SZEMLE
AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGA NEMZETKÖZI ALBIZOTTSÁGÁNAK 1998. MÁRCIUS 25-I ÜLÉSE
A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának Nemzetközi Albizottsága 1998. már- cius 25-én ülést tartott Nyitrai Ferencné dr.-nak, az Albizottság elnökének vezetésével. Az ülés napi- rendjén Az 1999. évi általános mezőgazdasági adat- felvétel – EU- és FAO-konform módon című téma tárgyalása szerepelt. A téma előadója Németh Fe- renc, a KSH Mezőgazdaság-statisztikai főosztály vezetője volt, felkért hozzászólói pedig Oros Iván tanácsadó, a KSH ny. osztályvezetője és dr. Soós Lőrinc a KSH főosztályvezetője voltak.
Az Albizottság ülésén meghívottként több füg- getlen agrárgazdasági szakértő, a Földművelésügyi Minisztérium szakértői, az FM Agrárgazdasági Ku- tató és Informatikai Intézetének szakértői, a Pénz- ügyminisztérium, a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem, valamint a Gödöllői Agrártu- dományi Egyetem néhány szakembere, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal több érdekelt főosz- tályvezetője és Mezőgazdasági főosztályának né- hány dolgozója is részt vett. Összesen 39 fő jelent meg az értekezleten, amelyen a felkért hozzászóló- kon kívül további hozzászólások hangzottak el.
Németh Ferenc előadásában ismertette az Euró- pai Unió kiemelkedő mértékű agrárinformációs igé- nyét, amelyet az EU szervezete két csatornán keresz- tül gyűjt be. Követelményei – gyorsaság, pontosság, összehasonlíthatóság – meglehetősen szigorúak. Is- mertette az EU tízévenkénti mezőgazdasági alapösz- szeírásának, e teljes körű mezőgazdasági összeírás előnyeit, nemzetközi és hazai fontosságát. Az össze- írásnak jelentős eredménye lesz a mezőgazdaság- statisztikai regiszter, amely a tízéves időközön belül általában mintegy kétévenkénti (egyes országokban gyakoribb) reprezentatív mintavétel alapjául is szol- gál. Az EU az összeírást az árutermelő gazdaságokra korlátozza azzal a feltétellel, hogy azok a mezőgaz- daság teljesítményértékének 99 százalékát fedjék. E két követelmény azonban egyes országokban egy-
másnak ellentmond (hazánkban például az önfo- gyasztók aránya lényegesen nagyobb 1 százaléknál).
Az előadó ismertette azokat a témákat, amelye- ket az adatfelvétel tartalmaz, továbbá az osztályozá- sokat, és vázolta, hogy a magyar mezőgazdasági sta- tisztika jelenlegi rendszere ezeknek milyen mérték- ben felel meg, vagy milyen mértékben tér el tőle. A teljes körű magyar összeírást előzetesen 1999 janu- árjára tervezik, amely azonban nemcsak az áruterme- lő gazdaságokra fog kiterjedni, hanem teljes körű ál- latszámlálást is fog tartalmazni.
A felkért hozzászólók felhívták a figyelmet a me- zőgazdasági összeírások hazai hátterére. Hazánk már 1935-ben csatlakozott a mezőgazdasági cenzushoz, majd 1972 óta a FAO rendszeres cenzusaiban is részt vett. Hangsúlyozták azt, hogy a KSH-nak koordináló feladatai is vannak az összeírás tekintetében, hiszen mezőgazdasági alapadatokat nemcsak a KSH gyűjt, hanem más intézmények is. Az országon kívülre kerü- lő adatszolgáltatásban azonban minden forrásból származó mezőgazdasági adatnak összehangoltnak kell lennie, és ez alapvetően a KSH felelőssége. Hang- súlyozták a regiszter jelentőségét, amely alapja lehet a kismintás adatfelvételeknek, és a naprakész regiszter feltétlenül szükséges más célokra is.
Ismertették a népszámlálások és a mezőgazdasági összeírások közötti kapcsolatot, és hangsúlyozták ezek összehangolásának szükségességét. Ugyanakkor fel- merült az adatvédelem problémája.Az előadó ugyanis ismertette azt az EU-gyakorlatot (ez alól a német adat- szolgáltatás a kivétel), amely egyedi adatokat kér az egyes országok mezőgazdasági statisztikájától. A hoz- zászólók felhívták a figyelmet ennek veszélyeire.
Felmerült a gazdaság fogalmi meghatározása és annak igénye, hogy ez hosszú távon változatlan le- gyen és egyúttal a nemzetközi összehasonlítások alapjául is szolgálhasson.
Már a két felkért hozzászóló is felvetette a meg- figyelés évének és főként hónapjának problémáit. Az
SZEMLE 536
ajánlás ugyanis úgy szól, hogy a megfigyelés éve le- het 1999 vagy 2000, s az EU megfogalmazásában ez azt jelenti, hogy az adott év betakarítási eredményeit is tartalmazza az összeírás. Ehhez az 1999. januári adatfelvétel korainak látszik. Ugyanakkor azt is hang- súlyozták, hogy az EU igényei mellett ennek a nagy volumenű és költséges adatfelvételnek egyéb hazai in- formációs igényeket is feltétlenül ki kell elégítenie.
