, SZEMLE
Hozzászólás az egy teljesített munkaórára eső Vállalati teljes termelés alakulásának kérdésébe?
Lukács Ottó és szerzőtársai. ,,lparstatisz—
tika" címü tankönyve részletesen foglal- kozik a termelékenység elemzésének kü—
lönböző módszereivel. Különösen kimeríti a különböző munikaidöegyse'gekre számitott termelékenységi mutatók közötti össze- függést. A könyvf—azonban nem teglal- tkozik az egy órára eső termelési érték alakulását befolyásoló tényezők számszerű elemzésével, csak felsorolja azokat a körül- ményeket, melyek hatással lehetnek erre
a mutatószámra. A ,Munkatermelékenységi
indexek'üről szóló részben, a termelé- kenység alakulását a gyártmányválaszték összetétele szempontjából is elemzés tár—
sgyává teszi. Ezt a vizsgálatot azonban nem az egy órára számitott, azaz ,.tlszta"
termelékenység szempontjából végzi el, hanem az egy fő munkáslétszámral eső—_
termelési érték elemzésére használja.
A címben megnevezett cikik tehát a mar , gyar statisztikai elméletben meglehetősen
ismeretlen területen mozog és fontos, érde- kes összefüggésekre mutat rá. Az elemzési módszer, amelyet tárgyal, sikerrel alkal.
mazbató iparstatisztikai gyakorlatunkban is a gyáripar egyes teriiÉ—eteian. A cikk hiányos- ságaként kell megemlítenünk, hogy a java- solt módszert általánosságban tárgyalja;
főként a számszerű Összefüggések megvilá- gítását tartván szem előtt. A cikk írója számításait úgy mutatja be, mint az elem- zés általában alkalmazható módszereit.
Hozzászólásunk célja, hogy megállapit—
suk, milyen leltételek mellett alkalmasak ezek a módszerek kiegészítés nélkül arra, hogy az 1 órára eső termelési érték (továb—
biakban termelékenység) alakulásának [okaira rámutassanak. Ezen túlmenően be kívánjuk mutatni, hogy —7 abban az eset- ben, ha ezek a feltételek nem állnak fenn -— milyen módszerekkel egészíthető ki a Tóth Ernő által javasolt elemzés.
' A Statisztikai Szemle, l953. évi júniusi számá-
"ban megjelent. "Tóth Ernő: Az egy teljesitett munkaórára eső vallalati teljes termelési érték alakulására ható tényezők" c. cikkhez.
Tóth elvtárs három összetevőre bontja az 1 órára számitott termelékenységet, a teljesítményszáza-Iék és darabbéres órák mutatószámára, amellyel egyenes arányban és el munkaigényesse'gre, mellyel forditott arányban van. A cikkben alkalmazott betíL jelekkel tehát az összefüggés a következő:
__].YL .
[ x -—£—————— x 1 T
N6 N5 __N5 '
_ I __ —___.
1 _l— *' T 1 _i- 1
t :teljesítményszázalék, '
Nó :: normaiórák,T ———termelési érték.
[ :ldőbéres órák.
A számításokat az egyenlet baloldalán elvégezve, ugyancsak a
T
kifejezest, tehát az 1 órára eső termelési érték képletét kapjuk. Ugyanez az össze—
függés áll fenn az egyes tényezők ilndexeire és a termelékenység indexére vonatko—
zóan is.
A cikk helyesen mutat rá erre a mate- matikailag minden körülmények között fennálló összefüggésre.
Gyakorlatilag azonban szükséges az, hogy a! három tényező, amelyre az 1 órára eső termelési érték indexét felbontjuk, való;
ban rámutasson valamilyen —— a termeié-
keny'se'get befolyásoló _ konkrét körül-
ményre.
