• Nem Talált Eredményt

Néhány adat a termelékenység alakulásáról

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Néhány adat a termelékenység alakulásáról"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

Néhány adat a termelékenység alakulásáról

Hároméves tervünk sikeres befejezése és az ötéves terv indulása előtt állunk.

Ma már nemcsak a termelés fokozása az előttünk álló feladat, hanem a termelékeny-

ség emelése és az önköltség csökkentése is. ,

A munka termelékenységért folytatott harc jelentőségéről Lenin ezt írta: ,,A munkatermelékenység végeredményben a legfőbb, legfontosabb az új társadalom

győzdme számára."

A statisztika egyik fontos feladata éppen a munkatermelékenység színvonalának mérése, a figyelemnek az észlelt jelenségekre való felhívása.

A következőkben közölt táblák ötféleképpen tartalmazzák a munkatermelékeny—

ség mérőszámait és indexeit. A számok azt mutatják, hogy a termelékenység ez év első 5 hónapjában nem emelkedett jelentős mértékben.

Az összeállítások a termelékenység következő mérőszámaíra vonatkoznak:

1. egy teljesitett fizikai munkaórára eső bruttó termelési érték, 2. egy teljesített fizikai munkaórára eső nettó termelési érték, 3. 100 Ft kifizetett munkabérre eső bruttó termelési érték,

4. 100 Ft kifizetett munkabérre eső nettó termelési érték,

le 5. 100 Ft összes személyi kiadásra (munkabérre és illetményre)_eső nettó terme- si érték.

Ezek közül az akkumuláció megítélése szempontjából fontos a 100 Ft összes személyi kiadásra eső nettó termelési érték. Jelenleg 100 Ft munkabérre, illetve összes illetményre háromszáz-egynéhány Ft gyári áron számított nettó termelési érték esik. Azon- ban ha a rezsiköltségek, az amortizáció, a szociális kiadások és a társadalombiztosi—

tás összegét is számításba vesszük, akkor sokkal kedvezőtlenebb képet kapunk.

Egyedül az OTI már 45—50 Ft—os mínuszt jelent és ha az üzemi költségeken kívül az ipari termeléssel közvetlenül összefüggő ipari központok és iparigazgatósagok adminisztratív kiadásait is tekintetbe vesszük, akkor 100 Ft összes személyi kiadásra alig 200 Ft helyes értelemben vett, gyári eladásiáron számított nettó termelési érték jut. Ez a 200 Ft,illetve a gyári eladási ár, forgalmiadó nélküli ; a forgalmiadót bele-

számítva kb. 250—280 Ft lesz.

A következő tábla ennek az ötféle termelékenységi mutatónak 1949 január és

május hónapok közötti alakulását szemlélteti..

1. sz. tábla

Termelékenység a gyáriparban (építőipar nélkül)

1 9 4 9 Termelékenységi mutató

január február ; március ! április ! május

! _

1. Bruttó/óra Ft ... 31.70 33.00 35.60 35.50 34.60

2. Nettó/óra Ft ... 12.00 12.70 12.80 13.00 12.60

3. Bruttó/bér Ft ... Lili—35.00 1.119.00 1.250.00 1.178.00 1.171.00

4. Nettó/bér Ft ... 390.00 461.00 449.00 431.00 424.00

5. Nettó/illetm. Ft ... 292.00 335.00 337.00 319.00 315.00

lla sz. tábla

A termelékenység indexszámai a gyáripar-ban (épitőipar nélkül)

* (1949 január : 100)

' 1 9 4 9

- Termelékenységi mutató

január ! február ; március ! április ! május

;1. Bruttó/óra Ft ... 100.o 1044 1124 1113 nem

2. Nettó/óra Ft ... 100.0 1063 1063 1085 1054

3. Bruttó/bér Ft ... , 100.0 115.9 120.8 1133 1132

A. Nettó/bér Ft ... . . . . 100.0 1183 1152 110.6 1095

5. Nettó/illetm. Ft ... 100.0 : 1145 1155 109.4 ' 1073

A fentiekben ,,nettó termelési érték" alatt a bruttó termelési érték és a felhasz—

nált anyagok közötti különbség értendő, éspedig mindkettő gyári eladási áron. Ez a, ,,nettó, érték tehát tartalmazza az amortizációt és az üzem rezsiköltségeít is. A ,,mun— '

kaóra" a fizikai munkások által ténylegesen ledolgozott órák számát jelenti.

