Statisztikai híradó

MAGYARORSZÁG

A Gyáripari Statisztikai Bizottság döntése a havi üzemi adatszolgáltatás határidejéről A Gyáripari Statisztikai Bizottság július 11—i ülésén határozatot hozott, amelyben az üze—

meknek eddigi 18—i adatszolgáltatási határidejét a hónap 14—ére hozta előre. Ezt a ha—

tározatot az tette indokolttá, hogy a statisztiká- nak egyre jobban a folyamatos és operatív intézkedések alapjául szolgáló ellenőrzés eszkö—

zének kell lennie, a termelési eredményeket késedelem nélkül kell számszerűen kimutatnia.

A határozat végrehajtása során az üzemekre nagy felelősség hárul, különösen azért, mert egyrészük még nem érti meg teljesen a gyors, pontos adatszolgáltatás fontosságát. Igy tör- ténhetett n fg, hogy június hónapban 4nappal ahatáridő után még 148 üzem adatai hiányoztak, júliusban pedig a kitűzött határidőre — 18—ára

—— 250 üzem, 22—re pedig 87 üzem nem küldte még be adatait. A Statisztikai Hivatal az ille—

tékes gazdasági szervekkel egyetértésben el—

határozta, hogy a beküldési határidő előre—

hozatalát az üzemi adatszolgáltatás jobb meg- szervezésével, a statisztika fontosságának. tu- datosításával mindenképpen biztositja.

Készülöben az országos gyártmányjegyzék (eikklista)

Eddigi tervezésünket és a statisztikai ellen—

őrzést akadályozta, hogy az illetékes irányító szervek és üzemek nem rendelkeztek egységes gyártmányjegyzékkel (cikklista). Ezt a hiányt hivatott kiküszöbölni az Országos Tervhivatal—

nak most megjelent rendelete, amely előírja, hogy augusztus l—ig az üzemeknek a Statisztikai Hivatallal és az Árhivatallal egyetértésben a

Tervhivatal felé javaslatot kell késziteniök a

gyártmányjegyzékre és az abban megnevezett cikkek fix—árára (terv—ár) vonatkozóan. Az ötéves tervben meghatározott termelési meny—

nyiség növekedését és a termelés dinamikus változását így sokkal pontosabban lehet majd számbavenni és ellenőrizni.

Statisztikai tanfolyamok

A Központi Statisztikai Hivatal a Magán- alkalmazoitak Szakszervezetével közös rendezés- ben az iparigazgatóságok. a minisztériumok és a nagyobb üzemek statisztikusai részére tan-

folyamot indít. Egyelőre két ilyen tanfolyam

tantervét dolgozták ki: az egyik iparstatisz—

tikai, a másik általános statisztikai tanfolyam.

A tanfolyamokon a statisztikán kivül mate- matikát, politikai gazdaságtant és tervgaz- dálkodási ismereteket is előadnak. Az ősszel meginduló tanfolyamokon különös gondot for—

dítanak arra, hogy a hallgatók megismerjék a szocialista statisztika alapelemeit, és hogy az előadásokon tanultakat gyakorlati munkájuk—

ban is értékosíthessék.

[98

STATISZTIKAI HIRADÓ

A Mag yait—Lengyel Statisztikai Bizottság munkája A Magyar—Lengyel Gazdasági Együttműkö-

dés Állandó Bizottságának július végi varsói

ülésszaka alkalmával a Magyar-Lengyel Terv—

és Statisztikai Albizottság is több ülést tartott, melyeken résztvettek a lengyel és magyar terv—

és statisztikai szolgálat vezetői. A tárgyalások során megállapodás jött létre az ipari és mező—

gazdasági statisztika módszereinek következe-

tesebb egybehangolására vonatkozóan, továbbá

a két ország képviselői kicserélték a gazdaság—

statisztika terén szerzett tapasztalataikat.

