Tengeri esem ények .1904-ben
A) A port-arturi flotta működése augusztus 10-ig
Port-Artur belső kikötője az egész orosz flottát befogadni nem volt képes, miértis Alekszejev tengernagy intézkedése szerint 1903. végén négy erős cirkáló („G rom boj", „R osszija", „R jurik" és
„B ogatir") Vladivosztokba küldetett. Ezen intézkedés következtében a két flotta-rész együttm űködése nem volt lehetséges. Igaz ugyan, hogy azok egym ással táviró-összeköttetésben állottak, ám de több mint 1000 tengeri mértföld *) választotta el őket egym ástól s e körülm ény m indkét flotta-rész elszigetelt m egveretését vonhatta m aga után.
Port-A rtur kikötőjében 1904. jan u ár végén a következő ten
geri haderő ta rtó z k o d o tt:
7 csatahajó: „Petropavloszk“, „Poltava“, „Szevasztopol",
„P ereszvjet", „Retvizán", „P objeda“, „C zezárevics".
9 c ir k á ló: „B ajan“ , „Aszkold“ , „P allada“ , „D iána", „N övik",
„B ojarin", „Zsigit", „S zabijaka", „R aszbojnik".
7 ágyunaszád, 2 aknacirkáló, 25 torpedórom boló, 17 to r
pedónaszád és 3 szállítógőzös. Összesen 70 hajó.
A port-arturi orosz flotta parancsnoka 1904. jan u ár végén S ta rk ellentengernagy, a vladivosztoki cirkáló-hajórajé pedig R eiczenstájn kom m odore volt. Ezen időben még a következő kikö
tőkben voltak orosz h a jó k : Dalniban, Csem ulpóban, Sanghájban és Inkouban. A V örös tengeren pedig V iréniusz ellentengernagy alatt 1 csatahajó, 2 cirkáló és 11 torpedójárm ű közeledett a Csen- des-Oceán felé. A szénfelvételezés nehézségei s az út veszélyes volta miatt azonban ez a hajóraj m ár 1904. február 23-án vissza
rendeltetett.
A japán fővezetőség az orosz tengeri haderő elosztásáról és helyzetéről teljesen tájékozva volt s a háború kitörésekor első m ű
ködésként a port-arturi flottát szándékozott m egtám adni, azt a kikötőbe bezárni és így a tengeri uralm at m agához ragadni. Ezzel egyidőben a Korea partjain szándékolt csapatszállításnak előké
szítése is elhatároztatott.
*) 1 tengeri m értföld = 1.854 m éter.
160 П. RÉSZ. — A DÖNTŐ CSATÁK IDŐSZAKA.
E k é t feladat m egoldása 1904. február első napjaiban Port- A rtum ál és Csem ulpónál tengeri küzdelm ekhez vezetett.
Togo altengernagy, a jap án tengeri haderő p arancsnoka feb
ruár 6-án 6 csatahajóval, 4 páncélos cirkálóval, 4 védett c ir
kálóval és 18 torpedó-rom bolóval Szaszebo kikötőjéből Port-A rtúrhoz indúlt, míg Ú rin ellentengernagy 4 cirkálóval, 1 á gyunaszáddal és 6 torpedónaszáddal C sem ulpóhoz irányíttatott.
A p o rt-a rtu ri ütközet 1904. fe b r u á r 8 és 9.
T ogo Port-A rtúrt február 8-án az esti órákban kb. 60 tengeri mértföldre közelítette m eg s ekkor a torpedók tám adására p a ra n csot adott.
A külső kikötőben a „C zezárevícs*, „P ob jed a" és „R etvizán"
csatahajók s a „B ajan“ és „Pallada“ cirkálók tartózkodtak. Mivel az orosz flotta a tám adást nem is sejtette, a szükséges felderítő-, biztosító- és jelző intézkedések figyelmen kivűl hagyattak. íg y tö r
tént, hogy a japán torpedó-tám adás sikerűit. A japánok 20 to r
pedót lőttek el s a „C zezárevics“ és „R etvizán“ csatahajókat, valam int a „P allada" cirkálót*) megrongálták. A m eglepett orosz hajók a tüzelést azonnal m egkezdték ugyan, ám de az ellenségben alig tettek valami kárt.
