2. és 3. sz. vázlat.
A február 5-én m ozgósított I. japán hadsereg arra volt hivatva, hogy Koreát katonai hatalom ba véve az előnyom ulást a határt képező Jalu folyón át m egkezdje. A japán-kinai háború első m oz
zanatai is azzal kezdődtek, hogy a japánok Koreán és azután a Jalu folyón vonultak át. A későbbi esem ények is igen sok h a so n lóságot m utatnak föl az 1894— 95. években lezajlott . japán-kinai 'háborúval, úgy, hogy a japánok újabb hadm űveletei nagyfokú tapasztalatokon és bizonyos hagyom ányon alapulnak. (2. sz. vázlat.)
A japán felvonulásra nézve egyelőre m ás terület, 'm int Korea nem is jöhetett szóba. Korea a japán szigetországhoz igen közel lévén, mindaddig, míg a Ljaotung félsziget hadm űveleti alapúi nem volt választható, e célre Korea volt berendezendő. A politikai viszonyok szintén sürgősen tették kívánatossá, hogy a koreai császári ág a japán érdekeknek m egnyeressék és ez legnyom até
kosabban csakis a katonai m egszállással volt elérhető.
Korea m egszállását azonban elő kellett készíteni, vagyis a csapatok partraszállását á hadi flottával biztosítani.
E célból február 8-án este U-riu japán ellentengernagy Cse- mulpo koreai kikötő előtt megjelent és m ásnap az ott horgonyzó
„V arjag“ orosz cirkálót erősen megrongálván, az orosz hajók ottani parancsnoka R udnyev sorhajókapitány úgy a „V arjagot" m int a
„K orejecz“ ágyunaszádot elsülyesztette, a „S zungari“ szállítógőzöst fölégette és a legénységet idegen államok hajóira szállította át.
A csemulpói kikötő így szabaddá lett s az I. hadsereg kihajózása kezdetét vehette.*)
A partraszállás eleinte csak Csemulpónál volt eszközölhető és pedig azért, mert Csemulpo Korea fővárosának, Szöulnak kik ö
-___________ . . -n
*) Lásd II. rész. „Tengeri esem ények 1904 ben. “
FELVONULÁS. — ESEMÉNYEK A JALUI CSATÁIG. 17
tője lévén, onnan a város gyorsan elérhető es megszállható volt és azért is, m ert a feljebb északra fekvő kikötők a jég m iatt még nem voltak megközelíthetők. Később azonban, Szöul elfoglalása után és mikor a jég m ár az északi kikötőkben is elolvadt, a kihajózás Csinanpónál, m ajd A ndzsu kikötőjében, végül Jusihónál és Rika- hónál is folytatódott. A csapatok zöme a csemulpói és a csinanpói kikötőkben szállott partra.
Az 1. hadsereg hadrendje a következő v o lt:
P arancsnok: Kuroki báró tábornok.
G á rd a h a d o sztá ly: H aszegava báró tábornok.
1. gárda-dandár, 2 ezred, á 3 zászlóalj ; 2- „ „ 2 ,, , , 3 „ gárda lovasezred, 3 s z á z a d ;
„ tüzérség, 6 üteg, á 6 löveg, tehát 36 lö v e g ;
„ utász z á szló alj;
„ táviró o s z ta g ; g á rd a hidvonat.
Összesen 12 zlj., 3 lovas század, 36 löveg, 1 utász zlj.
E zen szervezet a japán hadosztályokra általában jellemző.
2. h a d o sztá ly: Nisi báró tábornok.
12 zlj., 3 lovas század, 36 löveg, 1 utász zászlóalj.
12. ha d o sztá ly: Inuje báró tábornok.
12 zlj., 3 lovas század, 36 löveg, 1 u tász zászlóalj.
Hadosztályköteléken k í v ü l ; -3 gárda honvéd (kobi) zászlóalj.
A jalui csatánál m ég a hadsereghez be voltak osztva:
1 tarack ezred, 5 üteg á 4 12 cm .-es Krupp-féle tarack és a II. hadsereg kötelékéből 3 hidvonat.
