7. a) sz. vázlat.
A japán II. hadsereg m ozgósításának első napja m árcius 8-a volt és m ár 15-én az egész hadsereg teljesen készen állott. A behajózásra még öt hétig várt a hadsereg és csak április 25-én szállíttatott hajóra. Április 28-án a hadsereg legnagyobb része m ár Csinanpónál, a T atong-öbölben volt és ott vesztegelt egész m ájus 4-éig. A. győzelm es jalui csata után a II. hadsereg útját a L jaotung félsziget felé vette és m ájus 5-én az Elliot-szigetektől nyugatra, Piczevonál és a Jentoa öbölben a partraszállást m egkezdette.
A m űvelet ezen hosszadalm assága a legnagyobb vigyázatra és átgondolt hadászati tervre m utat. A japán szállító flotta az I.
hadsereg átszállítása után m árcius végén ism ét rendelkezésre állt s képes lett volna egyszerre 5 hadosztályt átszállítani, teh át a késle
kedést nem a szállító flotta elégtelensége okozta.
A port-arturi orosz tengeri haderő február 9-étől fogva a kül
világtól csaknem teljesen el volt vágva. H abár a tökéletes elzárás még nem is sikerűit, nagyobb orosz csatahajóknak kiszabadulása még sem volt várható, miért is a japán csapatszállításnak Port- Arturból való érzékeny veszélyeztetése a tengeren nem volt való
színű. A vladivosztoki orosz hajóraj ellen pedig K am im ura alten- gernagy flottája h athatós biztosítást n y ú jto tt/)
Ilyen előzm ények után a japán II. h adsereg partraszállását csakis az általános hadm űveleti helyzet hátráltatta. E z a hadsereg az I. hadsereggel együtt összhangban működött. Amíg K oreának
' ) L ásd II. rész. „T engeri esem ények 1904-ben.“
A JAPÁN II. HADSEREG PARTRASZÁLLÁSA. 49
politikai és katonai m egszerzése biztosítva nem volt és amíg az I. hadsereg a koreai határt képező Jalu folyót át nem lépte, addig a II. hadseregnek készen kellett arra állania, hogy az I. hadse
reget tám ogassa. E z a körülm ény volt az oka annak, hogy a II.
• hadsereg a Ljaotung félszigeten csak hetek m úlva hajózott ki. A m űveletek eddigi lassúsága akkor, midőn az I. hadsereg az elő
nyom ulásban m ár többé akadályozva nem volt, egyszerre erélyes m űködésbe m ent át és a II. hadsereg m ájus 4-én a koreai p ar
tokat, ahol m ár reá többé szükség nem volt, elhagyta és egy új feladat m egoldására a Ljautung félszigethez sietett.
E zen új feladat pedig Port-A rtur elszigetelése és körűl- zárolása volt.
Port-A rtur jelentősége m ár letárgyaltatott. H a azonban a japánok azt a háború után birtokba venni óhajtották, úgy azt a háború folyam án m eg kellett hódítani. Az első követelm ény tehát a várnak körűlzárolása és segélyforrásaitól elvágása volt.
Port-A rtur azonban csak egyik oka volt annak, hogy a japán haderők egy része a Ljaotung félszigeten szállott partra. A m ásik ok a k ö v etk ez ő : A Ljaojan M ukden területére leendő központias előnyom ulás érdekében szükségesnek m utatkozott, hogy a japánok a L jaotung félszigeten néhány jó kikötőt birtokba vegyenek s azokra, mint term észetes hadm űveleti alapokra tám aszkodva a leg
jobb és legrövidebb előnyomulási vonalat választhassák, t. i. a port-artur m ukdeni vasutat és az e mellett vezető m andarin-utat.
E z a hadm űveleti alapgondolat vezérelte a japán fővezető
séget, — talán az 1894. évi hadjárat tradíciói folytán is — és ezen eszm e m egvalósítása a Ljaojan felé való központias előnyo
m uláshoz és az orosz főerők term észetes átkarolásának előkészíté
séhez vezetett.
Az esem ények későbbi folyam án Port-A rtur a III. hadsereg által körűlzároltatott, a II. hadsereg pedig Ljaojan ellen irányíttatott.
Midőn a II. hadsereg előnyom ulását észak felé m egkezdette, az I. hadsereg volt hivatva várakozó m agatartást tanúsítani, m ind
addig, míg a tér- és idő-viszonyok m indkét hadseregnek lehetővé tették, hogy a hadm űveleti tárgyat vagyis az orosz főerőket egy
idejűleg érhessék el. E z okból m aradt az I. hadsereg junius 23 ig F önhuancsön környékén és előnyom ulását csak akkor kezdette meg, mikor a II. hadsereg a Fönsuilin hegység délnyugati lejtőit m ár elérte.