A témához hozzászólt: Pukli Péter, Nyújtó Fe- renc, Ay János, Kapronczai István, Németi László, Friss Péter, Marton Ádám, Kovács Tibor, Pitlik László. A hozzászólásokban elhangzottak fő elemei a következők:
– rendkívül fontos a KSH és a szakminisztérium együttműködése a mezőgazdaság-statisztikai teljes kö- rű adatfelvételben; a munkamegosztás az alapfeladatok ellátásában;
– összehangoltan kell érvényesíteni az EUROSTAT igényeit, valamint a hazai felhasználók elvárásait;
– a naprakész regiszter olyan alapkövetelmény, amely- től nem lehet eltekinteni, amelynek érdekében már most több forrás kiépítése folyamatban van (jó példája ennek a várhatóan nemsokára naprakész földnyilvántartás);
– célszerű lenne az összeírás módszertanát az Európai Unió mezőgazdaság-statisztikai szakértőivel ismertetni, ve- lük megvitatni és folyamatos vitafórumot biztosítani a meg- figyelés során;
– a mezőgazdaság adatairól többfajta korszerű adatbá- zis készült és készül napjainkban is, az integrátori funkciót kétségtelenül a KSH-nak kell ellátnia;
– a FAO ajánlásokat dolgoz ki, ezek tehát nem köve- telmények, a térbeli és az időbeli összehasonlíthatóság kö- zül a FAO a múlttal való összehasonlíthatóság biztosítását tartja elsődlegesnek;
– a hozzászólók több oldalról vitatták a megfigyelés évét: a többség véleménye szerint előnyös az 1999, de olyan hozzászólások is elhangzottak, hogy ez korai, mert az ag- rárszférában napjainkban is vannak változások, és elképzel- hető, hogy az 1999. eleji teljes körű összeírás a 2002-ben vagy 2003-ban végrehajtandó reprezentatív mintavételhez már elavult lesz;
– abban általános volt a vélemény, hogy nem szeren- csés a januári időszak (vagy a január 1-jei eszmei időpont), mert az összeírást télen nehezebb végrehajtani, költsége- sebb, ember- és időigényesebb;
– a 99 százalékos lefedettségi igény nem a GDP-re, hanem az árutermelésre vonatkozik;
– a hozzászólók többsége hangsúlyozta, hogy szakmai- lag és pénzügyileg egyaránt jól előkészített cenzusra van szükség (rossz példaként említették az 1994. évit);
– többen kiemelték az értéki mutatók szerepét a mező- gazdaság-statisztikai összeírásban és annak a jelentőségét, hogy az árdiszparitás problémáját is vizsgálják e témakör kapcsán;
– többen felhívták a figyelmet arra, hogy Magyaror- szágon a háztartások egy része olyan kis gazdasággal fog- lalkozik, amely esetenként árutermelő, esetenként nem, ezért igen világosan meg kell határozni a megfigyelés köré- be tartozó gazdaságokat, figyelembe véve az összeírás költ- ségeit is;
– az árak kérdése abból a szempontból is felmerült, hogy vajon az EU-ban a mezőgazdasági árstatisztika milyen mértékű prioritást élvez;
– felvetették azt is, hogy egy ilyen nagy volumenű költséges országos mezőgazdasági összeírásnak többcélú- nak kell lennie, ennek nemcsak az agrárstatisztika igényeit, hanem a vidék, a településstatisztika, sőt a falusi turizmus igényeit is ki kell elégítenie anélkül, hogy ezzel túlzott mér- tékű többletterhet róna az adatszolgáltatókra;
– végül az is felmerült, hogy a mezőgazdasági számla- rendszer alapján több inkonzisztenciára derült fény az el- múlt években, az összehangolt megoldásnak – amelyet az FM-nek a KSH-nak és az FM érdekelt szerveinek, intézmé- nyeinek együttesen kell kialakítania – a konzisztenciát kell szolgálnia.
Az elhangzott felszólalásokra Németh Ferenc vá- laszolt. Leszögezte, hogy az 1999-es évhez mint az adatszolgáltatás időszakához, feltétlenül ragaszkodni kell, mert nemcsak a külföldi, hanem a hazai igények is mielőbbi teljes körű adatokat igényelnek. Ami a ja- nuárt illeti, ezt célszerű újra vitatni. Az elhangzott hoz- zászólások fő kérdéseit illetően Németh Ferenc úgy vélte, hogy vannak, amelyeket hazai és külföldi szak- értők bevonásával is tovább kell vizsgálni.
Az Albizottság elnöke összefoglalójában köszö- netet mondott a téma előadójának, a két hivatalosan felkért, valamint a további hozzászólóknak és a je- lenlévőknek pedig az aktív részvételért. Az elhang- zott észrevételek és javaslatok az agrárstatisztika to- vábbfejlesztését nagymértékben segíthetik. Az ösz- szeírás többcélú jellege pedig más statisztikai terüle- tek számára is fontos, hasznos információkat adhat.
Az Albizottság elnöke végül bejelentette, hogy a következő ülés témája a nemzetközi összehasonlítá- sok szerepe a KSH tájékoztatási munkájában lesz.
Ny. F.-né dr.
