12. szám.
számban hallgatták meg. Az előadáson meg- jelent többek közt Millerand volt miniszter—
elnök, a francia akadémikusok élén pedig
-— 1037 — 1936
Delatour A., a Nemzetközi Statisztikai In—
tézet tb. elnöke és Colson, a francia állam—
tanács tb. alelnöke.
Személyi hirek. — Nouvelles.
Huber M., Franciaország statisztikai szolgála-
tának hosszabb időn át volt vezetője, a Nemzet—
közi Statisztikai Intézet egyik alelnöke nyuga- tlombavonult.
Amsterdam város statisztikai hivatalának igazgatója, van Zunten J. H. a korhatár elérése miatt nyügalombavonult. Utóda az eddigi helyet- ftes igazgató, Claeys It. lett.
Ferdinandy Bertalan dr. 'i' (1868—1936). A regi statisztikai gárda egyik jelese, a Magyar Statisz- tikai Társaság 1922—ben megválasztott rendes tagja, Ferdinandy Bertalan 1936 szeptember 18-án elhúnyt. Ferdinandy 1868 szeptember 16-én szü- letett az Abaúj-Torna vármegyei Kenyheeen (ma megszállt terület). Gimnáziumi és főiskolai tanul- mányait Budapesten végezte s itt szerzett 1892—ben
jogtudományi Ekkor már két
éve. állt állami szolgálatban, mint a budapesti kiri
"törvényszékhez 1890—ben kinevezett joggyakornok.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatalba 1893 július 28—án mint miniszteri segédtogalmazó lépett (át s e Hivatal azidőtájt erősen kiszélesedő mun—
'kásságába tevékenyen bekapcsolódott. 1896-ban miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki, majd a bi—
ivatal I. ügyosztálya vasútiigyi, bányászati és ko—
hászati alosztályának vezetője lett, 1898—ban azon- túdori oklevelet.
'ban a földművelésügyi minisztérium kötelékébe ment át, amikor is ott miniszteri segédtitkár lett.
Új munkahelyén is szep előmenetelhen volt része, Ennek folyamán 1923 május 30—án helyettes ál- lamtitkár lett; ugyanebben az évben vonult nyu- galomba. Több kitiintett'asben részesült, így nyuga- lcmbavonulása alkalmából a Kormányzó Úr Öfő- méltósága kiváló és buzgó szolgálatáért elisme—
rését fejezte ki. Hivatali munkásságában a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal kötelékéből való kivá- lása után is megtartotta szoros statisztikai kap- csolatait s a régi Statisztikai Szakvizsgálati Bizott- ságnak is tagja volt. Földművelésügyi minisztéri- tumbeli tew'rkenyseget a statisztikai és mezőgaz- gasági osztályban kezdte meg; majd éveken át a közgazdasági osztály vezetöje volt, 1917-ben pedig a mező- és közgazdasági főosztály főnöki teendői—
nek ellátására nyert megbízatást; nagy részt vett .a közgazdasági és szövetkezeti ügyek intézésé—
bern. Mind'ezekben a munkakörökben sok ízben nyílt mód arra, hogy statisztikai tudását és ismereteit kamatoztassa. Nyugalombavonulása után a Magyar Statisztikai Társaság számos ülésén és összejövetelén jelent meg. Benne e Társaság őszinte barátját vesztette el.
Buzek József 'i' (1873——1936). Az 1936 szeptem—
ber 22—én hosszú betegeskedő-5 után elhúnyt Buzek József neve nemcsak a nemzetközi statisztikai kö- rökben volt jól ismert, hanem különösen a regi Monarchia határai közt. Buzek ugyanis 18781 novem—
ber 16-án a régi Ausztria területén, Sziléziában
született, egyetemi tanulmányait Bécsben és Krak- kóban folytatta s először (1899-ben) a bécsi Sta- tistisehe Zentralkomission-ban lépett hivatali pá- lyára. Innen 1902—ben a lembergi (lwowi) egye—
temre került, előbb mint magán-, majd rendkívüli tanár, 1910-től pedig a közigazgatástudomány és statisztika rendes tanáraként. Egyidejűlef (1904- től 1910—ig) a lembergi városi statisztikai hivatalt is vezette, 1906—tót pedig a Statistisehe Zentral- kommission tagja volt; szűkebb hazája érdekében 1907-től 1918—ig a bécsi parlamentben mint kép- viselő is eredményesen tevékenykedett. Az új len- gyel állam Központi Statisztikai Hivatalának el- nökévé 1918 november 18—án neveztetett ki. 1929 október 24-ig állott e hivatal élen s 11 eves igaz—
gatói munkássága alatt nemcsak az új szerv alap—
jait rakta le, hanem megteremtette széleskörű adat.
