.-.n-nil-..nnul'nun-!-"lon'-Inn-nn-nna-nnn-u-nnlluclocnunIll--Ill-'l-.null-lnunl-lunlncnnllln-llcl-
e KÚLÖNFÉLE o
l!!lICI-IIIIIIIll'lllllnl'llllilillwltlll'lllilllillllllllIII-l;!lIIIIIIIIIIIlllllll'lllilllllllll-
Közígazgatási területi és névváltoztatások.
Changements de territoires administratifs et de noms de Zocalités en Hongrie.
Az 1933. évi Helységnévtár megjelenése utáni 11. közlést)
Faits depm's la publication du Dictionnaire des Commnnes de 1933. Denmiénze communigué.
Alsok és Csurgósarkad (Somogy vm., csurgói j.) község 1934 jan. l—én .tlxok néven egyesíttetett.
Alsószilvágy és Fetsőszilvágy (Vas vm., szombat—
helyi j.) község 1935 jan. "r'-én Kétszílvágy mé—
ven egye—síttetett.
Arak ((iyőr, Moson és Pozsony k. e. e. vm., ma- gyaróvári j.) kisközség 1934 jan. l-én megszűnt külterületi lakottthely Halászi nagyközséghez csatoltatott.
Bahómajor (Csanád, Arad ós Torontál k. e. e. vm., 1934 jan. l-én Nagybán- h—egyes községtől Reformátuskovácsháza község—
hez osatoltatott.
Baltavár és Hegyhátkisbér (Vas vm., vasvári j.) község 1935 jan. l—én egyesíttetetl. Hegglzátlcíx-
bér ezentúl
es mint törzskönyvezett
mezökovz'lcshúzi i)
mint törzskönyvezett lakotthely nyilvántartandó.
A biai járás (Pest—Pilis—Solt-kiskun vm.) 1935 jan.
tén megszűnt s helyette lludtapest (H., Corvin—
tér 6. sz.) székhellyel a ,,budakörngéki járás"
szerveztetett, amelyhez a megszűnt járás közsé- gein kívül még a következő községek osztattak be:
at a központi járásból: Albertfalva, Budaörs, Budatéliény, Nagytétény, Pesthidegkút és Tö—
rökbálint nagyközségek;
hl a pomázi járásból: Nagykovácsi, Pilisszent- iván, Pilisvörösvár, Solymár és
községek.
Csauaki'alu, Csanakhegy és Ménfő (Győr, Moson
és Pozsony k. e. e. vm., tószigetcsilizközi j.)
község 1934 jan. l-én Ménfőcsanak néven nagy- községgé egyesíttetett.
Czinderybogád és Újmindszent (Baranya vm., sik- lósi j.) község 1935 jan. 22—én Bogádmíndszent néven egyesíttetett,
Dömötöri (Vas vm., szombathelyi j.) község a vas- vári j.—ba helyeztetett át és a sorkikisfaludi kör.
jegyzőségbe osztatott be.
Uröm nagy—
Fecskéstelep (Zemplén vm., szerencsi j., Szerencs község határában) neve Horthy Miklós—telep névre változtattatott.
Gajárytelep (Pest-Pilis—Solt—Kiskun vm., Vác hatá- rában) neve Václiget névben állapíttatott meg.
Göd vasúti állomás és Gödújtetep területe (Pest—
Pilis-Solt—Kiskun vm., váci j.) 1933 április 1—én Sződ községtől Alsógöd községhez csatoltatott.
H I., 1933, 12. sz. 1.008. ].
Gyúró és Kuldó (Fejér vm., váli j.) kisközség 1935 jan l—tén Gyárú néven nagyközséggé egyesítte—
tett, Kuldó ezen—túl mint törzskönyvezett lakott- hely nyilvántartandó.
Gyűd siklósi j.) község neve
Máriagyűd—re változtattatott. Ezzel a gyűdi kör—
jegyzőség neve is megváltozott.
Hajduhadház (Hajdu vm.) megyei jan. l—ón nagyközséggé alakult.
