Személyi hírek

(1)

5 ———6.. szám

—689_ 1938

a Magyar Statisztikai Társaságra és az állami és fővárosi statisztikai lhivatalokra. Úgy nemzeti, mint az egyetemes tudomány szempontjából elsőrangú érdek, hogy ez a !fontos munka: a magyarság rend—

szeres antropológiai felvétele mielőbb megkezdőd- jék és minél nagyobb arányban végeztessvék.

Az előadás elhangzása után Balás Károly dr.

elnök a Csoport nevében mondott meleg köszönne- tet a nagyértékű előadásértt. Hangsúlyozta, hogy az antropológia megállapításai népesed'éstani ismere- teink szükséges kiegészítői. Éppen ezért helyes volna, ha a Csoport a Magyar (Statisztikai- Társa- ság közgyűlésén is kifejezné arra irányuló óhaját, hogy az antropológiai kutatások számára állami támogatás *bíztosittassék.

Az előadáshoz még Szél Tivadar dr. szólt thZZá.

Megjegyzéseit (főleg a magyar tígpus megállapítására irányuló törek'véshez fűzte. E szempontból különb- séget kell tenni a hazát! ezer évvel ezelőtt elfoglaló ősmagyarok és a mai magyarság, vagyis az élő magyar ember tipusa között. Ása—tásokból'előkerülő régi magyarok csontvázat alapúán módot lehet ta- lálni az ősmagyarok koponya-indexeinek, egyéb antropológiai sajátságainak és emberrfajtájxának le—

vezetésére; ilyen értelemben lehet szó egységes magyar emberfaj megállapításáról és az is kutatt—

ható, hogy a honfoglaló ősmagyarok faja ma kik- ben és mennyiben van meg. ,Ha azonban a ma élő magyarokat vesszük szemügyre, a magyar nyelv és a nemzeti érzés által egységbe forrasztott mai nemzet tagjait, ezek bizonyos antropológiai szem—

pontokból ugyan. mutathatnak egy közepét, pl. a testhossz tekintetében is eléggé sűrűsödhetnek az

1640 mm—es- közép körül, a modern embertan vi-

lágánál mégis azt kell megállapítani, hogy szigo- rúan tudományos embertami szempontból a mai magyarság korántsem egységes ember—fajta, tek—in- tettel arra, hogy Magyarország területe a törté- nelmi időkben valóságos átjáróház volt Kelet és Nyugat között, rajta számos emberfajta megfor- dult. Egyébként Európa ma elég nagyszámú

államai közül is csak kevés dicsekedhetik azzal,

hogy embertanilag szigorúan meghatározott, awagy különálló típusú emberfajta lakja. A tervezett em—

ber-tani—demograifiai—statisztikai felvétel ezért az

ország különböző részein — annak ellenére, hogy

a nyelv és érzés tekintetében egységes a magyar nemzet — bizonyára eltérő magyar tipusokat fog majd megállapítani.

A felszólalásra adott válaszában Bartucz Lajos dr. arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy előadásából kitetszően ezúttal csak a magyar em—

bertani kutatások történetével kívánt foglalkozni és a felszólaló által érintett témákra ezért nem tér—

hetett ki. Egyébként az idevágó vizsgálódások ered—

ményeit megjelenés előtt álló munkájában foglalta össze és ott tárgyalja azt a kérdést, hogy a mai tudás szerint a különböző európai és ázsiai rassz- elemek nálunk millyen százalékban találhatók meg.

Ma még csak. nyers kép kialakítására van mód;

az antropológiai tfelvétel révén azonban e kép rész- leteit is ki lehetne dolgozni. Minthogy a faji jelle- gek elterjedését kell vizsgálni, e téren a statiszti—

kai felvételek és az ezen az alapon megrajzolt jelleg—elterjedési térképek igen nagy szolgálatokat

tehetnek.

Az ülés Balás Károly dr. elnök ért Véget.

zárószavaival

Személyi hírek. —— Nouvelles.

A Magyar Tudományos Akadémia 1938. május 4.-i nagygyűlésén a Budapesti Kereskedelmi és Ipar- kamara által a csepeli kikötő felavatása alkalmá- ból alapított, Horthy Miklós kormányzóról elne—

vezett jutalommal első ízben Heller Farkas—dr.egyetemi ny. r. tanár, az Akadémia rendes tagjának ,,KözgazdaságLJJigkggg tc. munkáját tüntette ki.

Ugyanakkor az Akadémia a Chor4irL£gLangJutal—

mat vitéz—*szggngklm egyetemi tanár, levelező tagnak ítélte oda, ,WV—szgwh gyarország gazdasági életében 1925—34" c. mun—

kája jutalmazasakepen.

