Fellner Frigyes előadása a francia Akadémián

12. szám.

Balás Károly dr. elnök az értékes elő—

adásért és ,a jelzett adatgyűjtési reformok—

ért a Csoport nevében köszönetet mondva

_. 1036 ——

megemlítette, hogy e módosításokról az.

Unió elnökségét is tájékoztatni fogja.

Thírring Gusztáv ünneplése születésének 75. évfordulója alkalmából.

Céle'braiion du 759 anniversaire de M'. Gustave Thíwz'ng.

Re'sume'. Le 1] décembre 1936, la Société

Hongroise de Statistigue (( [été le 7513 anniversaire de la naissance de M, Gustave T 1! i r i' in ( ,

membre honorairc et ancien president de cette Société. A un diner, auauel assistaient environ 50 personnes et notamment plusieurs parents, amis et confréres du vénéré sauant. Mi Aloijse K o v á cs, Président, porta un toast a M. Gustave TIz i rring,

en en soulignant les hautes ([aalités et les mérites

scientifiaaes,

Ont prononcé encore des discours, en félici—

tant Féminent ancien president: MM. L. [. Illye- falvi, au nom de la Ville de Budapest et de

l'Académie Hongroise (les Sciences; Jules (le Konkoly Thege, en celui (le IlOffiee central

de statistigue et du service de statistiaue officiel;

Francois Zimmer, au nem de la Ville de 80- pron; Eugene Cholnoky, en celui de [a Société Hongroise de Ge'ographie et (le l*Association hon—

yroise de louristes. País, M. Gustave Thirring

exprima, en termes émus, ses remerciements pour

celle belle eélélnalion (le son anniversaire.

*

A Magyar Statisztikai Társaság 1936 de—

cember 17—én bensőséges és szeretetteljes ünnepléssel emlékezett meg Thirring Gusz- távnak, a Társaság tiszteletbeli tagjának és volt elnökének, a köztiszteletben álló euró—

pai hírű tudósnak 75. születésnapjáról. A rózsadombi Zsigmond óttcriemlmn rendezett társasvacsorán az ünnepelt hozzátartozói.

barátai és kartársai mintegy ötvenen jelen—

tek meg. Az első pohárköszöntőt Kovác-S"

Alajos, a Magyar Statisztikai Társaság el—

nöke mondta, aki közvetlen szavakban mél—

tatta Thirring Gusztávnak nemzetközileg is nagyraértékelt tudományos kiválóságát és.

emberi erényeit. Bejelentette, hogy a Ma—

gyar Statisztikai Társaság választmánya el- határozta, hogy a Journal de la Société Hongroise de Statistigue Thirring—számot fog kiadni tiszteletbeli tagja iránti nagyra—- becsülése jeléül. llt'yeialvi I. Lajos Buda—

pest székesfőváros és a Magyar Tudományos Akadémia nevében üdvözölte hivatali előd—

jét? elismeréssel emlék—ezvén meg a Székes—

fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatói szé—

kében e hivatal modern megszervezésével kifejtett nagyértékű munkásságáról. Sza—

vainak különös melegséget adott, hogy maga is 'l'hirring tanítványának vallotta magát. Konkoly Thege Gyula a Közp-onti Statisztikai Hi 'atal s a hivatalos statisztikai szolgálat szerencsekívánatait meleg szavak—

ban tolmácsolta a gyakorlati statisztika nesztorának. Zimmer Ferenc Sopron, a szülőváros és a soproniak ,,ciklámenvirá—

gát" hozta el Sopron diszpolgárának, a sok pálmaághoz és habérlevélhez. Cholnoky Jenő a Magyar Földrajzi Társaság és a Ma—

gyar anist'a Egyesület nevében köszön—r

tötte fel, kiemelve ama nativ érdemek—et,

amelyeket Thirring a geográfia tudománya

terén s a Földrajzi Társaság életében, mint annak egyik vezető tagja es a magyar tu—

risztika felvirágoztatása körül szerzett.

