január és február hónapokban
1. Miscsenko tábornok raidje
szándék keresztülvitele a szandepui csatahoz vezetett, am elyet azonban Miscsenko tábornok raidje előzött meg.
1. Miscsenko tábornok raidje.
19. sz. vázlat.
Port-A rtur eleste után M iscsenko tábornok egy lovas válla
latnak a japán hadseregek hátába való keresztülvitelére parancsot kapott, hogy a v asutat szétrombolja, valamint rak tárakat és vona
tokat megsemm isítsen. Főcélja azonban ezen vállalatnak az Inko n vasútállom ásnál levő japán raktárak voltak, ahol ugyanis kém ek jelentései szerint, kb. 2 millió rubel értékű készlet és állítólag 20 millió rubel készpénz volt.
M iscsenkónak ezen raidre csaknem kizárólag kozákokból és vadászkülönítm ényekből álló csapat adatott, m elynek szám ereje a következő v o lt: 73 lovas század, szotnya, illetve lovasított vadász
különítm ény, 22 löveg és 1500 m álhás állat. E z utóbbiak beosz
tása, tekintettel arra, hogy Inkou csak 120 km .-re feküdt, hogy a terep teljesén sík és járható volt és hogy a vidék segélyforrásokban am úgy is eléggé bővelkedett, igen célszerűtlennek bizonyúlt, m ert á raid csapatai lassabban voltak kénytelenek haladni, m int a g y a logság s a napi teljesítm ény alig volt 30— 33 km. íg y tehát a
MISCSENKO TÁBORNOK RAIDJE. 183
vállalat első főkellékei, tudniillik a m eglepetés és a gyorsaság m ár a kezdetnél hiányoztak. H ozzájárűlt ehhez még azon körülm ényi hogy M iscsenko tábornok m aga a rendelkezésére bocsátott csapat nagy részét alig ism erte s ő különben is mindig csak a tüzérség
nél szolgált.
Miscsenko az előnyom ulásnál három oszlopot alakított. Ezek közűi általában legerősebb volt a jobb oszlop. A m álhás állatok és a tartalék intézetek (öszvérek és ponnyk) a középső oszlophoz osztattak be. A bal o szlo p ' azon külön parancscsal is bízatott meg, hogy a v asu tat több helyen rom bolja szét.
A H unho-vonal m egszállásán kívül m ég az is ism eretes volt, hogy jap án járőrök Szifantaj— Ansiliun vonaláig nyom últak elő s hogy a Ljaoho és H unho közti terület körülbelül 3000 fő csun- guz-banda által veszélyeztetve van.
J a n u á r 9. Ezen napon indűlt el Miscsenko Szifantaj környé
kéről és este a Liaho mellett fekvő T av a n t érte el. Innen körül
belül 300 főnyi csunguz-banda nagyobb élelmi készlettel elm ene
külni igyekezett, s ezek foglyúl ejtettek.
J a n u á r 10. A Hunho átlépése után Kaliho község 300 csunguz által, továbbá Ucziataj egy japán gyalog század által m eg
szállva találtatott. Mindkét község előtt hiábavaló feltartóztatás szárm azott, m ert az elővédek Ucziataj közelében egy agyag
fallal körülvett kansin-(szesz-)gyá.r ellen, ahova a gyenge japán osztag a fenyegető veszély ellen visszahúzódott, a tám adást h atá
rozták el. A középső oszlop elővédjében levő 1. verhneudinszki baj- kálontüli kozákezred néhány szotriyája a falak m ögött levő ja p á nokat lóháton lava-alakzatban m egrohanta, a kozákok egészen a falakig ju to ttak el, mivel azonban ezeken nem hatolhattak át, szám os sebesült és halott visszahagyásával visszavonúlni voltak kénytelenek. A sebesülteket m egm entendő, a m ajort minden áron el kellett foglalni; a szom széd oszlop zöméből tehát egy fél üteg előrehozatott s az a gyárat gránátokkal árasztotta el. H anem az oroszok a m ajort csak az est beálltával tudták birtokukba venni, mire azt felgyújtották. A különítm ény Lidiaszaban éjjelezett. Ezen naptól kezdve a betegszállító kocsikká átalakított dvukolkákon a sebesülteket is az oszlopokkal szállították, mert nem lehetett őket az ellenséges hangulatú nép közt sem visszahagyni, sem pedig az orosz hadsereghez hátra küldeni. így aztán a szerencsétlenekét kezdetleges taligákon állandó kem ény fagyban egy teljes hétig h u r
colták, míg azok végre kórházi ápolásba juthattak.
