Reichardt, H.: A termelési függvény szintetikus szemléletének problémái

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

543

RE!CHARDT, H.:

A TERMELÉSI FOGGVÉNY

SZINTETlKUS SZEMLÉLETÉNEK PROBLÉMA!

(Probleme einer synthetischen Betrachtung der Produktionsfunktion.) -— Zeitschrift für Nationawkonomie. 1964. 3. sz. 287—297. p.

Szerző termelési függvényen ennek

makroökonomiai fogalmát érti, mely a

nettó társadalmi terméket a teljes mun—

kaerő— és tőkeráfordítások aggregátuma—

ként kezeli. Ilyen termelési függvények—

kel gyakran találkozunk, például a jöve—

delemelosztás és növekedéselmélet terüle—

tén is. Tartalmuk többnyire kettős, amennyiben részben közgazdasági, rész—

ben technikai összefüggéseket juttatnak

kifejezésre. Aggregált termelési függvé-

nyek felállításához az árrendszerre is

szükség van —-— ennyiben kifejezetten közgazdasági jellegűek — másrészt a

nemzetgazdaság termelési folyamatának

technikai viszonyait is kifejezésre jut—

tatják, ami viszont technikai jellegüket domborítja ki. A termelés technikai fel—

tételeinek változását, a technikai hala—

dást szerző nem veszi figyelembe; így elemzésének módja statikus.

A tőke— és munkaerő—ráfordítások függ—

vényeként feltüntetett nettó társadalmi termék egyenlete:

Y :. F (A, K), /1/

ahol Y a társadalmi terméket, A a mun—

karáfordítást és K a tőkebefektetést je- lenti, — kibővítendő még a munka— és a tőkebefektetés határtermékével is ( F A és FK faktorok), tehát:

F(A,K):AFA (A.K)—i—

Y.

4— K FK (A, K) : /2/

Ezek figyelembevételével egyensúlyi helyzet akkor áll fenn, ha:

FA : l, és FK :: Z, L/3/ /4/

ahol 1 a reálbéreket, 2 pedig a tőkekama—

tot jelenti.

Az így megalkotott termelési függ—

vény azonban nincs tekintettel a mikro—

ökonómiai termele'si folyamatokra és ár—

alakulásokra. Éppen ezért meg kell kí- sérelni a termelési függvényt mikro—

ökonómiai alapjaiból kiindulva megköze—

líteni, tehát a szintetikus elemzés segít—

ségével. A cikk erre nézve P. A. Samuel- son és R. M. Solow elgondolásait ismer—

teti.

Samuelson vizsgálódásai a termelői

költséggörbékből indulnak ki és ezeket

a következőképpen vezeti le: a statikus

gazdasági rendszerben minden egyes M

termelőegységnek, mely 'a többivel ver—

senyez és haszonra törekszik, a költség—

görbéje két komplex alkotóelemből tevő—

dik össze, az ártényezőből (V, melyet a kereslet és kínálat alakít ki), valamint

egy technológiai tényezőből, mely az adott lehetséges termelő folyamatok ösz—

szességét öleli fel (T), amelyekből egyet

kiválasztanak és ez határozza meg a

termelés technikáját, illetve intenzitását

Egy adott gazdaságban a T, és V meny—

nyiségileg határozott értékek és így a

reálbérek, a tőkekamat, az intenzitás, a

befektetett tőke, a tőkejavak ára, a mun—

karáfordítás és a gyártott fogyasztási javak mennyisége figyelembevételével a termelés egyensúlya is meghatározható.

A statikusnak feltételezett, versenyző termelőegységeket felölelő gazdaság ter-—

melési függvényének fogalmi meghatáro—

zása céljából a nettó társadalmi termék, a tőkebefektetések és a munkaráforditá—

sok meghatározására van szükség. Az aggregált termelési függvényben szereplő kifejezések a megfelelő mikro-mennyi—

ségek aggregátumai; a tőkét az elemi ter—

melési folyamatokba befektetett tőke—

értékek összege alkotja; így az adott ? technológia mellett a nettó nemzeti ter—

mék, a munkaráfordítások és a tőke—

befektetések globális nagysága meghatá—

rozható. Nem világos azonban, hogy mi—

lyen az egyes gazdasági egységek ter-v

melői költségeinek és a globális nagy—v

ságok viszonyának jellege. Azonos ter- melői költsége több gazdasági egységnek

lehet, melyek különböző nagyságrendűek akár a nettó termelés, akár a tőkebefek—

tetés vagy munkaráfordítás tekintetében.

A kérdés úgy oldható meg, hogy a ter—

melői költségeket nem az abszolút glo—

bális nagyságokhoz, hanem a relatív glo-

bális nagyságokhoz (A/Y, K/Y) viszonyit—

ják.

A fentiek figyelembevételével szerző az _,f költséggörbéből matematikai—geomet—

riai úton levezeti azt az F termelési függ—

vényt, mely a fenti (1—4) alatti feltéte—

leknek megfelel. Ezt a hipotétikus F ter—

melési függvényt éppen úgy mint az f termelési költséggörbét egyértelműen a T technológia határozza meg, és ezt a fajta termelési függvényt Samuelson ,.surrogate production function"—nak ne—

vezi.