SZOVJETUNIÓ

Megjelent a ,,Vesztnik Sztatisztiki" (Statisz—

tikai TudósítóV) első száma

A Szovjet Tudományos Akadémia Köz az- dasági Intézetében múlt év augusztusá an lefolytatott magas színvonalú, elméleti vita során egy statisztikai folyóirat megindítását határozták el. Ennek a határozatnak ered—

ményeképpen jelent meg a Szovjetúnió Minisz—

tertanácsa mellett működő Központi Statisz—

tikai Hivatal ,,Vesztnik Sztatisztiki" című folyóiratának első száma.

A szerkesztőbizottságot I. Ju. Piszarev veze- tésével a legkiválóbb szovjet szakemberek:

L. M. Volodarszkij, I. M. Gurevícs, A. J.

Jezsov, V. Sz. Nouikov, A. [. Petrov és L. [.

Szkvorcov alkotják. ,

Az 1949. évi 1. (január—februári) szám az alábbi cikkeket tartalmazza:

A szerkesztőség előszava.

I. Piszarev: V. I, Lenin és a szovjet statisztika.

I. Gurevícs: A szovjet népgazdaság az új fejlődés útján.

L. Volodarszkij, A. Jezsov: Az ipari tartalékok feltárásának néhány kérdése.

A. Petrov, L. Szkuorcov: Harc a terven felüli akkumulációért, avallalati munka jövedelmezőségé- ért és az állami statisztika feladatai.

M. Eidelman: Az anyagellátási statisztika fel—

adatai.

N. Gracsev: A statisztikai csoportosítások mód—

szere.

Tapasztalatcsere

N. Puzakou: A statisztikai helyi szervek átszer- vezésének kérdése.

A tervgazdasági és könyvelési tisztviselők cselja- binszki értekezlete.

Kritika és könyvszemlo

I. Szoszenszkij, L. Cürlin: A népi demokrácia orszá—

gainak statisztikája.

Krónika

A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal Tudományos—Módszer- tani Tanácsa.

Az iparstatisztikai ügyosztályvezetők értekezle—

tének eredményei.

A moszkvai Gazdaság—Statisztikai Intézet.

1) Vesztnik Sztatisztiki. —— Organ Centralnovo Sztatiszticseszkovo Upravlenija pri Szovjete Mi- nisztrov Sz. Sz. Sz. R. (A Szovjetúnió Miniszter—

tanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hiva—

tal folyóirata.) GOszsztatizdat kiadása, Moszkva, 1949/1.

A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő

Központi Statisztikai Hivatal Tudományos-

Módszertani Tanácsa

A Szovjetúnió Minisztertanácsa 1948. augusz—

tus 10—i rendeletének megfelelően a Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal szerveként Tudományos Módszertani Tanácsot szerveztek, s ezt meg—

bízták a statisztikai módszertani kérdések, valamint a fontosabb statisztikai munkálatok programmjának és utasításainak megtárgyalásá-

val és kidolgozásával. )

A*iTudományos—Mődszertani Tanács január 27—én tartott első ülésén a következő előadások , hangzottak el: V. N. Szlarovszkij elvtárs ,,A Tudományos—Módszertani Tanács felada—

tai", [. Ju. Piszarev elvtárs ,,V. I. Lenin és a szovjet statisztika" és A. J. Petrov elvtárs ,,A Tudományos-Módszertani Tanács 1949 első félévi munkaterve".

A Tanács által megvitatott és a Központi Statisztikai Hivatal vezetője által jóváhagyott, az 1949. év első felére kiterjedő munkaterv

számos fontos módszertani kérdés megvitatá-

sát és kidolgozását irányozta elő. Többek között: a termelés nagybani árakon való számbavételét, az alapvető termelési eszközök leltározása és átértékelése módszertanának felül—

vizsgálatát, valamint az egész országra kiter- jedő kereskedelmi összeírás programmjának, a

'kolhozparasztok háztartási költségvetésével kap—

csolatos utasitás kidolgozásának kérdését. Ezen—

kívül tárgyalni fogják a statisztikai módsze- reknek a_termelésben való felhasználását, az

iparban és mezőgazdaságban alkalmazadó cso-

portosítások módszertanát, az elméleti és gazdaság-statisztikai tankönyvek anyagát és a statisztikai tudományos kutató munkála- tok fejlesztésére vonatkozó kérdéseket.

