magun-kat eev ÜK szánandó fogalomzavar elleni harezra eltö-
OJ KI Okélni ; 's annak folytatása mindannyiszor le g ki no s b
tisz-tünkké válik, valahányszor azt a ki nem kerülhető
kény-telenség kötelességgé látszik tenni. De mindig a'
leg-mélyebb utálat és neheztelés' érzeteivel telik is el
szi-vünk, azon gondolatra, hogy e' szomorú kénytclenséget
egy,vallási', tehát a' legfönségesb eszmék- és
nemesebb-érzelmekkel foglalkozni tartozó, ámbátor tettleg
mind-kettőnek ellenkezőjére vetemült, lap idézi föl
ellenünk-b e n ! Hogy egy vallásos felekezetnek e g y h á z i
organuma az, melly minden alávalóságokat fölszed, hogy b e n
-nünket azok' visszautasítására, 's ekkép t. olvasóink'
béketürésének is mindig ujabb és súlyosabb
megkisér-tésére kényszeritsen! Vagy hát milly értelmi nyereség,
milly szivképző s épületes igazság rejlik mindabban,
mit Kenézy Lajos' czikkéből szórói-szóra, 's a'
leghí-vebben (nehogy tudnillik ,okoskodását', a'
megcsonkí-tás által, erejétől megfosztottnak mondhassa)
fölhoz-tunk ? Mi volt ebben érdemes arra, hogy egy
,Protes-táns egyházi és iskolai lap'-ban, pedig ez országra
nézve egyetlenben, (melly tehát sok más
szüksége-sebbnek elmondására találhat okot) kinvomassék ; és
a' jelen 's utókor' tanulsága- és épülésére,
maradandóvá tétessék, örökittessék ? Nem saját gyalázatát ö r ö
-kiti-e valamelly lap az által, ha kézzel-fogliató
hazug-ságokat, és elferditéseket is közöl; azokkal vélve
mint-egy ellenfelét megezáfolhatni? Vagy hallgatásunkkal
sza-baditsuk-e föl a' még nagyobb vakmerőség- és
féktelen-ségre, mellyet, időnkinti megaláztatásának daczára is illy
fokra tudott vinni? Ezt mi nem teszszük. Sőt inkább
ko-ronkint hü másolatokat közlünk azon polémiái modor'
i s m e r t e t é s é r e , m e l l y e t e g y , P r o t , l a p ' folytat a ' k a t h . e g y h á z é s i r o d a l o m ellen. Hisz' a ' kiállittatást, m é g a' l e g -m i v e l t e b b s t a t u s o k is n é l k ü l ö z h e t l e n é s olly e s z k ö z ü l nézik, a ' l e g a l j a s b g o n o s z t é v ő k ' e l l e n é b e n is, m e l l y h a nekik n e m is, l e g a l á b b a ' k ö z ö n s é g n e k b i z o n y o s a n h a s z -nál. A ' , p r o t . l a p ' - i czikkeknek illy kiállítása is e s z k ö z lesz, u g y h i s z s z ü k a r r a , m i s z e r i n t az e g y h á z i r o d a l m i a l -j a s s á g m i n d i n k á b b i s m e r e t e s s é v á l -j é k 's — u t á l t a b b á . M e r t h o v a kell az irodalomnak á t a l á b a n , 's k ü l ö n ö s e n az e g y h á z i n a k jutni, h a a' l e g v i l á g o s a b b i g a z t a l a n s á g o k é s r á g a l m a k is h e l y e t találnak a ' n é p ' v a l l á s o s a n erkölcsi k i m i v e l é s é r e s z á n t , k ö v e t k e z ő l e g l e g f ö n s é g e s b h i v a t á s u l a p o k b a n ? Ki fogja az igazat, a ' l e l k i s m e r e t e s t u d o m á n y o s s á g o t , az erkölcsi n e m e s b ü l é s n e k e m e ' n é l k ü l ö z h e t len f ö l t é t e