TERÚLET És NÉPESSÉG
Magyarország népessége a trianoni béke után.
La population de la Hongrie aprés le tmz'té de Trianon.
A trianoni békeszerződés az ezeréven át majdnem ugyanazon a területen fennállott Magyarországot területének 71'5, népességé- nek 63'60/0-ától fosztotta meg. Ha csak magát az anyaországot vesszük Horvát—Szlavonország nélkül, az anyaország is elvesztette területé- nek 67'3, lakosságának pedig 58'30/0—át. A világháborúban vesztes államok közül ilyen óriási hadisarcot egyik állam sem fizetett.
Igaz, hogy Ausztria háború előtti területéből (300905 [] km) is csak 7.8,100 G km ma- radt meg, 28.571,000 lakosából pedig csak
6,121,000 ember, vesztesége tehát területben
74, lakosságban pedig 78'60/0, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ausztria még kapott is Magyarországból 4104 D km-nyi területet, (1920-ban) 299,400 lakossal, vesz-tesége tehát ezzel területben 72'6, lakosság—
ban 77'60/0-ra enyhült, másrészt pedig az is kétségtelen, hogy Ausztria sem földrajzilag, sem gazdaságilag és történetileg nem volt olyan egységes állam, mint Magyarország.
Azoknak a területeknek nagyobb része, ame- lyek elszakittattak tőle, mint _Galicia, Buko- vina, Dalmácia, az utolsó 150 év folyamán kerültek hozzá, még pedig tulajdonképen a magyar korona régi jogán, sőt Dalmáciát tör- vényeink a legutolsó időkig jogilag Magyar- országhoz tartozónak tekintették. A különbség tehát az, hogy Ausztria körülbelül eredeti ,,Ostmark" területére korlátoztatott a béke- szerződés által s csupán azok a részek sza—
kíttattak le róla, amelyek idővel szerencsés körülmények összejátszása folytán ragadtak hozzá s melyekkel már csak a lehetetlen földrajzi helyzet miatt sem tudta a nyelvi és érzelmi egységet létrehozni. addig Magyar- országtól olyan területeket vettek el, amelyek az ezerév előtt történt első honfoglalás óta úgyszólván szakadatlanul hozzá tartoztak s amelyeknek lakosait nyelvi, ! vérségi és igen szoros gazdasági kötelékek fűzték a magyar- sághoz.
Magyarország a világháború előtt Európa államai között területre nézve a hatodik, né—
_ pességre pedig a hetedik helyet foglalta el,
* most aháború után területi nagyság tekinte—
ben a 15. helyre. a lakosság számát tekintve pedig a 11. helyre szorult vissza. Terület dolgában még Portugália is megközelíti a mai
Magyarországot, lakosság tekintetében pedig a Pest megyénél alig másfélszer nagyobb Bel- gium is közel jár hozzá.
Az 1920. évi december hó 31—iki állapot szerint megtartott népszámlálás az abban az időben magyar közigazgatás alatt volt terü- leten (9l,147 [] km) 7.840,832 lelket talált.
Azóta felszabadult a szerbek által jogtalanul megszállva tartott terület, viszont elvesztette Magyarország az Ausztriának itélt nyugat—
magyarországi sávot, amiből azonban ismét visszakerült a soproni népszavazási terület.
