Az egy teljesített munkaórára eső vállalati teljes termelési érték alakulására ható tényezők

TÓTH ERNÖ :

AZ EGY TELjEstTETT MUNKAÓRÁRA ESÖ"

_ VÁLLALATI TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK ALAKULÁSÁRA HATÓ TENYEZÖK

A vállalatok munkájának értékelése során igen komoly helyet foglal el"

a munkaügyi terv teljesítésének vizsgálata, illetőleg elemzése. Gyakran for—

dul elö az, hogy a vállalatok előírt munkaügyi mutatóikat túlteljesítik, azon- ban sajnos találkozunk olyan esetekkel is, amikor a mutatók elért színvonala.

nem felel meg a vállalat számára előírtaknak, vagy a szocialista gazdál—

kodás törvényeinek. Mind az előbbi, mind az utóbbi esetben feltételenül meg' kell részleteiben vizsgálnunk, hogy a munkaügyi terv teljesítése során mely vonatkozásban dolgoztunk jól, vagy hol követtünk el hibát. Csak rész- letes vizsgálattal és elemzésselwtudjuk a megfelelő összefüggéseket megálla—

pítani, a helyes következtetéseket levonni és csak így tudjuk a statisztikát a terv végrehajtásának és az operatív vezetésnek eszközévé, az operatív intézkedések alapjává tenni.

Ezen munkánk során legdöntőbb jelentőségű a munkatermelékenység mutatóinak ellenőrzése, illetőleg elemzése. Tudjuk, hogy a termelékenységi mutatók a legösszetettebb mutatók közé tartoznak. Részletes elemzés hiá—

nyában sokszor ezek a mutatók önmagukban kedvező képet mutatnak, holott sok esetben előfordul, hogy az elért kedvező színvonal mögött nem a vállalat jó munkája áll. Gondoljunk itt csak arra, hogy több- ször fordul elő az—,— hogy a vállalat a tervtől eltérően a tervezettnél jóval ala- csonyabb vagy magasabb munkaigényű gyártmányokat állított elő —— a megrendelők megváltozott igényeinek megfelelően —— s ilyen esetben a ter—

melékenységi mutatók a vállalattól függetlenül növekszenek, illetőleg csök—

kennek. Éppen ezért a termelékenységi mutatók elemzésénél külön-külön ki kell dolgoznunk azokat a termelékenység alakulására befolyást gyakorló—

tényezőket, amelyeknek hatását számszerűenkilehet fejezni.

Az egyes termelékenységi mutatók közötti számszerű összefüggések, a mutatók között ható tényezők számszerű hatása az elmúlt években tisztá- zódott. Tisztázódott az is, hogy igen sok tényező fejti ki hatását az egy telje- sített munkaórára eső vállalati teljes termelési érték színvonalának alakulá- sára, azonban külön-külön számszerűen nem tudtuk még ezek hatásait ki- mutatni. A" következőkben megkíséreljük ezek egyrészének számszerű hatá—

sait kidolgozni.

Tudjuk, hogy az egy teljesitett munkaórára eső vállalati teljes terme- lési érték fejezi ki leghívebben a munka termelékenységének tényleges szin—

vonalát, ezért ezt a mutatót a tiszta, vagy veszteség nélküli munkaidő ter-*

melékenységének nevezik. Világos azonban, hogyha ezen mutató előírt szín—

^{— 474}

vonalát betartani nem tudtuk, akkor meg kell vizsgálnu nkazokat a tényező-;

ket, amelyek ennek a mutatónak alakulását befolyásolják. * — Vizsgáljuk meg először is, hogy a vállalat szerkezetében nem állott—e bef ' változás. A vállalat szerkezetében beálló változás —— ami a társvállalatokkal kapcsolatos kooperáció megváltozásában jut kifejezésre —-— eltorzítja a terme—

lékeUySég__értékmutatóját. A vállalati szinten mért teljes termelés _értéke-rgr—LÉ,

ugyanis fuggetlen attól, hogy a késztermék egyes alkatrészeinek, illetveaz*

azok előállításához szükséges félkésztermékek

gyártását, vagya gyártással,

kapcsolatos különböző munkákat, szolgáltatásokat a vállalat saját munkái-tvr.?!

