Azon terület, am elyen a hadjárat ezutáni esem ényei leját
szódtak, általában két részre osziható.
A délkeleti rész a C sam bosan hegyrendszer által van kitöltve, melynek főrészét a Sziuösan-Fönsuilin (Finziaolin) hegység terü lete, nyugati határvonalát pedig általában a port-artur-karbini vasút képezi. A fővonulat északkelet-délnyugati irányban vonúl, északi részében szám os ágra oszlik és mellék ágai a fővonulatban eredő szám os folyó közé mélyen benyúlnak.
Az említett vonulattal párhuzam osan és azzal harántágakkal összefüggésben vonúlnak m ég: Ljaojantól keletre a T ajcziho jobb partján a Dalin hegység és ettől északra a H u n h o bal partján a Pínliri hegység.
A terület általában középhegység je lle g ű ; a Ljaojantól dél
keletre levő legm agasabb csúcsok 1.200 m éteren felül nem em el
kednek, a fővonulat középm agassága 700—800 méter.
A K vantun félsziget általában dombvidék.
A hegységet lom bos és tűlevelű erdőségek csak az észak
keleti részen és Sziuján környékén borítják; a többi részekben a kopár, meredek hegyoldalak és csúcsok, valam int a mélyen bevágott szakadékok s a rohanó patakok és folyók az egész vidéknek festői, de vad színezetet kölcsönöznek.
A hegység hosszvonulatában egyetlen út sincs, mivel azonban a fővonulatban szám os és eléggé járható szoros van: a haránt irányban sok út vezet.
Járhatóság tekintetében az egész terület .igen kedvezőtlen. A közlekedés nagyobbára csak az u tak ra szorítkozik, az azokról való letérés többnyire csak gyalogságnak lehetséges és a járhatlanságot a hegyi patakok mélyen bevágott völgyei csak hatványozzák.
A hegyvidék területe gyéren lakott. Kicsiny, nyom orúlt köz
ségek vannak és szám ottevő helységek, mint S ziujan, F önhuancsön és Szajmaczi, csak a déli szegély környékén fordulnak elő.
A lakosság legnagyobb részét különféle kínai, mongol és csunguz törzsek képezik, akik juhtenyésztésből, vadászat- és halá
szatból élnek, többnyire fél- vagy egész nom ádéletet folytatnak és békés term észetűek. A koreai határ közelében m integy 50.000 kevésbé m egbízható koreai él.
A hadszíntér másik részét a Ljaoho m edencéje képezi..
E z sík, rendkívül sűrűn lakott s régi kínai m ódra m űvelt
A h a d s z í n t é r l e í r á s a. 39
terület. A lakosság némely helyen oly sűrű, mint É szak-C sehország
ban. A lakosság 90— 100% -át kínaiak képezik, akik legnagyobb része bizonyos műveltséggel bír, írni, olvasni tud, de különösen politikai szem pontból nem egészen m egbízható. »
Ezen területen'kiváló fontosságú a karbin— port-arturi vasút, valam int az egész medence partvidéki központja, a Ljaoho torkola
tánál fekvő Inkou.
Legnagyobb h ely ség e k : M ukden és Inkou 80 ezer, Ljaojan 70 ezer lakossal. A nagyobb helységekben m odern és szolidan épített házak is vannak, a falvakban azonban többnyire agyagból vagy fából épített szalm afedelű kunyhókat találunk, am elyeknek olaj-papirossal beragasztott ablakai és ajtói az északi szelek miatt délnek vannak fordítva. A lakások piszkosak, egészségtelenek, sötétek és rosszúl alkalm azott légfűtéssel rosszúl vannak fűtve. Istállók és konyhák ritkán vannak a lakóhelyektől elkülönítve. A falvak farmok m ódjára apró házcsoportokból állanak, melyek mindegyike agyag
fallal, vagy tüskéskeritéssel van körülvéve.
A kinai falvak a csapatok beszállásolására különben alkal
m asak ; minden faluban nagyobb m ajorsági udvarok vannak, ahol egész századokat is el lehet helyezni. Minden épület — fanza — egy előhelyiségből és attól jobbra és balra két-három lakószobából áll. Az előhelyiségben van a konyha és a fűtőberendezés. A lak ó szobák hosszfalának m entén egy körülbelül 1 m. m agas és 2 m é
ter széles felfalazás — kán — van építve. A kán szalm afonadékkal van beterítve és nyugvóhelyül, de egyúttal fűtőként is szolgál, m ert az előhelyiségből a forró füst a kán alatt végig -vezettetik. E z a légfűtés nem tökéletes, m ert a nyugvó em bernek a kánon levő része elviselhetetlen melegben van, a szoba azonban a papiros ablakon át betóduló hideg m iatt teljesen kihűl. — Term észetes, hogy a kinai lakások a piszok miatt férgekkel vannak tele.