l é t tisztelni, becsülni, h a ezt m é g a ' n é p ' k ö v e t e l t tanítói, az irók s e m t e s z i k ; 's az ellenfélnek, s a -j á t p á r t -j o k előtti b e s z e n n y e z é s é r e , b á r m i l l y e s z k ö z is j ó n a k ítéltetik : h a m i s idézés, a l a p t a l a n v á d a k , r á g a l o m é s i g a z s á g t a l a n r á f o g á s o k ? N e m a' l e g s z e n t e b b é r d e keiben, i d e j e 's lelki n y n g a l m á b a n i v é t k e s m e g l o p a t á s a e ez az o l v a s ó k ö z ö n s é g n e k ; melly v é g r e m i n -denki iránt b i z o d a l m a t l a n n á t é t e t v e , az i g a z s á g iránti k ö t e l e s h ó d o l a t á b a n is i n g a d o z ó v á , 's k ö z ö n y ö s s é v á -lik ; e g y k e d v ű e n k é r d v e P i l á t u s s a l : „ q u i d est v e r i t a s ? "
A z i g a z s á g ' e l f o g a d á s a é r t k ü z d ő , kath. irónak, m i n d e n e g y e b e t el l e h e t tűrni; csak a z t n e m , h a i g a z m o n d á s i a k a r a t a 's hitelessége v o n a t i k k é t s é g b e . Mivel az e' h i t e l e s s é g b e n i m e g b í z á s , olly k i n c s , melly neki s z i n t ú g y s z ü k s é g e s , v a l a m i n t a' r e á hallgatni s z o k o t t k ö z ö n s é g -nek. E ' kincset ő k ö n n y e l m ü l e g el n e m d o b h a t j a : mint a , p r o t . l a p ' i czikkeknek a n n y i s z o r inegczáfolt, s m i n d -a n n y i világos b i z o n y í t v á n y o k -a t h-all-atl-anokká t e t t irói.
Ok lássák, h a h o g y ezt l e l k ö k r e v e s z i k ; d e mi p é l d á -j o k a t k ö v e t n i n e m s z á n d é k o z u n k . K ü l ö n b e n , az eddig
m o n d o t t a k K e n é z y L a j o s u r ' czikkének c s a k a z o n r é -s z é r e v o n a t k o z n a k , m e l l y b e n az u z -s o r a ' v é d e l m é r e kél ki. A ' t u l a j d o n k é p e n i h i t á g a z a t o k r a , n e v e z e t e s e n a ' s z . i r á s o l v a s á s ' tilalmazására, ' s t b . m é g c s a k e z u t á n k e -rül a ' s o r .
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
M a g j arhon.
(Egyházi ünnepély.) Marczali.(Veszprémipüspöki megyé-ben.) IIa a'példák vonzó erővel birnak, ugy hadd vigye hirül magyar egyházunk ezen nagy becsű közlönye hazánknak, hogy a' kis Balaton-sarokban, az ott virágzó kath. egyház- és egye-dül üdvezitő hitnek áldásos szelleme szebbnél-szebb tettekben nyilvánul. Nem lehet különösen nem csudálnunk az itteni
híveknek kitűnő buzgóságát a' keresztek' fölállításában. Vá-roskánk' minden utszáját egy szép kereszt ékesíti ; emel-kedettebb hegyeinken a' megváltás' üdv-jele tűnik az arra járók' szemébe ; 's csak pár h e t e , hogy a' marczali szent-egyház előtt egy pompás márvány kereszt díszéig, egy jó lelkű molnár által, majd ezer forintra menő költséggel emel-ve; mellyet jul. 18-dikán megyés-püspökünk, mélt. és fő-tiszt. gróf Z i c h y Domonkos ur, mélt. gróf S z é c h e n y i Pál' egész családjának, és sok buzgó híveknek jelenlétében, fényes szertartással