184 II. RÉSZ. — A DÖNTŐ CSATÁK IDŐSZAKA.
J a n u á r 11. A harm adik m enetnapon a különítm ény a T aj- czihót lépte át s úgy mint eddig, 3 oszlopban N iucsvang felé m enetelt.
A m enet alatt egyes ellenséges eleségoszlopokat elfogtak és m eg
semmisítettek. N iucsvangnál a középső oszlop a községet m eg
szállva tartó körülbelül 250 fő ellenséges gyalogsággal harcba lépett.
E miatt aztán oly nagy feltartóztatást szenvedett, hogy a különít
mény éjjelezési táborát C zintsziatunt csak jóval a sötétség beállta után volt képes elérni.
Most m ár a különítm ény Inkou vasútállom ástól, — a raid tulajdonképeni céljától — csakis 24 km.-re volt. Az összes hírek szerint úgy a z állom ás, m int a város is csak gyenge jap án erők által volt megszállva. Most kellett volna erélyesen előretörni s akkor m ég az eddigi előnyom ulás lassúsága jóvátehető lett volna.
A lovasság néhány óra alatt betörhetett Inkouba, ott rém ületet és pusztítást okozhatott és nagy erkölcsi hatást érhetett volna el. A különben erélyes M iscsenko tábornoknak különös okai lehettek, hogy ezen kedvező helyzetet nem használta ki.
A vasútvonal szétrom bolása a Hajcsihónál levő nagy vasúti híd felrobbantására kiküldött osztag által nem sikerűit. A vasúti töltés ugyan vagy 20 helyen m egrongáltatott s a táviró vezeték elszakíttatott, de ezek csak oly kis károk voltak, hogy azok a for
galm at érezhetően nem zavarták.
J a n u á r 12. E zen a napon Miscsenko csak későn indúlt el és délelőtt T akaukenig nyom últ elő, itt több órái pihenőt rendelt, mert csak a nap lem ente előtt akart Inkou előtt megjelenni.
A 73 szotnyából és 22 lövegből csak 19 szotnya volt az állomás tulajdonképeni tám adására kirendelve; 5 további szotnya a vasútvonal szétrom bolására küldetett Inkou és D asiczao k ö z é ; a többi 49 szotnyából 21 a lövegekkel az állomástól 4 km .-re m eg
állóit; a tüzérség néhány gránátot lőtt ugyan Inkouba, de a cso
port a tám adásnál különben nem vett ré s z t; a m ég m egm aradó erő mint tartalék a m álhásállatok fedezésére m ég hátrább m aradt vissza.
A tám adó 19 szotnya teljesen külön ezredekből volt ö ssze
állítva. A parancsnokságot K oranov ezredes vette át, aki az alá
rendelt csapatok közűi egyet sem ismert. A tüzérségnek 30 percig kellett lőni az állomást s a tám adás csak azután volt m egkezdendő.
Az első lövések u tán egy japán raktár azonnal felgyűlt, de am int m ondják, ezt m aguk a japánok gyújtották fel, hogy az előterepet kivilágítsák.
MISCSENKO TÁBORNOK RAIDJE. 185
Hogy ily módon' a tám adás eredm énytelen volt, elképzelhető.
A benyom uló kozákok a sötétségben egym ást lődözték, a jól értesült japánok pedig őket a vasúti állom ásnál, öldöklő puskatűzzel fogadták.
