6. szám
és értelmiségi foglalkozású —— nép aránya tekin- tetében. Nagy inezőgazda falusias városaink, pl.
Hódmezővásárhely, a születési arany tekintetében is a falvakhoz állanak közelebb. Ahogy az indusz—
trializálódás előrehalad és a városias jelleg fejlö- dik, ahogy az nrbanizálódás erősödik és a váro- sok magasabb és magasabb lélekszámú kategóriáit vesszük szemügyre, a születési arány annál kon- sziderációsabb, városiasabb, alacsonyabb színvonalú lesz. A törvénytelen születések aránya városaink- ban a házi cselédek és gyári lnunkásnők nép- számlálásimli százalékával mutat magas korrelációt.
A halvaszületések magas városi aránya a kórházak idegenszületéseivel, a többesek magas városi aránya a városi nők magasabb átlagos
függ össze, mert a többes anya korával nő.
korával születések aránya az
szülési
A városi nép halandósága helyesen, tehát a kórházi idegen halottak beszámítása nélkül, a vá—
rosképződéssel párhuzamosan még Ha standardszámítással a
tovább javul.
születési aránynak az urbanizácíóval járó csökkenésétől fiiggetlenitjiik a halandósági értékelést, kitűnik, hogy a város- képződéssel fokozódó kultúra a városiasabb városi nép halandóságát a kormegoszlás állandósága ese—
tén is javítja. Az erősebben iparosodott városi te- lepülésformák különböző kategóriáiban ugyanez a jelenség látható. Ha az 56 magyar várost —-— a 11 tj. és 45 m. várost együtt —— akár lélekszámkate- góriák, akár az ipari népesség aránya szerint cso—
portosítjuk, az tűnik ki, hogy a városképződéssel csökken a csecsemő- és gyermekkori halálokok, a fertőző betegségek aránya; nemkülönben egyes
__ 593 __ 19371
takaródiagnózisok, mint a veleszületett gyengeség és az aggkori végkimerülés is ritkábbakká lesznek a városképződés előrehaladásával. Ezzel szemben a városok ily felsorakoztatása esetén az is kitűnik,
hogy a halálokok körében a vérkeringési szervek betegségei, a rosszindulatú daganatok, főleg a rák, ahúgyivarszervi bajok és az öngyilkosságok aránya nő. A városkiépző'désnek a közegészségügy és a haláloki statisztika alakulására való hatásáról a statisztikában további érdekes állanak rendelkezésére.
Balás Károly dr. elnök előadó szociológiai irányban is elmélyedő munkájáért a Csoport kö- szönetét tolmácsolta. A maga részéről is úgy látja, hogy a születési gyakoriság csökkenésében a váro—
sodásnak nagy a része. Ez különösen azért igen nagysúlyú jelenség, mert a propagativ erő gyengü- lése ma már a fehér faj legnagyobb problémája.
A civilizáció élén haladó fehér faj arányának meg—
csökkenésén kívül a nyugati népek és a szlávság arányában is az előbbi kárára mutatkozik kedve- zőtlen eltolódás. Mindezeknek a káros jelenségek- nek a megváltoztatására még csak részleges ered—
ményű példákat lehet találni. Az egész kérdés mo- szociálfilozófiai jellegű: megoldására tehát csak akkor nyílik mód, ha az egész civilizált tár- sadalom a közérdeket veszi figyelembe s szaporo—
dásának ütemét a közérdekű házasodási szám, va-
lamint a közérdekű átlagos gyermekszám gondo- lata fogja irányítani. Ennek a gondolatnak elő—
térbehelyezése, propagálása nemzeti és általános kultúrszempontokból a Csoportnak s az Uniónak is egyik legfontosabb feladata lehet.
részletek
rális,
Személyi hirek. —— Nouvelles.
A Magyar Tudomáyos Akadémia 1937 április hó 28—án tartott nagygyűlésén a Chorin Ferenc- jutalommal Földes Béla dr. l). t, t., v. minisztert, az Akadémia és a Magyar Statisztikai Társaság tiszteleti tagját tüntette ki a Magyar Statisztikai Társaság kiadásában megjelent ,,Statisztikai elő- adások. Új sorozat" c. művéért. Ugyanakkor a Weiss Fülöp-jutalmat vitéz Surányi-Unger Tivadar dr. egyetemi ny. r. tanár, az Akadémia levelező tagja nyerte el ,,Magyar nemzetgazdaság és pénzügy" c.
munkájáért.
A Kir. Magyar Pázmány Péter-tudomány—
egyetem 1937. június 8—án megtartott rektor—
választó ülése az 1937/38. tanévre az egyetem rek- torává Kenéz Béla dr. ni kir. titkos tanácsost, az Országos Statisztikai Tanács elnökét, a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagját, a statisz- tika professzorát választotta meg.
A M. kir. József nádor műszaki és gazdaság- tudományi egyetem 1937 június hó 11-én lefolyt rektor-választó ülésén gróf Teleki Pál dr. v. mi-
niszterelnök, m. kir. titkos tanácsos, a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja választatott meg az 1937/38. tanévre rektornak.
Szászország. Országos statisztikai hivatalának új elnöke Hoffmann G. kormányfőtanácsos.
Mexikó. Az általános statisztikai igazgatóság vezérigazgatói székében a külügyi államtitkárrá kinevezett Beteta R.-t Foglio F. váltotta fel.
Dél—Rhodézia. Statisztikai hivatalának új ve- zetője Brunei—Hurst A. R.; eddig a hivatalt Gibson T. G. vezette.