fölszentelni kegyeskedett. Legyen sza-bad itt köszönetet szavazni, valamint a' fölszentelő mélt. fő-pásztornak , ugy a' kegyes földesúr- és asszonyságnak i s , kikaz ünnepélynek tulajdonképeni szerzői valának,'s kik mind-azt, mi alattvalóik' jóllétére üdves, kivált mi lelki épülésök-re szolgál, a' legszívesebben teljesíteni szokták. A' legben-sőbb megilletődéssel látók a' derék grófnőt, anyjokhoz mél-tó kisasszonyai' körében, a' délutáni vecsernye után is, a csak imént fölszentelt kereszt előtt térdelni; 'sa' példa kö-vetőkre talált, és nem sokára a megváltásnak ezen nagy-szerű jelképe térdelőktől volt körülvéve, kik Istentől,meg-feszített sz. Fiának, a' mi urunk Jézus Krisztusnak érde-mei által, kértek áldást é s kegyelmet. Mig egyházunkban a' benső vallásos élet illy dicső tettekben nyilvánul : addig azon atyafiak csufolódásait, kik tornyaikra a keresztek he-lyett inkább holmi szárnyasokat és szélmutatókat alkalmaz-nak, habár . k e r e s z t i m á d ó k n a k ' g ú n y o l n a k is, békével és nyugodtan tűrhetjük. „Mihi autem absit gloriari, nisi in cru-ce Domini nostri Jesu Christi: per quem mihi munduscru-eifixus est et ego mundo", (Gal. 6 , 1 4 . ) mondja sz. Pál ;
s mi dicsőségünknek tartjuk, a népek apostolának példá-ját ebben is követni; s ha kell, osztozni a' gyalázatban is, mellyel a hitetlenség az üdvesség sz. j e l é t , az általa jel-képezett fönséges tanítással együtt, már sz. Pál'idejében illette. (I. Kor. 1, 2 3 . ) K. Ambrus.
— Szentesen, juiius 26-dikán, kettős örömünnep volt, templomszentelési tudnillik és egyháznapi. ü t és fél é v e , hogy a' hét ezeret tul haladó nyáj, egy színnel ellá-tott iskolaházban kénytelenittoték naponta Istenét dicsérni, 's ugyanannyi ideje, hogy sovárogva leste az órát, melly őt a' szűk helyről egy tágasb és illőbb ajtatossági sz. hely-re segitné. E' vágy a' fönebbi napon ért véget, ü nagy-méltóságuk, a' vallásosság-, hazafiság- és bő adakozásaik-ról, szóval mindenről, mi az erkölcsiségnek, józan haladás-nak, korszerűség- é s a' haza' jobb jövendőjének emelője lehet, bonszerte ismeretes nagykárolyi gróf K á r o l y i Ist-ván, é s Lajos testvérek tudnillik, mint pártfogók, szép, ízletes, és nagyságra, mondhatni, egészen városias templo-mot építtettek. A' hivők látva, miként ő nagyméltóságuk mitsem mulasztanak e l , csakhogy az Ur' csarnoka minél díszesebben emeltessék föl, azon föltét alatt önkényt meg-adóztatták magukat, hahogy a régi templomból semmi avult sem fog az újban alkalmaztatni. E- megadóztatás kö-zel harmincz ezer forintjába került a' közönségnek. Ámde fénylik is kivűl a' rézzel fedett torony, é s díszlik belül a' nagyszerű orgona, jó festészet, gazdagon aranyozott három
\A I