A Ljaotung félszigeten partraszállott japán erők az I. h ad se
regtől 250 km.-re voltak s így egym ást nem tám ogathatták. Indo
50 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
E gy hadosztály ütközetállom ánya 10.000 puska, 450 lovas és 36 löveg volt. A z egész hadsereg létszám a tehát kb. 30.000
A JAPÁN II. HADSEREG PARTRASZÁLLÁSA. 51
A vonatok stb. hozzászám ításával a II. hadsereg teljes állo
m ánya 50.000 tőre, 25.000 lóra és 248 lövegre vehető, vagyis oly nagyra, mint egy o. m. hadtest élelmezési állom ánya. Ily nagy erő tengeri szállítására 184.000 tonna szükséges. A japán II. had
sereg 83 gőzösön szállíttatott.
A kihajózás helyei Piczevónál és a Jentoa öbölben nem voltak kedvezők. A víz sekély ; nagyobb hajók a partot meg nem köze
líthetik. A körülm ényes partraszállás csónakokon — szam panokon — történi. A szam panok vagy evezősök által hajtattak, vagy csopor- tonkint gőzbárkák vonták azokat. A nagy nyugalm at, pontosságot és a m intaszerű rendet a japán II. hadsereg be- és kihajózásánál általában rendkívül dícsérően említik meg a jelenvoltaki
Orosz részről a kaicsou— kincsoui vasútvonalon m ájus elején 6 zászlóalj, 1 lovas század és mintegy 14 löveg volt. Ezen csa
patok egy részével Szikov tábornok — a 9. lövész h. o. 2. dan- dárának parancsnoka — Vafantiennél állott és feladata a délnyu
gati partok m egfigyelése volt.
Kaicsou környékén az I. szib. hadtest laktáborozott.
Kincsouban a K vantun különítm ényből az 5. lövészezred volt.
A kihajózás u tán a ja p á n m atrózkülönítm ény és a gyalog
ság lassankint kitérj eszkedett s kezdetét vette a felderítés. A partra
szállás tengeri biztosítása végett az Elliot szigeteknél levő vízi átjárók lehorgonyzott akadályokkal elzárattak.
M ájus 7-én egy gyenge japán különítm ény a pulantieni vasúti védőrséggel jelentéktelen ütközetet vívott, mely után Szikov tábor
nok az azonnali visszavonulásra parancsot kapván, észak felé elvo- núlt. Hozzá csatlakoztak a vasúti védőrségek is. Az ellenséggel szem ben csakis D eniszov ezredes különítm énye m aradt.
Szikov tábornok elvonulása után a port-arturi (Kvantun) különítm ény parancsnoka Stöszel tábornok N a d ejin tábornokot 1 dandárral és 1 üteggel Pulantienbe küldötte, hogy ott az I. szib.
hadtest esetleg visszam aradt csapataival érintkezésbe lépjen, a dandár azonban m ár m ájus 10-én Szansiliputól délre megállni kény
szerűit, mivel jobb oldalában erős japán csapatok m utatkoztak.
M ájus 10-én m ár a japán II. hadsereg összes csapatai partra szálltak és a következő alkalm azást n y e r té k : A 3. h. o. és az Akijama dandára észak felé tolattak, hogy a hadsereg többi részeit az orosz I. szib hadtest ellenében biztosítsák; az 1. h. o. Kincsou felé irányíttatott, míg a 4. mint tartalék a 3. és 1. közt állott.
4*
52 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
Május 16-ától kezdve a 4 cirkálóból és 2 ágyunaszádból álló 14. japán torpedó-osztály T ogo ellentengernagy alatt a tengerparton Kaicsou felé tüntetett, hogy az I. szib. hadtestet nevezett helység
nél lekösse.
U gyanezen napon kezdődött m eg a Nadejin tábornok elleni előnyom ulás. Az 1. h. o. a 4. h. o. 7. dandárával és a 13. ön
álló tüzérezreddel m egerősítve Szansiliputól délre Nadejin tábornok dandárét visszavetette. A zután az egész Ljaotun félsziget a Kerr- öböl és Kincsou közt elzáratott s így Port-Artur a külvilággal sem a tengeren, sem a szárazon nem érintkezhetett többé. Mivel azon
ban Oku tábornok a további hadm űveletekre a II. hadsereget egyelőre elegendőnek nem tartotta, bevárta, míg az 5. h. o. is kihajózott.
