Euler, M.: Az 1969. évi jövedelmi és fogyasztási mintavétel a Német Szövetségi Köztársaságban

S'I'A'l'lS ZTIKAI _lRODALMI FIGYELÖ

443

2000 kérdés —— ezenkivül ezek az állandó kér- dések nem adnak feleletet az időnként felmerü- lő különleges és aktuális problémákra. Meg—

oldást csak a kérdések egy részének állandó

változtatása jelenthetne.

A megfigyelés eredményeinek feldolgozásá-

ról és felhasználásáról szólva a szerző bemutat- ja az elemzés során alkalmazott gazdaság- statisztikai és matematikai módszereket, ame—

lyek segítségével az egyes tényezők közötti viszony és számszerű összefüggés kimutat- ható, mint például

—— a csalad létszz'i'na és jövedelme.

—— a jövedelmek és a fogvzisztas,

—— a csalad nagysága és fogyasztása stb.

A fejezet érdeme, hogy a szerző a tudomá—

nyos munkák legjelentősebb eredm 'wnyeit ábrázolva, és azokat megfelelő illnsztráeiókkal ellátva bevezeti az olvasókat a háztartás-

statisztikai adatok mennyiségi elemzísenek

jelenlegi feladataiba és módszereibe.

A könyv egy külön fejezete a háztartás—

statisztika fejlődésének történetet ismerteti a

forradalom elötti (groszországban és a szovjet hatalom éveiben. A könyv befejező fejezete pedig a tőkés országok reprezentativ háztar—

tásstatisztikai megfigyel éseinek rövid történe—

tét mutatja be, különös tekintettel az Egyesült

'Államok, Anglia es a Német Szövetségi'Köz-

társaság jelenlegi gyakorlatára. Felhívja a

figyelmet arra, hogy a tőkés országokban a ,,,lakosság jövedelmének kiegyenlítődése" el- méletének igazolására nem mindig helyesen

használják fel a háztartásstatisztika adatait.

A fejezetből sajnos hiányzik a szocialista országok háztartásstatisztikai megfigyelései- nek ismertetése, gyakorlatuk összehason- lítása egymással és a szovjet gyakorlattal, ami igen hasznos tapasztalatokhoz vezethetett volna. Kétségtelen azonban, hogy ez a téma

terjedelménel fogva külön kötetet is igényel-

hetne.

Egészében véve J. Ja. Matjuha könyve szük—

séges és hasznos munka, amely igen rend- szerezetten, alaposan ismerteti a szovjet ház—

tartásstatisztika szervezetének kérdéseit.

(Ism.: Csehák Istvánné)

*

EULER, M.:

AZ 1969. ÉVI JÖVEDELMI És FOGYASZTÁSI MINTAVÉTEL

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG-EAN

(Die Einkommens—uml Verbrauehsstlchprobe 1969.)

—— Wirtschaft und Statistik. 1968. 6. sz. 289—291. p.

A cikk bevezető részében a szerző a jövedelmi

és fogyasztási felvételek, elsősorban a német-'

országi felvételek, rövid történeti áttekintését

adja meg. A németországi jövedelmi és fo—

gyasztási felvételek megindítása Engel nevéhez fűződik, aki már 1895-ben megvizsgálta a;

belga munkásháztartások kiadásait és bevéte' leit, s e megfigyelései alapján fogalmazta meg a róla elnevezett ismert törvényt. A Statis—

tisehes Reichsamt 1907—ben hajtotta végre az első nagyobb méretű jövedelmi és fogyasztási felvételt, ezután pedig 1927-ben és 1937-ben került sor hasonló tárgyú felvételekre. E felvételek azonban még csak egyes népességi csoportokra terjedtek ki. A második világha—

ború után l949—től 1958—1959-ig rövid időkö—

zönként egyes népességosoportokra kiterjedő

rétegződési vizsgálatokat hajtottak végre.

Csak 1962—1963—ban került sor az első olyan felvételre, amely az egész népességre kiterjedt. Ennek során mintegy 45 000 ház—

tartást figyeltek meg. A szerző véleménye

szerint, csak az ilyen, az egész népességre kiterjedő jövedelmi és fogyasztási felvételeket

lehet tudományos igényűnek tekinteni.

