Beszédfajták és beszédrészek a versenybeszédekben
1. A vizsgálat tárgya és célja
Írásunkban azt a tételt szeretnénk bizonyítani a mai fiatalok szónoki beszédeit vizsgálva, hogy „a szónok a szerkezettel is érvel: irányítja hallgatósága figyel-mét”.1 Az országos egyetemi-főiskolai Kossuth-szónokversenyekre előre megírt versenybeszédek közül azokat a beszédeket vizsgáltuk, amelyekben egy korábbi vizsgálat2 során meg tudtuk állapítani a retorikai szituáció elemeinek meglétét.
Vizsgálatunk szerint az 1 5., a 9 12. és a 14 15. versenyen a szónokok többsége konkrét retorikai szituációba ágyazta mondanivalóját. Ezért választottuk az alábbi kötetekben lévő beszédeket a szerkezeti elemzés tárgyául:
• 2. Kossuth-szónokverseny (RÚR 2001.): 26 beszéd
• 9. Kossuth-szónokverseny (RÚR 2008.): 45 beszéd
• 12. Kossuth-szónokverseny (RÚR 2011.): 42 beszéd
• 15. Kossuth-szónokverseny (RÚR 2014.): 39 beszéd, benne Juhász Pál Ba-lázs, a Chronos Kiadó különdíjasának beszéde
• Kiss Lilla Nóra, a Chronos Kiadó különdíjasának beszéde (RÚR 2012.)
• Rétvári Márton Gergely, a Chronos Kiadó különdíjasának beszéde (RÚR 2013.)
A vizsgált beszédek (154 beszéd) a tizenöt kötetben publikált beszédek 24%-át, majdnem egynegyedét teszik ki. A Chronos Kiadó 2011-ben különdíjat alapított a legjobb szerkezetű beszédet mondó versenyzők számára. 2013-ig, a vizsgált idő-szak felső határáig három versenyző részesült ebben a díjban: Kiss Lilla Nóra (2011-ben), Rétvári Márton Gergely (2012-ben) és Juhász Pál Balázs (2013-ban).
A három szónok beszédét szintén bevontuk a szerkezeti vizsgálatba.3 2. A beszédfajták (latin genera causarum, görög eidé logu)
A beszédfajtákról szóló első feljegyzést Iszokratész nevéhez köti a szakirodalom.4 Kategóriáit (lásd 1. táblázat) Arisztotelész is elfogadta azzal a megszorítással, hogy a dicsérő és feddő kategóriákat összevonta, és bemutató beszédnek nevezte.
1 KMR 303.
2 TOMA KORNÉLIA 2015: 33–55.
3 Juhász Pál Balázs beszéde az egyébként is vizsgált 2014-es kötetben található.
4 RL 140.
37
1. táblázat
Beszédfajták az ókori retorikaszerzők szerint Ókori retorikaszerzők Beszédfajták Iszokratész
(Kr. e.
436 338)
Anaximenész:
„Rhetorica ad Alexandrum”
(Kr. e. 4. sz.)
Arisztotelész:
„Rétorika”
(Kr. e. 329 323) törvényszéki × × és alfajai (vádoló,
védő, vizsgáló) ×
tanácsadó × × és alfajai (buzdító,
lebeszélő)
×
dicsérő ×
feddő ×
bemutató alfajai
(dicsérő, gáncsoló) ×
Az Arisztotelész által bemutatott beszédfajtákat Cornificius átvette, és Quintili-anus is kitartott mellette, de leírta, hogy „napjaink legnagyobb szerzője” szerint
„majdhogynem számtalan fajta ügy létezik”.5
A mai fiatal szónokok beszédének fajtái az alábbiak szerint oszlanak meg a be-szédtémákat figyelembe véve:
1. ábra
Beszédfajták a 2. szónokversenyen (beszédtéma: Ment-e a könyvek által a világ elébb?)
5 Quintilianus valószínűleg az idősebb Pliniusra gondolt, lásd Szónoklattan 220.
38
2. ábra
Beszédfajták a 9. szónokversenyen (beszédtéma: Közügyünk a magánügy?)
