Közigazgatási területi és névváltoztatások

_.50_

1. szám 1940

népességi kérdése. —— Szlovákia: Az új állam be—

rendezkedése. — (31. sz.). —— Krámer C.: Kereske—

dtelmi mérleg a politika jegyében. —— Kz'ihndorff C.:

A német gazdálkodás kilátásai a balti államokban.

—— Argentina: A búzaválság és hatásai, —— (32. sz. ),

—— Seraphim P. H.: Lengyelország nyersanyag-hely- zete a vc'dőgazdálkodás szempontjából. — Spanyol- ország; Az önellátás fontosabb a külkereskedelem- nél. — (33. sz.). —— Ottlieb H. D.: Angol gyarmati

gazdálkodás Nyugatafrikában. —— (34. sz.), ——— Szov—

jetorosz-német kereskedelmi egyezmény. —-—— Halile F.: K-észárúcser-e az Egyesült Államok és a konti-

nentális Nyugatenrópa közt. _ (35. sz.). w— Drews M.: Világkereskedelem és német külkereskedelem.

—- Krebs J.: A cellulóza-világpiac új fellendülése.

—- (36. sz.). —— A nyersanyaggazdiálkodás kiterjesz—

tése. —— ( 37. sz.). — Dánia: A hadigazdálkodásra való átállítás folytatása. — (38. sz.). —— Olaszország

előrelátó intézkedései Az önellátási politika gyors

keresztülvitele. ——- Mezőgazdaság Nyugatporosz—

országban és Posenben. _— (39. sz. ). —— Japán gaz- dasági politikája. —-— Skandinávia szénellátási prob—

lémái. —— Lengyelország elfoglalt területeinek gaz- dasági erői. —— (40. sz.). -— Magyarország: Fegyver- kezés, kiviteli termelés és agrárreform az új euró- pai helyzet megvilág'ításában. _ (41, sz.). _ Észt-

ország: Az árucsere az Atlanti-óceáni országokkal

a kontinentális szomszédokra lesz átállítva. m A Szovjetunió kereskedelmi politikája. ( 42. sz. ). — Magyarország újból megkísérli a földbirtokrefor- mot. —— A belga gazdálkodás háborús befolyás alatt.

—— (43, sz.). —— Brit nyersanya'gpolitika. A Német

Birodalom népességi és gazdasági strukii'irájáimk

változásai 1933—1939. —— (44. sz. ). —— Lettország

szerződései a Német Birodalommal és Szovjetorosz- országgal, —— Németország új helyzete a világ kő- szénpiuacán. —— (45. sz.). —— Vajjon Anglia elkerül- heti-e az inflációt? —— Az interskandináv árucsere

lehetőségei és határai. —— (4-6. sz. ). —— Francia-

ország háborús külkereskedelme. — Olaszország külkereskedelme a háború jegyében. —— (47. sz.). ———- A körülrajongott Délkelet—Európa. —— Görögország:

Gazdasági vezetés és gazdasági kilátások háborús viszonyok mellett. —-—— (48. sz.)_ —— Svédország: A

vasutak hálózata és forgalma. ___ Szovjetunió: A belső víziutak és forgalmuk. — Japán külkereske—

delme. _— Adrian E.: Háborús biztosítás hadixgaz—

dálkodás mellett. —— (49. sz. ). —m Schneider A.: Dél—

amerika a háborúban. ——— A balti államok az

új gazdasági orientáció útján. m— A Szovjetunió

külkereskedelme 1938-ban. — Krűmer K.: Az ár—

alakulás külföldön.

Wirtschaft und Síatistik (19. évi.

19—20. sz., Berlin 1939, ném.). —— Lakóházépítke- zések a Német Birodalom országrészei szerint 1933—1938. —— Ár— es munkabéralakulás Német—

országban és az egykori Lengyelországban. ———- A

Szovjetunió lakossága az 1939. év elején. — (21——

22. sz.). —— A német nemzeti jövedelem 1938—ban.

_..- A gyümölcsfaállomáiny Németországban. ..., Nagy-Britannia élelmiszerellátása. —— A világ lét—

fenntartási költségei 1939 harmadik évnegyedében.

_— A munkanélküliség külföldön. m— Nópmozgalom

a német nagyvárosokban szeptemberben és 1939.

harmadik évnegyedéhon. —* A külföld új népességi

adatai.

Kü LÖNFÉLE

Közigazgatási területi és névváltoztatások.

Changemmts de divísz'ons territoríales et de noms de localz'tés en Hongrie.

Az 1937. évi Helységnévtár és az 1989—ben kiadott 1. pótfüzet megjelenése utáni 3. közlés.

3e commumgué depm's la publication du Dictionnaire des Communes 1937 et du supplément 1 de 1939.