_saival végzi—e el, vagyazokat más vállalatokkal készíttetí. _

A vállalatok közötti kooperációban beálló változások hatását tehát'az

'egy teljesített munkaórára eső Vállalati teljes termelési értéknél kiszűrninem

tudjuk és erre a normaórában mért termelékenység mutatóját használjuk.- __

Ezekután meg kell néznünk, hogy nem változott—e meg a jóváhagyott __

tervvel szemben az általunk termelt termékek összetétele. Tudjuk,—Ugyanis,

hogy a vállalatok a gyártmányok igen sok fajtáját termelik, melyeknek! ' munkaigényessége jelentősen különbözik. Gondoljunk csak arra, hogy a

különböző termékekhez különböző minőségű és mennyiségű anyagokat hasz— , nálnak fel, amelyek az eleven munkaráfordítással nem arányosak. Lehet, hogy a jóváhagyott tervben nem szereplő gyártmányokat termeltünk, és így más anyagokat is használtunk fel, mint amiket a terv előírt.

A munkaigényesség azonban nemcsak azért változhatott meg, mert a jóváhagyott tervvel szemben _a termékek más összetételét termeltük. A mun—

kaigényesség mutatójában ugyanis az előbb említetten kívül többek között visszatükröződik a műszaki fejlesztésnek, a munkaigényt változtató beruhá- _ zásoknak, a munkafolyamatok gépesítésének,_az észszerűsitéseknek és újí- tásoknakjvalamint a selejtre fordított normaóráknak (a selejt változásának) hatása is. Láthatjuk tehát, hogy a munkamennyiség változására igen Sok tényező hat ki,. melyeknek az egy teljesített munkaórára eső teljes termelési értékre valóhatása együttesen kimutatható. Sőt a munkaigényes'ségen belül ki tudjuk mutatni a selejtre fordított 'normaórá'k változásának, hatását is.

Természetes, hogy az Összes normaórák a termelésre és a selejtre fordított normaórákon kívül olyanokat is tartalmaznak, amelyek a termelésre közvet—

lenül nem vetíthetők és azzal kÖZVetlen kapcsolatban nincsenek és ezért tor- zítólag hatnak. Ezek kiszűrésére és a termelékenység színvonaláragyako—

rolt hatásuk pontos kidolgozására azonban jelenlegi statisztikai gyakorla-s tunk mellett rendkívüli nehézségeket okozna. *

Ezekután elsősorban tisztáznunk kell azt, hogy mit értünk a munka—

igényesség mutatóján. A munkaigényesség mutatóján az 1000 forint válto- zatlan áras termelési értékre eső normaórák számát értjük.

Kiszámításának képlete: "

M : IE?- X 1000 T

ahol ,

M : a munkaigényesség mutatója,

Nö : az összes normaórák száma, a,

T : a változatlan áras termelési érték.

Annak a megállapításnak helyessége, hogy a munkaigényesség válto- zásának hatása az egy teljesített munkaórára eső teljes termelési érték szín—

vonalára kimutatható, világossá 'válik, hogyha a teljesített órákat alkotó—

AZ EGY TEÚESíTETT MUNKAORARA ESO VALLALATI TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK 475

elemeire bontjuk. Tudjuk, hogy a munkások által teljesített munkaórák fel- oszlanak: a) darabbe'res órákra, b) időbe'res órákra. A" darabbe'res órák szer—

kezete't is ismerjük az átlagos teljesítményszázalék kiszámításából. Az átla—

gos teljesítményszázale'k kiszámításának képlete:

t : 53 x 100 D

melyet rendezve

a N..

D :;n—J x 100

ahol ' t

D : a darabbéres órák száma, Nö: az összes normaórák száma, [' : átlagos teljesítményszázalék.

Ezek szerint tehát a normaórák számának megváltozása, —— az átlagos ' teljesítményszázale'k és az időbe'res órák számának változatlansága esetén

—— megváltoztatja a teljesített összes munkaórák számát és így az ennek felhasználásával kiszámított termelékenységi mutatót is.

' Elemzésünket végezzük el egy gyakorlati példán. Tegyük fel, hogy egy _ időszakra az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre. ,

: 2,000.000 Ft (vállalati teljes termelési érték változatlan't áron) Nö : 88.000 óra (összes normaórák száma)

t : llO% (átlagos teljesítményszázale'k) D : 80.000 óra (darabbe'res órák száma) ] : 20.000 óra (időbéres órák száma)

Ö : 100000 óra' (összes teljesítendő munkaórák száma) ' írjuk fel ezekután az egy teljesített munkaórákra eső teljes termelési érték képletét, azonbana teljesített összes munkaórák számát a képletben a _ rendelkezésünkre álló összes adat segítségével a legrészletesebben jelöljük.