gyűjtéseit és kiadványait is. Nagy érdemeit hazája 1919-ben helyettes államtitkári kinevezéssel, nyu—
galombavonulása után pedig a ,,Polonia Restituta"
érdemrend parancsnoki keresztjének adományozá- sával ismerte el. Buzek mint a varsói egyetemnek és a kereskedelmi főiskolának tanára, a lengyel gazdaságkutató intezet tanácsának elnöke, az első
lengyel országgyűlés, majd 1923—tól 1927-ig a sze—
nátus tagja is buzgón tevékenykedett. Irodalmi
munkássága is igen nagy és értékes volt. Ö
szervezte meg a Nemzetközi Statisztikai Intézet
1929. évi varsói ülésszakát; az Intézetnek 1923 óta volt tagja. A Magyar Statisztikai Társaság 1924—
ben választotta lie külföldi tiszteletbeli tagjai 50- rába; a magyar—lengyel kapcsolatok kiépítése terén egyébként is igen komoly érdemei voltak, aminek elismerest'xiil 1926—ban a II. osztályú ma- gyar érdemkeresztel a t—sillággal nyerte el,
Foxwell Herbert Sámuel 'i'. 1936 augusztus 3-án húnyt el Foxwell H. S. neves angol közgazda e's statisztikus. Foxwell nyugalombavonulása elő—tt
előbb a londoni egyetemen a közgadaságtan ta— ' nára, majd a ealnbridgei'St. John—kollégium köz- ' gazdasági tanulmányi intézetének igazgatója volt.
A szigetország tudományos világában játszott igen előkelő szerepére mutat, hogy a brit akadémia is tagjai közé választotta be, a londoni Királyi Sta- tisztikai 'llz'irsasz'igban pedig alelnöki tisztet töl—
12. szám.
tött be. A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek már 1889—ben lett tagja, tehát a legrégebben megválasz—
tott tagok közé tartozott.
Krejéi Dohroslav 'l'. A cseh statisztka egyik kül.
földön is jól ismert képviselőjét vesztette el Krejc'i Dobroslav 1936 július 24—én bekövetkezett halálá- 'val. Kreiéi annakidején a régi cseh királyság sta—
tisztikai szolgálatának volt vezetője. Az állam- fordulat után a cseh-szlovák állam hivatalos sta—
-—— 1038 — 1936
tisztikai szolgálatának lett megszervezője és első vezetője, azután azonban 'a brünni és a pozsonyi cseh egyetemek statisztikai tanszékét foglalta ela Igen nagy irodalmi működést fejtett ki statisztikai téren, mégpedig nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati (főleg agrár—) statisztika mezején is.!
Tagja volt a cseh-szlovák statisztikai tanácsnak;
a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1929—ben válasz—
totta meg tagjául.
Külföldi statisztikai társaságok.
Sociéle's de statistigue de l'étmnger.
Királyi Statisztikai Társaság. London. (Royal Statistícal Society.) A brit statisztikusok országos egyesülete 1936 június 16-án tartott 102. közgyű—
lésével fejezte be az 1935/36 egyesületi évet.
Ebben az egyesületi évben a nyolc ren-des ülésen a következő előadások hangoztak el: Nagyvárosi lakásviszonyok Angliában és Walesben. Nagy- Britannia 1934. évi filmiparának statisztikai vizs—
gálata. Anglia és Wales fiatal-'felnőtt korú népes—
sége gümőkórhalálozásának újabb irányvonala. A jövő árucseréjének néhány statisztikai szempontja.