Abaúj—Torna vm. új közigazgatási beosztását, amely 1940 jan, 1—én lépett életbe, a Budapesti Köz—

löny 1940. évi 6. száma közli.

Alsóhangony és Felsőhangony (Borsod vm., ózdi j.)

kisközség 1939 március 28-án Hangony néven

kisközséggé egyesittetett.

Andornak és Kistálya (Borsod vm., mezőkövesdi j.) kisközség 1939 május 33-án Andornaktályu nó—

ven nagyközséggé egyesittetett.

Apar és Hant (Tolna vm., völgys—égi j.) kisközség

1940 jan. l-én Aparhant ideiglenes néven kis—

községgé egyesíitetett.

Asszonyfalva (Vas vm.. szombathelyi j.) végleges neve Vasasszonyía.

Bedeg és Magyar—kér (Tolna vm., tamási j.) kisköz—

ség 1939 dec. 15-i hatállyal Bedegkér ideiglenes

néven nagyközséggé egyesítlelell.

Belecska ós szőhidegkút (Tolna vm., simonlor-

nyai j.) nagyközségek 1939 dec. 27-én kisközsé- község

gekkó alakíttattak és a Keszöhidegkúl székhely—

lyel szervezett köi'jegyzöséghe osztattak lie.

Beregszász (Bereg és Ugocsa k. e, e. vm.) nagy-

község 1939 július 15-én megyei várossá alakult.

Berhida Peremarton nagyközség

(Veszprém vm., veszprémi j.) egyesílt'rsóhöl Ber-

lxida ideiglenes nőn-n alakiloit község végleges neve Berhida. —— I'ermnnrton mint lakotthely nyilvántartandó,

Bottovo (Gömör és Kishonl vm., rimaszombati j.).

nagyközség és

kisközség megszűnt és annak részei régi Dobra, Gernyőpuszta és I.eúnynwzó elnevezésük alatt

—- külterületi lakollhelyoklu'nll községhez csalollallak,

Bozita (Nógrád vm., losonci j.) kisközség megszűnt és Bozitapuszta külterületi lakott—

helykénl. m.. Perse kisközséghez csatolt—atott.

Bördőee és Kerkaiklód (Zala vm., novai j.) kis-

ogyesítéséhöl Börrlömikii'ul

bohóca kis—

néven ——

község ideiglenes

]. szám — 61 — 1940

néven alakított község végleges neve II.'Ió(I- ideiglenes néven alakított, község végleges neve

bördőce. Kemestm-ódfu.

Dávidháza és Kotnrmány (Vas vm., szentgotthz'n'd—w

muraszombati j.) község egyesítéséből Davidháza ideiglenes néven alakított község végleges neve Dávidházti. — Ix'otormány mint lakotthely nyilvántartamli').

Diósberény és Szakudát (Tolna vm., simontornyai j.) nagyközségek 1939 dec. 23-én kisközségekké alakíttattak és a Szakadát székhellyel szervezett körjegyzöségbe oszlattak he.

Diósviszló (Baranya siklósi 3.)

1939 jan. 2—án kisközséggé alakult és a maria-

vm., nagyközség

gyűdi körjegyzösc'xghöl kivált Szava kisközséggel az újonnan szervezett (liösviszléi körjegyzőség- hez tartozik.

l)örypatlan (Tohm vm., völg!* j.) nagyközség

1940 jan. területének nagy

része Zomba nagyközséghez esatoltatott, aminek folytán a község ideiglenesen Dori/romba nevet

l'én megszűnt és

kapott,

Érseki bánya. és ipartelepek kőszénhányatelepe (a hevesvarmegyei egri ja'n'ítslieli l-"elnémet községhez tartozó) külterületi lakotthely neve Almár névre változtattatott.

Érsekújvár (Nyitra és Pozsony k. e. e. vm.) nagy—

község 1939 július 15—én megyei várossá alakult.

Felsőireg és Szemeséd (Tolna vm., tamási j.) köz-

ség egyesítéséből Felsöireg ideiglenes néven ala- kított község végleges neve Ircgszemcse.

Gergelyiugornya (Bereg és Ugocsa k. e. e. vm., va- sárosnaményi j.) kisközség neve etil—en az alak—

ban végleges.

llodíovo (Komárom vm., komáromi j.) kisközség neve Zsemlélt'es névre vs'iltoztaltalott.

Hviezdoslavov (Komárom vm.. somorjai j.) kisköz—

ség megszűnt s Vörr'isnmjor néven mint lakott—

hely (lsiilörlök községhez csatoltatotl,

llonahányatelep (Nógrád vm., salgótarjáni j.) 1939.

január 1-i hatálljal liisterenye község hatz'iraliól

Nemti község.; határába csatoltatott.

