6. és 9. sz. vázlat.
Kuropatkin tábornok akkor, mikor az I. szibériai hadtestet Oku hadseregének föltartóztatására V afangou felé küldötte, azon igyekezett, hogy megfelelő eltolások által Stakelberg csapatainak visszavonulása biztosíttassék. A vafangoui csata után azt vélte Kuropatkin, hogy a japánok az erélyes előnyom ulást folytatni fogják, miért is a nélkülözhető összes csapatokat H ajcsőn K ajcsou
ESEMÉNYEK A DÉLI ÉS DÉLK. ARCVONALBAN 1904. AUG. ELEJÉIG. 75
(Kajping) területére vonta össze, valamint a Dalin (Daling) és Csapanlin (Csipanlin) szorosokhoz is erősbítéseket küldött. Az orosz XVII. hadtest m ár vasúti szállításban v o lt; ennek teljes megérkeztéig szándékozott időt nyerni Kuropatkin.
A japán II. hadsereg élelmezési nehézségek m iatt csak junius 18-án folytatta az előnyom ulást és Szjunöcsönt 21-én érte el.
Sziuján elfoglalása után a 10. hadosztály és az 1. gárda dandár ott egyelőre megálló». Mikor azonban a II. hadsereg elő
nyom ulását V afangou felé m egkezdette, a 10. hadosztály junius 13-án azt a parancsot kapta, hogy az oroszok szárnyát és hátát veszélyeztesse és- e célból — ha szükséges — Kajcsouig nyom üljon előre ; az 1. gárda dandár pedig m aradjon Sziujánnál, hogy a 10.
hadosztály hátát és oldalát Szimucsön (Szimucsen) felé fedezze.
E rre a 10. hadosztály parancsnoka, K avam ura tábornok az elő
nyom ulást azonnal m egkezdte és kisebb harc után junius 16-án a C sapanlin-szorost el is foglalta.
Junius 15-én, a vafangoui csata után K avam ura azt a p aran
csot kapta, hogy m aradjon a főerővel Sziujánnál, de a Szim ucsön és Kajcsou felé vezető szorosokat foglalja el.
A Csapanlin-szoros m ár a japánok birtokában lévén, a D alin (Daling)-szoros elfoglalása következett. Az előbbi szorosból Mis- csenko tábornok északnyugat felé tért ki, míg a Dalin-szorost Levesztam tábornok a beérkezett erősbítésekkel együtt 11 zászló
aljja l, 6 szotnyával és 5 üteggel védelmezte. A főállás a Dalin- szorosban volt, de az oroszok az elül levő m agaslatokat is meg- szállották. Az első vonalban az összeköttetést a vadászkülönítm é
nyek és a kozákok tartották fönn, a szorosban pedig heliográf állomások és távíró-összeköttetések voltak.
A D alin-szoros m egtám adása ju n iu s 27-én történt.
A japánok öt oszlopban nyom últak előre és pedig két oszlop dél felől, három pedig Sziujan felől egyenesen a Dalin-szoros ellen.
Az 1. gárdadandár a legszélsőbb jobb oszlopot képezte.
A délről közeledő két oszlop (Tojo tábornok), valam int a főcsoport bal oszlopa (Marui tábornok) Miscsenko csapatait M uguju községtől délre m egtám adták. Miscsenko a terep helyes felhaszná
lása mellett ugyan hosszú ideig védekezett, de aztán a túlerő elől lassan visszavonúlt. Marui tábornok erre egyenesen a Dalin-szoros felé fordúlt, am ely így hátba is veszélyeztetve volt. Levesztam . tábornok heves küzdelem után felismerte, hogy az állás tarthatatlan, egyideig még egy hárító állást (Aufnahmestellung) .foglalt el, majd
76 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
a raktárak felgyújtása után Szjanlaju (Sziianlaiju) felé rendben visszavonult. Marui tábornok az előnyom ulásban megállóit, pedig L evesztam visszavonuló útját könnyen elvághatta volna.