A !helyi hatóságok kiadásai és bevételei. Jevons W. S., 1835—1882: centenáris megemlékezés életé—
ről s közgazdasági és statisztikai munkájáról (elő—
adó Keynes J. M.). Az árszínvonal befolyása a ma- gasabb jövedelmekre (előadó sír Stamp J.). Angol halálozási arányszámok, multjuk, jelenük és jövő—
jük (előadó Greenwood). A rendes üléseken kívül a Társaság ipari és mezőgazdasági kutatóosztálya négy, az Irwin (). vezetése alatt álló Tanulmányi Csoport pedig nyolc ülést tartott. Az 1051 tagot
számláló Társaság üléseinek alapos munkájáról és főleg a nyomtatásban (kefelevonatban) előzete- sen szétosztott előadások tudományos szinvonalá—
ról a Társaság évi négy számban megjelenő ,,Journa1"—jából és az ,,lndustrial and Agricultural Research Section" munkálatait összefoglaló ,,Supple- ment"—ekből (évente 2 külön füzet) győződhetünk meg. Az évadzáró közgyűlésen a távozó és újra nem választható ISM—36. évi elnök, Greenwood professzor utó—dául lord Kennet of the Dene válasz- tatott meg.
Manchesteri Statisztikai Társaság. (The Man- chester Statistical Society.)Az egyesület ,,Transac- tions of the Manchester Statistical Society" c. kiad—
ványának legújabb, 1935 36. évi kötetéből kitűnő- leg ebben a munkaévhen új elnöke, Linney Arnold A, irányítása alatt élénk tevékenységet folytatott.
A Társaság novembertől márciusig öt ülést ren—de- zett; az egyes ülések napirendjén a következő té- mák szerepeltek: A postahivatali statisztika tárgy- köre és jelentősége. Kereskedelmi és ipari irányza—
tok Indiában. A statisztikai módszerek alkalmazása az ipari termelés minőségének ellenőrzésére. Jevons—
helye a közgazdasági gondolat történetében. A nem—
zeti vagyon megoszlása. Ezenkívül a Campion ve—
zetése alatt álló tanulmányi csoport 7 ülésén 9 rö- videbb előadást vitatott melyek túlnyomó része szigorúan statisztikai tárgyú volt. Az egye—
sület tagjainak a száma ezidőszerin—t meghaladja a kétszázat.
Ir Statisztikai és Társadalomkutató Társaság.
(Statisiical and Social Inguiry Society of Ireland.) 1'93r5/3iö-os (SEL) egyesületi évében ez az írországi tudományos társulat hét ülést rendezett. Mindegyik ülésen egy—egy előadás nyert megvitatást. Az elő—
adások többsége statisztikai tárgyú vagy legalább, is statisztikai vonatkozású volt. A statisztikai elő—
adások közül külön is említést érdemel Geary ,,Az
ír szabadállam jövő népessége és néhány népesség—
statisztikai megjegyzés" s Lyon ,,A következő (1936.
évi) népszámlálás" c. előadása. Figyelemreméltó, hogy egy-egy előadás foglalkozott még a rádió fej- lődésével és a mozgóuképszínházak s filmek statisz—
tikájával. A záróülésen Brennan .L elnök 19-36/
1937—re újraválasztatott, A Társaság tevékenységéről az évente egy számban megjelenő Journal ad képet, Német Statisztikai Társaság. (Deutsche Statis—
iische Gesellschaft.) A Német Statisztikai Társaság, mely megalapításának 25 éves fordulóját 19—36 jú—
nius 25-én Braunschweigben, 16-ik taggyűlésén ülte
meg, erről az ülései-öli) az ,,Allgemeines Statisti—
sches Archiv" terjedelmes különlenyomatában em- lékezik meg.
meg ,
Községi Statisztikai Munkaközösség. Berlin..
(Arbeitsgemeinschaft für gemeindlíche Statistik.) 1986 június 23-án és 24—én tartott 3. nagygyűlé- sének 2) (az egykori Német Városi Statisztikusok Szövetsége 43. ülésének) történetét a nemrégem megjelent, több mint százoldalas ,,Verhandlungs—
berieht" foglalja össze.
il V. 6. M. Stat. Szemle 1936. évf. 546—551. L 2) L. M. Stat. Szemle 1936. évf. 546——551. l.