A moszkvai Gazdaság—Statisztikai Intézet okta- tási munkájának átszervezése

A moszkvai Gazdaság-Statisztikai Intézetben 1948/49—es tanévtől kezdve a tanulmányi időt

4 évről 5 évre hosszabbították meg.

A hallgatók marxista—leninista képzettségét

emeli—és a közgazdasági és statisztikai tantár—

gyak oktatását fokozza az új tanterv, amely új előadásokkal bővült; a filozófia és logika oktatására tanszéket szerveztek, növelték a politikai közgazdaságtan óráinak számát, az utolsó, ötödik évfolyamban a szocialista poli- tikai közgazdaságtan fontosabb problémáinak

megvilágítása céljából szemináriumokat szervez—

tek.

Az új tanterv a statisztikai tantárgyak okta-

tásában igen sok változtatást eszközölt. Nö-

velte a valamennyi kar hallgatói számára köte-

lező gazdaság—statisztikai órák számát. E tan—

tárgyban gyakorlati munkálatokat is előírtak, ami azelőtt nem volt. Az ötödik évfolyam részére népgazdasági mérleggel és az index- számokkal foglalkozó külön szemináriumot is létesítettek. _

Az új tanterv irányelve, hogy megismertesse

a hallgatókat a modern tudományos statisztika

módszereivel és a komoly közgazdasági elemzés- sel, s ezáltal fokozza a statisztikai adatok kiértékeléséhez szükséges készségüket.

Az oktatási rendszer átszervezésének ered- ményességét az államvizsgák és a benyujtott

doktori értekezések fogják igazolni. Állam'

vizsga most csak a marxizmus—ieninizmus alap—

tanaiból és a politikai közgazdaságtanból tehető.

A speciális statisztikai tárgyakra vonatkozóan a vizsgákat megszüntetik és helyettük a doktori

értekezés rendszerét vezetik be.

A tanulmányi rendszer átszervezése a Szovjet- únió Felsőoktatási Minisztériumának vezetésé- vel és a főiskola tanári és előadói testületének közreműködésével történt.

a

Az iparstatisztikai ügyosztályvezetök értekez- letének eredményei

A Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala

Kollégiumának határozata értelmében a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal iparstatisztikai ügy- osztálya 1948. december 14-től 18—ig a szövet—

séges köztársaságok, valamint több kerület és

hivatal iparstatisztikai ügyosztályvezetőinek részvételével értekezletet tartott.

Az értekezlet célja volt, hogy az iparstatisztikai főosztályok és ügyosztályok munkájának átszer-

vezésével kapcsolatos első eredményeket és a

,,Központi Statisztikai Hivatal átszervezése"

tárgyában kiadott rendeletből folyó új feladato—_

kat megtárgyalja és az 1949. évi iparstatisztikai munkatervet felülvizsgálja.

Az értekezlet napirendjén a következő kérdések

szerepeltek:

1. a nagybani árak reformja az állami ár- kiegyenlítés—rendszer megszüntetésével kapcso—

latban és az iparstatisztika feladatai,

2. az iparstatisztikai főosztályok (alosztá- lyok) munkájának átszervezése,

3. a népgazdasági terv ellenőrzése,

4. az 1948. évi adatgyüjtés lebonyolítása,

5. az ipari vállalatok 1948. évi beszámoló—

jelentéseinek elkészítéséhez szükséges tervezet és utasítás.

Az értekezleten bejelentették, hogy az állami statisztikai szervek átszervezése következtében a statisztikai főosztályok és alosztályok munká— * lataiban máris lényeges eredményeket értek el.

