• Nem Talált Eredményt

Magyarország külkereskedelme az 1934. év január-szeptember hónapjaiban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Magyarország külkereskedelme az 1934. év január-szeptember hónapjaiban"

Copied!
8
0
0

Teljes szövegt

(1)

nn-ne...-Juni..-n-clinton-nn-n-nil-ll-null-un-nun-o..-nun-lunuunllolnl-ul..Indiana-ln-Ilnn-ulllI-c.

1 m . . l .

!

o KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS .

III'IIIIIII.C.!Ill—Illlllllllll'l-IIl-lleillIl!!-[ill.-'n!ln-.'I.ull.l..III-CIIIIIUOIIIIUtúl...

. n . o a ,

Magyarország külkereskedelme az 1934. év január—szeptember hónapjaiban.

Le commerce eltértem" de la Hongrie de janm'er a septembre 1934.

Re'sume'. Pendant les

*ljannée, les importations

neuf premiers mois de comme les exportations

"dépassaient celles de la période correspondante de 1933.

011 voit, par le tableau Ier, gue les importations, (lui avaient représenié 806'8 millions de pengös en 1929, oni continuellement diminue' jusaulá Pannée en cours ou l'on constate de nouveau une augmen- tatíon. Parmi les principaur articles diimportation, ce sont les matieres premieres nécessaires a Fiu- Aduslrie — coion brut, laines brutes et peigne'es, huile minérale bruie, pátes o papier, pe'aux brutes, fer et autres méiach bruts, etc. —- (lui accusent la plus grande augmentatíon. Les importations de charbon et celles de bois (de Chou/[age et autres) ont augmente', elles aussi, dans une mesure consi- dér-able.

Les exportations avaient représente' 6772? mil—

Iions de pengős en 1929. Elles ont constamment diminué jusgu'en 1933, ou elles accusaient une progression, laguelle, a cause de la bonne récolte en blé, continuait pendant les six premiers mois de 1934. La récolte de 1934 ayant été déiavorable, Illexportation a diminué au cours du troisiérne tri- mestre, pour leguel les marchandises erporte'es re- présentent une valeur de 975 millions de pengős contre 109 millions pour la période correSpomlante 'de 1933; par rapport a cette de'rniere, la diminution est de 11'5 millions de pengős,

En ce gui concerne les principaux articles d'exportation, soulignons (Iue l'exportation de fro—

ment étaít particuliérement en augmentatíon pendant lla premiere moítie' de llanne'e. Au cours du troisiéme trimestre, on ria exporté au'un demi-million de (1 de froment. Aprés les exportations de froment, il faut mentionner celles de saindour et de plumes, (]ui ont augmenté considérablement par rapport aux neuf premiers mois de llannée dernicre. On constate encore une progression remarauable pour les ex- portations de sucre et de laine; l'exportation de cette derniére stest effeciuée, pour la plupart, pendant le troisiéme trimeslre. Pour les sorties de iarine, on constate également une progression, surtout (Iuant

(l la premiere moitié de l7année, Les erportations de .volailles tuées accusent aussi une augmenlation notable. En ce gui concerne les exportations d'ar—

ticles industriels, on voit, par rapport () janvier- septembre 1933, une progression considérable pour les machines, les ouvrages ei demi—produits en fer, e! pour les pelleteries appréte'es.

En examinant les échanges par matieres pre- miéres, demi—produits et objets iabrigués, il con-

vient de signaler one, p a r mi le S ím—

p 0 r t a t i 0 n s, la proportion des slest élevée a 42'7%, contre pour janiver—septembre 1933. Les

mieres achete'es a

matieres 41'700 matieres pre-—

l'étranger ont représenté une valeur de 108 millions de pengős contre 93 millions pendant la méme période de l'année derniére, A llimportation, la proportion des demi-produits s'est élevée á 30'1% contre 292% a l'e'pogue correspondante de 1933. La valeur des im—

portations de demi-produits a monte, de 65 millions de pengős en janvíer-septembre 1933, a 76 millions pendant la méme période de l'année en cours.

Tandis one, dans llimportation, la proportion des matieres premieres et des demi-produits augmentait, celle des objets fabrigués diminuait, tombant de 29'1% a 27'3%. Les importations d'objets fabrigués accusaient, elles aussi, au point de vue de la valeur, une augmentation, mais [*accroissemeni y était (Pane proportíon inlérieure á celle des matieres premieres et des demi—produits. Pour les objets fabrioués im- porte's, on a payé o l'e'tranger 69 millions de pen- gős en janvier-septembrc 1934, contre 65 millions pendant la méme période de 1933.

Parmi les exportations, la proportion des matieres premieres est descendue de 65'2% a 608. Au point de vue de la valeur, on ne voit pas, pour les erportations de matieres premieres, un fort changement par rapport a la période correspon—

dante de liannée dernier-e: elle a diminue' de 174'9 millions de pengős a 1723 millions. Cette diminu- iion élait due (( la régression notablue de auelaues exportations (lc produits agricoles. La proportion (les demi-produits est

prem ieres

montée en janvier-sep- tembre 1931; a 8"7% contre 7'6% pour la méme période de 1933. La valeur des erportations de demi-produits, aui représenta 20'5 milli—

ons de pengős Fanne'e derniere, slest élevée cette année (: 24-6 millions. La proportion des objets fabrioués est montée de 27'2% á 30'5. Pour ces derniers, on voit, au point de vue de la valeur, pour la période envísagéc de cette année, une aug'mcn—

tation de 13 millions el demi de pengős.

En examinant, pour cette période, le commerce extérieur par pays (lforigine et de destination, on consiute, (plant a ltimportation en Hon—

grie, une augmenutation considérable (; Fégard de

trois pays diorigine: liAutriche, liltalie, la Roumanie, Par rapport a la méme période de l'année précé—

dente, llaugmentation est de 13 millions de pengős

enuers lyAutriche, de M millions envel's Pltalie, de

9 millions envers la Roumanie. Si lton compare,

(2)

11.

843111.

