]. szám. —— 82 -— 1936
ban. —— Huupt P. H.: A jugoszláv dohányegyewd- orosz watsipar. — (3. sz.). _ Tismer A.: 'l'etőpotnxt—
árus—ág s annak gazdasági és pénzügyi jelentősége. ján van .az xelzüsrtvállság? — Bargen F.: A használt
Wirtschaftsdíensi (20. évf. 49. sz., géptkiiíitel —-—— egx felderítetlen piaci lehetőség—
Humburg 1935, ném.).—Schulz Kiesow: A nemzet—_ W 11'13 011 (1/ t " " d Statzstik (75 évi.
közi tmampl'lajózás jelentösége, —— Lindner O.: A kereskedelmi hajózás ltúttküzdolme. —— (50. sz.). ———' Prilzlmleit K.: A kőszén világgazdaság. —- Splecht—
ner F.: Tervszerű gnzdtas—ágpölnitika Iarakb—an. m—
Lang K.. A francia raulomo-blluipar. — Homung:
A svájci szállodaipar. —— (51—52. sz.). — Német—
ország kereskedelmi kapcsolatai a keleti tengeri államokkal —— Josephy B.: .A keleti tenger-i áltl'a- mok mint Németország zs szállítói. — Austrin J.:
Az északi államok papír— és papía'anyag kivitelle.
— Braun G.: Az izlandi külkereskedelem 1934/35—
hen. .,,_ (21. évi. 1. sz. 1930). _— Huhle F.: A világ—
gazdaság az önellátás jegyében, m' Schneider A.:
Németország latinamerikai kivitele új utakon. — (2. szu). —— Gross H.: A német áruk elhelyezési leholösége az U. S. Anbaun. —— Wagner M.: Az
23. sz., Berlin 1935, ném. ). A 100 éves német vasút.
.,z Az 1935. évi gyi'umölcsszüret. A valsliprar 19341- bon. — Az üveg- és üvegárukivi—te'l. _ A német posta beruházás—ali 1929—lölx NSA—tig. __ .Az öngyil- kosságok alakulása 1935 közepéig. — A nrépuas'ko- l—ák Poroszországban 1935—ben. —— A kötelező beleg- sógbizlosítás 1934 októberétől 1935 szeptemberéig.
—— (24. sz.). —— A nyensollajmóxtorok használa-ba .a német iparban. ——4 A koksz. ós lepárlóüzemek, va- lamint a brikettg árak 1934-ben. — .A német ter—
mésoredmményok 1935—ben. —— A német-lengyel kül- kereskedelem az utolsó évtizedben. v_ Az építkezési költségek az 1935. évi építési idényben, — A hosz—
szú-lejáratú intézeti kölcsönök területi megoszlása 1934 végén. —— A Saar—tvi—dék népessége 1935—ben.
—— A belegsegbiz—tosítás 1934—ben.
a KÚLÖNFÉLE s
lon-olltlollllcloo--wIIlI-nu-u-"n'Ill-IIIIIIIDIIGIIIIIICIII!!- .unuuona cuc-n....u-uunnunnnnn-n—n-uun-uuv-
Közigazgatási területi és névváltoztatások.
Changements de territoires administratifs et de noms de localités en Hongrie.
Az 1933. évi Hetységnévtár megjelenése utáni Ill. közlés. 1) Faits depm's la publication du Dictionnaire des Communes (1933). 0
Alsómesteri és Felsőmosleri (Vas vm.. cel—ldölni'úki járás) kisközség 1935 február 18—án Mesteri néven kisközsé gé egyesíttetett.
Alsósztilvágy és Fel'sűszilvágy (Vas vm., szombatt- helyi j.) kisközség egyesítéséből alakított s ideiglenesen Kétszilvágy nevet nyert kisközség végleges neve Vas-szilmígy.
Ásvány és Báró (Győr, Moson és Pozsony k. e. e.
vm., tószigetcsiulaizközi j.) kisközség 1936 január 1—én Ásványráró néven kisközséggé egyesit—
tetett. A rárói körjegyzőség neve .,ásvány- ráfói"-ra változott.
Baltavár és Hegyhátkishér
kisközség egyesítéséből alakított s ideiglenesen (Vas vm., vasvári j.)
Baltavár nevet nyert kisközség végleges neve Bérballavár. Hegyhátkisbér megszűnt község mint lakotthely nem nyilvántartandó.