A japán torpedó járm űvek éjjel 2 órakor elvonultak Port- Artur közeléből.
F ebruár 9-én délelőtt 11 óra 30 perckor a két flotta közt rövid ideig tartó lövegharc fejlődött ki. Az orosz hajókat a parti ütegek kiválóan tám ogatván, T ogo altengernagy a tám adástól elállott.
Az orosz flotta pedig a parti ütegek hatásköréből eltávozni nem akarván, a két ellenfél még közeli harcba sem került egym ással.
A japánok a tüzet déli 12 órakor beszüntették és délkelet felé eltávoztak.
Veszteségek. O roszok: 15 halott, 80 sebesült. Ja p á n o k : 3 tiszt és 3 em ber halott és 56 sebesült.
A küzdelem után az orosz flotta a belső kikötőbe vonúlt, csak a súlyosan m egsérült „C zezárevics“ és „R etvizán“ nem voltak képesek oda behajózni.
A csem ulpói ütközet 1904. fe b r u á r 9.
A csemulpói semleges kikötőben február elején a „V arjag“
*) „C zezárevics“ 12.900, „R etvizán“ 12.902, „Pallada“ 6.694 to n n a.
TENGERI ESEMÉNYEK 1904-BEN. 161
cirkáló, „K orejecz“ ágyúnaszád, valam int a „S zu n g ari" szállító
gőzös állomásozott.
U riu ellentengernagy hajóraja, mely a Szöul elfoglalására küldött csapatok szállítóflottáját kísérte, február 8-án este Csemulpó előtt m egjelent és a felderítésre kifutott „K orejecz" ellen eredm ény
nélküli torpedótám adást intézett. Az orosz hajók a fenyegető veszély elől elmenekülni képtelenek voltak, m ert az egyedüli hajózható u tat a japán hajóraj elzárta.
F ebruár 9-én reggel 7 órakor U riu ellentengernagy az orosz hajók parancsnokát R u dnyev kapitányt felszólította, hogy — az .ellenségeskedések kezdetüket vevén — a kikötőt déli 12 óráig hagyja el, különben a hajókat a kikötőben fogja m egtám adni.
Ezen felszólítás a Csem ulpónál horgonyzó angol, francia, olasz és am erikai hadihajóknak is megküldetett. Az idegen állambeli hajók tiltakoztak az ellen, hogy az oroszok a sem leges kikötőben tám ad- tassanak meg, > mire U riu kijelentette, hogy d. u. 4 óráig v ár ugyan, de akkor a tám adást m indenesetre megkezdi.
Rudnyev a harcot a nyílt tengeren választotta és remélte, hogy ott a japán hajók közt talán át is törhet. A két orosz hadi
hajó délelőtt 11 óra 30 perckor a kikötőt elhagyta, de a japánok csakham ar heves tüzelés alá fogták azokat. Körülbelül egy félórai harc után a „V arjag" nagyon m egsérült, mire a két h a jó ism ét a kikötőbe tért vissza. A legénységet az idegen h ajókra szállították át, a „K orejeczet“ felrobbantották, a „V arjagot" elsülyesztették*) s a „S zungari“ gőzöst fölégették.
Az oroszok 3 tisztet és 50 em bert veszteitek, a japánoknak veszteségük nem volt és hajóik sem sérültek meg.
A két ütközet azt eredm ényezte, hogy a port-arturi orosz hajóhadból (7 csatahajó és 10 cirkáló) 1 hajó elsülyedt, 6 pedig- többé-kevésbé súlyos sérüléseket szenvedett. Az oroszokat ezen veszteségek a további m űködésben annyira m egbénították, hogy a japánoknak egy nagyobb tengeri tám adástól egyelőre tartaniok nem kellett s így ők a csapatszállítást Koreában akadálytalanúi m egkezdhették.