3. ábra
Beszédfajták a 12. szónokversenyen
(beszédtéma: Hol vannak az együttérzés, a türelem, az önfeladás határai?)
39
4. ábra
Beszédfajták a 15. szónokversenyen (beszédtéma: Hálózatok rabságában élünk?)
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a mai fiatalok az említett beszédtémák feldolgozása során gyakorisági sorrendben az alábbi beszédfajtákat választották:
1. bemutató beszéd
2. bemutató és tanácsadó (kevert) beszéd 3. tanácsadó beszéd
4. törvényszéki beszéd
A bemutató beszédben (latin genus demonstrativum, görög epideiktikon genosz) a versenyzők:
• személyeket (például a szász Hubbes Marci bácsi, Martin Luther King, Talmácsi Gábor, Indira Gandhi, Árpád-házi Szent Margit, kalkuttai Teréz anya),
• tulajdonságokat (például kíváncsi, rosszindulatú, türelmes, toleráns, net-függő),
• tetteket (például családon belüli erőszak, droghasználat, dohányzás, sze-génység elleni küzdelem, jobb adni, mint kapni, a megtestesülés telepíté-se),
• élettelen tárgyakat, jelenségeket (például Szent Biblia, A régi-új retorika, Mein Kampf, Terroristák kézikönyve, bulvársajtó, valóságshow-k),
• elvont, gondolati fogalmakat (például szerelem, szeretet)
40
dicsértek vagy marasztaltak el az erény és bűn, a szép és rút szempontjai6 alapján.
A bemutató beszéd eszköze leginkább a nagyítás, túlzás (görög auxészisz, hüperbo-la). Ezzel él Horváth Viktória, amikor a Magán Ügy halálát okozó bulvárújságírás-ról beszél: „Hallottak már Önök a bulvárújságírásbulvárújságírás-ról? Jobban mondva a búvárúj-ságírásról? Tudják, amikor egy iszonyú uszonyú békaember alámerül, hogy a zava-rosban igazgyöngyre leljen. Ha a kagyló nem rejt semmit, akkor is a felszínre hoz-za, legfeljebb iszappal tölti fel. Kimozdítja természetes közegéből, felszámolja há-borítatlan életterét. Poszeidón birodalmának ékkövét marcona matrózok, halbűzös kofák tucatportékájává zülleszti.”7 Fülöp Júlia beszédében is találunk olyan szerke-zeteket, amelyek felindultságát, zaklatottságát fejezik ki: „idegeim szinte szakadá-sig feszültek”, „ha tehetném, a fél világot perelném be”.8 Ez a beszédfajta alkalmas arra, hogy a szónok megmutassa tudását, művészetét. A hallgatóságnak ilyen be-széd hallatán nem kell nagy horderejű döntést hoznia, mint a törvényszéki és ta-nácsadó beszédek esetében. A bemutató és a tata-nácsadó beszéd közös vonása: amit tanáccsal javasolunk, ha változtatunk az előadásmódon, dicséretté válik.9
A tanácsadó beszédben (latin genus deliberativum, görög genosz szümbuleu-tikon) a fiatal szónokok egy jövőbeli cselekményt tanácsoltak (például szeressétek a könyveket, ami számít, arra szánjanak időt, fordítsanak minőségi időt a kapcsola-taikra, maradjanak meg egyéniségnek), mert hasznos; vagy lebeszéltek róla, mert káros. A bizonyítás leghatékonyabb eszköze ebben a beszédfajtában a történeti vagy kitalált (parabola, mese) példa, mert „a múlt ismerete alapján jósolva ítéljük meg a jövőt”10. Kiss Tímea Enikő negatív (Egy 13 éves holland lány kiírta az idő-vonalára, hogy hétvégén egyedül van. Bejelölte a térképen a címüket is. Három fér-fi betört hozzájuk, megerőszakolta és meggyilkolta a lányt.) és pozitív történeti példát (közösségi összefogás nő anyagi megsegítéséért a közösségi oldalak és az internet segítségével egy pénzbírságot elszenvedő) is felhasznált az internet-használattal kapcsolatban. Végül megfogalmazta, hogy az egyensúlyra kell töre-kedni, és az a dolgunk, hogy okosan éljünk az internettel.11 Bölcs tanácsot fogal-mazott meg Nagy Flóra középiskolás versenyző burkoltan: „Véleményem szerint a felnőtt generációnak sokkal több energiát kellene fektetnie a fiatalok felelősségér-zetének kialakításába. Az emberiség jövője függ attól, hogyan és mire neveljük a következő generációkat.”12
A törvényszéki beszéd (latin genus iudiciale, görög to dikanikon genosz) ítélet-hozó bíró(k) előtt tartandó beszéd egy a múltban történt tényállásról a vád vagy a