Háromház és Magyar-lak (Vas vm., szentgotthárdm . muraszombati j.) község 1935 jan. l-én Magyar- lalc néven egyesíttetett. Háromház ezentúl mint törzskönyvezett, lakotthely nyilvántartandó.
Juhásztanya (Martintelep) és Máhrtelep (Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vm., miskolci i.) 1935
(Baranya vm.,
város 1935
jan. t—én Hejőcsaba községtől Miskolc tj. város—
hoz csatoltatot't,
Kánitztanya (Pcst—Pilis-Solt-Kiskun vm., pomázij.) 1934 április 1—én Pócsmegyer községtől Szent- endre megyei városhoz csatoltatott.
Kemenessömjén (Vas vm., e—elldömölki j.) község a vönöcki körjegyzőségből a celldömölkvidéki körjegyzőségbe oszt.-atott be. A celldö'mölkvidéki körjegyzőség neve új székhelye _ Kemenes—
mihályfa — után ,,lke'menes—milhályfai".
Kerepes (Pest—Pitis—Solt-Kiskun vm., Gödöllői j.) község egyes lakotthelynevciben a következő változások történtek: IIelvéciate-lep T: Szilasliget, Zsófiatelep—xv Zsófialiget. Szöllőtclep _ Zsófia- ligethez, Belsömajor és Hnisztin'amajor az anya—
községhez tartozik, miértis külön néven való nyilvántartásuk szükségtelen.
Kerkateskánd és Kerkatótfalu (Zala vm., letenyei j.) 1934 szeptember 21-én Kerlcuteskánd néven egye—
síttetett. Kerkatótíalu ezentúl mint könyvezett lakotthely nyilvántartandó.
törzs—
Kiscsány és Oszró (Baranya vm., szentlőrinci j.) község 1934 aug. 25-én Csányosuó néven egye—
síttetuett. Ezzel az
,,osányoszrói"ara változott.
Kiskirályság (Csongrád vm., mindszenti j.) néven Kiskirályság központtal 1935 jan. t-én nagy- község walakutt ta Derekegyház község határához tartozó Kisújváros, Nagyújváros, Kiskirályság, Csereszentlászló, lstvánhegyes, Terehalom ésa Nagymágocs község határához tartozó György- királyság, Lajoshalom, Disznóhalom,
szállás és Cserehökény tpusztwákhól.
oszróí körjegyzőség neve
J ózsef—
1. szám.
Kiskunmajsa (Pest—Pills—Solt-K'iskun kiskun- félegyházi j.) község a kecskeméti törvényszék és a kiskunfélegyházi _játasbírt'zst'ig területéhez
van.,
tartozik.
Kislánya és Nagylónya (Szabolcs és Ung k. e. e.
vm., tiszai j.) község 1934 július 15—én LÓIty/t néven nagyközséggé egyesíttetett. Ezzel a nagy- lónya'i körjegyzőség megszűnt.
Ludad és Seregélyháza (Vas vm., szombathelyi j.) község 1934 november 1-én Gyöngyös/"alu néven egyosíttetett.
Má'riakálnok (Györ, Moson és Pozsony k. e. e.
vm., magyaróvári j.) község a máriakálnoki körjegyzőségnek 1934 jan. l-én történt meg;
szűnése folytán közigazgatási tekintetben Mo—
son nagyközséghez osztatott be.
(Vas t'elldömölki j) község 1934 l-éu a celldömölkvidéki körjegyzőséghöl
osztatott he.
Mosondarnó és Zseli (Győr, Pozsony
k. e. e. vm., magyaróvári j.) 1934 jan, l-én Damózseh' néven egyesíttetett. Azóta Mersevát
Jan.
vm,,
a vönö'cki körjegyzőségbe
Moson és község
a mosonwdarnöi körjegyzőség neve ,,(llarnózseli körjegyzőség".
Műesény és Palatinca (Tolna vm., völgységi j.) község 1934 aug. 11—én Mőcsény néven egye—
síttetett. Pula/mea ezentúl mint törzskönyve—
zett lakottuhely nyilvántartandó.