Az értekezlet rámutatott arra a lényeges hi- bára, hogy még mindig nem megfelelő a statisz—

tikai anyag közgazdasági elemzése. A felter—

jesztett elemző magyarázatok sok esetben csak a táblázatokban közölt adatok egyszerű meg—

ismétléséhől állanak, nem világítják meg a válla—

latoknál fellelhető s a terv túlteljesítése tekin- tetében még ki nem használt tartalékokat, nem adnak konkrét következtetéseket és javaslato- kat a vállalatok munkájában tapasztalható

hiányosságok megszüntetésével kapcsolatban.

CSEHSZLOVÁKIA

A tervszolgálat újjászervezése

A csehszlovák tervszolgálat eddigi szervezete,

mely egy 1945. évi törvény alapján épült fel,

a tervgazdálkodás kezdetén még megfelelt a követelményeknek. Szükségessé vált azonban átalakítása, mihelyt a tervezés a gazdasági és

politikai rendszernek, valamint a szocializmus felé haladó egész nemzeti életnek lénye es

alkotórészévé lett. Ezt a reformot a gazdas gi tervezésről szóló törvén valósítja meg, amel — nek tervozetét a korm' ny 1949. február 8- n megtartott ülésén jóváhagyta. E szerint a

gazdasági tervezés központi szakszerve az Állami

199

Tervhivatal; a Gazdasági Tanács titkársága,

valamint az eddigi Állami Tervhivatal és Leg-x felsöbb Árhivatal megszünik.

A tervszolgálat szlovákiai végrehajtó szerve a pozsonyi Szlovák Tervhivatal; az eddigi po-

zsonyi Állami Terv— és Statisztikai Hivatal meg-

szűnik.

Az Állami Tervhivatal központi hivatal,

melynek élén -— miniszteri rangban — az elnök

áll. Az Állami Tervhivatal mellett működő,

legfeljebb 15 tagból álló Központi Tervbz'zottság az elnök tanácsadó szerve. A Központi Terv- bizottság tagjai : az Állami Tervhivatal elnöke, helyettesei és a Szlovák Tervhivatal elnöke;

a többi tagot a kormány a vezető tervszolgá—

lati tisztviselők és a tervszolgálaton kívüli gaz—

dasági szakemberek közül nevezi ki. A Központi

Tervbizotlság az Állami Statisztikai Tanács hatáskörét is betölti. Az elnök a gazdasági terve—

zés részletmunkáinak elvégzésére szakbizott—

ságokat létesíthet.

Az Állami Tervhivatal a gazdasági tervek előkészítését és végrehajtását saját megbizottai útján ellenőrzi, akik az alsóbb tervszolgálati szervektől függetlenek.

Az Állami Statisztikai Hivatal az Állami

Tervhivata segédszerve. Az Állami Statisztikai

Hivatal elnöke az Állami Tervhivatal elnöké—

nek alá van rendelve. Szlovákiában az Állami Statisztikai Hivatal végrehajtó szerve a Szlovák Tervhivatal, amel ebben a vonatkozásban alá van rendelve az llami Statisztikai Hivatalnak.

A Csehszlovák—Lengyel Statisztikai Albizottság

A Csehszlovák—Lengyel Gazdasági Együtt—

működés Tanácsa a két állam gazdasági életé—

ben minden vonalon való legszorosabb együtt—

működés biztositása céljából jött létre. A tanács végrehajtó szervei az egyes csehszlovák—lengyel

bizottságok, amelyek albizottságokra és választ-

mányokra tagozódnak. 'l'ervgazdasagi és statisz- tikai kérdésekkel a Csehszlovák-Lengyel Terv- gazdasági és Gazdaságstatisztikaí Bizottság fog- alkozik, amely terv—albizottságra és statisztikai albizottságra oszlik fel.