Főösszeg: 39 zlj., 9 lovas század, 128 löveg, 9 utász század.
E gy zászlóalj állom ánya 800—900 főre, egy lovas századé 150 lovasra tehető, miért is egy hadosztály szám ereje: 10,000 lőfegyver, 450 lovas és 36 löveg volt.
A z I. hadsereg állo m á n ya 36,000 lőfegyver, 1350 lovas, 128 löveg.
A liadihidakra vonatkozólag megjegyzendő, hogy minden hadosztály 132 m. hosszú hidanyaggal, így az I. hadsereg szerve
zetileg 396 m., az ideiglenesen beosztott hidanyaggal pedig 792 m . hidanyaggal rendelkezett.
18 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
F eb ru ár 9-én, m iután a „V arjag“ és „Korejecz" orosz hadi
hajók m egsem m isültek, U riu ellentengernagy 4 békeállom ányú zászló
aljjal Csem ulpónál partra szállott s ezen különítm ény 10-én Szöult megszállottá.
U gyanezen napon szállott partra a 12. hadosztály egy külö
nítm énye is Genzannál, a keleti koreai parton, mely ugyanis az előnyomuló japán főerők jobb oldalát volt biztosítandó.
Szöul és Genzan a japánok birtokába kerülvén, 14-én a 12-ik hadosztály szállítása kezdetét vette. E zen hadosztály, az előnyom u
lást február 21-én kezdette meg, ám de az egyetlen rendelkezésre álló út rossz állapota m iatt Pöngjang helységet csak 24-én érte el, vagyis naponta csak 10 km. m enetteljesúvényt végzett.
Az oroszok részéről komoly ellenállás nem volt észlelhető.
Alekszejev tengernagy ugyan utasíttatott, hogy h a a japánok a Csemulpótól északra 60 km .-re levő 38. szélességi kört átlépnék, úgy azokat tám adja meg.
Alekszejev a 3. keletszibériai lövész d andárt (8 zlj., 3 üteg, 1 géppuska-osztály) és a Miscsenko kozák dandárát (18 szotnya) az alsó Jaluhoz küldötte. A lövész dandár A ntunnál m aradt, Mis- csenko azonban Koreába benyom últ s járőrei február 27-én a 12.
japán hadosztály előretolt lovasságával érintkezésbe léptek.
A 12. hadosztály előnyom ulása közben a jégviszonyok Csinan- pónál kedvezőbbek lettek s így a gárda és a 2. had o sztály főere
jének kihajózása m ár itt történt. E z által a Jalu határfolyóhoz való előnyom ulás kb. 230 km.-rel megrövidült.
Április 1-én az összes csapatok és vonatok partraszállitása be volt fejezve. A kihajózás úgy technikai m int hajózási szem pont
ból igen nehéznek bizonyúlt. A kikötőket egyszerre csak kevés szám ú hajó közelíthette meg s azoknak is a parttól 2 km .-re kellett m aradni, miért is a partraszállitás időtrabló csónakjáratokkal volt keresztűlviendő.
Az I. hadsereg a Velim folyónál felzárkózott. E zen m űvelet teljesen indokolt volt egyrészt az ellenséges összeütközés valószínű
sége miatt, m ásrészt pedig azért, m ert a partraszállási és mozga- dozási nehézségek következtében a csapatok és vonatok nagyon elszakadtak egym ástól s így a kötelékek rendezése céljából cél
szerűnek m utatkozott a lassan előnyomuló hátsó lépcsők bevárása.
Andzsutól az egész I. hadsereg egy m enetvonalra, a m a n d a rin - ú tra volt utalva, mert a többi u tat használni nem lehetett. Az
FELVONULÁS. — ESEMÉNYEK A JALUI CSATÁIG. 19
ország gyér népessége és szegénysége m iatt az el'szállásolás.is nagy nehézségeket okozott. E zért a hadosztályok egym ást öt napi táv
közre követték és m agukban is m egosztva voltak.