Jesenské (Bars és llont k. e. e. vm.. verebélyi j.) kisközség megszűnt és mint lakotthely Setéikút

néven llarshese községhez csatoltatott.

Kászaper (Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vm..

mezőkovácsházi j.) ideiglenes néven 1940 jan.

l—én község alakult a Nagyhz'mhegyes község- hez l'artozott Kaszaperpusztz'iliól.

Kemenesmihályt'a és celldömölki j.)

mihz'tlyfa ideiglenes néven alakitott község vég—

Kemenessömjén (Vas

község; egyesíté5('-l)(")l Sömjén—

v m . ,

leges neve Sömjénmiliályfá. —— Kemenessömjén megszűnt, község mint lakotthely nyilvántar- tandó.

Kemesmál és 'llaróilt'a (Vas vm., körmend——német- újvári j.) község.; egyesitésélyöl lx'omestart'nlt'a

Kistormás és Kölesd (Tolna vm., simontornyai j.)

község egyesítéséből 'I'ormáskölesd ideiglenes néven alakított község végleges neve Kölesd. —- Kistormás mint lakotthely nyilvántartandó.

Komárom megyei város dunahalparti és dunajobb-

parti részének különállása 1939 július 15-én megszűnt és ettől az időponttól kezdve törvény—

hatósági jogú várossá alakult.

Leseneenémetfalu (Zala vm., tapolcai j.) kisközség neve Lesencefalu névre változtattatott.

Léva (Bars és Hont k. e. e. vm.) nagyközség 1939

július 15-én megyei várossá alakult.

Losone (Nógrád vm.) nagyközség 1939 július 15-én

megyei várossá alakult.

Majsamiklósvár (Tolna vm., tamási j.) nagyközség

1949 jan. 1-én megszűnt s területe több község között felosztattalott.

Máriakálnok (Győr, Moson és Pozsony k. e.

mosonmagyan'ivari j.) kisközség, amely a Ma—

g 'aró 'árral egyesített Moson nagyközséghez volt beosztva, 1939 július 1—én Halászi nagyköz—

séghez osztatott be.

Mezőmegycr (Békés gyulai j.) nagyközség

1949 jan. 1-i hatállyal a békési járáshá helyez—

tetett át.

Moson nagyközség

e. vm.,

V 111 . ,

1939

Magyaróvár megyei várossal Mosonmágyaróvár néven egyesíttetett.

Muesfa (Tolna vm., völgységi j.) nagyközség 1939

dec. 23—án Irísközségge' alakíttatott és lzmény nagyközség mellé osztatott be.

július 1—én megszűnt és

Mudroűovo (Komárom vm., ógyallai j.) kisközség

megszűnt s Újpuszm néven mint lakotthely Madar községhez esatoltatott.

Murga (Tolna vm., simonlornyai j.) nagyközség 1939 dec. 20—i hatállyal Icisközséggé alakíttatott és a völgységi járásha tartozó Kéty nagyközség mellé osztatott be.

Nagyesákány és Rábadoroszló (Vas vm., körmend—

németújvt'iri j.) község egyesítéséből Csákány—

doroszló ideiglenes néven alakított község vég"

leges neve Csákánydoroszló, Óhuta

Bükkszentlászló névre változtattatott.

(Borsod vm., miskolci j.) kisközség neve

Okányíkovótelep (Komárom vm., komáromi j., Ne- mesócsa határában) lakotthely neve Szántóél' névre változtattatott.

Ózd, Bolyok és Sajóvárkony (Borsod vm., ózdi ;.)

nagyközségek 1940 január 1-vel Ózd ideiglenes néven egyesíttettek. _— Bolyok és Sajóvárlcony

megszűnt községek mint lakotthelyek nyilván-

tartandók,

Örös (Zemplén vm., sátoraljaújhelyi j.) a nagykö—

vesdi körjegyzőségből a bodrogközi járás nagy—

géresí körjegyzőségébe osztatott be.

1. szám

Répceesáford és Répceja'nosfa (Sopron vm., csep—

regi j.) kisközség 1939 március 17-én Csáford—

jánosfa néven kisközséggé egyesíttetett.

Rimaszombat (Gömör és Kishont vm.) nagyközség 1939 július 15-én megyei várossá alakult.

Rozsnyó (Gömör és Kishont vm.) nagyközség 1940 jan 1-i hatállyal megyei várossá alakíttatott.

Sajóhesenyő és Szirmabesenyő (Borsod vm., mis—

kolci j.) kisközség 1939 április 25-én Szirma- besenyő néven nagyközséggé egyesíttetett.