A japánok nem üldöztek, hanem m egelégedtek az elfoglalt állások m egszállásával.
Junius végével az egész japán arcvonalban szünet állott be.
E nnek oka egyrészt az - utánszállítás rendkívüli nehézségeiben, m ásrészt pedig a- politikai és pénzügyi viszonyokban keresendő.
Japán juniusban kényszerítve volt külföldön egy m ásodik kölcsönt fölvenni. H ogy a pénzügyi m űvelet sikerüljön, a hadsereget sem m i
féle m egveretésnek érni nem volt szabad, tehát az előnyom ulást a legnagyobb elővigyázattal kellett folytatni.
Az előnyom ulást a japán II. hadsereg kezdte m eg és julius 7-én Kajcsout érte el. Az oroszok lassan visszavonúltak. A 6.
hadosztály K ajcsou környékén teljesen a II. hadsereghez csatlakozott.
O ja m a tábornagy julius elején szintén K ajcsouba érkezvén az egységes vezetést az egész japán haderő felett átvette.
Kuropatkin tábornok szándéka az volt, hogy D asiczaonál (Tasicsao) az ellenséget rövid ideig feltartóztatja s azután az összes erőkkel H ajcsön környékén fejt ki komoly ellenállást. Mivel azon
ban a később leírandó esem ények folyamán a keleti különítm ény a L anho mögé vonúlt vissza, szükségesnek m utatkozott, hogy a X. h adtest is eltolassék kelet felé. így aztán az erőknek H ajcsön környékén leendő összpontosítása nem volt teljes m érvben keresz
tülvihető.
Junius 23-án O ku hadserege Dasiczaotól (Tasicsao) délre az oroszokkal közvetlen érintkezésbe lépett. Jobb szárnyán, a m an- darin-úttól kb. 13 km .-re keletre az 5. hadosztály, balra tőle a 3., az úton a 6., végül az úttól nyugatra a 4. hadosztály nyom últ
•elő. Akijama lovassága a bal oldalt biztosította. A 6. hadosztály szabványos szervezettel bírt, parancsnoka Okubo báró tábornok volt. Az előnyomuló erők szám ereje : 48 zászlóalj, 20 lovas század, 43 üteg, 2 géppuskaosztag és négy utászzászlóalj.
H osszú mérlegelés után Kuropatkin elhatározta, hogy a harcot Dasiczaonál mégis elfogadja, és pedig egyrészt időnyerés céljából, m ásrészt pedig azért, hogy Inkou fontos kikötő minél tovább m egtarthassa az oroszok birtokában.
A dasicsaoi 12 km. hosszú erődített vonal m ár ju n iu s köze
pén készen volt. Jobb szárnya á v asútra tám aszkodott, bal szárn y a
ESEMÉNYEK A DÉLI ÉS DÉLK. ARCVONALBAN 1904. AUG. ELEjÉIG. 77
a hegyek közt kissé visszavonatott. Az állást Szarnbajev tábornok alatt az I. és IV. szib. hadtest szállta meg. A vasút és m andarin-út m entén az I., attól balra a IV. szib. hadtest volt. A bal szárnyat Miscsenko biztosította, aki ugyanis M ugujuból T ancsira vonúlt vissza,, míg a jobb szárnyon Akijamával szem ben Szam szonov lovassága állott. A déli arcvonalban levő összes orosz erők szám ereje 56 zászlóalj, 41 lovas század illetve szotnya, 18 üteg, 1 gép
pu sk ás század és két utászzászlóalj volt. E gyes ezredek azonban a ljaojani erődítések m unkálataihoz időnkint elvezényeltettek.
