Személyi hírek

8. szám

Ezenkívül Anglia, Lengyelország, Belgium, Fran—

ciaország, Svájc vett fel kisebb mennyiségeket.

Az áralakulás az egész kampány alatt igen kedvező volt: vöröshagymáért 1935-ben átlagban 10 pengőt, míg fokhagymáért átlagban 55 pengőt kaptak a termelők.

Ezekután a szakosztály a gyarmatáruk, fűsze—

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

A Miniszterelnök úr a miniszterelnökséghez beosztott Dobrovíts Sándor dr. miniszteri tanácsost a miniszterelnökse'geu teljesített szolgálata alól fel-

mentette ós szolgálattételre a Központi Statisztikai Hivatalhoz visszarendelte,

Ebből az alkalomból a miniszterelnökségen több

—-741— 1936

rek, gyümölcsök, vetemények, zöldségek, dohány-

gyártmányok, cukor egységértékeit állapította meg.

Az üléseken a Bizottság elnökségét Farkas János dr. miniszteri tanácsos, h. elnök képviselte.

Az előadó vitéz Pap László dr. min. s.—titkár, a

Bizottság titkára volt.

—— Office central royal hongrois de statistigue.

mint hét éven keresztül végzett kitűnő szolgálataiért teljes elismerését fejezte ki.

Ezzel egyidejűleg a statisztikai ügyek előadói

teendőinek ellátása céljából vitéz Mike Gyula dr.

miniszteri titkárt szolgálattételre a miniszterelnök-

segre rendelte be.

Személyi hírek. —— Nouvelles.

A szász országos statisztikai hivatal elnöke, Pfütze dr, 1936 június 30-án nyugdíjaztatta magát.

A hivatalt ezidőszerint dr.

főtanácsos vezeti.

Hoffmann kormány-

A dán hivatalos statisztikai szolgálat hosszú

időn át volt vezetője, Jenssen A. nyugalomba vo- nult; utóda Colm li, lett,

A litvaniai Kaunas város újonnan felállított

statisztikai hivatalának elsö igazgatójává Kaganas Ch. neveztetett ki.

Sandlel' R. ismét átvette a svéd központi sta-

tisztikai hivatal vezetését, miután a külügyminisz-

teri állásról leköszönt.

A jugoszláv királyság statisztikai igazgatójává Andrejka R.-t nevezték ki.

szervének

Az U. _S. A. központi szerve, a népszámlálási hivatal Dunn H, L. vezetése alatt újjászervezte

népmozgalmi osztályát (,,Division of Vital Sta—

tistics, Bureau of the Census"). A ,,Revue de llln- stitut International de Statistigue" közlése szerint erre az átszervezésre az adott alkalmat, hogy a népmozgalmi adatgyüjtésbe most utolsónak Texas állam is bekapcsolódott, a ,,registration area" tehát végre az Amerikai Egyesült Államok egész terüle—

tére kiterjeszkedik.

Az kereskedelmi és közlekedési nisztérium kereskedelmi statisztikai szolgálatának ér—

demes vezetöje, Rotlzc E. F. miniszteri tanácsos a korhatárt elérve,

osztrák mi-

nyugalomba ment. Rolhe és a vezetése alatt álló szerv különösen a hókevilághan, de legújabban is

kir.

szorosan együttműködött a M.

Központi Statisztikai Hivatallal.

Bokor Gusztáv dr. 'i' (1877—1936). 1936 augusz—

tus 12-en húnyt el váratlanul Bokor Gusztáv dr.

