SZEMLE 373
1.c)3. Regiszter-üzemeltető osztály 1.c)4. Regiszter-fejlesztő csoport 1.c)5. Térinformatikai csoport 1.d) Módszertani ágazat
1.d)1. Módszertani osztály
1.d)2. Informatikai szolgáltatások osztálya 2. Informatikai koordinációs iroda
3. Műszaki és ellátási főosztály 3.1. Műszaki és fenntartási osztály 3.2. Nyomdai osztály
3.3. Szolgáltatási osztály 4. Pénzügyi főosztály
4.1. Bér- és munkaügyi osztály 4.2. Kalkulációs és elemző osztály 4.3. Pénzügyi osztály
4.4. Számviteli osztály 4.5. Közbeszerzési iroda 4.6. Marketing osztály 5. Költségvetési osztály
6. KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 7. KSH Levéltár
8. Elnökhelyettesi titkárság
AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁG TUDOMÁNYOS ALBIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE
Az MTA Statisztikai Bizottság Tudományos Albizottsága 1999. április 13-án tartotta ülését, ame- lyen a statisztikatudomány köre, helyzete került megvitatásra. A kérdéskör áttekintése nem előzmé- nyek nélküli, ugyanis a Tudományos Albizottság ko- rábban is rendszeresen foglalkozott a statisztikatu- domány különböző aspektusaival. Így például, az Albizottság megvizsgálta, illetve áttekintette a sta- tisztikai tudományos minősítések helyzetét, a statisz- tikai tárgyú tudományos folyóiratok körét, valamint a hazai statisztikatudomány egyik legfontosabb inf- rastrukturális háttérintézményét, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatot. Ezeknek a vitáknak az alapján az Albizottság az egyes témakörökben ja- vaslatokat tett az MTA Statisztikai Bizottságának, felvázolva az általa fontosnak vélt összefüggéseket, illetve teendőket.
Az Albizottság ismertetett ülése is az előbb em- lített sorba illeszkedik, ugyanakkor két további szempont is indokolta a jelzett témakör megvitatását.
Egyrészt az MTA Statisztikai Bizottsága 1999 elején az MTA IX. osztálya felkérésére áttekintette a hazai statisztikatudomány helyzetét és perspektíváit.1 A közzétett helyzetelemzés alapján értelemszerűen a tudományág több összefüggésének továbbgondolása
1 Statisztikai Szemle. 1999. évi 2–3. sz. 101–111. old.
vált szükségessé. Másrészt a Statisztikai Szemle 1999. évi l. száma közölte Hunyadi László – Rappai Gábor: „Gondolatok a statisztikáról” c. cikkét,2 amely úgyszintén a statisztikatudomány alapkérdé- seit érintő, több vitára ösztönző gondolatot vetett fel.
Az ülésén e két dokumentumban, illetve cikkben felvetett problémákat vitatták meg az albizottsági ta- gok és a meghívottak.
A vita során, amelyet méltán minősíthetünk ma- gas szintűnek, és az alapvető problémákat, a „lét és nemlét” kérdéseit érintőnek, többek között a követ- kező fontosabb témákat tekintették át:
– a statisztikatudomány meghatározása, a statisztikatu- domány helye a tudományos hierarchiában;
– a statisztikatudomány és a statisztikai szervezet (a KSH) viszonya, kölcsönös kapcsolatuk, illetve egymásra gyakorolt hatásuk, a statisztikai szervezet szerepe a statisz- tikatudomány fejlesztésében;
– a statisztikaioktatás és kiemelten PhD-képzés prob- lémái.
Abból kiindulva, hogy adott korszakokban is- mételten szükség van a statisztikatudomány öndefi- niálására, figyelembe véve a Hunyadi – Rappai szer- zőpáros által felvetetteket is, a statisztikatudományt meghatározó következő elemek kristályosodtak ki.
2 Statisztikai Szemle. 1999. évi 1. sz. 5–15. old.
SZEMLE 374
Egyrészt: a statisztikatudomány általános és absztrakt módszertani tudományként fogható fel.
Másrészt: a statisztikatudomány egyik lényeges vonása, hogy a tömegjelenségek, illetve a tömegje- lenségeket létrehozó területek megismerésének sajá- tos formája. (E tekintetben nyilvánvalóan el kell te- kinteni a korábbi szűkebb meghatározástól, misze- rint a statisztika társadalomtudomány, ugyanis a tö- megjelenségek előfordulhatnak akár a társadalom- ban, akár a gazdaságban, továbbá az objektív való- ság egyéb területein is, például a fizikában, a bioló- giában stb.).