Sárszentlőrinc és Uzdborjád (Tolna vm., simon- tornyai j.) nagyközség 1940 jan. l-én Sárszent-

Iőrínc ideiglenes néven egyesíttetett.

Senyeháza és Örbajánháza (Vas vm., szentgott-

hárd—muraszomhati j.) község egyesítéséből Bajánsenye ideiglenes néven alakítottsakereai körjegyzőséghez tartozó község végleges neve Bajánsenye.

Slávikovo (Gömör és Kishont vm., rimaszombatij.)

kisközség megszűnt és területe Kacagópuszta néven —— külterületi lakotthelyként -— Rima- szécs kisközséghez csatoltatott.

Somogybabod (Somogy vm.. lengyeltóti j.) néven a Somogytúr községhez tartozott Babodpusztá—

ból 1939 jan. l—én a látrányi körjegyzőséghez

beosztott kisközség alakíttatott.

Somorja (Komárom vm., somorjai j.) község szer—

vezeti jellege nagylcözség. —— Gator és Szemet

mint Somorjához beosztott kisközségek tartan- dók nyilván.

Sorkikisfalud, Dömötör-i és Szentléránt (Vas vm., vasvári j.) kisközség 1939 január 1-én Sorki- Icisfalud néven kisközséggé egyesittetett.

Sorokpolány (Vas vm., szombathelyi j.) kisközség a kisunyomi körjegyzőséghez tartozik.

Sorokújfalu (Vas vm., szombathelyi j.) és Sorki- polány (vasvári j.) község egyesítéséből Sorok—

polány ideiglenes néven alakitott község végle—

ges neve Sorokpolány.

Srobárová (Komárom vm.. ógyallai j.) kisközség

neve Szilasháza névre változtattatott.

Stúrová (Komárom vm., komáromi j., Ekel község

határában) lakotthely neve Margitpuszta névre változtattatott.

Svoboda (Bereg és Ugocsa k. e. e. vm., munkácsi j.)

kisközség neve Nagybakos névre változtattatott.

Takaros (la szabolcsvármegyei dadai alsó járásbeli Büdszentmihály községhez tartozó) külterületi

lakotthely neve Auréltanya névre változtattatott.

_ez_ 1940

Tanu és Kajd (Vas vm., szombathelyi j.) kisközség 1939 június 18—án Tanakajd ideiglenes néven kisközséggé egyesíttetett.

Tata és Tóváros (Komárom vm., tatai j.) egyesí- téséből Tatatóváros ideiglenes néven alakított község végleges neve Tata, _— Tóváros mint la- kotthely nyilvántartandó.

Tiszalstvántelep ——- más néven Tisza István Kert-

város — (Nagykovácsi község határában) neve Tiszaístvánliget névre változtattatott.

A tiszaújhelyi körjegyzőség székhelye Fancsika (Bereg és Ugocsa k. e. e. vm., tiszaújlaki j.)

községbe helyeztetvén, neve ezentúl ,,fancsíkai ch.." lesz.

Újhuta (Borsod vm., miskolci j.) kisközség neve Bükkszentkereszt névre változtattatott.

Ungvár megyei város 1939. július 15—én törvény—

hatósági jogá várossá alakult.

Kárpátalja önkormányzati területébe be nem osz—

tott alábbi községek közigazgatási beosztása a

következőképpen állapittatott meg:

Bereg és Ugocsa Ic. e. e. vm.:

Munkácsi j.: Csongor barkaszói zőség;

Tiszaújlaki j.: Verbőc salánki körjegyző—

ség; Fancsika tiszaújhelyi körjegyzőség;

Tiszasásvár tiszaújhelyi körjegyzőség;

Hömlőc feketeardói körjegyzőség.

Ung vm.:

Ungvári j.: Unghosszúmezö nagygejőcikör—

jegyzöség.

A visszatért kárpátaljai terület közigazgatási beosz—

tását, a magyar 3 magyarorosz nyelven megálla—

pított községneveket a Budapesti Közlöny 1939.

évi 146. száma közli. E rendelet kiadása óta a következő változások léptek életbe:

Patkanyóc (beregi közig. kivenni., munkács—

vidéki j.) község az ungi közig. kiren—

deltség ungvid-éki járásába,

Szőllősrosztoka (máramarosi közig. kirend., nagyszöllösi j.) község a beregi közig. kí- rend. ilosvai járásába helyeztetett át.

Az ungi közig, kirend. nagybereznai járásá- hoz tartozó takcsányi szolgabírói kiren—

deltségböl Berezóc, Mihajló és Runyina községek kivetettek.

A visszatért kárpátaljai terület jegyzői (körjegyzői) beosztását a Budapesti Közlöny 1939. évi 199.

száma közli.

körjegy-