-——937——

pour I'importation, les chiiires du troisieme tri—

lllestre de 1934 aux données correspondantes de 1933, voit augmentatíon remarguable non seulement á lle'gard de liAutriche et de Illtalie, aussi á Ilégard de lyAllemagne;

les importations d'origine roumaine n'ont pas pro—

gressé notablement pendant ce trimestre de l'annee en cours. De janvier (: septembre 1934, Fimportalion en Hongrie accuse encore une progression envers guwtre autres importants pays dlorigine: la Grande-

OII une

mais

Bretagne, la Belgigue, lu Suede, la Turguie. Les importations provenant de la Grande—Bretagne montrent un progrés d'une proportion appreci—

able; celles dyorigine belge, sue'doise et iurgue ont

augmenté dans une moindre I'égard

de la Tche'co-Slovuguie, les importations en Hon- grie présentent, par rapport á ltannée derniére, une diminution de 5 millions et demi de pengős; il en est de méme pour la France.

Ouant a llexportation de [Hongrie á llétranger, soulignons gulelle a considérablement progressé envers I'Allemagne. La valeur (les mar- chandises hongroises y exporte'es représenle, pour janvier-septembre 1934, 567 millions de pe'ngős contre 28'6 millions pendant la méme période de , Pannée pre'cédente_ A l'e'gard de la Roamanie, les

mesure. A

exportations hongroises présenient également une

; augmentaiion notable: la valeur en a monte' de 8'8 ' millions de pengős llannée derniére a 13'6 millions pendant les neuf premiers mois de cette année. A , l'Autriche, la Hongrie a vendu pendant cette pé—

, riode—Iá pour 70 millions de pengős de marchan—

dises contre76 millions l'anne'e précédenic. Envers la Tche'co-Slovaguie, [es e'xportalions llongroises, f accusant une dimínution, ont représenfe 14'6 mil—

lions de pengős cette année: en janvier—septembre

" 1933, elles ont été de ?? millions de pengős. A ' llégard de la Yougoslavie, Pentportation hongroise a également diminue' par rapport á janvie'r-sep- 1 tembre 1933. Envers Illtalie, elle n'a pas change; elle a augmenté ;; Pégard de la Suisse, de la Grande Bretagne, de la Belgigue; guanl a la France, elle a x baísse' de 13'5 millions () 9-2 millions de pengős.

; La balance commerciale hongroise présente.

pour la période envisagée, des

particuliérement intéressantes envers deux pays.- llAllemagne et llltalie. A Ile'gard de la premiere, ' aprés avoir été longtemps passive, elle s'est soldée en janvier-septembre 19311 par un aclif de 11'8 mil- lions de pengős; envers la seconde, elle a été active jusgn'á l'année 'en cours, oil elle accuse an pas- sif représentant 6'5 millions de pengős, Dans le commerce avec PAllemagne, les importations niont pas varié, mais les exportations ont augmenté, re—

présentant le double de celles de la période en ouestion de Fannée 1933. A llégard de llltalíe, on conslate le contraire: les impoirtatíons hongroises caraciérisiigues

1934

n'y accusent pas de changement notable par rapport á l'année derniére, iandis guien Hon—

grie les importations italiennes ont augmenté du double. Vis—('i—vis de lfAutriche, l'actií de la balance commerciale hongroise a baissé dans une mesure considérable, la Hongrie y ayant exporté bien moins de marchandises en janvier-septembre 1934 gue pendant la méme période de 1933. Notons en—

core gu'envei's la Roumanie, le passif de la balance stéleva considérablement,

$:

Magyarország 1934. évi január-szeptember havi külkereskedelme a behozatali és kiviteli oldalon

!. Külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.

Commerce emiém'eur par mois,

A behozatal alakulása az Hónap Varíalions des importations

Mais 1929 § 1930 § 1931 § 1932 § 1933 § 1934

évben,_ millió pengő millions de pengős

I. 83'3 66'8 432 273 224 23'9

II. 705 60'6 41'9 255 216 225

III. 93'8 68'4 54'4 30'5 26'1 30'1 IV. 106'6 73'1 557 257 2283 305 V. 99'2§ 72'6 55'7 27'6 25'5 * 2193

VI. 91-1 627 493 29-2 258 390 VII. 856 69—9 46-5 23-9 253 287 VIII. 870 69—7 3631 24-6 266 286 IX. 89-7 768 406 '25-9 26-4 283 l—IX. soos§ azo-s 4234 2395§ 2295§ 2539

A kivitel alakulása az

§ Variatíons des exportations

§§ 1929 § 1930 § 1931 § 1932 § 1933 § 1934

évben, millió pengő millions'df pengős xv

I. 53-3 796 399 *24-1 23-3 293 ;

II. 526 60'4 411 236 2519 293 1, III. _ 77'2 78'6 50'2 254 29'4 38'9 IV. " 744 72'5 40'3 26'9 28'2 31'4 V. 693 852 44'6 26 () ,28'2 27'1

VI. 703 760 42'3 275 29149 29'9

VII. 82'0 60'6 404 232 301 2815 VIII. 87'1 76'2 470 259 34"? 33'2 IX. 111'1 76'5 55'5 33'3 44'2 35'7

1——1x. 677-3§ 665-6§ 4013 235'9§268'4§ 283-4

_ A külkereskedelmi mérleg alakulása az Varíaízde la balance du commerce extérieur

1929 § 1930 § 1931 § 1932 § 1933 § 1934

_ evben, millió pengő _— millions Áe pengés/__;

I. _ 30'0 -l-12'8 — 3'3 *— 3'2—l— 09 -l- 54 II. " 17*9— 02— ()'8 *— l'9 *— 4'3 -l— 68 HL 16'6 4—10'2— 4'2 __ 5'1 * 3'3 'l- 8'8 IV. 322 '— 0'6 "'15'4. *l- 1 2 l- 0'4 .l— 0'9 V. _ 299 4—126 _ll'l *— l 6 'l- 2'7 21

VI. " 20'8 4-13'3 * 7'0 — 1"? 'l- 3'6 _ 22 VII. — 3'6 _ 9'8 — 6'1 — "l- 4'8 — 01 VIII. %- 0'1 -l— 65 -l—10'9 —l- 1 3 —l— 81 —l— 4'6 IX. %— 21'4 — 0'3 J1-14'9 —l- 74 4-17'8 —l' 7'4 I—IX. —129'5 —§—45'0 —22'1 — 3 6 —l—45'9 —i—29'5

W

(3)

11. szám. ——

938 —— 1934

2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1933. és 1934. évek január— szeptember hónapjaiban.