Az elővéd 1 gyalogezred, 5 lovas század, 2 üteg és 1 utász század erejű volt. Jobb oldalvédül a 12. hadosztály 1 gyalogezrede,
1 lovas százada és 2 ütege Andzsutól a m andarin-úttól északra átlag 65 km.-re levő m enetvonalra különíttetett ki.
Csöndzsunál m árcius 28-án Miscsenko lovasságával ismét összeütközés történt ugyan, de a hadsereg előnyom ulása szám ba- vehető feltartóztatást nem szenvedett.
Az elővéd április 8-án érte el a Jalu folyót. Az egész I. had
sereg pedig 20-ikáig a J a lu n á l teljesen f e l volt zárkózva.
A II. japán hadsereg a Ljoatung félszigeten való kihajózásra rendeltetett s az I. hadseregnek a Jalu folyón való átkelését a csinanpói öbölben várta be.
A szerencsés kimenetelű jalui csata után a II. hadsereg az Elliot szigetekkel szem ben a Jentoa öbölben és Piczevonál (Biczivo) szállt partra.
A japán flotta zöm e ezen időben Port-A rtur előtt tartózkodott, K a m im u r a altengernagy hajóraja pedig Vladivosztok előtt cirkált.
Az I. hadsereg előnyom ulása alatt A ndzsu és Vidzsu közt szám os helyen nagy élelmi készletek halm oztattak fel. E zt a hadtápvonalat addig vették igénybe, míg a hadsereg előnyom ulása u tán a készletek A ntunba szállíttattak s azután az a helység szere
pelt hosszú időn át a japán I. hadsereg hadtáp-főállom ásaként.
A készletek szállítása legénység által vont kétkerekű taligákon tör
tént. E zen szolgálatot a segédszolgálatokra besorozott és három hónapig különleges kiképzésben részesült legénység látta el. Minden taliga 150— 180 kg. készlettel volt m egterhelve és . 3— 4 em ber vonta azt. Az I. hadsereg minden hadosztálya szám ára 5000 fő ilyen legénység volt kiutalva.
Az összes intézkedésekből kivehető, hogy Japán mily- gonr dosan előkészített mindent a kikerülhetetlen háborúra. A koreai viszonyok és a hadszíntér sajátossága következtében nem csak a vonatok, de a csapatok is különleges szervezést-, valam int; felszer relést igényeltek. E zt illetőleg Japán az egész hadsereg-gépezetre vonatkozólag kiváló ügyességgel és előrelátással intézkedett.'. .:. Л
20 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
Később, mikor M andzsúriában m ár elegendő szám ú járm ű állt rendelkezésre, a vonatügy szervezése is megfelelő változtatás alá vétetett.
A jalui csata, 1904. április ЗО-án és május 1-én.
4. sz. vázlat.
Orosz intézkedések. Az orosz hadm űveletek általános alap- gondolata az időnyerésre volt alapítva. A fővezérlet időt akart nyerni azon célból, hogy Ljaojan környékén minél nagyobb erőt gyüjthessen össze, amelylyel a számbelileg gyengébb jap án c sa p a tokat megverheti. Az időnyerés céljából a japánok valószínű köze
ledő vonalainak elzárása szükséges volt.
A japánok partraszállása a Ljaotung félszigeten, azután Korea partjain és Inkounál történhetett. Az sem volt kizárva, hogy Vladivosztok is m egtám adtatik. Ebből kifolyólag Inkou környékére és Koreába csapatok voltak előretolandók s a L jaotung félsziget Port-A rturral együtt, valam int Vladivosztok is védelm ezendő lett volna. H a pedig Koreának, mint önálló császárságnak közvetlen védelmétől az oroszok eltekintettek, úgy a Jalu folyó vonalán kellett a koreai kikötők helyett ellenállást kifejteni.