A szerbektől visszavett területen utólag haj- tottuk végre a népszámlálást majdnem egy évvel a rendes terminus után, annak dacára azonban az 1920 december 31-ikén volt né—
pességi állapot szerint, ami meglehetős nagy nehézségeket okozott. A szerb megszállás alól felszabadult terület nagysága 5677 [] km,
lakossága '*pedig az 1920. év végi állapot sze—
rint 404,465. Az Ausztriának átadni kény- szerült terület viszont (a soproni népszavazási terület leszámításával) 4104 [] km, lakos- sága pedig 299,419. E területi Változtatások végrehajtása után tehát Magyarország mai területe 92,7'20 íj km, lakossága pedigr1920 végén 7.945,878. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyik adat sem tekinthető véglegesnek és teljesen hitelesnek, mert a_pontos határ-' megállapítás még most sincs befejezve s így azoknál a községekuél és városoknál, ame—
lyeknek területét az új országhatár átmetszi, a területi adatok még nem voltak pontosan megállapíthatók, másrészt pedig a népességi adat is változhatik. mert az csak a községek által beküldött összesítőívek eredményeiből állíttatott össze, a végleges lélekszám csak a lapok pontos feldolgozása után állapít-
ható meg. '
Egyébként a fentebbi két adat a leg—
újabban történt határváltoztatást sem veszi még figyelembe. A határmegállapitás soran Ausztriától 8, majd a legutóbbi napokban további két község került vissza, viszont azonban egy kis község átmegy Ausztriához, úgy hogy végeredményben Magyarország nye- resége e határkiigazítás folytán területben 86 [] km, lakosságban pedig 5091, ezekkel tehát Magyarország területe 92,806 [] km,
népessége pedig 7.950,969 lélek.
14:
1—2. szám, — 4, — 1923
Az Europai allamok területe és népességeJ)
KM [) Km E] ma LE'LEK ezta telen
, ' sms mmm ÉT") n sem
Fannonoaszsü 559 935 OLRSZORSZM' . 319375 , KE;
unoszoaszne 'IOH ooo , ,
' , mm r'nsm'aaoaszac § ??46
, s H.S. mmm zzgoco '
'
!
SPnnvoLDRszns 505 207 , Bumm §? ami
CSEH—SZLOUHKIR . m 532. nímnoaszno 59.132 némzmuöm ?, mi"
,
, ,
n
nzmtionszne . Amnon BULenRIR . 105306 nuszmm % 6.440
! x
mm meovaRoRsz. . emu hRBY-BRITHHNH § WW? PDRTUGHLIH § 5.399
, ,, ; , _ , ,
SVEDGRSZGG MW— POR'íueaun ' sum svenoaszno § 5.904
, %% —
, FRHHURORSZRG 39195 '
uri/ama . 85261 _ ameoma § 4351
,
FINNORSZGG BP7426
,
auszrma . mao uwnnm § %500
OLRSZORSZRG 38855 ,
' r ' svmcz A 3.862
LeneYaLuaszse ' mama ESZTURSZRG ' 57750 6
tcrrcaszác . 614855 LEHGYELORSZHG % 25535 HH'WRSIN' § 3552
, , ,
REG! mama—man.. satan Dame ' lmas Bgmn mg
. ,
, SPHHYOLDHSZEG 2134? , _
sumcz . 41.295 HORVEGIR 5; 2.545
_noave'eis 532339 , _ , h ' _a- ?so
DEMETRLFOLB . 54135 Rm. mscmaonsz mm , ESZTOHDZGG § 1.
, BELGIUM . _30 Ma LETToaszas § 1528
RÚMGHIG 516152 ,
, Romania 15792 , .
gramm . amon maxima e 0800
,
nneY-Bmmmma . 315015 LUXEMBURG ' 2.585 (sin-szmpéma % 15530 LUXEmBURG e ezen
1) A mai) Oroszország pontos területi esenek még véglegesen megállapítva s így ,,Bulletin Mensuel de Statistigue" 1922. 2. sz.