oltár, ritka csinu szónokszék, és pompás készületi! sekres-tye. Az egyes adakozó hivek, és jótévó'k' száma sokkal több, semmint eló'sorolható volna : azonban mégis valamennyi közt kitűnnek: Gsányi József, és Piti István közlakosok ; kik közül első' a' két mellék-oltárt csináltatta saját költségén, az utóbbi pedig a' székek' árát fizeté ki. A' mesterek, kik-nek müveik az egyházban láthatók, jobbadán szegediek, szolnokiak és helybeliek. Az örömet, melly a' nép' arczán, mint hajdan Izrael' fiaién, midőn látták az uj Siont, kisu-gárzott, nincs toll, melly leírhassa. Már korán reggel pezs-gett a' nép a templom körül. Az idegenek' számát, kik a' környékből kereszttel, és lobogókkal, még előtte való nap ide jöttek, több ezerre tehetni : kik va'amint a' harmincz-egy ezernyi lélekből álló városnak előbbkelői is, valláskü-lönbség nélkül, részint a' szükségben használt, részint az uj templom körül csoportosultak össze : feszülten várandók az időt, mellyben a' szertartás kezdetét veendi. Végre 9 órakor megkondultak a' harangok, tudatok a' várakozók-kal az ünnepély' megkezdetését. Ekkor nt. L e e b Mátyás kebelbeli plébános ur,a' fölszenteléshez fogott; mellyet be-végezvén, szószékre lépett, és a' nagy sokaságú hallgató-ságot egy, a' nap' jelentőségéhez mért jeles beszéddel ok-tatta. Utána bemutatta a' vérnélkuli szent áldozatot ; melly alatt, valamint a' körmenet' alkalmával is, a' helybeli han-gászkar működött. A' délutáni vecsernye után a' templomi ünnepély befejeztetett, 's az idegenek szétoszlottak ; de a' szivekben v é s v e maradt az óhajtás : ,Adjon Isten a' kath.
világnak sok olly nagylelkű kegyurat, millyen a' két gróf Károlyi testvérpár ; s minden városnak , avagy helységnek olly hitbuzgó, és adakozó népet, millyen a' szentesi
kt-t h o l i c u s s á s ; ' ! L. G.
(Egyetemi tisztújítás.) Jövő 1 8 4 ^ - ü i k i iskolai évre a' magyar kir. tudom, egyetem' nagys. igazgatójává jul. 3 0 -dikán t. S z a b ó Alam.-János, Esztergom főmegyei áldozó-p;ip, a' zsidó, arab, chaldaeai és syrus nyelvek, ugy szinte bibliai régiségek és ó-szövetségi sz. iratokbai bevezetés'ta-nitója, választatott meg közakarattal. Jul. 24-dikén, és az azt kö veto napon pedig, dékánokká, a' hittudományi karban t.
t. S z i l a s y János prof. megerősíttetett, a' jogtudomá-nyiban t. T i p u l a Péter, és orvosiban t. S c h m i d t János választattak, a' bölcsészetiben pedig t. t. J e d l i k Anian szinte megerősíttetett.
(Iskolaügy.) Csantavérről jul. 3 l . Kétszeresen örvendetes ünnepélynek valánk tegnap szerencsések, a ' s z a b a d -k a i -kir. tanodában szemtanúi lehetni: az ifjúi lel-kesedés' bájzengzetü hangján előadott lelkes szavalások-, es a' hála' sz. érzetétől hullámzó keblekből kibuzgott sziv-ömledezé-sck', meg ezek' visszhangja' szívélyes tolmácsolásának.
Nincs, ki a' lelkes szónoklatok' szerencsés hatását tagadná az ember' önelhatározására. Kivált napjainkban főszerepet játszik ez az élet' színpadán. Egyházi, 's politicai téren egyaránt szükséges kellék ma, a' szív' lángérzelmü nyelvén észhez és szívhez, bátran, és lelkesen szólani tudni. 'S ki nem tudja, hogy ezen ,bátran, és lelkesen szólani tudás'-t csak ismételt gyakorlatok által lehet, és kell megtanulni ?
