a L ja o tu n g fé ls z ig e te n :

P a ra n c sn o k : Stöszel tábornok. A III. szibériai h a d te s t; 29 zászlóalj, 1 lovas század, 8 tábori üteg és 3 vártüzér-zászlóalj.

(K vantun-csoport.)

2. V ladivosztoknál:

P a ra n c sn o k : Linevics tábornok. A 8. és 2. keletszibériai lövész-hadosztály ; 21 zászlóalj, 9 lovas század, 9 tábori üteg, 2 72 vártüzér-zászlóalj. (U szuri-csoport. E z április végén m ég közvet­

lenül Alekszejevnek volt alárendelve.)

A JALUI CSATA, 1904. ÁPRILIS 30-án és MÁJUS 1-én. 21

3, A hadsereg zöme, általában Ljaojan és M ukden környé­

kén, — részben még. vasúti szállításban, — é. p . :

L ja o ja n és H ajcsön k ö z t : P ara n csn o k : Vasziljev tá b o rn o k ; a II. szibériai hadtest.

In ko u , K ajcsou (K ajping), D asiczao területén. P a ra n c sn o k : Stakelberg tábornok. Az I. szibériai hadtest.

L ja o ja n tó l északra: A Rennekam pf tábornok bajkálon-túli kozák dandára.

A hadsereg 'zö m én ek szám ereje: 68 zászlóalj, 48 lovas szá­

zad, 25 üteg. Ezenkívül a vasútvonalak védelmére és h atárőrcsa­

p atok: 30.000 ember.

4. A keleti csoport a Jaltm ál.

P a ra n c sn o k : Szaszulics tábornok. A 6. és 3. keletszibériai lövészhadosztály, továbbá M iscsenko tábornok bajkálon-túli önálló kozákdandára, végül Madritov alezredes önálló portyázó lovassága.

S zám ereje: 24 zászlóalj, 22 lovas század, 10 üteg.

E z a csoport volt hivatva a japán I. hadsereget a Jalu folyór nál feltartóztatni.

Ami a keleti csoport fe la d a tá t illeti, azt határozottan m eg­

állapítani alig lehet. Április 5-étől kezdve 25-éig a csoport parancs­

noka, Szaszulics tábornok összesen hat parancsot kapott Kuropat- kintól, ill. annak vezérkari főnökétéi, Szaharov tábornoktól, amelyek tartalm a általában azt a parancsot foglalta m agában, hogy a keleti csoport feladata a japánok erélyes feltartóztatása, azonban az egyenlőtlen harc veszélyének kikerülése mellett.*)

Mily m ásként hangzott a japán fővezérlet intézkedése, am elyet az I. hadsereg április 17 én k ap o tt: „A II. hadsereg m ájus elején a T aszahó torkolatánál (a Ljaotung félsziget délkeleti részén) partra fog szállani. Az I. hadsereg T anszancsindzáig (Antun és Fönhu- ancsön közt) nyom ul elő, ott erősen megerődíti m agát és a II.

hadsereg hadm űveleteinek bevégzését bevárja. Azután megkezdetik az általános offenziva.“

Mivel a keleti különítm ény szám ereje relatív csekély volt és a megfelelő m űszaki felszerelés is hiányzott, Szaszulics tábornok a a Jalu folyó védelmét annak jobb partján szándékozott végrehajtani.

A J a lu fo ly ó és a terep leírása. A Jalu, amely a felső folyá­

*) M adritov alezredes önálló cso p o rtján ak m űveletei külön tárg y altatnak.

M adritov Szaszulicsnak nem volt alárendelve.

22 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.

sában csak jelentéktelen hegyi patak, gyorsan szélesedik és Ambi- hétól (Ambiho) északra m ár szigeteket képez. A folyó főága ezen községtől kezdve nem gázolható á t ; szélessége 200— 350 m., mélysége 8 m. és sebessége átlag 1.8 m. A mellék ágak helyenkint átgázolhatok.

A szigetek laposak, hom okosak és kevés kivétellel növényzet nélküliek. Legnagyobb szigetek a Csiulito (Kurito), Oszekito és Szjam alindu (Kinteito, Szamalinda), Csukodáj.

A Jalu jobb partja a balnál általában m agasabb.