*) ,,V arjag“ 6500, „K o rejecz" 1276 tonna. A „V arjag o t" a jap á n o k utóbb kiem elték s a jap á n flottába sorozták.
11
162 II. RÉSZ. — A DÖNTŐ CSATÁK IDŐSZAKA.
Esem ények P o rt-A rtú rn á l 1904. á p rilis 12-ig.
T ogo altengernagy ezután azon fáradozott, hogy a port-arturi orosz flottát a külvilágtól teljesen elzárja. E célból a kikötő b ejá
ratát elsülyesztett kereskedelm i hajókkal eltorlaszolni s a külső kikö
tőben szóró-aknákat alkalmazni igyekezett.
A japán flotta időnkint m eg is jelent P ort-A rtur előtt és az orosz hajókat tűz alá fogta. A külső kikötőben levő „R etvizánt"
egy lövés m ég jobban m egrongálván, annak helyreállítását késleltette.
Az oroszok a jap án flotta távoltartása céljából úszó érintkező
aknákat helyeztek a tengerbe, ezek azonban a viharos idő és a nagy hullám verés m iatt a saját hajókra nézve is veszélyesek voltak.
Ily aknákon sem m isült meg február 11-én a „Jenisszej“ aknagőzös és a „B ojarin“ cirkáló*) is. V ladivosztoknál pedig egy ném et gőzös sülyedt el egy úszó aknán.
A port-arturi orosz flotta parancsnokává február 22-én M a karov altengernagy neveztetett ki.
A kikötő első teljes elzárását a japánok első ízben február 24-én kísérelték m eg, de az elsülyesztendő hajókat az oroszok m ég a kikötő bejárata előtt szétlőtték s így a japánok igyekezete egyelőre nem sikerűit.
M akarov a parancsnokságot m árcius 8-án vette át. A japánok 11.-éré éjjel m ár ism ét m utatkoztak a kikötő elő tt; felderítésükre M akarov 11-én hajnalban két csoport torpedónaszádot küldött ki, m elyek közűi az egyik a jap án torpedó-rom bolókkal csakham ar tűzharcba keveredett s azután meglehetős veszteséget szenvedve P ort-A rturba tért vissza.
A m ásodik csoport két hajója, a „Rjesitelni“ és a „Sztere- guscsi“ torpedónaszádok 11-én hajnalban egy osztály ellenséges torpedó-járm űre bukkant. A „Rjesitelni" elm enekült, de a „Sztere- g uscsit“ **) a jap án hajók körülfogták, mire azt a naszád gépészei elsülyesztették. A szerencsétlen „S ztereguscsi" szem élyzetéből a jap án o k csak 4 em bert m entettek ki a hullám okból.
M árcius 11-én reggel 9 órakor a japán flotta hajói ism ét m egjelentek Port-A rtur előtt és a belső kikötőben levő orosz flotta és a város ellen délelőtt 10 órától délután 1 óra 4 0 percig 30.5 cm .-res ágyukból 154 indirekt lövést tettek, de a nag y távolság
— 12.000— 13.000 m. — m iatt csaknem eredm ény nélkül.
*) „B o jarin " 3200 tonna.
*’) „S ztereg u scsi" 240 tonnás volt.
TENGERI ESEMÉNYEK 1904-BEN. 163
A japánok m árc. 22-én és 27-én a kikötőt újból megközelí
tették s igyekeztek azt égő anyagokkal és aknákkal telt gőzösök elsülyesztése által elzárni, de az elővigyázatos orosz őrhajók ezt a törekvést mindig m eghiúsították.
A japánok végre is belátták, hogy a kikötő ily m ódon el nem zárható s így aknákkal igyekeztek annak bejáratát elárasztani.
E z nagy részben sikerűit is.
M ákarov altengernagy halála 1904. á p rilis 13.