Ezek szerint tehát: '

I.

E: T

"(TÖXIWHI ?

ahol ,

E : egy teljesített munkaórára eső vállalati teljes termelési érték.

Vonjuk össze fokozatosan a képletet, majd helyettesítsük be a betűjelek helyébe a megfelelő —— az előzőekben megadott —— számokat.

II.

_ T

D—j—I

HI. an-

" T

E : __..—

0 IV.

_ 2,000.000 2,000.000 __ 2,000.000 _20 t

_ 88 000 280.0004r20.000— 100000 *" F

(jü—mm) 4— 20.000

Számítsuk ki még a munkaigényesség mutatóját:

476 A _ , .. rom Bánd if ,,

N.. 88.000

M : _íg- X 1000 : "Zö-Óöőób— X 1000 : 44 normaóra

Ezek előrebocsátása után változtassuk meg a munkaigényességAmuta-r ,_

tóját 462 normaórára, azaz emeljük meg azt 5%—kal. Ha megvizsgáljuk a ? munkaigényesse'g V. képletét, azt találjuk, hogy ezt a változtatást kétféle—

képpen hajthatjuk végre: *' '

a) a termelési értéket,

b) a normaórák számát, változtatjuk meg. ,

Itt kell megemlíteni azt, hogy az első esetben —— tehát a termelési érték

megváltoztatásával —— a teljesített órák száma nem változna meg, mi %

második esetben —- annak ellenére, hogy az átlag teljesítményszázale ot ,

nem változtatjuk —— a teljesített órák száma megváltoznék és vele "**együtt , megváltozna a darabbéres óráknak a teljesített összes órákhoz mért aránya. ;

"; Láthatjuk tehát az előzőekből, hogy az egy teljesített munkaórára eső válla-' ,, — ';

lati teljes termelési érték színvonalára három tényező fejti ki hatását:

a) a munkaigényesse'g,

b) az átlagos teljesítményszázalék,

c) a darabbéres óráknak a teljesített összes munkaórákhoz mért aránya.

A felsorolt három tényező egymással szoros kapcsolatban van, a terme- lékenység színvonalára lévő hatásuk külön-külön csak a munkaigényesség és a darabbe'res órák arányának megváltozása esetében mutatható ki. Az átlagos teljesítményszázalék hatása külön már nem számítható ki, mivel

ennek megváltozása egyúttal megváltoztatja minden esetben a teljesített

összes munkaórák összetételét,tehát a darabbéres óráknak a teljesített ösz-

' x szes munkaórához mért arányát is. , v

* Éppen ezen okokból tehát, hogy a munkaigényesség megváltozásának a termelékenységre gyakorolt"*hatását kímutathassuk, az előbbiekben emlí- tett két eset közül a munkaigényesség 5%—kal történő megemelését a terme- lési érték megváltozásával végezzük el, mert csak ebben az esetben marad meg a munkaidőnek változatlan összetétele. Helyettesítsük be tehát az V.

képletbe a megfelelő változtatást;

MZÁYLX 1000 T

462 : 88.000 X 1000: 88,000.9_09

T T

_ 88,000.000

: l,904.762 Ft

462 ,

Ezekután az új termelési érték alapján számítSuk az egy teljesített munkaórára eső teljes termelési értéket, amely

VI. ". "

E _ T ,; 1,904.762 ' 1,904.762

*" ' Nő X100)—j— I * '_§§1_§)3_o_ mm . 4— 20000 : 80.0 00 * 20 000 . :

_ 1,904.762

_ —— : 19-04762 Ft lesz

100.000

AZ EGY TELJESITETT MUNKAORARA ESO VALLALATI TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK 477

Tehát a munkaigényesség 5% -kal történt megemelése az egy teljesitett munkaórára eső termelési értéket az eredetinek

$$$ x 100 : 95'2381 %—ra csökkentette.

