[. szam —— 47 — 1937
Wirtschaft und Statistík (16. évi. (17. évf. 7. sz.,1937.).—— A mész. és cementipar 24. sz., Berlin 1936, ném.). _ A mandátum-igaz- 1933 óta. —— Németország szénellátása 1935-ben. -—
gatás alatt álló német gyarmatok gazdasági életé— A munkaidő az iparban 1933—tól 1936—ig. —— A répa- nek alakulása. —— A német tejgazdaság 1935-ben. w termés 1936—ban. —— A textilgépek világkivitele. —- A főzelékfélék termelése a főbb fözeléktermelő A francia állami alkalmazottak fizetése 1931 óta.
vidékeken 1936-ban. —— A munkanélküliség a kül- _ Az 1936. évi olimpiai játékok hatása az idegen—
földön. -— A jövedelem— és társulati adókivetés forgalomra. —— A mozgófényképszínházak 1935—ben.
l934-re. —— Népszámlálás az Ir szabad államban. ——
ooo-!;-..o...-u-noc-.un-.n-n-u-c-u-nnounnoon-n..o-...no-oo-s...-on...-...-noon-onnan...-...s...
e KÚLÖNFÉLE e §
unno.-.ne-n-nn-n-n-v-unun---'nnel...I'll-ulne..-u.n—l.-null-lluuunllI-llculo-cn-n-u-u-n-u-u-n-n-n-
Közigazgatási területi és névváltoztatások.
Changements de divisions territoriales et de noms de localités en Hongrie.
Az 1933. évi Helységnévtár megjelenése utáni IV. közlés. 1)
Faits depuis la publication du Dictionnaire des Communes (1933). 45 communigué.
Alsófügöd és Felsőfiigöd (Abaúj-Torna vm., encsi j.) kisközség 1936 szeptember l-én Fügöd né—
ven kisközséggé egyesittetett.
Alsókázsmárk és Fclsökázsmárk (Abaúj-Torna vm., szikszói j.) kisközség 1936 szeptember 1-én Kázsmárlc néven kisközséggé egyesíttetett.
Alsónovaj, Felsőnovaj és Idrány (Abaúj-Torna vm., encsi j.) kisközség 1936 szeptember 1-én Novajidrány néven kisközséggó egyesittetett.
Alsószend, Felsőszend és Szala (Abaúj—Torna vm..
encsi j.) kisközség 1936 szeptember 1-én Sza—
laszend néven kisközséggé egyesíttetett.
Apátistvánfalva és Újbalázsfatva (Vas vm., szent—
gotthárd—muraszombati j.) kisközség 11937 február lnén Apátistva'nialva ideiglenes néven krisközséggé egyesíttetett, — Újbalázsialva mint lakotthely nyilvántartandó.
Belat: és Kakasd (Tolna vm., völgységi j.) kis—
község 1937 január 1-én Kakasd néven kis- községgé egyesíttetett.
Bertamajor (Borsod, Gömör és Kishont k. e. e.
vm., mezőkövesdi j.) neve Bertaháza-ra vál- toztattatott.
Cinkota (Pest—Pilis—Sol't—Kiskun vm.) község 1936 május 1—én a gödöllői járásból a központi já—
rásba helyeztetett át.
Cserszegtomaj (Zalla vm., keszthelyi j.) kisközség 1936 augusztus 1—én nagyközséggé alakíttatott.
Dohorgazsziget és Sérfenyőszigel (Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vm., magyaróvári j.) kisközség 1937 január 1-én Sérienyősziget néven kisköz—
séggé egyesíttetett. —— Doborgazszigat mint la- kotthely nyilvántartandó.
Felinkert (Zemplén vm., bodrogközi j.) külterü—
leti lakotthely neve Istvánmajor névben álla- pittatott meg.
A felsőoszkói körjegyzőség (Vas vm., vasvári j) székhelye Alsóoszkó.
1) L. 1933, 12. sz. 1.008, I., 1935. 1. sz. 691. és 19361. sz, 82. ].
Ivánegerszeg és Keményegerszeg (Vas van., vas- vári j.) kisközség 1937 januar lén Vasegerszeg ideiglenes néven kisközséggé egyesíttetett.