Összehasonlítás céljából a 2., 3. és 4. számú táblázatokon, valamint az 1., 2. és 3.

számú rajzokon a gyáriparra és két fontosabb iparágra vonatkozóan feltüntettünk két

Ió3

(2)

termelékenységi mutatószámot —— az egy teljesitett fizikai munkaórára eső nettó termelési értéket és a 100 Ft összes munkabérre eső nettó termelési értéket —— 1948 hónapjairamegítélésénélis.tekintetbeAzonban ezeknekkell venni,az hogy1948. évazokat12 hónapjáramár az árváltozásokvonatkozó számoknakis erősen be-a

folyásolják. (Pl.: az élelmezési iparban, —— amely az ösa termelékenység október és január között —— látszólagsztermelés—— 50%—aljelentős részétesett.) Általábanadja _—

hosszabb időre megbízható alapot csak a fix—árakonMeg kell jegyeznünk, hogy minden mutatószámnál(terv—árak) való számítás adhatna.vannak hibák, (pl.:anettó termelési értéknél a befejezetlen termelés helytelen becslései folytán) de az egész iparra vonatkozóan, különösen több hónapból álló időszakokban ezek a hibák nem zavarják a helyes képet, így a

különböző mutatószámok nagyrészt a valóságos helyzetet tük—

rözik vissza.

A termelékenység stagnálását mutatja az is, hogy a mintegy 15 %—03 nettó termelési e'rtéke—melkedést kb.

az üdülések megkezdése magyarázza.

12 %—os létszámemelkedéssel értük el. A májusi

.

visszaesést részfien

A termelékenység változásának legkedvezőtlenebb képét a 100 Ft összes mun—

kabérre és illetményre eső nettó termelési érték mutatja; ez összefügg azzal, hogy a szellemi és fizikai dolgozók arányszáma előnytelenül alakul.

2. sz. tábla

Termelékenység a gyáripnrbau (építőipar nélkül)

Index: 1949 január — 100

100 Ft összes munkabérre eső Egy teljesített fizikai munkaóra ra I (] Ö p 0 " ! nettó termelési érték eső nettó termelési érték

Ft í index Ft ( index

1948 júniusjúliusaugusztusszeptemberjanuárfebruármárciusáprilismájus........................ 364380405376389378372354 ii)/Li97.695593490539615993)972 11.081 1.2612.3112.451 0.54] 0.4?)9.339.80 ;,! 10431031)88287494278.182.10917

... 439 113.0 13.25 1103

október ... 466 , 120.() 14 .16 1185)

novramher ... 476 1222 14—44 1203

december ... 432 1103 13.21 1105)

1949 januárfebruár... 389 1001) 11.95 100.0

... 461 1183 12.70 1063

március ... 448 1152 12.78 1069

április ... 430 110.6 12.97 1085

május ... 426 1095 12.60 1054

3. sz. tábla

Termelékenység a gépgyártásban

Index: 1949 január :: 100

100 Ft ősszes munkabérre eső Egy teljesített fizikai munkaórára

I d 6 p 0 n t nettó termelési érték eső nettó termelési érték

Ft ! index Ft index

1948 júniusjúliusaugusztusszeptemberjanuáráprilisfebruármárciusmájus..................... 4 237288333294288253277290 65.479291.881.079.879.569.6576.3 11.5112.048.957.647.448.037.996.86 61.22922.96.4134359.63643SAM)71.7

... 256 70.4 8.59 68.8

október ... . . . . . 260 71.5 8.11 64.9

november ... 342 943 1 l .86 91.0

december ... 320 88.12 11.12 BSA)

1949 januárfebruaráprilismárciusmájus .... . . .... . . ....... 363432378433403 1042NLG100.0119.1119.3 13.7212.5312.4912.8611.19 , 10931003100.089.699.0

tót

(3)

4. sz. tábla

Termelékenység a textiliparbaíx "