Oku tábornok a tám adást Dasiczao ellen ju liu s 24-én haj
nalban indította meg, és pedig az I. szib. hadtest ellen különös hevességgel. Az oroszok a tám adás't visszaverték. Az orosz ütegek itt m ár fedett állásokból tüzeltek s azpkat a japán - tüzérség kép
telen volt leküzdeni, miért is Oku tábornok a döntő tám adást csak a sötétség beálltával szándékozott végrehajtani. A IV. szib.
hadtest szintén heves tám adásokat szenvedett, de ennek dacára egyes részei a délelőtt folyamán tám adásba is átm entek. A szét- jorgácsolt erőkkel tett előtörések ugyan nem sikerűitek, de a japánok sem nyertek tért. O ku tábornok intézkedése szerint a japán tüzérség este 7 és 8 óra közt a tám adást rendkívül heves tüze
léssel vezette be, a japán gyalogság este 8 órakor tám adott is, de visszaveretett. E ste 9 és 10 órakor a tám adásokat megismételték, de a szibériai ezredek ellenállását megtörni nem lehetett. E ste 10 óra u tán a harc az egész vonalon megszűnt.
S zarubajev tábornoknak az volt a vélem énye, hogy az ellen
ség az összes erejét m ég nem alkalm azta, m iért is a m egveretés veszélyét kikerülendő, elrendelte a visszavonulást. E z az éj leple alatt végre is hajtatott.
A japán II. hsg jul. 25-én hajnalban az állást üresen találta. Az üldözés elm aradt s a hadsereg Dasicsaonál megállóit.
Az oroszok 20 tisztet és 600 embert, a japánok 66 tisztet és 1123 em bert vesztettek.
Julius 26-án a japánok megszállták Inkout, ahonnan az orosz védőrség N iucsvangra vonúlt vissza. Inkou m egszállása a japánokra nézve kiváló jelentőségű volt, m ert a kikötő elfoglalása által a nyugaton levő csapatok szám ára m indennem ű utánszállítás rend
kívül egyszerűsíttetett. Az oroszok a visszavonulás alatt a vasutat sehol sem rom bolták szét. N agyszám ú vasúti kocsi került a japánok birtokába, de m ozdony egy sem. •
78 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE
Julius 26-án az 5. hadosztály a Ií. hadsereg kötelékéből kivált, a 10. hadosztályhoz csatlakozott s azzal N od zu g r ó f tábor
nok alatt a IV . hadsereget alakította. Az 1. gárd ad an d ár ism ét a gárdahadosztályhoz csatlakozott. A IV. hadsereg m ég a 10. honvéd- (kobi) zászlóaljat kapta, úgy hogy szám ereje 18 zászlóalj, 3 lovas század, 6 hegyi üteg és egy utászzászlóalj lelt.
N odzu gróf a IV. hadsereggel az előnyom ulást m egkezdvén, Miscsenko lovasságát visszaszorította és julius 24-én m ár általában S zim ucsöntől (Szimucsen) délre m integy 10 km .-re érkezett. Itt kapta 28-án azt a parancsot, hogy — ha lehetséges — az 5. h ad o s z tá lly a l együtt S zim ucsönt foglalja el. E p arancsra N odzu tábornok elhatározta, hogy a tőle még körülbelül 20 km. re nyu
gatra álló 5. hadosztályt az ellenség visszavonuló vonala ellen irá nyítja, míg a 10. hadosztálylyal az orosz állást arcb an tám adja meg.
Szim ucsönnél a II. szibériai hadtest parancsnoka Szaszulics tábornok a Levesztam visszavonult különítm ényével együtt I S zászló
a lj, 12 szotnya és 5 üteg felett rendelkezett, M iscsenko pedig Szi
m ucsön és Dasiczao közt az 5. hadosztály m enetvonala előtt 11 szotnyával és 1 üteggel állott. A szim ucsöni orosz állás szívós v é
delemre volt berendezve, de az erők szétforgácsolva és h osszú — 1 ' km. — vonalra osztva voltak s az egységes vezetés is hiányzott.
A szim ucsöni ütközet ju liu s 31-én történt.