Commerce ewte'rieur de la Hongrie en janvier—septemb're 199? et 1934.

A) Behozatal —— A) Importatz'ons.

fuksz;,Mmm.,'*'X

'ikwJá "__-

1——

1) 62 darab ——unite's. —— 2) 52 darab 7 unités. —-— 3) 239 darab— unite's.

Mengglg;gpí'£§ggaíb'bdn Értékvezer P—ben AZUÉÉÉÉÉÚ

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése Egység ( gííaxíííf'OZ'ffífífgb' en1níllaz'elví'1/swde p. víz;/35552

' ' Uníté !;

Marchandzses et groupes de marchandises , 1933 1934 ! 1933 1933 1934

! I.——IX.

, ,

mNyers és megmunkált fa — Bois bruts et ouvre's .É (; 3,886.932 62572323 18.285 822 11'62

; Ebből —— Dont: Tűzifa —— Bois a bmler ,, 877301 154253 1.550 0-70 10?

Nyers épület és szeria Bois bruts de

construct. eí doeuvre ,, 1,183,937 l.919.735 3.888 1 75 2150

Bárdoltésfűrészeltfa- Boíséguawisetsciés ,, 1,825.694 2794944 12.847 577 7295

Nyers pamut —— Coton brut. . . , 164.867 187.710 17.316 7 79 750

Bapiros és papirosáruk Papier et articlesen papier ,, 399026 467.934 13.454 605 570

Ebből _ Dont: Papirosanyag Páte a papíe; _ 133052 190635 2.346 1'06 1'50

Papiroslemez —— Cartons ,, 27.441 31-977 1-101 0'50 0'50

Papiros —-— Papíer . . ,, 236564 24401 9.420 42? 3—5?

Papirosáruk 41tícles en papier ,, 1.969 1.309 587 0'26 0-18

Ásványolaj —— Huile minérale . ,, 1,246.169 1,754-560 9-915 4'46 5225

Ebből Dan!: Nyers ásványolaj —— Huile "imám; brut: ,, 1,221.288 1.797662 8.985 404 4'91

Nyers bőr _ Peauac brntes . ,, 71.574 96.316 8.367 376 481

Szén —— Charbrm , 2,185,069 3,038.520 7.840 3'52 3'95

Ebből —— Dont: Kőszén -— Hom'lle ,, 1301240 l,811.955 4.210 1'89 2'12

. Koksz Coke ,, 849435 l,197.615 3.561 1'60 1'81

Nyers fémek — Métam: bruts . . ,, 92.376 134.680 6.585 296 345

Gépek és készülékek —— Machines et appareils. ,, 40.563! 40.285 7.138 3'21 3'31

Selyem és selyemfonál —— Soie et fils de soie ,, 14.546 18.280 8.379 376 301

Ebből— Dont. Műselyem Soie ariifcidle . ,, 12.806 17.841 7.012 315; 2291

Kátrányfestőanyagok —— Substances colorantes dári-

ve'es du goudron . . ,, 9.848 9.676 5.851 263 263

Gyapjúfonál —— Fils de laine . . . . ,, 11.092 9.684 6.155 276 218

'Villamosgépek és készülékek —— Mar/lines et appa—i db—lmítés 4.138 4.045 _r M m;.

reils éleetm'gues . . . . . . ( el 3.700 9-112 1 [61 ON ll)

Pamutfonál és -eérna — Fila etfilsa coudre, de coton. ,, 13.573 15.858 4.665 210 1'65

Gyapjúszövet — Tissus de laine . . ,, 2.539 2.866 3.738 168 1 59

Vasúti kocsik —— Wagons pour chem. de fer. . 25.996 2) 21.611 4.224 190 1'46

Déligyümölcs —— Fmits du Midi . ,, 148074 156469 4.058 1'82 1 42

Gyapjú —— Laine . . , 10.038 12.902 1.800 081 1 95

Pamutszövet — Tisgus de coton . . ,, 3.866 4.420 3.199 144 128

Prémbőr, kikészített —— Pelletem'es apprétées. ,, 453 527 2.616 1'18 1227

Fésült gyapjú —— Laine peigne'e . . . ,, 3.583 5.855 1.715 0'77 1'02

Kősó — Set gemme . . . ,, 396718 696642 1.577 — 0'71 0'92

Kikészitett bőr —-—- Peauze prépare'es . ., 1.637 2.523 1.940 ' 087 090

Rongy — Chiffons . . . , 31.627 38.296 1.785 080 089

Nyers és ócskavas —— Fante brute et fem—(Lille ,, 121866 321927 1.109 050 088

Nyers kávé —— Café brut . . ,, 17.481 18.608 2.399 108 083

Személyszállitó automobil —— Automobiles pour le

transport des personnes . ,, a) 2.327 *) 6.115 763 '34, 0'78

üveg és üvegáruk — Verres et verreries . ,, 19.186 24.896 1.960 088; 074

Vasáruk —— Ouvrages en fer . ,, 11.363 10.861 1.847 083 072

Nyers és előmunkált rizs _— Riz brut el, simple-

ment prepare . . . . ,, H 146171 126550 2.987 134 0'71

Marónátron —— Sonde eaustigue , a 44.832 51. 909 1.757 079 068

Szóda égetett —— Sonde calciné _ ? 79.235 82.167 1.679 075 0'67

Technikai zsiradékok —— Graisses technigues ., 31. 455 41. 4341 1.584 (M!) 066

db fiúval 41381 4.045í§ ? ,. -

Összesen _ Total i ""És .; 9237. 782i16,662.3721 158399 A 19170 06

' db piecasi 160607 283787]

Egyéb áruk —— Autres marchandises . . . . gpatrmgáíacsi 7.086 9.488 64.112; * 'i 8'81124'44

I2,842.613 3,351.486;i . , ;

' db,;gg'ígssi 164 745 292332; ;

Behozatal összesen —- Importations totales . ; párpaksi 7.086 9.488! 222511 magadon—00

., ,12080 3931 "913858 , §

__ 3607 darab ,, Mme.

(4)

1 l . szám.