Az Ajho (Ejho), mely a legalsó folyásában a Jaluval körül­

belül párhuzam os és több ágban torkol a Jalüba, átlag 150 m.

széles és 1904. április végén csak négy helyen volt átgázolható.

Az Ajho jobb partja szintén m agasabb a balnál.

A Jalu és az Ajho közt elterülő H úszán (Kozan) hegyvidék nehezen járható, kb. 500 m. legnagyobb m agasságú középhegység jelleggel bír és lejtjei m indkét folyó felé m eredeken esnek. L eg­

délibb részét a T igris hegy képezi, ahonnan Vidzsu és a szigetek általában betekinthetők s am ely jellegénél fogva szinte term é­

szetes bástyát képez.

Az Ajho jobb partján elterülő hegyvidék ugyan kisebb álta­

lános m agassággal bír mint a H úszán, de ez is szakadozott s nagyobb testeknek, különösen pedig a tüzértöm egeknek alkalm a­

zását nem engedi meg. E zen területet a H antuhoczi és a T asza- hoczi patakok önálló szakaszokra osztják. T jurencsöntől (Tjuren- csin, T jurencsen, Kiulencseng) északra a S zirib isija m a (Siriba- hijam a, Táviróhegy, Kúphegy) fontos m agaslatot képez, ahova a tám adás a Jalu felől igen nehéz.

A Jaiu folyó közvetlen védelm e megkövetelné, hogy a védelmi .vonalba a. H úszán hegyvidék is bevonassák és a Tigris hegy erő­

sen megszállva legyen.

■r . Antuntól délre a Jalu jobb partját kísérő hegyvidék lassan- kint síkságba megy át. A tengerpart közelében a Jalu rendkívül kiszélesedik, mélysége csak 3 m. mély járatú kisebb járm űvek

•behatolását engedi meg. A tengerpart a kikötésre nézve nem kedvező!

A Jalu és az Ajho folyók mellékterepe u takban igen szegény.

Az Anturiból és Tjuréncsönből F önhuancsönbe (Finhuancsen) vezető .utak kivételével, ^— amelyek Lohonden községnél egyesülnek —

nem gondozott és tüzérség által alig használható taliga- és öszvér-

A JALUI CSATA, 1904. ÁPRILIS 30-án és .MÁJUS I-én. 23

utak vannak, míg a H úszán hegyvidék teljesen hegyi felsze­

relést igényel.

A Jalu és az Ajho folyók áthidalva nincsenek.

A csata lefolyása. Esem ények á p rilis 29-ig. Mint ismeretes, a jap án I. hadsereg április 20-ig a Jalunál fel volt zárkózva. Hogy az oroszok előtt a hadsereg-parancsnok szándéka lehetőleg sokáig titokban m aradjon, a japánok a legnagyobb vigyázatot fejtették ki. Ott, ahol a felvonulás útja a Jalu jobb partján levő hegyekről belát­

ható volt, leplek készíttettek, a felvonulás után pedig szigorúan m egparancsoltatott, hogy a dom bokon nappal egy em ber se m utat­

kozzék.’ Mivel pedig a fö ld erítés. igen beható és a kém szolgálat kiválóan szervezve vala, a japán I. hadsereg parancsnoka rövid idő alatt teljesen tájékozva volt az orosz keleti különítm ény szám ­ erejéről és annak elosztásáról.

Az oroszok pedig nem ism ervén az ellenség helyzetét és szán­

dékát, kénytelenek voltak erejüket szétforgácsolni.

H írszerzés céljából a japánok Vidzsu északi szegélyén egy teleszkópot állítottak fel, mely a hírszerző és kém szolgálat kiváló kiegészítése volt. Az oroszok minden m ozdulata idejekorán m eg­

figyeltetett. ■

Kuroki tám adó terve szerint a 12. hadosztálynak kevéssel m ájus 1-je előtt a Jalu folyót Vidzsu fölött átlépni s azután az Ajhoig előnyom ulni kellett. M ájus 1-én, az általános tám adás napján ezen hadosztály feladata az orosz balszárny m egtám adása volt, mialatt a 2. és gárda hadosztály a Jalut Vidzsunál volt átlépendő s a tám adás keresztülvitele céljából azután az A jhónál kellett azoknak felfejlődni. Hogy pedig az oroszok figyelme a 12. had­

osztálytól elvonassék, 8 hadihajónak, am elyek a Jalu torkolata közelében voltak, Antun felé kellett tüntetni.