,,I)ici vix potest," mondatik a tanítást elintéző egyik fel-sőbb rendelvényben, „quantum adferat momentum, ad iu-ventutis, cumprimis nobilioris educationem, e x e r c i t a t i o d é c l a m a t o r i a . Paucis eniin a natura datum e s t : ut pro-prio marte publicis in conventibus dicere ad concionein audeant, plerisque ingens adhibenda est opera, ut metum ab indole insitum, et vitio educationis quodammodo inge-neratum reprimant, qui etiam promtissimos quosque adul-tos non raro conturbat." 1) Mit a' fönemiitett kir. tanodá-nak érdemdús tanítói szem előtt tartván, 's a' gondviselé-sökre bizott ifjúságot minél czélszerűbb, 's a' kor' igényei-nek minden tekintetben megfelelő nevelésben részesíteni lelkök mélyéből óhajtván, jul. 30-dikán n t . ' s t u d . F u r d e k Kelemen ur' tanodai igazgató' elnöklete alatt szavalási ün-nepélyt tartattak a költészet-, és szónoklatot tanuló jele-sebb ifjak által. Amazok közül tizennégyen, többnyire kö-tött, ezek közül tizenketten, egyen kivül mind magyar, kü-lönféle tárgyú szónoklatokat szavaltak a jelenlevő vendég-koszoru' teljes megelégedésére; korukhoz mérve elég sza-bályszerű előadásaik által világosan tanúsítván, hogy sze-retve tisztelt tanitóik nem pazariák érdemtelenekre fárad-ságos szorgalmukat. Azonban a' milly édesen esett keb-lünknek az emiitett ünnepélynek részesévé lehetni ama' fa-lak közt, hol egykor magunk is, hat év elfolyta alatt, okta-tást nyertünk; olly mondhatlanul fájt szivünknek azon, a' nevelés' sz. ügye iránti hideg részvétlenséggel találkozni, mellyet a' t, cz. városi közönség' — bocsánat őszinte nyilt-szivüségünkért ! hogy az igazat illy leplezetlenül kimond-j u k , — részéről tapasztaltunk. A' n e v e l é s ' o l l y minden ol-dalróli hangoztatása u t á n , ki hinné? az egész roppant népességű, és számos tudomány-kedvelő férfiakkal dicseked-hető városból az érdemes tanítói karon kivül, alig öten mél-tattak jelenlétökkel szerencséltetni a' fiatal szavalókat! 2)Pedig ki nem tudja, milly hatalmas inger az ifjúnak, az ernyedetlen szolgalomra, azok' méltányló részvétét tapasztalni, kikben ő a'szelíd tudományok' fölkentjeit tiszteli? A'nevelés'puszta hangoztatásával még nem tettünk meg mindent! Avagy ha a' fiatal szavalók nem érdemiették meg, hogy megjele-néstekkeli szerencséltetésökre néhány percznvi időt szen-teljetek, ezt tenni legalább a' t. cz. tanitó urak' fáradozá-sainak elismeréseül nem lett volna-e m é l t á n y o s ' Azonban mit a' tanultak megtenni elmulasztottak, a' hálás keblű ta-nulók érdemileg kipótolták. Ugyanis a' szavalási ünnepély' végeztével, a' szónoklati osztály' zöld ágakkal földiszesi-tett, 's ünnepélyesen kivilágított tan-teremébe vezette,-ténk; hol B u d a i Jenő, szónoklat-tanuló, a' szavalók' leg-jelesbike, saját és tanuló társai' nevében, önkészitette ,há-laszózat'-ban köszönte meg nt. 's tud. M a r k ó Dienes ur-nák szives fáradozásait, mellyekkel őket, „a' tudományok' ne-héz pályáján atyai szelídséggel kézen fogva v e z e t n i , s a' tudományokkal együtt egyszersmind az erény'szeretetét is fogékony szivökbe beoltani, és ennek virulását előmoz-dítani igyekczék." Mire a' megtisztelt tanitó' szemeiben
örürn-' ) Instit. Lit. Part. II. S e c t . II. cap. VI. §. 2 3 1
a) Ezt n e m irjuk ujdonságul, m e r t nem m o s t történt először.