—— 939

B) Kivitel. —— B) Exportations.

1934

Mennyiség g-ban, db- ban Érték ezer P—ben Az összérték

v parokban Valew m milliers (Vo-ában Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése EgYSég guanmé ma, mpíiíüs, de p. ' E" "lo de la .

Marchandises et row es de arch d' Um'té en unilés ou m paires _" valeur totale

9 p' '" a" "968 1933 I 1934. 1933 ; 1934 1933 ! 1934 )

* l.——IX. .. "

Búza — Froment . . . (] 2,326.904 3,773.083 25.819 41.736 960 1473

Vágó- és igásállatok —— Animauw de boacherie db

et de trait . . . meg 229300 183.819 40.246 29.320 1496 10.35

Ebből Dont: Szarvasmarha Bétes á comes ,, 55.387 56.484 16.839 14.149 6226 49!) ;

Sertés —— Poros . , 109.896 85.515 16.158 10.366 601 3—66

Ló —— Chevaux ,, 19 418 11.044 6.147 4.144 2'28 1-46

Juh — Moutons . ,, 44.534 30.752 1.092 655 041 023

Villamosgépek és készülékek— Illachz'nes et "Hilás 1,042.209 1,145.747 ,. . .

appareils élect'rigues (1 10.458 13.300 10.797 20.328 587 717

Baromfi —— Volaille . . ,, 1)110.383 ')126.310 13.808 14.798 5'13 5'22

Ebből— Dont. Élő baromfi — Volaille vivanle . s)27040 4)21.916 2.801 2.280 104 080 Leölt baromfi — Volaille merte " 5)83.348 6)104.394 11.007 12.518 4-09 4-42

Toll —— Flames . ,, 17.131 24.307 4.989 9.002 185 318

Disznózsir, szalonna — Saindoaa: et lard. . ,, 35.419 75.967 4.424 8.637 1'65 3'05 Gépek és készülékek — Machines et appareils ,, 26.259 42.385 4.455 7.282 166 255

Friss gyümölcs — Fruits frais ,, 306.488 281.775 5.769 6.690 215 236

Vasáruk —— Oavrages en fer ,, 95.115 130.928 4.905 6.675 1'82 2'36

Tojás —— Oeafs . ,, 108.640 80.464 8.077 6.662 5300 235

Liszt —— Farina . . ,, 282123 347638 5.670 6.409 211 226

Vasfe'lgy ártmányok — Demi—produits enfer . ,, 177.461 377.178 3.120 5.795 116 204

Gyapjú — Laine . ,, 15.286 27.787 2.115 5.446 07!) 1'92

Kikészitett bőr —— Peauac preparees. . ,, 6.634 4.996 5.614 5.213 20!) 1' 84 Lóhere— és lueemamag — Graines de trefle

et de lazeme , 65.074 47.829 5.313 5.020 1 98 177

Rozs —— Seigle . . . ,, 1,030.326 805485 6.677 4.763 248 168

Vasúti kocsik — Wagons pour chem. defer ,, 7)27.874 8)21.999 5.011 4.553 1 86 161

Bor —— Vin . . . . ,, 147529 158523 4.284 4.807 1 59 1'52

Maláta — Malt . . . . , 156192 198398 4.127 4.241 1'53 1'50

Vaj, természetes, friss — Beurre frais. ,, 25.783 29.846 3.248 3.589 121 127

Cukor Sucre . . . ,, 54.971 831.032 638 3.180 024 112

Prémbőr, kikészített —- Pelletem'e; appretées ,, 1.873 2.350 2.464 3.148 092 111

Pamutszövet —- Tissus de coton . ,, 5.738 7.184 2.341 2.640 087 093

Friss főzelék —— Légumes frais ,, 181118 291. 414 1.916 2.622 071 0293

Nyers dohány —— Tabac brut . . , 64.893 59. 443 3.614 2.593 1'34 0'91

Olajos magvak —— Graines ole'agineuses ,, 151.435 89.708 4.422 2.555 1'65 0'90'

Borsó, száraz, hántolatlan —— País sees, non ! _

décortigue's . . ,, 90.874 86.158 2.361 2.460 088 087

Frisséselkészitetthús—Viamle, fratche oucons. ,, 13.848 16.834 1.628 2.274 061 080-

Burgonya — Pommes de terre . ,, 22.447 389.614 151 2.135 006 0'?5

Tengeri —— Mais . . . ., 1,723.490 245.031 12.840 2.088 477 074

Szén —— Charbon . . ;, 1,490.1381 1,295.041 2.835 2.077 106 073

Könyv,folyóírat —— Livres et périodigues. ,, 7.579 8.552 2.068 1.980 077 070!

Bab, száraz — Haricots sees . . . ,, 73.977 106.168 895 1.728 033 061

Selyem-, félselyem— és műselyemszövet — Tiss'us de soie, de mi-so'ie et de soie

artificielle . . ,, 1.516 1.418 1.941 1.712 072 060.

Női- és leányfelsőruházat —— Vétements pour '

dames et j. füles. . . ,, 452 577 1.462 1.703 0'54 0'60l

Kauesukáruk —— Articles en caoutchouc . ,, 4.235. 5.884 1.169 1.457 0'43 0'51

-- dbwüm: 1271509 13295661

_ umtés, , ! _ . , .

