A műszaki dokumentáció a termelékenység növelésének szolgálatában megtekintése

A M Ű S Z A K I P O K Ü M E J T j C I Ó

A T E R M E L É K E N Y S É G N Ö V E L É S É N E K S Z 0 1 G

1

1

Nem vitatható az, hogy a technika fejlődésének mai üteme m e l l e t t a termelés csak akkor lehet gazdaságos, ha folyamato­

san u j és u j munkamódszereket,termelési módszereket alkalmaz.

Az u j munkamódszereknek* az u j technológiának, gépeknek, be­

rendezéseknek alkalmazását,az eljárások bevezetését lénye­

gesen megkönnyíti a vonatkozó szakirodalom ismerete* Számos példával bizonyíthatnék, hogy már megoldott problémák újbóli megoldásának kikísérletezésére feleslegesen pazaroltak e l milliókat.

A műszaki tudományok,és a technika fejlődésének óriási irama a műszaki irodalom termékei számának nagymérvű, emelke­

désében i s megmutatkozik. A műszaki irodalom egyre növekvő mennyiségén belül a műszaki irodalom súlypontja a k ö n y ­ v e k r ő l f o l y ó i r a t o k r a tevődött át. A könyveken és folyóiratokon kivül pedig számtalan egyéb, más megjelenési formájú kiadvány, igy p l d . szabadalom, szabvány, gépleirás, prospektus, katalógus s t b . lát napvilágot. Kétség­

t e l e n tény az, hogy a műszaki irodalom eme áradatának átte­

kintése megoldhatatlannak látszó f e l a d a t elé állítja* tudo­

mány ős az i p a r területén dolgozó szakembereket. Az i s tény, hogy e hatalmas mennyiségű irodalomban bőven találunk f e l e s ­ legem, másodlagos feldolgozásu müveket, munkákat, amelyek t o ­ vább nehezítik a fejlődéssel lépést tartami kivánó szakember helyzetét. \

A szakembereknek, tudósoknak, mérnököknek, technikusok­

nak, atb. feltétlen szükségük van a r r a , hogy'szakterületűk legújabb eredményeiről á l l a n d ó é s f o l y a m a ­ t o s t á j é k o z t a t á s t kapjanak. Ezt a f e l a d a t o t a műszaki tájékoztatás / d o k u m e n t á e i 6 I hiva­

t o t t ellátni. Nézzük meg tehát,hogy hazánkban a műszaki doku­

mentációs intézmények hogyan töltik be ezt a f e l a d a t o t ,

\

V

mennyiben segítik kutatóintézeteink és i p a r i termelésünk mun­

káját és hogy miként lehetne ezt a segítséget fokozni a doku­

mentációs munka megjavításával és a dokumentációs szolgálta­

tások fokozottabb felhasználásával.

Hazánkban a műszaki tájékoztatás központi szerve, az ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁR, népgazdaságunk egész területére k i ­

terjedően végzi a műszaki tájékoztatást, kiadványai/Műszaki Lapszemlék, figyelőszolgálat, bibliográfiák/, irodalomkutató

tevékenysége utján, valamint szakfordítások készítésével. Ku­

tatóintézeteink, tervezőirodáink és nagyüzemeink túlnyomó részben rendelkeznek saját dokumentációs részlegekkel, vagy csoportokkal. A kutató-, tervezőintézeti és vállalati doku­

mentációs részlegek a központi dokumentációs szolgáltatások felhasználásán kivül többnyire saját maguk i s feldolgozzák a p r o f i l j u k h o z tartozó szakirodalmat. Ez a feldolgozás mélysé­

gében és-mennyiségében sokszor meghaladja az OMK által f e l ­ dolgozott, i l l e t v e f e l d o l g o z t a t o t t irodalmat. Természetes ez, hiszen egy központi dokumentáló intézmény jellegénél fogva sem terjedhet k i egy szakterület minden részletproblémájának aprólékos feldolgozására. Sok nagyüzemünk és középüzemeink, kisüzemeink túlnyomó többsége azonban ma még nem rendelkezik önálló műszaki tájékoztatással és csaknem kizárólag a közpon­

t i szolgáltatásokra támaszkodik.