Bozsok (Vas vm., szombathelyi j.) nagyközség 1935 április 12—én Icisközse'ggé alakíttatott és :; köszegszerdahelyi körjegyzőségbe osztatott be.
Bödoháza es Szontistvánlalk (Zala vm., alsólendvai járás) kisközség 1935 január 14—én Bödeháza néven kisközséggé egyesittetett. Szentistmínlak mint törzskönyvezett lnkotthely nyilvántar—
tandó.
Disznósd (Borsod, Gömör es Kishont k. e. e. vm., ózdi j.)_ község neve Borsodszentgyöryg névre
változtattatott.
1) L, 1933. 12. sz. 1.008, l. és 1935. 1. sz. 69. l.
96 communz'guá
Kiscsömöte ('s Lukácsháza (Vas vm., szomlmllielyi járás) kiskö
kisközsóggő
mint lakottllcly nyilvántnrtnmló.
Kisgerge és Liptagerge (Nógrád és Hont k. e. e.
vm., szécsényi j.,l kisközség 1936 január t—ón ség 1936 január 1-én Lllkácxhlií'l
néven egyosítletctt. Kiscsömölt'
Egyházasgcrgv nóáon kisközsóggé egycsíltetotl,
Kiskö-Iked (Vas
m'emotl'ljvári j) kisközség 1936 lfádrlckőlkr'd
A megszűnt községek mint lakotthelye'k nem nyilvál'itartandók.
és Pusztarádóc vm., köruneml—m február 1—611 m'tvcn kisközsóggó egycsltlvtml.
Kispirit és Nagypirit (Veszprtöm vm., devecseri j]!
kisközség 1936 január 1-0) a csöglei kör- jegyzösógböl kivált és az újonnan szervezett ,,nagypírni körjegyzőség"-be osztatott be.
Kistata kisközség tés Szil nagyközség (Sopron vm..
csornai j.) Szil néven nagyközséggé egyesult—
telctt. Krstuta mint lnkotthely nyilvántarlnmlö Kondorosi tanyák (Békés vm., gyomai j.) külterü—
1935 február 1. óta jegyzői hivatal
wa kiterjedő leti lukolthelyvn
kirendeltség ós anyakönyvi működik a ,,Kondorosi tanyák hatáskör-
rel.
Köveskút és Salfa (Vas vm., szombathelyi j.) kiss—
közsóg 1935 május 1-én Köveskál néven kis- községgé egyesíttetett.
1. szám. — 83 —— 1936
Letenye (és Egyeduta (Zala vm., (letenyei j.) kisköz- ponya nagyközséggel egyesíttetett. Nagyláng ség 1935 június 9-én Letenye néven nagy- mint lakotthely továbbra is nyilvántartandó.
községgé egyesíttetett. Iígyeduia mint lakott- Pestszentlőrinc (Pes-t—Pilis—S—olt—Kiskun vm., köz—
hely nyilvántartandó. Ezzel az egyesítéssel a letenyei körjegyzőség megszűnt és a szintén hozzátartozott ZajIc kisközség közigazgatási teendőinek ellátására Letenye nagyközséghez osztatott be.
Mecsekszaholcs (Baranya vm., pécsi j.) kisközség 1935 szeptember 16—án nagyközséggé alakit- tatott. E szervezeti változással megszűnt me- csekszabolcsi körjegyzőséghez tartozott Mánia és Pécsbudafa kisközségek az újonnan létesí—
tett mánfai körjegyzőségbe osztattak be.
Nagyécsfaln és Nagyéeshegy (Györ, Moson és Po—
zsony k. e. e. vm., pusztai j.) kisközség 1936 jan. l-én Écs néven nagyközséggé alakíttatott.
Ezzel az egyesitéssel a nagyécsfalusi kör- jegyzőség és anyakönyvi kerület megszűnt.
Nagyláng (Fejér vm., székesfehérvári j.) nagy- község 1936 január hó l-e'n megszűnt és So—
ponti j.) nagyközség 1936 január 1—én megyei várossá alakult.
Pusztamiske (Veszprém vm., devecseri j.) kisköz- ség 1935 október 15-én a padragi körjegyző- ségből kivált s közigazgatási és anyakönyvi tekintetben Devecser nagyközséghez oszta- tott be.
Rábaszentandrás (Sopron vm., csornai j.) kisköz- ség az egyedi körjegyzőségből kivált és köz- igazgatási tekintetben Szany nzagyközségliez osztatott rbe.