A legnagyobb rendetlenség következeit s a különítm ény 200 halott és sebesült visszahagyásával visszavonúlni kényszerűit.
E z alatt Dasiczao felől Inkou felé őrült sebességgel jött egy japán erősbítésekkel telt vonat. A vasú t elrom bolására kiküldött 5 szotnya m ég nem oldotta meg a feladatát s így csak arra. szorít
kozott, h o g y . a rohanó vonatot eredm énytelenül lődözte.
Ily körülm ények közt a nagy rem ényekkel kecsegtető vállalat szerencsétlen véget ért. Miscsenko tábornok elrendelte a vissza
vonulást, mely 13-án reggel m eg is kezdetett.
J a n u á r 13;. Mivel az oroszok hírűi, vették, hogy Hajcsöntől és N iucsvangból japán csapatok közelednek, m elyek a különítm ény visszavonulását veszélyeztetik, M iscsenko Niucsvangtól délre a Ljaoho felé tért le, ezen folyót Szansaho és D unhojan községeknél este át is lépte s a folyó jobb partján éjjelezett.
A keleti oszlop a japánok által S zansahonál 14-ére éjjel sű rű ködben m egtám adtatott, de önfeláldozó utánvéd kirendelése mellett mégis sikerűit neki északnyugati irányba kitérni. E zen utóvédnél bátor m agatartásával különösen a 2. bajkálontuli kozák üteg tűnt ki.
J a n u á r 15-én Sálingből Jaczicsanba visszavonulóban, a lovas h adtest Koszagovszki tábornok kom binált különítményével találkozott, am elyet Kuropatkin Miscsenko elé küldött. Miután ennek a sebesültek átadattak, K oszagovszki azonnal visszatért. Miscsenko lovas hadteste pedig január 16-án D avan és Kaljaam a környékén átkelt a Ljaohon. A japánok lovasság hiánya m iatt nem üldözték.
A raid ezzel véget ért. A csekély eredm énynek okai nem a csapatok m agatartásában keresendők, m ert az minden tekintetben
kitűnő volt. *) • 1
2. A szandepui csata 1905. január 25—28-ig.
20. sz. vázlat.
Időközben Kuropatkin tábornok a három hadseregparancsnokot (Grippenberg, Kaulbarsz, Linevics) felszólította, hogy egy tervezett
*) M iscsenko vállalatával szem ben igen érdekes Hadik berlini útját emlékezetbe hozni. H adik 1757. októberben 5100 em berrel, kik közt 900 gyalogos volt, és 6 löveggel — 13 nap alatt 330 km. u tat tett m e g ; ebből 1 napig Berlinben tartó z
ko d o tt és 1 napig pihent, naponta tehát. 30 km. m enetteljesítvényt végzett. Vállala
tán ak eredm énye v o l t : 426 porosz fogoly és 275 000 tallér sarc-pénz. Ezenkívül pedig csapatai m ég 25.000 tallért kézre-fizetve kaptak.
186 II. RÉSZ. — A DÖNTŐ CSATÁK IDŐSZAKA.
tám adás keresztülvitelének m ódjairól nyilatkozzanak. E g y ú ttal az erőknek nyugat felé eltolását rendelte el. Főhadiszállását M aturanba helyezte át. S zujatunból D avanganpuba egy rendes nyom távú tábori vasút építtetett, am ely később a hadsereg egész arcvonalában m eghosszabbíttatott. Ezen szállították az ütegek lőszerét és a sebesülteket.
A helyzet megítélése és hosszú haditanács u tán a h a d se re g parancsnokok Oku hadseregének bal szárnyát jelölték m eg főtám a
dási tárgyúi és pedig a jentai vasútállom ás irányában. A jelenlevő 12 hadtestből 7 látszott- ezen tám adásra szükségesnek.
Kuropatkin szintén azt határozta el, hogy a jap án bal szárny volna m egtám adandó s az erre vonatkozó irányelvet ja n u á r 19-én adta ki, m elynek legfontosabb része így h a n g z o tt:
„Mint első tám adási célt én a japán hadseregnek a T ajcziho mögé való visszaszorítását vélem, annak lehető leveretése mellett.