. Április 13-ára éjjel a japán 4., 5. és 14. torpedó-osztály Port- A rtur előtt ism ét megjelent. Orosz részről felderítés végett nyolc torpedó-rom boló küldetett ki, melyek az érintkezést egym ással a sötét
ben általában elvesztették. A „S ztrasni" torpedónaszádot néhány japán torpedónaszád Port-A rtúrtól 15 tengeri mértföldre hajnalban várat- lanúl m egrohanta s azt rövid harc után elsülyesztette. *) A „B ajan“
cirkáló észrevette a naszád veszélyes helyzetét, annak segítségére sietett, de m ár csak 5 em bert volt képes a hullám okból megmenteni.
M akarov altengernagy ez időben a flotta zömével épen a belső kikötőt igyekezett elhagyni.
A hajók g erin cvo n a lb a**) voltak alakúlva. Az élen futott a kikötőhöz visszasiető „B ajan“ , azután a „Petropavloszk“, M akarov zászlóshajója, azután a „Poltava“ , „D iána“ , „A szkold“ és „Novik“ . A hajóraj a japán cirkálók után korm ányzott, amelyek keleti irányban távoztak Port-Arturtól.
A japán flotta főereje Port-A rturtól délnyugatra 30 tmf.-re tartózkodott. Itt T ogo az orosz flotta kifutását hírűi vevén, intéz
kedett, hogy annak visszavonuló vonala elvágassék. A japánok ezen szándékát M akarov idejekorán észrevette s a túlerővel harcba bocsátkozni nem akarván, parancsot adott a visszatérésre. A hajók m egfordúltak s a kikötő felé igyekeztek. A belső kikötő közelében még a „P objeda", „P ereszvjet“ és „Szevasztopol" csatahajók is csatlakoztak, am elyek ép akkor indúltak a külső kikötő felé. Az újonnan csatlakozó hajók némi zavart okoztak s a járm űvek ren dezését vonta m aga után. E zen rendezkedés alatt délelőtt 9 óra 43 perckor óriási robbanás hallatszott s a „Petropavloszk“ mintegy
1V, perc alatt a hullám okban eltűnt. ***) A zászlóshajó ugyanis egy japán aknába ütközött s annak robbanása következtében az akna- és lőszer-kam rák és valószínűleg a kazán is felrobbantak.
* „S z tra sn i" 240 to n n ás volt. — **) Kiél (w asserj linie.
**) ,,P etropavloszk“ 11.354 tonna.
11*
164 П. RÉSZ. — A DÖNTŐ CSATÁK IDŐSZAKA.
A „Petropavloszk“ elsülyedése az egész orosz flottában a legnagyobb • zavart okozta. U hlom szki herceg altengernagy, aki a parancsnokságot átvette, jelt adott, hogy a hajók a belső kikötőbe térjenek vissza. Alig kezdték meg a hajók a további futást, midőn a „P objeda“ csatahajó is egy aknába ütközött *) és annyira m eg
sérült, hogy alig volt képes a belső kikötőt elérni.
Az általános zavarban a szerencsétlenül já rt „PetropavIoszk“
576 főnyi szem élyzetéből csak C zirill V ladim irovics nagyherceg, továbbá a hajó súlyosan m egsebesült parancsnoka Jakovlev kapi
tány, 5 m ás tiszt és 73 em ber voltak m egm enthetők. A flotta hős- lelkű parancsnoka és a hajótörzs főnöke M olasz ellentengernagy Verescsagin festőm űvészszel együtt azonban a hullám sírban lelték halálukat.
A japánok a távolból nézték a szerencsétlenséget és délután 1 órakor eltávoztak Port-Arturtól. V eszteséget nem szenvedtek.
Az oroszok tehát ism ét elvesztettek egy csatahajót s egy m ásik csatahajójuk súlyosan m egsérült. M akarov halála az egész flottát rendkívül lesújtotta s azt a további hadm űveletekre egyelőre képtelenné tette.
A japánok m ásnap ism ét megjelentek Port-A rturnál, szám os aknát helyeztek el és a belső kikötő ellen közvetett lövéseket intéztek.
M akarov halála után a flotta parancsnokságát egyelőre Alekszejev m aga vette át, azután pedig Szkridlov altengernagy neveztetett ki, aki a fekete-tengeri flotta parancsnoka volt.
E sem ények P o rt-A rtu rn á l 1904. á p rilis 14-től ju n iu s 22-ig.