A három mutatószám közül a teljesít—
ményezázalék az, amelyik minden körül-
mények közőtt —— kisebb vagy nagyobb
mértékben -— közvetlen összefüggésbe hoz- ható a termelékenység alakulásával. Nyil- vánvaló, hogy át teljesítményszázalék emel—
kedése kedvező, csökkenése kedvezőtlen ha- tással van a termelékenységre. Ez az ősz- szefügge's annál llllkább fennáll, minél na- gyobb a darabbéres órák aránya. A mu-
tató'szám kiszámítása: problémát nem okoz, hiszen szerepel a havi beszámolójelentés- ben, nemcsak ebben az összefüggésben van rá szükségünk.
A havi beszámolójeleniésekben ugyancsak megtaláljuk a darabbéres őrá-k arányának mutatóját. Ennek a viszonyszámnak és dinamikájának jelentőségét minden statisz.
tikus las—meri, hiszen ez fejezi ki 'a szocia—
lista bérezés elvének leginkább megfelelő daxrabbérrendszer súly-át.
A darabbe'res órák arányának növekedése kedvezően hat a termelékenységre, mivel a darabbérrenrdszer fokozottabban érdekeltté teszi a dolgozókat -a munkábam.
A termelékenység és a dalrabbe'res órák aránya közti számszerű összegfüggés azon- ban mégsem olyan tiszta és nyilvánvaló, mint a termelékenységi mutató és a telje—
sitményszázale'k közti kapcsolat. Ennek okai,
mint Tóth Ernő is rámutat, az, hogy az arány változása egyúttal a teljesítmény- százalék és a munekaiigényesség mutatójá—
ban is visszatükröződik.
' A munkaigényesség és a termelékenység közti reciprok összefüggés épp oiy tiszta és magátólértetődő, mint a teljesitményszáza- le'k és a termelékenység közötti egyenes arányosság.
Vigyázni kelti azonban arra, hogy nem minden körülmények között hozható össze—
függésbe a munkaigényes—ség dinamikája ,a iermelékenységgel. A íeltétel az, hogy a termelőmunkát kizárólag dara—bbérben vé- gezzék.
Ez a feltétel megvan pl. a ruházati ipar—
ban, ahol a produktív munkások mindig darabbérese'k. Az egyik ruházati iupauri vál.- lalat elvégezte az elemzést a következö
(valóságtól eltérő) a—daitok all-apján.
Megnevezés ; Július ! Augusztus
Termelési érték változatlan áron (1000
Ft—ban) ... . ... 20 258 22 683 Termelésre forditott normaórák száma . 318 999 394 684 Darahbéres órák ... 241 537 286 002 Összes órák ... * ... 305 237 348 702
Megnevezés ! Július Augusztus ! Index
Teljesítményszáznlék ... 130,00 138,00 106,15 Darabbéres órák aránya az összes órák-
hoz 70—an ... . ... 79,13 82,01 103,64 Munkntgényesség (normaóra) . . . . 15,50 17,40 112,26 1 teljesített munkaórára eső termelési
érték változatlan áron (Ft-ban) . . . . 66,36 65,05 98,02
A statisztikus kielemezte, hogy a terme- létkenység csökkenésének döntő oka a ter- melés munkaigényességének növekedése volt. Ha ez a hatás telies mértékben érvé- nyesül-,, még kedvezőtlenebb lett volna a
Munkaigényesség Teljesitivrárggjzázalék X indexének reciprok
értéke 1
6 15
10 , X 112,26
Felmerül a kérdés, hogy ezek után a statisztikus és az igazgató valóban látják-e a termelékenység alakulásának körülmé—
term-eiékenység ali—akulásaLgflentétes irány—
ban hatott azonban a teljesitményszázalék javul—ása és a: korrekciós tényezők figye.
lembevétele.
Darabbétes ! órára eső
X órák arányának :: termelés
indexe indexe
X 103,64 : 98,02
nyeit? Mi az oka annak, hog a teljesít- ményszázale'k javulása ellenére csökken a, termelékenység —— ez a legdöntőbb kérdés.