A műszáki tájékoztatás terén tehát az elmúlt években igen komoly eredményeket értünk e l , mind a munka szervezettsége, mind a f e l d o l g o z o t t szakirodalom mennyisége és a feldolgozások minősége terén. Kevesebb eredményt könyvelhetünk e l azonban a dokumentáció h a s z n o s í t á s a , f e l h a s z n á ­ l á s a vonatkozásában. Igaz ugyan, hogy az OMK központi kiadványainak, a M ű s z a k i L a p s z e m l é k n e k előfizetett példányszáma 5*000 körül mozog és az egyes intéze­

t i Ős vállalati dokumentációs részlegek tájékoztató anyagai, Így p l d . az EGYESÜLT IZZÓ műszaki lapszemléje e l j u t jónéhány érdekelthez, mégis kevésnek tűnik ez, ha figyelembe vesszük, hogy az OMK 5.000 példányban megjelenő lapszemléi 15 iparágra oszlanak meg. Ugyanakkor a s z e r v e z e t t s é g

t e r é n i s bóven van még tennivalónk. Jelenleg Igen gyak­

ran előfordul az a visszás helyzet, hogy több kutató-, terve­

zőintézet és az OMK i s ugyanazt az irodalmat dolgozza f e l , sőt a kettős, vagy többszörös feldolgozások napvilágot i s látnak. Ez sok munkaidő, pénz és papir felesleges pazarlását j e l e n t i . Ugyanekkor nincsen ma biztosítva még a központi tá­

jékoztatás alapját képező központi címtárak felállítása és folyamatos kiegészítése sem. Az ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR¬

ban meglévő központi címtárak /könyv- és folyóirat központi címtár/ törvényes j o g i alap nélkül nem kényszerithetik a f o ­ lyóirat- ős könyvbeszerző vállalatokat ős•intézeteket u j szerzeményeik határidőre történő, folyamatos és szabványos

bejelentésére, szakmai központi cimtár pedig egyáltalán n i n - osen. Ez a tény sok felesleges valuta kiadását eredményezi külföldi könyvek és folyóiratok behozatalára. További problé­

mát j e l e n t az i s , hogy a dokumentációval foglalkozó szakembe­

rek jórészének ma még nincsen kellő dokumentációs szakképzett­

sége, bár ezen a téren i s értünk e l már eredményeket,

A műszaki dokumentáció a termeléB megsegítése terén fenn­

álló feladatainak akkor tud jobban eleget t e n n i , ha a tájékoz­

tatás mai kőt főproblémáját, a k o o r d i n á l á s t és a t e r v s z e r ű f e l h a s z n á l á s t megoldjuk.

Népgazdaaágunk nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy egy központi dokumentáló intézmény m e l l e t t szerte az országban számos intézetnél, vállalatnál azonos vagy közel azonos j e l l e ­ gű dokumentálás f o l y i k . Másrészt viszont l e h e t e t l e n a felhasz­

nálható szakirodalom teljességének gyűjtését Ős feldolgozását egy központi intézményre bízni. Ezért ma már világosan látha­

tó, hogy hazánkban a műszaki dokumentáció továbbfejlesztésének u t j a csakis az egészséges, koordinált munkamegosztás l e h e t . A kutatóintézetek és az i p a r területén i p a r á g a n k é n t k i k e l l választani azt a kutatóintézetet vagy nagyüzemet,amely az iparág részére szükséges sajátos szakirodalom gyűjtését Ős feltárását végezheti. A központi intézmény szerepe elsősorban a területek elhatároláséra Ős a határterületek feldolgoztatá­

sára, valamint a szakirodalom feltárása eredményeinek központi nyilvántartására t e r j e d k i . A műszaki dokumentáció szempontjá­

ból rendkívül fontos g y o r s t á j é k o z t a t á s csakis ezen az uton biztosítható. A dokumentálást magát a f e l ­ használó helyhez közel k e l l végezni. A különböző helyeken f o ­ lyó dokumentációt azonban Össze k e l l hangolni. I l y e n módon e l ­ érhetjük a z t , hogy az iparági dokumentáló szervek az iparág szempontjából fontos irodalmat feldolgozzák, egy-egy iparágon belül párhuzamos feldolgozás nem f o l y i k , a feltárások eredmé­

n y e i t központilag gyűjtik és a határterületek dokumentálása i s

megoldást nyer. , Ez a rendszer megfelel a könyvtárak hálózati rendszerének.

Miután hazánkban egyre inkább tért hódit az a helyes felisme­

rés, hogy a dokumentáció és a könyvtár egymással csak szoros együttműködésben, vagy szervezeti egységben végzi eredményesen munkáját, a h á l ó z a t i e l v n e k a szakkönyvtára­

kon túlmenően a dokumentációra való kiterjesztése a fejlődés helyes irányát képviseli. Természetes az, hogy ennek a doku­

mentációs hálózatnak a kiépítése a műszaki tájékoztatás terü­

letén nem történhet meg máról-holnapra. E l k e l l indulnunk ezen az uton és fokozatosan lépésről-lépésre k e l l megvalósíta­

nunk ezt az e l v e t .