Osszesen Total ( g s,354.313 9504551 [216213 286763 80 39 93 54

_ álati-ggg? 535116 330430

Egyéb áruk -— Autres marchandises . pár-paires 12.943 12.541 52.746 46.666 1961 16'46 1 Cl 2,973.206 2,847.969

(125353ng 1,806.625 1,709.996

Kivitel összesen __ Ewportations totales pár-pains 12.943 12.541 268959 283429 100-00 100'00

e; 11327319 12353529 '

1) 8,701.255, 2) 9,293.379, :) 2,568.063, 4) 2,131.200, 5),_6,133.192, 6) 5,181.898, 7) 111, 8) 70 db. __. megs.

67

(5)

11. szám.

egyaránt nagyobb forgalmat eredményezett, mint az előző év hasonló időszakában. A mellékelt 1.

számú táblázatból látjuk, hogy az 1929. évben le—

bonyolított 806'8 millió pengő értéket képviselő behozatal 1933-ig állandóan lefelé olvadt, s csak a folyó évben lendült felfelé. A forgalom havon—

kinti összeállítása szerint a folyó év minden hó- napjában nagyobb volt az import, mint az előző évben. Az import havi értéke tavaly M'?) és 26'6 millió pengő közt ingadozott, míg az idén 226 és 32 millió pengő volt a legalacsonyabb és legmaga- sabb havi értékösszeg. Ha a legfontosabb beho- zatalli árucikkek soran végignézünk, megállapít—

hatjuk, hogy a behozatal növekedéséből főképpen az ipari nyersanyagellátás javulására lehet követ- keztetnünk. A nyerspamut, nyers és fésült gyapjú, nyers ásványolaj, papirosanyag, nyersbőr, nyers vas és nyers fémek, továbbá a szén, stb. importjá—

ban látunk legerősebb gyarapodást. Ezenkívül a tüzifa és a különböző fafajták behozatala emelke- dett tekintélyesebb mértékben.

A kivitel alakulása az 1929. évi 677'3 millió pengős export folytonos gyengülése után 1933-ban erősödni kezdett s a kedvező gabonatermés követ—

keztében az 1934. év első felében még tovább fej- lődött. Az 1934. év harmadik negyedében azonban az idei kedvezőtlen gabonatermés hatása már érez- hetővé vált. A harmadik negyedév kivitelének ér- téke az előző évben 109 millió, az idén pedig 97'5 millió pengő volt. E három hónapban tehát a kivi—

tel visszaesése 11'5 millió pengőt tett. A január—

szeptember havi-forgalom havonkinti összeállítása szerint a folyó év első felének minden hónapjában

—— a május havi kivételével _ nagyobb volt ex—

portunk, .mint az előző évben. A harmadik negyed—

év kiviteli eredményének hanyatlásáról már fen—

tebb volt szó. Az export havi értéke tavatly 232 és 44"? millió pengő közt ingadozott, míg az idén 271 és 357 millió pengő közt volt a havi értékhatár.

A legfontosabb kiviteli cikkek közül első h-e- lyen a búza növekedő exportját kell említenünk.

A növekedés az első félévre esett, mert az év har-

madik negyedében mindössze félmillió métermázsa búzát vittünk külföldre. A búza után a disznózsir és toll külföldi értékesitése volt jóval terjedelme- sebb, mint a korabbi évben. A gyapjú és a cukor kivitele is jelentősen gyarapodott. A gyapjúexport nagyrésze az év harmadik negyedében bonyolódott le. Lisztkivitelünk növekedése főképpen az első félévi forgalomra esett. A mezőgazdasági cikkek közül még a leölt baromfi exportjának erősödését kell felemlíteniink. Az ipari cikkek közül a gépek, vasárúk, vasfélgyártmányok és a kikészített prém- bőrök exportja volt jelentősebb, mint az előző év hasonló időszakában.

A forgalmat nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint részletezve a behozatalban :)

—-——940-— 1934

nyersanyagok aránya az előző évi 41'7 százalékról 42'7 nőtt. Értékösszegben 108 millió

pengőt fizetett Magyarország külföldi nyersanya- gokért, mig az előző év hasonló időszakában 93

millió pengőt. A nyersanyagok sorában a tüzifa, szén, pamut, gyapjú, nyers ásványolaj, nyers bőr, nyers fémek, továbbá a nyers és ócskavas szükség—

let növekedése volt számottevő. A t'élgyártmányok ; aránya 29"! százalékról 30'1 százalékra emelke—i dett. Az importált félgyártmányok értéke 76 millió pengőre nőtt az előző évi 65 millió pengővel , szemben. A legfontosabb félgyártmányok közül a fafélgyár—tmányok, műselyemfonal—ak, palnutfonalak_

és a kikészített bőr beliozatatlának erősödése em—i líthető. A nyersanyagokkal és félgyártmányokkal szemben a gyártmányok részesedési arányszáma ki— ( sebbedett, Az arányszám 29'1 százalékról 27'3 száza—

lékra esett. l'irtékösszegben azonban itt is növeke—

dést látunk, csakhogy nem olyan arányban, mint a nyersanyagoknál és félgyártxmányoknátl. Az ér- tékösszeg változása 69 :millió pengő volt az előző évi 65 millió pengővel szemben. A legfontosabb készáruk közül a villainosgépek, pamut- és gyapjú—

szövetek, automobilok, üvegárnk és egyes vegyé- szeti termékek behozatala

százalékra

nőtt. A készáruk im- portjának növekedését általában a kereskedelmi szerződések eredményének kell tekintenünk. Agrár—

exportunk megkönnyítése érdekében ugyanis a kül—

földi késztermékek importjával enged—

ményeket kell tennünk. Ezen a ponton tehát meg—

törnek az autarchikus törekvések, s bizonyos fokig

a belföldi önellátó termelésnek határt szabnak a külfölddel létesített kölcsönös megállapodások.

