1. szám. — 83 —— 1936
Letenye (és Egyeduta (Zala vm., (letenyei j.) kisköz- ponya nagyközséggel egyesíttetett. Nagyláng ség 1935 június 9-én Letenye néven nagy- mint lakotthely továbbra is nyilvántartandó.
községgé egyesíttetett. Iígyeduia mint lakott- Pestszentlőrinc (Pes-t—Pilis—S—olt—Kiskun vm., köz—
hely nyilvántartandó. Ezzel az egyesítéssel a letenyei körjegyzőség megszűnt és a szintén hozzátartozott ZajIc kisközség közigazgatási teendőinek ellátására Letenye nagyközséghez osztatott be.
Mecsekszaholcs (Baranya vm., pécsi j.) kisközség 1935 szeptember 16—án nagyközséggé alakit- tatott. E szervezeti változással megszűnt me- csekszabolcsi körjegyzőséghez tartozott Mánia és Pécsbudafa kisközségek az újonnan létesí—
tett mánfai körjegyzőségbe osztattak be.
Nagyécsfaln és Nagyéeshegy (Györ, Moson és Po—
zsony k. e. e. vm., pusztai j.) kisközség 1936 jan. l-én Écs néven nagyközséggé alakíttatott.
Ezzel az egyesitéssel a nagyécsfalusi kör- jegyzőség és anyakönyvi kerület megszűnt.
Nagyláng (Fejér vm., székesfehérvári j.) nagy- község 1936 január hó l-e'n megszűnt és So—
ponti j.) nagyközség 1936 január 1—én megyei várossá alakult.
Pusztamiske (Veszprém vm., devecseri j.) kisköz- ség 1935 október 15-én a padragi körjegyző- ségből kivált s közigazgatási és anyakönyvi tekintetben Devecser nagyközséghez oszta- tott be.
Rábaszentandrás (Sopron vm., csornai j.) kisköz- ség az egyedi körjegyzőségből kivált és köz- igazgatási tekintetben Szany nzagyközségliez osztatott rbe.
Szentkirály és Zarkaháza (Vas Vin., szombat—helyi
* járás) kisközség 1935 április 15—én Zurlcaszent—
király néven kisközséggé egyesíltetett.
Vértesdoboz (Fejér vm., váli j.) nagyközség 1935 december t—én kisközséggé alakíttatott s köz—
igazgatási és anyakönyvi tekintetben Alcsút nagyköztse'ghez osztatott be
Személyi hirek. — Nouvelles.
A Budapesti Közlöny 1936 január 19—i száma közli. hogy Pálosi Ervin dr. egri érseki jogakadé- miai tanár,, a Magyar Statisztikai Társaság rendes tagja a M. kir. Ferenc József Tudorna'lnyegyeltem jog— és államtudományi karán a "(Statisztikai mód-
szer" c. tárgykörből egyetemi pesítteateltt.
Szovjet-Oroszország Gazdasági és Szociális Stt-a—
triszttikai Központi (Igazgatásának elnökévé 1935 augusztus 8-án Kraval J. iA. neveztetett ki. E szerv előző elnöke Obolenskg-Ossinskg V. V. volt.
Az osztrák Szövetségi Statisztikai Hivatal ed—
digi elnöke, Drezel Károly nyugalomba vonult; az írj elnök Karwinsky K. lett.
A dalnzilgi Országos Statisztikai Hivatal igaz- gatói székében Funk J. dr. utóda Dembrouski VV.
dr. llett.
Kuba újjászervezett Központi Statisztikai Igaz- gatóságának első vezérigazgatója Durruthy E. lett.
.Az oxfordi egyetem most meg—szervezvtt Sta—
tisztikai Intézet—ének Marsohak .t.—l nevezték ki,
Losch Hermann J. 'l' (1863M1935). Az 1935 de- cember 11-én elhúnyt jeles württembergi statiszti—
kusban a magyar tudományosság mozgalmai iránt m alga n tan á r rú k (: -
igazgatójává
mindig érdeklődő. őszinte barátot s a Magyar Sta—
tisznt'ilkai Társaság 1924-ben megválasztott külföldi tiszteletbeli tagját veszítettük el. Losch Hermann a württembergi Murr—hardtrban született 1863 január
szűk—ebb
Wiirtte—mbe—rgben élte le. Közép- és főiskolai tanint- 16-án; csaknem egész életét hazájában,
mányainak bevégzése után közgazdasági kérdése -
kel foglalkozott; első nagyobb tanulmánya ,,VViirt—
ternbergs Volksvermögen, Volkseinlkoinmen und ihre Venteillung" címen 1887—ben jelent meg és a hivatalos statisztikai pályát is megnyitotta Losch számára. Ezen a pályán szépen haladt előre, (hosz—
szabb időn áll lVürttemberg Országos Statisztikai Hivatalának elnöke volt s alapos tudományos kép—
zahtséwgével, kiváló .hivatalvezetői képességgel a né—
met hivatalos statisztika történ—etében maradandó emléket allitott magának. Párhuzamosan mint a tiibi—n—gali egyetem tanára is értékes munkásságot fejtett 'ki. Kisebb cikkek és szépirodalmi munkák mellett számos nagy tanulmányt írt (Nationale Pro- duktlion, Nationale Berufsgli—ederung, 1892; Würt—
temberg—s (legelnwawrtsfragen und Znakunftrsorgani-
sablon, 1903; Die be'ruflic—he Glied—erunvg der Bevöl-
kerrung Württembergs am 16 Juni 1925. 1928 stb.) és szerkesztette hivatalának nagybecsű kiadványait.
A nemzetközi statisztikai életben is általános meg- becsülést vívott ki komoly. vlmélyedő munkássá- gával és szellemes _nregj-exgvzéseivel; a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek 1905 óta volt tagja s ülései elé több rele—rútulmot terjesztett, így az ingavárnm dortlásokról. Tagja volt a Svájci Statisztikai Tátr—
sasávgnalk, tiszteletbeli tagja pedig a Német és a Magyar Statismi'kai Társaságnak. A világháború évei alatt a württembergi árvizsgálló bizol—tság ve- zetőjeként öregbítette érdemeit. Sokat foglalkozott List Frigyes
országi u—tazásaival és kapcsolataival s magyaror—
német közgazda életével, magyar-
syági összeköttetéseit ezen a réven is igen szorosra épít-allo ki.