Vessük össze most egy táblán a tiszta termelékenység változását a reája ható —— az előbb említett —— három tényező változásával, el)-val jelölve az

eredeti adatokat, b )—vel a változásutáni adatokat:

a.) ! b.) ' _ Index

E ... * 20.— ' 19,047.62 95.2381 M ... 44.—- 4 462 '— " , 105.—

t ... 110.—- I 110.—- 100.—

Ad ... 80 % 80 % 100.—

ahol

A,, : a darabbéres óráknak a teljesített összes munkaórához mért

, aranya. ,

Hátra van még a tényezők indexeinek egymással való összevetése, tekin—

tettel arra, hogy ezek eredményeképpen változott meg a termelékenység.

Az indexek egymással történő összevetésénél ügyelnünk kell mindig arra, hogy az index lOOO/O-on aluli, illetve azon felüli értéke a termelékenység szempontjából kedvező, vagy kedvezőtlen hatásnak tekintendő—e. Ennek megállapítása után kell az indexekkel mindig a megfelelö műveleteket ——

tehát vagy szorzást, vagy osztást — elvégezni. Ebben az esetben'az átlagos teljesitmenyszázalék változatlan maradt, azonban a munkaigényesség növe—

_ kedése a termelékenységet kedvezőtlenül befolyásolta, tehát el kell osztanunk az átlagos teljesitményszázalék indexét a múnkaigényesség indexével, mely-

nek eredme'nyeképen '

%% x 100 : 95-2381 %—ot kapunk: (

mely teljesen megegyezik a termelékenység változásának indexével.

Természetesen ugyanezt az összefüggést találjuk, ha nem a termelési értéket, hanem a normaórák számát változtatjuk meg a munkaigényesség megváltozásának megfelelően. A különbség csak az lesz, hogy —— amint már

_ mondottuk —- ebben az esetben a darabbéres órák száma megváltozik, ami

- maga után vonja a teljesített összes munkaórák számának és a darabbéres óráknak a teljesített összes munkaórákhoz mért arányának megváltozását ' is. Helyettesitsük be tehát az V. képletbe a megfelelő változást.

M : Nö "x 1000

402 : Ji— x1000

2,000.000

N : MBPEÉL : 92-400 normaóra.

ő 1000

4

⁴⁷⁸

Ezekután az új normaórák alapján számítsuk ki az egy teljesített mun—

kaórára eső válla lati teljes termelés értékét, amely . *

V II. —

" T 2,000.000 2,000.000

: _ * : 84.000 %200007";

) t,] t_921.14(())0 x 100) % 20-000 .

(Nö

:. 3999299— —— 19-2308 Ft lesz.

104000 A *

Tehát a munkaigényesség 5% —kal történt megemeléseaz egy teljesúettí' munkaórára eső telljes termelési értéket az eredetinek *

ggg—(§— x 100 396154 %-ra csökkentette'és

; a darabbéres órák arányát—az eredeti 80%-ról

D 84.000 ' - §

:" 1 :: —-——————-— :: ' 6 O _

Ad Ö X 00 104300 x 190 807 92 /0 ra azaz

80'7692

80 x 100 : 100-9615 %—ra emelte.

Állítsuk össze ismét egy táblázatban a tiszta termelékenység és a reája ható tényezők változását:

a.) A b.) Index

! :

E ... 20 — — 19 2303 96454

M ... 44 _ 46 2 105

t ... , 110 100

Ad ... 80 80 7692 l 100-9615

Végezzük el itt is az indexekkel a megfelelő műveleteket

100'9615

__ . _o '.

105 XlOt)—_96154A,, tehat

megkapjuk a tiszta termelékenység indexét.

Ezekután beszélnünk kell a tiszta termelékenység színvonalának válto—

zását előidéző másik tényezőnek a darabbéres óráknak a teljesített összes munkaórákhoz mért arányváltozásának hatásáról is.

Ismet induljunk ki a tiszta termelékenység IV. képletéből s növeljük az __

— ídőbéres órák számát az eredeti 20.000 óráról 25.000 órára. Ez aváltozás a teljesítendő összes munkaórák számának növekedését, a darabbéres órák arányának csökkenését és ebből kifolyólag a tiszta termelékenység csökke—

nését edézi elő az alábbiak szerint:

AZ EGY TÉUESITETT MUNKAORARA ESÖ VALLALATI TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK _ 479

Ö : D : I : 80.000 4— 25000: 105000 óra Ad : l.): x 100 : 39-35?— x 100 : 76-1905%

0 * 105.000

vm.