A inandzsuriai hadsereg parancsnoka K uropatkin tábornok Ljaojanba 1904. m árcius 27-én érkezett és a m ár ism ertetett alap- gondolatot ő is m agáévá tette, mivel a hadsereg nem volt sem oly szám erőben, sem oly felszereléssel ellátva, hogy a m andzsuriai hadszíntéren az offenzíva sikeresnek látszott volna. Ily m ódon az oroszok m ár eleve hadászati védelemre szorítkoztak.
A fent vázolt vezető eszm ének megfelelően az orosz helyzet 1904. á p rilis végén a következő v o lt:
1. P o rt-A rtú rn á l s a L ja o tu n g fé ls z ig e te n :
P a ra n c sn o k : Stöszel tábornok. A III. szibériai h a d te s t; 29 zászlóalj, 1 lovas század, 8 tábori üteg és 3 vártüzér-zászlóalj.
(K vantun-csoport.)
2. V ladivosztoknál:
P a ra n c sn o k : Linevics tábornok. A 8. és 2. keletszibériai lövész-hadosztály ; 21 zászlóalj, 9 lovas század, 9 tábori üteg, 2 72 vártüzér-zászlóalj. (U szuri-csoport. E z április végén m ég közvet
lenül Alekszejevnek volt alárendelve.)
A JALUI CSATA, 1904. ÁPRILIS 30-án és MÁJUS 1-én. 21
3, A hadsereg zöme, általában Ljaojan és M ukden környé
kén, — részben még. vasúti szállításban, — é. p . :
L ja o ja n és H ajcsön k ö z t : P ara n csn o k : Vasziljev tá b o rn o k ; a II. szibériai hadtest.
In ko u , K ajcsou (K ajping), D asiczao területén. P a ra n c sn o k : Stakelberg tábornok. Az I. szibériai hadtest.
L ja o ja n tó l északra: A Rennekam pf tábornok bajkálon-túli kozák dandára.
A hadsereg 'zö m én ek szám ereje: 68 zászlóalj, 48 lovas szá
zad, 25 üteg. Ezenkívül a vasútvonalak védelmére és h atárőrcsa
p atok: 30.000 ember.
4. A keleti csoport a Jaltm ál.
P a ra n c sn o k : Szaszulics tábornok. A 6. és 3. keletszibériai lövészhadosztály, továbbá M iscsenko tábornok bajkálon-túli önálló kozákdandára, végül Madritov alezredes önálló portyázó lovassága.
S zám ereje: 24 zászlóalj, 22 lovas század, 10 üteg.
E z a csoport volt hivatva a japán I. hadsereget a Jalu folyór nál feltartóztatni.
Ami a keleti csoport fe la d a tá t illeti, azt határozottan m eg
állapítani alig lehet. Április 5-étől kezdve 25-éig a csoport parancs
noka, Szaszulics tábornok összesen hat parancsot kapott Kuropat- kintól, ill. annak vezérkari főnökétéi, Szaharov tábornoktól, amelyek tartalm a általában azt a parancsot foglalta m agában, hogy a keleti csoport feladata a japánok erélyes feltartóztatása, azonban az egyenlőtlen harc veszélyének kikerülése mellett.*)
Mily m ásként hangzott a japán fővezérlet intézkedése, am elyet az I. hadsereg április 17 én k ap o tt: „A II. hadsereg m ájus elején a T aszahó torkolatánál (a Ljaotung félsziget délkeleti részén) partra fog szállani. Az I. hadsereg T anszancsindzáig (Antun és Fönhu- ancsön közt) nyom ul elő, ott erősen megerődíti m agát és a II.
hadsereg hadm űveleteinek bevégzését bevárja. Azután megkezdetik az általános offenziva.“
Mivel a keleti különítm ény szám ereje relatív csekély volt és a megfelelő m űszaki felszerelés is hiányzott, Szaszulics tábornok a a Jalu folyó védelmét annak jobb partján szándékozott végrehajtani.
A J a lu fo ly ó és a terep leírása. A Jalu, amely a felső folyá
*) M adritov alezredes önálló cso p o rtján ak m űveletei külön tárg y altatnak.
M adritov Szaszulicsnak nem volt alárendelve.