Első tám adási tárgyul Oku hadseregét választottam ki. E zé rt a felállításának balszárnya átkarolandó. Az I. hadseregnek és a III.
hadsereg részeinek a N odzu és Kuroki által m egszállott állások elleni tám adása, a II. s a III. hadsereg még fennm aradó részeinek a japán balszárny elleni tám adásának sikerétől tétetik függővé."
T e h á t: csakis a II. hadsereg volt tám adásra rendelve és pedig az által, hogy a japán bal szárnyon levő erődítm ényeket egyelőre Szandepu— Lidiutun vonalában birtokba veszi. A többi hadsereg egyelőre csak tüntetésre volt hivatva, m egakadályozandó, hogy a japánok az arcvonalból erőket vonjanak ki s további m űködésük
csakis a II. hadsereg sikereitől tétetett függővé.
A tám adásra kirendelt orosz I I . m a n d zsu ria i hadsereg had
rendje :
P a ra ncsnok: G rippenberg tábornok.
X. hadtest (Czerpiczki 9., 31. hadosztály.) VIII. hadtest (Milov 14., 15. hadosztály.)
Kombinált lövész-hadtest (Kutnevics 1., 2. és 5. lövész-dandár).
I. szibériai hadtest (Stakelberg).
Ljaoho-különítm ény (Koszagovszki).
Lovasság, és pedig : Bajkálontúli-Ural-kozák hadosztály, kozák lovas-dandár (O rbeliani herceg), O renburg kozák-dandár (Grekov), 4. don-kozák hadosztály (Telesev). A lovasság p a ra n c sn o k a : M iscsenko tábornok.
Összes szá m erő : 120 zászlóalj, 92 lovas-század és szotnya, 440 löveg, kereken 100000 puska és kard.
A SZANDEPUI CSATA 1905. JANUÁR 25— 28-IG. 187
A kom binált lövész-hadtest, am ely Európából ép akkor érkezett meg, egyelőre a II. hadsereg tartalékát képezte, míg az I. szibériai hadtest az I. hadseregből újonnan lépett a II. hadsereg kötelékébe.
J a n u á r 25. E napon elren d eltetett: Az I. szibériai hadtest és a 14. gyalog-hadosztály (VIII. hadtestből) az ellenséges szárnyat nyugatról H uanlotoczi-C santan vonalából tám adják meg. A Ljaoho- különítm ény ezen tám adó csapatok h átát fedezze. Miscsenko lovas
sága az I. szibériai hadtestet volt tám ogatandó és délre kellett felderítenie. A X. hadtest és a 15. hadosztály pedig azon feladatot kapta, hogy északról C souguanpu—Szandioza vonalában tűzzel tüntessen, míg a kom binált lövész hadtest a Ljaoho partjain mint tartalék állott.
A 120 zászlóaljból és 440 lövégből tehát az első napon, am ely az egész m űveletre döntő befolyású volt, tám adásra csak 40 zászlóalj 140 löveggel, azaz csak l/ 3 rész rendeltetett. S ezen csekély erő sem egyszerre, hanem lassankint intézte a tám adást.
Az első nap estéjén a 100.000 főből álló hadsereg, mely csak H egoutajnál talált erélyesebben ellenálló kis megszálló csapatra, csak kb. 4 km. tért nyert csupán előre. E zen lassú m űködés által a japánok az oroszok szándékát idejekorán felismerték és ellen
intézkedéseket tehettek.
J a n u á r 26. Az ezen napra kiadott intézkedés szerint offenzív feladat csakis a VIII. hadtestnek és látszólag a X. hadtestnek adatott. Mivel azonban a VIII. hadtestnek S zandeput kellett birto
kába venni, —• míg ez nem sikerűit, a X. hadtestnek minden tám adás megtíltatott.