I t t térünk rá a dokumentáció második megoldandó problémá­

jára, a f e l h a s z n á l á s kérdésére. Mint emiitettük a műszaki irodalomban l e f e k t e t e t t nagymennyiségű tapasztalatot

a műszaki tájékoztatás ezideig csak k i s hatásfokkal hasznosí­

t o t t a . Ennek a hatásfoknak akár csak néhány százalékkal való növelése az i p a r i termelésben lényeges forint-összeg megtaka­

rításokat eredményezhet és a termelékenység növelését nagyban elősegítheti. Nem térhetünk i t t k i a műszaki tájékoztatás eredményességének mérésére. Ez a kérdés rendkívül b o n y o l u l t , miután az irodalomban l e f e k t e t e t t tapasztalatok hasznosítása a legtöbb esetben nem jár közvetlenül forint-összeg megtaka­

rítással. A termelékenység növekedése számos összetevőtől függ, ezek közé t a r t o z i k az u j munkamódszerek'bevezetése, u j gépek, u j berendezések beállítása, a meglévő berendezések tö­

kéletesítése, a műszaki kultúra emelése s t b . Nem vonható két­

ségbe, hogy a műszaki kultúra emelése, amelynek fontosságára Pártunk Központi Vezetőségének 1955 március 2-4. határozata i s rámutatott, nagyban elősegíti a korszerű u j munkamódszerek bevezetését és ezzel a termelékenység növekedését. Az i s két­

ségtelen tény, hogy ha a műszaki tájékoztatás munkája szerve­

z e t t e n , koordináltan f o l y i k hazánkban ée a dokumentáció ered­

ményeit a megfelelő felhasználókhoz e l j u t t a t j u k , akkor műszaki értelmiségünk műszaki kultúrájának emelése terén jelentős lé­

pést tettünk előre. A felhasználás biztosítása és a dokumen­

táció eredményeinek széleskörű terjesztése kőt tényezőtől függ. Az egyik a f e l h a s z n á l ó i g é n y é i g n e k t e l j e s í t é s e , tehát a megkívánt tárgyú do­

kumentációs anyag tervszerű gyűjtése, a másik a dokumentációs szolgáltatások s z é l e s k ö r ű p r o p a g a n d á ­ j a . Ha a dokumentáció' eredményeképpen a felhasználó szak­

ember azt az anyagot kapja, amire valóban szüksége van, ami termelő munkájához konkrét segítséget nyújt, akkor egyrészt elértük azt a oélt, hogy a dokumentáció a népgazdasági t e r v elősegítését szolgálja, másrészt a dokumentációt jól f e l ­ használó szakember legjobb propagandistája lesz a dokumentá-:

ciőnak. Számos példát tudnánk erre f e l s o r o l n i . A vállalati szakkönyvtárosokon és dokumentátorokon múlik az, hogy a pro­

pagandának ezt a lehetőségét megfelelően kiaknázzák.

Műszaki tájékoztatási ügyünkre vonatkozó f e n t i elméleti megfontolások után nézzük meg gyakorlatban i s , hogy a j e l e n adottságok között hogyan segíthetnék szakkönyvtáraink doku­

mentációs részlegei eredményesebben a tervek teljesítését ős a termelékenység növelését. Csaknem minden üzemben találko— . zunk a k ü l f ö l d i f o l y ó i r a t o k k ö r ö ­ z é s é n e k gyakorlatával. A legtöbb helyen azonban a

folyóiratok egy-egy munkatársnál hosszú i d e i g elhevernek és sok esetben előfordul, hogy vissza se kerülnek a könyvtárba.

Helyes módszer, ha a szakkönyvtáros olyan üzemben, ahol kü­

lön dokumentációs csoport nincsen, idegen nyelvet értő mér­

nökökből kisebb aktivát szervez, akik a beérkező külföldi folyóiratok c i k k e i t elolvassák Ős a legfontosabb cikkekre az

Üzem érdekelt műszaki dolgozóinak figyelmét felhívják.. I l y e n módszer csiráival találkozunk többek között az AUTOKÓZLEKEDÉSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ INTÉZETBEN. A folyóiratok körözése h e l y e t t sok gyárban a tartalomjegyzéket lefordítják és a sokszorosí­

t o t t tartalomjegyzéket küldik szét az üzemben.