SZEMLE
851
A válasz az, hogy megnövekedett a terme.
les munrkaigényessége. A munkaigényesség mutatóía ennél a vállalatnál reális, sokat eláruló szám. A termelés itt kifejezhető értékben és normlaórábaln egyaránt és a kétféle mértékegységben kifejezett termelés összevetése megmutatja, hogy mennyire volt munkaigényes az előállított érték.
Nem volna értelme azonbam munkaigé—
nyess—e'gl amutaltót számítani ott, ahol a ter-
normaórákbarn. Helytelen lenne tehát a ter- melési érték egyik —— normzaórában kifejez—
hető —- részét, szembeállítani az egész ter—
melési értékkel fori-utban kifejezve. Ilyen esetben a munkaigényességl mutató és in-
dexe nem fejeznek ki semmlt.
Tételezzük fel előbbi péíldánk alapján azt, hogy augusztusban a munkások egy része kidöbérben végzi termeiőmunkáját, míg júliusban kizárólag daraibbérben dolgoztak.
mele'si érték előállítása részben időbéres A termelésre fordított normaórák számát órák alatt történik. Ilyen esetben ugyanis csökkentsük feltételezésünkből, kifolyólag a termelési értéknek csak egyik _— darab- 300 OOO—re—
bérben előállított —_ pésze fejezhető ki Az egyéb adatok változatlanok maradnak.
Megnevezés ' Július ] Augusztus
Termelési érték változatlan áron (1000
Ft—ban) ... 20 258 22 683 Termelésre fordított normaórák száma . 313 999 300 000 Darabbéres órák száma ... 241 537
Összes órák ... 305 237 348 702
Megnevezés I Július ' Augusztus Index
Teljesítményszázalék ... " 130,00 138,00 106,15 Darahbéres órák aránya az összes órák—
hoz %—ban ... 79,18 Munkaígényesség (normaóra) ... 15,50 1 teljesített munkaórára eső termelési
érték változatlan áron (Ft) ... 66,36 66,05 98,02
A táblázatban kitöltetlen augusztusi ada.
tok szükségszerűm változnak meg, abból kifolyólag, hogy a termelő munka: egy része most már időbe—rben foluyik. Ebben az új helyzetben bennünket elsősorban a: munka- igényesség alakulása érdekel.
Az augusztusi mulnkatíge'nyessnég 300 000
WOOO X 1000 : 1332 HOrmaóra
Jelentős csökkenés mutatkozik a júliusi l5,5 normaórás mu-nikaltgényességhez ké—
pest. Ez azonban nem jelenti valójában azt, hogy a vállalat augusztusi termelő- tevék—enysége kevésbbé volt munkaigényes.
Ez a látszólagos csökkentés kizárólag abból folyik, hogy a termelési érték egy része augusztusban .nem fejezhető ki normaórá- ban. Nyilvánvaló tehát, hogy ilyen körül—
mények között a mutató rossz., semilyen következtetésre nem alkalmas.
Példánknak ez a) változata feltételezi, hogy a termelő munka egy része a4ugusz_
tusban ídőbérben folyt. Ennek megfelelően csökkent a normaórák száma. de nyilván- valóan a: dazrabbéres órák számának és alfá- nyának is csökkennie kell.
Darabbéres órák száma augusztusban:
0
normaóra ___ 300 00 : 21_ 391 óra teljesítmény % 1,38
Dambbe'res órák alrámya augusztusban:
217 391
M 0 :: 340
348 702 X 10 62* A
Foglaljuk össze az egy teljesített órára eső termelési érték elemzéséhez___ szükséges.
mutatók alakulását.