A jap án II. hadsereg a győzelm es jalui csata u tán kihajózását a Ljaotung félszigeten m egkezdette. A jap án flotta m ájus 1-én Kajcsounál tüntetett, 3-ára éjjel pedig P ort-A rtúrt 12 gőzössel igyekezett elzárni, de törekvése nem sikerűit. Az orosz flotta a japán csapatok partraszállását nem akadályozta m eg. E zen passzivitás o k a . a m ár szenvedett súlyos sérüléseken kívül abban is keresendő,
• hogy az erélyes vezetés M akarov halála után hiányzott. A torpedó
naszádok az, ellenség partraszállását m indenesetre érzékenyen za v ar
hatták volna.
M ájus 4-én, mikor ugyanis a II. hadsereg szállitóhajói a Ljaotung félsziget felé futottak, a japán flotta ism ét m egjelent Port- .Artúrnál és cirkálását ott azután is folytatta. M ájus 15 éré éjjel a
*) „ P o b jed a" 12.674 tonna.
TENGERI ESEMÉNYEK 1904-BEN. 165
„K aszuga“ és a „Josino" cirkálók*) összeütközvén, ez utóbbi csak
ham ar elsülyedt; a hajóval 323 em ber pusztúlt el. A „Kaszuga", szintén oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy azt Japánba kellett visszaküldeni. A következő napon, 15-én pedig a „H aczuze" csata
hajó két aknára kerülvén, szintén elsülyedt *) és vele együtt 495 em ber is. Alig tű n t el ez a hajó a hullám okban, csakham ar újbóli robbanás hallatszott; ugyanis a „Jasim a“ csatahajó is két aknába ütközött és az is csakham ar elsülyedt. *) A japánok ezen nagy veszteségeket a legnagyobb titokban igyekeztek tartani, de az oroszok azokról mégis tudom ást szereztek.
M ájus 6-án Alekszejev tengernagy Port-A rtúrból elutazott és a parancsnokságot V ithöfft ellentengernagynak **) adta át. A választás nem volt szerencsés, m ert Vithöfftben a kellő tapasztalat m ég hiányzott és m ert neki Port-A rtur szárazföldi védőrsége nem rendeltetett alá. E z utóbbi körülm ény később személyi súrlódá
sokat is okozott.
Mint m ár ism eretes, M akarov utódául Szkridlov altengernagy volt kiszemelve, ő azonban oly későn érkezett a hadszintérre, hogy Port-A rturt m ár nem érhette el, m iért is Vladivosztokba utazott és ott névleg a távol kelet összes tengeri haderejének parancsnokságát vette át. M ájus 2-án Bezobrazov altengernagy az első, Rozsesztvenszki ellentengernagy pedig a m ásodik hajóraj parancsnokává neveztetett ki a „Csendes Óceán flottájában." Az első hajórajt a m ár a Csendes Óceánon levő hajók, a m ásodikat pedig a Balti-tenger kikötőiben felszerelés alatt álló hajók voltak képezendők. Bezobrazov — egyelőre — a vladivosztoki cirkáló-hajó- raj parancsnokságát vette át.
A japánok m ájus 25-én és 26-án bevették Kincsout és a N ansan-állást. E zen küzdelm ekben orosz részről csak a „B obr“
ágyúnaszád, a „Bojki“ és „B orni“ rom bolók vettek kevésbé részt, míg a N isija m a kom m odore alatti flottilla, mely a jap án 1. torpedó- naszád-osztályból (4 romboló) és 4 ágyunaszádból állott, — a csata eldöntésénél jelentékeny szerepet játszott. ***)
*) „K aszuga" 7700, „Jo sin o “ 4225, „H aczuze" 15.240, „Jasim a" 12.517 tonnás.
**) Vithöfft (Vitgefft) ellentengernagy Alekszejev ideiglenes tengerésztörzsének volt a főnöke s m int ilyen 1903 végén a következő jellem ző nyilatkozatot tette :
„A mi flottánk és a jap á n o k flottájának ereje közti arán y következtében a mi leveretésünk teljesen ki van zárva és így a jap án o k p artraszállása Inkounál és a
K oreai öbölben -el sem gondolható. “
* * ') L ásd a kincsoui csata leírását is.