E : l : No?—999:— _ 19 01762 Ft.

Ö 105. 000

Foglaljuk ezt a változást is táblázatba: ,_

a.) ' b.) ! Index

E ... 20 _ 19-04762 efa-2381

M ... 44 44 100

t ... 110 ! 110 100 Ad ... — ... 80 76.1905 . 95-2381

Végezzük el az indexekkel a megfelelő műveleteket

35__2_§_8__1_ X 100: 95 2381%, tehát megkaptuk 100

a tiszta termelékenység indexét.

Vizsgáljuk meg ezekután az átlagos teljesitményszázale'k változásá- nak a tiszta termelékenységre gyakorolt hatását. Itt megemlítjük újra amit már az előzőekben mondottunk, hogy az átlagos teljesítményszázalék hatá- sát külön megállapítani nem lehet, mert annak változása mindig maga után vonja a teljesített összes munkaórák összetételének és ezzel egyidejűleg a darabbéres órák arányának megváltozását is.

X Változtassuk meg tehát az átlagos teljesítményszázalékot az eredeti 1100A -ról 104 5%-ra tehát csökkentsük az eredetinek 95%——ára. Ezekután _ helyettesítsük be a lO4,5 %os átlagos teljesítményszázalékot a tiszta terme- lékenység IV. képletébe és számítsuk így ki az egy teljesített munkaórára eső vállalati teljes termelési értéket.

IX §

:, es. 000 2 OOO-000 : 84 fám—220000 : 330330 : 1919 Ft"

( 104 5— x 100] 420300 4" ' . '

Tehát az átlagos teljesítményszázalék 5% -kal történt csökkenése atiszta termelékenységet az eredetinek

3339: x 100: : 95 95%-ra

csökkentette és a darabbéres óráklarányát az eredeti 80% -ról

Ad : % X 100 ZIM'ÉÉÉITII", x 100 : 89'81%—ra, azaz

% 8231 X 100 2'401-01%—ra emelte.

480 " rom ERNÖ) Készítsünk megint egy táblát és vizsgáljuk meg az indexek összefüg— -—

géseit:

a.) b.) ! Index !

E ... 20 19-19 95.95

M ... ( 44 44 100

t ... 110 ' ' 104-5 95

V

Bd ... 80 8081 10101

Végezzük el az indexekkel a megfelelő műveletet

100 X 101'01z95'95%, tehát megkapjuk a tiszta termelékenység indexét.

A tiszta termelékenységre ható tényezők alakulásának vizsgálata után térjünk rá arra, hogy a tényezők megváltozásából milyen következtetéseket vonhatunk le.

A munkaigényesség változásából levonható következtetésekkel már fog—, _ lalkoztunk Nézzük meg ezután, hogy a darabbéres órák arányának megvál—

tozása mire mutat. A darabbéres órák arányszámának változásában kifeje-

zésre jut az időbérben végzett munkák viszonylagos csökkenése, illetőleg

emelkedése. Megmutatja számunkra azt, hogy a szocialista bérezés elvét mennyiben fejlesztettük üzemünkben. Amennyiben ugyanis a darabbéres órák aránya emelkedik, ez általában arra mutat, (azonos átlagos teljesítmény

% mellett) hogy a dolgozók nagyobb részét tettük közvetlenül érdekeltté a.—

termelésben, ami a termelékenység alakulására kedvezően hat ki. A darab- be'res órák arányának csökkenése -— amint az a fentiekből következik —— a termelékenységre csökkentőleg hat.

A darabbéres órák arányának emelkedése, illetőleg csökkenése azonban nem minden esetben az előbbiekben felsoroltak eredményeképpen következik be. Elemzéseink során rámutattunk már arra, hogy a munkaigényesség vál—

tozása kifejezésre juthat a normaórák változásában (ebben az esetben a ter- melési érték maradt változatlan), illetőleg a termelési érték változásában (ebben az esetben a normaórák maradtak váltoZatl anok) A normaórák meg- változásának alakulásával a darabbéres órák száma is természetesen meg- változik (azonos átlagos teljesitmény % mell ett), mégpedig, ha a norma—

órák száma növekszikb—— tehát a munkaigényesség nő —— akkor a darabbéres órák száma, illetőleg az összes teljesített munkaórákhoz mért aránya is növekedni fog. Ebben az esetben tehát a darabbéres órák arányának meg- javulása kizárólag a munkaigényesség változásának függvénye.