Az 5. hadosztály az előnyom ulás alatt heves ellenállásra talált s csak akkor tudott tért nyerni, mikor a II. hadseregből kiküldött oldalvéd, (3 zászlóalj, 1 szakasz lovasság, 2 üteg) az 5. hadosztály balszárnyán szintén tevékenységbe lépett.
A 10. hadosztály jobb szárnyán az oroszok tám ad ásb a is átm entek. E zt a japánok csak nehezen tudták feltartóztatni.
A nap eredm énye az volt, hogy a szim ucsöni állások az oroszok birtokában m aradtak, mivel azonban Szaszulics K uropat- kintól a visszavonulásra parancsot kapott, az oroszok az éj folya
mán rendben elvonúltak. A kevésbé járható terepen néhány löveg a jap án o k birtokába került.
M iscsenko a M jaolin-szoroshoz' húzódott vissza — A nsancsan- tól délkeletre 15 km ., — a II. szibériai hadtest pedig augu sztu s első napjaiban A nsancsanra vonatott.
A ugusztus 2-án a IV. és II. japán hadsereg az előnyom ulást H ajcsön felé m ár együttesen folytatta.
ESEMÉNYEK A KELETI ARCVONALBAN 1904. AUG. ELEJÉIG. 79
Mivel a japánok Szim ucsönt elfoglalták és mivel a X. hadtest julius 31-én a L anhon átszoríttatott, Kuropatkin tábornok azt az előbbi elhatározását, hogy Hajcsönnél kom oly ellentállást fejt ki, m egváltoztatta s az összes erőket A nsancsanra vonta vissza.
H ajcsönt a japánok augusztus 4-én harc nélkül foglalták el.
Esem ények a keleti arcvonalban 1904. aug. elejéig.
6., 9 és 10. sz. vázlat.
A japán I. hadsereg az előnyom ulást Fönhuancsön környéké
ről ju n iu s 23-án kezdte meg, és pedig a következő m ó d o n : Jobb o szlo p : A 12-ik hadosztály főereje a Közép-Fönsuilin (Finziaolin) szoros és Szihejan (Szihojan) felé. Szaszaki tábornok különítm ényének Szajm aczin át be kellett vonülnia a hadosztályhoz.
Középső oszlop: A 2. hadosztály a nyugati Fönsuilin-szoroson át Liansankvánra (Lanzanguan, Liensankvan).
Baloszlop: A gárda hadosztály (az 1. gárda nélkül; ez a 10.
hadosztálynál volt és a csatlakozást ism ét csak julius 31-én vette föl), a M odulin-szoros ellen.
Az u tak at az elővédekhez beosztott utászok igen n a g y ügyes
séggel és gyorsan javították ki. N appal rendkívüli hőség, éjjel hűvös volt. Az esőzések gyakran okoztak akadályokat.
Az orosz előcsapatok fokozatos visszavonulása után a japán elővédek július 3-ig a hegyszorosok birtokában voltak. (Közép- Fönsulin, Modulin, Papanlin, Laholin, Szinkailin, Motienlin.) A hadosztályok zöm e a szorosok m ögött m egállóit s ekkor hosszabb szünet következett.
Julius 4-én hajnalban 2 orosz zászlóalj a Motienlin-szoros visszafoglalására előtört, de csakham ar visszaveretett.
Kuropatkin a japánok előnyom ulása következtében a keleti különítm ény helyzetét veszélyesnek tartotta s ezért a felvonulásban levő európai X. hadtestnek (Karkov) 9. hadosztályát több üteggel azonnal a különítm ény m egerősítésére küldötte.
E z időben a z -o ro sz erők létszáma- M andzsúriában a. követ
kező v o lt:
D éli csoport: H ajcsön—Dasiczao környékén 92 zászlóalj.