Szentkirály és Zarkaháza (Vas Vin., szombat—helyi
* járás) kisközség 1935 április 15—én Zurlcaszent—
király néven kisközséggé egyesíltetett.
Vértesdoboz (Fejér vm., váli j.) nagyközség 1935 december t—én kisközséggé alakíttatott s köz—
igazgatási és anyakönyvi tekintetben Alcsút nagyköztse'ghez osztatott be
Személyi hirek. — Nouvelles.
A Budapesti Közlöny 1936 január 19—i száma közli. hogy Pálosi Ervin dr. egri érseki jogakadé- miai tanár,, a Magyar Statisztikai Társaság rendes tagja a M. kir. Ferenc József Tudorna'lnyegyeltem jog— és államtudományi karán a "(Statisztikai mód-
szer" c. tárgykörből egyetemi pesítteateltt.
Szovjet-Oroszország Gazdasági és Szociális Stt-a—
triszttikai Központi (Igazgatásának elnökévé 1935 augusztus 8-án Kraval J. iA. neveztetett ki. E szerv előző elnöke Obolenskg-Ossinskg V. V. volt.
Az osztrák Szövetségi Statisztikai Hivatal ed—
digi elnöke, Drezel Károly nyugalomba vonult; az írj elnök Karwinsky K. lett.
A dalnzilgi Országos Statisztikai Hivatal igaz- gatói székében Funk J. dr. utóda Dembrouski VV.
dr. llett.
Kuba újjászervezett Központi Statisztikai Igaz- gatóságának első vezérigazgatója Durruthy E. lett.
.Az oxfordi egyetem most meg—szervezvtt Sta—
tisztikai Intézet—ének Marsohak .t.—l nevezték ki,
Losch Hermann J. 'l' (1863M1935). Az 1935 de- cember 11-én elhúnyt jeles württembergi statiszti—
kusban a magyar tudományosság mozgalmai iránt m alga n tan á r rú k (: -
igazgatójává
mindig érdeklődő. őszinte barátot s a Magyar Sta—
tisznt'ilkai Társaság 1924-ben megválasztott külföldi tiszteletbeli tagját veszítettük el. Losch Hermann a württembergi Murr—hardtrban született 1863 január
szűk—ebb
Wiirtte—mbe—rgben élte le. Közép- és főiskolai tanint- 16-án; csaknem egész életét hazájában,
mányainak bevégzése után közgazdasági kérdése -
kel foglalkozott; első nagyobb tanulmánya ,,VViirt—
ternbergs Volksvermögen, Volkseinlkoinmen und ihre Venteillung" címen 1887—ben jelent meg és a hivatalos statisztikai pályát is megnyitotta Losch számára. Ezen a pályán szépen haladt előre, (hosz—
szabb időn áll lVürttemberg Országos Statisztikai Hivatalának elnöke volt s alapos tudományos kép—
zahtséwgével, kiváló .hivatalvezetői képességgel a né—
met hivatalos statisztika történ—etében maradandó emléket allitott magának. Párhuzamosan mint a tiibi—n—gali egyetem tanára is értékes munkásságot fejtett 'ki. Kisebb cikkek és szépirodalmi munkák mellett számos nagy tanulmányt írt (Nationale Pro- duktlion, Nationale Berufsgli—ederung, 1892; Würt—
temberg—s (legelnwawrtsfragen und Znakunftrsorgani-
sablon, 1903; Die be'ruflic—he Glied—erunvg der Bevöl- kerrung Württembergs am 16 Juni 1925. 1928 stb.) és szerkesztette hivatalának nagybecsű kiadványait.
A nemzetközi statisztikai életben is általános meg- becsülést vívott ki komoly. vlmélyedő munkássá- gával és szellemes _nregj-exgvzéseivel; a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek 1905 óta volt tagja s ülései elé több rele—rútulmot terjesztett, így az ingavárnm dortlásokról. Tagja volt a Svájci Statisztikai Tátr—
sasávgnalk, tiszteletbeli tagja pedig a Német és a Magyar Statismi'kai Társaságnak. A világháború évei alatt a württembergi árvizsgálló bizol—tság ve- zetőjeként öregbítette érdemeit. Sokat foglalkozott List Frigyes
országi u—tazásaival és kapcsolataival s magyaror—
német közgazda életével, magyar-
syági összeköttetéseit ezen a réven is igen szorosra épít-allo ki.