E nnek első lépcsői m ájus 20-án szállván partra, a tovább hadm űveletekre a következő tartalm ú intézkedés adatott ki 12-én :
Az 5. h. o., továbbá az Akijama tábornok lovas dandára, végül a 3. és 4. hadosztályból 6 zászlóalj, 2 lovas század és 3 üteg a II. hadsereg h átát Piczevo-Pulantien vonalában biztosítja.
(18 zászlóalj, 13 lou. század, 9 üteg.)
A II. hadsereg főereje és az önálló tüzérdandár (30 zászlóalj, 7 lov. század, 33 üteg — 198 löveggel — ) a kincsoui földszoros elfoglalására küldetett.
A kincsoui öbölbe T ogo ellentengernagy N isija m a kom m o- dore alatt egy 4 ágyunaszádból és 4 torpedórombolóból álló flot
tillát küldött, mely a későbbi ütközetben 17 db. 12, 21, 25 és 26 cm .-es ágyúval és 25 kis kaliberű gépágyúval igen tevékeny részt vett.
A kincsoui csata 1904. május 24. és 25-én.
7. a) és b) sz vázlat.
Orosz intézkedések. Mint ism eretes, az oroszok m indent elkö
vettek, hogy Port-A rturt kiváló erőddé és flottatáborrá tegyék, s annak fölszerelése, különösen a háború kitörése u tán roham osan haladt előre. Lőszer és hadianyag nagy m ennyiségben halm oztatott fel Port-A rturban s a vár bevétele hosszú ideig tartó rendes ostro
m ot követelt, habár egyes erődítvények még kiegészítésre szorúltak is. Régebben szó volt arról, hogy az erődítést északon a 45 km .-re fekvő kincsoui földszorosig terjesztik ki, de a várnak oly hatalm as
A KINCSOUI CSATA 1904. MÁJUS 24. ÉS 25-ÉN. 53
kiterjedése m iatt annak megfelelő berendezése óriási pénzáldozatot és védőrséget követelt volna, miért is a földszoros az erődövbe m ár nem vonatott be.
A kincsoui földszoros azonban, mivel az a szárazföld felől m eg nem kerülhető, igen fontos hadászati pont, m ert Port-Artur közvetett védelm e északon term észetszerűen ezen földszoroson játszik le. A szoros ezen fontossága következtében Stőszel tábornok elha
tározta, hogy a japán II. hadsereget Kincsounál fogja föltartóztatni.
A földszoros legkeskenyebb része csak 3'3 km. és átvonul rajta a port-artur - m ukdeni vasú t és a m andarin-út. A tám adónak tehát igen csekély fejlődési terve van és a tám adást a két tengerpart felől a flotta közrem űködése is nagyon veszélyeztetheti.
Védelem szem pontjából legfontosabb a N a n sa n m agaslat, am ely csaknem három szögalakban emelkedik ki és ahonnan úgy a gyalogság m int a tüzérség kitűnő kilövéssel bír. A tám adó az elő- terepen csak a 9 m. m agas falakkal körülvett Kincsou helységben talál fedezetet.
H átránya a N ansan-állásnak, hogy — előreugró szöget ké
pezvén, átkaroló tám adás alá vehető úgy a szárazon, m int a ten
geren. A 102 m. m agas kúp oldalai igen szakadozottak s az erők eltolása nehéz. A kincsoui öböl partjai sekélyek ugyan, de kisebb sülyedésü hajók a N ansan-állást különösen dagály idején m egkö
zelíthetik. A Hand-öböl partvizei mélyebbek.
Ha a tám adó a N ansan hegyet elfoglalta, úgy onnan a vissza- vonuló védőt sikeresen lődözheti.
A japán II. hadsereg tám adásakor a N ansan állás erősbített tábori erődítés jellegével bírt 14 művel. Akadályövek minden olda
lon voltak, de a leplek hiányoztak és a m űvek nagyon kiemel
kedtek. Az állásban s annak közelében összesen 63 ágyú volt, a legnagyobbak 15.2 cm. ürmérettel.
Stöszel tábornok Port-Arturnál 1904. m ájusban a 4. és 7.
keletszibériai lövészhadosztály és a várcsapatök felett rendelkezett.
(29 zászlóalj, 8 ü te g ; 28.000 puska, 63 löveg, 4000 fő várcsapat, 8000 fő tengerészcsapat. Port-Artur 27.000 polgári lakossal bírt.)