Vele szem ben Dasiczaotól délre és Szim ucsöntől délkeletre öt japán h adosztály: 71 zászlóalj (az utász zászlóaljakkal együtt), — mivel pedig a jap án zászlóaljak állom ánya nagyobb volt az oroszokénál, —
80 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
az egym ással szem ben álló erők állom ánya körülbelül egyenlőre, vagyis 70— 73.000 főre vehető.
Keleti csoport: (3. lövész hadosztály, a 6. lovas hadosztály három ezrede, a X. hadtesttől kb. 1 és V» hadosztály, 3 kozák ezred) 50 zászlóalj. Ezzel szemben a japán I. hadsereg m integy 47 zászlóaljjal állott. A két fél szám ereje itt is egyenlő, körülbelül 45.000 főnyi volt.
A keleti különítm ény parancsnoka, Keller gróf tábornok, julius közepén elhatározta, hogy a Motienlin-szoroson át közeledő ellenség földerítése céljából Liansankvan ellen erőszakos kém szem lére indúl. Szándékához Kuropatkin is beleegyezését adta.
A m oitenlini kém szem le ju liu s 17-én történt.
Keller gróf 18 zászlóaljjal és 2 üteggel három oszlopban nyom últ előre. A japánok a vállalatról idejekorán tudom ást nyertek.
Az előnyom ulás három , egym ástól teljesen független ütközethez vezetett, a csoportok egym ást a nehéz terepen nem tám ogathatták.
A japánok m indenütt túlerőben léptek fel, az oroszokat v issza
szorították a nélkül, hogy a kém szem le valami eredm énynyel járt volna. Az oroszok 1000, a japánok 350 em bert veszteitek.
U gyanezen időben, julius 13-án a 12. hadosztály jobb sz á r
nya is összeütközött az oroszokkal. R ennenkam pf tábornok ugyanis Szjaoszürből (Szjaoszir), ahova a japánok elől visszavonúlt, a Szi- hejannál álló orosz csapattal egyesülni akarván, F ancziapuczinál (Fankiapuczi) két japán századra bukkant. Ő m aga m egsebesült, a parancsnokságot L ju b a v in tábornoknak adta át, csapata pedig Bönziku (Penzihu, Penhiho) felé visszavonúlni kényszerűit.
Ljubavin aztán lassankint Szjaoszür felé m ent vissza, később pedig kozák dandára a Tajcziho m entén kisebb biztosító c s a p a tokra osztatott szét. Bönzikuhoz, a Tajcziho ezen fontos átjáró
jához Gruleu ezredes a XVII. hadtest egy különítm ényével küldetett.
A japán 12. hadosztály julius 18 án az előnyom ulást Szihejan ellen folytatta s ott az orosz 9. hadosztály (X. hst.) egy dandá
réval, melyet G erselm ann tábornok hadosztályparancsnok szem é
lyesen vezetett, összeütközött. Habár á japán tám adások nem .sikerűitek, Gerselm ann m égis visszavonúlt, m ert oldalát veszé
lyeztetve látta.
Az oroszok a L anho mögé vonúltak, míg a japánok Szihejan s az attól nyugatra fekvő m agaslatokat m egszállották.
ESEMÉNYEK A KELETI ARCVONALBAN 1904. AUG. ELEJÉIG. 81
- , A japánok folytonos előnyom ulása következtében Kurópatkin a keleti különítm ényt újra m egerősítette. A X. hadtest teljesen megérkezvén, Szlucsevszki tábornok alatt a szihejáni ú tra küldetett azon parancscsal, hogy a japánok további előnyom ulását tartóz
tassa fel. A hadtest még lovassággal és tüzérséggel is szaporít- tatott, de a 31. hadosztály 2. dandára még a II. szibériai hadtest kötelékében Hajcsönnél m aradt.