H ogy azonban ez a mesterien kigondolt terv m egvalósítható legyen, a Jalu folyón szám os híd volt verendő.

Mint m ár említtetett, az I. hadsereg összesen 792 m. hosszú hidanyag fölött rendelkezett, amelyből a 12. hadosztály 132 m.-t m agával vitt, hogy a Jalut Szuikocsin községnél áthidalja. A még m egm aradó készlet korántsem volt elegendő a szükséges hidak elkészítésére, miért is szükségbeli anyagról kellett gondoskodni.

F áradhatlan tevékenység után sikerűit az I. hadseregnek m ájus 1-jéig annyi anyagot összegyűjteni, hogy összesen 10 hid, kb. 1500 m.

hosszúságban volt építhető. Igen előnyösnek m utatkozott, hogy az

24 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.

Aszada tábornok által vezetett elővéd már igen sok vas- és kovács­

anyagot, valam int szerszám ot harácsolt. A hídanyag nagy része mégis Japánból hozatott át.

A hídverés céljából a Jalu ágak szem revételezése volt szü k ­ séges, ámde az orosz járőrök és vadászkülönítm ények (Jagdkom- m andos, Jágerdetachem ents) *) a szigeteket m egszállva tartották, azokat el kellett űzni. Április 26-ára éjjel a gárdahadosztály egy zászlóalja a Csiulito, a 2. hadosztály egy zászlóalja pedig a Szjam a- lindu sziget elfoglalására küldetett ki. Április 26-án hajnali 4 órakor a 4. gárdaezred 2. zászlóalja 13 csónakon G enkadoból Csiulitóba hajózott át. Az oroszok észrevették őket,, heves tüzelést fejtettek ki, némi veszteséget is okoztak, ám de a zászlóalj m égis elérte célját, visszaűzte az oroszokat s a szigetet elfoglalta. A 2. had­

osztály zászlóálja nem talált ellenállásra. Anélkül, hogy veszteséget szenvedett volna, átkelt a Szjam alindu szigetre s onnan az orosz előőrsöket visszaszorította. Az oroszok nem csak ezt a szigetet, de azután az Oszekito szigetét s ami még feltűnőbb, az oly fontos Tigris hegyet is elhagyták s így a hídverés m unkáját m egkönnyítették.

A hidak építését a következő táblázat m utatja (L. a 4. sz.

v á z la to t):

I. 236 m. 45 óra alatt , április 25. estétől 29. délutánig. — A Sziribasijam a hegyről többször lövetett.

II. 80 ni. 8 M n április 27. délután és éjjel.

III. 30 m. 4 n n április 26-án.

IV. 34 m. 9 n n április 28-án.

V. 108 m. 13 n }) ^április 26-án és 27-én. — Időnkint a VI. 113 m. 16 n n f magúi (makói) m agaslatról lövettek.

VII. 265 m. 22 n }} április 29. reggeltől 30-án hajnali 3 óráig. — Egyideig lövetett.

VIII.

IX.

237 30

m.

m.

8 8

>) n

n

n 1 április 30-án déltől esti 8 óráig.

X. 310 m. kb. 10 óra a latt; 30-án déltől.

Ezen adatokból kitűnik, hogy a japán I. hadsereg m ily alapos m űszaki előkészületeket tett a tám adás bevezetésére.

*) H áborúban m inden orosz gyalogezred kötelékében van egy v ad ászk ü lö ­ nítm ény (járőrök). Szám ereje : 2 tiszt, 64 ember. A k eletszibériai lövészezredeknél a vadászkülönítm ények k étszeres állom ánynyal bírnak és lovasítva vannak (4 tiszt, 128 em ber). A vadászkülönítm ények igen kiterjedt alkalm azást találtak a hábo rú b an . M ozgékonj'ságuk a földerítésre és előretolt állások elioglalására k ülönösen alkal­

m assá tette őket. Néha tö b b ezred kötelékéből egyesíttettek.