A Német Szövetségi Köztársaságban vegre-

hajtott jövedelmi és fogyasztási felvételek

elsődleges célja kezdetben a háztartási költség-

vetések adatainak különböző szempontok

szerinti feldolgozása, s ennek keretében a vizs-

gálatba bevont népességcsoportok életkörül-

ményeinek vizsgálata volt. Az életszinvonal

emelkedése azonban a vizsgálatok szociális motívumait egyre inkább háttérbe szorította,

s a későbbiekben a különböző népességcsopor- tokba tartozó háztartások ,,gazdasági létezés- módjának" vizsgálata lett a cél. Ez volt már az 1962/63—as felvétel célja is, ami igen érté—

kes adatokat szolgáltatott a, háztartások

jövedelme, fogyasztása és vagyonképzése közötti összefüggésekről. Ezeknek az össze—

függéseknek az ismerete pedig a szerző szerint elengedhetetlenül szüks éges a helyes gazdasági

döntések megalapozásához.

Az 1969-es új felvétel elsődleges célja ezzel

szemben a háztartási jövedelmek képződésé- nek és eloszlásának, valamint a vagyonképző—

désnek a vizsgálata. Ezek a célkitűzések szoros kapcsolatban állnak a jövedelmi statisztika megjavítására irányuló törekvésekkel. A ház_

tartások magánfogyasztásának vizsgálata so- rán elsősorban a nagyobb, a háztartási költség- vetéseket döntő mértékben befolyásoló téte—

leket fogják elemezni. E tételek közé tartoznak

a lakásra és világításra, a szabadság alatti üdülésre és utazásra, a sajat gépjármű fenn—

tartására, valamint a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított kiadások. A szerző rámn—

tat arra, hogy a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet tanulmányozása nemcsak a jelenlegi jövedelmekre vonatkozó információkat szol-

gáltat, hanem közvetve lehetővé teszi a jelen- legi és jövőbeni gazdasági helyzet általános megítélésének vizsgálatát is. Emellett az

1969—es felvetel során lehetőség nyílik majd a különböző népességosoportok gazdasági hely-

' 444 ,

zetének részletes vizsgálatára és összehason- litására is.

Említést érdemel a cikknek a megfigyelés

időtartamával foglalkozó része. Amint szerző

arra rámutat, egyes módszertani szempontok

a minél hosszabb megfigyelési időtartam meli lett szólnak. A hosszú időtartamú megfigyelé—

sek azonban igen nagy megterhelést jelentenek a háztartások számára és —— tekintettel arra,

hogy a háztartások szabad elhatározásuktól

függöen vesznek részt a felvételben —— ez nagymértékben megnövelné a nem válaszolók

szamat. Éppen ezért a Német Szövetségi Köz-

társaságban a következő eljárást követik. A mintába véletlen módon bekerülő háztartások

kétféle feljegyzéseket készítenekzaz ún. folyó havi feljegyzéseket és az ún. részletes feljegy-

zéseket,

A folyó havi feljegyzéseket az év 11 hónapján keresztül vezetik (csak októberben nem),

azok minden jövedelemre és egyéb bevételre kiterjednek. A kiadásoknak azonban csak

egyes kiemelt, pontosan definialt tételeiről

s'mnszwum mamam nem

kell feljegyzést készíteni. E kiemelt tételek közé elsősorban az erős szezonális ingadozás—

nak kitett és a betétképzésről információt szoli

gáltató kiadások kerülnek be.

A részletes feljegyzések a folyó havi feljegyf zésekben nem szereplő kiadási tételek becs- lésére szolgalnak, s így lehetővé teszik azt, hogy a kétféle tipusú feljegyzésekből származó

információk kombinálásával megközelitöenv

meghatározható legyen az összfogyasztáa ' felhasználási célok és eikkcsoportok szerinti

összetétele. E feljegyzéseket csak október

hónapban kell majd vezetniük a háztartások—

nak. Ebben a hónapban közelíti meg ugyanis a kiadások szerkezete az előző felvételek ered—

ményei szerint a legjobban a kiadások egész évre vonatkozó szerkezetét. Ez az eljárás lé—

nyegében az 1962 _ 1963—es felvételnél követett '*

gyakorlat egyszerűbbé tett változata.