Szlucsevszki tábornok elhatározta, hogy a japánokat m eg
tám adja. Mivel azonban erejök felől nem volt teljesen tájékozódva, a lassú és m ethodikus előnyom ulást választotta, vagyis m agasr latról m agaslatra szándékozott előnyomúlni és az elért állásokat inegerődíteni. C sapatját (24 zászlóalj, 88 tábori és 7 hegyi löveg, 14 és I/2 szotnya, egy utász zászlóalj m integy 24.000 f ő szá m erőben) ehhez képest elővédbe, főcsapatba, jobb- és baloldal
különítm énybe csoportosította. Mivel pedig az előnyom ulás ily módon rendkívül lassú volt, a tám adás jellege nem juto tt kifeje
zésre és a japánok azt m eg is előzték.
Kuroki tábornok ugyanis megbízható hírekkel rendelkezvén, elhatározta, hogy a m eglehetősen elszigetelt helyzetben lévő I. h ad sereg m egtám adását kikerülendő, ő megy át a tám adásba.
A julius 30-án kiadott hadseregparancs elrendelte, hogy m ás
nap a 12. hadosztály a 2. hadosztály 4 zászlóaljával (O kaszaki tbnk.
alatt) és a gárda-honvéddandár egy részével a Ju su lin -szo ro st vegye birtokába. A 2. hadoszt. főereje és a-gárdahadosztály pedig a T avuan- nál (Tavan), illetve a Ja n ze lin (Janczélín)-szorosnál levő erődített állást volt úgy m egtám adandó, hogy a 2. hadosztály arcban tám ad és m egvárja, míg a délről átkaroló gárda megfelelően érvényesül.
A hadseregparancs végrehajtása julius 31-én — óriási hőség
ben — két teljesen különálló ütközethez vezetett. ■
A ju s u lin i ütközet 1904. ju liu s 31-én. (10. sz. vázlat.) Szlucsevszki tábornok csapatai a Jusulin-szorosnál 4 csoportba voltak tagozva. Az állás a Tajczihotól kezdve dél felé kb. 15 km.
hosszúságban a Jusulin és a Henlin- (Pjelin, Szjelin)-szorosokat zárta el, m elyeken át T aanpinon (Anpin) keresztül fontos utak vezettek Ljaojan felé. '
A 12. hadosztály parancsnoka In o u jé tábornok a 23. dandárt 5 üteggel a Jusulin, a 12.-. dandár 5 zászlóalját 1 üteggel a Henlin- szoros ellen küldötte és 3 zászlóaljat tartalékban tartott. Ebből 2 zászlóalj a gárda-honvéd.;(kobi) dandárból- volt.
82 I. RÉSZ. — A JAPÁN HADSEREGEK KÜLÖNMŰKÖDÉSE.
A jobb oszlop hajnalban a 122. orosz, ezredet teljesen m eg
lepte, azonban előrejutni nem tudván, csak a M akurajam a *) m agas
latot foglalta el. Mivel pedig a legszélső orosz balszárny csakham ar erősbítéseket kapott, a japánok válságos helyzetbe kerültek. H anem az oroszok nem tám adtak s így az ütközet az északi szárnyon a sötétség beálltáig eldöntetlen m aradt. A két fél tüzérsége ugyan egész nap hevesen tüzelt, de csak kevés eredm énynyel. A jap án ütegek ugyanis igen jól voltak fedezve s így az oroszok alig lá t
h atták azokat, a japánok pedig többnyire gránátokkal tüzeltek s azok a lövészfedezékekben kevés kárt okoztak.
Az arcvonal közepén is csak álló harc vívatott az egész napon.
Az orosz jobb szárny elleni tám adás eredm ényesebb volt. Az ott parancsnokló M arczon tábornok ugyanis annak dacára, hogy a japán tám adást feltartóztatta, jobb szárnyát visszavette és m időn a japánok utána nyom últak, egész csapatjának elrendelte a vissza
vonulást. E nnek oka pedig az Okaszaki-oszlop közeledése volt, mely ugyanis Marczon tábornok csoportjának h átát veszélyeztette.
