SZEMLE
AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 2001. OKTÓBER 3-I ÜLÉSE
Az MTA Statisztikai Bizottsága október 3-i, dr.
Mellár Tamásnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének vezetésével tartott ülésén a statisztikai etikai kódex problémakörének megtárgyalását tűzte napirendre. A bevezető előadást dr. Szilágyi György c. egyetemi tanár tartotta „Tézisek a statisztikai eti- kai kódexről” címmel. Az előadás korreferense dr.
Hunyadi László egyetemi tanár volt.
Szilágyi György hangsúlyozta, hogy a statiszti- kai etika a szakmai etikák egyike, amelyet a statisz- tikai rendszer egészére, annak tudományos és gya- korlati oldalaira egyaránt kell vonatkoztatni. Ami a fogalmakat illeti, az etika értelmében ez esetben a magatartási szabályok összességével van dolgunk az adott szakmai területen.
A tézisek felvázolása során az előadó részlete- sen kitért az ISI (International Statistical Institute – Nemzetközi Statisztikai Intézet) 1985-ben publikált etikai kódexére, amelynek legfontosabb megállapítá- sait részletesen taglalta. Érintette továbbá „A hiva- talos statisztika alapelvei” című dokumentumot, amelyet az ENSZ Statisztikai Bizottsága 1994-ben hagyott jóvá. Ezen kívül kitért az ISI legutóbbi, Szöulban tartott konferenciájára, ahol e témában né- hány esettanulmányt mutattak be. Az előadó hang- súlyozta, hogy a statisztikai etikai kódexet nem fe- gyelmi szabályzatként, hanem a szakma etikai kré- dójaként kell értelmezni.
Konklúzióként az előadó a következőket fogal- mazta meg:
– szükséges a modern magyar statisztikai etikai kódex kialakítása, amely az ISI etikai kódexén alapul, kiegészítve a mai élet – különösen az információtechnika forradalma – által támasztott új követelményekkel;
– szükség van a magyar sajátosságok, valamint a ki- alakításra kerülő köztisztviselői kódex figyelembevéte- lére is.
A téma korreferense, Hunyadi László fontos részletekre és kérdésekre világított rá. Megítélése
szerint alapvetők a definíciós kérdések, ugyanakkor fő problémaként merül fel, hogy hol lehet a szakmai etikát a helyes szakmai munkától elválasztani, to- vábbá melyek az etika és a jog érintkezési pontjai.
Kiemelte, hogy a statisztikai etika esetében egy szakma szélesen értelmezett etikájáról kell szólni.
Korreferátumában felvetette azt is, hogy külön szük- séges foglalkozni azokkal a kötelességekkel, ame- lyek a statisztikai vizsgálatok alanyaival szemben merülnek fel és hasonlóan jelentős etikai problémá- kat vetnek fel a statisztikai feldolgozás és elemzés különböző módszerei, a közlések egyes sajátosságai.
Erőteljes hangsúlyt kapott egyrészt a statisztikai kultúra, másrészt a statisztikai elemzések rekonstru- álhatóságának fontossága.
Az előadás és a korreferátum elhangzása után élénk vita bontakozott ki, amely az etikai kódexszel összefüggő kérdések széles körét érintette. Így pél- dául felvetődött egy példa- vagy precedensgyűjte- mény gondolata az etikai kódex kiegészítéseként, egy etikai bizottság felállításának gondolata, az etika beillesztése az egyetemi oktatásba, valamint a sta- tisztikai etika hatóköre a szoros értelemben vett sta- tisztikusok körén kívül.
A vita befejezéseképpen Szilágyi György hang- súlyozta a továbblépés fontosságát, az etika foga- lomkörének behatárolását, valamint kiemelte, hogy egy olyan etikai kódex kidolgozása látszik időszerű- nek, amely az ISI-ben folyó aktualizálás számára is például szolgálhat. Az etikai bizottság felállítása fontos, de ez ne „ítélőszékként” működjön, hanem elvi alapon foglaljon állást különböző magatartások etikus vagy etikátlan voltát illetően.
A bizottság azzal zárta ülését, hogy a munkát folytatni kell; eldöntendő kérdés annak szervezeti formája, amelyre a bizottság a közeljövőben visz- szatér.
Dr. Csahók István