Index: 1949 január 2 100

100 Ft összes munkabérre eső Egy teljesitett fizikai munkaórára

I d 6 p 0 n t ( nettó termelési érték eső nettó termelési érték

Ft _ index Ft inden;

1948 január ... 496 116.4 11.98 100.9

február . . . . . 513 1204 12.29 103.5

márciús ... . 538 1262 13.32 1122

április ... 549 128.9 14.00 117.9

május ... 460 108.0 12.12 102.1

június ... 430 1003 11.91 1003

július ... 410 962 13.14 110.7

augusztus ... 459 107.9 13.18 111.0

szeptember ... 421 988 10.69 901

október ... 488 1143 13.16 1'10.9

november ... 483 1133 11.86 100.0

december ... 570 1333 14.91 1255

1949 január ... 426 100.0 11.87 100.0

február ... 531 1243 13.59 1145

március ... 539 1265 14.21 1193

április ... . ... 484 1135 13.70 1154

május ... 118.1 14.27 1202 *

1. sz. rajz

Index 19149J'anuárz100

TERÉJELÉKEMYSÉG A GYÁRIPARBAN

(Énrám/w Mikál)

fgv fe'_//£5:f£"/' Hilfe/' mMM/wa eso'IIE/fá Mme/937 ep/e'kx

?

,

/ 700 ff ősszes mun/Wágne eso'

nel/o' lep/pakk! ér?/el

: 1 : l

lan. ! hul mm.! ápr.! nül lám. 1

15/5333

fúl. ? aug. isteni m. i nem i da.

A . . ;

ien. ; fem. ; mm.! ápr ! aki.

1949

165

(4)

2. sz. rajz

TERMELEKENYSÉB A GEPGYARTASBAN

index 19149 Januar-100 420

IIXX ! K

I 400

W

700 f/ ősszes munkaüfine , esa' "Ef/(f few/778195 Árvák

90 %a—__

I,",

50

/

így rajat/Tel; f'iznvax maaA—aánána a.s'a' neM' femme/éw zip/ék

_140

! ) l l ! I ! l l l !

Don. ! !ebt. ! nem.! mi. ' Mi,] [ún. V W. ] ma. ' szem., a(. ! nov. 1 de'.—

3. sz. rajz

TERMELÉKENYSÉG A TEXTIUPARBAN

Jn.-(fem 1§w9 Januar: TG!)

! ! !

ian. ] Mar. * mára. ; ápr. ' ma).

1948 1949

lya§100 f/ összes mun/15091? 950"

i'

lle/ra' [1915me a')"fák

,?

/

ÁK - i ;, ,

Riga/Ág; ?

%%

így rgy/Laell f'w'l'a/ munkad/áfa ása" ne,/fd famaffsr áffé!

! 1 ) 1 1 1 : !

166

1 1

mi %ebr. [ man.] Bpi ' maj. ! iún. i m I aus. lsxeptí okt ' m.! cm.

1948

420 1

530

60

no _"

20

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ez azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelmet az anyagi termelési ágak nettó termelésének összegeként határoz—.

vánta részesíteni. A konferencia részt- vevői a magyar gyakorlatról, -- amely mind a teljes és a nettó termelési érték, mind a nettó termelés közelítő indexei alapján

(Index: 1929. táblában összefoglalt adatok szerint a nettó termelési érté k mindkét időszakban kisebb mértékben emelkedett, mint a bruttó termelési érték, és

Befejezésül a növénytermelési és állattartási termelési értéket együttesen vizsgáljuk. Ha a családok számához viszonyítjuk az együttes termelési értéket, akkor

Ez a mutató nem támaszkodhatik sem a nettó termelési értékre, sem pedig az egyes termékek termelési mutatóinak mérlegelt átlagára, mert ezek a termelés egy részét

lapítani az egyes termékcsoportokra vo- natkozóan a nettó érték hányadát, tehát a nettó termelési érték arányát a bruttó termelési értékhez képest. Egyes termék-

Szerző termelési függvényen ennek makroökonomiai fogalmát érti, mely a nettó társadalmi terméket a teljes mun—.. kaerő— és

Figyelemre méltó az is, hogy ezer forint termelési költséggel átlag körüli (1789 Ft) termelési értéket állítanak elő a szántóföldi növénytermelő, valamint a