ismert nevű közgazdasági szerkesztő és író. A magyar közgazdasági életnek es irudalomi'ink egyformán

tevékeny munkása volt. Fiatalon, 1896——1897—l)en

mintegy másfél éven át a M. kir. Központi Statisz-

tikai Hivatalban dolgozott. Késöbb, egyetemi ta-

nulnu'inyainzik befejezése és az ügyvédi vizsga le—

tétele után a GYOSZ titkára lett, majd a vegyé—

szeti ipari országos uói'dekkepviseletét szervezte meg;

a Vegyészeti (iyúrosok Országos Szövetségének let—

rehozásábun is igen nagy resze volt; utóbbi szerv munkájában lOlSt-ig mint főtilkzir vett részt. Még

a statisztikai szolgálatban töltött eszlendőből szár-

mazik ,,A magyar hivatalos statisztika fejlődése és

szervezete," (Budapest, 1896, Vll-l—247 l.) e. szép és igen nagy szorgalommal összehordott anyag-it közreadó könyve, melyet a Statisztikai Hivatal

önállósnla'isainnk negyedszázados fordulójára ma-

gyar és német nyelven adott ki; e témakörből az

Allgeineines Statistisehes Archiv 1898/99. évi (5.)

kötetében is nagyobb tanulmánya jelent meg ,,Geschiehte der nmtlichen Statistik in Ungarn"

címen. Legjelentősebb műve a Gratz Gusztáv dr.—

ral közösen megindított ,,Ungarisches Wirtschai'ts- Jahrbueh" c., elvről-evre megjelenő gyűjteményes

munka. A magyar közgazdaság e külföldön is el—

ismert forrásművenek haláláig szerkesztője volt;

a mű erős statisztikai színezetet elsősorban Bokor- nak köszönhetjük. Tudományszaknnk iránti ragasz—

ko—dásának jele meg ,,Das Zentenarinm Karl Kele—

tis" c., az Allgemeines Slatistisches Archiv 1934/35.

évi (24.) kötetében nyomdafestéket látott meleg-

liangú, tartalmas megemlékezés,

Tönnies Ferdinánd j' (1855—1936). 1936 áp- rilis 4-én húnyt el a német szociológusok nesztora

és egyik legkiválóbbja, Tönnies Ferdinánd. Tönnies, aki 1855 július 26—án született, csaknem egész életét

professzori tevékenységének szentelte; nyugalomba—

vonulásáig a kieli egyetemnek volt tanára. Hatal-

mas lés úttörő irodalmi munkásságában alapvető szociológiai és társadalombölcseleti művei mellett statisztikai problémákkal is szívesen és szakérte-

8. szám.

lemmel foglalkozott; ezt tanusítja többek közt a Német Statisztikai Társaság 1928. évi hamburgi

ülésén ,,Statisztika és szociogralia" cimen tartott előadása, egyik régebbi (,,Die Statistik als Wisseu—

schaft'" c.) nagyobb tanulmánya és a Szemlében

is ismertetett ,,l)er Selbstmord in Schleswig—Hol-

steinu c. könyve (1921) is.

Pearson Károly j' (1857—1936). Az angolszász

matematikai statisztikai iskola egyik legélesebb el- méjű, finom és úttörő módszertani kutatásokkal

kiemelkedő jelesót gyászolja Pearson 19315 április

27-én bekövetkezett elhalálozásával. Pearson 1857- ben született Londonban; Angliában és Német-

országban folytatott főiskolai tanulmányok után

előbb a londoni ,,University College" alkalmazott mennyiségtani és mechanikai, majd örökléstani tanszékét töltötte be, utóbbit 1933-ban történt nyu—

galombavonulásáig, Rendkívüli és sokoldalú pro—

fesszori és irodalmi munkásságában kifejezetten szakstatisztikai kérdésekkel ritkábban foglalkozott,

örökléstani, eugenikai, biometrikai kérdések tanul—

mányozása során azonban a matematikai mód- szert nemcsak nagy érzékkel alkalmazta, hanem számos úttörő újítással gazdagította. Tanítványai-

nak száma a szigetországban igen nagy s itt neve szinte fogalomszámba ment. Tanulmányainak egy

része az 1901-ben Galtonnal közösen megindított

,,Biometrika" c. folyóiratban jelent meg. Elméleti

statisztikai vonatkozású főbb művei: The grammar

of science (1892); The chances of death and other

studies (1898); különösen hasznos az általa kiadott ,,Tables for Statisticians and Biometricians" e.

munka is.