szemben

A kivitelben a nyersanyagok arímyszáma (55'2 száztatékrólxleszállt (308 százalékra. A kivitt nyers- anyagok értéke nagy változást nem mutatott az évivel amennyiben 174'9 millió pengő/ről 172'3 millió pengőre szállt le. A csökke- nést egyes mezőgazdasági termékek exportjának megtorpanása idézte elő. így a vágó- és igásállatok

esoportjában a sertés— és lókivitel, ezenkivül :;

rozs, tengeri, (tojás, nyers dohány és olajosmagvakj kivitele mutatott hanyatlást, Ezzel szemben egyes;

agrárcikkrek külföldre szállítása viszont eredlné—j

nyesebb' volt, mint tavaly, amint azt fentebb már;

közöltük. Végeredményben a nyersanyagok ex!

portja kisebb eredményt mutatott fel, mint az előző évben. A félgyártmáwnyok arányszáma 8"? szám-,

lékra ment fel az előző évi 76 százalékkal szem—l

ben. Értékösszegben 24'6 millió pengőre rúgott a, félgyártmányok kivitele, mig az előző évben 20'5 millió pengőt tett. A félgyártmányok legkiemelke—

dőbb tétele a vasfélgyártmányok. Ennek mennyia sége az előző évi 177 ezér métermázsáról 377 ezer métermázsára nőtt. A vas—félgyártmányok közül a rúdvas exportja nőtt jelentőségben, főleg a Jago—_

szláviába, Oroszországba és az afrikai angol bir—

előző szemben,

(6)

A FONTDSABB ÁRÚK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA.

! Var/aham du commerce exfe'fv'eur des mamba/709365 Wparfanfes.

19331-IX35—19341—1X

M/ÚÖ pengáűen [n/77////Of75 ima/lyó?

Behaza/al. //77,00/7/8//Z7ÚS.

O 5 40 45 20 25 35

4

Fa Bois ,.. ,. .. .. .. .. .. .. ..

Nyerspamut Coton brut Papiros Papier .. .. .. ..

Ásványolaj — Hm'le minéralc..

Nyersbőr —— Peanx brutes.. .. ..

Szén —— Charbon .. .. .. .. .. .. ..

Nyersfémek —— Métaux bruts ..

Gépek —— Machines .. .. ..

Selyem és selyemfonál — .Soíe el [ils de soie

Kátrányfestőanyaggk Teiníures dén'vées du gondra"

Gyapjufonál Fils de lame ..

Villamosgépek - Machines électr.

Pamutfonal Fils de celom. ..

Gyapjúszövet —- Tissus de lame Vasuti kocsik Voitures pour

chem. de jer ..

Déligyümölcs —— Fruits du Midi Gvapjú —— Laíne ... A. .. .. .. ..

Pamutszövet —- Tissus de coton Prémbőr kik. - Pelleteríes prép.

Fésült gyapjú ——- Laíne peignée %

[(M/el. [won/aham.

Búza —- Froment. ..

Vágó- és igásállatok —- Animaux de boucherie el de trait Villamosgépek Machines

électr. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

Baromfi —— Volaille .. .. .. .. .. ..

Toll —— Plumes .. .. .. , ..

Disznózsír, szalonna —— Satu.

doux et lan! .. .. A. .. .. .. .. ' Gépek ——- Machines .. ,. .. .. .. ..

Friss gyümölcs —— Fruils frais Vasátuk —:— Ouvrages m fun. ..

"Tojás Omfs .. .. . .. .. ,. .. ..

Liszt Farina

Vasfélgyártmányok-—Dam—pro—

duits en fer. . ..

*Gyapjú —— Laine .. ., .. .. .. .. ..

Kikészíte 1 bór- Peaux pv'e'pare'es Lóhere- és lucernamag —— Grai—

nes de tréfle et de luzeme.

Rozs —— Seí le

*Vasuti kocsxk —— Voítures pour chemin de fer . . .. .. .. ..

"Bor —— Vin .. .. ... .. .. .. .. .. ..

Maláta Malt .. .. ..

Wa)", friss — Beurre, frais .. .,

——————

'I/l/l/l/l/l/I/l/l/l/l/l/ll/l/ll/l/I/l/l/l/l/l/l/l/II/Il.

_—

'lll/ll/I/I/l/I/III/lllllllllllllllllllllú

VIII/llllllllllllllllllllllllzl 'l/ll/l/l/Il/I/l/I/I/Il/IA- :

7/l/ll'll/Ill/l/llllll/2

'— '

?l/l/I/l/lű/ű/űt

Til/II/l/l/llll/l

-————P O

35 404

l

[

!

/////// Ill/ll // ///

1933 1934-

M.srísl._1934_ Rima St.

67*

5

5

(7)

11. szám. —942———

1934

3. Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1933. és l934.

január—szeptember hónapjaiban.

Commerce ertenem de la Hongrie, suivant les breaches énonomigues et la destination, en ja'nm'ez—septembre 1933 et 1934.

A nyersanyagok, félgyártmanyok W Behozatal —— Importatmns K1v1tel — Émportatwns

és gyártmányok megnevezése 1933 ll 1934 1933 ll 1934

Matiéres premieres, demi—produits É ,. t é k _ V a l e az r et objets fabrigue's

'1000 P ! , % ] 10790 ? l ,%,_ _, 1000 P l % , 113999 ,? l

:

I. Élelmezési és élvezeti cikkek— )

Articles aliment, y compris llali— ?

ment. de lume et les boissons 20.280 912 16.177 6'37 104640 3899! 128228 45'24 II. Elő állatok — Animauw sur pied 215 ()'1( 261 0'1 48.555 1623 32.109 11'33

III. A mezőgazdaság és ipar segéd- l

anyagai—Matíews nécessaires () l

l'agricultwe et () l'industrie . 12.447 559 16.512 6'51 33.904 1264; 16.806 5'93 IV. Ipar —— Fndustrie 189569 8519 220928 8702 86260 32'14l 106286 3750 Összes áruforgalom —— Total , 222511 100*0( 253878 10000 268359 10000 283429 100'00

!