Megnevezés ! Július ! Augusztus ' Index
Teljesítményszázalék ...... 130,00 138,00 106,15
Darnbbóres órák aránya az összes órák— * —
hoz %-b:m ... . ... 79,13 6234 78,78 x Munkaigónyesség normaóra ... 15,5() 13,2() 85.15
! teljesitett munkaórát-a eső termelési
érték változatlan áron (Ft) ... 66,36 6.5,05 98,02
1
10615X7878x :0802
' , 85,15 ,
Az öSSzefűggés tehát matematikailag ebben az esetben is fennáll, az elemzés elvégzése mégsem indokolt. A termelékeny- ség csökkent, azonban a vele összefüggő három tényező között egyik sem anfkalmas arra, hogy ezt megindokolja. A teljesit.
ményszázalék emelkedése és a munkaigé-
' nyesse'g csökkenése a fenti összefüggésben egyenesen ellene szól a termelékenység csökkenésének. A harmadik tényező pedig összetettségénél fogva —— mint már kifej- tettük .— nem hozható közvetlen összefüg—gésbe a termelékenység alakulásával.
*
Az eddigiekben egy ruházati ipari példá—
val igazoltak, hogy a Tóth Ernő clákkében kifejtett elemzési módszer a gyakorlatban
használható. Ugyanakkor rámutattunk a
cikknek arra a hiányosságára, hogy az arián- lott elemzést általános érvényüként tár—gyalja. Példával bizonyítottuk, hogy olyan
esetben, mikor a: termelőmunkábán idő—bérevsek is résztvesznek — illetőleg az idő- béresek és darabbéresek közti arány válto- zik —, használhatatlan ez a módszer. Ez a helyzet pl. a vegyiparban, de a gyáripar legtöbb területén is. így végeredményben :az általánosan használható elemzésként be—
mutatott módszer tere meglehetősen korlá-- tozott.
A továbbiakban vizsgáljuk meg azt, hogy a munlkaigényességr indexéből milyen gya- korlati következtetéseket vonhatunk le.
A kérdés megvilágítására bemutatjuk a kö.
vetkező példát:
Lidőszak ILidőszak
Cikk Ter—melós Termelós Munka- Termelés Termelés Munka- Index norma változatlan igeny norma- változatlan igeny
órában áron ' órában áron
_A ... 100 000 5 000 000 20,00 110 000 5 500 000 20.00 100,0 B ... 50 000 ; 6 000 000 8,33 25 000 3 000 000 8,33 100,0
C ... 80 000 2 800 000 28.57 160 000 5 600 000 28.57 100.0
Összesen ! 230 000 13 800 000 16,67 l 295 000 l 14 100 000 ; 20,92 ' 125,5
A táblázat mutatja, hogy az egyes ter- mékek munkaigényess-e'ge nem változott. Ez nem meglepő jelenség, hiszen valameíy ter- mék munkaigényessége azonos normák mellett állandó.
Ha pl. X termék darabjának munkaideje ——
változatlan ára ——
10 óra 200 Ft
10
, ' ——— 00 :
munkaigény essége 200 x 1 0 ::50 normaóra
X termékből 1000 Ft változatlan áras _.érték elöálíításához tehát az érvényben lévő
normák szerint 50 normaóra szükséges.
Mivel a termékek változatlan ára állandó, nyilvánvaló, hogy m—unkaigényessége sem változhat egészen addig, mig új normát
nem állapítanak meg. Az egyes cikkek vál- '
tozatlarn munkaigényessége ellenere a ter- melés (globális) muntkaígényesse'ge 25,5%—
kal nőtt. Ennek oka az, hogy a választék eltolódott a legmagasabb munkaigényes- ségű C termék felé.
Tételezzük most fel, hogy ao három ter- mék normáját megváltoztatják, az' A és C cikknél szűkítették, a B chlakmvél pedig vala- milyen műszaki nehézség felmerülése foly-
SZEMLE
tán linzi—tették a normát. Tételezzük fel ugyanakkor azt, hogy -a gyártmányok vá—
853
laaszbéka az !. időszakban megegyezett a II. idöszlaikéval.