6 Arisztotelész, Rétorika 1366a
7 RÚR 2008: 248.
8 i. m. 158.
9 Arisztotelész, Rétorika 1368a
10 Arisztotelész, Rétorika 1366a
11 RÚR 2014: 216 8.
12 i. m. 224.
41 védelem céljából. A szónok a tényállást a jogos/igazságos (görög dikaion, latin iustum) vagy jogtalan/ igazságtalan (görög adikon, latin iniustum) alternatívájából közelíti meg.13 Legmegfelelőbb eszköze az enthüméma, mivel megokolást és bizo-nyítást igényel, hogy mi történt. Mindezt logikai rendben rögzíti. Az előbb említett Nagy Flóra az Internet védőügyvédje szerepében szónokolt.14 Azt állította, hogy ügyfele ártatlan, a vádak alaptalanok. Ehhez az alábbi premisszákat (P) és bizonyí-tó enthümémákat (E) használta fel:
• P: „…az internet csupán eszköz, így önálló cselekvésre nem képes.” → E:
„Ha valaki egy baltával megöli embertársát, akkor a baltát vonják felelős-ségre, csak mert gyilkosságra alkalmas eszköz? Nem, és nem fogják az eset után az összes baltát megsemmisíteni, mert valaki nem a megfelelő módon használta. Remélem, mindenki számára világossá vált, az ilyen esetben, természetesen, az eszköz használóját, a gyilkost illeti a felelősség.
[…] A vádlott mellett szól számos érv”:
• P: „…általa mindenki lehetőséget kap a teljes egyenjogúságra.” → E: „Tu-domásom szerint ez még a legmodernebb demokráciákban sem tud ilyen mértékben megvalósulni.”
• P: „az internet ma már a világ majdnem minden pontján elérhető, segítsé-gével szétszakadt családok egyesülhetnek, ha csak virtuálisan is.” […] → E: „Az emberiség történelme során még nem volt ilyen hatékony eszköz a kezünkben arra, hogy egy világméretű és békés közösséget hozzunk létre a Föld lakói által.”
• P: „A rendelkezésünkre álló eszköz, a világháló segítségével időpontot be-szélhetünk meg, hogy személyesen találkozzunk.” → E: „A saját tapaszta-latom is azt mutatja, hogy kellő odafigyeléssel elkerülhetjük társas kapcso-lataink megfeneklését, és ebben az internet a segítségünkre is lehet.”
A beszédfajták megállapításakor több beszéd esetében azt állapítottuk meg, hogy a szónok nem volt kellően tudatos az alábbiakban: a beszédfajta megválasztá-sa a mondanivaló figyelembe vételével, minek a kifejezésére alkalmas a választott beszédfajta, milyen beszédrészek szükségesek a választott beszédfajtához, mi az egyes beszédrészek funkciója stb. (például Boncsér Sára Luca15, a Magyar Asszo-nyok Szövetségének különdíjasa, Pazonyi Dóra16, Börcsök Rita17).
13 RL 1223.
14 RÚR 2014: 223 4.
15 RÚR 2011: 170 1.
16 i. m. 224 5.
17 RÚR 2008: 237 9.
42