166 II. RÉSZ. — A DÖNTŐ CSATÁK IDŐSZAKA.
Vithöfft ellentengernagy m ájus 28-án a zászlóstiszteket é s ' a csatahajók parancsnokait összehívta, hogy a további teendők m eg
beszéltessenek. A tanácskozásban szavazattöbbséggel azt a h a tá rozatot hozták, hogy a flo tta „a legutolsó p illa n a tig P o rt-A rtú rb a n m a ra d jo n.“ E z az elhatározás a flottát minden nagyobb tevékeny
ségtől távol tartotta.
A japánok említett vesztesége igen súlyos volt, m ert m ost m ár csak négy I. osztályú csatahajójuk m aradt, („M ikasza", „A szahi",
„F uzsi“ és „Sikisam a") s az oroszok ezekkel szem ben a „R étvizán“,
„Czezárevics" és „Pobjeda" kijavítása után m ég a „P ereszvjet",
„Szevasztopol" és „Poltava" hajókat, tehát összesen h a t csatahajót voltak képesek m űködtetni.
Junius 23-áig az idő kisebb harcokkal és az akna-küzdelm ek egész sorozatával telt e l ; — a japánoknak a kikötő bejáratát teljesen elzárni nem sikerűit.
T ogo tengernagy *) cirkáló-osztálya S zjunöcsön és K ajcsou környékén több ízben eredm ényesen m űködött és a Stakelberg- hadtest vasúti szállítását is hátráltatta.
A vafangoui csata u tán nyilvánvalóvá lett, hogy Port-A rtur a szárazföld felől többé m ár fel nem m enthető s így a flotta helyzete napról-napra veszélyesebb lett. E z t belátta A lekszejev helytartó is és Vithöfft ellentengernagynak parancsot küldött, hogy Port-A rtur kikötőjéből törjön ki. A kitörés végcélja a vladivosztoki cirkáló
hajórajjal való egyesülés lett volna.
A p o rt-a rtu ri flo tta kitörése 1904. ju n iu s 23-án.
Vithöfft m ár junius 14-én azt jelentette, hogy a m egrongált hajók összes sérülései ki vannak javítva s így a flotta kifutásának semmi sem áll az útjában. A vállalat végrehajtására ju n iu s 22-e tűzetett ki. A hajók lövegeinek egy része a» parti erődítésekre szállíttatott,, de junius 22-ére azok legnagyobb részét ism ét vissza
vitték a hajókra.
A flo tta . kitörését azonban ism ét elhalasztották 24 órával, m ert a „P objeda" m egbetegedett parancsnokának helyettese még 22-én a parancsnokságot nem vehette át. A hosszadalm as elő
készületek következtében a japánok a flotta szándékáról teljesen és idejekorán tájékozva voltak és így a meglepetés ki volt zárva.
A japánok m ár 23-ára éjjel küldöttek n éhány aknahajót a kikötőhöz s azoknak sikerűit is szám os új ak n át elhelyezni. Az
*) T ogo ju n iu s 6-án tengernagynak neveztetett ki.
TENGERI ESEMÉNYEK 1904-BEN. 167
oroszok ezen hajókra nem tüzeltek, m ert azokat saját torpedóna
szádoknak vélték. M ikor. a tévedés kiderült, az elszórt aknák föl
keresését kezdették meg. Ezzel azonban hosszú idő telvén el, a hajóraj csak 23-án délután 2 órakor kezdte m eg az indulást. A flottával szem ben szám os ellenséges torpedónaszád végezte a felde
rítést,. de azok ellen az oroszok semmiféle intézkedést sem tettek.
A kitörést a következő hajóknak, kellett végezni: „Czezáre- vics“, „P oltava“ , „S zevasztopol", „R etvizán“ , „P objeda“ és „Pe- reszvjet" csatahajók, a „B ajan“ , „P allada", ,,Novik“ , „D iána“ és
„A szkold" cirkálók. Összesen 6 csatahajó, 5 cirkáló és 10 tor
pedójárm ű.