künyük rezegtek, az elérzékenyülés' könyüi, 's bár törede-zett, de elég ünnepélyes hangon válaszolt a' fiatal szónok' hálaszózatára: élte' legörvendetesb napjának vallván azon születési napját, mellyen e reménytelen megtiszteltetésben részesült ; mellynek emlékét, hálás szivök' ereklyéje gya-nánt őrzendi meg keble' szentélyében. Végre atyailag inté őket. a' tudományok' nehéz pályájáni előbbre haladásra ; a' rideg sir' partjáig meg nem hülő atyai forró szeretetének zálogául azt kötvén még egyszer, és utoljára is szívökre, mit az egész tanév alatt lelkének lánghevével ajánlott, tud-nillik, hogy az önkiképzés pályáján az egyedüli bölcseség', az ur Jézus' szellemében, és szelleme által lelkesítve ha-ladjanak ; hogy a' más szellemben elsajátított tudomány átok, nem áldás az emberiségre. A' lelkes választ szűnni nem akaró , ,éljen,' azután, a fönebb nevezett szónok által készített, 's az elválás' keserű érzelmeit tolmácsoló, .bus hangok1 elzengése követte ; mit a' városi éneklő kar né-hány t. cz. tagjai valának szívesek végezni zene' kíséreté-ben. — Végre a' nyelvészet' 4-dik osztályának tantere-mébe léptünk, hol ismét P e r t i c s József tolmácsolá sze-retve tisztelt tanitójok-, nt. s tud. V a n n a y Orbán urnák négy évi fáradozásaiért saját, és tanuló társainak hálaér-zelmeit, ,egy aranynyal megfuttatott ezüst szelenczét nyújt-va át örök hálájok' csekély zálogául, többi tartozásaikat pedig forró imáikkal rovandók le a' Mindenható' zsámolyá-nál a' megtiszteltnek boldog léteért;' ki az atyai szózat' édesen zengő hangján megköszönve az előtte fölöttéb be-cses, mert a' hálás elismerés nyújtotta ajándokot, a' fiatal sereget tovább is ernyedetlen szorgalom-és feddhetlen er-kölcsiségre buzditá. Egy érzelem, egy óhajtás dagasztá minden jelenlevő' kebelét, hogy : éltesse Isten még so-káig a' megtisztelteket tanító társaikkal együtt, és har-matozza áldásos malasztját fáradságos munkásságukra, mely-J y el az egyház' és haza' zsenge reményeit jó keresztények-és jó polgárokká nevelni igyekeznek; engedje a'Magasság-beli, hogy több illy örömnapot érve, már itt alant is szed-hessék a' hálás elismerésnek, a' tanítói tövises pályán fe-selő, jó illatú rózsáit. Bende József.
(Magyar régiség.) (Ponori Thewrewk József' ,Utazási naplójá'-ból.) Ez évi aug. l-jén Esztergomban a' kedvező szerencse nt. 's t. S i m o r János professor úrhoz vezetett;
ki is kitűnő szívességgel fogadván, legott egy hártyára irt, kis negyedrélü magyar codexnek, hét levélből álló töredé-két adá kezembe. Hevenyében tollhoz nyulék, 's annak má-sodik és harmad.k oldaláról eme' szavakat másolám l e : ..Tekencetoc az zoldtara, es veg'eloc peldat v tőle Mert az zold fa ki zepon veragozic, es beuon gvmolcot teromt, ez v neki v a g o n az v g'okerebol, kit ala bocatot az földre, e s ez v neki lelke, es myndon zöldsége, veragozasa, es v gymole teromtese ebből vagion neki : Es meneuel incab az földbe magat ala bocatta, es meneuel inkab sáros ga-neual felil befedeztetot anga-neual incab zöldségét veragot es gúmolcet zebben, iobban, es beuobben ag'g'a." — A' nagy-becsű töredék minden bizonynyal a'15-dik századból való;
's mennyire a' sebes átpillantás fölvilágosítást nyújthatott, I
sz. Ferencz' szerzetét illeti. Szerencsés szerzet, mellynek múltjából, illy nemzeti kincscsel dicsekedhetünk !