A statisztikai albizottság Fa j/r dr., az Állami

Statisztikai Hivatal vezetőjének elnöklete alatt eddig két együttes ülést tartott a lengyelekkel, mégpedig az elsőt Prágában 1948. július le'—tól 19—ig, a másodikat Varsóban 1949. január 18—tól

21-ig. ,

A varsói tárgyalásokon megegyezés jött létre a népszámlálás, a mezőgazdasági és ipari üzemek összeirásának kérdésében, abban az értelemben, hogy a népszámlálást és a mezőgazdasági üzemek összeírását együttesen fogják végrehajtani, még- pedig Csehszlovákiában '1950 tavaszán, Lengyel—

országban 1950 őszén. Az, ipari üzemek össze- írása helyett 1950—ben kiszélesítik az üzemek szokásos statisztikáját. Az iparstatisztika terén közös statisztikai egységet fogadtak el. Ez az egység az egy évnél rövidebb időszakra vonat—

kozó szokásos adatgyüjtéseknél a vállalat és az

évi adatgyüjtéseknél az üzem. A statisztikai hivatalok kölcsönösen tájékoztatni fogják egy—

mást az állandó áraknak a két országban basz—

nálatos rendszereiról, az azokban beállott eset—

leges változásokról és kiegészítésekről. Elhatá—

rozták, hogy kidolgozzák az 1' ari üzemek új, közös besorolását a Szovjetúni ban és a népi demokratikus államokban használatos osztályo—

zás alapján. Megállapodtak az ipari terv statisz—

tikai ellenőrzését illetően; ezek szerint havi vagy negyedévi időszakokban elsősorban a

200

következők állapítandók meg: a termelés, mennyisége és értéke, a munkáslétszám és a

ledolgozott munkaórák száma, a termelékeny- ség, a munkabérek, a beszerzés, az energia-

és tüzelőanyagfogyasztás és a többi ter—

melési költseg; ellenőrzés céljából egyforma

indexek használandók fel. Mindkét fél

elfogadta a nemzeti 'ővedelemn—ek egységes,, marxista alapon történő] számítását és kötelez—

ték magukat, hogy állandóan kicserélik tapa szta- lataikat mind a nemzeti jövedelem kiszámítá—

sának módszerére, mind a népgazdasági mér—

leg összeállításának közös módszerére vonat—

kozóan. A bruttó termelési érték kiszámítási mód-

szerének egységesítése végett mindkét országban

tekintetbe kell venni a tipikus félkészáruk érté—r két és egységesíteni kell a tipikus félkészáruk jegyzékeit. A közlekedési statisztika terén szük—

ségesnek találták a szállítási statisztika meg—

javítását, hogy ez lehetővé tegye az ered—

mények összehasonlítását.

LENGYELO BSZÁG

Az iparstatisztika szabályozása

, Az állami vállalatok termelési költségeinek, valamint szervezetének kivizsgálására indított vizsgálat nyomán kiderült, hogy egyes üzemek különböző intézmények részére és különböző célokra gyakran többszáz jelentést és statisz—

tikai kérdőívet töltenek ki.

Az iparnak ezen adatgyűjtések következté—

ben előálló lúllerhele'se két körülményből adódik:

1. a jelentések túlságosan nagy számából,

melyeket az adatkérő szervek igen gyakran nem

használnak fel,

2. az adatgyűjtést módszerek, formák és idő- pontok, valamint a különböző intézmények által kidolgozott sémák eltérő voltából, amiből kifolyó- lag az iparnak ugyanazt a kérdést többször kell feldolgoznia.

Ez az állapot a kérdés gyors szabályozását tette szükségessé. A Központi Tervhivatal kez—

deményezésére evvel kapcsolatban alakult meg a Központi Statisztikai Hivatal mellett az ,,Iparí üzemekre vonatkozó kérdőív—mintákat ki—

dolgozó Bizottság".

A bizottság feladata volt, hogy meghatározza.

azokat az elveket és kijelölje azokat a kereteket, amelyek szerint kell majd az ipari üzemeknek a külső szükségletre szóló statisztikai adatokat szolgáltatniok (a belső statisztika szabályozása nem tartozik a Központi Statisztikai Hivatal hatáskörébe). A bizottság többhónapos munka—

jának gyümölcse az iparstatisztikai rendelet—

tervezet, amelyet a Minisztertanács Gazdasági

Bizottsága 1948. február 6—án fogadott el.

A rendelet

a) havi adatközlést,

,b) negyedévi adatközlést és c ) évi adatközlést sorol fel.