A kincsoui földszoros védelmére kirendeltettek : a 4. kel.-szib.
lövész h. o. és az 5. kel.-szib. löv. ezred, összesen: 15 zászlóalj, 34 löveg (a m á r em lített 63 ágyúval eg yü tt: 97 löveg) és 2 géppuskás század. Nadejin tábornok előretolt dandára m ár bent- foglaltatik.
54 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
J a p á n intézkedések. O ku tábornok az oroszok állása és ereje felől körülbelül teljesen tájékozva volt.
M ájus 24-én d. e. 10 órakor O ku tábornok Nisijam a komm o- dorétól azt a — valószínűleg szikratávirati .— jelentést kapta, hogy tiszta idő esetén a flottillával 25-én a kincsoui öbölben a N ansan- állást lődözni fogja.
Ezen jelentésre, m elynek alapján a szárazföldi és tengeri erők együttm űködése lehetségesnek látszott, O ku tábornok d. u. 1 ó ra
kor az előnyom ulásra és Kincsou elfoglalására az intézkedést kiadta.
Ez utóbbi feladatra az 1. h. o., valamint a 4. h. o. tüzérsége rendeltetett ki, de a v árost 25-én nem sikerűit bevenni. A tüzérségi tűz reggeli 5 óra 30 perctől d. e.- 9 óráig tartott. Az oroszok hevesen és indirekt tüzeltek. Nisijam a flottillája a viharos idő m iatt csak délben jelent meg, de nem volt képes a N ansan-állást lőtávol- ságra megközelíteni, m iért is Oku tábornok K incsou bevételét éjjelre halasztotta. A 26-ára kiadott intézkedés tartalm a a követ
kező : A 4. h. o. Kincsout m ég éjfél előtt beveszi és hajnalban az 1. h. osztályhoz csatlakozva, mely a N ansan északi sark a ellen nyom úl elő, az állás nyugati lejtőjét tám adja meg. A 3. h. o.
az előnyom ulást reggel 4 óra 30 perckor kezdi m eg és az orosz állás keleti arcvonalát tám adja. U csijam a tábornok az 1. tü z é r dandár parancsnoka az összes tüzérség felett átveszi a paran csn o k ságot és a tüzet reggel 4 óra 30 perckor nyitja meg.
Kincsou bevételét éjjel a 4. h. o. 19. dandára és egy u tász
szakasz kísérelte meg, de egy heves zivatar közbejötté m iatt a vállalat nem sikerűit. Az oroszok a villám fényénél a jap án o k a t észrevették és azokat igen heves tűzzel visszaűzték. H ajnalban a város keleti kapujának felrobbantása nagy áldozatok árán sikerűit, mire az orosz helyőrség, — kelet felől is veszélyeztetve lévén,
— heves tüzeléssel elárasztva a N ansanra vonűlt vissza.
Reggel 5 órakor m egkezdődött a tüzérségi tűz. C sakham ar kiderült, hogy az orosz nehéz lövegek a jap án tábori ágyuk fölött fölényben vannak, ám de Nisijama flottillája m ár 6 órakor közbelépvén, az orosz nyugati arcvonal tüzének hevessége m ár reggel 7 órakor nagyon alábbhagyott, 8 órakor pedig a tűz csak-, nem elhallgatott.
E kkor a 4. h. o. m egkezdte az előnyom ulást. A 7. dandár a sík terepen igen nagy veszteséget szenvedett. A dandár részben a tengerben volt kénytelen előnyomulni. A hadosztály az orosz állásokat a 19. dandárral m ár kb. 600 lépésre közelítette m eg, de
A KINCSOUI CSATA 1904. MÁJUS 24. ÉS 25-ÉN. 55
az oroszok golyózáporában tovább előre jutni nem tudott. A h a d osztály helyzete azért is veszedelm es volt, m ert a flottilla a parttól eltávozott s a N ansan nyugati oldalán levő lövegekkel a tüzelést újra m egnyitva azt a 4. h. o. ellen irányította.
Az 1. hadosztály is rendkívüli nehézségekkel küzdött. D. e.
9 óráig egész az akadályövig nyom ult elő, de azokon áthatolni képtelen volt.