Xi Akadémia 1938. május 6-i tagválasztó nagy-

gyűlésén levelem/taggá választrlttígeg_£g1£ozl_y Thege G ula dr. államtitkárt, a M. kir. Központi

Stamya? Statisztika—i Tár-

saság elnökét. '

A M kir. Miniszterium Laky Dezső egyetemi

ny. r. tanárt 1938 április 10-én az áralakulásnak, továbbá az ipari és más hasonló munka és: 5101- gáltatás díjainak ellenőrzésére és az ezzel kapcso- latos intézkedések megtételére Országos Kormány- b—iztossá kinevezte.

Delatour Albert 'j' (1858—1938). A nemzetközi statisztikai élet egyik legelőkelőbb reprezentánsa, Delatour 1938 március 5-én elhúnyt. Tulajdonké—

pen nem készült statisztikusnak; nagy képességei, általános szaloismeretei és ritka tárgyalási készsége mégis a legmagasabb polcra, a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet elnöki székébe emelték. 1891 óta az Intézet tagja, majd 12913-tól 1923-ig alelnöke, 1w926-tól

l931-ig elnöke — az Intézet autonomiájának megőr— ' zése és működésének háború utáni újjáélesztlése első- sorban az ő nevéhez fűződik —, *1931—töl fogva pedig tiszteletbeli elnöke volt. Pályája a francia tudományos

(2)

5—6, szám

——690—— 1938

és közéletben is igen magasra ívelt. 1858 július 7-én egy kis francia városkában született; tanul—

mányai elvégzése után a francia pénzügyi szol- gálatba lépett s itt rohraxmosain haladt előre; már 1892—ben hivatalvezető, majd a francia pénzügy- igazga'tás egyre fontosabb intézményeinek — így

1900-tól negyedszázadon át a ,,Caisses d'amortis-

sement et des duepőts et_ consignattionscinak ——

vezérigazgatója volt, 1895-től hivatalos működése végéig mint államtanácsos is kiemelkedő értékű munkát fejtett ki. Emellett tudomány—os munkás—

ságával is általános elismerést vívott ki. A párizsi kereskedelmi főiskolán .a közgazdaságtant adta elő, elnöke volt a Párizsi Statisztikai Társaságnak és más tudományos (intézményeknek s a francia aka- démiának is tagjai közé tartozott. Számos kitünte- tései közül a francia becsületrend 'nagykeresztjét és a magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tag—

ságát (1923) emeljük ki, mert utóbbi révén mutat—

hatta ki legjobban a magyar statisztika és a magyar statisztikusok iránti őszinte barátságát.

NViirzhurger Eugen "t' (1858—1938). 1938 áp- rilis 29-én halt megan-emet statisztika neves kép- viselője, Würzburger Eugen titkos kormánytaná- csos. 1858 augusztus 23—án Bayreuthben született.

Többir—ányú tanulmányait befejezve 1880 és 1890 közt mint segédmunkaerő a berlini xvárosi, a pá—

rizsi szajwntamegyei, az olasz országos és a német birodalmi statiszták-ai hivatalokban tevékenykedett.

1890-ben a drezdai városi statisztikai hivatal he—

lyettes igazgatója, 1893-ban igazgatója lett, 1902- től 1923—ig pedig igazgatója (will. elnöke) volt a szász országos statisztikai hivatalnak. 1919—tőt 1928—ig a lipcsei egyetemen a statisztika rendes tanára is volt. A háború alatt több hadi intézmény vezetésében s 1917—1918-ban a török statisztikai hivatal megszervezésébe—n is érdemdúsan fárado—

zott. Részben megindítója, részben szerkesztője volt

több hivatalosstatisztikai kiadványnak és a ,,Deut'sches Statistisches Zentralblattíí-nak is. 1911—

ben megalapította a Német Statisztikai Társaságot s benne 1924-ig mint ügyvezető tevékenykedett. A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1903—ban s—orozta rendes, 1928—ban pedig tiszteletbeli tagjai közé.