A flotta először déli, m ajd keleti irányba korm ányzott. E ste 6 órakor az élén haladó „N ovik“ jelt adott a japán flotta közele
déséről. E z 4 csatahajóból, 4 páncélos és 12 nem védett cirkálóból, va la m in t 28 torpedónaszádból állott.
T ogo az oroszokkal m egküzdeni szándékozott s e célból a csatahajókat harchoz fejlődtette s a cirkálókat a kikötő és az oro
szok közé irányította, hogy azoknak viszavonulását elvágja.
Hanem Vithöfft a harc elől kitért. E ste 7 órakor parancsot adott a visszavonulásra, m ert nem akarta a flottát az esetleges súlyos veszteségeknek kitenni. T ogo az orosz flottát csak a hatásos lövegtűz körletén kívül követte, de a torpedó-járm űvek erélyes üldö
zésre indúltak. Az orosz hajók este 9 óra 30 perckor érkeztek a külső kikötőbe, tovább azonban az apály és a szám os akna miatt egyelőre nem juth attak . A japánok este 10 órától hajnalig kilenc torpedótám adást intéztek az igen kellemetlen helyzetben levő orosz hajókra, ám de csak a „Szevasztopol“ és két torpedójárm ű szen
vedtek könnyebb sérüléseket.
A p o rt-a rtu ri flo tta további helyzete és működése.
A junius 23-iki kitörés után hosszabb szünet állott be, mely alatt a két fél általában csak felderítő járatokat tartott egym ás ellen.
P ort-A rtur ostrom ánál azonban úgy a japánok mint az oroszok szám os alkalommal m űködtek közre.*) (27. sz. vázlat.)
J u n iu s 24 ikén reggel 4 órakor egynéhány japán hajó a szjaobindaoi öbölben az U ajczejláza m agaslatra tüzelt, egy tengerész
különítm ényt partraszállított s egy orosz vadászkülönítm ényt vissza
szorított. Később pedig a „N ovik“ orosz cirkáló jelent meg
Lun-*) L ésd III. rész. „Port-A rtur o stro m a.”
168 П. RÉSZ. — A DÖNTŐ CSATÁK IDŐSZAKA.
vantannál (Lungvangtung) és a japán tám adások visszaverését h at
hatósan előmozdította, ám de egy erősebb ellenséges flottaosztály elől csakham ar visszavonúlni kényszerűit.
J u n iu s 27-én orosz torpedónaszádok futottak ki L unvantan ellen s a part közelében levő jap án osztagokra tüzeltek.
J u liu s 5-én délelőtt 11 órakor a „Novik“ ism ét m egjelent és közrem űködött Lunvantannál.
J u liu s 24-ére éjjel három orosz torpedórom boló a T ah o öböl
ben szem revételezett. („B urakov had n ag y ", „G roszovoj“ és „Boje- voj“ . *) Ott azonban egy jap án flottilla őket hajnali 3 órakor észre
vette és ellenük váratlan torpedó-tám adást intézett. A „B ojevoj“
csakham ar elsülyedt, a „ B urakov h adnagy" nagyon m egsérült és egy sekély helyen megfeneklett, a ,,Groszovoj“ azonban súlyos sérüléseinek dacára is addig harcolt, míg L oscsinszki ellentenger
nagy reggel 5 órakor Port-Arturból több torpedónaszáddal tám oga
tásra m egérkezett. E k k o r az ellenséges flottilla elm enekült.
J u liu s 26-án Reiczenstájn kapitány **) a „B ajan “, „A szkold",
„Pallada“ és „N ovik“ cirkálókkal és néhány ágyunaszáddal L un
vantan ellen futott ki és ott a jap án ostromló tüzérség bal szár
nyát hatásos tű z alá fogta. A hajóraj ellen egy jap án hajó-osztály
nyát hatásos tű z alá fogta. A hajóraj ellen egy jap án hajó-osztály