A 3. hadosztály is veszélyes helyzetbe került. N em csak arc-' bán, hanem T afansön és Liudjaten felől oldalba is tüzérségi tüzet kapott. Reggel 8 órakor a Hand-öbölben egy orosz flottilla (a
„Bobr“-ágyunaszád, a „Bojki“ és a „B urni“ rombolók) jelent meg és a 3. h. o. hátba tüzelvén, azt az orosz állásoktól 1000 lépésre megállni kényszerítette.
T ehát reggel 9 órakor a japán tám adás megakadt.
E kkor O ku tábornok a gyalogság tám ogatása végett a tü z é r
séget még előbbre vonta. A 15. ezred és a 3. h. o. három ütege a T afansönnél és Liudjatennél levő orosz ütegekre tüzeltek, míg a többi 162 löveg a N ansant árasztotta el tüzével. A távolság néhol csak 2400 lépés volt s az ütegek legnagyobb része a gyalogság fölött volt kénytelen tüzelni. A Nisijama flottillája is visszaérkezett s d.
e. 10 órától 11 óráig a N ansen lövegeit Szudjatennél teljesen leküzdötte.
A japán tüzérség harca egész délután tartott, m ialatt a g y a
logság veszélyes helyzetében várta a parancsot a tám adásra. Az orosz ütegek m ár d. e. 11 órakor teljesen elhallgattak s a tüzérség attól kezdve a gyalogság födözékei ellen tüzelt.
D élután 4 órakor úgy látszott, m intha az oroszok Tidjaten felől ellentám adást szándékoznának. T üzelésük m indegyre hevesebb lett s a „B obr“ ágyunaszád tengerészlegénységet kísérelt m eg partra- szállítani. A 3. hadosztály ezt ugyan m egakadályozta, de helyzete mégis igen válságos volt, h abár az általános tartaléktól 1 zászlóalj erősbítést kapott.
A japánok helyzetét Oku tábornok így jelentette: „A 3. had
osztály balszárnyának helyzete percről-percre kritikusabb lett és, mivel a tüzérségünk lőszere csaknem elfogyott, ott a harc nem volt sokáig fentartható. E zért kényszerülve voltam, hogy a gyalog
ságnak, bárm ibe is kerüljön az, parancsot adjak a tá m a d á s ra ; a tüzérség egyúttal parancsot kapott, hogy ezen tám adást lőszeré
nek összes m aradványával tám ogassa."
E zen paraqcsok délután 5 órakor adattak ki.
56 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
Az 1. hadosztály halálm egvetéssel tört előre. Ö nkéntesek részben szétrom bolták a sodronyhálózatot. H anem a gyalogság, dacára annak, hogy a hadseregtartalék még meglevő 2 zászlóalja is kirendeltetett, az oroszok lépcsőzetes tüzében megállni kényszerűit.
A 3. hadosztály tám adása is m egtört az orosz akadályokon és a gyilkos golyózáporban állásait alig tudta m egtartani.
Hanem a döntés a nyugati szárnyon m ár megtörtént.
A 7. dandár a tengerben nyakig gázolva igen jo b b ra h ú zó dott, miáltal tőle balra hézag szárm azott. E zen hézagban a 4.
tüzérezred vonúlt fel s az orosz állásokat hosszantozó tűz alá vette s azokat a flottilla arcban lődözte. Az orosz aknák használ
hatatlanokká tétettek s aztán a gyalogság szuronyroham ra tört előre.
E rre az oroszok a visszavonulást m egkezdették. ; E ste 7 órakor a N ansan minden erődén a jap án zászló lengett.
A tüzérség egy része előrevonatván az oroszokat tűzzel árasz
totta el s az üldözésre m ár este 8 órakor egy m indhárom fegy
vernem ből álló különítm ény küldetett. A „B o b r“ P ort-A rturba menekült.
Veszteségek : J a p á n o k : 144 tiszt, 4346 legénység. O ro szo k : 30 tiszt, 800 em ber, 70 löveg, 10 géppuska, sok fegyver és lőszer, 3 fényszóró és sok m ás hadianyag.
A japánok a kincsoui csatában puskánkint 85, lövegenkint - 172 töltényt lőttek el. A küzdelem 14 óráig tartván, a lőszerfo
gyasztás nem m ondható soknak. A döntést nem is annyira a tűz, mint a szurony döntötte el. Az 1. és 4. hadosztály tüzérsége m ár csaknem az összes tölténykészletét kimerítette, lőszerhiány fenye
getett s így föltehető, hogy a tartaléklőszerintézetek m ég nem szálltak partra.