Nem számítva e kisebb változtatásokat,
a mai Magyarország lakossága 1910 óta
7.600Al7-röl 7.945,878—ra, vagyis 345551 lélekkel növekedett, ami 4'60/0-nak felel meg.A Világháború nagy emberpusztitása és a há—
ború alatt elmaradt születések jelentékeny számának ismerete után szinte feltűnő nagy a megmaradt Magyarország népességének ez a jelentős szaporodása. Tény az, hogy Bul- garia kivételével egy sincs a hadviselt álla—
mok közt, amely ilyen nagy népszaporodast mutatna fel az utolsó évtized alatt. A termé- szetes népmozgalom nem is magyarázza meg ezt a szaporulatot. A természetes szaporodás ugyanis, ha nem számítjuk a hősi halottakat, a 10 év alatt körülbelül 360,000 lélek volt e területen, ezzel szemben azonban 250,000—re lehet becsülni a háború halottait és körül- belül 60,000-re a háború előtti kivándorlási veszteséget, úgy hogy természetes úton a né-
pesség körülbelül csak 50,000-rel növeked—
hetett volna. Hogy ennél majdnem 300,000- rel több a népnövekvés, azt majdnem kizá- rólag a megszállt területekről való kiüldőzések idézték elő. Egyébként a menekültek számáról
adatai hiányzanak. Törökország és Görögország határai nin- ez államok adatai sem közölhetők; [. Nemzetek Szövetsége:
más úton gyűjtött adataink is igazolják e fel- tevés helyességét.
A népességnek a különböző demográfiai viszonyok (nem, kor, családi állapot stb.) és foglalkozások szerint való megoszlásáról még nincsenek meg az adataink, de a főbb demo- gráfiai eredmények közlése most már rövide- sen megtörténhetik. Egyelőre csak a szapo—
rodásnak területrészek szerint való alakulá- ' sáról és a városi népességről számolhatunk be.
A főváros és környékének az átlagosnál nagyobb népszaporodása idézi elő, hogy az országrészek közül a Duna-Tisza közén mu- tatkozik a legnagyobb népnövekedés, 6-90/0, míg a Duna jobb partján ez az arányszám csak 20. Itt néhány, különösen déli várme— _ gyében fogyott is a népesség (Tolna, Bara- nya7 azonkívül Veszprém), egyébként ez a jelenség más vidékeken is mutatkozik, így Bács-Bodrogb'an, Torontálban, továbbá Be-
regben, Ungban, Szatmárban. Általában véve, _
a szerb megszállás alól felszabadult területen nagyarányú a népesség fogyása, 5'30/0, ami—
nek valószínűleg az a magyarázata, hogy
1920. év végén, amikor még e terület szerb
1923 !0
1—2. szám.
megszállás alatt volt, az idevalók közül sokan tartózkodtak az ország meg nem szállott terü- letén, akik a népszámlálás idején (1921 nov.)
— habár újra lakóhelyükön tartózkodtak ——
nem voltak megszámlálhatók, mert a szám—
lálásnak az 1920. évvégi állapot szerint kel- lett megtartatnia.
A vármegyék közül a főváros hatása foly- tán Pest vármegye mutatja a legkedvezőbb szaporodási arányszámot 12'00/U-ot. Abszolút számban ez 123,112—t tesz s ha ehhez hozzá—
vesszük Budapest népességének növekvését 45,353-at, kiderül, hogy az ország népnövek- vésének majdnem fele esett a fővárosra és környékére. Budapestmaga ugyan csak 5'20/0-0s szaporodást ért el, a főváros szomszédságá- ban levő s Budapest külvárosaiul tekinthető községek azonban most is jelentékeny mér- tékben növekedtek. Igy Kispest lakossága 66',3 Cinkotáé 59',3 Pestszentlőrincé 47'6, Csepelé 42'9, Rákospalotáé 41'5, Erzsébet- falváé 30'20/0-kal. Ha a szomszéd községeket a fővárossal összefoglaljuk. Nagy-Budapest népessége 1920-ban 1.227,377 lélek, 1910 óta tehát a lakosság szaporodása 117,619, vagyis 10'60/0. A szaporodásból azonban csak 45353 esik magára Budapestre, ellenben
72266 a szomszéd községekre. Ezeknek ösz-
szefoglalt népessége 229,387—ről 301,653-ra növekedett 10 év alatt, ami 31'50/0-nak felel meg. Ilyen arányú népnövekvés még békés viszonyok között is igen jelentékenynek mond—- ható. !