Többszáz nagyértékű elméleti és módszertani ta—

adatösszeállitás, kritikai

adatismert'etés származik tollából; e cikkeiben a statisztika momdthatni minden ágát művelte. Az

hulmány, nemzetközi

lntézeten kivül a német, a frankfurti, az amerikai

és —— 1923-tól —— a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagjai közt foglalt helyet; a magyar statisztikusokkal mindig kollegiális kapcsolatokat ápolt és Társaságunk francia nyelvű Journal-ja számára éppen halála előtt tervezett a magyar halandósági tábla—számításokon nyugvó nagyobb tanulmányt.

aránylag fiatalon és váratlanul

Zizek Ferenc 't' (1876—1938). A német egy berni statisztika legjelesebb képviselőjét,

ragadta el

május 20—án a halál. 1876 január 15-én Grácban született. Fiatalsága éveit Ausztriában élte le; mun kásságának első periódusa is itt zajlott le. Előszö bírói pályára lépett, műk-ödésének színterét azon ban már 1903—ban az osztrák hivatalosstatisztikai szervbe helyezte át. Innen az osztrák kereskedel'm minisztériumba lépett és főleg a munkaügyi sta—

tisztikai hivatalban tevékenykedett. 1909-ben a bécsi egyetemen a statisztika magántanára lett (, ' 1916-ban a frankfurti egyetem statisztikai tanszé—

két foglalta el és töltötte be haláláig. Módszer tan'ilag és logikailag igen jól megalapozott szak- irodalmi tevékenysége rendkívül szerteágazó, is—

mert és értékelt. Már első nagyobb műve: ,,Die statistisehen Mittelwerte" (11909) c. munkája is fel—

tünést keltett. Nagyon elterjedt és elsőrangú be- vezetőnek bizonyult 1921—ben, ill. második kiadá- sában 1923-ban megjelent ,,Grundriss der Statis- tik" c. tankönyve is. Elméleti tanulmányainak to—

vábbi sorából elsösorban még ,,Fünf Hauptpro- bleme der statist'ixschen Methodenlehref' (1922), va—

lamint ,,Wie statistischen Zalhlen entstehen" (1937)

0. nagyobb tanulmányait ragadjuk ki. ZizeIc a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek már 1913—ban lett tagja. Ben—ne a Magyar Statisztikai Társaság a magyarság kérdéseiről igen jól tájékozott és a magyar stíllil§ZlikuSOkllOZ szívélyes kartárs-i szálak-

kal fűzött tiszteletbeli tagját gyászolja.

Morgenroth Wilhelm "t' (1877—1938). 1938 jú- nius 2—án bekövetkezett halálával .a német Községi Statisztikai Munkaközösség elnökét vesztette el.

Morgenroth 1877 január 27—én született. Bölcsé- szeti tanulmányai befejezése után az egyesült thüringiai államok statisztikai hivatalában lepett közszolgálati pályára. a né-metbirodalmi statisztikai hivatalba, majd Köln város statisztikai hivatalába került át. Ugyancsak Kölnben könyvtár—

igazgató és a közgazdaságtan magántanára is volt a kereskedelmi főiskolán. 1911 óta haláláig Miin- ehen város statisztikai hivatalának igazgatói mun- kakör—ében dolgozott; egyben a müncheni kereske—

delmi főiskola magántanára, azután tanára, késöbb innen

pedig ugyancsak Münchenben a műegyetem meg-

hívott előadója, m. 192'5—től tanára is volt. A há-

ború évei alatt München város egész hadi- és köny—, szergazdasági szervezetének irányítása az ö vál- laira nehezedett. Motgenroth a Német Statisztikai Társaságban és a német városi (majd községi) sta-

tisztikusok szervezetében, valamint a Nemzetközi

Statisztikai Intézetben -— melynek 1929-től fogva volt tagja — is igen értékes működést fejtett ki.

Magvas tanulmányai és nagyobb művei, így ,,Die Ouellern des Miinchener VVirtschafts'lebens" (1930)

(3)

546. szám

c. könyve egyaránt rendkívül nagybecsűek. A Ma- gyar Statisztikai Társaság 1936—ban tiszteletbeli tagjává választotta meg; őszinte magyarbarátságá- nyak jele a német városi statisztikáról a Journal Thirring Gusztáv jubileumi számában írt szép cikke is.

Persons Warren M. 'i'. A Harvard-egyetem ismertnevű tainárában a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1924—ben választott tagját vesztette el. Szá—

mos mun'kája kelte-tt feltünést, köztük az ,,Indicees

roi Business Conditions" e. úttörő munkája is

(1919). Mint a ,,Beview otf Economic Statistics"

kiadója, e kiadványban, valamint az Amerikai Sta—

Journal-jában sok statisz—

tisztikai Társaság

—691—— 1938

tikai tanulmánya jelent meg. Utóbbi társulatnak 1923—ban elnöki tisztét is betöltötte.