Lidőszak ILidőszak
! I
Cikk Termelés ' Termelés Munka- Termelés Termelés Munka- Index norma- változatlan igény norma- változatlan igény
órában áron órában áron
A ... 110 000 5 500 000 20,00 110 000 6 000 000 18,33 91,65
B ... 25 000 3 000 000 833 25 000 2 400 000 10,42 125,05
C ... 160 000 5 600 000 28,57 160 000 7 000 000 22,86 80,00 Összesen . . 295 000 i 14 100 000 20,92 ! 295 000 ! 15,400.000 19,16 91,55
A munkaigényeSSég (változ-abliam állomá- nyú) 91,55%-0.s iandexe'ben kifejezésre jut a termékek munkaigényes-ségének átlagos
folytán igényesebbek, szűkebbek a normák, csökken az azonos összetételű termelés mu nike igén yessé gie .
csökkenése. Az index megmutatja, hogy Nézzük meg végű-li a mumkai'gémyesség általában a műszaki feltételek javulása változó állományú indexét .
Lidőszak ' II.időszak
Cikk Termelés Termelés Munka- Termelés Termelés Munka- Index
norma- változatlan igény norma— változatlan idény
órában áron oraban áron "
A ... 100 000 5 000 000 20,0() 110 000 6 000 000 18,33 91,65
B ... 50 000 6 000 000 8,33 25 000 2 400 000 10,42 125,05
C ... 80 000 2 800 000 2857 160 000 7 000 000 22,86 80,00
Öss:esen . . 230 000 13 800000 Il 16,67 295 000 15 400 000 ' 19,16 114,90
Az index a munukaiigiényesség 1430/0105 emelkedését mutatja. A három index iközott fennálló összefüggést:
Gyárimányváiasz'té'k , ;
Normn- eltolódása a leg. __ Kei ko'ülmény változtatás munkaigényesebb *" együttes
c termék felé hatása a munkaigényességre
91 ,55 x 1255 : I [4.9
0
A l'ml'l'llkaltltíél'liyleüslég válto-zó állományú virnd-exét tehát a lehetőség szerint itel, kell bontani erre 'a! két önálló közgazdasági tartalommal bíró tényezőzne. A munkaigé- nyesség mutatóit ugyanis csak annyiban tekinthetjük összehasonlithatdknaik, ameny- nyí—bein azonos normák alapján számítha- tók. Ha a két időszak között nem változ- nak a: normák, akkor természetesen erre a bontásra nincs szükség, a mutatók össze- hasonlíthatók. Ebben az esetben indokol- hat a statisztikus azzal, hogy munkaigé—
nyesebb, illetve kevésbbé munkaigényes
5 Statisztikai Szemle —— 33220
gyásrtmiányöasszetétel befolyásolta a terme—
lékenység alakulását.
Az igazgatót általában valószinűleg job—
zbavn fogja érdekelni a munikaii'gényesség vál- tozásának az a része, mely a műszaki fel- tételek javulása], beruházások, műszaki szervezési intézkedések ifolytán tál—li elő.
Nyilvánvaló tehát, hogy —— ha már a statisztikus beszél munkaigényes—égről és annak változásáról! —— a technikai fejlődés hatására bekövetkező változást külön *ki kell mutatnia. (Munkaiigényess-ég változatlan állományú indexe.)
Leszögezhetjük tehát, hogy .a! Tóth elvtárs cikkében javasolt elemzési módszer alka-l- mazáisának másik feltétele az, 'hogy a vizs- gált két időszak között .a normák vá'lftozazt—
lanok legyenek. Ellenkező esetben a két össze nem hasonlítható munkaigényes-égi mata-tóból képzett index túlságosan össze- tett ahhoz, hogy abból következtetni lehes—
sem.