Ö sszefoglalás. A kincsoui csata a hadászati helyzet szükség- képeni következm ényé volt. Port-Artur várát körülzárolni és a japán haderők szám ára új hadm űveleti alapot és vonalat kellett létesíteni. Ezen követelm ényekből kifolyólag a ja p á n II. hadsereg a Ljaoung félszigeten akkor, m ikor az I. hadsereg m ár M an- zsuriában tért nyert, partraszállott. A partraszállásnak a legapróbb részletekig való gondos előkészítése és annak technikai keresztül
vitele, valam int a II. hadsereg ezutáni m agatartása a japán vezetők céltudatos és erélyes m űködését dicsérik.
Orosz részről el voltak arra készülve, hogy a japánok a Ljaotung félszigeten kihajózni fognak, sőt K uropatkin m ég azzal
A KINCSOUI CSATA 1904. MÁJUS 24. ÉS 25-ÉN. 57
az eshetőséggel is számolt, hogy a partraszállás Inkounál is m eg
történhetik. A vasú t m entén biztosító csapatok voltak és Szikov tábornok a folytonos földerítésre utasíttatott.
Mikor az első japán csapatok partraszálltak, jelentéktelen összeütközések után Szikov parancsot kapott a sü rgős visszavonu
lásra s így a ja p á n II. hadsereg további hadm űveleteit sem m i sem akadályozta. Szikov tábornok oly korai visszahívása nem indokolt, a visszavonulásra m ég nem volt szükség.
Alekszejev tengernagy m ájus 6-án Port-Arturból K arbinba utazott s így Stöszel tábornok a v ár védőrségével m agára hagyatván, önállóan tette meg az intézkedéseket a japánok feltartóztatására.
A N ansan hegy erődítései és felszerelése a tám adóknak h a
talm as akadályt képeztek és mégis, a tám adó képes volt azt egy nap alatt elfoglalni.
Stöszel tábornok a rendelkezésre álló 29 zászlóaljból csak 15 zászlóaljat rendelt a kincsoui öböl m egszállására, összesen 97 löveggel és 2 gépfegyverszázaddal. Vele szem ben a japánok 30 zászlóaljat, 7 lovas századot és 198 löveget irányítottak és őket a Nisijama-flottilla 17 ágyúval tám ogatta. H a teh át a „B obr“ ágyu- naszád 8 lövegét és 4 golyószóróját is szám ításba vesszük, látható, hogy az orosz ágyuk szám a — 105 — a japánok összes löve
geinek csakis felét képviselte. E körülm ény a jap án gyalogság kétszeres fölényével együtt m ár kellő biztosíték volt a N ansan állás sikeres m egtám adására, habár kétségtelen, hogy annak holt erői hatalm as akadályt képeztek.
Stöszel tábornoknak tehát nem lehettek biztos kilátásai a ja pánok visszaverésére nézve. Ezen kilátások m ég akkor sem lettek volna sokkal kedvezőbbek, h a Stöszel a N ansan állásban az egész K vantun különítm ényt alkalm azta volna. Kérdés tehát, m iért kel
lett a harcot m ár a kincsoui szoroson fölvenni ? Hiszen Port-Artur m ár úgyis el volt zárva a külvilágtól s annak további fölszerelése azon csekély idő által, a mit az oroszok a kincsoui csatával nyer
tek, nem haladhatott előre. Csakis akkor lett volna indokolt a N an
san “m egszállása, ha ott oly nagy erők jöttek volna alkalm azásba, amelyek a japánokat teljesen leverni, őket a Ljaotun-félszigetről kiszorítani s az észak felől esetleg közeledő orosz erősbitéseknek kezet nyújtani képesek lettek volna.
Kérdés, hogy azon egy napi időnyerés, am it a kincsou: csata hozott, arányban állott-e azon meglehetős súlyos veszteségekkel, am iket az oroszok szenvedtek?
58 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
A ja p á n I I . hadsereg azon helyzetet mérlegelve, hogy észak felől könnyen fenyegeti veszély, 18 zászlóaljat, 13 lovasszázadot és 9 üteget földerítésre és biztosításra észak felé tolt előre. Mily öntudatos cselekvés, holott a hadseregparancsnok a kiválóan szer
vezett kém szolgálat és a jól m űködő felderítés folytán az orosz helyzetről általában tiszta képpel rendelkezett.
A csata Kincsou helység bevételével k ez d ő d ö tt; ezt pedig a város kapujának felrobbantása által lehetett elérni. Az ezen fela
A csata Kincsou helység bevételével k ez d ő d ö tt; ezt pedig a város kapujának felrobbantása által lehetett elérni. Az ezen fela