Yanagisawa Yasutoshi gróf 'i' (1870—1936). A mai Japán legnagyobb statisztikusát, egyben köz- életének és tudományos világának is egyik leg—

kiválóbbját, a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1906—

ban megválasztott rendes, ill. 1931 óta tiszteletbeli

tagját, a statisztikatudomány pedig legelőkelőbb

és legismertebb egy-őnisógeinek egyikét vesztette el

az 1936 május 25—én elhúnyt Yanagisawa gráfban.

A korszerű japán statisztikai szolgálat tulajdon- képeni megszervezője, a tudományos kutatóteve- kenyseg lelke és mozgatója, Yanngisawa gróf 1870

december 16-án született. Főiskolai tanulnn'myait

Japánban végezte el. azután azonban eveket töltött Európa különböző államaiban s itt egyetemi elő—

adásokat is hallgatott, egyúttal azonban nemzet—

közi konferenciákon —— részben mint hazája hiva- talos képviselőie — is résztvett. A Nemzetközi Sta-

—— 742 —— 1936

tisztikai Intézettel való kapcsolatai ebben az idő- ben kezdődtek; később is az Intézet legtöbb ülés—

szakán _— egyszersmind a demografiai és más világ-

kongresszusokon is _ jelen volt, az Intézet egyik legszebb kongresszusának, az 1930. évi tokiói (XIX.)

ülésszaknak létrehozása, megszervezése és kiváló

sikere pedig szinte teljes egészében és egyedül az

ő nevéhez fűződik. E kongresszus szervezőbizottsá-

gának Yanagisawu gróf volt az elnöke. Hazája sta—

tisztikai életében egyébként is kimagasló szerepet

vitt. Először 1900—ban a tokiói egyetemnek lett sta—

tisztika tanára, majd 1903-ban Tokió város statisz—

tikai munkáinak irányítását vette át, azutan több ízben a népszámlálási munkálatok tanácsadói ill.

bizottsági elnöki minőségben való l'elülvizsgálására nyert megbízást; közben Európában és Ameriká- ban tett több tanulmányutat s (1911-ben) Buda—

pesten is megfordult, ahol főleg a fővárosi és az állami hivatalos statisztikai szolgálat szervezetét

tanulmányozta. Tanácsadóként hosszú időn át részt—

vett Tokió város és a japán birodalmi statisztikai hivatal tevékenységében és természetesen hazája számos egyéb tudományos és bizottsági szervében

is. Közéleti súlyát és szerepét abból is megítélhet—

jiik, hogy nemcsak a japán felsőháznak volt tagja, hanem Tokió város tanácsának is, sőt ennek elnö- kévé is megválasztatott. A statisztikai kutatás elő—

mozdítására még 1913-ban a nevét viselő statisz—

tikai intézetet alapította megf) melynek munkálatait

haláláig irányította, Szakirodalmi téren is nagy

munkássággal vált ki: egyedül a ,,Bulletin de llln—

stitut International de Statistigue" köteteiben tiz—

n-él több tanulmánya jelent meg; ezek a japán sta- tisztika fejlődéséről, történetéről, népszámlálásairól rajzoltak képet, valamint más statisztikai reszlet- kérdéseket taglaltak. Ynnagisuwa grófot a Nemzet—

közi Statisztikai Intézetnek különösen a békeidő- ben megválasztott magyar tagjaihoz fűzték igen szoros kollegiális, szinte baráti kapcsolatok. A ma—

gyar statisztika és Magyarország ügyei iránti meg- értését és rokonszenvét a Magyar Statisztikai Tár- saság 1923-ban tiszteletbeli taggá választással, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1931-ben külső taggá választással honorálta. Halálával egy

kivételes képességű, jellegzetes és szeretetreméltó

magyarbarát tudóssal lett szegényebb a statisztiku—

sok nemzetközi társadalma.

1) V, 6, M. Stal. Szemle 1932. évf. 796—7'97. l,