Pusztaeeseg (Jász—NagykunSzolnok vm.. tiszai felsö j.) külterületi lakotthelycu 1934 június 12—e óta a (ltévaványiii B) anyakönyvi kerület működik, amelyhez a következö (lévavímyai külterületek tartoznak: Bokros, Bürkös, lügy—
házhahna Kelemenzug, Pusztaecseg, Zsombok- akol, továbbá a Helységné'vtanban nem replő Kít'itó és Kenderessziget.
Pusztaszer (Csongrád vm.. vsongrádi
1934 jan. 1—rén nagyközség alakult a Kistelek
%A?—
j.) néven
község határához tartozott Felsöpusztaszer külterületi lakotlhelyből. A község közren'idé—
M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Kinevezés. Nomínation. A m. kir. miniszter- elnök a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal sze—
mélyzeti létszámában Földes Adolf Statisztikai fö—
tisztet statisztikai felügyelővé kinevezte.
Halálozás. ———- Décés. Tumy Ákos l' (1873 1934.) — Kaplonyi Sándor 47 l'1884——1935). —— A Központi Statisztikai Hivatalt érzékeny
érte két tisztviselőjének,'l'urny Ákos irodafelügyelö- nek és Kaplonyi statisztikai felügyelt'inek vesz t esxég
Sándor
_a)— 1935
szeti szolgálat tekintetében a Kistelek község—
ben székelő szolgabírói kirendeltséghez tarto—
zik. '
Rábakisfalud és Talapalka (Vas vm,, szentgotthanl- muraszombati j.) község 1934 november 14-én Máriaújíulu néven egyesíttetelt.
Ráckozár (Baranya vm., hegyháti j.) község neve Egyliázaskozár—ra változtattatott. Ezzel a rím—
kozári körjegyzőség neve is megváltozott.
Ráemeeske (Baranya vm., pécsváradi j.) község neve Erdősmecske névre változtattatott. Ezzel a ráemecskei körjegyzőség neve is megválto- zott.
Rendes (Zala vm., tapolcai j.) neve Balatonrendes—re változtattatott.
Sokorópátka (Györ, Moson. és Pozsony k. e. e. vm., sokoróa'ljvai j.) kisközség 1934 jan. l-én nagy- községgé alakult.
Somogytaruóca (Somogy vm., barcsi j.)
1934 Jan. 1—től a nagyatádi adólhivatal körze—
téből a szigetvári adóhivatal körzetébe oszta- község
község
tolt be.
Szécsény (Nógrád és Hont, k. e, e. vm.. szécsényi j.) község egyes lakotthelyneveiben a következö változások i Örténlek : Ka pol'nla lanyla, Öreg—
hegylanya cs Szojkahegyt—anya közös (neve Öreghegyi szöllök, Kondorföldimnyz'ik ím: Ken—
del'l'öltli tanya. Szanluihegytanya Szam- koh-egyi szöllők (.,m" betüvel), Újhegytanya—::
Újhegyi szöllök.
Szepezd (Zala vm.. tapolcai j.) község neve Balu!onszepezd—re valtoztattatott.
Tabdi puszta (Pest-Pilis-Solt—Ki—skun vm., kis- kőrösi j.) felső része 1933 július 1-én Kiskörös községtől Csengöd községhez osatoltatott.
Tényőfalu és Tényőhegy (Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vm., sokoróaljtai j.) község 1934 feb—
ruár 9-én Tényó' néven nagyközséggé egyesít—
tetett. Ezzel a tényöfalusi körjegyzőség megi—
szűnt.
—— Office central royal hongroz's de statistigue.
rövid idc'iközben történt elhunytával. Turny Ákos közel 37 éven át fejtett ki lelkiismeret-es, igen szor—
galmas munkásságot a híva—bal iktatójában, az utolsó unislíél évtizeden keresztül mint az iktató—
iro-(la vezetöje. Kaplonyí Sándor a hivatal térké- pészeti esoportjz'uban nagy hozzz'mírtué.ssél dolgozott évtizedeken keresztül és hosszabb időn át a tér—
képészeti csoport vezetés—ével is meg volt bízva.