Az OMK központi szolgáltatásait, a Műszaki lapszemléket és a figyelőszolgálati kartonokat számos szakkönyvtárban meg­

találjuk, de azok hasznosítására már kevesebb gondot fordíta­

nak. Igen fontoB lenne pedig, hogy a Műszaki Lapszemlékben közölt kivonatok, vagy a figyelőszolgálat k a r t o n j a i egy több­

száz műszaki dolgozót foglalkoztató üzemben ne csak a főmér­

nökhöz, főteohnológushoz és egy-két irodalmat szerető mérnök­

höz jussanak e l , hanem azokat az üzem érdekelt dolgozóinak t ö b b s é g e i s kézbevegye és tanulmányozza. Nem volna jő módszer, ha a szakkönyvtár t u l sok példányban f i z e t n e elő ezekre a központi szolgáltatásokra, sokkal helyesebb a pro­

paganda számos eszközének kiterjesztése a műszaki könyveken kivül a dokumentációs szolgáltatásokra i s . Persze mindez f e l ­ tételezi a z t , hogy a szakkönyvtár alapos irodalmat népszerű­

sítő munkát végez és ézért nem hangsúlyozhatjuk eléggé a jő propagandamunka fontosságát. Ugyanilyen gonddal k e l l eljár­

n i a a szakkönyvtárosnak a beérkező igények kielégítésében i s . Tudnia k e l l , hogy saját könyvtárának k e r e t e i n kivül hol és milyen szolgáltatásokra számithat nemcsak könyvtári, hanem idokumentációs szempontból i s . A Műszaki Könyvtárosok Tájékoz­

tatójának ez a száma más helyen f o g l a l k o z i k a tudományos nagykönyvtárak szolgáltatásaival és a f e n t i e k r e nézve értékes útbaigazításokat ad, úgyhogy e kérdéssel i t t bővebben nem foglalkozunk.

. Végül foglalkozunk még a dokumentalisták képzésének kér­

désével i s . Mint emiitettük e téren értünk e l bizonyos ered­

ményeket az OMK négyhónapos szakkönyvtáros tanfolyamán e l ­ hangzott dokumentációs előadások-révén, de d o k*u m e<,n - t a l i s t á k k é p z , é s e olyan értelemben, mint például a Német Demokratikus Köztérsaságban, hazánkban eddig még nem történt meg. Ha e cikkben k i f e j t e t t szervezési f e l ­ adatokat a méBodik ötéves t e r v sorén e l akarjuk végezni, ak­

kor ahhoz a jólképzett dokumentátorok egész sorára lesz szük­

ség. A dokumentalisták képzését és továbbképzését a gyakorla­

t i munkában már résztvevők számára elsősorban előadássoroza­

tok formájában k e l l megoldani. Az u j dokumentalisták képzésé­

re legalkalmasabb módszernek az u.n. "ráfejelést" t a r t j u k az egyetemi vagy főiskolai oktatás kiegészítőjeként. A dokumen- talistának feltétlenül szakembernek k e l l lennie és nyelveket k e l l ismernie.

Összefoglalás

Műszaki tájékoztatásunk az elmúlt évek során jelentős eredményeket őrt e l . Kifejlődtek a kutató- és tervezőintéze-

\

tek dokumentációi; részlegei. A központi dokumentáló intézmény, az Országos Műszaki Könyvtár folyamatos, szervezett tájékozta­

tó munkát végez. A hazánkban folyó műszaki tájékoztató tevé­

kenység azonban nem eléggé egybehangolt és számos területen párhuzamos munkák folynak. A műszaki kultúra emelése, a terme­

lékenység növelése szempontjából elsőrendűen fontos segédesz­

köz a műszaki tájékoztatás, a dokumentáció. A második ötéves t e r v feladatainak sikeres teljesítés© érdekében elengedhetet­

lenül fontos a műszaki tájékoztatás koordinálása, szervezett hálózattá való kiépítése. Ugyanilyen döntő fontosságú a tájé­

koztatás igényeinek felmérése és a dokumentáció eredményeinek tervszerű felhasználása, hasznosítása. Ehhez a szervezeti i n ­ tézkedéseken kivül a k t i v propaganda munkára és a dokumentalis­

ták szakmai képzésére van szükség.

Jánszky Lajos

- X - X - X -

Az ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁR megkezdte kb. 5.000.000 szaba­

dalmi leírásából álló gyűjteményének korszerű raktári átcso­

portosítását, leltári feldolgozását, feltárásának megszerve­

zését. E munka közben változatlanul f e n n t a r t j a a szabadalmi leírások olvasószolgálatát i s . Ezen idó a l a t t a szabadalmi csoport olvasótermi ügyelete a következő módon a l a k u l :

f

szabadalmi ügyeletes szolgálatot további intézkedésig csak hétköznapokon 10 - 12 éc 15 - 19 óráig t a r t u n k . Kérjük olvasó­

i n k a t , hogy szabadalmi leírásokat /olva­

sásra/ csak a f e n t i időszakban igényel­

jenek.

Azokat az olvasókat, akik a szabadalmi tárat csak vasárnap szokták látogatni, megkérjük: az olvasásra igényelt szaba­

dalmi leírások lajstromszámait, vagy szakjelzetét szombat déli 13 óráig közöljék az olvasótermi szabadalmi ügyeletesr s e l , a k i részükre az anyagot kikészíti.

ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁR 6