Az Okaszaki-oszlop tényleg váratlanúl fellépvén, a vissza
vonuló orosz jobbszárny ellen heves tüzelésbe kezdett. Már a katasztrófa fenyegette a M arczon-csoportot, m időn a Terek-K uban lovasezred 4 szotnyája Lipiju községnél véletlenül m egjelent s a japánokat a tűzharchoz fejlődött kozákok és azok néhány géppus
kája feltartóztatták.
Szlucsevszki tábornok m ár a délelőtt folyam án kérte a fő- parancsnokot, hogy a Ljaojanból elindított 3. hadosztályt — a XVII.
hadtestből — tám ogatásra neki alárendelje, ám de a helyzetet m ég
sem látta veszélyesnek. Délután 2 óra 45 p.-kor Marczon tábornok
nak azt a parancsot küldte Szlucsevszki, hogy a Lipijutól jobbra és balra levő m agaslatokat minden áron tartsa. E z azonban m ár teljes visszavonulásban volt s így a parancsot, m ár a csapatok nagy kim erültsége m iatt sem teljesíthette. Mivel azonban S zlucsev
szki az említett m agaslatok m egszállását igen fontosnak vélte, k ény
telen volt utolsó tartalékát oda küldeni.
E ste Grekov tábornoktól, aki a balszárny biztosítását végezte, az a lesújtó hír érkezett, hogy a japánok a balszárnyat nagyobb gyalogsággal és tüzérséggel megkerülik. (Ez a jelentés téves volt, m ert a M akurajam a hegytől csakis 2 japán század tért el észak felé.)
A tartalékok teljes hiánya, Grekov jelentése, valam int azon
' ) Makura jam a jap á n elnevezés. Jelentése: Párnahegy.
ESEMÉNYEK A KELETI ARCVONALBAN 1904. AUG. ELEJÉIG. 83
é rte sü lé s,. hogy az erősbitő 3. hadosztály T aanpin községet csak éjjel érheti el, arra indították Szlucsevszki tábornokot, hogy a Lanho mögé visszavonűljon, ahol m ár a „főállás" elő volt készítve.
A viszavonulás rendben történt s azt R jebinkin tábornok utó védé fedezte. A ugusztus 1-én az egész X. hadtest az A npinlin- szorostól délre és északra levő m agaslatokat szállta meg. A japánok csak a Lanhoig üldöztek.
Veszteségek: Oroszok 2300 fő, japánok 420 ember.
A ja n ze lin i ütközet 1904. ju liu s 31-én. (10. sz. vázlat.) A keleti különítm ény Keller gróf táb o rn o k alatt a Janzelin- szorosnál, T avuantól nyugatra v ett felállítást. Szám ereje (a 3. és 6.
keletszibériai lövész hadosztályt 24 zászlóalj, 9 üteg és egy utász
zászlóalj volt. Ellene a 2. hadosztály főereje és a gárda küldetett.
Julius 31 én hajnalban a gárda-hadosztály négy oszlopban előnyom ulván, a tám adásra készen állott, azonban a várt kedvező eredm ény elm aradt. A 2. dandár jobb oszlopa ugyanis tévedésből nem a neki kiutalt helyre m ent és míg a helyes fölállításba érke
zett, m ár dél volt. A tüzérség ugyan m ár reggel 5 órakor m eg
kezdte a tüzelést, de a kitünően fedett orosz ütegek ellen csak kevés h atást ért el. A 2. gárdadandár bal oszlopa — V atanabe tábornok — szintén késedelm et szenvedett, m ert a lövegek fejlődése és elhelyezése a rendkívüli terepnehézségek m iatt igen hossza
dalm as volt.
A tám adás m egindításakor heves harc fejlődött ki, amelyben az oroszok m ár nem alkalm azták az össztüzeket oly mérvben,
A tám adás m egindításakor heves harc fejlődött ki, amelyben az oroszok m ár nem alkalm azták az össztüzeket oly mérvben,