Jankovich Iván-fürdőtelep (Somogy vm., lengyel- tóti j.) neve Jankovichtelep—re változtattatott.
Kadarkút és Kőkút kisközség (So-
mogy vm., kaposvári j.) 1986 január 23-án Kadarkút néven nagyközséggé egyesíttetett, ——
Kőkút mint lakotthely nyilvántartandó.
Kin-va (Komárom és Esztergom k. e. e. vm., esz- tergomi j.) község neve .Máriahalom-ra, a Kirvai puszta neve pedig Múrialtalompuszta—ra
változtattatott.
Köveskút és Salfa (Vas vm., szombathelyi j.) kisközség egyesítéséből Köveskút ideiglenes né- ven alakíutott kisközség végleges neve Sal—
köveskút.
A ,,liptagergei" körjegyzőség (Nógrád és Hont k.
e. e, vm., szécsényi j.) neve, székhelye —— Mi- hálygerge _ után ,,mihálygergeí"—re változ- tattatott.
Míkszáthfalva nevet kapott a Tibolddaróc (Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vm., mezőkövesdi j.) község határában létesülő külterületi lakott- hely.
Muszájtag (Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vm., mátészalkai j.) neve Máriamajor-ra változtat- tatott.
Nagyvázsony (Veszprém vm., veszprémi j.) szer—
vezeti jellege kisközség, amely Nemesleányfalu—
val és Úrkúttal együtt a nagyvázsonyi kör—
jegyzőséghez tartozik.
Nógrádszakál (Nógrád és Hont k. e. e. vm., szé—
csényi j.) kisközség nagyközséggé alakult.
Rákoscsaba, Rákoskeresztúr és Rákosliget (Pest- Pilis-Solt-Kiskun vm.) községek 1936 május 1-én a gödöllői járásból a központi járásba osztattak be.
Sásd és Hörnyék (Baranya vm., hegyháti j.) k.is- község 1936 július 1—én Sásd végleges néven kisközséggé egyesíttetett.
— nagyközség
1. szám
Simonmajor (Tolna vm., központi j.) község neve Fácánkert-re változtattatott.
Szmodicstelep (Somogy vm., lengyeltóti j., Fo—
nyód község) neve Fonyódszéplalc-ra változ—
tattatott.
Tapolcafürdő (Borsod, Gömör és Kishont k. e. e.
vm., miskolci j.) neve Görömbölytapolca név—
ben állapíttatott meg.
A ,,tiszabezdédi" körjegyzőség (Szabolcs és Ung k. e. e. vm., tiszai j.) neve, új székhelye —
Tuzsér — után ,,tuzséri"—1'e változtattatott.
M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Címadományozás —— Promotions, Magyarország Főméltóságú Kormányzója a magyar királyi minisz—
terelnök előterjesztésére Budapesten 1936. évi de—
cember hó 30-án kelt legfelsőbb elhatározását/al Szabó Mihály statisztikai tanácsosnak a statisztikai
—48-—
1937
Vilmány (s Vilmánykisfalu (Abaúj-Torna vm., gönci j.) kisközség 1936 október t-én Vilmány néven kisközséggé egyesittetett. Vilmáuy—
kisfalu mint lakotthely nyilvántartandó.
Zarkaháza és Szentkirály (Vas vm., szombathelyi j.) kisközség egyesítéséből Zarkaszentkirály ideiglenes néven alakított kisközség végleges neve Szentkirály. w-w Zarlcaháza mint lakotthely nyilvántartandó.
Zsírospuszta (Pest-Pilis—Solt-Kiskun vm., alsó- dabasi j.) neve Váradytelep—re Változtattatott.
— Office central royal hongroís de statistigue.
főtanácsosi címet és jelleget, Maslowski Károly sta—
tisztikai főtanácsosi cimmel felruházott statisztikai tanácsosnak a statisztikai főtanácsosi jelleget mél—
tóztatott adományozni.
Személyi hírek. —— Nouvelles.