Chemnitz. A város statisztikai hivatalának igazgatójául Schöbel professzor utódaként Walch Au neveztetett ki.
Bamberg. 1936 őszén újonnan szervezett városi statisztikai hivatalának első igazgatója Bőhm H.
lett.
Birkovic Miksa 'i'. 1937 február 24-én Sarajevó- ban elhúnyt Birkovic Miksa ,a jugoszláv statisz- tikai szolgálat nyugalmazott vezetője, a Nemzet-
6. szám
—594—— 11937 *
közi Statisztikai Intézet 1931-ben megválasztott rem- des tagja. Birkovic korábban Bosznia-Hercegovina tartományi statisztikai hivatalának volt főnöke s
mint ilyen a Monarchia statisztikusainak összejö—
vetelein többször megfordult és szerzett magyar kapcsolatokat is.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
1937. május. —— Mai 1937.
Népmozgalom. — Munkapiac. -— Termelés. —-— Kereskedelem és közlekedés. —— Áralakulás, — Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Mouvemmt de la population. — Marche du travail. — Production. — Commerce et transporls. — Mouvemm! des prix. -—
Mormota el crédit.
Tableau écanomíaue.
Graphiaues au tableau éeonomigue.
Résumé. Nous présentons les données relatives
au mois de mai 1937: ,
Le nombre des mariages contractés en mai (9.816) dépassait considérablement le chiffre de l'année précédente (8.535). II y eut 15.141 enfanis nés viuants, moins guyen mai 1936 (15.483).
Le nombre des déces (11.305) a accuse' une augmen- tation sar celui du mois de mai de lyamée derniére (10.840). L'accroissement dit naturel (3.836 unite's) a été inférieur :) celui de mai 1936 (4.643). Pour 1.000 habitants, la nuptialilé a représenté 12'8; la natalité, 19'8; la mortalilé, 14'8; llaccroissemeni naturel, 50.
Le chömage a continue á dimínuer; cela tenait a des causes saisonniéres et a l'ame'lioratíon de la situation économigue. Les syndicats ouvríers nlayaní enregistré gue 14.573 sans—travail, le nombre des
chömeurs a baisse' de 8'5% par rapport á avril der-
nier et de 17% par rapport au chíifre de l'année derniére.
Par suite de circonstances économioues favo- rables, la production a progressé. Il est indubitable cependant gue cela a été due pour une grande part, en certaines branches de la production, a la limi- tation de llimportation. Pour des causes saison—
niéres, la production de la houille a dimi'nué de
12% et celle du lignite de 7'9%; toutefois, on y
uoit un accroissement (—:- 8'2% et -l— 13%) compara—
tivement aaa: chiiires correspondants de liannée précédente.
La production du lignite accuse une améliora—
tion méme par rapport au mois de mai 1928 et1929.
Pour la production de la fonle a afiiner, on constaie une forte augmenlation (%%) par rapport au chiffre de (*anne'e derniére. La produc—
tion de fonte brute (prés de 300 mille (1) se rap- prochait du maximum constaté (en 1929, 350 mille ()) ces dia: dernieres années.
Les importation-s (38'8 millions de pengős) ont été égales á celles du mois de mai de l'année derni—
ére ou nous auons du ímportcr de grosses guanlíle's de mais (pour 4'4 millions de pengős), tandis gue celle année, nous avons exporte' une auantité notable
de mais. —-Les exportations, représentant 48'4 millions de pengős, ont dépassé de 166 millions celles de I'année précédente. La balance commer—
ciale fest soldée par un excédent de 9-6 millions de p.; au mois de mai de l'année derniere, elle accusaít un deficit de 7 millions.
L'importation nlofire pas pour mai der—
nier un tableau favorab—le. Pour diimportantes matieres industrielles de base, on y voit une diminu—
tion de guan'tilé. Clest du fait de hausses de prix (;ue les importations accusent une augmenlation de valeur par rapport au chíffre de l'anne'e derm'ére.
Parmi les marchandises importées, on constate une dímínution extraordinaíre pour Phuile minérale brute(94%), une re'gression trés considérable (3476) pour la fonie brute, et des diminutions notables pour le minerai de fer, les laines brutes ou cardées, le coton brut, les páles a papier. Par contre, on y voit une augmentation pour le jute brute, les fíbre's artificíelles, le caoulchouc brut, les peaux brutes, le coke, les fils de soie artífícíelle.
Ijexpo rtati on a fait des progrés notables, dus surtout aux ventes de grains paniiiables (ou l'on volt un fort accroissement au point de vue de la guantite') et de beles á comes (pour ces derniéres, líexportalion avail progresse' dés avril dernier).
Ouant íz llensemble des produits exportés par Pin- dustríe lourde, on conslate également une augme'n-
tation.
Depuis Famélioration de la situation e'conomí—
gue, le trafíc ferroviaire progressai! convtinuelle—
ment. En mai dernier, la guanlite' des marchandises y a monté, par rapport au mois de mai 1936, de 121570. Le nombre des wagons charges de marchan- dises a dépasse' 100 mille, chi/Tre le plus e'levé noié
;: pareille épogue pendant les 7 derniéres années.
Pour le nombre de ces wagons—lá, on voit, comparativement a mai 1936, un accroissement de 10'6%. Le nombre des voyagcurs transportés slest élevé ;: 6-7 millions, accusant une augmentation tres considérable par rapport á muri! dernier (5'9 millions) et au mois de mai 1936 (5'8 millions).
En ce (]ui concerne le trafic posta], le nombre