Adalszolgáltató egység az üzem; üzemnek az olyan egységet tekintik, amelynek ,,egyönletű termelési profilja" van és amely elkülönített terit—

lelen épült fe . *

Az ipar szempontjából a legnagyobb horderejű intézkedéseket a rendelet 14. §—a tartalmazza.

E paragrafus 3. bekezdése szerint a hatóságok, hivatalok, állami és közjogi intézmények 1948.

június I—től kezdve csupán a Központi Statisztikai Hivatal által jóváhagyott kérdőíveken' kérhetnek—

adatokat az üzemektől és vállalatoktól.

Az ipari adatszolgáltatás teljes szabályozásá- nak, valamint a hatóságok, hivatalok, állami intézmények, közjogi intézmények és a hitelt—

nyujtó vagy az ipari vállalatokat ellenőrző bankok adatszolgáltatási, tárgyköre és formája

meghatározásának céljából a Központi Statisz—

tikai Hivatal mellett egy ,,Iparstatisztikai

Bizottság" alakul, amely a Központi Statiszti-

kai Hivatal, a Központi Tervhivatal, az Ipar-

ügyi és Kereskedelmi Minisztérium és a Pénz—

ügyminisztérium képviselőiből tevődik össze.

Minden intézmény, mielőtt statisztikai adato-

kért az iparhoz fordulna, köteles előbb kérdő- ivére a Központi Statisztikai Hivatal jóvá-

hagyását kérni, melyet annak első oldalára vezet—

nek rá. -— Igy sok intézmény le fog mondani a kevésbbé fontos statisztikai adatgyüjtésekről.

ROMÁNIA

A KÖZponti Statisztikai Intézet tevékenysége

A statisztika Romániában is gyökeres átszer-

vezés alatt áll.

Erről a hatalmas munkáról ad rendszeres hű

képet a Központi Statisztikai Intézet folyóirata a ,,Communicari statistice" (Statisztikai közle- mények) és a Legfelsőbb Gazdasági Tanács kiadásában megjelenő ,,Probleme enconomiee"

(Közgazdasági kérdések).

A Intézet 1947 októberében végezte el

a magánkézben lévő ipari, kereskedelmi és szállí-

tási vállalatok összeírását és jelenleg az 1948.

január 25—én elkezdett népszámlálás és a mező- gazdasági vállalati összeírás adatainak feldolgo—

zásával foglalkozik. A munka menetének ellen-

őrzésére a számlálóbiztosoktól részeredménye—

ket kértek be ; az ellenőrzés nem fedte fel a

lényegbevágó tévedéseket, úgyhogy a sok meg—

oldatlan kérdést is figyelembevéve az adat—

gyűjtést sikeresnek kell tekintenünk.

Ugyancsak folyamatban van a dolgozók élet- feltételeinek vizsgálata is. A szakszervezetek által kijelölt szociális munkások ellenőrzése alatt

9.000 román család 14 hónapon keresztül (1948.

júl. 1—től 1949. szept. 1-ig) háztartási számadá—

sokat vezet. ,

A 9.000 családot a bérmunkások, kisiparosok és szabadfoglalkozásúak közül válogattak ki az

ország 175 helyén.

BULGÁRIA

A statisztikai szolgálat megszervezése

Bulgáriában meg 1946. június 17-én új

statisztikai törvényt hoztak. Ennek értelmében az egész országot 1.300 statisztikai körzetre

osztották fel, melyekben a statisztikai adat—

gyűjtéseket egy, erre a célra kijelölt szakember ellenőrzi. A járásokban (számszerint 95) a sta-

tisztikai munkálatokat egy statisztikus irányítja,

aki alá több körzet tartozik. Működik ezenkívül kerületi statisztikai szolgálat is (9 helyen), amelynek élén egy statisztikai felügyelő (inspek—

tor) áll. A külső szolgálat új szervezetétől,

—— különösen a mezőgazdasági adatgyűjtések

terén — a statisztikai munkák megjavulását

és meggyorsulását várják.