Az önálló tevékenységből származó jöve—

delemként az adóbevallásokban szereplő jöve—

delmeket fogjak figyelembe Venni.

(Ism.: Vüe László)

KULFÖLDl FOLYÓIRATSZEMLE

A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal folyóirat.

1968. ÉVI 10. SZÁM

Resetinszkij. K. A társadalmi termelés gazdasági hatékonyságának népgazdasági mutatószám- rendszere

Ovelih, V: Az állattenyésztés belterjesitésének né- hány problémája az OSZSZSZK kolhozaiban és szovho- zaiban.

Braszlavgzkíj, A.-—Lecskin. V.: A szállitásfajták üze—

meltetési költségeinek összehasonllthatóknak kell len- niök.

Safranom, O.: A munkások és alkalmazottak áttérése az ötnapos munkahétre.

Ocerninu, T.: A készletek nemzetközi összehasonlitá— A sának statisztikai módszerei.

Cerle-vszkaja, E.: Az elsődleges számvitel megszervezé- se a kolhoz baromfitenyésztő—telepeken.

Elm, V.: A mezőgazdasági termékek felhasználására vonatkozó adatok elemzése az OSZSZSZK statisztikai hivatalaiban és az allami statisztikai felügyelőségeken.

Values, A.: Mégegyszer az ipari termelési költségek meghatározásáról a gazdasági reform feltételei között.

Szultanovícs, F.: A lakosságnak a tartós fogyasztási cikkek tartalékalkuirószei iranti keresletét tudományos módszerekkel kell kutatni.

Szemmel), Ill.—Masíhin, L.: A számviteli-statisztikai káderek részére biztosítani kell a szükséges szakirodal—

mot.

1968. ÉVI H. SZÁM

Kaziner, L.: A szerkezeti változások összevont érté—

kelésének módszert-L

Bolodimz, R.Kocsetov, I. —Szlavnaja, L.: Egységesí- teni kella fő szállítófajták utasforgalmara vonatkozó statisztikai mutatókat.

Ezeov, N.: Az építési költségek objektumok szerint!

számbavétele.

Dumov, D.: A folyamatos lakasstatisztika európai programja.

Bokerija, V. HSwvosztjanov V..Hogyan kell meg—

határozni a termelés gépesítésének és automatizálásának szinvonalát.

Orehov, K.: Felkészülés az 1970. évi Össz-szövetségi népszámlálásra.

Necmev, V.: Idejében fel kell készülni a népszámlá- lásra.

Szurin, N.: A lyukkártyagépekhez szükséges kommu—

taeiós sémák matematikai szerkesztési módszerei.

Vaszil'ev, V.: A kemizalas mutatója.

Az 1966. évi ágazati kapcsolati mérleg mutatói.

A szovjet statisztika 20 év múlva. ( Symposion.)

1968. ÉV! 12. SZÁM

A mezőgazdaság továbbfejlesztésének programja.

szdal'cev, N .—Szzepanom. A.: A gazdasági reform egyes eredményei a gépkocsi szállítás területén.

Vascsukov, L. ———Nom'kov (:. A gabonafélék termés—

hozama és az alapvető természeti és gazdasági tényezők közötti kapcsolat statisztikai vizsgalata.

Kolpakov, B.——Bolgov, V.: Időmérleg—vizsgálatok a Szovjetunióban.

Grinman, G.: A termelés tervszerinti költségének kö—

zelítése a ténylegeshez a kollmzokban és a szovhozok- ban.

Golemba. Z ::

Zel'cer, P.:

vételét.

Az 1970. évi Össz-szövetségi népszámlálás végrehaj- tási és a kérdőívek kitöltési utasítása.

Kiricsenko, V.—— Vaazecsko, M.: A népszámlálási együttműködési bizottságok megkezdik munkájukat.

Értekezlet a népszámlálás előkészitése tárgyában.

Az 570 000 lakosnál népesebb városok statisztikai adatai.

Az épitőanyagiparí vállalatok összeírása.

Biztosítani kell a készletek pontos számba-