Ezenkivül találkozunk olyan esetekkel amikor a darabbe'res órák ará—

nyának növekedése egyenesen a vállalat helytelen munkájának eredménye.

Itt kell megemlíteni az átlagos teljesitményszázalék csökkenése következté- ben megnövekedő darabbéres órákat (azonos normaőrákat feltételezve), amely növekedés kétségtelenül hiányosságokra mutat. Mi jut kifejezésre ugyanis az átlagos teljesítményszázalék változásában? Elsősorban a válla- lat szakképzett káderekkel való ellátottsága a szocialista munkaverseny,a munkamódszerátadás és a sztahanovmozgalom állása, a munkások képzett- sége és gyakorlottsága, a vállalati munka szervezettsége, valamint a munka— ? normák műszaki megalapozottsága. Látható a felsoroltakból, hogy igen sok fontos tényező hatása tükröződik vissza az átlagos teljesítményszázalék vál-

%

AZ EGY TELJESITETT MUNKAORARA ESÖ VALLALATI TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK , 48]

tozásában, melyeknek hatása ugyan külön-külön számszerűen nem mutat- ható ki, globálisan azonban a munkatermelékenység(színvonalára igen erős

hatást gYakorolnak. !

Az előbbiek során a tiszta/termelékenység színvonalára befolyást gya- korló három tényező hatásait vizsgáltuk. Térjünk most rá a selejtre fordí- tott normaórák hatásának vizsgálatára, melyet _ mint az előzőekben már mondtuk :: a munkaigényesség változásán belül tudunk kimutatni. A selejtre forditott normaórák számának viszonylagos csökkenése ugyanis kedvezően, emelkedése pedig kedvezőtlenül befolyásolja a munkaigényesség mutatóját.

Helyes tehát a munkaigényességet a termelésre forditott normaórák alapján is kifejezni és ezután megvizsgálni, hogy a selejtre forditott normaórák szá—

mának változása mennyiben hat ki a munkaigényesse'g alakul-ására.

Ezeket a számításokat úgy tudjuk a legjobban elvegezni, ha kiszámít- juk először a munkaigényességi mutatót, majd a selejtre fordított norma- órákkal korrigáltat és azután a termelésre fordított normaóráknak az összes normaórákhoz mért arányát. Ezen utóbbi számítás tulajdonképpen a selejtre fordított normaórák súlyára mutat rá, tehát a selejtre fordított normaóráknak a munkaigényességre gyakorolt hatását tükrözi vissza. Végezzük el számítá- sainkat eredeti képletünk alapján:

Nö '

M ::—: X 1000 : saga— X 1000 : 4-4 normaóra.

T 2,000.000 —

Tegyük lel, hogy a 88.000 normaóra az alábbiak szerint oszlik meg:

Nö : Nt %— Ns ahol ;

Nt : termelésre fordított normaórák NS : selejtre fordított normaórák

N, : 80.000 NS : 8000

88.000 : 80.000 —I— 8000 ,

Változtassuk meg az előbbi képletből a selejtre fordított normaórák szá—

mát 8000 normaóráról 10.000 normaórára és számítsuk így ki a munkaigé- nyesség megváltozott mutatóját.

:W x 1000 : 39—93):— x 1000 : 45 normaóra.

2,000.000 2,000.000

Számítsuk ki most a korrigált munkaigényességi mutatót

Mk: 357: x 1000 : :§9£99—: x 1000 : 40 normaóra,

T 2,000.000 /

ahol

Mk : korrigált munkaigényességi mutatószám.

, Ezt a korrigált munkaigényességi mutatót a selejtre fordított norma- óráknak 8000 normaóráról 10.000 normaórára történő megváltoztatása nem

érinti, tehát ez a második—esetben is 40 normaóra lesz. _ Hátra van még a termelésre fordított normaórák súlyának eltolódása az összes normaórákon belül, azaz a selejtre fordított normaóráknak a munkaigényességre — tehát végsősorban a tiszta termelékenységre — gya- korolt hatásának kiszámítása.