Géorgievskij Pá?! J. 'i'. (1857—1938). Benne a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1913-ban megvá—

lasztott —— ,,állanrnélküli", egykor orosz —— tagját gyászolja. A cári birodalomban a szentpétervári egyetemnek közgazdaságtan tan—ára, az orosz bel—

ügyminisztér'iuxm központi statisztikai bizottságá- nak igazgatója, majd pedig a statisztikai tanács elnöke és szenátor volt. A szovjet uralomra jutása óta .mint menekült élt Cseh—Szlovákiában s itt foly- tatott érték—es tudományos működést; a prágai orosz jogi fakultáson a statisztikát adta elő és tagja volt a külföldön élő orosz akadémikusok cso- portjai úniójának.

A Magyar Statisztikai Társaság pályatételei a magyar nemzeti jövedelem mód- szerének és a magyar adóstatisztika rendszerének megállapitására.

Prix oferts par la Société Hongroise de Statistigue pour des études relatives au calcal da reveml.

national et a une nouvelle méthode concernant la statisiigae des impóts.

A Magyar Statisztikai Társaság a magyar nemzeti j'övedeleum számítási módszerének és a magyar ,adósttatzisztrika legcélszerűbb rendszerének megálla—

pítására pályázatot hirdet. A pályázat feltételei a - következők:

A)

Első pályatétel.

A magyar nemzeti jövedelem számítási módszeré- nek megállapítása.

1. A pályázatban ki kell fejteni, hogy a Magyar- ország nein'izeti jövedelmének megállapítására irá—

nyuló számításoknál milyen jövedelmi elemeket kell figyelembe venni és ezek közül melyeket lehet statisztikai adatokkal ezidősze—r'int is kellőképen megrögziteni. Tételrötl—tételre kell állapítani továbbá, hogy a ma rendelkezésre álló adatok alap- ján a kiszámításnál mennyiben és milyen módon kell a leginkább termelési és forgalmi statisztikai anyagot használó tárgyi módszert és mennyiben kell a főként adtótstatisztitkára támaszkodó személyi módszert alkalmazni.

2. A magyar nemzeti jövedelem számításnak egy olyan részletes tervezetét kell elkészíteni, amely az 1936. évi állapot szerint, tételről—tételre megjelöli a felhasználható statisztikai adatokat és az ezeknek alapján eszközölhe'tő számítás—ok módját. Ha ez alkalommal olyan számítási mód jelröltetnék meg, amely az eddig már megjelent munkákban alkal- mazott számítással lényegileg azonos, az eredeti forrást meg kell nevezni.

13. E tervezettel kapcsolatosan részletesen ki kell terjeszkedni arra, :hogy az egyes tételek meg—

állapításához a rendelkezésre álló statisztikai anyag mennyiben kielégítő. Meg kell állapítani továbbá .azt is, hogy Magyarország termelési, forgalmi és

meg

fogyasztási, nemkülönben népességi és társadalom- biztos'ítási statisztikáját mennyiben kellene nagyobb nehézségek nélkül úgy javítani vagy kiegészíteni, hogy e módosítások révén a magyar nemzeti j—öve- . delem alakulására vonatkozó számítások a lehető—

ségig tökéletessé váljanak.

4. A 2. pont értelmében *be kell mutatni Magyar—

ország 1936. évi nemzeti jövedelmének tételek szerint részlretezett kiszámítását.

B)

Második pályatétel.

A magyar adóstatisztika rendszerének megállapítása.

1. A pályázatban mindenekelőtt azokat az irányelveket kell felsorolni, amelyek szerint a ma fennálló adórendszer és adózási eljárást figyelembe- vételével a magyar a(ltótstatiszttí'ka rendtsz-erét meb—

áll—apítani, illetőleg módosítani kellene.

2. Ezekre az irányelvekre támaszkodva vá—

zolni kell azokat a javításokat, vagy kiegészítése- ket stb,, amelyek a magyar adó-statisztika mai

rendszerében kívánatosak volnának, abból a cél-

ból, hogy a magyar adótstatisztí—ka a statisztikai pontosság, szabatosság és áttekinthetőség követel—

ményeinek megfeleljen és hogy annak adatai a kü—

lönféle adózási, pénzügyi, gazdasági, társadalmi stb.

kérdésekben a lehetőségig teljes tájékozódást nyujt- sanak. A pályázatban különös tekintettel kell lenni arra, hogy az ajánlott változtatások révén az adó—

statisztika adatai a nemzeti jöVedelemre és a nemzeti vagyonra vonatkozó számítások szempontjá- ból is megfelelő számítási alapul tszolgállhassanak.

3. Az 1. és 2. pontok alapján a pályázónak el kell készítenie a magyar adóstatisztitkának olyan tervezetét, amely teljes részletességgel magában foglalja a táblázatok címeit és rovatait is.