A 14. hadosztály el is ju to tt estig Szandepu északi részéhez, ott egy házcsoportot be is vett, de nagy volt a csalódása, midőn m aga előtt egy teljesen megerődített községet látott ismét a japánok által erősen megszállva. Csak ez volt m ég Szandepu s a m ár elfoglalt falu olyan község volt, am ely a kiadott térképekbe nem rajzoltatott be *) A tám adást Szandepu ellen a csapatok fáradsága m iatt m ár 26-án folytatni nem lehetett.
T eh á t elmúlt a m ásodik csatanap is anélkül, hogy a II. h a d sereg csak a legcsekélyebb sikert is felm utathatta volna.
Meg-*) Baotajczi és Szjaoszucza házcsoportjai.
188 U. RÉSZ. — A DÖNTŐ CSATÁK IDŐSZAKA.
említendő, hogy ezen napon — m int az orosz hadseregben igen gyakran — az egységes vezetés teljesen hiányzott. A m agasabb parancsnokok tartózkodási helyét senki sem tudta s azokat fel
keresni a sötétség beálltával lehetetlen volt.
Jan u á r 26-án este m ég 2 ’/ 2 hadtest (X. lövész hadtest egy d andár kivételével, Уг VIII. hadtest és a Ljaoho-különítm ény) állt rendelkezésre, melyek a harcba be nem vonattak, A hadsereg főparancsnok pedig semmiféle tám ogatást nem küldött a II. h a d seregnek, h o lo tt'a . többi erő nyugodtan állásaiban m aradt és csak a távoli ágyudörgésre figyelt.
O ja m a . tábornagy, .aki felismerte, hogy északról semm i veszély sem fenyegetett, azon helyzetben volt, hogy a Silihonál tartalékban álló 5..;hadosztályt L andungoun át O ku hadseregének balszárnyára tolhatta s ezenkívül az eddig ezen hadsereg jobb szárnyán álló 3, hadosztályt Jandiavanon át előrevonhatta. E n n ek először-- beérkező csapatrészei (2 zászlóalj, géppuskák és tüzérség) m ár 26-án este elérték S zandeput, főereje pedig 27-ig Jandiavan községnél vonatott össze.
J a n u á r 27 x Mivel az orosz II. hadsereg parancsnokság azon téves nézetben volt, hogy Szandepu 26-án elfoglaltatott, 27-ére pihenőt rendelt el. Mikor aztán a tévedés kiderült, a parancsot m egváltoztatták. S zandeput 27-én újból meg kellett tám adni és pedig erős- tüzérségi tűz előkészítése után, m ert az eddigi sikertelen vállalkozásokat csakis a tüzérségi tűz hiányának tudták be.
27-én a tám adás a lövész-hadtestre bízatott. Mivel pedig a 2. lövész-dandár 26-án este ez I. szibériai had test tám ogatására Tutajcziba küldetett, .Kutnevics tábornok hadtestparancsnoknak csak az 1. és 5. lövész-dandár állt rendelkezésére. A lövész-hadtest ezért (16 zászlóalj, 48 löveg) még a 15. hadosztály 2. dandáréval s az I. szibériai hadtest egy dandáréval (Los tábornok a la tt) meg- erősíttetett.
E zen tám adásról a többi csapatokat csakis értesítették, m ind
össze a 15. hadosztály 1. dandára kapott parancsot, hogy S zandeput északról tüzérséggel lődözze.
H anem a tám adás 27-én sem vitetett, keresztül. Míg K utne
vics tábornok az intézkedéseket kiadta, dél elm últ s a rövid téli napon m ár nem lehetett végrehajtani a tám adást. A csapatok u gyan C sancsuancza— M alandian vonalában felfejlődtek, de m ásnap reggelig ott m aradtak. A japánok az 5. lövészdandár egyes részeit este 8
A SZANDÉPUI CSATA 1905. JANUÁR 25— 28-IG. 189
órakor Szandepü felől m egtám adták. A tám ad ás visszaveretett ugyan, de a falut sikertelenül rohanták meg az oroszok.