Az első esetben a termelésre fordított normaórák száma 80.000, tehát

80.000

88.000

X 100: 90,91 % —a az összes normaórák számának. A második eset-

^{482 mm- sem ,}

ben a termelésre fordított normaórák száma szintén 80.000, 3 selejtre fordí—

tott normáórák számának megnövekedése "miatt azonban az összesknormav _ órák száma 90.000-re növekedett, tehát a termelésre fordított normaórák_

80.000

'

aránya __— x 100 : 88' 89 % -ra Változott. _90.000 ,, ;-

A _

Készítsünk az előbbiekhez hasonlóan egy táblázatot és vessük össze v

ez előbb említett három mutatót. ' ' , ** ;

a.) b.) Index

M ... 447 45 102—27

M k ... 40 40 A 100

A", ... '90—91 88-89 97-78

ahol _ . —

A," : a termelésre fordított normaóráknak az összes normaórákhoz

mért aránya. . *

Végezzük el itt is az indexekkel a megfelelő műveletet: ,

ifi : - 0/

,, _ 97-78 X 300 102 27 ,0

Az eredményez eddigiekhez hasonló összefüggésre mutat rá, tehát ki—

számíthatóvá teszi a selejtre fordított normaórákn'ak a munkaigényességre, illetőleg ezen keresztül a tiszta termelékenységre gyakorolt hatását.

'. Foglaljuk most már össze egy táblázatban a tiszta termelékenység szín- vonalának megváltozására hatást gyakorló és számszerűen kimutatható galakmennyi tényezőt és jelöljük meg a tényezők változását kifejező indexeket

etű kel.

Index N

% % 3

_ m I. II. b S§

A mutató megnevezése

oM—ca

(—X 100 el:——

W m

'a 4-2-

E a '

t S ?? a b c d

T : Teljes termelési érték Változatlan áron Ft 2,000.000 2,200.000 110.—

Nt: Termelésre fordított normaórák száma óra 80.000 83.600 104.5

NS: Selejtre fordított normaórák Száma. . . óra 8.000 7.400 92.15 _a

Nő: Összes normaórák száma...'....k. óra 88.000 91.000 103.41

! a Átlagos teljesítmény százalék ... % 110 ' 1122 102 / (1 D : Darabbéres órák száma ... . ...; óra 80.000 81.105 10138 I zt Időbe'res órák száma. ., .' ... '... óra _ 20.000 18.895 94.48 Ö : Összes teljesített munkaórák száma.. . óra 100.000_ 100.000 100

Mk: Korrigált munkamennyiségi mutató.. óra 40 38 . 95 a

Ani:. A termelésre forditott normaóráknakaz összes normaórákhoz mért aránya —% !. 90.91 — 91.868 101.05' 1)

M : Munkaigényességi mutatószám ... óra 44 41.36 94 'c

Ada A darabbéres óráknak a teljesített * "" 'i

összes munkaórákhoz mért aránya.. — % ' 80 81.105 10138 e _'

E :: Egy teljesitett munkaórára eső teljes

termelési érték Változatlan áron ... Ft

20 22 110.—

483

AZ EGY TELJESITETT MUNKAORARA ESO VALLALATI TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK

, Végezzük el itt is az indexekkel a megfelelö műveleteket:

1515, 5 X 100 : 94.——, tehát az indexe k betűjeleivel

f'— x 100 ___ ,;

b

102 , . .

94 X 10138:110__, tehat az indexek betujeleivelr

—d— X e : f

e

a

___—..:c (

b

ixezf—z—É—xezwt

(: E a

b

Az előzőekben rámutattunk azokra a módszerekre, amelyek alkalmazá- sával számszerűen ki tudjuk mutatni a tiszta termelékenység színvonalára befolyást gyakorló tényezők hatását. Amennyiben tehát nem érjük el a szá—

munkra előirt tiszta termelékenységi mutatószám színvonalát, akkor feltét- lenül szükséges ezen elemzések elvégzése, az egyes tényezők kedvező vagy kedvezőtlen hatásának megismerése Természetes hogy az elemzéseket cél- szerü az előírt mutatók betartása mellett is elvégezni, mert csak így gyö- ződhetünk meg a vállalat munkájának helyességéről, valamint arról, hogy a tiszta termelékenység színvonalának emelkedésére számszerűen kimutat—

ható tényezőket a lehető legnagyobb mértékben kihasználtuk-,e vagy sem.