Harmadrészt: a statisztikatudomány esetében a különböző jelenségek statisztikai értelmezése (leké- pezése) is tudományos teljesítménynek, a tudomány részének tekinthető.
Negyedrészt: a statisztikatudomány nem kis részben gyakorlatként, azaz alkalmazott tudomány- ként is felfogható.
Ezeknek a kiemelt szempontoknak megfelelően a statisztikatudomány egységes definíciója viszony- lag nehezen körvonalazható és az érintett vonások egyértelműen jelzik, hogy a statisztikatudomány ese- tében több sajátosságot, meghatározó mozzanatot magába foglaló tudományterületről vagy tudomá- nyos diszciplínáról van szó.
Ugyanakkor, a statisztikatudomány összetett jel- legét is figyelembe véve, valószínűleg az a megkö- zelítés nem tűnik helytállónak, amely a statisztikatu- dományt mintegy „tudományokfelettiséggel” ruház- ná fel a tudományos hierarchiában. Inkább arról van szó, hogy a statisztikatudomány esetében, néhány más tudományhoz viszonyítva, bonyolultabb megje- lenési formával állunk szemben.
Bizonyos mértékig ezt a témakört érinti az a je- lenség is, hogy a statisztikatudomány talán egyik ol- dalaként (végpontjaként) felfogható a matematikai statisztika, míg a másik oldalán mint végpont az al- kalmazott statisztika jelenhet meg. Úgy tűnik, Ma- gyarországon a helyzet sajátos, mert mintha az al- kalmazás lenne esetenként túlsúlyban a matematikai statisztikával szemben, míg más országok esetében gyakran fordított helyzetekkel találkozunk.
Jelentős vitát váltott ki a Tudományos Albizott- ság ülésén a statisztikatudomány és a KSH viszonya.
E tekintetben a hozzászólók érintették a magyar sta- tisztikai szervezet sajátosságait, a statisztika intéz- ményes rendszerét, továbbá a statisztikatudomány művelésének helyeit. A vitában a hozzászólók hangsúlyozták, hogy e tekintetben nem volna sze- rencsés egy bürokratikus intézmény szerepéről be- szélni, (noha a statisztikai intézmény mint szervezet sajátos államigazgatási formátum) inkább az a cél- szerű megközelítés, hogy ebben a vonatkozásban a
KSH speciális helyét kell a tudomány fejlesztésében hangsúlyozni, ami feltételezi azt, hogy az intézmény nagyobb szerepet vállal a statisztikatudomány fej- lesztésében és lényegében az elmélet, a módszertan, valamint a gyakorlat egységének, összhangjának a megvalósítására törekszik.
Ebben az összefüggésben a mai napig megszív- lelendő megközelítésként ajánlható Keleti Károly 1867. május 25-én a Pesti Naplóban közölt vezér- cikkének azon megállapítása, mely szerint :
„A felelős magyar minisztérium, nevezetesen a földmívelés-, ipar- és kereskedésügyi minisztérium, mely a statistika ügyét ressortjába átvette, mint hall- juk fősulyt a magyar statistikai hivatal tevékenysé- gére fektet mely, élén egy tudományosan képzett igazgatóval, több, szintén tudományos alapu és kép- zettségű tagból fogna állani, kik azonban csak ezen statistikai munkálkodásra nézve lennének hivatalno- kok, azontul saját tudományos buvárlataiknak, vagy egyéb irodalmi tevékenységnek élő szabad férfiak.
Ezen kart néhány voltaképi hivatalnok támogatja működésében, kik az igazgatóval egyetemben, egész idejöket kötelesek hivatásuknak szentelni.”