Míg azonban Szandepunál, mely község a tám adás első kulcs- p o n tjá t képezte, csaknem teljes nyugalom völt, addig délen heves
harcok voltak.
B áró Stakelberg tábornok ezen napon ugyanis m egm utatta, hogy kezdem ényező erővel rendelkezik s a felelősségtől nem fél.
H adtestével, am elyhez Tutajczinál a 2. lövészdandár is m eg
érkezett, m inden utasítás nélkül, — sőt a hadseregparancsnok intéz
kedéseinek ellenére, — S zum apu— Örczia vonalát korán reggel m egtám adta.
Belátta ugyanis, hogy a passzív m agatartás nem helyes. Azon vélem ényben volt, hogy S zandeput az oroszok m ár elfoglalták, s így a győzelm et ki akarta használni s ezen tám adó elhatározása mellett akkor is m egm aradt, midőn meghallotta, hogy Szandepu nem vétetett be.
Az I. szibériai hadtest ezen tám adásnál a jap án 8. hadosz
tálynál s az 5. hadosztály egyes részeinél erős ellenállásra talált és Szum apu birtokába összes erőinek harcbavetése után csak a sötét
ség beálltával jutott. A hadtest óriási veszteségeket sz e n v e d e tt;
(az egész csata alatt 6891 em bert, ebből a S zum apu roham ánál részt vett 3. keletszibériai ez,red 6 6 0/0-ot vesztett), hanem m egaka
dályozta azt, hogy a japánok Szandepuhoz erőket küldhessenek.
S bár az igen helyes volt, az oroszok Stakelberg tám adását nem helyeselték, őt a parancsnokság alól azonnal felmentették és S zent
pétervárra küldötték.
Miscsenko tábornok azon hírre, hogy Landungounál ellenséges csapatgyülekezések vannak, ezen község ellen erélyesen tám adott.
Sikerűit is neki az 5. jap án hadosztály nagy részét m agára vonni s ezáltal m egakadályozni, hogy az a. harcban S zandepunál 27-én résztvegyen. M iscsenko m eg is sebesült és a parancsnokságot Telesev tábornoknak adta át. E kkor érkezett meg G rippenberg tábornok parancsa, hogy Miscsenko vonúljon vissza és m aradjon az І. szibériai hadtesttel annak jobb szárnyán szoros érintkezésben.
T ehát, eltekintve S zum apunak nagy áldozatok árán tö rtén t bevételétől, 27-én a csapatok általában ott éjjeleztek, ahol egy nappal előbb. H anem a japánoknak erősbítéseik összevonására ism ét egy nap engedtetett. Mivel M iscsenkonak vissza kellett m ennie, az 5. japán hadosztály tovább menetelt és 27-én este M alandian környékén az I. szibériai hadtesttel érintkezésbe is lépett. O jam a
190 II. RÉSZ. — A DÖNTŐ CSATÁK IDŐSZAKA.
tábornok m ost m ár nem elégedett meg azzal, hogy tartalékát a balszárnyra küldötte, hanem az oroszok passzivitása következtében arcvonalának többi részéből is csapatokat vont ki és a veszélyez
tetett Szandepu környékére tolta.
Állítólag G rippenberg 27-én este Kuropatkintól segítséget kért, de Kuropatkin azt válaszolta, hogy feladatának m egoldására a II.
hadsereg elég erős.
J a n u á r 28. A 27 éré kiadott hadseregparancs 28-ára is érvényben m aradt. A lö vészhadtest két dandára a 14. és 15. had
osztály 1-1 dandáréval m egerősítve, S zandeput volt m egtám adandó ; míg a többi csapatnak csak tüzérséggel kellett tám ogatni a tám adást.