Tltirring Gusztáv meghatottan mondott kö—

szönetet a meleg iinneplélsórt.

Fellner Frigyes előadása a francia Akadémián.

Le discours de réceplion de M. Frédéric Fellner ;; PAL-adémie des Sciences Morales et Politigues-

A Szemle 1933. évf. 120. lapján számolt be arról a magyar tudományosság külföldi értékelése szempontjából is nagyfontos—

ságú kítüntetésről, mely Fellner Frigyes dr.

egyetemi ny. r. tanárt. a Magyar Tudomá- nyos Akade'mia és a Nemzetközi Statiszti—

kai Intézet rendes tagját a francia Akadé—

mia (Institut de France) társadalomtudo—

mányi és politikai osztálya (Académi-e des Sciences Morales et Politigues) lev-elező tagjává való megválasztásával érte. Most

Örömmel emlékezhetünk meg arról az.

elismerésről, mely Fellner Frigyes dr.

1936 november 21-én a francia Akadémián ,,A tőke és a munka részesedése a nemzeti jövedelemben és a közterhekben Magyar—

országon" címen tartott, új utakon haladó

székfoglaló előadását kísérte. A megfelelő magyar és francia viszonyokat is igen ta—

nnlságosan összehasonlító előadást a fran—

cia akadémikusok, valamint a francia tu——

domány és közélet más képviselői nagy

12. szám.

számban hallgatták meg. Az előadáson meg- jelent többek közt Millerand volt miniszter—

elnök, a francia akadémikusok élén pedig

-— 1037 — 1936

Delatour A., a Nemzetközi Statisztikai In—

tézet tb. elnöke és Colson, a francia állam—

tanács tb. alelnöke.

Személyi hirek. — Nouvelles.

Huber M., Franciaország statisztikai szolgála-

tának hosszabb időn át volt vezetője, a Nemzet—

közi Statisztikai Intézet egyik alelnöke nyuga- tlombavonult.

Amsterdam város statisztikai hivatalának

igazgatója, van Zunten J. H. a korhatár elérése miatt nyügalombavonult. Utóda az eddigi helyet-

ftes igazgató, Claeys It. lett.

Ferdinandy Bertalan dr. 'i' (1868—1936). A regi statisztikai gárda egyik jelese, a Magyar Statisz- tikai Társaság 1922—ben megválasztott rendes

tagja, Ferdinandy Bertalan 1936 szeptember 18-án elhúnyt. Ferdinandy 1868 szeptember 16-én szü-

letett az Abaúj-Torna vármegyei Kenyheeen (ma

megszállt terület). Gimnáziumi és főiskolai tanul-

mányait Budapesten végezte s itt szerzett 1892—ben

jogtudományi Ekkor már két

éve. állt állami szolgálatban, mint a budapesti kiri

"törvényszékhez 1890—ben kinevezett joggyakornok.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatalba 1893 július 28—án mint miniszteri segédtogalmazó lépett (át s e Hivatal azidőtájt erősen kiszélesedő mun—

'kásságába tevékenyen bekapcsolódott. 1896-ban

miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki, majd a bi—

ivatal I. ügyosztálya vasútiigyi, bányászati és ko—

hászati alosztályának vezetője lett, 1898—ban azon- túdori oklevelet.

'ban a földművelésügyi minisztérium kötelékébe

ment át, amikor is ott miniszteri segédtitkár lett.