Általában a lakosságnak a nagyobb né-
pességű városokban és községekben való kon—
centráciőja a háborús viszonyok dacára is elég élesen mutatkozik. Csonka-Magyarországnak 96 városa és községe van 10,000 lakoson felül s e helységeknek népessége az utolsó
10 év alatt 2.997,086-ról 3.205,814—re, vagyis
208,728—oal növekedett (7'00/0). Népességünk- nek tehát több, mint 400/0-a tízezernél népe-sebb községekben él, az 5000- nél népesebb
községekben élő lakosság aránya pedig meg—haladja az 500/0- ot. A néptömörülés eszerint CsonkaMagyarországon igen erős, sokkal erő- sebb, mint a történeti Magyarországon, bár ezt sok tekintetben enyhiti az, hogy a mi köz- ségeinknek és városainknak nagy része nem tekinthető olyan szoros néptömörülésnek, mint a nyugateurópai értelemben vett városok, mert nálunk a városok lakossága gyanánt kimuta- tott tízezrek jó része, helyenkint egyharmada, sőt fele, szétszórtan a határban lakik sokszor több kilométer távolságban a város beépített területétől. 'E mellett a folyamat az s ezt a legutolsó népszámlálás eddig ismert adatai is
megerősítik, hogy a külterület, a tanyavilág népessége jobban szaporodik, mint a bel- területé.
Budapesten kívül, melynek a konglomerá- cióba beszámítható szomszéd községek nélkül is 925,724 lakosa van, még két városunk né—
pessége haladja meg a 100,000-et. Szeged lakossága 118295, Debrecené pedig 103228.
Az előbbi város határának egy része szerb uralom alatt van, ha e területnek kb. 7000 főnyi népességét is számítjuk, űgy Szeged
lakossága eléri a 125,000-et. Csonka-Magyar—
országnak nagyságra ezután következő városai
már meglehetősen messze állanak a 100,000-es lélekszámtől. Kecskemét népessége 72,7§§,
ebbe pedig bele van számítva az 1920 otaújra hozzácsatolt Koháryszentlőrinc is, azután
Hódmezővásárhely következik 60854, majd Miskolc 57, 384 lakossal. Az utánuk sorakozó Ujpest (55 825) és Kispest (50, 244) már a főváros szférájába tartoznak, a vidéki vámsok közül az 50,000--es lélekszámot még csak Győr lépi túl (50,035). 40 és 50 ezer között van Pécs, Békéscsaba, Nyíregyháza és Erzsé—betfalva lakossága, a 30 ezret pedig megha- ladja még Székesfehérvár, Makó, Kiskun- félegyháza, Cegléd, Rákospalota, Sopron, Szombathely, Jászberény, Szolnok, Szentes és Nagykanizsa. A 9.0 és 30 ezer közötti lélekszámú városokat már csak szám szerint említjük meg, ilyen van 14, míg 15 és 20 ezer között mozog 16, 10 és 15 ezer között 42 város és község lélekszáma. Ez utóbbiak már túlnyomóan nagyközségek, de azért akad még 10 ezer léleknél kisebb rendezett tanácsú város is, még pedig Magyaróvár, Kőszeg és Szentendre. A felvidéki és erdélyi apró vá- rosok elszakíttatván, Csonka-Magyarországon alig van egészen kis népességű város.
65
Csonka-Magyarország népsűrűsége jóval * nagyobb, mint a régi határok közt elterülő Magyarországé. Már az 1910. évi adatok sze—
rint is a mai területen 82'0 lélek esett egy [] km--re holott az országos arány 6436 (Horvát- Szlavonországgal 64" 2) volt Most pe—
dig a népsűrűség % aminek igen nagy jelentősége van a népesség élelmezése szem—
pontjából. A nyugateurópai államok közül csak Belgium, Hollandia, Nagybritannia, Né- metország, Svájc és Olaszország népsűrűsége haladja meg Magyarországét, ellenben kisebb Franciaország, Portugália, Spanyolország, Dá—
nia és Ausztria népsűrűsége is a mienknél, nem szólva a két Skandináv országról és Finn- országról. amelyeknek közismerten ritka a
lakosságuk. Kovács Alajos.