A tám adás azonban e napon is abban m aradt. A japánok kellő szám ú erősbítéseket vonván össze, az egész nyugati oldalon Szum aputól Szandepuig m ár korán reggel igen heves tám adásba m entek át. A jap án 5. hadosztály Ljudjagouból M alandian és C sancsuancza vonalát oly erővel ro hanta meg, hogy a X. hadtest a déli órákban H uandi és Szjaotajczi m egtám adására p arancsot kapott, m iszerint m agára ellenséges erőket vonjon. A lövész hadtestnek pedig elrendeltetett, hogy Szandepu m egtám adását szüntesse b e !
Czerpiczki tábornok, a X. hadtest parancsnoka a kapott fela
datott oly erélylyel oldotta meg, hogy estig Szjaotajczi és Labataj községek is elfoglaltattak.
A X. hadtest heves tám adása arra indította O jam a tábor
nagyot, hogy a 3. hadosztályt Jandiavan környékéről Landungou- tól északkeletre küldötte.
Az I. szibériai had test a 8. japán hadosztály heves tá m a dása folytán Piatojao— S zum apu— Örczia vonalából a déli órákban H egoutaj— T oupao vonalába kényszerűit visszam enni.
Telesev tábornok pedig az I. szibériai had test jobb szárnyán küzdve Sziuerpu—Niuge vonalban a L andungouból S zum apura m enetelő 15. japán dandárt (a Kuroki hadseregének 2. h ad o sz tá ly á
ból) m agára vonta s így az az I. szib. hadtest ellen nem m ehetett.
Szjaotajczi és Labataj elfoglalása által S zandepu m ár három oldalról bekeríttetett s így feltehető volt, hogy G rippenberg tábor
nok ezen kedvező helyzetet a 4 napos harcok u tán kihasználja.
Ojam a tábornagy 28-án m ég körülbelül 1 tartalék dandárt küldött a harctérre s az 29-én reggel Datajnál m eg is érkezett.
Midőn a 29-én keresztűlviendő tám adásról tanácskoztak, ekkor érkezett Kuropatkin azon telefon-parancsa, hogy a I I . hadsereg
A MUKDENI CSATA 1905. FEBR. 19-TŐ L MÁRC. 10-IG. 191
tám adása az ellenséges sereg bal szá rn y á ra teljesen ■ beszüntetendő s az egész hadsereg S z ifa n ta j—C santan— Ja m a n d a p u vonalába m enjen vissza.
Kuropatkin ezen elhatározását azzal indokolta, hogy a III.
hadsereggel szem ben jelentékeny japán erők állapíttattak meg, s így a II. hadsereg helyzete igen veszélyesnek látszott. (Hogy ezen megítélés mire állapíttatott, nem egészen világos. Valószínűleg csak kisebb tüntetésekről lehetett szó, m ert a port-arturi erősbítések csak februárban érkeztek meg.)
A visszavonulás, mivel a japánok csak a Hunhóig üldöztek, elég rendben történt meg, de a sebesültek a nagy hidegben igen sokat szenvedtek.
A szandepui csata eredm énye csak az volt, hogy m indkét fél n yugat felé jobban kiterjeszkedett.
Az orosz 100.000 em berből körülbelül csak 60.000 vett részt a küzdelm ekben, míg japán részről m integy 50.000 fő volt. V esz
teségek. O roszok: 12— 15.000, ja p á n o k : 8700 fő. Orosz részről Miscsenko, Stakelberg és Kondratovics tábornokok m egsebesültek.
Igen érdekes a Ljaoho-különítm ény passzív m agatartását m eg
figyelni. 25-ére ez parancsot kapott, hogy a tám adó csapatok hátát
•fedezze. A különítm ény 25 én este Mamakaj és Csitajczi községeket e lérte! é s . elfoglalta s feladatát ügy fogta fel, hogy az egész csata alatt itt tétlenül m aradt.
Grippenberg tábornok a hadseregparancsnokságot a szandepui csata után azonnal letette és visszautazott Szt.-Pétervárra.
A két fél február végéig a 21. szám ú vázlat szerinti csopor
tosítást vette fel.
M egemlítendő dolog, hogy a szandepui csatában m indkét fél
M egemlítendő dolog, hogy a szandepui csatában m indkét fél