22 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
sában csak jelentéktelen hegyi patak, gyorsan szélesedik és Ambi- hétól (Ambiho) északra m ár szigeteket képez. A folyó főága ezen községtől kezdve nem gázolható á t ; szélessége 200— 350 m., mélysége 8 m. és sebessége átlag 1.8 m. A mellék ágak helyenkint átgázolhatok.
A szigetek laposak, hom okosak és kevés kivétellel növényzet nélküliek. Legnagyobb szigetek a Csiulito (Kurito), Oszekito és Szjam alindu (Kinteito, Szamalinda), Csukodáj.
A Jalu jobb partja a balnál általában m agasabb.
Az Ajho (Ejho), mely a legalsó folyásában a Jaluval körül
belül párhuzam os és több ágban torkol a Jalüba, átlag 150 m.
széles és 1904. április végén csak négy helyen volt átgázolható.
Az Ajho jobb partja szintén m agasabb a balnál.
A Jalu és az Ajho közt elterülő H úszán (Kozan) hegyvidék nehezen járható, kb. 500 m. legnagyobb m agasságú középhegység jelleggel bír és lejtjei m indkét folyó felé m eredeken esnek. L eg
délibb részét a T igris hegy képezi, ahonnan Vidzsu és a szigetek általában betekinthetők s am ely jellegénél fogva szinte term é
szetes bástyát képez.
Az Ajho jobb partján elterülő hegyvidék ugyan kisebb álta
lános m agassággal bír mint a H úszán, de ez is szakadozott s nagyobb testeknek, különösen pedig a tüzértöm egeknek alkalm a
zását nem engedi meg. E zen területet a H antuhoczi és a T asza- hoczi patakok önálló szakaszokra osztják. T jurencsöntől (Tjuren- csin, T jurencsen, Kiulencseng) északra a S zirib isija m a (Siriba- hijam a, Táviróhegy, Kúphegy) fontos m agaslatot képez, ahova a tám adás a Jalu felől igen nehéz.
A Jaiu folyó közvetlen védelm e megkövetelné, hogy a védelmi .vonalba a. H úszán hegyvidék is bevonassák és a Tigris hegy erő
sen megszállva legyen.
■r . Antuntól délre a Jalu jobb partját kísérő hegyvidék lassan- kint síkságba megy át. A tengerpart közelében a Jalu rendkívül kiszélesedik, mélysége csak 3 m. mély járatú kisebb járm űvek
•behatolását engedi meg. A tengerpart a kikötésre nézve nem kedvező!
A Jalu és az Ajho folyók mellékterepe u takban igen szegény.
Az Anturiból és Tjuréncsönből F önhuancsönbe (Finhuancsen) vezető .utak kivételével, ^— amelyek Lohonden községnél egyesülnek —
nem gondozott és tüzérség által alig használható taliga- és
öszvér-A Jöszvér-ALUI CSöszvér-ATöszvér-A, 1904. ÁPRILIS 30-án és .MÁJUS I-én. 23
utak vannak, míg a H úszán hegyvidék teljesen hegyi felsze
relést igényel.
A Jalu és az Ajho folyók áthidalva nincsenek.
A csata lefolyása. Esem ények á p rilis 29-ig. Mint ismeretes, a jap án I. hadsereg április 20-ig a Jalunál fel volt zárkózva. Hogy az oroszok előtt a hadsereg-parancsnok szándéka lehetőleg sokáig titokban m aradjon, a japánok a legnagyobb vigyázatot fejtették ki. Ott, ahol a felvonulás útja a Jalu jobb partján levő hegyekről belát
ható volt, leplek készíttettek, a felvonulás után pedig szigorúan m egparancsoltatott, hogy a dom bokon nappal egy em ber se m utat
kozzék.’ Mivel pedig a fö ld erítés. igen beható és a kém szolgálat kiválóan szervezve vala, a japán I. hadsereg parancsnoka rövid idő alatt teljesen tájékozva volt az orosz keleti különítm ény szám erejéről és annak elosztásáról.