Nyersanyagok — Mat. premiöres . 92.859 41'73 108279 42'65 174921 6518! 172277 6078 Félgyártmanyok — Demi—produits 64 938 29'19 76.349 300? 20.477 763, 24.644 870 Gyártmányok — Objets fabrigue's . 64.714 2908 69.250 27'28 72.961 27'19i 86.508 3052

M ;

tokokr: szállított nagy mennyiségek következté- növekedett tételét kell elsősorban említenünk, de ben. A vasdrót kivitele alig emelkedett, a vaslemez—

export pedig csökkent. A gyártmányok arányszáma 27'2 százalékról 305 százalékra növekedett. Érték—

összegben a növekedés 13 és fél millió pengőt tett

ki. Az exportban gyártmányok közül a

villamosgépek külföldi volt a legna—

gyobb emelkedés. A dinann'vgt'ipek, izzólámpák és elek-troncsövek exportjában mutatkozott fellernlii—

lés. A gépek és készülékek csoportja is jelentősen megduzzadt, E csoportban a Bril-lndiába szállított gőzkazánok, az Olaszországba és Franciaországba eladott esi'xplőgépek, s a Görögországba kivitt szer—

számgépek mennyisége nőtt legnagyobb arányban.

A vasáruk kivitelének növekedésében legnagyobb rész a kovácsolt vasesövekre esett, de ezenkívül a sínmeg—erősítő eszközök és a drótszegek exportja is számottevően javult. A felsorolt árukon kívül még a cukor kivitelének jelentős mértékű fellendü—

lését kell megemlítenünk.

A külkereskedelmi forgalmat

rendeltetési országok szerint vizsgálva, a behoza-

talban azt látjuk, hogy három származási ország—

nak Magyarországba irányuló áruforgalma tetemes növekedést ért el. Ausztriából származó importunk értéke a január-szeptemberi időszakban az előző év hasonló időszakához viszonyítva 13 millió plen-

szereplő

eladásánál

származási és

gővel, olaszországi importunk értéke 14 millió pen- gővel, a romániai eredetű behozatalunk értéke pe—

dig 9 millió pengővel nagyobbodott. Az ausztriai származású behozatalban a fa és papiros növeke—

deti legnagyobb mértékben, ezenkívül nyers—

fém—ek, nyers bőr, gyapjú, pamutszövet, ammoniák—

szóda, stb. élénkebb forgalma említhető. Az olasz-

országi behozatalban a műselyem rendkívül meg-

a

lényeges emelkedéssel tűnik szembe a nyers bőr, gyapjú— és pamutfonal, gyapjúszövet, fésült gyapjú es a nyersdohány importja is. A romániai eredetű belmzalalban főképpen az ásványolaj- és t'abehoza—

tal gyarapodott. Ha a harmadik negyedévi behoza—

talt hasonlítjuk össze az előző évi harmadik ne—

gyedévi behozatallal, akkor Ausztrián és Olasz—

országon kívül még Németország importjának nő- vekedése tűnik szembe,, míg Románia behozatala ez időszakban már számottevően nem emelkedett.

A németországi behozatalban főképpen a fes—

tékek, továbbá különböző vegyészeti anyagok, gé—

pek és készülékek, valamint a szén behozatala niu—

tatott jelentősebb gyarapodást.

A január—szeptemberi behozatalban az emlí- tetteken kívül még négy fontosabb származási or—

szág nővel—te felénk irányuló forgalmát és pedig jelentősebb mértékben Nagy—Britannia és kisebb mértékben Belgium, Svédország és Törökország.

Cseh-Szlovákiából és Franciaországból eredő importunk értéke egyenkint 5 és fél millió pengő—

vel volt kisebb, mint az előző évben. A cseh—szlo—

vákiai behozatalban leginkább a papiros, üvegáru,

gyapjúfonál, pamutszövet, nyers bőr, gépek, stb., a franciaországi behozatalban pedig főleg a mű—

s'elyem, továbbá a gyapjúfonál és pamutfonal csap—

pant meg.

A kivitelben elsősorban a Németországba irá- nyuló exportunk nagymértékű fellendülését kell felemlítenünk. Az előző évi 286 millió pengő ér—

tékű kivitel az idén 56'7 millió pengőre nőtt. A Németországba szállított áruk közül első helyen áll a 8 millió pengő értékű toll, ezt követi a 6'2 millió

pengő értékű baromfi. lígyenkint a 4 millió pengő

(8)

11.

szám.

——943— 1934

4. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az l933. és 1934.

évek január-—szeptember hónapjaiban.

Réparüte'on, par pays, du commerce emiérieu'r de la Hongrie, en janvie'r—septembre 1933 et 1934.

H 1 . .

Származási, illetőleg" Behozatal — Importalíons Kivitel _ Exvorlations Iljiiigglitéll—l—ítőblillét

rendeltetési országok ( ( ígáfggtoi (111353?

P (l t _] 1983 1934 1933 1934 (

ays e provenance e (e

destination 1.000 0 1.000 0 1.000 0 1.000 l 0 1933 ! 1934

P /0 P /O P /0 P ? /0 1.000 P

Ausztria _— Autm'che . 45.040 2024 57.812 227? 75.972 283] 70.247 24'78 4—30932 —l—12.435 Cseh-Szlovákia —— Tche'co—

Slovaguie . . . . 23.199 1043 17.455 688 22.033 821 14.581 514 —— 1.166 — 2.874 Románia —— Roumanie . * 16.850 757 25725 1013 8.764 326 13.639 481 —— 8.086 ——12.086 Jugoszlávia —— Yougoslavie . 12.884 5'79 12.617 497 15.176 5'66 12.098 4727 —l— 2.292 — 519 Németország —— Allemagne . 44.220 198? 44.853 1767 28.571 1065 56.669 20.00 -—15.649 —l—11.816 Svájc —— Suisse . . . . 3.740 168 5.595 22 14.643 546 16.972 599 410903 —l—11.377 Olaszország —— Italic. 15.596 701 30.008 1182 23.041 858 23.478 928 —l— 7.445 —— 6'530 Franciaország — France . 13.552 6091 79991 375 13.472] 5021 9.228 3'26 —— 80 —l— 1.229 Belgium —— Belgigue . . 1.502 068 2.184 086 2.940 110 3.009 100 —l— 1.438 %— 825 Németalföld —— Pay-Bus 3.971 178 3.840 1'51 3.289 121 3.363 1-19 —— 732 — 477 Nagy—Britannia — Grande—