F r a n c z i a o r s z á g .
Tudva van , mint utaztatják pár év óta bizonyos la-pok, a' jezuitarend' generálisát, R o o t h a a n t ; kit a' me-s é me-s örök zme-sidó' me-szerepére kárhoztatván, ma Münchenben, holnap Belgium- é s Francziaországban, 's egyszerre több helyen is látni akarnak. Iliában ! ezen urak nem közönsé-ges tehetséget és mesterségeket tesznek föl egy jezuitáról;
mennyivel inkább az egész rend főnökéről ! A' Journal des Débats', mint egyike a' jezuitáktóli félelemben szenvedők-nek, legújabban azt hiresztelé, hogy a'sardiniai hadminister hivataláról lemondott, 's ezt de Maistre grófnak fianyerendí, nem más, mint azon oknál fogva, mivel ezt a'jezuiták'géné-ralisa, ki a' liberális mozgalom' elnyomása végett Piemont-ba utazott, jónak látja. Boothaan generalis, ez ujabb insinu-atiokra egy, jul. 2 0 . Romában kelt, 's a' nevezett lap szer-kesztőségéhez intézett levélben válaszol ; kinyilatkoztatva, hogy: „Több, mint 1 8 esztendő óta Romában lakván, a' pápai statusok' határait egyetlen-egyszer, 1 8 2 9 - b e n , lép-tem át, Nápolyba menendő. Miért is lehetetlen volt kis idő előtt Piemontban láttatnom, hogy ott bármilly mozgalmat elnyomjak. Ilogy én a' sardiniai kormánynak egy hadminister' kinevezését 's az előbbinek ujjali fölcserélését ajánlottam, az szintolly k e v é s s é igaz, mint valószínű ; mivel én e' kor-mányt sokkal nagyobb belátásunak hiszem, hogysem tisztvi selőinek választásában egy jezuita' tanácsára szorulna. Külön ben is azon rendnek szerzetesi szabályai, mellynek főnöke lehetni szerencsés vagyok, valamennyi tagoknak a legszigo-rúbb büntetések alatt tiltják, magukat, akár közvetve, akár közvetlenül statusügyekbe avatni. Helyezetem által arra köte-lezve, hogy a' többieknek szó- é s jó példával előmenjek, bizom az isteni kegyelemben, miszerint tetteim a' rendnek bölcs törvényeivel soha sem fognak ellenkezésben állni.
Uram! én följogosítottnak hiszem magamat, önt azon köz-lemények iránti bizodalmatlanságra fölhívni, mellyeket ön. a' jezuitákat i letőleg, levelezőinek nagy részétől kap ; mellyek' hitelességére támaszkodva, egyéb valótlanságok közt, azt is irá ön, hogy egy G o s s l c r Henrik nevű jezuita Dorstenben.
Münster mellett, nagy botrányokat okozott légyen. Darab idő óta, a bajor fővárosban előfordult eseményekben is sokszori részt juttat a' jezuitáknak. Még azon fáradságot is vették maguknak, hogy engem is odautaztattak, kétségkívül ,valamelly haladási mozgalom' akadályozása végett.' En te-hát használom cz alkalmat, önnek kinyilatkoztatni, mikép én szintolly kevéssé voltam Bajor-, mint Francziaország- és Piemontban ; 's hogy én odautazni nem is akarok 's vágyó-dom. Ugy szinte arról is bizonyossá teszem önt, hogy Ba-jorországban jezuiták nincsenek ; 's hogy ott azon esemé-nyek' idejében, mellyekbe őket bekeverni szándék volt, egyetlen-egy sem tartózkodott. Bizonyítom v é g r e , mikép sem Dorsten-, sem Münsterben nincsenek jezuiták, hogy ott évek' hosszú során át nem is voltak, 's hogy Gossler Hen-rik nevet rendtársulatomban egy tag sem visel. Fogadja ön 'stb. R o o t h a a n , Jézus' társaságának généralisa."