Az oroszok pedig nem ism ervén az ellenség helyzetét és szán
dékát, kénytelenek voltak erejüket szétforgácsolni.
H írszerzés céljából a japánok Vidzsu északi szegélyén egy teleszkópot állítottak fel, mely a hírszerző és kém szolgálat kiváló kiegészítése volt. Az oroszok minden m ozdulata idejekorán m eg
figyeltetett. ■
Kuroki tám adó terve szerint a 12. hadosztálynak kevéssel m ájus 1-je előtt a Jalu folyót Vidzsu fölött átlépni s azután az Ajhoig előnyom ulni kellett. M ájus 1-én, az általános tám adás napján ezen hadosztály feladata az orosz balszárny m egtám adása volt, mialatt a 2. és gárda hadosztály a Jalut Vidzsunál volt átlépendő s a tám adás keresztülvitele céljából azután az A jhónál kellett azoknak felfejlődni. Hogy pedig az oroszok figyelme a 12. had
osztálytól elvonassék, 8 hadihajónak, am elyek a Jalu torkolata közelében voltak, Antun felé kellett tüntetni.
H ogy azonban ez a mesterien kigondolt terv m egvalósítható legyen, a Jalu folyón szám os híd volt verendő.
Mint m ár említtetett, az I. hadsereg összesen 792 m. hosszú hidanyag fölött rendelkezett, amelyből a 12. hadosztály 132 m.-t m agával vitt, hogy a Jalut Szuikocsin községnél áthidalja. A még m egm aradó készlet korántsem volt elegendő a szükséges hidak elkészítésére, miért is szükségbeli anyagról kellett gondoskodni.
F áradhatlan tevékenység után sikerűit az I. hadseregnek m ájus 1-jéig annyi anyagot összegyűjteni, hogy összesen 10 hid, kb. 1500 m.
hosszúságban volt építhető. Igen előnyösnek m utatkozott, hogy az
24 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE. Tigris hegyet is elhagyták s így a hídverés m unkáját m egkönnyítették.
A hidak építését a következő táblázat m utatja (L. a 4. sz. M ozgékonj'ságuk a földerítésre és előretolt állások elioglalására k ülönösen alkal
m assá tette őket. Néha tö b b ezred kötelékéből egyesíttettek.
A JALUI CSATA, 1904. ÁPRILIS 30-án és MÁJUS 1-én. 25
Az építés alatt a japánok a tüzet általában nem viszonozták, hanem az oroszok tüzelését megfigyelve, adatokat gyűjtöttek az orosz tüzérség ügyességére vonatkozólag és azt is m egállapították, hogy az oroszok nehéz lövegekkel nem rendelkeznek.
H abár az ellenség a jobb partot m egszállva tartotta is, egyes japán tiszti járőrök m égis áthatoltak és fontos adatokat szereztek a terepről és az ellenségről. M egállapították azt is, hogy a Hiszan hegyvidék nehezen járható. E zért küldötték oda a hegyi felszere
léssel bíró 12. hadosztályt. E nnek áthajózási helye, mint m ár említ- tetett, Szuikocsin (Szuikotin) községnél volt.
Kuroki tábornok április 28-án d. e. 10 órakor adta ki a követ
kező intézkedést (kivonatosan ism ertetve):
12. hadosztáfy április 30-ára éjjel Szuikocsinnál átkel s m ájus 1-jére éjszaka Szalangou, Litszaven (Szairosziko, Risijen) vonalában az Ajhót éri el. E gy különítm ény jobbra Kjokako felé, egy pedig balra a Jalu m entén H úszán felé különítendő ki.
2. hadosztály április 30-án éjfélkor G enkadotól keletre indulva a Csiulito szigeten át az Oszekito szigetre nyom úl elő s azután jo b b szárnyával a Tigris-hegy délnyugati lábánál vonúl fel.
G árdahadosztály m ájus 1-jére éjjel a 2. hadoszt. m enetéhez csatlakozik s a Jalun túl a 2. és 12. hadosztály közt vonúl fel.