Kálmán Gusztáv 'l' (1859—1937). Kálmán Gusz- táv 1987 január 23—án magas korban, de váratlanul bekövetkezett elhún—ytával a magyar társadalom
régi vágású, jellegzetes egyéniségeinek egyikét vesz- tette el. Kálmán Gusztáv sikerekben gazdag, szép életpályát mondhatott sajátjának. 1859 augusztus 4-én született a nyitramegyei Szenice községben.
Mint felvidéki család sarja, középiskolai tanulmá—
nyait is szűkebb hazájában, Nagyszombatban (foly- tatta. 1878—tól 1882—ig Budapesten végezte jogi ta—
nulmányait. 1680 december 27-én az Országos Sta- tisztikai Hivatal tisztviselője lett. Karrierje innen indult ki. Kálmán Gusztáv is azok közé tartozott, akiket tehetségük és nem kis mértékben a rend—
szeres statisztikai munka során elsajátított ismere- teik igen magas polcra emeltek. A Statisztikai Hí- vatalban 1882-ben miniszteri segédfogalmazó,
1886—ban miniszteri fogalmazó, 1892-ben miniszteri titkár lett; 1895-ben ugyanebben a rangban a ko—
resikedelemtügyi minisztériumban nyert beosztást.
Statisztikai szolgálata alatt sokirányú munkát fej- tett kiskiváló tis;tviselőnek bizonyult; az 1890. évi népszámlálás feldolgozása körül (szerzett érdemek—
ért miniszteri elismerésben is részesült. Még na—
gyobb adminisztratív feladatok háramlottak reá a
kereskedelemügyi Ezeket nagy
szakértelemmel és teljes eredménnyel oldotta meg";
minisztériumban.
a minisztériumban is szép előm—enetelben volt része:
1900—ban osztálytanáésossá, 1907—ben miniszteri ta—
nácsossá nevezték ki; ekkor a közutak ügyosztálya—
nak élén állott. 1910-ben :: kereskedelemügyi miniszté.
rium államtitkára lett; ugyanakkor munkapárti pro—
grammal Kolozsvárott képviselővé választották meg; 1913—ban vonult nyugalomba, de csak formá—
lisan, mert a háború alatt a fronton lévő csapatok ellátásának nehéz és sorsdöntő fontosságú munká—
ját irányította. Tisza István legszűkebb baráti kö—
rének egyik tagja volt. Sok évtizedes tevékenysé—
gével számos .bel- és külföldi klitiin—tletést érdemelt ki; ezek közül is kiemelkedik a belső titkos taná—
rsosi méltósággal —— nyugalombavonulasakor való ——
kitüntetése. A háború után gazdasági kérdésekkel.
és karitatív ügyekkel foglalkozott; e téren külö- nösen a Magyar Iskola Szanatórium Egyesület) ügy—
vezető elnökeként szerzett marad—andó érdemeket.
A Magyar Statisztikai Társaság nemcsak egykori statisztikai tevékenységét, hanem e tudomány iránti állandó érdeklődését ismerte el 1922-ben történt ren—
des taggá választásakor. Bonn-e a nyolcvanas évek statisztikai mozgalmaiban résztvett-ek immár igen kis létszámú táborának egyik nagyrabecsült képvi—
selőjét gyászoljuk.
tVestí'rgaax-d Harald "l'. A legutolsó félszáz év statisztikai életének kimagasló egyénisége dőlt ki ll'esterguurd, 11 nagynevű (lán statisztikus és köz—
gazda 1936 december 13—án történt elhalálozásával.
Alapvető, korszakos értékű műveiben azon irányzat hívének, söt egyik legnagyobb tekintélyének bizo—
nyult, mely a statisztikát elsősorban módszernek tekintette és a matematikai irányban fejlesztette to—
vább. A matematikai statisztikának túlzói
azonban sohasem tartozott; művei nemcsak nagy tudományos képzettségről, de kíváló gyakorlati anyagismeretről és. adatértékesítési készségről is ta- nuskodnak. ,,Die Gründzüge der Theorie der Statistik"
című, igen elterjedt és sokat forgatott elméleti mun—
kája 1890—ben (majd 1928—ban) látott napvilágot.
Egyedülálló értékű .,l)ie Lehre von der Mortalitát k özé