A Ljaoho m edencéje igen term ékeny. Előszeretettel term esz
tik a köles egy nem ét, (kauljang, kaulijang, gaoljan) s minden más mezei növényt, a déli részekben kevés rizst, gyüm ölcsöt és do
h ányt is. ".
A kauljang E urópában valószínűleg sehol sem fordúl elő. A növény 6 m. m agasra is megnő és a bam buszhoz hasonló szára
■3 cm. vastagságot is elér. Minden törzsön csak egy term és van, mely azonban néha 1 kg. magot is foglal m agában. A kauljang minden része felhasználtatik. A m agvak az em berek főtáplálékát
40 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK Kü'LÖNMŰKÖDÉSE.
képezik, míg a szárakat apróra vágva takarm ártyúl használják. A szárak azonkívül télen, a gyökerek pedig nyáron tüzelő anyagúi szolgálnak, mivel fa igen kevés van. A kauljang ju n iu sb an m ár csaknem em bernagyságu és au g u sztu s végével teljesen kifejlődik.
Szabályos sorokban, kb. 40 cm. térközökkel van vetve, teh át a gyalogosok és m ég egyes lovasok is m ozoghatnak benne. A vetés a kilátást egészen akadályozza, jó leplet képez, de a lövedékek ellen nem fedez. Az aratás szeptem ber végén kezdődik és pár hét alatt a szárak is teljesen levágatnak.
A Ljaoho m edencéje nagyobb csapatok hosszú ideig való élel
mezésére alkalm as ; a m ozgást és az áttekintést azonban a terep- födözet általában megnehezíti. V ágóm arha van ugyan az egész hadszíntéren, de nem túlsók. Általában nevezetes szerepet játszik a sertéstenyésztés.
M andzsúriában az állatok közt gyakran lépnek fel járványok.
• Ami a hadszíntér közlekedési viszonyait illeti, kedvezőknek nem m ondhatók. Többnyire csak term észetes u tak vannak, m elyek néhol 50 m. szélesek s a nyári esőzések idején úgyszólva teljesen járhatlanok.
Legjobbak a Ljaojan felé Sziujanból és F önhuancsönből vezető utak, valam int a vasút mellett haladó m andarin-út. A fön- huancsön-ljaojani út „posta-út“ és távíró vezetékkel is el van látva. A m andarin-út term észetes talajon vezet s az egyedüli előnye az, hogy igen széles és így a nagyon kijárt részek kikerü
lése lehetséges. — Hidak azonban a m andarin ú t m entén alig vannak.
A folyók földrajzi akadályt sehol sem képeznek és — m agas vízállást kivéve — csaknem mind átgázolhatok. Legjelentékenyebb a Ljaoho, mely Szinmintintől északkeletre 60 m. széles és a Ljao- tuni öbölbe lim ánszerű torkolattal ömlik. Szinm intintől délre a Ljaohon a forgalom igen élénk, különösen tavaszszal, am ikor is a folyó mellett felhalmozott cikkek Inkouban a külföldi hajókra szál
líttatnak. Legnagyobb mellékfolyója a Mukden m ellett folyó H unho, mely ezen városnál 150 m. széles. Az év legnagyobb részében átgázolható.
Közlekedési eszközül a nehéz, kétkerekű taligák — kinai arbák — szolgálnak, melyek 3— 6 ló, öszvér, szam ár illetve ökör által vonatnak és igen nagy teherbíró képességgel bírnak. A hegy
vidéken ezenkívül mindenféle m álhás állat is alkalm aztatik.
A HADSZÍNTÉR LEÍRÁSA 41
A hadszíntér kiimáját rendkívüli végletek jellemzik. Port- A rturban, mely város Leszinával van egy szélességben, télen — 4 fok, nyáron -j-25 fok, M ukdenben pedig — 30 fok hideg, illetve —j- 30, -j 35 fok meleg van. (Celsius szerint.)
N yári időben óriási hőség mellett hosszú esőzések vannak, am elyek az u takat tönkre teszik s am elyek a csapatok által már csak azért is viselhetők nehezen el, mivel a rossz ivóvíz s kedve
zőtlen elhelyezési viszonyok következtében ragályos betegségek is felléphetnek. A hadjárat két esztendejében a nyári esős időszak nem volt hosszú ideig tartó.
Katonai szem pontból fontos pontok: Inkou, Ljaojan és Muk.
den. Inkou környéke teljesen sík és hom okos. A közvetlen véde
lem szem pontjából a közelben semmiféle kedvező szakasz nincs.
Az oroszok a Ljaoho torkolatát aknákkal zárták el, a partot pedig m egerődítették s azt hat 13.2 cm.-es ágyúval és szám os tábori löveggel szerelték fel.
Mukden és Ljaojan m agas falakkal vannak körülvéve, melyek a gyalogsági védelem szem pontjából igen kedvezők, a tám adónak pedig m eglehetős akadályt képeznek. M ukden közvetlen védelmét egy délről jövő ellenféllel szem ben a H unho folyó megkönnyíti.