Szerkeszti 's kiadja S o m o g y i Károly. — Nyomatik a' magy. kir. egyetem' betűivel.
K A T H . EGYHÁZI FOLYOIRAT.
BUDAPESTEN, AUG. 19. 1847.
I S .UJ FOLYAM' V. ÉVE.
Megjelenik e' lap hetenkint egy-egy ivén kétszer, csütörtök- és vasárnapon. Az előfizetési dij értté 's a' hetenkint egyszer megjelenni szokott ,Egyházi literatúrai lap'-ért együtt, postán 5 frt. 2 0 kr., helyben 4 frt. p. Előfizethetni a' cs. kir. postahivata-loknál, ugy a' szerkesztőségnél 'is , Budán a'várban , sz. György'térén , gr. Teleki-házban , 's Pesten Harlleben és Altenburger
könyvárusoknál, a' váczi utszában.
TARTALOM: Protestáns lapi ajándék. — Nyílt levele-zés. II. V. Károly. — Egyházi tudósítások. — Hirfüzér.
P r o t e s t á n s l a p i a j á n d é k .
,,Quidquid id e s t , timeo D a n a o s et d o n a f e r e n t e s . " (Virgil. A e n e i d . L. I I . )
Egymást éri a' sok szívesség a' ,Prot. lap' r é -széről! Még meg sem köszöntük eléggé azon ,utba-igazitás'-t, mellyel Kenézy Lajos ur lepett meg
1); s íme a' ,Prot. lap' 3 3 - d i k számában, ujolag Terhes Sá-muel úrral találkozunk, még pedig , a j á n d é k ' - k a l ke-zében ; mint m o n d j a : , l é l e k ' gyümölcsei'-vel. Azon-ban csak utóbb fog majd kitetszeni, hogy azok milly fán termettek, azaz: m ill y e n leiekéi. Mert az apos-tol mondja: „Charissimi, nolite o m n i s p i r i t u i crede-re, sed p r o b a t e s p i r i t u s , si ex Deo sint: quoniam multi pseudoprophetae exierunt in mundum." (1. Ján.
4 , 1.) Terhes Sámuel ur ugyan, valamint korábbi
czikkében (l. ,Rel. és Nev.' 1 8 4 7 . I. 4 0 . 's köv. sz.) egy „ártatlan, kellemes, üdvös, szóval : keresztyén po-lemiá"-t igért ; utmutatóul akarván föllépni, 's vitatko-zási modorát példa gyanánt nézetni, mellyet mindenki
kövessen: ugy jelen válaszában is, ujolag „fölhiva" érzi magát, „kiáltani : mutassuk meg, atyámfiai ! hogy van szelíd, ártatlan 's üdvös polémia !" Csakhogy Terhes Sámuel ur, a' gyakorlatban, itt is olly alkalmatlannak bizonyítja magát arra, hogy czikket irjon, „melly a' felvirulandó, szelídebb modorú polémia' programmjá-n a k , " ' s „hajprogrammjá-nali első gyeprogrammjá-nge sugárzatprogrammjá-nak," programmjá-nézethessék;
mint a' milly kevéssé volt akár „ártatlan," akár „kel-lemes és üdvös, szóval : keresztyén"-i azon állítása :
1) Kenézy Lajos ur megenged, hogy a' mult számunk-ban megkezdett czikkek' sorát kissé félbeszakítjuk : azonban Terhes Sámuel urnák régibb jogai vannak irányunkban, mellyeket minden esetre illik tekintet-be vennünk. Apródonkint majd csak minden tarto-zásainknak eleget fogunk tenni.