A Statisztikai Főigazgatóság mellett működik egy Tudományos Statisztikai Intézet, amely a személyzet szakszerű oktatását látja el. A városi és külszolgálatban dolgozó statisztikusok szá—

mára különleges féléves tanfolyamokat tartot- tak, amelyeknek látogatása a statisztikai fő—

igazgatóság egyes hivatalnokai. számára is kötelező volt.

Az új Bulgáriában mindjobban megnöveke—

dett a statisztikával szemben támasztott köve—

telmények száma. A Legfelsőbb Statisztikai Tanács ezek megoldása érdekében számos intéz-

kedést hozott, például: a tervgazdaság szük—

ségleteinek megfelelően kiterjesztette a statisz—

tikai megfigyelések és feldolgozások körét, a Statisztikai Tanács kiegészitésére meghívta—, a szakszervezetek és gazdasági intézmények kép--

viselőit, eltiltotta a Statisztikai Tanács által előzetesen jóvá nem hagyott összeírások meg-

tartását, stb.

NÉMETORSZÁG

A statisztika a háború utáni Németországban;

1945 októberében alakult meg Berlinben a Központi Statisztikai Hivatal, amelynek hatás- köre Németország szovjet megszállási övezetére- terjed ki. A Hivatal öt osztályból áll : népesedés- statisztikai, mezőgazdasági, gazdaság—statisz—

tikai, kereskedelmi és közlekedési, valamint pénzügyi osztályból; van ezenkívül egy gép—

osztálya is.

A szovjet megszállási övezetben még őt Tarto—

mányi Statisztikai Hivatal működik, éspedig egy Meeklenburgban (Schwerin), egy Branden—

burgban (Potsdam), kettő Szászországban (Halle, Drezda), és egy Thüringiában (Weimar). Minden hivatal élén egy igazgató áll és szervezetük a., központi hivatalához hasonló. A tartományi Statisztikai Hivatalok feladata egyrészt, hogy' ellássák a helyi statisztikai szükségleteket, más- részt, hogy együttműködjenek a Központi, Hivatallal és a szovjet megszálló hatóságokkal.

Nagy figyelmet szentelnek az alárendelt és a külső statisztikai szervek kiépítésének. A tarto- mányokban eddig 7 Területi Statisztikai Hiva- talt, 69 városi és 127 kerületi statisztikai szervet létesítettek.

A szovjet övezet központi statisztikai tanács-

adó szerve a Központi Statisztikai Választmány amely mellett számos bizottság és albizottság

működik.

A francia övezetnek külön Statisztikai Központ ja,

van Baden—Badenben, amely a párisi Statiszti- kai és Gazdasági Szolgálat iiókhivatalaként működik. Az utóbbi időben szó van arról, hogy

a francia övezet statisztikai szolgálatát bekap—

csolják Bizónia statisztikai szervezetébe.

A francia övezetben a Statisztikai Központon

kívül még két helyi Statisztikai Hivatal működik,

Wildbadban (Würtemberg—Hohenzollern tar—

tomány) és Bad-Emsben (Rheinland-Ptalz tartomány).

1948 januárjában alakult meg Bizánia Köz—

[291113 Statisztikai Hivatala Wiesbaden-Bied—

rzc en.

1948 januárja előtt Bizóniában a statisztikai szolgálat nem központilag, hanem tartományok—

ként volt megszervezve. Jelenleg az amerikai övezetben négy Tartományi Statisztikai Hivatal működik: a müncheni (Bajorország), a stuttgarti (Würtenberg—Baden), a karlsruhei (Baden) és a

wiesbaden—biebrichi (Hessen).

A háború utáni Németország statisztikai adat'

gyüjtéseiközül legjelentősebb a Németország va' lamennyi megszállási övezetében 1946. "október

29—én egységes irányelvek szerint végrehajtott

népszámlálás; az egész Németországra vonat—_

kozó eredményeket azonban nem hozták nyil- vánosságra, mert hiányzik a közös közzétételi

szerv.

zer