Új munkahelyén is szep előmenetelhen volt része,

Ennek folyamán 1923 május 30—án helyettes ál-

lamtitkár lett; ugyanebben az évben vonult nyu- galomba. Több kitiintett'asben részesült, így nyuga- lcmbavonulása alkalmából a Kormányzó Úr Öfő-

méltósága kiváló és buzgó szolgálatáért elisme—

rését fejezte ki. Hivatali munkásságában a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal kötelékéből való kivá- lása után is megtartotta szoros statisztikai kap- csolatait s a régi Statisztikai Szakvizsgálati Bizott-

ságnak is tagja volt. Földművelésügyi minisztéri-

tumbeli tew'rkenyseget a statisztikai és mezőgaz- gasági osztályban kezdte meg; majd éveken át a közgazdasági osztály vezetöje volt, 1917-ben pedig a mező- és közgazdasági főosztály főnöki teendői—

nek ellátására nyert megbízatást; nagy részt vett

.a közgazdasági és szövetkezeti ügyek intézésé—

bern. Mind'ezekben a munkakörökben sok ízben nyílt mód arra, hogy statisztikai tudását és

ismereteit kamatoztassa. Nyugalombavonulása után a Magyar Statisztikai Társaság számos ülésén és összejövetelén jelent meg. Benne e Társaság őszinte barátját vesztette el.

Buzek József 'i' (1873——1936). Az 1936 szeptem—

ber 22—én hosszú betegeskedő-5 után elhúnyt Buzek József neve nemcsak a nemzetközi statisztikai kö- rökben volt jól ismert, hanem különösen a regi Monarchia határai közt. Buzek ugyanis 18781 novem—

ber 16-án a régi Ausztria területén, Sziléziában

született, egyetemi tanulmányait Bécsben és Krak- kóban folytatta s először (1899-ben) a bécsi Sta- tistisehe Zentralkomission-ban lépett hivatali pá-

lyára. Innen 1902—ben a lembergi (lwowi) egye—

temre került, előbb mint magán-, majd rendkívüli

tanár, 1910-től pedig a közigazgatástudomány és

statisztika rendes tanáraként. Egyidejűlef (1904-

től 1910—ig) a lembergi városi statisztikai hivatalt is vezette, 1906—tót pedig a Statistisehe Zentral- kommission tagja volt; szűkebb hazája érdekében

1907-től 1918—ig a bécsi parlamentben mint kép-

viselő is eredményesen tevékenykedett. Az új len- gyel állam Központi Statisztikai Hivatalának el- nökévé 1918 november 18—án neveztetett ki. 1929 október 24-ig állott e hivatal élen s 11 eves igaz—

gatói munkássága alatt nemcsak az új szerv alap—

jait rakta le, hanem megteremtette széleskörű adat.

gyűjtéseit és kiadványait is. Nagy érdemeit hazája 1919-ben helyettes államtitkári kinevezéssel, nyu—

galombavonulása után pedig a ,,Polonia Restituta"

érdemrend parancsnoki keresztjének adományozá- sával ismerte el. Buzek mint a varsói egyetemnek és a kereskedelmi főiskolának tanára, a lengyel gazdaságkutató intezet tanácsának elnöke, az első

lengyel országgyűlés, majd 1923—tól 1927-ig a sze—

nátus tagja is buzgón tevékenykedett. Irodalmi

munkássága is igen nagy és értékes volt. Ö

szervezte meg a Nemzetközi Statisztikai Intézet

1929. évi varsói ülésszakát; az Intézetnek 1923 óta volt tagja. A Magyar Statisztikai Társaság 1924—

ben választotta lie külföldi tiszteletbeli tagjai 50- rába; a magyar—lengyel kapcsolatok kiépítése terén egyébként is igen komoly érdemei voltak, aminek elismerest'xiil 1926—ban a II. osztályú ma- gyar érdemkeresztel a t—sillággal nyerte el,

Foxwell Herbert Sámuel 'i'. 1936 augusztus 3-án

húnyt el Foxwell H. S. neves angol közgazda e's statisztikus. Foxwell nyugalombavonulása elő—tt

előbb a londoni egyetemen a közgadaságtan ta— '

nára, majd a ealnbridgei'St. John—kollégium köz- '

gazdasági tanulmányi intézetének igazgatója volt.

A szigetország tudományos világában játszott

igen előkelő szerepére mutat, hogy a brit akadémia

is tagjai közé választotta be, a londoni Királyi Sta- tisztikai 'llz'irsasz'igban pedig alelnöki tisztet töl—