Solow vizsgálatai viszont abból a szem- szögből közelítik meg a kérdést., hogy

megmagyarázzák a diszkrét, heterogén

mikroökonómiai tőkestruktúráknak a fo—

lyamatos, homogén makroökonómiai ter—

melési függvénnyel való összefüggéseit.

(2)

544

, A termelési :függvényt minőségileg. kü;—

lönböző ,potenciáii's. tőkejavak —ös$zessé—

gének tekinti, amelyek közül alberuhá- zők választhatnak. Avizsgálódás a ter—

melés szférájának csak egy meghatáro-

zott területére terjed ki.

A termelés egyik szektorában a fo—

gyasztói javak gyártásához szükséges gé- peket készítik bizonyos, mennyiségű munkaráfordítással. Ezeknek a gépeknek

bizonyos időszakra szólóan azonos meny-

nyiségű fogyasztói cikkek gyártásában mérhető le a kapacitásuk. Egy bizonyos, például a típusú gép kezeléséhez a meny—

nyiségű munkaerőre és konstrukciójához

a—g munkaegységre van szükség. A gépek

élettartama felszerelésüktől kezdve 'n időszak, attól függetlenül, hogy ténylege—

sen milyen mértékben vannak kihasz—

nálva. Az a és az af'g bizonyos a ter—

melési eljárás mechanizáltságának és tőkeintenzitásának az indikátorai. Annak feltételezése mellett, hogy minden az idő-

szakban csak egy géptípust konstruálnak,

a termelői folyamatban legfeljebb 'n számú géptípus lehetséges. Ezeket a

gyártási időszak szerint (évjárat szerint)

lehet besorolni, (ismét feltételezve azt,

hogy a gyártási időszakot követő idő—

szakban kezdenek termelni), vagy pedig munkaintenzitásuknak megfelelően is csoportosíthatók.

Azok között a tényezők között, ame- lyek a termelési függvény értékét meg—

határozzák, mint exogén tényezők szere—

pelnek a munkaerő—ellátottság és a be-

ruházási hajlandóság. A feltételek közé

tartozik, hogy a munkaerő—kínálat merev legyen; a béreket a fogyasztási javak mennyiségében lehessen kifejezni; a be—

1ruházók a gépi beruházásból folyó

STATISZTIKAI IRODALW FIGYELÖ

maximális nyereség ' elérésem töreked- jenek és a fogyasztói javak piacán sza- bad verseny uralkodjék. Arberuházók a döntéskor feltételezik, hogy az 'n idő- szak alatt a bértételek és a tőkekamat nagysága a jelenlegi szinten maradnak.

Egy bizonyos t időpontban az 1 bér—

költséget az A; exogén munkaerő—kíná—

lat és a rendelkezésre álló géppark ha—

tározza meg, melyet a következő vek—

tor jelöl:

Kt: (at—n It—rv a'í—l It—j) -_

A bérköltség határozza meg viszont

a kamattényezőt (z) és az új géptípust (az). Az I; kifejezés a bruttó kapacitás-

növekedést jelenti.

Az elméletileg konstruált és matema—

tikai formában kifejezett lineáris Cobb—

Douglas típusú függvény egyensúlyá—

nak követelményeivel kapcsolatban szerző megállapitja, hogy a hosszúlejá—

ratú egyensúlyhoz szükséges volna egy—- részt, hogy a bérhányad megfeleljen a

függvénybeli jövedelemeloszlásnak, más—

részt a termelői költséggörbéhez iga—

zodjék. Megállapítja, hogy amennyi-

ben a függvény egyensúlya a jövede—

lemeloszláshoz igazodik, akkor nem

egyeztethető össze a költséggörbével, ha pedig a költséggörbéhez, akkor a jöve—

delemeloszlástól tér el. Solow ezeket az eltéréseket modellje parciális és dina—

mikus jellegére vezeti vissza. Szerző véleménye szerint ezeket a nehézségé- ket a fenti statikus elemzési módszer kikerüli anélkül, hogy a problémát lénye- gében megoldaná.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

DEMOGRÁFIA —— EGÉSZSÉGUGYI STATISZTIKA

CHRISTL, A.:

Az IDEGENFORGALOM STATISZTIKA!

És SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATA!

(statistische und soziologische Unter-su—

fchungen über den Fremdenverkehr.) München.

1957. Druck. Schumacher—Gebler. 88 p.

A müncheni egyetem idegenforgalom-

gazdaságtani intézete Bajorország 24

helységére kiterjedő vizsgálatot Végzett, amelynek célja a vendégek életkor, ne—

mek, foglalkozás és társadalmi rétege—

ződés szerinti beható statisztikai elem-

zése volt. '

A megfigyelés köréből kizárták azo-

kat a személyeket, akik, egy napnál rövi—

debb vagy két hónapnál hosszabb ideig tartózkodtak egy helységben, de kiter—

jedt bármilyen úticéllal utazókra, így például az üdülés, látogatás, turisztika és sportolás céljából tett utazások mellett az üzleti és hivatalos utazásokra is;

A statisztikai vizsgálat céljára [nem szerveztek külön összeírást, hanem a

megfigyelésre kijelölt helységekre vonat- kozóan a rendőrségi bejelentőlapok rep—