A statisztikatudomány és a statisztikai szervezet viszonya kapcsán merült fel a statisztikai kutatóinté- zet kérdése, az ezzel kapcsolatos szervezeti keretek, továbbá a statisztikai módszertan fejlesztése és az OSAP viszonya. E tekintetben az az álláspont erősö- dött meg, hogy a szervezeti kereteket egyelőre fi- gyelmen kívül hagyva, feltétlenül szükségesnek lát- szik egy a statisztikai módszertannal foglalkozó, azt koordináló, összefogó szervezet létrehozása, amely meglehetősen széles spektrumban művelné a statisz- tikai módszertant, egyben gazdája lenne a módszer- tani kiadványok megjelentetésének, figyelembe véve a hazai és külföldi tudományos eredményeket, to- vábbá a statisztikai módszerek és adatok iránti szük- ségleteket. Ebben a vonatkozásban nem elhanyagol- ható szempontként merült fel az OSAP egyes részei- nek konzekvens módszertani leírása, a különböző je- lenségek modellezése, a korábban művelt ökonometriai modellek, módszerek alkalmazási problémáinak áttekintése stb.
A vita résztvevői érintették annak a sajátos munkamegosztásnak egyes kérdéseit is, amely hosz- szú idő óta a magyar hivatalos statisztikai szervezet és az MTA, illetve az MTA Statisztikai Bizottsága között fennállt és ma is létezik. ( Érdemes megemlí- teni, hogy az 1860-ban alapított MTA Statisztikai Bizottsága, az 1945 utáni húszéves kényszerszünet ellenére, a Magyar Tudományos Akadémia legré- gebbi intézményei közé tartozik és a magyar hivata- los statisztika intézménye is ma már 132 éves múltra tekint vissza. A hosszú történelmi fejlődés egyik lé-
SZEMLE 375
nyeges tapasztalata a két intézmény közötti kapcso- lat illetve szimbiózis gyümölcsöző jellege, az egy- másra hatások pozitív eredményei, amelyek egyik oldalon megjelentek a nagy formátumú magyar aka- démikus statisztikusok személyében, másrészt a tu- dományos eredmények alkalmazása révén a KSH munkájának nemzetközi elismerésében.) E tekintet- ben az a vélemény alakult ki, hogy továbbra is szük- séges a KSH és az MTA, illetve a statisztikatudo- mány közötti megfelelő munkamegosztás, amelyben a statisztikai szervezetnek az adottságokból eredően kitüntetett szerepe van.
A vita során több felszólaló is hangsúlyozta, hogy a statisztikai szakapparátus tudományos meg- alapozottsága jelenleg több kívánnivalót hagy maga után és ennek a helyzetnek szerteágazó okai vannak.
Az okok között nem kis súllyal esik latba a statiszti- ka hazai presztízsének hanyatlása, a megfelelő kép- zettségű szakértők szerény anyagi elismertsége, to- vábbá a sajátos piacgazdasági környezet kiépülése következtében a nagyrészt fiatal tudományos után- pótlás rendkívül korlátozott volta. Nem kis gondok forrása az sem, amint az a statisztikatudomány definiciójának problémáival is összefügg, hogy a statisztika tudományos művelése esetenként több más tudományos diszciplínában is jártasságot tételez fel, ami a jelenlegi erősen szakosodott világban rendkívüli mértékben megnehezíti a tudományos
utánpótlás biztosítását. Ugyancsak problémák forrá- sa, hogy a széles közvélemény nem mindig alkot he- lyes (adekvát) képet a statisztikáról, amin nem kis részben megfelelő kiadványokkal, illetve médiasze- repléssel lehetne segíteni.
Az előző kérdéskör már átvezet a statisztikai ok- tatás és PhD-képzés jelenlegi problémáira ugyanis a statisztikai utánpótlás gondjai nem kis részben ezzel is összefüggnek. A vita során különösen a statiszti- kai egyetemi képzés problémái kerültek előtérbe.
Úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzet teljes áttekinté- sére van szükség, amely az MTA Statisztikai Bi- zottság Oktatási Albizottsága által készített felméré- se alapján a közelmúltban megtörtént. (Lásd: Statisz- tikaoktatás a felsőoktatási intézményekben cím alatt jelen szám 336–349. oldalán.) Az eredmények köz- zétételével egyidőben várható, hogy az ezzel kapcso- latos vita során különböző megoldási javaslatok is felszínre kerülnek. Az egyetemi statisztikai oktatá- son bizonyos mértékig túlmutató a PhD-képzés kér- dése, amelynek kapcsán a vitában részt vevők meg- állapították, hogy jelenleg jelentős tudományos utánpótlásról alig lehet beszélni, és itt mind az MTA Statisztikai Bizottságnak, mind a statisztikai intéz- ményeknek jelentős feladatai vannak a jövőre nézve.
Dr. Csahók István