A tarackezred április 30-ra éjjel Kenteto (Kinteito) községnél állásba vonúl s napkeltétől kezdve tüzelésre készen áll.
A hadsereg általános tartaléka, — a 2. hadosztály 30. ezre
dének s a 4. gárdaezrednek 2. zászlóalja és 5 lovas század m ájus 1-én hajnali 4 órakor Csiulito községtől nyugatra készen áll. A 30.
ezred egy zászlóalja a tarackezred lövegfedezete. T eh át általános tartalékúl m aradt 4 zászlóalj, 5 lovas század, az egész gyalogság egytizedrésze.
Eredetileg úgy volt tervbe véve, hogy a 2. hadosztály szá
m ára a Tigris hegy délnyugati lábánál egy külön híd építtetik, mivel ez azonban nem volt lehetséges, m indkét hadosztály egy hidon, (a vázlatban IX-el jelölve) kelt át a Jalun, a felvonulást azonban az Ajho m entén mindkét hadosztály az intézkedés sze
rint végezte.
A Tigris hegyet a japánok egy századdal m egszállották, ellenük azonban április 29-én d. u. egy orosz zászlóalj nyom ult 4 löveggel elő s a századot visszavervén, a Tigris hegy ismét az oroszok birtokába került. Ezen esem ény, valam int azon körülm ény m iatt, hogy a Jalu és az Ajho közti hegyvidék kisebb orosz csa
26 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
patok által még megszállva volt, a m ár kiadott jap án intézkedésen csakis annyi változtatás történt, hogy a 12. hadosztály gyorsabb előnyom ulásra utasíttatott.
E z a hadosztály április 29-ére éjjel Szuikocsinba m enetelt s ott az oroszok tüzelése alatt m egkezdte az átkelést a Jalun. Miután az oroszok, (kb. 1 lovas század és 2 löveg) a japán tüzérség e ré lyes tüzelése által visszaverettek, megkezdődött a hídverés, mely azonban igen nehéznek bizonyult. A vázlatban ѴИ-el jelölt híd 30-án hajnali 3 órakor elkészült és ekkor a 12. hadosztály az előnyom ulást megkezdette.
Az átgázolhatóknak talált Jalu-ágak és az Ajho átgázolása sem volt könnyű. Az em berek néhol nyakig voltak a vízben, miért is némelyek teljesen ru h a nélkül voltak kénytelenek az átgá- zolást végrehajtani.
Míg japán részen a tám adás úgy m űszaki, m int katonai szem pontból erélyesen és a legnagyobb nyugodtsággal m egkezdetett, addig az orosz keleti külö n ítm én y nem fejtett ki oly lázas tevé
kenységet és vigyázatot, am inőt a körülm ények követeltek. Az erő
dítések nem nyújtottak kellő, fedezetet, a földerítés és a kém szol
gálat nem volt megfelelő s így a különítmény parancsnoka nem tudott m agának a helyzetről tiszta képet alkotni.
A bajkálontúli kozák dandár m ár április 3-án a Jalu jobb partjára kelt át s ez a körülm ény ügyszólva minden további föl
derítést lehetetlenné tett.. .
- . A keleti különítm ény, illetve csoport parancsnoka előbb K a s- talinszki, utóbb — április 22-től — Szaszulics tábornok K uropat- kinnal a legélénkebb összeköttetésben állott. A főparancsnoktól naponta érkeztek a legkülönbözőbb., tartalm ú . távirati intézkedések, irányelvek, kérdések és kifogások, amelyek az önálló m űködést teljesen m egbénították s az öntudatos, nyugodt m űködés zavará;
- . A keleti különítm ény, illetve csoport parancsnoka előbb K a s- talinszki, utóbb — április 22-től — Szaszulics tábornok K uropat- kinnal a legélénkebb összeköttetésben állott. A főparancsnoktól naponta érkeztek a legkülönbözőbb., tartalm ú . távirati intézkedések, irányelvek, kérdések és kifogások, amelyek az önálló m űködést teljesen m egbénították s az öntudatos, nyugodt m űködés zavará;