Bretagne . . . 9.577 430 13.327 525 15.641 583 18.076 638 4— 6.064 4— 4.749

Svédország Suede . . . 462 021 712 028 1.337 050 1.411 0'5( 4—— 875 4- 699 Lengyelország —— Pologne 3.085 1'39 2.690 106 2.877 107 2.280 08 — 208 —- 410

Bulgária — Bulgam'e. 799 036 881 0135 947 035 975 0'34 %— 148 4— 94

Görögország —— Grece 1.356 061 491 019 1.047 039 1.195 042 —— 309 -l— 704 Törökország —— Turguie . 347 015 805 0'32 9158 ("43 1.745 062 —l— 811 4—— 940

Amerikai Egyesült Államok -—

Etats-Unis d'Ame'rigue . 15.126 680 14.532 572 4.411 164 2.214 078 —10.715 —12.318 Egyéb országok—Autrespays 11.205 504 12.352 4'87 33.090 12'33 32.249 11-38 421885 419.897 Összesen —— Total . . 222.511100'00253.878100'0

268359100'00283429100'00 —l—45.848 429551

értéket meghaladták a lóheremag, a gyapjú és a disznózsír. Vágó- és igásállatexportunk értéke 4!

millió pengőt tett. Tekintélyes részesedést foglaltak el az említett árukon kívül még a hüvelyesek, a friss gyümölcsfélék, a tojás, bor, gabona, vaj, stb.

Romániai rendeltetésű exportunk is jelentős gya—

rapodáS—t mutatott fel. A kivitel értéke az előző évi 8'8 millió pengőről 136 millió pengőre emel- kedett. Elsősorban a vasárukivitel nőtt meg. Ro—

mánia főképpen kovácsolt vascsöveket vásárol—t nagy mennyiségben Magyarországon. Ezenkívül a

rúdvas, az elektrotechnikai cikkek, járóművek és gépek szerepeltek nagyobb mennyiségben. Ausztriá—

ban az idén 70 millió pengő értékű árut helyeztünk el az előző évi 76 millió pengővel szemben. A cseh- szlovákiai rendeltetiésű kivitelünk értéke 146 mil—

lió pengőt tett, míg a mult évben 22 millió pengőre rúgott. Mindkét irányban a mezőgazdasági cikkek csoportja idézte elő .a változást. Jugoszláviában is kevesebb árut sikerült az idén eltadnunk, mint az előző évben. Főleg az olajosmagvak exportja csup- pant meg, ezenkívül számos cikknél kisebb—nagyobb állapítható irányuló kivitelünk

csökkenés, míg egyeseknél növekedés

Olaszországba szintje

nem változott, a svájci, nagy-brilanniai és belgiumi meg.

exportunk emelkedő irányzatot mutatott. Franciá- országi kivitelünk erdemes még a felemlítésre. Az előző évi 13'5 millió pengő értékű kivitelünk le- szállt 9'2 millió pengőre. Főképpen a tengeri, nyers dohány, vaj, továbbá a juh franciaországi értékesí- tése járt kevesebb sikerrel az idén, mint az elmult évben.

Az egyes országokkal lebonyolított külkereske—

delxinünk egyenlege főleg mét ország szempontjából tüntet fel érdekes jelenséget. Németországgal lo—

bonyolított forgalmunk egyenlege az eddigi állandó passzivitás után a folyó év január-szeptember hő- napjaiban 118 millió pengős aktívummal záródott, olaszországi forgalmunknák eddigi aktív egyenlege pedig a tárgyalt időszakban 6'5 millió pengő pasz- szívummá változott. A németországi viszonylatban az előző évhez képest behozatalunk nem változott, de kivitelünk kétszeresére nőtt. Az olaszországi vi- szonylatban fordított a helyzet, mert ide irányuló

kivi—lelünk változatlan maradt, ellenben

eredő behozatalunk a kétszeresére emelkedett. Ki—

viteliink ellanyhulása miatt az ausztriai forgalom—

ban aktivitásunk nagy mértékben gyengült. A ro- mániai forgalom egyenlegét kell még említenünk, ugyanis e viszonylatban passzív egyenlegiink jelen—

tősen megnövekedett. Meszlényí Emil dr.

onnan

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

hogy a külföldről több mint 40%-kal, mintegy 230 millió pengővel vásárolt kevesebbet, mint az előző évben.. Feltűnő azonban, hogy e

Résul'bats, pour 1933, des lengyuétes sur la circulation a Budapest. Dome-es internationales sur le transpont de marchandises p—a'r chemin de fer. Tnansbopdements entre les chemins

portations hongroises, et surlout au fait gue la Suisse, gut avait importe de Hongrie, pendant le premier trimestre de 1934, pour 3'5 millions de pengős de froment, n'en a pas

périodigues de Hongrie, suivant les matieres.. Az időszaki sajtótermékek száma alapítási év szerint. 1934.. Nombre des périodíg—ues, suivant l'art/nég de la fondation.

Liopération portait sur ceux des établissements appartenant a la petite industrie gut avaient au moins 5 salariés et une certaine importance pour leur outillage et la valeur

Les exportations des produits de notre industrie agricole ont baisse', comparatiuement a 1937, de 6 millions de pengős pour la farine, de 27 millions pour le sucre, de 19 million

Cette régressíon, due pour une grande part a la Protection des meres et des nourrissons, a diminué fort la mortalite' géné- rale, dans laguelle les de'cés de nourrissons

Parmi les salaires pages avec une partie des produits, les plus fre'tluents sont aui ,font 10% de la récolte, Dans le cas mi le salaire pour la moisson (y compris les travaux