*
Beszébnüink kell végiii'. arról, hogy Tóth elvtárs cikke a; mumkaiigémyességi indexen
belüli elemzi a selejt hatását a tennellékeny- ség alakulására. Nyilvánvaló, hogy a se- lejtre forditott órák alakulása összefüggés- ben van a termelékenység inn—daexéve'l. A kér- dés csak az, hogy a selejtnek a munkat.
igényes—sége vagy pedig a teljesítmény- százalékna gyakorolt hatását kell-e vizs- gálati.
Véleményünk szerint helyesebb lenne, ha a selejtórárk hatását a teljesítmlényszáz'allék — elemzésével vállapítalnálnnk meg. Helytelennek tartjuk ugyanis a munkaigényesség bár—
milyen korrigálását, a ftermelőfolyamalt minőségének alakulása; alapján. A termelés, ,a gyártmiányösszetétel munkaigényességét jellemző mutatószám független a termelő-
;(
tolyamart minőségétől, a munka intenzitá-
sától, és egyéb, :; termelőmunka sorá-n m—
alla'kuló kedvező és kedvezőtlen körüknény- től. A munkaigényesség mutatója kizárólag a termelt gyártmányok jellegéből; tolyóv' muxnlkeaigényt fejezi lkl a mindenkor érvény—
ben lévő normák alapján. Ha a termelő-' folyamat minősége hiányos és a teljesített órák egy részében selejtet gyártanak, az nem a termelés munkaigényességén fog változtatni, hanem a íeliesitményszázalékra' lesz hatással. Ajánljuk, (hogy a selejt hatá- sának vizsgálatát a teljesítményszáza'lék mutaltójába építsük be az alábbi elemzési móds zer—rel .
/
Megnevés ! Július ! Augusztus
Termelésre fordított normaórák ... 88 000 90 000 Összes órák ... 80 000 85 724 Selejtre fordított órák ... 4 000, 3 724 Összes órákból termelő órák ... 76 000 82 000
Megnevezés ' Július , Augusztus Index
a.) Teljesítményszázalék ... 110,0 105,0 954 b.) ,,Tiszta" (csak termelő órákra szá— ;
milott) teljesítményszázalék ... 115,8 109,7 94,7 e.) Termelő órák aránya az összes órák-
hoz %-ban ... 95,0 95,7 100,7
a :: b x 0 a gyártmányösszetétell változása a munka—
95,4 : 94,7 x 100,7 igényesség indexének bontásával, a mil—
Az egy teljesített munkaórát-a eső ter- melés alakulására igen, sok körülmény van közvetlen és közvetett hatással. Lukács elv- társ ,,lparstatisztílka" c. tankönyve felsorol néhány ilyen tényezőt. Ezek: munkaver—
seny, selejt, műszaki feltételek, állássldő, munlkáslétszám összetétele képzettség szem- pontjából—, gyártmányös'szetétel, vállalatok közti kooperáció.
A tankönyvben felsoroltak között igen sak tényező hatása vlzsgálhattó a Tóth elvtárs,
illetőleg általunk javasolt kiegészítő elení-
zési módszerrel. így a selejt. vallasmánt ai mun'káslétszám összetételének változása (az utóbbival részletesen nem foglalkoztunk) a teljesíttrnényszázalék indexének bontásával,szaki feltételek javulása, valamint a koope—
ráció javulása pedig a: mmnkatgényesse'g változatlan állományú iimdexével elemez-
hető. ,
_Hozzászdlásunkbam nem törekedtünk tel—
jességre, pl. nem tértünk ki az állásldö' hatásának vizsgálatára stb. Főként a Tóth elvtárs cikkében kllfejtett módszer alkalma- zási körének megállapításával és kiegészí—
tésével foglalkoztunk. _ _
A "tiszta" termelékenység indexének jelentősége megkívánja, hogy minél többen szóljanak hozzá Tóth elvtárs cikkéhez __és az általunk javasolt helyesbítő és kiegészítő—
módszerekhez.
Gratzer Anna és Chemez Ottót
a Központi Statisztikai Hivatal Felsőfokú Iskolájának
hallgatói
